9.10.3 – A tüdő tisztító- és védősejtjei – Die Reinigungs- und Abwehrzellen der Lunge
Version 1
1. Mivel a légzőrendszer belső felszíne minden belégzéssel közvetlen kapcsolatba kerül a külvilággal, a tüdőnek folyamatosan meg kell birkóznia porszemcsékkel, mikroorganizmusokkal és különféle belélegzett antigénekkel. – Da die innere Oberfläche des Atmungssystems mit jedem Atemzug unmittelbar mit der Außenwelt in Kontakt kommt, muss die Lunge fortwährend Staubpartikel, Mikroorganismen und verschiedene eingeatmete Antigene bewältigen.
2. E jelentős környezeti terheléssel szemben egymásra épülő mechanikai, sejtes és immunológiai védelmi rendszerek működnek, amelyek a légutak különböző szakaszain eltérő feladatokat látnak el. – Gegen diese erhebliche Umweltbelastung wirken aufeinander abgestimmte mechanische, zelluläre und immunologische Schutzsysteme, die in den verschiedenen Abschnitten der Atemwege unterschiedliche Aufgaben erfüllen.
3. A vezető légutakban az első tisztítómechanizmust a nyákréteggel együttműködő csillószőrös hám alkotja, amely a belélegzett részecskék jelentős részét még az alveolusok elérése előtt eltávolítja. – In den leitenden Atemwegen bildet das mit der Schleimschicht zusammenwirkende Flimmerepithel den ersten Reinigungsmechanismus, der einen erheblichen Teil der eingeatmeten Partikel entfernt, bevor diese die Alveolen erreichen.
4. A kehelysejtek és a légúti mirigyek által termelt nyák megköti a porszemcséket és mikroorganizmusokat, miközben a csillók összehangolt csapásai a váladékot folyamatosan a garat felé továbbítják. – Der von Becherzellen und Atemwegsdrüsen gebildete Schleim bindet Staubpartikel und Mikroorganismen, während koordinierte Zilienschläge das Sekret kontinuierlich in Richtung Rachen transportieren.
5. E mukociliáris tisztítórendszer hatékonysága azért különösen fontos, mert a distalis légutak felé haladva fokozatosan eltűnnek mind a nyáktermelő sejtek, mind a csillós hámsejtek. – Die Wirksamkeit dieses mukoziliären Reinigungssystems ist besonders wichtig, weil sowohl die schleimbildenden als auch die zilientragenden Epithelzellen in Richtung der distalen Atemwege allmählich verschwinden.
6. A terminális hörgőcskék hámjában ugyanakkor nagyobb számban jelennek meg a club-sejtek, amelyek váladékukkal a légúti felszínt védik, és bizonyos belélegzett káros anyagok lebontásában is részt vesznek. – Im Epithel der terminalen Bronchiolen treten dagegen vermehrt Club-Zellen auf, die mit ihrem Sekret die Atemwegsoberfläche schützen und außerdem am Abbau bestimmter eingeatmeter Schadstoffe beteiligt sind.
7. Az alveolusok területén már nincs működő mukociliáris apparátus, ezért az ide eljutó részecskék eltávolítását elsősorban mozgékony fagocitáló sejteknek kell biztosítaniuk. – Im Bereich der Alveolen existiert kein funktionsfähiger mukoziliärer Apparat mehr, weshalb die Beseitigung der bis hierher gelangenden Partikel vor allem durch bewegliche phagozytierende Zellen gewährleistet werden muss.
8. Ebben a distalis védelmi rendszerben központi szerepet töltenek be az alveoláris makrofágok, amelyeket korábban jellegzetes feladatukra utalva porsejteknek is neveztek. – In diesem distalen Abwehrsystem nehmen die Alveolarmakrophagen eine zentrale Stellung ein, die aufgrund ihrer charakteristischen Aufgabe früher auch als Staubzellen bezeichnet wurden.
9. Az alveoláris makrofágok nagy, szabálytalan alakú sejtek, amelyek az alveolusok surfactanttal borított belső felszínén szabadon mozogva folyamatosan ellenőrzik közvetlen környezetüket. – Alveolarmakrophagen sind große, unregelmäßig geformte Zellen, die sich frei auf der mit Surfactant bedeckten inneren Alveolaroberfläche bewegen und dabei ihre unmittelbare Umgebung kontinuierlich überwachen.
10. Nyugalmi körülmények között a rezidens makrofágállomány jelentős része hosszú életű és helyben is képes önmegújulásra, gyulladás esetén azonban a vérből kilépő monociták további makrofágokat szolgáltathatnak. – Unter Ruhebedingungen ist ein erheblicher Teil der residenten Makrophagen langlebig und zur lokalen Selbsterneuerung fähig, während bei Entzündungen aus dem Blut austretende Monozyten zusätzliche Makrophagen liefern können.
11. A belélegzett részecskékkel találkozva a makrofágok sejthártyájuk nyúlványaival körülveszik az idegen anyagot, majd fagocitózissal membránnal határolt hólyagba zárják azt. – Beim Kontakt mit eingeatmeten Partikeln umschließen Makrophagen das Fremdmaterial mit Ausläufern ihrer Zellmembran und nehmen es anschließend durch Phagozytose in ein membranbegrenztes Vesikel auf.
12. A fagoszómák lizoszómákkal való egyesülése után savas környezet és különféle hidrolitikus enzimek segítik a bekebelezett mikroorganizmusok, sejttörmelékek és lebomló részecskék feldolgozását. – Nach der Verschmelzung der Phagosomen mit Lysosomen unterstützen ein saures Milieu und verschiedene hydrolytische Enzyme die Verarbeitung aufgenommener Mikroorganismen, Zelltrümmer und abbaubarer Partikel.
13. Azok az anyagok, amelyek enzimatikusan nem bonthatók le megfelelően, hosszabb ideig a makrofágok citoplazmájában maradhatnak, és ismételt expozíció esetén jelentős mennyiségben felhalmozódhatnak. – Substanzen, die enzymatisch nicht ausreichend abgebaut werden können, verbleiben länger im Zytoplasma der Makrophagen und können sich bei wiederholter Exposition in beträchtlicher Menge ansammeln.
14. Városi levegőből vagy dohányfüstből származó széntartalmú részecskék felvétele következtében például sötét pigmenttel telt makrofágok jelenhetnek meg a tüdőszövetben és a hozzá tartozó nyirokcsomókban. – Durch die Aufnahme kohlenstoffhaltiger Partikel aus Stadtluft oder Tabakrauch können beispielsweise dunkel pigmentierte Makrophagen im Lungengewebe und in den zugehörigen Lymphknoten auftreten.
15. Miután részecskéket kebeleztek be, egyes alveoláris makrofágok a respiratorikus hörgőcskék irányába vándorolnak, ahol végül bekapcsolódhatnak a proximálisabb légutak mukociliáris transzportjába. – Nach der Aufnahme von Partikeln wandern manche Alveolarmakrophagen in Richtung der respiratorischen Bronchiolen, wo sie schließlich in den mukoziliären Transport der weiter proximal gelegenen Atemwege einbezogen werden können.
16. Az így elszállított sejtek a nyákkal együtt a garatba kerülnek, ahonnan lenyelés után az emésztőrendszerbe jutnak, vagy ritkábban köhögéssel távoznak a szervezetből. – Die auf diese Weise abtransportierten Zellen gelangen mit dem Schleim in den Rachen, von wo sie nach dem Schlucken in den Verdauungstrakt gelangen oder seltener durch Husten ausgeschieden werden.
17. Más makrofágok az interstitiumon keresztül a tüdő nyirokereibe kerülhetnek, amelyek a bronchusok és a pulmonális erek mentén haladva a regionális nyirokcsomók felé vezetik őket. – Andere Makrophagen können über das Interstitium in die Lymphgefäße der Lunge gelangen, die entlang der Bronchien und pulmonalen Gefäße verlaufen und sie zu den regionalen Lymphknoten transportieren.
18. A makrofágok azonban nem pusztán takarítósejtek, mivel felszínükön számos felismerő receptor található, amelyek segítségével érzékelik a mikrobiális eredetű struktúrákat és a károsodott sejtekből származó jeleket. – Makrophagen sind jedoch nicht lediglich Reinigungszellen, da sie zahlreiche Erkennungsrezeptoren auf ihrer Oberfläche tragen, mit denen sie mikrobielle Strukturen und Signale geschädigter Zellen wahrnehmen.
19. Aktiválódásukat követően citokineket és kemokineket szabadítanak fel, amelyek befolyásolják a környező hám- és endothelsejtek működését, valamint további immunsejteket toborozhatnak a veszélyeztetett területre. – Nach ihrer Aktivierung setzen sie Zytokine und Chemokine frei, die die Funktion benachbarter Epithel- und Endothelzellen beeinflussen und weitere Immunzellen in das gefährdete Gebiet rekrutieren können.
20. Bakteriális fertőzés során például neutrophil granulocyták léphetnek ki nagy számban a tüdőkapillárisokból, majd az alveoláris térbe jutva intenzív fagocitáló és mikrobaölő aktivitást fejtenek ki. – Bei einer bakteriellen Infektion können beispielsweise zahlreiche neutrophile Granulozyten aus den Lungenkapillaren austreten und nach ihrem Übertritt in den Alveolarraum eine intensive phagozytierende und mikrobizide Aktivität entfalten.
21. Mivel a neutrophilek által kibocsátott enzimek és reaktív oxigénvegyületek a saját szöveteket is károsíthatják, működésük hatékony védekezést biztosít ugyan, de szigorú szabályozást igényel. – Da die von Neutrophilen freigesetzten Enzyme und reaktiven Sauerstoffverbindungen auch körpereigenes Gewebe schädigen können, gewährleistet ihre Tätigkeit zwar eine wirksame Abwehr, erfordert jedoch eine strenge Regulation.
22. A légúti nyálkahártyában és a tüdő interstitiumában dendritikus sejtek is elhelyezkednek, amelyek hosszú nyúlványaikkal környezetük antigénjeit érzékelik és felveszik. – In der Atemwegsschleimhaut und im Interstitium der Lunge befinden sich außerdem dendritische Zellen, die mit ihren langen Fortsätzen Antigene ihrer Umgebung erfassen und aufnehmen.
23. Az antigén feldolgozása után ezek a sejtek a nyirokutakon keresztül regionális nyirokcsomókba vándorolhatnak, ahol a megfelelő T-lymphocyták aktiválásával összekapcsolják a veleszületett és az adaptív immunválaszt. – Nach der Verarbeitung des Antigens können diese Zellen über die Lymphwege in regionale Lymphknoten wandern, wo sie durch Aktivierung geeigneter T-Lymphozyten angeborene und adaptive Immunantwort miteinander verbinden.
24. A bronchusok falában bizonyos körülmények között szervezett lymphoid sejtcsoportok alakulhatnak ki, amelyeket összefoglalóan bronchushoz társult nyirokszövetnek, rövidítve BALT-nak neveznek. – In der Wand der Bronchien können sich unter bestimmten Bedingungen organisierte lymphatische Zellansammlungen entwickeln, die zusammenfassend als bronchusassoziiertes Lymphgewebe, abgekürzt BALT, bezeichnet werden.
25. Egészséges felnőtt emberben a BALT rendszerint nem képez mindenütt kifejezett, állandó képleteket, fertőzések vagy tartós antigéninger hatására azonban szervezettebb nyirokszövet jelenhet meg. – Beim gesunden Erwachsenen bildet das BALT gewöhnlich nicht überall ausgeprägte dauerhafte Strukturen, doch bei Infektionen oder anhaltender Antigenstimulation kann organisierteres lymphatisches Gewebe entstehen.
26. E helyi lymphoid szövetben B- és T-lymphocyták, antigénbemutató sejtek és más immunsejtek működnek együtt, lehetővé téve a belélegzett antigénekre adott célzott nyálkahártya-immunválaszt. – In diesem lokalen lymphatischen Gewebe wirken B- und T-Lymphozyten, antigenpräsentierende Zellen und weitere Immunzellen zusammen und ermöglichen eine gezielte Schleimhautimmunantwort gegen eingeatmete Antigene.
27. A B-lymphocytákból differenciálódó plazmasejtek által termelt immunglobulinok közül a légúti nyálkahártyák felszínén különösen a szekretoros IgA járul hozzá a kórokozók semlegesítéséhez. – Unter den von Plasmazellen, die aus B-Lymphozyten hervorgehen, gebildeten Immunglobulinen trägt an den Oberflächen der Atemwegsschleimhäute besonders das sekretorische IgA zur Neutralisierung von Krankheitserregern bei.
28. A szövetekben jelen lévő T-lymphocyták ezzel párhuzamosan a fertőzött sejtek felismerésében, az immunválasz szabályozásában és bizonyos kórokozók célzott eltávolításában vesznek részt. – Die im Gewebe vorhandenen T-Lymphozyten sind parallel dazu an der Erkennung infizierter Zellen, der Regulation der Immunantwort und der gezielten Beseitigung bestimmter Erreger beteiligt.
29. A bronchusok körüli kötőszövetben és az alveoláris sövények interstitiumában hízósejtek is előfordulnak, amelyek felszínükön számos, különösen allergiás reakciók szempontjából fontos receptort hordoznak. – Im Bindegewebe um die Bronchien und im Interstitium der Alveolarsepten kommen auch Mastzellen vor, die auf ihrer Oberfläche zahlreiche, besonders für allergische Reaktionen bedeutsame Rezeptoren tragen.
30. Aktivációjuk során hisztamint, lipidmediátorokat és különböző citokineket szabadíthatnak fel, amelyek értágulatot, fokozott érpermeabilitást, nyákelválasztást és a hörgők simaizomzatának összehúzódását válthatják ki. – Bei ihrer Aktivierung können sie Histamin, Lipidmediatoren und verschiedene Zytokine freisetzen, die Gefäßerweiterung, erhöhte Gefäßpermeabilität, Schleimsekretion und eine Kontraktion der glatten Bronchialmuskulatur auslösen können.
31. A tüdő immunológiai egyensúlya ugyanakkor megköveteli, hogy az ártalmatlan belélegzett anyagok ne váltsanak ki minden alkalommal erőteljes gyulladást, amely maga is károsítaná a rendkívül vékony légzőfelszínt. – Das immunologische Gleichgewicht der Lunge erfordert zugleich, dass harmlose eingeatmete Stoffe nicht bei jedem Kontakt eine starke Entzündung auslösen, die ihrerseits die außerordentlich dünne Atmungsfläche schädigen würde.
32. Ennek megfelelően az alveoláris makrofágok és a hámsejtek nyugalmi állapotban számos gyulladáscsökkentő jel révén olyan környezetet tartanak fenn, amelyben a védekezés és a szövetsérülés elkerülése egyensúlyban marad. – Entsprechend erhalten Alveolarmakrophagen und Epithelzellen im Ruhezustand durch zahlreiche entzündungshemmende Signale ein Milieu aufrecht, in dem Abwehr und Vermeidung von Gewebeschäden im Gleichgewicht bleiben.
33. Tartós dohányfüst-, por- vagy egyéb károsanyag-expozíció esetén ez az egyensúly felborulhat, miközben a makrofágok ismételt aktivációja és további gyulladásos sejtek bevándorlása krónikus szövetkárosodást tarthat fenn. – Bei anhaltender Exposition gegenüber Tabakrauch, Staub oder anderen Schadstoffen kann dieses Gleichgewicht gestört werden, während wiederholte Makrophagenaktivierung und die Einwanderung weiterer Entzündungszellen chronische Gewebeschäden unterhalten können.
34. A tüdő tisztító- és védőrendszere tehát nem egyetlen sejttípus működésén alapul, hanem a légúti hám, a makrofágok, a granulocyták, a dendritikus sejtek és a lymphocyták összehangolt együttműködésén. – Das Reinigungs- und Abwehrsystem der Lunge beruht somit nicht auf der Tätigkeit eines einzelnen Zelltyps, sondern auf dem koordinierten Zusammenwirken von Atemwegsepithel, Makrophagen, Granulozyten, dendritischen Zellen und Lymphozyten.
35. E sejtes hálózat feladata egyszerre az idegen részecskék eltávolítása, a kórokozók felismerése és elpusztítása, valamint annak biztosítása, hogy a gázcserére specializálódott érzékeny légzőfelszín tartósan működőképes maradjon. – Aufgabe dieses zellulären Netzwerks ist zugleich die Entfernung fremder Partikel, die Erkennung und Beseitigung von Krankheitserregern sowie die dauerhafte Funktionsfähigkeit der empfindlichen, auf den Gasaustausch spezialisierten Atmungsfläche.
(aufklappen)magyar
1. Mivel a légzőrendszer belső felszíne minden belégzéssel közvetlen kapcsolatba kerül a külvilággal, a tüdőnek folyamatosan meg kell birkóznia porszemcsékkel, mikroorganizmusokkal és különféle belélegzett antigénekkel.
2. E jelentős környezeti terheléssel szemben egymásra épülő mechanikai, sejtes és immunológiai védelmi rendszerek működnek, amelyek a légutak különböző szakaszain eltérő feladatokat látnak el.
3. A vezető légutakban az első tisztítómechanizmust a nyákréteggel együttműködő csillószőrös hám alkotja, amely a belélegzett részecskék jelentős részét még az alveolusok elérése előtt eltávolítja.
4. A kehelysejtek és a légúti mirigyek által termelt nyák megköti a porszemcséket és mikroorganizmusokat, miközben a csillók összehangolt csapásai a váladékot folyamatosan a garat felé továbbítják.
5. E mukociliáris tisztítórendszer hatékonysága azért különösen fontos, mert a distalis légutak felé haladva fokozatosan eltűnnek mind a nyáktermelő sejtek, mind a csillós hámsejtek.
6. A terminális hörgőcskék hámjában ugyanakkor nagyobb számban jelennek meg a club-sejtek, amelyek váladékukkal a légúti felszínt védik, és bizonyos belélegzett káros anyagok lebontásában is részt vesznek.
7. Az alveolusok területén már nincs működő mukociliáris apparátus, ezért az ide eljutó részecskék eltávolítását elsősorban mozgékony fagocitáló sejteknek kell biztosítaniuk.
8. Ebben a distalis védelmi rendszerben központi szerepet töltenek be az alveoláris makrofágok, amelyeket korábban jellegzetes feladatukra utalva porsejteknek is neveztek.
9. Az alveoláris makrofágok nagy, szabálytalan alakú sejtek, amelyek az alveolusok surfactanttal borított belső felszínén szabadon mozogva folyamatosan ellenőrzik közvetlen környezetüket.
10. Nyugalmi körülmények között a rezidens makrofágállomány jelentős része hosszú életű és helyben is képes önmegújulásra, gyulladás esetén azonban a vérből kilépő monociták további makrofágokat szolgáltathatnak.
11. A belélegzett részecskékkel találkozva a makrofágok sejthártyájuk nyúlványaival körülveszik az idegen anyagot, majd fagocitózissal membránnal határolt hólyagba zárják azt.
12. A fagoszómák lizoszómákkal való egyesülése után savas környezet és különféle hidrolitikus enzimek segítik a bekebelezett mikroorganizmusok, sejttörmelékek és lebomló részecskék feldolgozását.
13. Azok az anyagok, amelyek enzimatikusan nem bonthatók le megfelelően, hosszabb ideig a makrofágok citoplazmájában maradhatnak, és ismételt expozíció esetén jelentős mennyiségben felhalmozódhatnak.
14. Városi levegőből vagy dohányfüstből származó széntartalmú részecskék felvétele következtében például sötét pigmenttel telt makrofágok jelenhetnek meg a tüdőszövetben és a hozzá tartozó nyirokcsomókban.
15. Miután részecskéket kebeleztek be, egyes alveoláris makrofágok a respiratorikus hörgőcskék irányába vándorolnak, ahol végül bekapcsolódhatnak a proximálisabb légutak mukociliáris transzportjába.
16. Az így elszállított sejtek a nyákkal együtt a garatba kerülnek, ahonnan lenyelés után az emésztőrendszerbe jutnak, vagy ritkábban köhögéssel távoznak a szervezetből.
17. Más makrofágok az interstitiumon keresztül a tüdő nyirokereibe kerülhetnek, amelyek a bronchusok és a pulmonális erek mentén haladva a regionális nyirokcsomók felé vezetik őket.
18. A makrofágok azonban nem pusztán takarítósejtek, mivel felszínükön számos felismerő receptor található, amelyek segítségével érzékelik a mikrobiális eredetű struktúrákat és a károsodott sejtekből származó jeleket.
19. Aktiválódásukat követően citokineket és kemokineket szabadítanak fel, amelyek befolyásolják a környező hám- és endothelsejtek működését, valamint további immunsejteket toborozhatnak a veszélyeztetett területre.
20. Bakteriális fertőzés során például neutrophil granulocyták léphetnek ki nagy számban a tüdőkapillárisokból, majd az alveoláris térbe jutva intenzív fagocitáló és mikrobaölő aktivitást fejtenek ki.
21. Mivel a neutrophilek által kibocsátott enzimek és reaktív oxigénvegyületek a saját szöveteket is károsíthatják, működésük hatékony védekezést biztosít ugyan, de szigorú szabályozást igényel.
22. A légúti nyálkahártyában és a tüdő interstitiumában dendritikus sejtek is elhelyezkednek, amelyek hosszú nyúlványaikkal környezetük antigénjeit érzékelik és felveszik.
23. Az antigén feldolgozása után ezek a sejtek a nyirokutakon keresztül regionális nyirokcsomókba vándorolhatnak, ahol a megfelelő T-lymphocyták aktiválásával összekapcsolják a veleszületett és az adaptív immunválaszt.
24. A bronchusok falában bizonyos körülmények között szervezett lymphoid sejtcsoportok alakulhatnak ki, amelyeket összefoglalóan bronchushoz társult nyirokszövetnek, rövidítve BALT-nak neveznek.
25. Egészséges felnőtt emberben a BALT rendszerint nem képez mindenütt kifejezett, állandó képleteket, fertőzések vagy tartós antigéninger hatására azonban szervezettebb nyirokszövet jelenhet meg.
26. E helyi lymphoid szövetben B- és T-lymphocyták, antigénbemutató sejtek és más immunsejtek működnek együtt, lehetővé téve a belélegzett antigénekre adott célzott nyálkahártya-immunválaszt.
27. A B-lymphocytákból differenciálódó plazmasejtek által termelt immunglobulinok közül a légúti nyálkahártyák felszínén különösen a szekretoros IgA járul hozzá a kórokozók semlegesítéséhez.
28. A szövetekben jelen lévő T-lymphocyták ezzel párhuzamosan a fertőzött sejtek felismerésében, az immunválasz szabályozásában és bizonyos kórokozók célzott eltávolításában vesznek részt.
29. A bronchusok körüli kötőszövetben és az alveoláris sövények interstitiumában hízósejtek is előfordulnak, amelyek felszínükön számos, különösen allergiás reakciók szempontjából fontos receptort hordoznak.
30. Aktivációjuk során hisztamint, lipidmediátorokat és különböző citokineket szabadíthatnak fel, amelyek értágulatot, fokozott érpermeabilitást, nyákelválasztást és a hörgők simaizomzatának összehúzódását válthatják ki.
31. A tüdő immunológiai egyensúlya ugyanakkor megköveteli, hogy az ártalmatlan belélegzett anyagok ne váltsanak ki minden alkalommal erőteljes gyulladást, amely maga is károsítaná a rendkívül vékony légzőfelszínt.
32. Ennek megfelelően az alveoláris makrofágok és a hámsejtek nyugalmi állapotban számos gyulladáscsökkentő jel révén olyan környezetet tartanak fenn, amelyben a védekezés és a szövetsérülés elkerülése egyensúlyban marad.
33. Tartós dohányfüst-, por- vagy egyéb károsanyag-expozíció esetén ez az egyensúly felborulhat, miközben a makrofágok ismételt aktivációja és további gyulladásos sejtek bevándorlása krónikus szövetkárosodást tarthat fenn.
34. A tüdő tisztító- és védőrendszere tehát nem egyetlen sejttípus működésén alapul, hanem a légúti hám, a makrofágok, a granulocyták, a dendritikus sejtek és a lymphocyták összehangolt együttműködésén.
35. E sejtes hálózat feladata egyszerre az idegen részecskék eltávolítása, a kórokozók felismerése és elpusztítása, valamint annak biztosítása, hogy a gázcserére specializálódott érzékeny légzőfelszín tartósan működőképes maradjon.
(aufklappen)német
1. Da die innere Oberfläche des Atmungssystems mit jedem Atemzug unmittelbar mit der Außenwelt in Kontakt kommt, muss die Lunge fortwährend Staubpartikel, Mikroorganismen und verschiedene eingeatmete Antigene bewältigen.
2. Gegen diese erhebliche Umweltbelastung wirken aufeinander abgestimmte mechanische, zelluläre und immunologische Schutzsysteme, die in den verschiedenen Abschnitten der Atemwege unterschiedliche Aufgaben erfüllen.
3. In den leitenden Atemwegen bildet das mit der Schleimschicht zusammenwirkende Flimmerepithel den ersten Reinigungsmechanismus, der einen erheblichen Teil der eingeatmeten Partikel entfernt, bevor diese die Alveolen erreichen.
4. Der von Becherzellen und Atemwegsdrüsen gebildete Schleim bindet Staubpartikel und Mikroorganismen, während koordinierte Zilienschläge das Sekret kontinuierlich in Richtung Rachen transportieren.
5. Die Wirksamkeit dieses mukoziliären Reinigungssystems ist besonders wichtig, weil sowohl die schleimbildenden als auch die zilientragenden Epithelzellen in Richtung der distalen Atemwege allmählich verschwinden.
6. Im Epithel der terminalen Bronchiolen treten dagegen vermehrt Club-Zellen auf, die mit ihrem Sekret die Atemwegsoberfläche schützen und außerdem am Abbau bestimmter eingeatmeter Schadstoffe beteiligt sind.
7. Im Bereich der Alveolen existiert kein funktionsfähiger mukoziliärer Apparat mehr, weshalb die Beseitigung der bis hierher gelangenden Partikel vor allem durch bewegliche phagozytierende Zellen gewährleistet werden muss.
8. In diesem distalen Abwehrsystem nehmen die Alveolarmakrophagen eine zentrale Stellung ein, die aufgrund ihrer charakteristischen Aufgabe früher auch als Staubzellen bezeichnet wurden.
9. Alveolarmakrophagen sind große, unregelmäßig geformte Zellen, die sich frei auf der mit Surfactant bedeckten inneren Alveolaroberfläche bewegen und dabei ihre unmittelbare Umgebung kontinuierlich überwachen.
10. Unter Ruhebedingungen ist ein erheblicher Teil der residenten Makrophagen langlebig und zur lokalen Selbsterneuerung fähig, während bei Entzündungen aus dem Blut austretende Monozyten zusätzliche Makrophagen liefern können.
11. Beim Kontakt mit eingeatmeten Partikeln umschließen Makrophagen das Fremdmaterial mit Ausläufern ihrer Zellmembran und nehmen es anschließend durch Phagozytose in ein membranbegrenztes Vesikel auf.
12. Nach der Verschmelzung der Phagosomen mit Lysosomen unterstützen ein saures Milieu und verschiedene hydrolytische Enzyme die Verarbeitung aufgenommener Mikroorganismen, Zelltrümmer und abbaubarer Partikel.
13. Substanzen, die enzymatisch nicht ausreichend abgebaut werden können, verbleiben länger im Zytoplasma der Makrophagen und können sich bei wiederholter Exposition in beträchtlicher Menge ansammeln.
14. Durch die Aufnahme kohlenstoffhaltiger Partikel aus Stadtluft oder Tabakrauch können beispielsweise dunkel pigmentierte Makrophagen im Lungengewebe und in den zugehörigen Lymphknoten auftreten.
15. Nach der Aufnahme von Partikeln wandern manche Alveolarmakrophagen in Richtung der respiratorischen Bronchiolen, wo sie schließlich in den mukoziliären Transport der weiter proximal gelegenen Atemwege einbezogen werden können.
16. Die auf diese Weise abtransportierten Zellen gelangen mit dem Schleim in den Rachen, von wo sie nach dem Schlucken in den Verdauungstrakt gelangen oder seltener durch Husten ausgeschieden werden.
17. Andere Makrophagen können über das Interstitium in die Lymphgefäße der Lunge gelangen, die entlang der Bronchien und pulmonalen Gefäße verlaufen und sie zu den regionalen Lymphknoten transportieren.
18. Makrophagen sind jedoch nicht lediglich Reinigungszellen, da sie zahlreiche Erkennungsrezeptoren auf ihrer Oberfläche tragen, mit denen sie mikrobielle Strukturen und Signale geschädigter Zellen wahrnehmen.
19. Nach ihrer Aktivierung setzen sie Zytokine und Chemokine frei, die die Funktion benachbarter Epithel- und Endothelzellen beeinflussen und weitere Immunzellen in das gefährdete Gebiet rekrutieren können.
20. Bei einer bakteriellen Infektion können beispielsweise zahlreiche neutrophile Granulozyten aus den Lungenkapillaren austreten und nach ihrem Übertritt in den Alveolarraum eine intensive phagozytierende und mikrobizide Aktivität entfalten.
21. Da die von Neutrophilen freigesetzten Enzyme und reaktiven Sauerstoffverbindungen auch körpereigenes Gewebe schädigen können, gewährleistet ihre Tätigkeit zwar eine wirksame Abwehr, erfordert jedoch eine strenge Regulation.
22. In der Atemwegsschleimhaut und im Interstitium der Lunge befinden sich außerdem dendritische Zellen, die mit ihren langen Fortsätzen Antigene ihrer Umgebung erfassen und aufnehmen.
23. Nach der Verarbeitung des Antigens können diese Zellen über die Lymphwege in regionale Lymphknoten wandern, wo sie durch Aktivierung geeigneter T-Lymphozyten angeborene und adaptive Immunantwort miteinander verbinden.
24. In der Wand der Bronchien können sich unter bestimmten Bedingungen organisierte lymphatische Zellansammlungen entwickeln, die zusammenfassend als bronchusassoziiertes Lymphgewebe, abgekürzt BALT, bezeichnet werden.
25. Beim gesunden Erwachsenen bildet das BALT gewöhnlich nicht überall ausgeprägte dauerhafte Strukturen, doch bei Infektionen oder anhaltender Antigenstimulation kann organisierteres lymphatisches Gewebe entstehen.
26. In diesem lokalen lymphatischen Gewebe wirken B- und T-Lymphozyten, antigenpräsentierende Zellen und weitere Immunzellen zusammen und ermöglichen eine gezielte Schleimhautimmunantwort gegen eingeatmete Antigene.
27. Unter den von Plasmazellen, die aus B-Lymphozyten hervorgehen, gebildeten Immunglobulinen trägt an den Oberflächen der Atemwegsschleimhäute besonders das sekretorische IgA zur Neutralisierung von Krankheitserregern bei.
28. Die im Gewebe vorhandenen T-Lymphozyten sind parallel dazu an der Erkennung infizierter Zellen, der Regulation der Immunantwort und der gezielten Beseitigung bestimmter Erreger beteiligt.
29. Im Bindegewebe um die Bronchien und im Interstitium der Alveolarsepten kommen auch Mastzellen vor, die auf ihrer Oberfläche zahlreiche, besonders für allergische Reaktionen bedeutsame Rezeptoren tragen.
30. Bei ihrer Aktivierung können sie Histamin, Lipidmediatoren und verschiedene Zytokine freisetzen, die Gefäßerweiterung, erhöhte Gefäßpermeabilität, Schleimsekretion und eine Kontraktion der glatten Bronchialmuskulatur auslösen können.
31. Das immunologische Gleichgewicht der Lunge erfordert zugleich, dass harmlose eingeatmete Stoffe nicht bei jedem Kontakt eine starke Entzündung auslösen, die ihrerseits die außerordentlich dünne Atmungsfläche schädigen würde.
32. Entsprechend erhalten Alveolarmakrophagen und Epithelzellen im Ruhezustand durch zahlreiche entzündungshemmende Signale ein Milieu aufrecht, in dem Abwehr und Vermeidung von Gewebeschäden im Gleichgewicht bleiben.
33. Bei anhaltender Exposition gegenüber Tabakrauch, Staub oder anderen Schadstoffen kann dieses Gleichgewicht gestört werden, während wiederholte Makrophagenaktivierung und die Einwanderung weiterer Entzündungszellen chronische Gewebeschäden unterhalten können.
34. Das Reinigungs- und Abwehrsystem der Lunge beruht somit nicht auf der Tätigkeit eines einzelnen Zelltyps, sondern auf dem koordinierten Zusammenwirken von Atemwegsepithel, Makrophagen, Granulozyten, dendritischen Zellen und Lymphozyten.
35. Aufgabe dieses zellulären Netzwerks ist zugleich die Entfernung fremder Partikel, die Erkennung und Beseitigung von Krankheitserregern sowie die dauerhafte Funktionsfähigkeit der empfindlichen, auf den Gasaustausch spezialisierten Atmungsfläche.
Version 2
1. A tüdő folyamatosan ki van téve belélegzett porszemcséknek és kórokozóknak. – Die Lunge ist ständig eingeatmeten Staubpartikeln und Krankheitserregern ausgesetzt.
2. Ezért a szervezet több szintű tisztító- és védőrendszert alakított ki. – Deshalb hat der Organismus ein mehrstufiges Reinigungs- und Abwehrsystem entwickelt.
3. Az első védelmi vonalat a csillós hám és a nyáktakaró alkotja. – Die erste Verteidigungslinie bildet das Flimmerepithel mit der Schleimschicht.
4. Ez a rendszer a légutakban ragadja meg és szállítja el a szennyeződéseket. – Dieses System fängt Verunreinigungen in den Atemwegen auf und transportiert sie ab.
5. Az alveolusok szintjén azonban már nincsenek csillós sejtek. – Auf der Ebene der Alveolen gibt es jedoch keine Flimmerzellen mehr.
6. Itt más típusú sejtek veszik át a tisztítás feladatát. – Hier übernehmen andere Zelltypen die Aufgabe der Reinigung.
7. A legfontosabb védősejt az alveoláris makrofág, más néven porsejt. – Die wichtigste Abwehrzelle ist der alveoläre Makrophage, auch Staubzelle genannt.
8. Ezek a sejtek szabadon mozognak az alveolusok belső felszínén. – Diese Zellen bewegen sich frei auf der inneren Oberfläche der Alveolen.
9. Az alveoláris makrofágok a vér monocitáiból származnak. – Die alveolären Makrophagen stammen von den Monozyten des Blutes ab.
10. A monociták a hajszálerekből vándorolnak át a tüdőszövetbe. – Die Monozyten wandern aus den Kapillaren in das Lungengewebe ein.
11. Ott érnek makrofággá, és foglalják el helyüket az alveolusfelszínen. – Dort reifen sie zu Makrophagen und nehmen ihren Platz auf der Alveolenoberfläche ein.
12. A makrofágok fagocitózissal bekebelezik a belélegzett porszemcséket. – Die Makrophagen nehmen die eingeatmeten Staubpartikel durch Phagozytose auf.
13. Ugyanígy elpusztítják a levegővel bejutott baktériumokat is. – Ebenso zerstören sie die mit der Luft eingedrungenen Bakterien.
14. A bekebelezett anyagokat a sejt saját enzimjeivel bontja le. – Das aufgenommene Material wird mit körpereigenen Enzymen der Zelle abgebaut.
15. Egyes le nem bontható részecskéket a makrofágok tartósan magukban tárolnak. – Manche unabbaubaren Partikel speichern die Makrophagen dauerhaft in sich.
16. Dohányosok tüdejében ezért gyakran sötét, szénrészecskékkel telt makrofágok láthatók. – In der Lunge von Rauchern sieht man deshalb oft dunkle, mit Kohlepartikeln gefüllte Makrophagen.
17. A telített makrofágok egy része a csillós hám felé vándorol el. – Ein Teil der gesättigten Makrophagen wandert in Richtung des Flimmerepithels ab.
18. Onnan a nyáktakaróval együtt a garatba, majd a gyomorba jutnak. – Von dort gelangen sie zusammen mit der Schleimschicht in den Rachen und dann in den Magen.
19. Más makrofágok a nyirokrendszeren keresztül távoznak a tüdőből. – Andere Makrophagen verlassen die Lunge über das Lymphsystem.
20. Ezek a tüdőt övező nyirokcsomókban rakódnak le. – Diese lagern sich in den die Lunge umgebenden Lymphknoten ab.
21. A makrofágok emellett gyulladásos jelzőanyagokat is termelnek. – Die Makrophagen produzieren außerdem entzündliche Botenstoffe.
22. Ezekkel más immunsejteket vonzanak a fertőzés helyszínére. – Damit locken sie weitere Immunzellen an den Ort der Infektion.
23. A hörgőkben és hörgőcskékben nyirokszövet-csomók is előfordulnak. – In den Bronchien und Bronchiolen kommen auch Lymphgewebeknötchen vor.
24. Ezt a szövetet hörgőhöz kötött nyirokszövetnek, BALT-nak nevezik. – Dieses Gewebe wird als bronchusassoziiertes Lymphgewebe, BALT, bezeichnet.
25. A BALT antigénfelismerő sejteket és nyiroksejteket tartalmaz. – Das BALT enthält antigenerkennende Zellen und Lymphozyten.
26. Ezáltal helyi immunválasz indulhat a belélegzett kórokozók ellen. – Dadurch kann eine lokale Immunantwort gegen eingeatmete Krankheitserreger ausgelöst werden.
27. Az alveoláris hámban elszórtan hízósejtek is találhatók. – Im Alveolarepithel finden sich vereinzelt auch Mastzellen.
28. Ezek allergiás és gyulladásos reakciókban vesznek részt. – Diese sind an allergischen und entzündlichen Reaktionen beteiligt.
29. A tüdő nyirokerei sűrű hálózatot alkotnak a hörgők és erek körül. – Die Lymphgefäße der Lunge bilden ein dichtes Netz um Bronchien und Gefäße.
30. Ezek a nyirokerek szállítják el a szöveti folyadékot és a sejttörmeléket. – Diese Lymphgefäße transportieren die Gewebeflüssigkeit und Zelltrümmer ab.
31. A tüdő védekezőrendszere így egyszerre sejtes és nedvkeringési jellegű. – Das Abwehrsystem der Lunge ist somit gleichzeitig zellulärer und lymphatischer Natur.
32. Krónikus porexpozíció esetén a makrofágok tartósan túlterhelődhetnek. – Bei chronischer Staubexposition können die Makrophagen dauerhaft überlastet werden.
33. Ez hozzájárulhat krónikus gyulladásos tüdőbetegségek kialakulásához. – Dies kann zur Entstehung chronischer entzündlicher Lungenerkrankungen beitragen.
34. A védősejtek működése ezért szorosan összefügg a tüdő hosszú távú egészségével. – Die Funktion der Abwehrzellen hängt daher eng mit der langfristigen Gesundheit der Lunge zusammen.
35. Az alveoláris tisztító- és védőrendszer a légzőfelület sértetlenségét szolgálja. – Das alveoläre Reinigungs- und Abwehrsystem dient dem Erhalt der Unversehrtheit der Atemfläche.
(aufklappen)magyar
1. A tüdő folyamatosan ki van téve belélegzett porszemcséknek és kórokozóknak.
2. Ezért a szervezet több szintű tisztító- és védőrendszert alakított ki.
3. Az első védelmi vonalat a csillós hám és a nyáktakaró alkotja.
4. Ez a rendszer a légutakban ragadja meg és szállítja el a szennyeződéseket.
5. Az alveolusok szintjén azonban már nincsenek csillós sejtek.
6. Itt más típusú sejtek veszik át a tisztítás feladatát.
7. A legfontosabb védősejt az alveoláris makrofág, más néven porsejt.
8. Ezek a sejtek szabadon mozognak az alveolusok belső felszínén.
9. Az alveoláris makrofágok a vér monocitáiból származnak.
10. A monociták a hajszálerekből vándorolnak át a tüdőszövetbe.
11. Ott érnek makrofággá, és foglalják el helyüket az alveolusfelszínen.
12. A makrofágok fagocitózissal bekebelezik a belélegzett porszemcséket.
13. Ugyanígy elpusztítják a levegővel bejutott baktériumokat is.
14. A bekebelezett anyagokat a sejt saját enzimjeivel bontja le.
15. Egyes le nem bontható részecskéket a makrofágok tartósan magukban tárolnak.
16. Dohányosok tüdejében ezért gyakran sötét, szénrészecskékkel telt makrofágok láthatók.
17. A telített makrofágok egy része a csillós hám felé vándorol el.
18. Onnan a nyáktakaróval együtt a garatba, majd a gyomorba jutnak.
19. Más makrofágok a nyirokrendszeren keresztül távoznak a tüdőből.
20. Ezek a tüdőt övező nyirokcsomókban rakódnak le.
21. A makrofágok emellett gyulladásos jelzőanyagokat is termelnek.
22. Ezekkel más immunsejteket vonzanak a fertőzés helyszínére.
23. A hörgőkben és hörgőcskékben nyirokszövet-csomók is előfordulnak.
24. Ezt a szövetet hörgőhöz kötött nyirokszövetnek, BALT-nak nevezik.
25. A BALT antigénfelismerő sejteket és nyiroksejteket tartalmaz.
26. Ezáltal helyi immunválasz indulhat a belélegzett kórokozók ellen.
27. Az alveoláris hámban elszórtan hízósejtek is találhatók.
28. Ezek allergiás és gyulladásos reakciókban vesznek részt.
29. A tüdő nyirokerei sűrű hálózatot alkotnak a hörgők és erek körül.
30. Ezek a nyirokerek szállítják el a szöveti folyadékot és a sejttörmeléket.
31. A tüdő védekezőrendszere így egyszerre sejtes és nedvkeringési jellegű.
32. Krónikus porexpozíció esetén a makrofágok tartósan túlterhelődhetnek.
33. Ez hozzájárulhat krónikus gyulladásos tüdőbetegségek kialakulásához.
34. A védősejtek működése ezért szorosan összefügg a tüdő hosszú távú egészségével.
35. Az alveoláris tisztító- és védőrendszer a légzőfelület sértetlenségét szolgálja.
(aufklappen)német
1. Die Lunge ist ständig eingeatmeten Staubpartikeln und Krankheitserregern ausgesetzt.
2. Deshalb hat der Organismus ein mehrstufiges Reinigungs- und Abwehrsystem entwickelt.
3. Die erste Verteidigungslinie bildet das Flimmerepithel mit der Schleimschicht.
4. Dieses System fängt Verunreinigungen in den Atemwegen auf und transportiert sie ab.
5. Auf der Ebene der Alveolen gibt es jedoch keine Flimmerzellen mehr.
6. Hier übernehmen andere Zelltypen die Aufgabe der Reinigung.
7. Die wichtigste Abwehrzelle ist der alveoläre Makrophage, auch Staubzelle genannt.
8. Diese Zellen bewegen sich frei auf der inneren Oberfläche der Alveolen.
9. Die alveolären Makrophagen stammen von den Monozyten des Blutes ab.
10. Die Monozyten wandern aus den Kapillaren in das Lungengewebe ein.
11. Dort reifen sie zu Makrophagen und nehmen ihren Platz auf der Alveolenoberfläche ein.
12. Die Makrophagen nehmen die eingeatmeten Staubpartikel durch Phagozytose auf.
13. Ebenso zerstören sie die mit der Luft eingedrungenen Bakterien.
14. Das aufgenommene Material wird mit körpereigenen Enzymen der Zelle abgebaut.
15. Manche unabbaubaren Partikel speichern die Makrophagen dauerhaft in sich.
16. In der Lunge von Rauchern sieht man deshalb oft dunkle, mit Kohlepartikeln gefüllte Makrophagen.
17. Ein Teil der gesättigten Makrophagen wandert in Richtung des Flimmerepithels ab.
18. Von dort gelangen sie zusammen mit der Schleimschicht in den Rachen und dann in den Magen.
19. Andere Makrophagen verlassen die Lunge über das Lymphsystem.
20. Diese lagern sich in den die Lunge umgebenden Lymphknoten ab.
21. Die Makrophagen produzieren außerdem entzündliche Botenstoffe.
22. Damit locken sie weitere Immunzellen an den Ort der Infektion.
23. In den Bronchien und Bronchiolen kommen auch Lymphgewebeknötchen vor.
24. Dieses Gewebe wird als bronchusassoziiertes Lymphgewebe, BALT, bezeichnet.
25. Das BALT enthält antigenerkennende Zellen und Lymphozyten.
26. Dadurch kann eine lokale Immunantwort gegen eingeatmete Krankheitserreger ausgelöst werden.
27. Im Alveolarepithel finden sich vereinzelt auch Mastzellen.
28. Diese sind an allergischen und entzündlichen Reaktionen beteiligt.
29. Die Lymphgefäße der Lunge bilden ein dichtes Netz um Bronchien und Gefäße.
30. Diese Lymphgefäße transportieren die Gewebeflüssigkeit und Zelltrümmer ab.
31. Das Abwehrsystem der Lunge ist somit gleichzeitig zellulärer und lymphatischer Natur.
32. Bei chronischer Staubexposition können die Makrophagen dauerhaft überlastet werden.
33. Dies kann zur Entstehung chronischer entzündlicher Lungenerkrankungen beitragen.
34. Die Funktion der Abwehrzellen hängt daher eng mit der langfristigen Gesundheit der Lunge zusammen.
35. Das alveoläre Reinigungs- und Abwehrsystem dient dem Erhalt der Unversehrtheit der Atemfläche.