5.4.1 – II. András király: A háttér és a válság – König Andreas II.: Der Hintergrund und die Krise
1. II. András király személyisége és az uralkodási válság jelentik a kulcsot az 1222-es Aranybulla teljes jelentőségének megértéséhez. – König Andreas‘ II. Persönlichkeit und Regierungskrise bilden den Schlüssel zur ganzen Tragweite der Goldenen Bulle von 1222.
2. II. András 1177 körül született III. Béla magyar király fiaként. – Andreas II. wurde um 1177 als jüngerer Sohn des ungarischen Königs Béla III. geboren.
3. III. Béla az Árpád-kor egyik leghatalmasabb uralkodójának számít, és 1172-től 1196-ig uralkodott. – Béla III. gilt als einer der mächtigsten Herrscher der Árpádenzeit und regierte von 1172 bis 1196.
4. III. Béla uralkodása alatt a Magyar Királyság hatalmának, jólétének és nemzetközi tekintélyének csúcspontjára ért. – Unter Béla III. erreichte das Königreich Ungarn einen Höhepunkt an Macht, Wohlstand und internationalem Ansehen.
5. III. Béla fiatalkorát a konstantinápolyi bizánci császári udvarban töltötte. – Béla III. hatte seine Jugend am byzantinischen Kaiserhof in Konstantinopel verbracht.
6. Ott egy ideig I. Manuel Komnénosz bizánci császár trónörökösének szánták. – Dort war er zeitweise als Thronfolger des byzantinischen Kaisers Manuel I. Komnenos vorgesehen.
7. Ez a bizánci hatás tartósan befolyásolta III. Béla közigazgatási és udvari kultúráját. – Diese byzantinische Prägung beeinflusste die Verwaltungs- und Hofkultur Bélas III. nachhaltig.
8. III. Béla Magyarországon bevezette a bizánci és nyugati mintára épülő írásbeli kancellári gyakorlatot. – Béla III. führte in Ungarn eine schriftliche Kanzleipraxis nach byzantinischem und westlichem Vorbild ein.
9. III. Béla uralkodása alatt a királyság bevételei európai összehasonlításban rendkívül magasnak számítottak. – Die Einkünfte des Königreichs unter Béla III. galten als außerordentlich hoch im europäischen Vergleich.
10. Egy híres, az ő idejéből származó bevételi jegyzék dokumentálja a magyar korona pénzügyi erejét. – Eine berühmte Einkünfteliste aus seiner Zeit dokumentiert die Finanzkraft der ungarischen Krone.
11. III. Béla két fiút hagyott hátra: az idősebb Emmeriket és a fiatalabb Andrást. – Béla III. hinterließ zwei Söhne, den älteren Emerich und den jüngeren Andreas.
12. Az idősebb fiú, Emmerik volt a trónörökös és a leendő király. – Der ältere Sohn Emerich war als Thronfolger und künftiger König bestimmt.
13. A fiatalabb Andrásnak III. Béla halálos ágyán pénzt és egy keresztes hadjárat megbízását hagyta. – Dem jüngeren Andreas vermachte Béla III. auf dem Sterbebett Geld und den Auftrag eines Kreuzzugs.
14. András azonban ezt az örökséget nem keresztes hadjáratra, hanem a hatalomért folytatott küzdelemre fordította. – Andreas verwendete dieses Erbe jedoch nicht für einen Kreuzzug, sondern für den Kampf um Macht.
15. III. Béla 1196-ban bekövetkezett halála után Emerich lépett a magyar trónra. – Nach dem Tod Bélas III. im Jahr 1196 bestieg Emerich den ungarischen Thron.
16. Emerich király 1196-tól 1204-ig uralkodott, és hamarosan szembesülnie kellett testvére ambícióival. – König Emerich regierte von 1196 bis 1204 und sah sich bald dem Ehrgeiz seines Bruders gegenüber.
17. András Emerichtől hercegi címmel kapta meg Horvátország és Dalmácia területeinek igazgatását. – Andreas erhielt von Emerich die Verwaltung der Gebiete Kroatien und Dalmatien als Herzog übertragen.
18. Ahelyett, hogy megelégedett volna ezzel a hercegi címmel, András maga is a királyi hatalomra törekedett. – Statt sich mit dieser Herzogswürde zu begnügen, strebte Andreas nach der Königsmacht selbst.
19. Emerich és András testvérek között hosszú évekig tartó, heves polgárháború tört ki. – Zwischen den Brüdern Emerich und Andreas brach ein langjähriger und erbitterter Bürgerkrieg aus.
20. Andreas a nemesség körében támogatókat gyűjtött, és többször is háborút indított királyi testvére ellen. – Andreas sammelte Anhänger unter dem Adel und führte mehrfach Krieg gegen seinen königlichen Bruder.
21. 1199-ben Andreas vereséget szenvedett a Rad melletti csatában, és ideiglenesen menekülnie kellett. – Im Jahr 1199 wurde Andreas in einer Schlacht bei Rad geschlagen und musste vorübergehend fliehen.
22. E testvérháború egyik híres eseménye 1203-ban játszódott le. – Ein berühmtes Ereignis dieses Bruderkriegs spielte sich im Jahr 1203 ab.
23. Emerich király fegyvertelenül és egyedül lépett be a lázadó András táborába. – König Emerich betrat unbewaffnet und allein das Lager des aufständischen Andreas.
24. Ezzel a merész gesztussal Emerichnek sikerült harc nélkül foglyul ejtenie testvérét. – Mit dieser kühnen Geste gelang es Emerich, seinen Bruder kampflos gefangen zu nehmen.
25. Andrást ezután őrizetbe vették, később azonban újra szabadon engedték. – Andreas wurde daraufhin in Haft gesetzt, später jedoch wieder freigelassen.
26. Emerich király súlyosan megbetegedett, és kisfiát, Lászlót koronáztatta meg királlyá. – König Emerich erkrankte schwer und ließ seinen kleinen Sohn Ladislaus zum König krönen.
27. Emerich 1204-ben meghalt, és a kiskorú III. László gyámságát testvérére, Andrásra ruházta. – Emerich starb 1204 und übertrug die Vormundschaft über den minderjährigen Ladislaus III. seinem Bruder Andreas.
28. Így éppen a korábbi rivális, András kapta meg a királyság régensi tisztségét. – Damit erhielt ausgerechnet der frühere Rivale Andreas die Regentschaft über das Königreich.
29. A gyermekkirály, III. László azonban már 1205-ben, gyermekkorában meghalt. – Der Kinderkönig Ladislaus III. starb jedoch bereits im Jahr 1205 im Kindesalter.
30. Halála előtt az özvegy királyné a fiút védelem céljából az osztrák VI. Leopold herceghez vitte. – Vor seinem Tod hatte die Königinwitwe den Knaben zum Schutz an den österreichischen Herzog Leopold VI. gebracht.
31. A gyermek halála után a királyi méltóság véglegesen Andrásra szállt. – Nach dem Tod des Kindes fiel die Königswürde nun endgültig an Andreas.
32. II. Andrást 1205 májusában Székesfehérváron koronázták meg Magyarország királyává. – Andreas II. wurde im Mai 1205 in Székesfehérvár zum König von Ungarn gekrönt.
33. Így hosszú évekig tartó testvérháború után, és kizárólag közeli rokonai halála révén jutott hatalomra. – Er gelangte somit nach jahrelangem Bruderkrieg und nur durch den Tod naher Verwandter an die Macht.
34. Ez az előzmény meghatározta uralkodási stílusát és a nemesi támogatóitól való függőségét. – Diese Vorgeschichte prägte seinen Regierungsstil und seine Abhängigkeit von adligen Parteigängern.
35. András a királyi trónt azzal vásárolta meg, hogy jutalmakat ígért támogatóinak. – Andreas hatte sich seine Königswürde durch das Versprechen von Belohnungen an seine Anhänger erkauft.
36. Ezek a támogatók uralkodásának megkezdése után bőséges ellenszolgáltatásokat vártak tőle birtokok és tisztségek formájában. – Diese Anhänger erwarteten nach seinem Herrschaftsantritt reichliche Gegenleistungen in Form von Gütern und Ämtern.
37. Így közvetlenül 1205 után megkezdődött a királyi birtokok nagylelkű ajándékozásának politikája. – So begann unmittelbar nach 1205 die Politik der großzügigen Schenkungen königlichen Besitzes.
38. András maga egy oklevélben „a legjobb kormányzási módnak” nevezte ezt az elosztási politikát. – Andreas selbst nannte diese Verteilungspolitik in einer Urkunde „die beste Art zu regieren“.
39. Meg volt győződve arról, hogy a királyi nagylelkűségnek határtalanul kell terjednie. – Er war überzeugt, dass das Maß der königlichen Freigebigkeit grenzenlos sein müsse.
40. Ez a nézet éles ellentétben állt apja, III. Béla takarékosságával és birtokközpontú politikájával. – Diese Auffassung stand in scharfem Gegensatz zur Sparsamkeit und Domänenpolitik seines Vaters Béla III.
41. III. Béla összetartotta a koronabirtokokat, és hatalmi bázisként őrizte meg őket. – Béla III. hatte die Krongüter zusammengehalten und als Machtbasis bewahrt.
42. András viszont királyi várakat, megyéket és egész vidékeket ajándékozott el. – Andreas hingegen verschenkte königliche Burgen, Komitate und ganze Landstriche.
43. Ezeket az adományozásokat a kutatásban „új intézményeknek” vagy novae institutiones-nek nevezik. – Diese Schenkungen werden in der Forschung als „neue Einrichtungen“ oder novae institutiones bezeichnet.
44. A „novae institutiones” kifejezés IV. Béla későbbi okirataiból származik, aki apja politikáját akarta visszavonni. – Der Begriff „novae institutiones“ stammt aus den späteren Urkunden Bélas IV., der die Politik seines Vaters rückgängig machen wollte.
45. Az adományozások révén egy új, rendkívül hatalmas mágnásréteg jött létre. – Durch die Schenkungen entstand eine neue Schicht überaus mächtiger Magnaten.
46. Ezek a mágnások nagy, összefüggő birtokkomplexumokat halmoztak fel, és regionális hatalmasságokká váltak. – Diese Magnaten häuften große zusammenhängende Güterkomplexe an und wurden zu regionalen Machthabern.
47. A korona ennek következtében egyre inkább elvesztette az ország és erőforrásai feletti ellenőrzését. – Die Krone verlor dadurch zunehmend die Kontrolle über das Land und seine Ressourcen.
48. Ezáltal a megyei rendszeren alapuló királyi közigazgatás kiüresedett. – Die königliche Verwaltung, die auf dem Komitatssystem beruhte, wurde dadurch ausgehöhlt.
49. A megyei rendszer képezte az Árpád-kori Magyarország központi királyi hatalmának alapját. – Das Komitatssystem hatte die Grundlage der zentralen Königsmacht im árpádenzeitlichen Ungarn gebildet.
50. Minden megyében volt egy királyi vár, várbirtokok és a várhoz tartozó harcosok. – Jedes Komitat verfügte über eine königliche Burg, Burgländereien und burghörige Krieger.
51. Ezen várak és birtokok elajándékozásával az eredeti rendszer összeomlott. – Mit der Verschenkung dieser Burgen und Ländereien zerfiel das ursprüngliche System.
52. A királyi bevételek ezekből a birtokokból riasztó ütemben apadtak. – Die königlichen Einkünfte aus diesen Gütern versiegten in alarmierendem Tempo.
53. A bevételkiesés pótlására Andreas új pénzforrásokat keresett. – Um den Einnahmeverlust auszugleichen, suchte Andreas nach neuen Finanzquellen.
54. Egyik központi intézkedés a pénz minőségének ismételt romlása volt. – Eine zentrale Maßnahme war die wiederholte Verschlechterung der Münze.
55. A király alacsonyabb nemesfém-tartalmú érméket veretett, és éves cserét írt elő. – Der König ließ Münzen mit geringerem Edelmetallgehalt prägen und zwang zum jährlichen Umtausch.
56. Az érmék kényszerű cseréjéből a királyi kincstár az úgynevezett kincstári nyereséget szedte be. – Aus dem Zwangsumtausch der Münzen zog die königliche Kammer den sogenannten Kammergewinn.
57. A kincstári nyereség (lucrum camerae) így tényleges éves adóvá vált. – Der Kammergewinn (lucrum camerae) wurde so zu einer faktischen jährlichen Steuer.
58. Az érmék folyamatos minőségromlása azonban aláásta a pénzbe vetett bizalmat és károsította a kereskedelmet. – Die ständige Münzverschlechterung untergrub jedoch das Vertrauen in das Geld und schädigte den Handel.
59. További bevételi forrás volt a királyi jogok magánvállalkozóknak történő bérbeadása. – Eine weitere Einnahmequelle war die Verpachtung königlicher Regalien an private Unternehmer.
60. Ezekhez a jogokhoz tartozott a sómonopólium, az érmeverés és a vámbevételek. – Zu diesen Regalien gehörten das Salzmonopol, die Münzprägung und die Zolleinkünfte.
61. Ezeknek a bevételeknek a bérlői gyakran könyörtelenül és nyereségorientáltan hajtották be az adókat. – Die Pächter dieser Einkünfte trieben die Abgaben oft rücksichtslos und gewinnorientiert ein.
62. Ezen adóbérlők közül sokan zsidók vagy muszlim ismaeliták voltak. – Viele dieser Steuerpächter waren Juden oder muslimische Ismaeliten.
63. Az ismaeliták gyakran a Volga-vidékről vagy Közép-Ázsia Khorezmjéből származtak. – Die Ismaeliten stammten häufig aus dem Wolgagebiet oder aus Choresmien in Zentralasien.
64. Ezek a csoportok kereskedelmi és pénzügyi tapasztalatokkal rendelkeztek, amelyeket a király kihasznált. – Diese Gruppen verfügten über kaufmännische und finanztechnische Erfahrung, die der König nutzte.
65. A pénzügyi tisztségek nem keresztényeknek való kiosztása heves ellenállást váltott ki a katolikus egyház részéről. – Die Vergabe der Finanzämter an Nichtchristen erregte den heftigen Widerstand der katholischen Kirche.
66. Az egyház ezt a kánonjog megsértésének és botránynak tekintette. – Die Kirche sah darin einen Verstoß gegen das kanonische Recht und einen Skandal.
67. A pápaság is többször felszólította Andrást, hogy távolítsa el az ismaelitákat a tisztségekből. – Auch das Papsttum mahnte Andreas wiederholt, die Ismaeliten aus den Ämtern zu entfernen.
68. A királyság gazdasági hanyatlása a király költséges külpolitikája miatt tovább súlyosbodott. – Der wirtschaftliche Niedergang der Krone verschärfte sich durch die kostspielige Außenpolitik des Königs.
69. II. András számos hadjáratot vezetett északra, Galíciába, a mai Nyugat-Ukrajnába. – Andreas II. führte zahlreiche Feldzüge nach Galizien im Norden, dem heutigen Westukraine.
70. Galícia (magyarul Halics) egy kelet-szláv fejedelemség volt, amelyet András a birodalmához akart csatolni. – Galizien (ungarisch Halics) war ein ostslawisches Fürstentum, das Andreas seinem Reich angliedern wollte.
71. Fia, Kolomán trónra ültetését tervezte a galíciai fejedelemségben. – Er wollte seinen Sohn Koloman auf dem galizischen Fürstenthron etablieren.
72. Kolománt időnként még Galícia királyává is megkoronázták, de nem tudta tartósan megtartani hatalmát. – Koloman wurde zeitweise sogar zum König von Galizien gekrönt, konnte sich aber nicht dauerhaft halten.
73. A galíciai hadjáratok hatalmas anyagi erőforrásokat emésztettek fel, és végül nem hoztak tartós sikert. – Die galizischen Feldzüge verschlangen enorme Mittel und brachten letztlich keinen bleibenden Erfolg.
74. Ezenkívül lekötötték azokat a katonai erőket, amelyekre a birodalom belsejében szükség volt. – Sie banden zudem militärische Kräfte, die im Inneren des Reiches fehlten.
75. Különösen nagy terhet jelentett II. András 1217–1218-as keresztes hadjárata. – Eine besondere Belastung stellte der Kreuzzug Andreas‘ II. der Jahre 1217 bis 1218 dar.
76. András ezzel teljesítette azt a fogadalmat, amelyet már apja, III. Béla is letett. – Andreas löste damit das Gelübde ein, das schon sein Vater Béla III. abgelegt hatte.
77. Hatalmas magyar sereget vezetett tengeri úton a Szentföldre. – Er führte ein großes ungarisches Heer auf dem Seeweg ins Heilige Land.
78. A magyar keresztesek a dalmát kikötővárosban, Splitben szálltak hajóra. – Die ungarischen Kreuzfahrer schifften sich in der dalmatinischen Hafenstadt Split ein.
79. András részt vett az úgynevezett ötödik keresztes hadjáratban az egyiptomi Ajjubida-birodalom ellen. – Andreas beteiligte sich am sogenannten Fünften Kreuzzug gegen das ägyptische Ayyubidenreich.
80. A keresztes hadjárat azonban nem ért el említésre méltó katonai eredményeket. – Der Kreuzzug erzielte jedoch keine nennenswerten militärischen Ergebnisse.
81. András ehelyett ereklyéket gyűjtött, és már 1218 elején visszatért. – Andreas sammelte stattdessen Reliquien und kehrte bereits Anfang 1218 wieder zurück.
82. A visszaút a Bizánci Birodalmon, Bulgárián és a Halicsi Hercegségen keresztül vezetett. – Die Rückreise führte ihn über das byzantinische Reich, Bulgarien und das Fürstentum Halitsch.
83. A király távollétében Magyarországon anarchia és rossz gazdálkodás uralkodott. – Während der Abwesenheit des Königs herrschten in Ungarn Anarchie und Misswirtschaft.
84. A hatalmas nemesek kihasználták a király távollétét saját hatalmuk kiterjesztésére. – Mächtige Adlige nutzten die Abwesenheit des Königs zur Ausweitung ihrer eigenen Macht.
85. Visszatérésekor András olyan országot talált, amelyet elpusztultnak és romba dőltnek írt le. – Bei seiner Rückkehr fand Andreas ein Land vor, das er als verwüstet und zerrüttet beschrieb.
86. A keresztes hadjárat költségei teljesen tönkretették a már amúgy is feszült pénzügyi helyzetet. – Die Kreuzzugskosten hatten die ohnehin angespannten Finanzen vollends ruiniert.
87. A finanszírozás érdekében András további koronabirtokokat zálogba adott, és bevételeket előre eladott. – Zur Finanzierung hatte Andreas weitere Krongüter verpfändet und Einkünfte vorab veräußert.
88. Az alsó nemesség, a szolgák helyzete ezekben az években drámaian romlott. – Die Lage des niederen Adels, der Servienten, verschlechterte sich in diesen Jahren dramatisch.
89. A szolgák szabad harcosok voltak, akik közvetlenül a királyt szolgálták, és tőle kaptak földet. – Die Servienten waren freie Krieger, die unmittelbar dem König dienten und Land von ihm hielten.
90. Jogi helyzetüket az új mágnások túlerője fenyegette. – Sie sahen ihre Rechtsstellung durch die Übermacht der neuen Magnaten bedroht.
91. A hatalmas nagyurak megpróbálták a szabad szolgákat függőségükbe kényszeríteni. – Die mächtigen Großen versuchten, freie Servienten in ihre Abhängigkeit zu zwingen.
92. A Gespánok önkényes hozzáférése a szolgák birtokaihoz és szolgáltatásaihoz is fokozódott. – Auch der willkürliche Zugriff der Gespane auf Güter und Dienste der Servienten nahm zu.
93. Ehhez hozzáadódtak a pénzromlás és a nyomasztó különadók terhei. – Hinzu kamen die Lasten der Münzverschlechterung und der drückenden Sonderabgaben.
94. A szolgák attól tartottak, hogy a szabadon élő vagy félig szabad parasztok rangjára süllyednek. – Die Servienten fürchteten, in den Stand unfreier oder halbfreier Bauern abzusinken.
95. Ezzel a birodalom egy széles és harcképes rétegének léte került veszélybe. – Damit war eine breite und wehrhafte Schicht des Reiches in ihrer Existenz bedroht.
96. Ezzel párhuzamosan nőtt az elégedetlenség amiatt, hogy az udvarban előnyben részesítették a külföldi kegyenceket. – Parallel dazu wuchs der Unmut über die Bevorzugung ausländischer Günstlinge am Hof.
97. Ez a feszültség már Gertrud királynő uralkodása alatt is kirobbant. – Diese Spannung hatte sich bereits in der Regierungszeit unter Königin Gertrud entladen.
98. Gertrud von Andechs-Meranien volt András első felesége, és egy hatalmas német nemesi családból származott. – Gertrud von Andechs-Meranien war Andreas‘ erste Gemahlin und stammte aus einem mächtigen deutschen Adelsgeschlecht.
99. Gertrud testvérei és rokonai Magyarországon magas tisztségeket, birtokokat és befolyást kaptak. – Gertruds Brüder und Verwandte erhielten in Ungarn hohe Ämter, Güter und Einfluss.
100. Különösen testvére, Berthold lett, akit fiatalkora ellenére is kineveztek kalocsai érseknek. – Besonders ihr Bruder Berthold wurde trotz seiner Jugend zum Erzbischof von Kalocsa erhoben.
101. A merániaiak nyilvánvaló előnyben részesítése mélyen felháborította a helyi magyar nemességet. – Diese offenkundige Begünstigung der Meranier erbitterte den einheimischen ungarischen Adel zutiefst.
102. 1213-ban ez a gyűlölet Gertrud királyné meggyilkolásában csúcsosodott ki. – Im Jahr 1213 entlud sich dieser Hass in der Ermordung der Königin Gertrud.
103. Egy magyar nemesekből álló csoport a Pilis-hegységben, egy vadászat során rátámadt Gertrudra és megölte. – Eine Gruppe ungarischer Adliger überfiel und tötete Gertrud im Pilis-Gebirge während einer Jagd.
104. András, aki éppen hadjáraton volt Galíciában, csupán az egyik fő elkövetőt büntette meg. – Andreas, der sich gerade auf einem Feldzug in Galizien befand, bestrafte nur einen Haupttäter.
105. A többi összeesküvő nagyrészt büntetlenül maradt, ami a királyság gyengeségét tárta fel. – Die übrigen Verschwörer blieben weitgehend ungestraft, was die Schwäche des Königtums offenbarte.
106. Gertrud meggyilkolását később irodalmilag feldolgozta Katona József „Bánk bán” című drámájában. – Die Ermordung Gertruds wurde später literarisch im Drama „Bánk bán“ von József Katona verarbeitet.
107. Gertrud és András házasságából több jelentős gyermek született. – Aus Gertruds Ehe mit Andreas stammten mehrere bedeutende Kinder.
108. A legidősebb fiú Béla volt, a későbbi IV. Béla király. – Der älteste Sohn war Béla, der spätere König Béla IV.
109. Az egyik lányuk Erzsébet volt, akit Szent Erzsébetként tiszteltek egész Európában. – Eine Tochter war Elisabeth, die als heilige Elisabeth von Thüringen europaweit verehrt wurde.
110. Szent Erzsébet jótékonysági tevékenysége révén a középkor egyik legismertebb szentje lett. – Die heilige Elisabeth wurde durch ihre Mildtätigkeit zu einer der bekanntesten Heiligen des Mittelalters.
111. Gertrud halála után András második feleségül vette Jolante von Courtenay-t. – Nach dem Tod Gertruds heiratete Andreas in zweiter Ehe Jolante von Courtenay.
112. Harmadik feleségül vette Beatrix von Este-t, aki egy olasz fejedelmi házból származott. – In dritter Ehe vermählte er sich mit Beatrix von Este aus einem italienischen Fürstenhaus.
113. Ezek a házasságok és az azokhoz kapcsolódó igények további dinasztikus bonyodalmakat okoztak. – Diese Ehen und die damit verbundenen Ansprüche schufen weitere dynastische Verwicklungen.
114. András és trónörököse, Béla közötti viszony egyre feszültebbé vált. – Das Verhältnis zwischen Andreas und seinem Thronfolger Béla war zunehmend gespannt.
115. Belát már korán megkoronázták fiatalabb királynak (rex iunior), és kormányzati feladatokkal bízták meg. – Béla wurde schon früh zum jüngeren König (rex iunior) gekrönt und mit Regierungsaufgaben betraut.
116. Béla nyíltan elutasította apja pazarló ajándékozási politikáját. – Béla lehnte die verschwenderische Schenkungspolitik seines Vaters offen ab.
117. Már apja életében követelte az elajándékozott koronabirtokok visszaszolgáltatását. – Er forderte bereits zu Lebzeiten des Vaters die Rückgabe verschenkter Krongüter.
118. Ez a követelés nyílt konfliktusokhoz vezetett apa és fia között. – Diese Forderung führte zu offenen Konflikten zwischen Vater und Sohn.
119. András ideiglenesen száműzte fiát, Belát az országból. – Andreas verbannte seinen Sohn Béla zeitweise aus dem Land.
120. Béla átmenetileg menedéket talált az osztrák hercegnél és a pápánál. – Béla fand vorübergehend Zuflucht beim österreichischen Herzog und beim Papst.
121. A dinasztia belüli viszály tovább súlyosbította a királyság amúgy is mély válságát. – Der innerdynastische Streit verschärfte die ohnehin tiefe Krise des Königtums.
122. Az egyház is egyre inkább ellenezte a király pénzügyi gyakorlatát. – Auch die Kirche stellte sich zunehmend gegen die Finanzpraktiken des Königs.
123. A püspökök szenvedtek a pénzromlástól és a nem keresztény adószedőkkel való versenytől. – Die Bischöfe litten unter der Münzverschlechterung und der Konkurrenz der nichtchristlichen Steuerpächter.
124. Szövetségeseket kerestek az elégedetlen nemesség és a szolgák körében. – Sie suchten Bündnispartner unter dem unzufriedenen Adel und den Servienten.
125. Így alakult ki egy széles koalíció a papság, az alacsony rangú nemesség és a szabad harcosok között. – So formierte sich eine breite Koalition aus Klerus, niederem Adel und freien Kriegern.
126. Ez a koalíció a király kegyencei és rossz gazdálkodása ellen irányult. – Diese Koalition richtete sich gegen die Günstlinge des Königs und seine Misswirtschaft.
127. A helyzet András Szentföldről való visszatérése után tovább éleződött. – Die Lage spitzte sich nach der Rückkehr Andreas‘ aus dem Heiligen Land weiter zu.
128. 1220 körül András megpróbálta részben visszaszerezni az elpazarolt koronabirtokokat. – Um 1220 versuchte Andreas, die verschleuderten Krongüter teilweise zurückzugewinnen.
129. Ez az első visszakövetelés azonban még jobban felbosszantotta az ajándékban részesült nagyurakat. – Diese erste Rückforderung verärgerte jedoch die beschenkten Magnaten zusätzlich.
130. A király így a elégedetlen nagyurak és a szorult helyzetbe került szolgák frontjai közé szorult. – Der König geriet so zwischen die Fronten der unzufriedenen Großen und der bedrängten Servienten.
131. 1222-ben a birodalom belső válsága elérte csúcspontját. – Im Jahr 1222 erreichte die innere Krise des Reiches ihren Höhepunkt.
132. A szolgák és a papság nagy gyűlése konkrét követelésekkel lépett a király elé. – Eine große Versammlung von Servienten und Klerikern trat dem König mit konkreten Forderungen entgegen.
133. Ez a gyűlés írásbeli garanciát követelt jogaikra és szabadságaikra. – Diese Versammlung verlangte die schriftliche Garantie ihrer Rechte und Freiheiten.
134. II. András kénytelen volt engedni a nyomásnak, és kiadni az Aranybulát. – Andreas sah sich gezwungen, dem Druck nachzugeben und die Goldene Bulle zu erlassen.
135. Az Aranybula így e hosszú évek óta tartó válság közvetlen eredménye volt. – Die Goldene Bulle war damit das unmittelbare Ergebnis dieser langjährigen Krise.
136. Az II. András uralkodása alatt tapasztalt konkrét visszásságokra reagált. – Sie reagierte auf die konkreten Missstände der Regierungszeit Andreas‘ II.
137. A tisztségek halmozásának tilalma az egyes kegyencek túlzott hatalmát célozta meg. – Das Verbot der Ämterhäufung wandte sich gegen die Machtfülle einzelner Günstlinge.
138. Az ismaelitáknak történő pénzügyi tisztségek kiosztásának tilalma az egyház egyik fő kritikai pontját vette fel. – Das Verbot der Vergabe von Finanzämtern an Ismaeliten griff einen Hauptkritikpunkt der Kirche auf.
139. A szolgák adómentessége a válság nyomasztó adóterheire adott válaszként született. – Die Steuerbefreiung der Servienten reagierte auf die drückenden Abgaben der Krise.
140. A hadsereg bevetésének a honvédelemre való korlátozása a drága külföldi hadjáratokra irányult. – Die Beschränkung der Heerfolge auf Landesverteidigung zielte auf die teuren Auslandsfeldzüge.
141. A 31. cikkben foglalt ellenállási jog volt a legélesebb válasz a királyi kudarcra. – Das Widerstandsrecht in Artikel 31 war die schärfste Antwort auf das königliche Versagen.
142. II. András uralkodása alatt kialakult válság volt tehát az Aranybulla valódi előidézője. – Die Krise unter Andreas II. war somit der eigentliche Geburtshelfer der Goldenen Bulle.
143. II. András uralkodására jellemző volt az igény és a valóság közötti eltérés. – Charakteristisch für Andreas‘ Herrschaft war die Diskrepanz zwischen Anspruch und Wirklichkeit.
144. Hatalmas címeket viselt és költséges hadjáratokat vezetett, miközben a pénzügyi alapok összeomlottak. – Er trug stolze Titel und führte aufwendige Feldzüge, während die Finanzbasis zerfiel.
145. András többek között Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Rama, Szerbia, Galícia és Lodoméria királyának nevezte magát. – Andreas nannte sich unter anderem König von Ungarn, Dalmatien, Kroatien, Rama, Serbien, Galizien und Lodomerien.
146. Ezek a kiterjedt címek uralkodási igényeket tükrözték, nem mindig valós ellenőrzést. – Diese ausgreifenden Titel spiegelten Herrschaftsansprüche, nicht stets reale Kontrolle wider.
147. A történeti kutatások II. Andrást túlnyomórészt kritikus szemmel ítélik meg, gyenge pénzügyi politikusnak tartják. – Die historische Forschung beurteilt Andreas II. überwiegend kritisch als schwachen Finanzpolitiker.
148. Egyes történészek azonban adományozási politikájában a hatalmi struktúra tudatos modernizációját is látják. – Manche Historiker sehen in seiner Schenkungspolitik jedoch auch eine bewusste Modernisierung der Herrschaftsstruktur.
149. Ezen értelmezés szerint a földbirtokon alapuló nemesi rendszer váltotta fel a régebbi várrendszert. – Nach dieser Deutung ersetzte das auf Grundbesitz beruhende Adelsregime das ältere Burgsystem.
150. II. András így csupán felgyorsította volna a megállíthatatlan társadalmi változást. – Andreas hätte demnach einen unaufhaltsamen gesellschaftlichen Wandel lediglich beschleunigt.
151. Az értékeléstől függetlenül a központi királyi hatalom hanyatlása kétségtelen. – Unabhängig von der Bewertung steht der Verfall der zentralen Königsmacht außer Frage.
152. Ez a gyengülés végzetes következményekkel járt az 1241-es mongol támadás során. – Diese Schwächung sollte sich beim Mongolensturm von 1241 verhängnisvoll auswirken.
153. A megyerendszer szétesése csökkentette a birodalom katonai erejét. – Der Zerfall des Komitatssystems hatte die militärische Schlagkraft des Reiches gemindert.
154. II. András uralkodása alatt kialakult válság így a későbbi katasztrófa előzményének is tekinthető. – Die Krise unter Andreas II. ist somit auch Vorgeschichte der späteren Katastrophe.
155. II. András minden válság ellenére teljes harminc évig, 1235-ig uralkodott. – Andreas II. regierte trotz aller Krisen volle dreißig Jahre lang bis 1235.
156. Hosszú uralkodási ideje a belső problémák ellenére is bizonyos kitartásról tanúskodik. – Seine lange Regierungszeit zeugt von einer gewissen Beharrungskraft trotz der inneren Probleme.
157. Ügyesen lavírozva a pártok között, meg tudta őrizni hatalmát. – Er verstand es, sich durch geschicktes Lavieren zwischen den Parteien an der Macht zu halten.
158. Az Aranybulát csak annyiban tartotta be, amennyire azt célszerűnek tartotta. – Die Goldene Bulle hielt er selbst nur soweit ein, wie es ihm opportun erschien.
159. Már nem sokkal 1222 után részben folytatta a bírálatok tárgyát képező adományozási és pénzügyi politikát. – Schon bald nach 1222 setzte er die kritisierte Schenkungs- und Finanzpolitik teilweise fort.
160. Ez 1231-ben az Aranybulla megújításához vezetett, szigorúbb egyházi feltételek mellett. – Dies führte 1231 zur Erneuerung der Goldenen Bulle unter verschärften kirchlichen Bedingungen.
161. Az egyház egyre növekvő nyomása 1232-ben az esztergomi érsek interdiktumában csúcsosodott ki. – Der wachsende Druck der Kirche gipfelte 1232 im Interdikt des Erzbischofs von Esztergom.
162. 1233-ban Andrásnak a beregi esküben ismét engedményeket kellett tennie. – Im Jahr 1233 musste Andreas im Eid von Bereg erneut Zugeständnisse machen.
163. Ezek az ismétlődő konfliktusok azt mutatják, hogy a válság 1222 után is továbbra is fennállt. – Diese wiederholten Konflikte zeigen die Hartnäckigkeit der Krise über das Jahr 1222 hinaus.
164. András második felesége, Jolánte, megszülte neki Jolanda nevű lányát, aki Aragónia királynője lett. – Andreas‘ zweite Frau Jolante gebar ihm die Tochter Jolanda, die Königin von Aragón wurde.
165. Harmadik felesége, Beatrix d’Este halála után szülte meg fia, István. – Seine dritte Frau Beatrix von Este gebar nach seinem Tod den Sohn Stephan.
166. Ebből a későbbi fiúból származott később az utolsó Árpád-házbeli uralkodó, III. András. – Aus diesem nachgeborenen Sohn ging später der letzte Árpáde, Andreas III., hervor.
167. Ennek a fiúnak a törvényességét azonban Béla családja hosszú ideig vitatta. – Die Legitimität dieses Sohnes wurde von Bélas Familie jedoch lange bestritten.
168. II. András hosszú és konfliktusokkal teli uralkodás után 1235 szeptemberében halt meg. – Andreas II. starb im September 1235 nach langer und konfliktreicher Regierung.
169. Az Egres-i ciszterci kolostorban, a mai romániai Bánátban temették el. – Er wurde im Zisterzienserkloster Egres im heutigen rumänischen Banat beigesetzt.
170. Fia, IV. Béla határozott reformszándékkal lépett trónra. – Sein Sohn Béla IV. trat die Nachfolge mit dem festen Willen zur Reform an.
171. IV. Béla kormányzásának programjává tette az elajándékozott birtokok visszaszerzését. – Béla IV. machte die Rückforderung der verschenkten Güter zum Programm seiner Regierung.
172. Ezzel közvetlenül reagált apja pénzügyi örökségére. – Damit reagierte er unmittelbar auf das finanzpolitische Erbe seines Vaters.
173. IV. Béla visszaszerzési politikája azonban ismét felbosszantotta a nemességet, és új feszültségeket keltett. – Bélas Rückforderungspolitik erbitterte jedoch erneut den Adel und schuf neue Spannungen.
174. Így II. András kormányának válsága jóval halála után is tovább hatott. – So wirkte die Krise der Regierung Andreas‘ II. weit über seinen Tod hinaus fort.
175. II. András személyisége egy cselekvőképes, de pénzügyi szempontból meggondolatlan uralkodóként tűnik fel. – Die Persönlichkeit Andreas‘ II. erscheint als die eines tatkräftigen, aber finanzpolitisch unklugen Herrschers.
176. Külpolitikai ambíciói aránytalanok voltak a rendelkezésre álló forrásokhoz képest. – Sein Ehrgeiz in der Außenpolitik stand in keinem Verhältnis zu den verfügbaren Mitteln.
177. Nagylelkűsége ugyan támogatókat biztosított számára, de aláásta hatalmának alapjait. – Seine Freigebigkeit sicherte ihm zwar Anhänger, untergrub aber die Grundlagen seiner Macht.
178. Ezen tényezők együttes hatása eredményezte az 1222-es alkotmányos válságot. – Aus dem Zusammentreffen dieser Faktoren erwuchs die Verfassungskrise von 1222.
179. Az Aranybulla arra irányuló kísérlet volt, hogy írásba foglalt jogszabályokkal véget vessenek ennek a válságnak. – Die Goldene Bulle war der Versuch, dieser Krise durch schriftlich fixiertes Recht ein Ende zu setzen.
180. II. András királyként írta alá, akinek be kellett ismernie és korlátoznia kellett saját rossz gazdálkodását. – Andreas II. unterzeichnete sie als König, der seine eigene Misswirtschaft eingestehen und begrenzen musste.
(aufklappen)magyar
1. II. András király személyisége és az uralkodási válság jelentik a kulcsot az 1222-es Aranybulla teljes jelentőségének megértéséhez.
2. II. András 1177 körül született III. Béla magyar király fiaként.
3. III. Béla az Árpád-kor egyik leghatalmasabb uralkodójának számít, és 1172-től 1196-ig uralkodott.
4. III. Béla uralkodása alatt a Magyar Királyság hatalmának, jólétének és nemzetközi tekintélyének csúcspontjára ért.
5. III. Béla fiatalkorát a konstantinápolyi bizánci császári udvarban töltötte.
6. Ott egy ideig I. Manuel Komnénosz bizánci császár trónörökösének szánták.
7. Ez a bizánci hatás tartósan befolyásolta III. Béla közigazgatási és udvari kultúráját.
8. III. Béla Magyarországon bevezette a bizánci és nyugati mintára épülő írásbeli kancellári gyakorlatot.
9. III. Béla uralkodása alatt a királyság bevételei európai összehasonlításban rendkívül magasnak számítottak.
10. Egy híres, az ő idejéből származó bevételi jegyzék dokumentálja a magyar korona pénzügyi erejét.
11. III. Béla két fiút hagyott hátra: az idősebb Emmeriket és a fiatalabb Andrást.
12. Az idősebb fiú, Emmerik volt a trónörökös és a leendő király.
13. A fiatalabb Andrásnak III. Béla halálos ágyán pénzt és egy keresztes hadjárat megbízását hagyta.
14. András azonban ezt az örökséget nem keresztes hadjáratra, hanem a hatalomért folytatott küzdelemre fordította.
15. III. Béla 1196-ban bekövetkezett halála után Emerich lépett a magyar trónra.
16. Emerich király 1196-tól 1204-ig uralkodott, és hamarosan szembesülnie kellett testvére ambícióival.
17. András Emerichtől hercegi címmel kapta meg Horvátország és Dalmácia területeinek igazgatását.
18. Ahelyett, hogy megelégedett volna ezzel a hercegi címmel, András maga is a királyi hatalomra törekedett.
19. Emerich és András testvérek között hosszú évekig tartó, heves polgárháború tört ki.
20. Andreas a nemesség körében támogatókat gyűjtött, és többször is háborút indított királyi testvére ellen.
21. 1199-ben Andreas vereséget szenvedett a Rad melletti csatában, és ideiglenesen menekülnie kellett.
22. E testvérháború egyik híres eseménye 1203-ban játszódott le.
23. Emerich király fegyvertelenül és egyedül lépett be a lázadó András táborába.
24. Ezzel a merész gesztussal Emerichnek sikerült harc nélkül foglyul ejtenie testvérét.
25. Andrást ezután őrizetbe vették, később azonban újra szabadon engedték.
26. Emerich király súlyosan megbetegedett, és kisfiát, Lászlót koronáztatta meg királlyá.
27. Emerich 1204-ben meghalt, és a kiskorú III. László gyámságát testvérére, Andrásra ruházta.
28. Így éppen a korábbi rivális, András kapta meg a királyság régensi tisztségét.
29. A gyermekkirály, III. László azonban már 1205-ben, gyermekkorában meghalt.
30. Halála előtt az özvegy királyné a fiút védelem céljából az osztrák VI. Leopold herceghez vitte.
31. A gyermek halála után a királyi méltóság véglegesen Andrásra szállt.
32. II. Andrást 1205 májusában Székesfehérváron koronázták meg Magyarország királyává.
33. Így hosszú évekig tartó testvérháború után, és kizárólag közeli rokonai halála révén jutott hatalomra.
34. Ez az előzmény meghatározta uralkodási stílusát és a nemesi támogatóitól való függőségét.
35. András a királyi trónt azzal vásárolta meg, hogy jutalmakat ígért támogatóinak.
36. Ezek a támogatók uralkodásának megkezdése után bőséges ellenszolgáltatásokat vártak tőle birtokok és tisztségek formájában.
37. Így közvetlenül 1205 után megkezdődött a királyi birtokok nagylelkű ajándékozásának politikája.
38. András maga egy oklevélben „a legjobb kormányzási módnak” nevezte ezt az elosztási politikát.
39. Meg volt győződve arról, hogy a királyi nagylelkűségnek határtalanul kell terjednie.
40. Ez a nézet éles ellentétben állt apja, III. Béla takarékosságával és birtokközpontú politikájával.
41. III. Béla összetartotta a koronabirtokokat, és hatalmi bázisként őrizte meg őket.
42. András viszont királyi várakat, megyéket és egész vidékeket ajándékozott el.
43. Ezeket az adományozásokat a kutatásban „új intézményeknek” vagy novae institutiones-nek nevezik.
44. A „novae institutiones” kifejezés IV. Béla későbbi okirataiból származik, aki apja politikáját akarta visszavonni.
45. Az adományozások révén egy új, rendkívül hatalmas mágnásréteg jött létre.
46. Ezek a mágnások nagy, összefüggő birtokkomplexumokat halmoztak fel, és regionális hatalmasságokká váltak.
47. A korona ennek következtében egyre inkább elvesztette az ország és erőforrásai feletti ellenőrzését.
48. Ezáltal a megyei rendszeren alapuló királyi közigazgatás kiüresedett.
49. A megyei rendszer képezte az Árpád-kori Magyarország központi királyi hatalmának alapját.
50. Minden megyében volt egy királyi vár, várbirtokok és a várhoz tartozó harcosok.
51. Ezen várak és birtokok elajándékozásával az eredeti rendszer összeomlott.
52. A királyi bevételek ezekből a birtokokból riasztó ütemben apadtak.
53. A bevételkiesés pótlására Andreas új pénzforrásokat keresett.
54. Egyik központi intézkedés a pénz minőségének ismételt romlása volt.
55. A király alacsonyabb nemesfém-tartalmú érméket veretett, és éves cserét írt elő.
56. Az érmék kényszerű cseréjéből a királyi kincstár az úgynevezett kincstári nyereséget szedte be.
57. A kincstári nyereség (lucrum camerae) így tényleges éves adóvá vált.
58. Az érmék folyamatos minőségromlása azonban aláásta a pénzbe vetett bizalmat és károsította a kereskedelmet.
59. További bevételi forrás volt a királyi jogok magánvállalkozóknak történő bérbeadása.
60. Ezekhez a jogokhoz tartozott a sómonopólium, az érmeverés és a vámbevételek.
61. Ezeknek a bevételeknek a bérlői gyakran könyörtelenül és nyereségorientáltan hajtották be az adókat.
62. Ezen adóbérlők közül sokan zsidók vagy muszlim ismaeliták voltak.
63. Az ismaeliták gyakran a Volga-vidékről vagy Közép-Ázsia Khorezmjéből származtak.
64. Ezek a csoportok kereskedelmi és pénzügyi tapasztalatokkal rendelkeztek, amelyeket a király kihasznált.
65. A pénzügyi tisztségek nem keresztényeknek való kiosztása heves ellenállást váltott ki a katolikus egyház részéről.
66. Az egyház ezt a kánonjog megsértésének és botránynak tekintette.
67. A pápaság is többször felszólította Andrást, hogy távolítsa el az ismaelitákat a tisztségekből.
68. A királyság gazdasági hanyatlása a király költséges külpolitikája miatt tovább súlyosbodott.
69. II. András számos hadjáratot vezetett északra, Galíciába, a mai Nyugat-Ukrajnába.
70. Galícia (magyarul Halics) egy kelet-szláv fejedelemség volt, amelyet András a birodalmához akart csatolni.
71. Fia, Kolomán trónra ültetését tervezte a galíciai fejedelemségben.
72. Kolománt időnként még Galícia királyává is megkoronázták, de nem tudta tartósan megtartani hatalmát.
73. A galíciai hadjáratok hatalmas anyagi erőforrásokat emésztettek fel, és végül nem hoztak tartós sikert.
74. Ezenkívül lekötötték azokat a katonai erőket, amelyekre a birodalom belsejében szükség volt.
75. Különösen nagy terhet jelentett II. András 1217–1218-as keresztes hadjárata.
76. András ezzel teljesítette azt a fogadalmat, amelyet már apja, III. Béla is letett.
77. Hatalmas magyar sereget vezetett tengeri úton a Szentföldre.
78. A magyar keresztesek a dalmát kikötővárosban, Splitben szálltak hajóra.
79. András részt vett az úgynevezett ötödik keresztes hadjáratban az egyiptomi Ajjubida-birodalom ellen.
80. A keresztes hadjárat azonban nem ért el említésre méltó katonai eredményeket.
81. András ehelyett ereklyéket gyűjtött, és már 1218 elején visszatért.
82. A visszaút a Bizánci Birodalmon, Bulgárián és a Halicsi Hercegségen keresztül vezetett.
83. A király távollétében Magyarországon anarchia és rossz gazdálkodás uralkodott.
84. A hatalmas nemesek kihasználták a király távollétét saját hatalmuk kiterjesztésére.
85. Visszatérésekor András olyan országot talált, amelyet elpusztultnak és romba dőltnek írt le.
86. A keresztes hadjárat költségei teljesen tönkretették a már amúgy is feszült pénzügyi helyzetet.
87. A finanszírozás érdekében András további koronabirtokokat zálogba adott, és bevételeket előre eladott.
88. Az alsó nemesség, a szolgák helyzete ezekben az években drámaian romlott.
89. A szolgák szabad harcosok voltak, akik közvetlenül a királyt szolgálták, és tőle kaptak földet.
90. Jogi helyzetüket az új mágnások túlerője fenyegette.
91. A hatalmas nagyurak megpróbálták a szabad szolgákat függőségükbe kényszeríteni.
92. A Gespánok önkényes hozzáférése a szolgák birtokaihoz és szolgáltatásaihoz is fokozódott.
93. Ehhez hozzáadódtak a pénzromlás és a nyomasztó különadók terhei.
94. A szolgák attól tartottak, hogy a szabadon élő vagy félig szabad parasztok rangjára süllyednek.
95. Ezzel a birodalom egy széles és harcképes rétegének léte került veszélybe.
96. Ezzel párhuzamosan nőtt az elégedetlenség amiatt, hogy az udvarban előnyben részesítették a külföldi kegyenceket.
97. Ez a feszültség már Gertrud királynő uralkodása alatt is kirobbant.
98. Gertrud von Andechs-Meranien volt András első felesége, és egy hatalmas német nemesi családból származott.
99. Gertrud testvérei és rokonai Magyarországon magas tisztségeket, birtokokat és befolyást kaptak.
100. Különösen testvére, Berthold lett, akit fiatalkora ellenére is kineveztek kalocsai érseknek.
101. A merániaiak nyilvánvaló előnyben részesítése mélyen felháborította a helyi magyar nemességet.
102. 1213-ban ez a gyűlölet Gertrud királyné meggyilkolásában csúcsosodott ki.
103. Egy magyar nemesekből álló csoport a Pilis-hegységben, egy vadászat során rátámadt Gertrudra és megölte.
104. András, aki éppen hadjáraton volt Galíciában, csupán az egyik fő elkövetőt büntette meg.
105. A többi összeesküvő nagyrészt büntetlenül maradt, ami a királyság gyengeségét tárta fel.
106. Gertrud meggyilkolását később irodalmilag feldolgozta Katona József „Bánk bán” című drámájában.
107. Gertrud és András házasságából több jelentős gyermek született.
108. A legidősebb fiú Béla volt, a későbbi IV. Béla király.
109. Az egyik lányuk Erzsébet volt, akit Szent Erzsébetként tiszteltek egész Európában.
110. Szent Erzsébet jótékonysági tevékenysége révén a középkor egyik legismertebb szentje lett.
111. Gertrud halála után András második feleségül vette Jolante von Courtenay-t.
112. Harmadik feleségül vette Beatrix von Este-t, aki egy olasz fejedelmi házból származott.
113. Ezek a házasságok és az azokhoz kapcsolódó igények további dinasztikus bonyodalmakat okoztak.
114. András és trónörököse, Béla közötti viszony egyre feszültebbé vált.
115. Belát már korán megkoronázták fiatalabb királynak (rex iunior), és kormányzati feladatokkal bízták meg.
116. Béla nyíltan elutasította apja pazarló ajándékozási politikáját.
117. Már apja életében követelte az elajándékozott koronabirtokok visszaszolgáltatását.
118. Ez a követelés nyílt konfliktusokhoz vezetett apa és fia között.
119. András ideiglenesen száműzte fiát, Belát az országból.
120. Béla átmenetileg menedéket talált az osztrák hercegnél és a pápánál.
121. A dinasztia belüli viszály tovább súlyosbította a királyság amúgy is mély válságát.
122. Az egyház is egyre inkább ellenezte a király pénzügyi gyakorlatát.
123. A püspökök szenvedtek a pénzromlástól és a nem keresztény adószedőkkel való versenytől.
124. Szövetségeseket kerestek az elégedetlen nemesség és a szolgák körében.
125. Így alakult ki egy széles koalíció a papság, az alacsony rangú nemesség és a szabad harcosok között.
126. Ez a koalíció a király kegyencei és rossz gazdálkodása ellen irányult.
127. A helyzet András Szentföldről való visszatérése után tovább éleződött.
128. 1220 körül András megpróbálta részben visszaszerezni az elpazarolt koronabirtokokat.
129. Ez az első visszakövetelés azonban még jobban felbosszantotta az ajándékban részesült nagyurakat.
130. A király így a elégedetlen nagyurak és a szorult helyzetbe került szolgák frontjai közé szorult.
131. 1222-ben a birodalom belső válsága elérte csúcspontját.
132. A szolgák és a papság nagy gyűlése konkrét követelésekkel lépett a király elé.
133. Ez a gyűlés írásbeli garanciát követelt jogaikra és szabadságaikra.
134. II. András kénytelen volt engedni a nyomásnak, és kiadni az Aranybulát.
135. Az Aranybula így e hosszú évek óta tartó válság közvetlen eredménye volt.
136. Az II. András uralkodása alatt tapasztalt konkrét visszásságokra reagált.
137. A tisztségek halmozásának tilalma az egyes kegyencek túlzott hatalmát célozta meg.
138. Az ismaelitáknak történő pénzügyi tisztségek kiosztásának tilalma az egyház egyik fő kritikai pontját vette fel.
139. A szolgák adómentessége a válság nyomasztó adóterheire adott válaszként született.
140. A hadsereg bevetésének a honvédelemre való korlátozása a drága külföldi hadjáratokra irányult.
141. A 31. cikkben foglalt ellenállási jog volt a legélesebb válasz a királyi kudarcra.
142. II. András uralkodása alatt kialakult válság volt tehát az Aranybulla valódi előidézője.
143. II. András uralkodására jellemző volt az igény és a valóság közötti eltérés.
144. Hatalmas címeket viselt és költséges hadjáratokat vezetett, miközben a pénzügyi alapok összeomlottak.
145. András többek között Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Rama, Szerbia, Galícia és Lodoméria királyának nevezte magát.
146. Ezek a kiterjedt címek uralkodási igényeket tükrözték, nem mindig valós ellenőrzést.
147. A történeti kutatások II. Andrást túlnyomórészt kritikus szemmel ítélik meg, gyenge pénzügyi politikusnak tartják.
148. Egyes történészek azonban adományozási politikájában a hatalmi struktúra tudatos modernizációját is látják.
149. Ezen értelmezés szerint a földbirtokon alapuló nemesi rendszer váltotta fel a régebbi várrendszert.
150. II. András így csupán felgyorsította volna a megállíthatatlan társadalmi változást.
151. Az értékeléstől függetlenül a központi királyi hatalom hanyatlása kétségtelen.
152. Ez a gyengülés végzetes következményekkel járt az 1241-es mongol támadás során.
153. A megyerendszer szétesése csökkentette a birodalom katonai erejét.
154. II. András uralkodása alatt kialakult válság így a későbbi katasztrófa előzményének is tekinthető.
155. II. András minden válság ellenére teljes harminc évig, 1235-ig uralkodott.
156. Hosszú uralkodási ideje a belső problémák ellenére is bizonyos kitartásról tanúskodik.
157. Ügyesen lavírozva a pártok között, meg tudta őrizni hatalmát.
158. Az Aranybulát csak annyiban tartotta be, amennyire azt célszerűnek tartotta.
159. Már nem sokkal 1222 után részben folytatta a bírálatok tárgyát képező adományozási és pénzügyi politikát.
160. Ez 1231-ben az Aranybulla megújításához vezetett, szigorúbb egyházi feltételek mellett.
161. Az egyház egyre növekvő nyomása 1232-ben az esztergomi érsek interdiktumában csúcsosodott ki.
162. 1233-ban Andrásnak a beregi esküben ismét engedményeket kellett tennie.
163. Ezek az ismétlődő konfliktusok azt mutatják, hogy a válság 1222 után is továbbra is fennállt.
164. András második felesége, Jolánte, megszülte neki Jolanda nevű lányát, aki Aragónia királynője lett.
165. Harmadik felesége, Beatrix d’Este halála után szülte meg fia, István.
166. Ebből a későbbi fiúból származott később az utolsó Árpád-házbeli uralkodó, III. András.
167. Ennek a fiúnak a törvényességét azonban Béla családja hosszú ideig vitatta.
168. II. András hosszú és konfliktusokkal teli uralkodás után 1235 szeptemberében halt meg.
169. Az Egres-i ciszterci kolostorban, a mai romániai Bánátban temették el.
170. Fia, IV. Béla határozott reformszándékkal lépett trónra.
171. IV. Béla kormányzásának programjává tette az elajándékozott birtokok visszaszerzését.
172. Ezzel közvetlenül reagált apja pénzügyi örökségére.
173. IV. Béla visszaszerzési politikája azonban ismét felbosszantotta a nemességet, és új feszültségeket keltett.
174. Így II. András kormányának válsága jóval halála után is tovább hatott.
175. II. András személyisége egy cselekvőképes, de pénzügyi szempontból meggondolatlan uralkodóként tűnik fel.
176. Külpolitikai ambíciói aránytalanok voltak a rendelkezésre álló forrásokhoz képest.
177. Nagylelkűsége ugyan támogatókat biztosított számára, de aláásta hatalmának alapjait.
178. Ezen tényezők együttes hatása eredményezte az 1222-es alkotmányos válságot.
179. Az Aranybulla arra irányuló kísérlet volt, hogy írásba foglalt jogszabályokkal véget vessenek ennek a válságnak.
180. II. András királyként írta alá, akinek be kellett ismernie és korlátoznia kellett saját rossz gazdálkodását.
(aufklappen)német
1. König Andreas‘ II. Persönlichkeit und Regierungskrise bilden den Schlüssel zur ganzen Tragweite der Goldenen Bulle von 1222.
2. Andreas II. wurde um 1177 als jüngerer Sohn des ungarischen Königs Béla III. geboren.
3. Béla III. gilt als einer der mächtigsten Herrscher der Árpádenzeit und regierte von 1172 bis 1196.
4. Unter Béla III. erreichte das Königreich Ungarn einen Höhepunkt an Macht, Wohlstand und internationalem Ansehen.
5. Béla III. hatte seine Jugend am byzantinischen Kaiserhof in Konstantinopel verbracht.
6. Dort war er zeitweise als Thronfolger des byzantinischen Kaisers Manuel I. Komnenos vorgesehen.
7. Diese byzantinische Prägung beeinflusste die Verwaltungs- und Hofkultur Bélas III. nachhaltig.
8. Béla III. führte in Ungarn eine schriftliche Kanzleipraxis nach byzantinischem und westlichem Vorbild ein.
9. Die Einkünfte des Königreichs unter Béla III. galten als außerordentlich hoch im europäischen Vergleich.
10. Eine berühmte Einkünfteliste aus seiner Zeit dokumentiert die Finanzkraft der ungarischen Krone.
11. Béla III. hinterließ zwei Söhne, den älteren Emerich und den jüngeren Andreas.
12. Der ältere Sohn Emerich war als Thronfolger und künftiger König bestimmt.
13. Dem jüngeren Andreas vermachte Béla III. auf dem Sterbebett Geld und den Auftrag eines Kreuzzugs.
14. Andreas verwendete dieses Erbe jedoch nicht für einen Kreuzzug, sondern für den Kampf um Macht.
15. Nach dem Tod Bélas III. im Jahr 1196 bestieg Emerich den ungarischen Thron.
16. König Emerich regierte von 1196 bis 1204 und sah sich bald dem Ehrgeiz seines Bruders gegenüber.
17. Andreas erhielt von Emerich die Verwaltung der Gebiete Kroatien und Dalmatien als Herzog übertragen.
18. Statt sich mit dieser Herzogswürde zu begnügen, strebte Andreas nach der Königsmacht selbst.
19. Zwischen den Brüdern Emerich und Andreas brach ein langjähriger und erbitterter Bürgerkrieg aus.
20. Andreas sammelte Anhänger unter dem Adel und führte mehrfach Krieg gegen seinen königlichen Bruder.
21. Im Jahr 1199 wurde Andreas in einer Schlacht bei Rad geschlagen und musste vorübergehend fliehen.
22. Ein berühmtes Ereignis dieses Bruderkriegs spielte sich im Jahr 1203 ab.
23. König Emerich betrat unbewaffnet und allein das Lager des aufständischen Andreas.
24. Mit dieser kühnen Geste gelang es Emerich, seinen Bruder kampflos gefangen zu nehmen.
25. Andreas wurde daraufhin in Haft gesetzt, später jedoch wieder freigelassen.
26. König Emerich erkrankte schwer und ließ seinen kleinen Sohn Ladislaus zum König krönen.
27. Emerich starb 1204 und übertrug die Vormundschaft über den minderjährigen Ladislaus III. seinem Bruder Andreas.
28. Damit erhielt ausgerechnet der frühere Rivale Andreas die Regentschaft über das Königreich.
29. Der Kinderkönig Ladislaus III. starb jedoch bereits im Jahr 1205 im Kindesalter.
30. Vor seinem Tod hatte die Königinwitwe den Knaben zum Schutz an den österreichischen Herzog Leopold VI. gebracht.
31. Nach dem Tod des Kindes fiel die Königswürde nun endgültig an Andreas.
32. Andreas II. wurde im Mai 1205 in Székesfehérvár zum König von Ungarn gekrönt.
33. Er gelangte somit nach jahrelangem Bruderkrieg und nur durch den Tod naher Verwandter an die Macht.
34. Diese Vorgeschichte prägte seinen Regierungsstil und seine Abhängigkeit von adligen Parteigängern.
35. Andreas hatte sich seine Königswürde durch das Versprechen von Belohnungen an seine Anhänger erkauft.
36. Diese Anhänger erwarteten nach seinem Herrschaftsantritt reichliche Gegenleistungen in Form von Gütern und Ämtern.
37. So begann unmittelbar nach 1205 die Politik der großzügigen Schenkungen königlichen Besitzes.
38. Andreas selbst nannte diese Verteilungspolitik in einer Urkunde „die beste Art zu regieren“.
39. Er war überzeugt, dass das Maß der königlichen Freigebigkeit grenzenlos sein müsse.
40. Diese Auffassung stand in scharfem Gegensatz zur Sparsamkeit und Domänenpolitik seines Vaters Béla III.
41. Béla III. hatte die Krongüter zusammengehalten und als Machtbasis bewahrt.
42. Andreas hingegen verschenkte königliche Burgen, Komitate und ganze Landstriche.
43. Diese Schenkungen werden in der Forschung als „neue Einrichtungen“ oder novae institutiones bezeichnet.
44. Der Begriff „novae institutiones“ stammt aus den späteren Urkunden Bélas IV., der die Politik seines Vaters rückgängig machen wollte.
45. Durch die Schenkungen entstand eine neue Schicht überaus mächtiger Magnaten.
46. Diese Magnaten häuften große zusammenhängende Güterkomplexe an und wurden zu regionalen Machthabern.
47. Die Krone verlor dadurch zunehmend die Kontrolle über das Land und seine Ressourcen.
48. Die königliche Verwaltung, die auf dem Komitatssystem beruhte, wurde dadurch ausgehöhlt.
49. Das Komitatssystem hatte die Grundlage der zentralen Königsmacht im árpádenzeitlichen Ungarn gebildet.
50. Jedes Komitat verfügte über eine königliche Burg, Burgländereien und burghörige Krieger.
51. Mit der Verschenkung dieser Burgen und Ländereien zerfiel das ursprüngliche System.
52. Die königlichen Einkünfte aus diesen Gütern versiegten in alarmierendem Tempo.
53. Um den Einnahmeverlust auszugleichen, suchte Andreas nach neuen Finanzquellen.
54. Eine zentrale Maßnahme war die wiederholte Verschlechterung der Münze.
55. Der König ließ Münzen mit geringerem Edelmetallgehalt prägen und zwang zum jährlichen Umtausch.
56. Aus dem Zwangsumtausch der Münzen zog die königliche Kammer den sogenannten Kammergewinn.
57. Der Kammergewinn (lucrum camerae) wurde so zu einer faktischen jährlichen Steuer.
58. Die ständige Münzverschlechterung untergrub jedoch das Vertrauen in das Geld und schädigte den Handel.
59. Eine weitere Einnahmequelle war die Verpachtung königlicher Regalien an private Unternehmer.
60. Zu diesen Regalien gehörten das Salzmonopol, die Münzprägung und die Zolleinkünfte.
61. Die Pächter dieser Einkünfte trieben die Abgaben oft rücksichtslos und gewinnorientiert ein.
62. Viele dieser Steuerpächter waren Juden oder muslimische Ismaeliten.
63. Die Ismaeliten stammten häufig aus dem Wolgagebiet oder aus Choresmien in Zentralasien.
64. Diese Gruppen verfügten über kaufmännische und finanztechnische Erfahrung, die der König nutzte.
65. Die Vergabe der Finanzämter an Nichtchristen erregte den heftigen Widerstand der katholischen Kirche.
66. Die Kirche sah darin einen Verstoß gegen das kanonische Recht und einen Skandal.
67. Auch das Papsttum mahnte Andreas wiederholt, die Ismaeliten aus den Ämtern zu entfernen.
68. Der wirtschaftliche Niedergang der Krone verschärfte sich durch die kostspielige Außenpolitik des Königs.
69. Andreas II. führte zahlreiche Feldzüge nach Galizien im Norden, dem heutigen Westukraine.
70. Galizien (ungarisch Halics) war ein ostslawisches Fürstentum, das Andreas seinem Reich angliedern wollte.
71. Er wollte seinen Sohn Koloman auf dem galizischen Fürstenthron etablieren.
72. Koloman wurde zeitweise sogar zum König von Galizien gekrönt, konnte sich aber nicht dauerhaft halten.
73. Die galizischen Feldzüge verschlangen enorme Mittel und brachten letztlich keinen bleibenden Erfolg.
74. Sie banden zudem militärische Kräfte, die im Inneren des Reiches fehlten.
75. Eine besondere Belastung stellte der Kreuzzug Andreas‘ II. der Jahre 1217 bis 1218 dar.
76. Andreas löste damit das Gelübde ein, das schon sein Vater Béla III. abgelegt hatte.
77. Er führte ein großes ungarisches Heer auf dem Seeweg ins Heilige Land.
78. Die ungarischen Kreuzfahrer schifften sich in der dalmatinischen Hafenstadt Split ein.
79. Andreas beteiligte sich am sogenannten Fünften Kreuzzug gegen das ägyptische Ayyubidenreich.
80. Der Kreuzzug erzielte jedoch keine nennenswerten militärischen Ergebnisse.
81. Andreas sammelte stattdessen Reliquien und kehrte bereits Anfang 1218 wieder zurück.
82. Die Rückreise führte ihn über das byzantinische Reich, Bulgarien und das Fürstentum Halitsch.
83. Während der Abwesenheit des Königs herrschten in Ungarn Anarchie und Misswirtschaft.
84. Mächtige Adlige nutzten die Abwesenheit des Königs zur Ausweitung ihrer eigenen Macht.
85. Bei seiner Rückkehr fand Andreas ein Land vor, das er als verwüstet und zerrüttet beschrieb.
86. Die Kreuzzugskosten hatten die ohnehin angespannten Finanzen vollends ruiniert.
87. Zur Finanzierung hatte Andreas weitere Krongüter verpfändet und Einkünfte vorab veräußert.
88. Die Lage des niederen Adels, der Servienten, verschlechterte sich in diesen Jahren dramatisch.
89. Die Servienten waren freie Krieger, die unmittelbar dem König dienten und Land von ihm hielten.
90. Sie sahen ihre Rechtsstellung durch die Übermacht der neuen Magnaten bedroht.
91. Die mächtigen Großen versuchten, freie Servienten in ihre Abhängigkeit zu zwingen.
92. Auch der willkürliche Zugriff der Gespane auf Güter und Dienste der Servienten nahm zu.
93. Hinzu kamen die Lasten der Münzverschlechterung und der drückenden Sonderabgaben.
94. Die Servienten fürchteten, in den Stand unfreier oder halbfreier Bauern abzusinken.
95. Damit war eine breite und wehrhafte Schicht des Reiches in ihrer Existenz bedroht.
96. Parallel dazu wuchs der Unmut über die Bevorzugung ausländischer Günstlinge am Hof.
97. Diese Spannung hatte sich bereits in der Regierungszeit unter Königin Gertrud entladen.
98. Gertrud von Andechs-Meranien war Andreas‘ erste Gemahlin und stammte aus einem mächtigen deutschen Adelsgeschlecht.
99. Gertruds Brüder und Verwandte erhielten in Ungarn hohe Ämter, Güter und Einfluss.
100. Besonders ihr Bruder Berthold wurde trotz seiner Jugend zum Erzbischof von Kalocsa erhoben.
101. Diese offenkundige Begünstigung der Meranier erbitterte den einheimischen ungarischen Adel zutiefst.
102. Im Jahr 1213 entlud sich dieser Hass in der Ermordung der Königin Gertrud.
103. Eine Gruppe ungarischer Adliger überfiel und tötete Gertrud im Pilis-Gebirge während einer Jagd.
104. Andreas, der sich gerade auf einem Feldzug in Galizien befand, bestrafte nur einen Haupttäter.
105. Die übrigen Verschwörer blieben weitgehend ungestraft, was die Schwäche des Königtums offenbarte.
106. Die Ermordung Gertruds wurde später literarisch im Drama „Bánk bán“ von József Katona verarbeitet.
107. Aus Gertruds Ehe mit Andreas stammten mehrere bedeutende Kinder.
108. Der älteste Sohn war Béla, der spätere König Béla IV.
109. Eine Tochter war Elisabeth, die als heilige Elisabeth von Thüringen europaweit verehrt wurde.
110. Die heilige Elisabeth wurde durch ihre Mildtätigkeit zu einer der bekanntesten Heiligen des Mittelalters.
111. Nach dem Tod Gertruds heiratete Andreas in zweiter Ehe Jolante von Courtenay.
112. In dritter Ehe vermählte er sich mit Beatrix von Este aus einem italienischen Fürstenhaus.
113. Diese Ehen und die damit verbundenen Ansprüche schufen weitere dynastische Verwicklungen.
114. Das Verhältnis zwischen Andreas und seinem Thronfolger Béla war zunehmend gespannt.
115. Béla wurde schon früh zum jüngeren König (rex iunior) gekrönt und mit Regierungsaufgaben betraut.
116. Béla lehnte die verschwenderische Schenkungspolitik seines Vaters offen ab.
117. Er forderte bereits zu Lebzeiten des Vaters die Rückgabe verschenkter Krongüter.
118. Diese Forderung führte zu offenen Konflikten zwischen Vater und Sohn.
119. Andreas verbannte seinen Sohn Béla zeitweise aus dem Land.
120. Béla fand vorübergehend Zuflucht beim österreichischen Herzog und beim Papst.
121. Der innerdynastische Streit verschärfte die ohnehin tiefe Krise des Königtums.
122. Auch die Kirche stellte sich zunehmend gegen die Finanzpraktiken des Königs.
123. Die Bischöfe litten unter der Münzverschlechterung und der Konkurrenz der nichtchristlichen Steuerpächter.
124. Sie suchten Bündnispartner unter dem unzufriedenen Adel und den Servienten.
125. So formierte sich eine breite Koalition aus Klerus, niederem Adel und freien Kriegern.
126. Diese Koalition richtete sich gegen die Günstlinge des Königs und seine Misswirtschaft.
127. Die Lage spitzte sich nach der Rückkehr Andreas‘ aus dem Heiligen Land weiter zu.
128. Um 1220 versuchte Andreas, die verschleuderten Krongüter teilweise zurückzugewinnen.
129. Diese erste Rückforderung verärgerte jedoch die beschenkten Magnaten zusätzlich.
130. Der König geriet so zwischen die Fronten der unzufriedenen Großen und der bedrängten Servienten.
131. Im Jahr 1222 erreichte die innere Krise des Reiches ihren Höhepunkt.
132. Eine große Versammlung von Servienten und Klerikern trat dem König mit konkreten Forderungen entgegen.
133. Diese Versammlung verlangte die schriftliche Garantie ihrer Rechte und Freiheiten.
134. Andreas sah sich gezwungen, dem Druck nachzugeben und die Goldene Bulle zu erlassen.
135. Die Goldene Bulle war damit das unmittelbare Ergebnis dieser langjährigen Krise.
136. Sie reagierte auf die konkreten Missstände der Regierungszeit Andreas‘ II.
137. Das Verbot der Ämterhäufung wandte sich gegen die Machtfülle einzelner Günstlinge.
138. Das Verbot der Vergabe von Finanzämtern an Ismaeliten griff einen Hauptkritikpunkt der Kirche auf.
139. Die Steuerbefreiung der Servienten reagierte auf die drückenden Abgaben der Krise.
140. Die Beschränkung der Heerfolge auf Landesverteidigung zielte auf die teuren Auslandsfeldzüge.
141. Das Widerstandsrecht in Artikel 31 war die schärfste Antwort auf das königliche Versagen.
142. Die Krise unter Andreas II. war somit der eigentliche Geburtshelfer der Goldenen Bulle.
143. Charakteristisch für Andreas‘ Herrschaft war die Diskrepanz zwischen Anspruch und Wirklichkeit.
144. Er trug stolze Titel und führte aufwendige Feldzüge, während die Finanzbasis zerfiel.
145. Andreas nannte sich unter anderem König von Ungarn, Dalmatien, Kroatien, Rama, Serbien, Galizien und Lodomerien.
146. Diese ausgreifenden Titel spiegelten Herrschaftsansprüche, nicht stets reale Kontrolle wider.
147. Die historische Forschung beurteilt Andreas II. überwiegend kritisch als schwachen Finanzpolitiker.
148. Manche Historiker sehen in seiner Schenkungspolitik jedoch auch eine bewusste Modernisierung der Herrschaftsstruktur.
149. Nach dieser Deutung ersetzte das auf Grundbesitz beruhende Adelsregime das ältere Burgsystem.
150. Andreas hätte demnach einen unaufhaltsamen gesellschaftlichen Wandel lediglich beschleunigt.
151. Unabhängig von der Bewertung steht der Verfall der zentralen Königsmacht außer Frage.
152. Diese Schwächung sollte sich beim Mongolensturm von 1241 verhängnisvoll auswirken.
153. Der Zerfall des Komitatssystems hatte die militärische Schlagkraft des Reiches gemindert.
154. Die Krise unter Andreas II. ist somit auch Vorgeschichte der späteren Katastrophe.
155. Andreas II. regierte trotz aller Krisen volle dreißig Jahre lang bis 1235.
156. Seine lange Regierungszeit zeugt von einer gewissen Beharrungskraft trotz der inneren Probleme.
157. Er verstand es, sich durch geschicktes Lavieren zwischen den Parteien an der Macht zu halten.
158. Die Goldene Bulle hielt er selbst nur soweit ein, wie es ihm opportun erschien.
159. Schon bald nach 1222 setzte er die kritisierte Schenkungs- und Finanzpolitik teilweise fort.
160. Dies führte 1231 zur Erneuerung der Goldenen Bulle unter verschärften kirchlichen Bedingungen.
161. Der wachsende Druck der Kirche gipfelte 1232 im Interdikt des Erzbischofs von Esztergom.
162. Im Jahr 1233 musste Andreas im Eid von Bereg erneut Zugeständnisse machen.
163. Diese wiederholten Konflikte zeigen die Hartnäckigkeit der Krise über das Jahr 1222 hinaus.
164. Andreas‘ zweite Frau Jolante gebar ihm die Tochter Jolanda, die Königin von Aragón wurde.
165. Seine dritte Frau Beatrix von Este gebar nach seinem Tod den Sohn Stephan.
166. Aus diesem nachgeborenen Sohn ging später der letzte Árpáde, Andreas III., hervor.
167. Die Legitimität dieses Sohnes wurde von Bélas Familie jedoch lange bestritten.
168. Andreas II. starb im September 1235 nach langer und konfliktreicher Regierung.
169. Er wurde im Zisterzienserkloster Egres im heutigen rumänischen Banat beigesetzt.
170. Sein Sohn Béla IV. trat die Nachfolge mit dem festen Willen zur Reform an.
171. Béla IV. machte die Rückforderung der verschenkten Güter zum Programm seiner Regierung.
172. Damit reagierte er unmittelbar auf das finanzpolitische Erbe seines Vaters.
173. Bélas Rückforderungspolitik erbitterte jedoch erneut den Adel und schuf neue Spannungen.
174. So wirkte die Krise der Regierung Andreas‘ II. weit über seinen Tod hinaus fort.
175. Die Persönlichkeit Andreas‘ II. erscheint als die eines tatkräftigen, aber finanzpolitisch unklugen Herrschers.
176. Sein Ehrgeiz in der Außenpolitik stand in keinem Verhältnis zu den verfügbaren Mitteln.
177. Seine Freigebigkeit sicherte ihm zwar Anhänger, untergrub aber die Grundlagen seiner Macht.
178. Aus dem Zusammentreffen dieser Faktoren erwuchs die Verfassungskrise von 1222.
179. Die Goldene Bulle war der Versuch, dieser Krise durch schriftlich fixiertes Recht ein Ende zu setzen.
180. Andreas II. unterzeichnete sie als König, der seine eigene Misswirtschaft eingestehen und begrenzen musste.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.