5.4.2 – A bula tartalma: Milyen jogokat és szabadságokat garantált? – Inhalt der Bulle: Welche Rechte und Freiheiten wurden garantiert?
1. Az Aranybulla egyes cikkei a koruk konkrét visszásságaira adott válaszként értelmezhetők. – Die einzelnen Artikel der Goldenen Bulle lesen sich als Antwort auf konkrete Missstände ihrer Zeit.
2. Az okmány eredeti, 1222-es változatában harmincegy cikket tartalmazott. – Die Urkunde umfasste in ihrer ursprünglichen Fassung von 1222 einunddreißig Artikel.
3. E cikkek előtt egy ünnepélyes bevezető szöveg, az úgynevezett Arenga állt. – Diesen Artikeln vorangestellt war ein feierlicher Einleitungstext, die sogenannte Arenga.
4. Az „Arenga” az okiratírásban az indoklást tartalmazó előszó, amely ismerteti az okirat keletkezésének okát és célját. – Die „Arenga“ ist im Urkundenwesen der begründende Vorspruch, der den Anlass und die Absicht der Urkunde darlegt.
5. Az Arengában II. András kifejezetten hivatkozott azokra a szabadságjogokra, amelyeket egykor Szent István király biztosított. – In der Arenga berief sich Andreas II. ausdrücklich auf die Freiheiten, die der heilige König Stephan einst gewährt habe.
6. I. István volt Magyarország első keresztény királya, és 1000 körül az ideális birodalmi rend megteremtőjének számított. – Stephan I. war der erste christliche König Ungarns und galt als Begründer der idealen Reichsordnung um das Jahr 1000.
7. Ezzel a visszatekintéssel az Aranybulla nem újításnak, hanem a régi jogok helyreállításának tűnt. – Durch diesen Rückbezug erschien die Goldene Bulle nicht als Neuerung, sondern als Wiederherstellung alter Rechte.
8. A megadott szabadságjogok elsősorban a királyi szolgáknak szóltak. – Der Adressat der gewährten Freiheiten waren in erster Linie die königlichen Servienten.
9. A szolgák szabad harcosok voltak, akik közvetlenül a királynak szolgáltak, és nem álltak a nagy mágnások alatt. – Die Servienten waren freie Krieger, die unmittelbar dem König dienten und nicht den großen Magnaten unterstanden.
10. Emellett az egyház és a szabad várharcosok is részesültek az egyes rendelkezések előnyeiből. – Daneben profitierten auch die Kirche und die freien Burgkrieger von einzelnen Bestimmungen.
11. Az Aranybulla első cikke rögzítette az éves gyűlés időpontját. – Der erste Artikel der Goldenen Bulle legte einen festen jährlichen Versammlungstermin fest.
12. Minden Szent István-napon, augusztus 20-án a királynak Székesfehérváron kellett udvart tartania. – An jedem Stephanstag, dem zwanzigsten August, sollte der König in Székesfehérvár Hof halten.
13. Székesfehérvár, németül Stuhlweißenburg, az Árpádok hagyományos koronázási és jogi városa volt. – Székesfehérvár, deutsch Stuhlweißenburg, war die traditionelle Krönungs- und Rechtsstadt der Árpáden.
14. Ezen a napon a szolgák személyesen terjeszthették panaszukat a király elé. – An diesem Tag konnten die Servienten ihre Beschwerden persönlich vor den König bringen.
15. Ha a király nem tudott megjelenni, a nádor kellett, hogy helyette vezesse a gyűlést. – War der König verhindert, sollte der Palatin an seiner Stelle die Versammlung leiten.
16. A „nádor” volt a legfőbb világi méltóságviselő és a király helyettese. – Der „Palatin“ (nádor) war der höchste weltliche Würdenträger und Stellvertreter des Königs.
17. Ez az éves gyűlés a rendi birodalmi gyűlések korai elődjének számít. – Diese jährliche Versammlung gilt als ein früher Vorläufer ständischer Reichstage.
18. A második cikk tartalmazta a szolgák személyes szabadságának legfontosabb védelmi garanciáját. – Der zweite Artikel enthielt die wichtigste Schutzgarantie für die persönliche Freiheit der Servienten.
19. Egyetlen szolgát sem lehetett rendes bírósági ítélet nélkül letartóztatni vagy sérelemnek kitenni. – Kein Serviens durfte ohne ein ordentliches gerichtliches Urteil verhaftet oder geschädigt werden.
20. Ez a rendelkezés védelmet nyújtott a hatalmas nemesek vagy királyi tisztviselők által végrehajtott önkényes letartóztatások ellen. – Diese Bestimmung schützte vor willkürlicher Festnahme durch mächtige Große oder königliche Beamte.
21. Az alapelv hasonlít az 1215-ös angol Magna Carta habeas corpus elvéhez. – Der Grundgedanke ähnelt dem Habeas-Corpus-Prinzip der englischen Magna Carta von 1215.
22. A büntetés feltétele mindig egy előzetes bírósági idézés és ítélet volt. – Voraussetzung für eine Bestrafung war stets eine vorherige gerichtliche Vorladung und Verurteilung.
23. Ezzel a jogállamiság elve már a kezdetektől fogva rögzítésre került. – Damit wurde das Prinzip eines rechtsstaatlichen Verfahrens im Ansatz verankert.
24. A harmadik cikk mentesítette a szolgák vagyonát az adókötelezettség alól. – Der dritte Artikel befreite die Güter der Servienten von der Steuerpflicht.
25. A király nem szedhetett adót és nem szedhetett „kamara-nyereséget” a szolgák birtokairól. – Der König durfte auf den Besitzungen der Servienten keine Abgaben und keinen Kammergewinn erheben.
26. A „kincstári nyereség” (lucrum camerae) az érmék kényszerű cseréjéből származó adó volt. – Der „Kammergewinn“ (lucrum camerae) war eine Abgabe, die aus dem Zwangsumtausch der Münzen entstand.
27. A király továbbá meghívás nélkül nem szállhatott meg a szolgák házaiban. – Auch durfte der König nicht ohne Einladung in den Häusern der Servienten Quartier nehmen.
28. Ezzel elhárították a királyi kíséret elszállásolásának nyomasztó terhét. – Damit wurde die drückende Last der Beherbergung des königlichen Gefolges abgewehrt.
29. Egy további cikk a gyermektelenül elhunyt szolgák öröklési jogát szabályozta. – Ein weiterer Artikel regelte das Erbrecht der kinderlos verstorbenen Servienten.
30. Ha egy szolga fiú nélkül halt meg, szabadon rendelkezhetett vagyonáról. – Starb ein Serviens ohne Sohn, durfte er über seinen Besitz frei verfügen.
31. Az örökség egynegyede azonban a lányára jutott, az úgynevezett „leánynegyed”. – Ein Viertel des Erbes stand jedoch der Tochter zu, das sogenannte Mädchenviertel.
32. A „leánynegyed” (quartalitium) a magyar öröklési jog állandó intézményévé vált. – Das „Mädchenviertel“ (leánynegyed, quartalitium) wurde zu einem dauerhaften Institut des ungarischen Erbrechts.
33. A birtok fennmaradó részét a szolgáló saját belátása szerint oszthatta el vagy hagyhatta örökül. – Den Rest des Besitzes durfte der Serviens nach eigenem Willen vergeben oder vermachen.
34. Ha nem rendelkezett semmilyen módon, a birtok a legközelebbi rokonokra szállt. – Hatte er keinerlei Verfügung getroffen, fiel das Gut an die nächsten Verwandten.
35. Csak rokonok teljes hiányában került a birtok a korona tulajdonába. – Nur beim völligen Fehlen von Verwandten fiel der Besitz an die Krone zurück.
36. Ez a szabályozás biztosította a szolgálók számára a vagyonuk feletti széles körű rendelkezési jogot. – Diese Regelung sicherte den Servienten eine weitgehende Verfügungsgewalt über ihr Eigentum.
37. Egy központi cikk a szolgák hadszolgálati kötelezettségét érintette. – Ein zentraler Artikel betraf die Heerfolgepflicht der Servienten.
38. Az ország határain belül a szolgáknak térítés nélkül kellett a királyt a hadjáratra követniük. – Innerhalb der Landesgrenzen mussten die Servienten dem König unentgeltlich ins Feld folgen.
39. Az országon kívüli hadjáratok esetén a királynak magának kellett viselnie a hadsereg költségeit. – Für Feldzüge außerhalb des Landes musste der König die Kosten des Heeres selbst tragen.
40. Ha egy szolga önként csatlakozott egy külföldi hadjárathoz, kártérítésre volt jogosult. – Folgte ein Serviens freiwillig auf einem Auslandszug, hatte er Anspruch auf Entschädigung.
41. Ez a szabályozás közvetlenül II. András költséges külföldi hadjárataira irányult. – Diese Regelung zielte unmittelbar auf die kostspieligen Auslandsfeldzüge Andreas‘ II.
42. Célja az volt, hogy megakadályozza az alacsony rangú nemesség gazdasági tönkremenetelét a távoli háborúk miatt. – Sie sollte verhindern, dass der niedere Adel durch ferne Kriege wirtschaftlich ruiniert wurde.
43. Ezzel szemben a király köteles volt megvédeni a birodalmat egy támadás ellen, és mindenkinek követnie kellett őt. – Umgekehrt war der König verpflichtet, das Reich gegen einen Angriff zu verteidigen, und alle hatten zu folgen.
44. Több cikk is az egyes méltóságviselők túlzott hatalmát célozta meg. – Mehrere Artikel richteten sich gegen die übermäßige Macht einzelner Würdenträger.
45. Az egyik cikk tiltotta, hogy egy személy egyszerre több magas tisztséget is betöltse. – Ein Artikel verbot die gleichzeitige Anhäufung mehrerer hoher Ämter in einer Hand.
46. Csak a palotagróf, a banus, valamint a király és a királyné udvari bírái egyesíthették két tisztséget. – Lediglich der Palatin, der Banus und die Hofrichter des Königs und der Königin durften zwei Würden vereinen.
47. A „banus” volt a helytartó és a katonai parancsnok Horvátországban és Szlavóniában. – Der „Banus“ war der Statthalter und militärische Befehlshaber in Kroatien und Slawonien.
48. A tisztségek halmozásának tilalmával meg akarták akadályozni a túlzottan hatalmas befolyással rendelkező kegyencek kialakulását. – Durch das Verbot der Ämterhäufung sollte die Bildung übermächtiger Günstlinge unterbunden werden.
49. Egy cikk pontosan szabályozta a palatin bírói hatásköreit. – Ein Artikel regelte die richterlichen Befugnisse des Palatins genau.
50. A palatin a birodalom minden lakosa felett ítélkezhetett. – Der Palatin durfte über alle Bewohner des Reiches Recht sprechen.
51. A nemességet és a papságot, valamint azok birtokait érintő vitás ügyekben azonban a király hozzájárulására volt szüksége. – In Streitfällen, die Adel und Klerus und deren Besitz betrafen, brauchte er jedoch die Zustimmung des Königs.
52. Ezzel rendeződött a bírói hatalom, és megőrizték a nemesség különleges helyzetét. – Damit wurde die richterliche Gewalt geordnet und die Sonderstellung des Adels gewahrt.
53. Egy másik cikk korlátozta a királyi udvari tisztségviselők hatalmát. – Ein weiterer Artikel beschränkte die Macht der königlichen Hofbeamten.
54. A királyi udvari gróf csak az udvarban tarthatott bíróságot, az egész országban nem. – Der königliche Hofgraf durfte nur am Hof selbst Gericht halten, nicht im ganzen Land.
55. Több cikk is tiltotta a fontos tisztségek és birtokok külföldieknek történő átadását. – Mehrere Artikel richteten sich gegen die Vergabe wichtiger Ämter und Güter an Ausländer.
56. Külföldieknek nem adományozhattak méltóságokat, kivéve a királyi tanács hozzájárulásával. – Ausländern durften keine Würden verliehen werden, es sei denn mit Zustimmung des königlichen Rates.
57. Ez a rendelkezés a külföldi kedvencek előnyben részesítése ellen irányult, ahogyan az Gertrud királyné idején szokásos volt. – Diese Bestimmung wandte sich gegen die Bevorzugung fremder Günstlinge, wie sie unter Königin Gertrud üblich war.
58. Ha külföldiek eladták az országban szerzett birtokaikat, azok a helyi lakosokra kellett, hogy visszaszálljanak. – Verkauften Ausländer im Land erworbene Güter, sollten diese an Einheimische zurückfallen.
59. Egy különösen jelentős cikk a királyi pénzügyi hivatalok kiosztására vonatkozott. – Ein besonders folgenreicher Artikel betraf die Vergabe der königlichen Finanzämter.
60. A pénzverdéket, sókamrákat és adóhivatalokat nem lehetett zsidóknak és ismaelitáknak adományozni. – Münzämter, Salzkammern und Steuerämter durften nicht an Juden und Ismaeliten vergeben werden.
61. Az „izmaeliták” muszlim kereskedők és pénzügyi tisztviselők voltak, gyakran a Volga-vidékről vagy Khorezmiből. – Die „Ismaeliten“ waren muslimische Kaufleute und Finanzbeamte, oft aus dem Wolgagebiet oder Choresmien.
62. Ezeket a pénzügyi hivatalokat a jövőben kizárólag a királyság nemeseinek kellett átadni. – Diese Finanzämter sollten künftig nur an Adlige des Königreichs verliehen werden.
63. Ez a cikk az egyház egyik fő kritikai pontját vette fel a király pénzügyi politikájával kapcsolatban. – Dieser Artikel griff einen Hauptkritikpunkt der Kirche an der Finanzpolitik des Königs auf.
64. Egy cikk megtiltotta egész megyék örökletes birtokként való kiosztását. – Ein Artikel verbot die Vergabe ganzer Komitate als erblichen Besitz.
65. A megye (megye, comitatus) volt Magyarország királyi közigazgatási és bírósági egysége. – Das Komitat (megye, comitatus) war die königliche Verwaltungs- und Gerichtseinheit Ungarns.
66. Az örökletes méltóságokat és megyéket nem szabadott elidegeníteni a koronától. – Erbliche Würden und Komitate sollten der Krone nicht entfremdet werden.
67. Ezzel meg kellett állítani a királyi közigazgatás magánuradalmakra való felbomlását. – Damit sollte der Zerfall der königlichen Verwaltung in private Herrschaftsbezirke gestoppt werden.
68. Egy cikk biztosította a szabad várharcosok jogainak és birtokainak védelmét. – Ein Artikel sicherte den freien Burgkriegern den Schutz ihrer Rechte und Güter zu.
69. A „várharcosok” (iobagiones castri) a királyi várak védelmét szolgáló szabad harcosok voltak. – Die „Burgkrieger“ (iobagiones castri) waren freie Krieger zur Verteidigung der königlichen Burgen.
70. Meg kellett őrizni hagyományos szabadságaikat, amelyek már István király idején is érvényben voltak. – Ihre überkommenen Freiheiten, die schon unter König Stephan galten, sollten gewahrt bleiben.
71. A megyefők nem foglalhatták el jogtalanul a várharcosok birtokait és jövedelmeit. – Die Gespane durften die Ländereien und Einkünfte der Burgkrieger nicht widerrechtlich an sich ziehen.
72. A „megyefő” (ispán, comes) a királyi megye vezetője volt. – Der „Gespan“ (ispán, comes) war der königliche Vorsteher eines Komitats.
73. Egy cikk az utazó ispánok és kíséretük viselkedését szabályozta. – Ein Artikel regelte das Verhalten der reisenden Gespane und ihres Gefolges.
74. Átvonulásuk során nem hatolhattak be erőszakkal a szolgák házaiba és birtokaira. – Sie durften beim Durchzug nicht gewaltsam in die Häuser und auf die Güter der Servienten eindringen.
75. Ugyanígy tilos volt a lakosság állatállományához és készleteihez való erőszakos hozzáférés is. – Ebenso wurde der gewaltsame Zugriff auf Vieh und Vorräte der Bevölkerung untersagt.
76. Ezek a rendelkezések védelmet nyújtottak az utazó tisztségviselők túlkapásai ellen. – Diese Bestimmungen schützten vor den Übergriffen reisender Amtsträger.
77. Az egyik cikk a birodalomban található sóraktárakra és azok kezelésére vonatkozott. – Ein Artikel betraf die Salzlager und ihre Verwaltung im Reich.
78. A sót csak meghatározott határhelyeken és királyi felügyelet mellett lehetett tárolni. – Salz durfte nur an bestimmten Grenzorten und unter königlicher Aufsicht gelagert werden.
79. A só a középkorban létfontosságú és magas adókkal terhelt kereskedelmi áru volt. – Salz war im Mittelalter ein lebenswichtiges und hoch besteuertes Handelsgut.
80. Az egyik cikk megtiltotta, hogy egy elítélt vagyonát minden további nélkül elkobozzák, amíg rokonai élnek. – Ein Artikel verbot, dass das Gut eines Verurteilten ohne Weiteres eingezogen wurde, solange Verwandte lebten.
81. Egy másik cikk megvédte a szolgákat attól, hogy akaratuk ellenére kezességet vállaljanak. – Ein weiterer Artikel schützte die Servienten vor der Inanspruchnahme als Bürgen gegen ihren Willen.
82. Több rendelkezés is a birodalom pénzverésére és pénzrendszerére vonatkozott. – Mehrere Bestimmungen betrafen die Münze und das Geldwesen des Reiches.
83. Az új érme egy évig maradt érvényben, húsvéttól a következő húsvétig. – Die neue Münze sollte ein Jahr lang gültig bleiben, vom Osterfest bis zum nächsten Osterfest.
84. Ezzel időbeli határt szabtak az állandó és káros érmeváltásnak. – Damit wurde dem ständigen und schädlichen Münzumtausch eine zeitliche Grenze gesetzt.
85. A denár minőségének meg kellett felelnie a III. Béla-kori szabványnak. – Die Denare sollten in ihrer Qualität dem Standard aus der Zeit Bélas III. entsprechen.
86. III. Béla volt a mércéje a stabil és jó minőségű pénzverésnek. – Béla III. galt als Maßstab für eine stabile und gute Münzprägung.
87. A pénztárak, sóhivatalok és vámhivatalok vezetését a vidéki nemesek kezében kellett tartani. – Die Leitung der Münzkammern, Salzämter und Zollstellen sollte in den Händen von Landesadligen liegen.
88. Az egyik cikk megtiltotta, hogy az alattvalók saját uraik ellen tanúként vagy felperesként lépjenek fel. – Ein Artikel verbot, dass Untergebene gegen ihre eigenen Herren als Zeugen oder Kläger auftraten.
89. A leghíresebb és legjelentősebb cikk a harmincegyedik, azaz az utolsó volt. – Der berühmteste und folgenreichste Artikel war der einunddreißigste und letzte.
90. Ez tartalmazta az úgynevezett ellenállási jogot, latinul ius resistendi. – Er enthielt das sogenannte Widerstandsrecht, lateinisch ius resistendi.
91. Amennyiben a király vagy valamelyik utódja megsértené az oklevél rendelkezéseit, ellenállást lehetett tanúsítani. – Sollte der König oder einer seiner Nachfolger gegen die Bestimmungen der Urkunde verstoßen, durfte Widerstand geleistet werden.
92. Az ellenállás joga a püspököket és a birodalom nemeseit illette meg, akár egyénileg, akár közösen. – Das Recht zum Widerstand stand den Bischöfen und den Adligen des Reiches zu, einzeln wie gemeinsam.
93. Ezt az ellenállást kifejezetten nem lehetett hűtlenségnek vagy felségárulásnak tekinteni. – Dieser Widerstand sollte ausdrücklich nicht als Treuebruch oder Hochverrat gelten.
94. Ezzel hivatalosan is rögzítették a szerződésszegő király elleni lázadás jogát. – Damit war das Recht zur Auflehnung gegen einen vertragsbrüchigen König förmlich verbrieft.
95. Az ellenállás joga az Aranybullát a középkori alkotmányosság kiemelkedő dokumentumává tette. – Das Widerstandsrecht machte die Goldene Bulle zu einem herausragenden Dokument des mittelalterlichen Konstitutionalismus.
96. Ezzel a királyi hatalmat először kötötte a jog írásban rögzített betartásához. – Es band die Königsmacht erstmals an die schriftlich fixierte Einhaltung des Rechts.
97. Az okirat így nemcsak II. Andrásra, hanem minden utódjára is kötelező érvényű volt. – Die Urkunde verpflichtete damit nicht nur Andreas II., sondern auch alle seine Nachfolger.
98. A betartás biztosítása érdekében az okiratot hét eredeti példányban állították ki. – Zur Sicherung der Einhaltung wurde die Urkunde in sieben Originalausfertigungen erstellt.
99. Egy-egy példányt kapott a pápa, a johanniták és a templomosok. – Je ein Exemplar erhielten der Papst, die Johanniter und die Templer.
100. Három további példány a királyhoz, az esztergomi és a kalocsai székesegyházi káptalanhoz került. – Drei weitere Exemplare gingen an den König, das Domkapitel von Esztergom und das von Kalocsa.
101. A hetedik példányt az éppen hivatalban lévő palotagrófnak adták át. – Das siebte Exemplar wurde dem jeweils amtierenden Palatin übergeben.
102. Az oklevél ilyen szétszórása annak manipulálását vagy eltitkolását hivatott megakadályozni. – Diese Streuung der Urkunde sollte ihre Manipulation oder Unterdrückung verhindern.
103. A dokumentumnak az egyházi és lovagi intézmények általi védelme további tekintélyt kölcsönzött neki. – Die Bewahrung durch geistliche und ritterliche Institutionen verlieh dem Dokument zusätzliche Autorität.
104. A védett jogok több nagy kategóriába sorolhatók. – Die geschützten Rechte lassen sich in mehrere große Kategorien gliedern.
105. Az első kategóriába tartozik a személyes szabadság és biztonság védelme. – Zur ersten Kategorie zählt der Schutz der persönlichen Freiheit und Sicherheit.
106. Ide tartozik a rendes bírósági ítélet nélküli letartóztatás tilalma. – Hierzu gehört das Verbot der Verhaftung ohne ordentliches gerichtliches Urteil.
107. A második kategóriába tartozik a tulajdon és a vagyoni jogok védelme. – Zur zweiten Kategorie zählt der Schutz des Eigentums und der Vermögensrechte.
108. Ide tartozik az adómentesség, az öröklési jog és a önkényes szállásoltatás elleni védelem. – Dazu gehören die Steuerfreiheit, das Erbrecht und der Schutz vor willkürlicher Einquartierung.
109. A harmadik kategória a katonai szolgálati kötelezettség korlátozását érinti. – Die dritte Kategorie betrifft die Begrenzung der militärischen Dienstpflicht.
110. Ez magában foglalja az ingyenes hadszolgálatnak a honvédelemre való korlátozását. – Diese umfasst die Beschränkung der unentgeltlichen Heerfolge auf die Landesverteidigung.
111. A negyedik kategória a tisztségek és az igazságszolgáltatás rendjét érinti. – Die vierte Kategorie betrifft die Ordnung der Ämter und der Rechtsprechung.
112. Ide tartozik a tisztségek halmozásának tilalma és a bírói hatáskörök szabályozása. – Dazu gehören das Verbot der Ämterhäufung und die Regelung der richterlichen Zuständigkeiten.
113. Az ötödik kategória a közigazgatásban és a pénzügyekben megjelenő idegen és nem keresztény hatások ellen irányul. – Die fünfte Kategorie wendet sich gegen fremde und nichtchristliche Einflüsse in Verwaltung und Finanzen.
114. A hatodik és legfontosabb kategória a politikai ellenállás joga. – Die sechste und wichtigste Kategorie ist das politische Widerstandsrecht.
115. Ezek a jogok összességükben alapozták meg a magyar szolgák szabad jogállását. – In ihrer Gesamtheit begründeten diese Rechte den freiheitlichen Status der ungarischen Servienten.
116. Az Aranybulla ezzel először határozta meg egy egész társadalmi réteg jogállását. – Die Goldene Bulle definierte damit erstmals den Rechtsstand einer ganzen Bevölkerungsschicht.
117. A szolgák védett jogállásából fejlődött ki a magyar nemesség. – Aus dem geschützten Stand der Servienten entwickelte sich der ungarische Adel der nemesek.
118. A garantált szabadságjogok évszázadokra a nemesi kiváltságok alapjává váltak. – Die garantierten Freiheiten wurden zur Grundlage der adligen Privilegien für Jahrhunderte.
119. Figyelemre méltó, hogy a bula nem tartalmazott jogokat a nem szabad parasztság számára. – Bemerkenswert ist, dass die Bulle keine Rechte für die unfreie Bauernschaft enthielt.
120. A garantált szabadságjogok kizárólag a szabad harcosokra és a papságra vonatkoztak. – Die garantierten Freiheiten galten ausschließlich für die freien Krieger und den Klerus.
121. A városok és a feltörekvő polgárság sem kapott még figyelmet az oklevélben. – Auch die Städte und das aufstrebende Bürgertum fanden in der Urkunde noch keine Berücksichtigung.
122. Az Aranybulla így a nemesi, nem pedig az általános szabadság dokumentuma volt. – Die Goldene Bulle war somit ein Dokument der adligen, nicht der allgemeinen Freiheit.
123. Ez különbözteti meg a későbbi, átfogó érvényességet igénylő újkori alkotmányoktól. – Dies unterscheidet sie von späteren neuzeitlichen Verfassungen mit umfassendem Geltungsanspruch.
124. A 13. század kontextusában ezeknek a jogoknak az írásbeli garantálása mindazonáltal rendkívüli volt. – Im Kontext des dreizehnten Jahrhunderts war die schriftliche Garantie dieser Rechte dennoch außergewöhnlich.
125. Csak kevés európai birodalomban létezett a királyi hatalom hasonló írásbeli korlátozása. – Nur wenige europäische Reiche kannten eine vergleichbare schriftliche Begrenzung der Königsmacht.
126. A tartalmi hasonlóság az angol Magna Carta-val elsősorban az önkényes fogva tartás elleni védelmet érinti. – Die inhaltliche Nähe zur englischen Magna Carta betrifft vor allem den Schutz vor willkürlicher Haft.
127. Mindkét dokumentum az adók kivetését az érintettek hozzájárulásához kötötte. – Beide Dokumente banden die Erhebung von Abgaben an die Zustimmung der Betroffenen.
128. Mindkettő emellett biztosítéki záradékokat tartalmazott a király szerződésszegése ellen. – Beide enthielten zudem Sicherungsklauseln gegen den Vertragsbruch des Königs.
129. Míg a Magna Carta bárókból álló ellenőrző tanácsot irányzott elő, addig a bula az egyéni ellenállási jogra támaszkodott. – Während die Magna Carta einen Kontrollrat von Baronen vorsah, setzte die Bulle auf das individuelle Widerstandsrecht.
130. A kutatások szerint nem valószínű, hogy a két dokumentum közvetlenül egymástól függött volna. – Eine direkte Abhängigkeit der beiden Dokumente voneinander gilt in der Forschung als unwahrscheinlich.
131. Valószínűbb, hogy hasonló uralkodási válságokra Európa-szerte hasonló reakciók voltak jellemzőek. – Wahrscheinlicher ist eine europaweit ähnliche Reaktion auf vergleichbare Herrschaftskrisen.
132. 1231-ben az Aranybulla tartalmát egy második változatban megújították és részben módosították. – Im Jahr 1231 wurde der Inhalt der Goldenen Bulle in einer zweiten Fassung erneuert und teilweise verändert.
133. Az 1231-es változat elsősorban az egyház jogait és felügyeleti funkcióját erősítette meg. – Die Fassung von 1231 stärkte vor allem die Rechte und die Aufsichtsfunktion der Kirche.
134. Az új változatban az esztergomi érsek megkapta a jogot, hogy a szerződést megszegő királyt kiközösítse. – In der Neufassung erhielt der Erzbischof von Esztergom das Recht, einen vertragsbrüchigen König zu exkommunizieren.
135. Ez az egyházi szankciós jog az 1222-es világi ellenállási jog helyébe lépett. – Dieses kirchliche Sanktionsrecht trat an die Stelle des weltlichen Widerstandsrechts von 1222.
136. Ezzel a jogok garantálása a nemességről az egyházi hatóságra került át. – Damit verschob sich die Garantie der Rechte von den Adligen hin zur kirchlichen Autorität.
137. Az 1231-es változat emellett új rendelkezéseket is tartalmazott a parasztok és a vendégek védelmére. – Die Fassung von 1231 fügte zudem neue Bestimmungen zum Schutz der Bauern und Gäste hinzu.
138. Pontosabban szabályozta például az utazó kereskedők védelmét és a piaci vámok beszedését. – Sie regelte etwa den Schutz reisender Kaufleute und die Erhebung von Marktzöllen genauer.
139. Az 1222-es változat egyes cikkelyeit 1231-ben pontosították vagy kiegészítették. – Manche Artikel der Fassung von 1222 wurden 1231 präzisiert oder erweitert.
140. A szolgák alapvető szabadságjogai azonban mindkét változatban megmaradtak. – Die grundlegenden Freiheiten der Servienten blieben jedoch in beiden Fassungen erhalten.
141. Mivel az 1222-es eredeti nem maradt fenn, a kutatók a későbbi megerősítések alapján rekonstruálják a tartalmát. – Da kein Original von 1222 erhalten ist, rekonstruiert die Forschung den Inhalt aus späteren Bestätigungen.
142. Az 1231-es változat és a későbbi megerősítések jelentik a szöveg legfontosabb forrásait. – Die Fassung von 1231 und spätere Bestätigungen sind die wichtigsten Quellen für den Wortlaut.
143. A bula tartalmában jelentős változáson ment keresztül I. Lajos király idején, 1351-ben. – Eine bedeutende inhaltliche Änderung erfuhr die Bulle durch König Ludwig I. im Jahr 1351.
144. Nagy Lajos megerősítette az Aranybulát, azonban módosította az öröklési jogról szóló cikkelyt. – Ludwig der Große bestätigte die Goldene Bulle, änderte jedoch den Artikel über das Erbrecht.
145. Megszüntette az örökség feletti szabad rendelkezési jogot, és bevezette az aviticitás elvét. – Er hob die freie Verfügung über das Erbgut auf und führte das Prinzip der Aviticität ein.
146. Az „aviticitás” (ősiség) a nemesi birtokokat elidegeníthetetlenül az adott családhoz kötötte. – Die „Aviticität“ (ősiség) band den Adelsbesitz unveräußerlich an die jeweilige Familie.
147. Ezáltal a nemesi örökséget többé nem lehetett szabadon eladni vagy ajándékba adni, hanem csak örökölni lehetett. – Damit konnte adliges Erbgut nicht mehr frei verkauft oder verschenkt, sondern nur vererbt werden.
148. Ugyanakkor Lajos megerősítette az összes nemes egyenlő szabadságának elvét. – Zugleich bekräftigte Ludwig den Grundsatz der einen und gleichen Freiheit aller Adligen.
149. Ez az „una eademque libertas” elv a magyar nemesség alapelve lett. – Dieser Grundsatz der „una eademque libertas“ wurde zum Kernprinzip des ungarischen Adelsstandes.
150. Ez azt jelentette, hogy a legszegényebb kisnemes jogilag ugyanazokkal a szabadságjogokkal rendelkezett, mint a leghatalmasabb mágnás. – Er bedeutete, dass der ärmste Kleinadlige rechtlich dieselben Freiheiten besaß wie der mächtigste Magnat.
151. Ezzel Lajos kiterjesztette az eredetileg a szolgáló nemesekre vonatkozó jogokat az egész nemességre. – Damit erweiterte Ludwig die ursprünglich auf die Servienten bezogenen Rechte auf den gesamten Adel.
152. Az Aranybulla lényegi tartalma így évszázadokon át élénk és hatályos maradt. – Die inhaltliche Substanz der Goldenen Bulle blieb so über Jahrhunderte lebendig und wirksam.
153. Minden új királynak koronázásakor meg kellett erősítenie a bullában garantált szabadságjogokat. – Jeder neue König musste die in der Bulle garantierten Freiheiten bei seiner Krönung bestätigen.
154. Az Aranybulla megerősítése a magyar koronázási eskü szerves részévé vált. – Die Bestätigung der Goldenen Bulle wurde fester Bestandteil des ungarischen Krönungseides.
155. Így az okmány tartalma Magyarország töretlen állami alkotmányos hagyományának részévé vált. – So wurde der Inhalt der Urkunde Teil der ungebrochenen ständischen Verfassungstradition Ungarns.
156. Az egyes cikkeket az idők folyamán különbözőképpen számolták és csoportosították. – Die einzelnen Artikel wurden im Laufe der Zeit unterschiedlich gezählt und gruppiert.
157. A későbbi törvénygyűjtemények a rendelkezéseket témakörök szerint rendszerezték. – Spätere Gesetzessammlungen ordneten die Bestimmungen systematisch nach Sachgebieten.
158. Werbőczy István jogtudós a bula alapelveit felvette 1514-es Tripartitumába. – Der Rechtsgelehrte István Werbőczy nahm die Grundsätze der Bulle in sein Tripartitum von 1514 auf.
159. A „Tripartitum” a magyar szokásjog magánjellegű gyűjteménye volt, amelynek nagy gyakorlati jelentősége volt. – Das „Tripartitum“ war eine private Sammlung des ungarischen Gewohnheitsrechts mit großer praktischer Geltung.
160. Werbőczy az Aranybulla szabadságjogait tette a korszakbeli nemesi jog alapjává. – Werbőczy machte die Freiheiten der Goldenen Bulle zum Fundament des neuzeitlichen Adelsrechts.
161. Különösen a nemesség jogi egyenlősége és az ellenállási jog maradt fenn. – Insbesondere die rechtliche Gleichheit des Adels und das Widerstandsrecht wurden überliefert.
162. Az ellenállási jog formálisan 1687-ig maradt hatályban. – Das Widerstandsrecht blieb formal bis zum Jahr 1687 in Geltung.
163. Csak az 1687-es birodalmi gyűlésen mondott le a nemesség erről a jogról a Habsburgok javára. – Erst auf dem Reichstag von 1687 verzichtete der Adel zugunsten der Habsburger auf dieses Recht.
164. A bula többi szabadsága azonban a 19. századig megőrizte jelentőségét. – Die übrigen Freiheiten der Bulle behielten jedoch ihre Bedeutung bis in das neunzehnte Jahrhundert.
165. A nemesség adómentessége például az 1848-as forradalomig fennmaradt. – Die Steuerfreiheit des Adels etwa blieb bis zur Revolution von 1848 bestehen.
166. Az 1848-as áprilisi törvényekkel a bulla állami kiváltságait eltörölték. – Mit den Aprilgesetzen von 1848 wurden die ständischen Privilegien der Bulle aufgehoben.
167. Helyüket az általános adókötelezettség és a polgári egyenlőség elve vette át. – An ihre Stelle trat der Grundsatz der allgemeinen Steuerpflicht und der bürgerlichen Gleichheit.
168. Ezzel véget ért az Aranybulla által garantált különjogok jogi érvényessége. – Damit endete die rechtliche Geltung der in der Goldenen Bulle garantierten Sonderrechte.
169. Tartalmilag az Aranybulla jelzi az átmenetet a szóbeli szokásjogtól az írásbeli jogbiztosíték felé. – Inhaltlich markiert die Goldene Bulle den Übergang vom mündlichen Gewohnheitsrecht zur schriftlichen Rechtsgarantie.
170. Olyan jogokat rögzített, amelyek korábban csak bizonytalan hagyományként léteztek. – Sie fixierte Rechte, die zuvor nur als unsicheres Herkommen bestanden hatten.
171. Az írásbeli forma tartós jelleget és perelhetőséget kölcsönzött ezeknek a jogoknak. – Die schriftliche Form verlieh diesen Rechten Dauerhaftigkeit und Einklagbarkeit.
172. A bula tartalma egyúttal tükrözi II. András uralkodása alatt fennálló konkrét konfliktusokat is. – Der Inhalt der Bulle spiegelt zugleich die konkreten Konflikte der Regierungszeit Andreas‘ II. wider.
173. Minden cikk a válságos évek egy-egy konkrét visszásságára adott válaszként értelmezhető. – Jeder Artikel lässt sich als Reaktion auf einen bestimmten Missstand der Krisenjahre deuten.
174. Az adómentesség a pénzromlásból származó nyomasztó kincstári bevételre adott válaszként született. – Die Steuerfreiheit antwortete auf den drückenden Kammergewinn der Münzverschlechterung.
175. A tisztségek halmozásának tilalma a királyi kegyencek túlsúlyára adott válaszként született. – Das Verbot der Ämterhäufung antwortete auf die Übermacht königlicher Günstlinge.
176. Az ismaeliták pénzügyi tisztségek betöltésének tilalma az egyház kritikájára adott válaszként született. – Das Verbot der Finanzämter für Ismaeliten antwortete auf die Kritik der Kirche.
177. A hadseregbe való besorozás korlátozása a király tönkretevő külföldi hadjárataira adott válaszként született. – Die Beschränkung der Heerfolge antwortete auf die ruinösen Auslandsfeldzüge des Königs.
178. Végül az ellenállás joga a királyi uralom alapvető kudarcára adott válaszként született. – Das Widerstandsrecht schließlich antwortete auf das grundsätzliche Versagen der königlichen Herrschaft.
179. Így az Aranybulla tartalma pontosan tükrözi az 1222-es alkotmányos válságot. – So bildet der Inhalt der Goldenen Bulle ein präzises Spiegelbild der Verfassungskrise von 1222.
180. A garantált jogok egyúttal megteremtették azt a szabadsághagyományt, amely évszázadokon át meghatározta a magyar önértelmezést. – Die garantierten Rechte begründeten zugleich eine Freiheitstradition, die das ungarische Selbstverständnis über Jahrhunderte prägen sollte.
(aufklappen)magyar
1. Az Aranybulla egyes cikkei a koruk konkrét visszásságaira adott válaszként értelmezhetők.
2. Az okmány eredeti, 1222-es változatában harmincegy cikket tartalmazott.
3. E cikkek előtt egy ünnepélyes bevezető szöveg, az úgynevezett Arenga állt.
4. Az „Arenga” az okiratírásban az indoklást tartalmazó előszó, amely ismerteti az okirat keletkezésének okát és célját.
5. Az Arengában II. András kifejezetten hivatkozott azokra a szabadságjogokra, amelyeket egykor Szent István király biztosított.
6. I. István volt Magyarország első keresztény királya, és 1000 körül az ideális birodalmi rend megteremtőjének számított.
7. Ezzel a visszatekintéssel az Aranybulla nem újításnak, hanem a régi jogok helyreállításának tűnt.
8. A megadott szabadságjogok elsősorban a királyi szolgáknak szóltak.
9. A szolgák szabad harcosok voltak, akik közvetlenül a királynak szolgáltak, és nem álltak a nagy mágnások alatt.
10. Emellett az egyház és a szabad várharcosok is részesültek az egyes rendelkezések előnyeiből.
11. Az Aranybulla első cikke rögzítette az éves gyűlés időpontját.
12. Minden Szent István-napon, augusztus 20-án a királynak Székesfehérváron kellett udvart tartania.
13. Székesfehérvár, németül Stuhlweißenburg, az Árpádok hagyományos koronázási és jogi városa volt.
14. Ezen a napon a szolgák személyesen terjeszthették panaszukat a király elé.
15. Ha a király nem tudott megjelenni, a nádor kellett, hogy helyette vezesse a gyűlést.
16. A „nádor” volt a legfőbb világi méltóságviselő és a király helyettese.
17. Ez az éves gyűlés a rendi birodalmi gyűlések korai elődjének számít.
18. A második cikk tartalmazta a szolgák személyes szabadságának legfontosabb védelmi garanciáját.
19. Egyetlen szolgát sem lehetett rendes bírósági ítélet nélkül letartóztatni vagy sérelemnek kitenni.
20. Ez a rendelkezés védelmet nyújtott a hatalmas nemesek vagy királyi tisztviselők által végrehajtott önkényes letartóztatások ellen.
21. Az alapelv hasonlít az 1215-ös angol Magna Carta habeas corpus elvéhez.
22. A büntetés feltétele mindig egy előzetes bírósági idézés és ítélet volt.
23. Ezzel a jogállamiság elve már a kezdetektől fogva rögzítésre került.
24. A harmadik cikk mentesítette a szolgák vagyonát az adókötelezettség alól.
25. A király nem szedhetett adót és nem szedhetett „kamara-nyereséget” a szolgák birtokairól.
26. A „kincstári nyereség” (lucrum camerae) az érmék kényszerű cseréjéből származó adó volt.
27. A király továbbá meghívás nélkül nem szállhatott meg a szolgák házaiban.
28. Ezzel elhárították a királyi kíséret elszállásolásának nyomasztó terhét.
29. Egy további cikk a gyermektelenül elhunyt szolgák öröklési jogát szabályozta.
30. Ha egy szolga fiú nélkül halt meg, szabadon rendelkezhetett vagyonáról.
31. Az örökség egynegyede azonban a lányára jutott, az úgynevezett „leánynegyed”.
32. A „leánynegyed” (quartalitium) a magyar öröklési jog állandó intézményévé vált.
33. A birtok fennmaradó részét a szolgáló saját belátása szerint oszthatta el vagy hagyhatta örökül.
34. Ha nem rendelkezett semmilyen módon, a birtok a legközelebbi rokonokra szállt.
35. Csak rokonok teljes hiányában került a birtok a korona tulajdonába.
36. Ez a szabályozás biztosította a szolgálók számára a vagyonuk feletti széles körű rendelkezési jogot.
37. Egy központi cikk a szolgák hadszolgálati kötelezettségét érintette.
38. Az ország határain belül a szolgáknak térítés nélkül kellett a királyt a hadjáratra követniük.
39. Az országon kívüli hadjáratok esetén a királynak magának kellett viselnie a hadsereg költségeit.
40. Ha egy szolga önként csatlakozott egy külföldi hadjárathoz, kártérítésre volt jogosult.
41. Ez a szabályozás közvetlenül II. András költséges külföldi hadjárataira irányult.
42. Célja az volt, hogy megakadályozza az alacsony rangú nemesség gazdasági tönkremenetelét a távoli háborúk miatt.
43. Ezzel szemben a király köteles volt megvédeni a birodalmat egy támadás ellen, és mindenkinek követnie kellett őt.
44. Több cikk is az egyes méltóságviselők túlzott hatalmát célozta meg.
45. Az egyik cikk tiltotta, hogy egy személy egyszerre több magas tisztséget is betöltse.
46. Csak a palotagróf, a banus, valamint a király és a királyné udvari bírái egyesíthették két tisztséget.
47. A „banus” volt a helytartó és a katonai parancsnok Horvátországban és Szlavóniában.
48. A tisztségek halmozásának tilalmával meg akarták akadályozni a túlzottan hatalmas befolyással rendelkező kegyencek kialakulását.
49. Egy cikk pontosan szabályozta a palatin bírói hatásköreit.
50. A palatin a birodalom minden lakosa felett ítélkezhetett.
51. A nemességet és a papságot, valamint azok birtokait érintő vitás ügyekben azonban a király hozzájárulására volt szüksége.
52. Ezzel rendeződött a bírói hatalom, és megőrizték a nemesség különleges helyzetét.
53. Egy másik cikk korlátozta a királyi udvari tisztségviselők hatalmát.
54. A királyi udvari gróf csak az udvarban tarthatott bíróságot, az egész országban nem.
55. Több cikk is tiltotta a fontos tisztségek és birtokok külföldieknek történő átadását.
56. Külföldieknek nem adományozhattak méltóságokat, kivéve a királyi tanács hozzájárulásával.
57. Ez a rendelkezés a külföldi kedvencek előnyben részesítése ellen irányult, ahogyan az Gertrud királyné idején szokásos volt.
58. Ha külföldiek eladták az országban szerzett birtokaikat, azok a helyi lakosokra kellett, hogy visszaszálljanak.
59. Egy különösen jelentős cikk a királyi pénzügyi hivatalok kiosztására vonatkozott.
60. A pénzverdéket, sókamrákat és adóhivatalokat nem lehetett zsidóknak és ismaelitáknak adományozni.
61. Az „izmaeliták” muszlim kereskedők és pénzügyi tisztviselők voltak, gyakran a Volga-vidékről vagy Khorezmiből.
62. Ezeket a pénzügyi hivatalokat a jövőben kizárólag a királyság nemeseinek kellett átadni.
63. Ez a cikk az egyház egyik fő kritikai pontját vette fel a király pénzügyi politikájával kapcsolatban.
64. Egy cikk megtiltotta egész megyék örökletes birtokként való kiosztását.
65. A megye (megye, comitatus) volt Magyarország királyi közigazgatási és bírósági egysége.
66. Az örökletes méltóságokat és megyéket nem szabadott elidegeníteni a koronától.
67. Ezzel meg kellett állítani a királyi közigazgatás magánuradalmakra való felbomlását.
68. Egy cikk biztosította a szabad várharcosok jogainak és birtokainak védelmét.
69. A „várharcosok” (iobagiones castri) a királyi várak védelmét szolgáló szabad harcosok voltak.
70. Meg kellett őrizni hagyományos szabadságaikat, amelyek már István király idején is érvényben voltak.
71. A megyefők nem foglalhatták el jogtalanul a várharcosok birtokait és jövedelmeit.
72. A „megyefő” (ispán, comes) a királyi megye vezetője volt.
73. Egy cikk az utazó ispánok és kíséretük viselkedését szabályozta.
74. Átvonulásuk során nem hatolhattak be erőszakkal a szolgák házaiba és birtokaira.
75. Ugyanígy tilos volt a lakosság állatállományához és készleteihez való erőszakos hozzáférés is.
76. Ezek a rendelkezések védelmet nyújtottak az utazó tisztségviselők túlkapásai ellen.
77. Az egyik cikk a birodalomban található sóraktárakra és azok kezelésére vonatkozott.
78. A sót csak meghatározott határhelyeken és királyi felügyelet mellett lehetett tárolni.
79. A só a középkorban létfontosságú és magas adókkal terhelt kereskedelmi áru volt.
80. Az egyik cikk megtiltotta, hogy egy elítélt vagyonát minden további nélkül elkobozzák, amíg rokonai élnek.
81. Egy másik cikk megvédte a szolgákat attól, hogy akaratuk ellenére kezességet vállaljanak.
82. Több rendelkezés is a birodalom pénzverésére és pénzrendszerére vonatkozott.
83. Az új érme egy évig maradt érvényben, húsvéttól a következő húsvétig.
84. Ezzel időbeli határt szabtak az állandó és káros érmeváltásnak.
85. A denár minőségének meg kellett felelnie a III. Béla-kori szabványnak.
86. III. Béla volt a mércéje a stabil és jó minőségű pénzverésnek.
87. A pénztárak, sóhivatalok és vámhivatalok vezetését a vidéki nemesek kezében kellett tartani.
88. Az egyik cikk megtiltotta, hogy az alattvalók saját uraik ellen tanúként vagy felperesként lépjenek fel.
89. A leghíresebb és legjelentősebb cikk a harmincegyedik, azaz az utolsó volt.
90. Ez tartalmazta az úgynevezett ellenállási jogot, latinul ius resistendi.
91. Amennyiben a király vagy valamelyik utódja megsértené az oklevél rendelkezéseit, ellenállást lehetett tanúsítani.
92. Az ellenállás joga a püspököket és a birodalom nemeseit illette meg, akár egyénileg, akár közösen.
93. Ezt az ellenállást kifejezetten nem lehetett hűtlenségnek vagy felségárulásnak tekinteni.
94. Ezzel hivatalosan is rögzítették a szerződésszegő király elleni lázadás jogát.
95. Az ellenállás joga az Aranybullát a középkori alkotmányosság kiemelkedő dokumentumává tette.
96. Ezzel a királyi hatalmat először kötötte a jog írásban rögzített betartásához.
97. Az okirat így nemcsak II. Andrásra, hanem minden utódjára is kötelező érvényű volt.
98. A betartás biztosítása érdekében az okiratot hét eredeti példányban állították ki.
99. Egy-egy példányt kapott a pápa, a johanniták és a templomosok.
100. Három további példány a királyhoz, az esztergomi és a kalocsai székesegyházi káptalanhoz került.
101. A hetedik példányt az éppen hivatalban lévő palotagrófnak adták át.
102. Az oklevél ilyen szétszórása annak manipulálását vagy eltitkolását hivatott megakadályozni.
103. A dokumentumnak az egyházi és lovagi intézmények általi védelme további tekintélyt kölcsönzött neki.
104. A védett jogok több nagy kategóriába sorolhatók.
105. Az első kategóriába tartozik a személyes szabadság és biztonság védelme.
106. Ide tartozik a rendes bírósági ítélet nélküli letartóztatás tilalma.
107. A második kategóriába tartozik a tulajdon és a vagyoni jogok védelme.
108. Ide tartozik az adómentesség, az öröklési jog és a önkényes szállásoltatás elleni védelem.
109. A harmadik kategória a katonai szolgálati kötelezettség korlátozását érinti.
110. Ez magában foglalja az ingyenes hadszolgálatnak a honvédelemre való korlátozását.
111. A negyedik kategória a tisztségek és az igazságszolgáltatás rendjét érinti.
112. Ide tartozik a tisztségek halmozásának tilalma és a bírói hatáskörök szabályozása.
113. Az ötödik kategória a közigazgatásban és a pénzügyekben megjelenő idegen és nem keresztény hatások ellen irányul.
114. A hatodik és legfontosabb kategória a politikai ellenállás joga.
115. Ezek a jogok összességükben alapozták meg a magyar szolgák szabad jogállását.
116. Az Aranybulla ezzel először határozta meg egy egész társadalmi réteg jogállását.
117. A szolgák védett jogállásából fejlődött ki a magyar nemesség.
118. A garantált szabadságjogok évszázadokra a nemesi kiváltságok alapjává váltak.
119. Figyelemre méltó, hogy a bula nem tartalmazott jogokat a nem szabad parasztság számára.
120. A garantált szabadságjogok kizárólag a szabad harcosokra és a papságra vonatkoztak.
121. A városok és a feltörekvő polgárság sem kapott még figyelmet az oklevélben.
122. Az Aranybulla így a nemesi, nem pedig az általános szabadság dokumentuma volt.
123. Ez különbözteti meg a későbbi, átfogó érvényességet igénylő újkori alkotmányoktól.
124. A 13. század kontextusában ezeknek a jogoknak az írásbeli garantálása mindazonáltal rendkívüli volt.
125. Csak kevés európai birodalomban létezett a királyi hatalom hasonló írásbeli korlátozása.
126. A tartalmi hasonlóság az angol Magna Carta-val elsősorban az önkényes fogva tartás elleni védelmet érinti.
127. Mindkét dokumentum az adók kivetését az érintettek hozzájárulásához kötötte.
128. Mindkettő emellett biztosítéki záradékokat tartalmazott a király szerződésszegése ellen.
129. Míg a Magna Carta bárókból álló ellenőrző tanácsot irányzott elő, addig a bula az egyéni ellenállási jogra támaszkodott.
130. A kutatások szerint nem valószínű, hogy a két dokumentum közvetlenül egymástól függött volna.
131. Valószínűbb, hogy hasonló uralkodási válságokra Európa-szerte hasonló reakciók voltak jellemzőek.
132. 1231-ben az Aranybulla tartalmát egy második változatban megújították és részben módosították.
133. Az 1231-es változat elsősorban az egyház jogait és felügyeleti funkcióját erősítette meg.
134. Az új változatban az esztergomi érsek megkapta a jogot, hogy a szerződést megszegő királyt kiközösítse.
135. Ez az egyházi szankciós jog az 1222-es világi ellenállási jog helyébe lépett.
136. Ezzel a jogok garantálása a nemességről az egyházi hatóságra került át.
137. Az 1231-es változat emellett új rendelkezéseket is tartalmazott a parasztok és a vendégek védelmére.
138. Pontosabban szabályozta például az utazó kereskedők védelmét és a piaci vámok beszedését.
139. Az 1222-es változat egyes cikkelyeit 1231-ben pontosították vagy kiegészítették.
140. A szolgák alapvető szabadságjogai azonban mindkét változatban megmaradtak.
141. Mivel az 1222-es eredeti nem maradt fenn, a kutatók a későbbi megerősítések alapján rekonstruálják a tartalmát.
142. Az 1231-es változat és a későbbi megerősítések jelentik a szöveg legfontosabb forrásait.
143. A bula tartalmában jelentős változáson ment keresztül I. Lajos király idején, 1351-ben.
144. Nagy Lajos megerősítette az Aranybulát, azonban módosította az öröklési jogról szóló cikkelyt.
145. Megszüntette az örökség feletti szabad rendelkezési jogot, és bevezette az aviticitás elvét.
146. Az „aviticitás” (ősiség) a nemesi birtokokat elidegeníthetetlenül az adott családhoz kötötte.
147. Ezáltal a nemesi örökséget többé nem lehetett szabadon eladni vagy ajándékba adni, hanem csak örökölni lehetett.
148. Ugyanakkor Lajos megerősítette az összes nemes egyenlő szabadságának elvét.
149. Ez az „una eademque libertas” elv a magyar nemesség alapelve lett.
150. Ez azt jelentette, hogy a legszegényebb kisnemes jogilag ugyanazokkal a szabadságjogokkal rendelkezett, mint a leghatalmasabb mágnás.
151. Ezzel Lajos kiterjesztette az eredetileg a szolgáló nemesekre vonatkozó jogokat az egész nemességre.
152. Az Aranybulla lényegi tartalma így évszázadokon át élénk és hatályos maradt.
153. Minden új királynak koronázásakor meg kellett erősítenie a bullában garantált szabadságjogokat.
154. Az Aranybulla megerősítése a magyar koronázási eskü szerves részévé vált.
155. Így az okmány tartalma Magyarország töretlen állami alkotmányos hagyományának részévé vált.
156. Az egyes cikkeket az idők folyamán különbözőképpen számolták és csoportosították.
157. A későbbi törvénygyűjtemények a rendelkezéseket témakörök szerint rendszerezték.
158. Werbőczy István jogtudós a bula alapelveit felvette 1514-es Tripartitumába.
159. A „Tripartitum” a magyar szokásjog magánjellegű gyűjteménye volt, amelynek nagy gyakorlati jelentősége volt.
160. Werbőczy az Aranybulla szabadságjogait tette a korszakbeli nemesi jog alapjává.
161. Különösen a nemesség jogi egyenlősége és az ellenállási jog maradt fenn.
162. Az ellenállási jog formálisan 1687-ig maradt hatályban.
163. Csak az 1687-es birodalmi gyűlésen mondott le a nemesség erről a jogról a Habsburgok javára.
164. A bula többi szabadsága azonban a 19. századig megőrizte jelentőségét.
165. A nemesség adómentessége például az 1848-as forradalomig fennmaradt.
166. Az 1848-as áprilisi törvényekkel a bulla állami kiváltságait eltörölték.
167. Helyüket az általános adókötelezettség és a polgári egyenlőség elve vette át.
168. Ezzel véget ért az Aranybulla által garantált különjogok jogi érvényessége.
169. Tartalmilag az Aranybulla jelzi az átmenetet a szóbeli szokásjogtól az írásbeli jogbiztosíték felé.
170. Olyan jogokat rögzített, amelyek korábban csak bizonytalan hagyományként léteztek.
171. Az írásbeli forma tartós jelleget és perelhetőséget kölcsönzött ezeknek a jogoknak.
172. A bula tartalma egyúttal tükrözi II. András uralkodása alatt fennálló konkrét konfliktusokat is.
173. Minden cikk a válságos évek egy-egy konkrét visszásságára adott válaszként értelmezhető.
174. Az adómentesség a pénzromlásból származó nyomasztó kincstári bevételre adott válaszként született.
175. A tisztségek halmozásának tilalma a királyi kegyencek túlsúlyára adott válaszként született.
176. Az ismaeliták pénzügyi tisztségek betöltésének tilalma az egyház kritikájára adott válaszként született.
177. A hadseregbe való besorozás korlátozása a király tönkretevő külföldi hadjárataira adott válaszként született.
178. Végül az ellenállás joga a királyi uralom alapvető kudarcára adott válaszként született.
179. Így az Aranybulla tartalma pontosan tükrözi az 1222-es alkotmányos válságot.
180. A garantált jogok egyúttal megteremtették azt a szabadsághagyományt, amely évszázadokon át meghatározta a magyar önértelmezést.
(aufklappen)német
1. Die einzelnen Artikel der Goldenen Bulle lesen sich als Antwort auf konkrete Missstände ihrer Zeit.
2. Die Urkunde umfasste in ihrer ursprünglichen Fassung von 1222 einunddreißig Artikel.
3. Diesen Artikeln vorangestellt war ein feierlicher Einleitungstext, die sogenannte Arenga.
4. Die „Arenga“ ist im Urkundenwesen der begründende Vorspruch, der den Anlass und die Absicht der Urkunde darlegt.
5. In der Arenga berief sich Andreas II. ausdrücklich auf die Freiheiten, die der heilige König Stephan einst gewährt habe.
6. Stephan I. war der erste christliche König Ungarns und galt als Begründer der idealen Reichsordnung um das Jahr 1000.
7. Durch diesen Rückbezug erschien die Goldene Bulle nicht als Neuerung, sondern als Wiederherstellung alter Rechte.
8. Der Adressat der gewährten Freiheiten waren in erster Linie die königlichen Servienten.
9. Die Servienten waren freie Krieger, die unmittelbar dem König dienten und nicht den großen Magnaten unterstanden.
10. Daneben profitierten auch die Kirche und die freien Burgkrieger von einzelnen Bestimmungen.
11. Der erste Artikel der Goldenen Bulle legte einen festen jährlichen Versammlungstermin fest.
12. An jedem Stephanstag, dem zwanzigsten August, sollte der König in Székesfehérvár Hof halten.
13. Székesfehérvár, deutsch Stuhlweißenburg, war die traditionelle Krönungs- und Rechtsstadt der Árpáden.
14. An diesem Tag konnten die Servienten ihre Beschwerden persönlich vor den König bringen.
15. War der König verhindert, sollte der Palatin an seiner Stelle die Versammlung leiten.
16. Der „Palatin“ (nádor) war der höchste weltliche Würdenträger und Stellvertreter des Königs.
17. Diese jährliche Versammlung gilt als ein früher Vorläufer ständischer Reichstage.
18. Der zweite Artikel enthielt die wichtigste Schutzgarantie für die persönliche Freiheit der Servienten.
19. Kein Serviens durfte ohne ein ordentliches gerichtliches Urteil verhaftet oder geschädigt werden.
20. Diese Bestimmung schützte vor willkürlicher Festnahme durch mächtige Große oder königliche Beamte.
21. Der Grundgedanke ähnelt dem Habeas-Corpus-Prinzip der englischen Magna Carta von 1215.
22. Voraussetzung für eine Bestrafung war stets eine vorherige gerichtliche Vorladung und Verurteilung.
23. Damit wurde das Prinzip eines rechtsstaatlichen Verfahrens im Ansatz verankert.
24. Der dritte Artikel befreite die Güter der Servienten von der Steuerpflicht.
25. Der König durfte auf den Besitzungen der Servienten keine Abgaben und keinen Kammergewinn erheben.
26. Der „Kammergewinn“ (lucrum camerae) war eine Abgabe, die aus dem Zwangsumtausch der Münzen entstand.
27. Auch durfte der König nicht ohne Einladung in den Häusern der Servienten Quartier nehmen.
28. Damit wurde die drückende Last der Beherbergung des königlichen Gefolges abgewehrt.
29. Ein weiterer Artikel regelte das Erbrecht der kinderlos verstorbenen Servienten.
30. Starb ein Serviens ohne Sohn, durfte er über seinen Besitz frei verfügen.
31. Ein Viertel des Erbes stand jedoch der Tochter zu, das sogenannte Mädchenviertel.
32. Das „Mädchenviertel“ (leánynegyed, quartalitium) wurde zu einem dauerhaften Institut des ungarischen Erbrechts.
33. Den Rest des Besitzes durfte der Serviens nach eigenem Willen vergeben oder vermachen.
34. Hatte er keinerlei Verfügung getroffen, fiel das Gut an die nächsten Verwandten.
35. Nur beim völligen Fehlen von Verwandten fiel der Besitz an die Krone zurück.
36. Diese Regelung sicherte den Servienten eine weitgehende Verfügungsgewalt über ihr Eigentum.
37. Ein zentraler Artikel betraf die Heerfolgepflicht der Servienten.
38. Innerhalb der Landesgrenzen mussten die Servienten dem König unentgeltlich ins Feld folgen.
39. Für Feldzüge außerhalb des Landes musste der König die Kosten des Heeres selbst tragen.
40. Folgte ein Serviens freiwillig auf einem Auslandszug, hatte er Anspruch auf Entschädigung.
41. Diese Regelung zielte unmittelbar auf die kostspieligen Auslandsfeldzüge Andreas‘ II.
42. Sie sollte verhindern, dass der niedere Adel durch ferne Kriege wirtschaftlich ruiniert wurde.
43. Umgekehrt war der König verpflichtet, das Reich gegen einen Angriff zu verteidigen, und alle hatten zu folgen.
44. Mehrere Artikel richteten sich gegen die übermäßige Macht einzelner Würdenträger.
45. Ein Artikel verbot die gleichzeitige Anhäufung mehrerer hoher Ämter in einer Hand.
46. Lediglich der Palatin, der Banus und die Hofrichter des Königs und der Königin durften zwei Würden vereinen.
47. Der „Banus“ war der Statthalter und militärische Befehlshaber in Kroatien und Slawonien.
48. Durch das Verbot der Ämterhäufung sollte die Bildung übermächtiger Günstlinge unterbunden werden.
49. Ein Artikel regelte die richterlichen Befugnisse des Palatins genau.
50. Der Palatin durfte über alle Bewohner des Reiches Recht sprechen.
51. In Streitfällen, die Adel und Klerus und deren Besitz betrafen, brauchte er jedoch die Zustimmung des Königs.
52. Damit wurde die richterliche Gewalt geordnet und die Sonderstellung des Adels gewahrt.
53. Ein weiterer Artikel beschränkte die Macht der königlichen Hofbeamten.
54. Der königliche Hofgraf durfte nur am Hof selbst Gericht halten, nicht im ganzen Land.
55. Mehrere Artikel richteten sich gegen die Vergabe wichtiger Ämter und Güter an Ausländer.
56. Ausländern durften keine Würden verliehen werden, es sei denn mit Zustimmung des königlichen Rates.
57. Diese Bestimmung wandte sich gegen die Bevorzugung fremder Günstlinge, wie sie unter Königin Gertrud üblich war.
58. Verkauften Ausländer im Land erworbene Güter, sollten diese an Einheimische zurückfallen.
59. Ein besonders folgenreicher Artikel betraf die Vergabe der königlichen Finanzämter.
60. Münzämter, Salzkammern und Steuerämter durften nicht an Juden und Ismaeliten vergeben werden.
61. Die „Ismaeliten“ waren muslimische Kaufleute und Finanzbeamte, oft aus dem Wolgagebiet oder Choresmien.
62. Diese Finanzämter sollten künftig nur an Adlige des Königreichs verliehen werden.
63. Dieser Artikel griff einen Hauptkritikpunkt der Kirche an der Finanzpolitik des Königs auf.
64. Ein Artikel verbot die Vergabe ganzer Komitate als erblichen Besitz.
65. Das Komitat (megye, comitatus) war die königliche Verwaltungs- und Gerichtseinheit Ungarns.
66. Erbliche Würden und Komitate sollten der Krone nicht entfremdet werden.
67. Damit sollte der Zerfall der königlichen Verwaltung in private Herrschaftsbezirke gestoppt werden.
68. Ein Artikel sicherte den freien Burgkriegern den Schutz ihrer Rechte und Güter zu.
69. Die „Burgkrieger“ (iobagiones castri) waren freie Krieger zur Verteidigung der königlichen Burgen.
70. Ihre überkommenen Freiheiten, die schon unter König Stephan galten, sollten gewahrt bleiben.
71. Die Gespane durften die Ländereien und Einkünfte der Burgkrieger nicht widerrechtlich an sich ziehen.
72. Der „Gespan“ (ispán, comes) war der königliche Vorsteher eines Komitats.
73. Ein Artikel regelte das Verhalten der reisenden Gespane und ihres Gefolges.
74. Sie durften beim Durchzug nicht gewaltsam in die Häuser und auf die Güter der Servienten eindringen.
75. Ebenso wurde der gewaltsame Zugriff auf Vieh und Vorräte der Bevölkerung untersagt.
76. Diese Bestimmungen schützten vor den Übergriffen reisender Amtsträger.
77. Ein Artikel betraf die Salzlager und ihre Verwaltung im Reich.
78. Salz durfte nur an bestimmten Grenzorten und unter königlicher Aufsicht gelagert werden.
79. Salz war im Mittelalter ein lebenswichtiges und hoch besteuertes Handelsgut.
80. Ein Artikel verbot, dass das Gut eines Verurteilten ohne Weiteres eingezogen wurde, solange Verwandte lebten.
81. Ein weiterer Artikel schützte die Servienten vor der Inanspruchnahme als Bürgen gegen ihren Willen.
82. Mehrere Bestimmungen betrafen die Münze und das Geldwesen des Reiches.
83. Die neue Münze sollte ein Jahr lang gültig bleiben, vom Osterfest bis zum nächsten Osterfest.
84. Damit wurde dem ständigen und schädlichen Münzumtausch eine zeitliche Grenze gesetzt.
85. Die Denare sollten in ihrer Qualität dem Standard aus der Zeit Bélas III. entsprechen.
86. Béla III. galt als Maßstab für eine stabile und gute Münzprägung.
87. Die Leitung der Münzkammern, Salzämter und Zollstellen sollte in den Händen von Landesadligen liegen.
88. Ein Artikel verbot, dass Untergebene gegen ihre eigenen Herren als Zeugen oder Kläger auftraten.
89. Der berühmteste und folgenreichste Artikel war der einunddreißigste und letzte.
90. Er enthielt das sogenannte Widerstandsrecht, lateinisch ius resistendi.
91. Sollte der König oder einer seiner Nachfolger gegen die Bestimmungen der Urkunde verstoßen, durfte Widerstand geleistet werden.
92. Das Recht zum Widerstand stand den Bischöfen und den Adligen des Reiches zu, einzeln wie gemeinsam.
93. Dieser Widerstand sollte ausdrücklich nicht als Treuebruch oder Hochverrat gelten.
94. Damit war das Recht zur Auflehnung gegen einen vertragsbrüchigen König förmlich verbrieft.
95. Das Widerstandsrecht machte die Goldene Bulle zu einem herausragenden Dokument des mittelalterlichen Konstitutionalismus.
96. Es band die Königsmacht erstmals an die schriftlich fixierte Einhaltung des Rechts.
97. Die Urkunde verpflichtete damit nicht nur Andreas II., sondern auch alle seine Nachfolger.
98. Zur Sicherung der Einhaltung wurde die Urkunde in sieben Originalausfertigungen erstellt.
99. Je ein Exemplar erhielten der Papst, die Johanniter und die Templer.
100. Drei weitere Exemplare gingen an den König, das Domkapitel von Esztergom und das von Kalocsa.
101. Das siebte Exemplar wurde dem jeweils amtierenden Palatin übergeben.
102. Diese Streuung der Urkunde sollte ihre Manipulation oder Unterdrückung verhindern.
103. Die Bewahrung durch geistliche und ritterliche Institutionen verlieh dem Dokument zusätzliche Autorität.
104. Die geschützten Rechte lassen sich in mehrere große Kategorien gliedern.
105. Zur ersten Kategorie zählt der Schutz der persönlichen Freiheit und Sicherheit.
106. Hierzu gehört das Verbot der Verhaftung ohne ordentliches gerichtliches Urteil.
107. Zur zweiten Kategorie zählt der Schutz des Eigentums und der Vermögensrechte.
108. Dazu gehören die Steuerfreiheit, das Erbrecht und der Schutz vor willkürlicher Einquartierung.
109. Die dritte Kategorie betrifft die Begrenzung der militärischen Dienstpflicht.
110. Diese umfasst die Beschränkung der unentgeltlichen Heerfolge auf die Landesverteidigung.
111. Die vierte Kategorie betrifft die Ordnung der Ämter und der Rechtsprechung.
112. Dazu gehören das Verbot der Ämterhäufung und die Regelung der richterlichen Zuständigkeiten.
113. Die fünfte Kategorie wendet sich gegen fremde und nichtchristliche Einflüsse in Verwaltung und Finanzen.
114. Die sechste und wichtigste Kategorie ist das politische Widerstandsrecht.
115. In ihrer Gesamtheit begründeten diese Rechte den freiheitlichen Status der ungarischen Servienten.
116. Die Goldene Bulle definierte damit erstmals den Rechtsstand einer ganzen Bevölkerungsschicht.
117. Aus dem geschützten Stand der Servienten entwickelte sich der ungarische Adel der nemesek.
118. Die garantierten Freiheiten wurden zur Grundlage der adligen Privilegien für Jahrhunderte.
119. Bemerkenswert ist, dass die Bulle keine Rechte für die unfreie Bauernschaft enthielt.
120. Die garantierten Freiheiten galten ausschließlich für die freien Krieger und den Klerus.
121. Auch die Städte und das aufstrebende Bürgertum fanden in der Urkunde noch keine Berücksichtigung.
122. Die Goldene Bulle war somit ein Dokument der adligen, nicht der allgemeinen Freiheit.
123. Dies unterscheidet sie von späteren neuzeitlichen Verfassungen mit umfassendem Geltungsanspruch.
124. Im Kontext des dreizehnten Jahrhunderts war die schriftliche Garantie dieser Rechte dennoch außergewöhnlich.
125. Nur wenige europäische Reiche kannten eine vergleichbare schriftliche Begrenzung der Königsmacht.
126. Die inhaltliche Nähe zur englischen Magna Carta betrifft vor allem den Schutz vor willkürlicher Haft.
127. Beide Dokumente banden die Erhebung von Abgaben an die Zustimmung der Betroffenen.
128. Beide enthielten zudem Sicherungsklauseln gegen den Vertragsbruch des Königs.
129. Während die Magna Carta einen Kontrollrat von Baronen vorsah, setzte die Bulle auf das individuelle Widerstandsrecht.
130. Eine direkte Abhängigkeit der beiden Dokumente voneinander gilt in der Forschung als unwahrscheinlich.
131. Wahrscheinlicher ist eine europaweit ähnliche Reaktion auf vergleichbare Herrschaftskrisen.
132. Im Jahr 1231 wurde der Inhalt der Goldenen Bulle in einer zweiten Fassung erneuert und teilweise verändert.
133. Die Fassung von 1231 stärkte vor allem die Rechte und die Aufsichtsfunktion der Kirche.
134. In der Neufassung erhielt der Erzbischof von Esztergom das Recht, einen vertragsbrüchigen König zu exkommunizieren.
135. Dieses kirchliche Sanktionsrecht trat an die Stelle des weltlichen Widerstandsrechts von 1222.
136. Damit verschob sich die Garantie der Rechte von den Adligen hin zur kirchlichen Autorität.
137. Die Fassung von 1231 fügte zudem neue Bestimmungen zum Schutz der Bauern und Gäste hinzu.
138. Sie regelte etwa den Schutz reisender Kaufleute und die Erhebung von Marktzöllen genauer.
139. Manche Artikel der Fassung von 1222 wurden 1231 präzisiert oder erweitert.
140. Die grundlegenden Freiheiten der Servienten blieben jedoch in beiden Fassungen erhalten.
141. Da kein Original von 1222 erhalten ist, rekonstruiert die Forschung den Inhalt aus späteren Bestätigungen.
142. Die Fassung von 1231 und spätere Bestätigungen sind die wichtigsten Quellen für den Wortlaut.
143. Eine bedeutende inhaltliche Änderung erfuhr die Bulle durch König Ludwig I. im Jahr 1351.
144. Ludwig der Große bestätigte die Goldene Bulle, änderte jedoch den Artikel über das Erbrecht.
145. Er hob die freie Verfügung über das Erbgut auf und führte das Prinzip der Aviticität ein.
146. Die „Aviticität“ (ősiség) band den Adelsbesitz unveräußerlich an die jeweilige Familie.
147. Damit konnte adliges Erbgut nicht mehr frei verkauft oder verschenkt, sondern nur vererbt werden.
148. Zugleich bekräftigte Ludwig den Grundsatz der einen und gleichen Freiheit aller Adligen.
149. Dieser Grundsatz der „una eademque libertas“ wurde zum Kernprinzip des ungarischen Adelsstandes.
150. Er bedeutete, dass der ärmste Kleinadlige rechtlich dieselben Freiheiten besaß wie der mächtigste Magnat.
151. Damit erweiterte Ludwig die ursprünglich auf die Servienten bezogenen Rechte auf den gesamten Adel.
152. Die inhaltliche Substanz der Goldenen Bulle blieb so über Jahrhunderte lebendig und wirksam.
153. Jeder neue König musste die in der Bulle garantierten Freiheiten bei seiner Krönung bestätigen.
154. Die Bestätigung der Goldenen Bulle wurde fester Bestandteil des ungarischen Krönungseides.
155. So wurde der Inhalt der Urkunde Teil der ungebrochenen ständischen Verfassungstradition Ungarns.
156. Die einzelnen Artikel wurden im Laufe der Zeit unterschiedlich gezählt und gruppiert.
157. Spätere Gesetzessammlungen ordneten die Bestimmungen systematisch nach Sachgebieten.
158. Der Rechtsgelehrte István Werbőczy nahm die Grundsätze der Bulle in sein Tripartitum von 1514 auf.
159. Das „Tripartitum“ war eine private Sammlung des ungarischen Gewohnheitsrechts mit großer praktischer Geltung.
160. Werbőczy machte die Freiheiten der Goldenen Bulle zum Fundament des neuzeitlichen Adelsrechts.
161. Insbesondere die rechtliche Gleichheit des Adels und das Widerstandsrecht wurden überliefert.
162. Das Widerstandsrecht blieb formal bis zum Jahr 1687 in Geltung.
163. Erst auf dem Reichstag von 1687 verzichtete der Adel zugunsten der Habsburger auf dieses Recht.
164. Die übrigen Freiheiten der Bulle behielten jedoch ihre Bedeutung bis in das neunzehnte Jahrhundert.
165. Die Steuerfreiheit des Adels etwa blieb bis zur Revolution von 1848 bestehen.
166. Mit den Aprilgesetzen von 1848 wurden die ständischen Privilegien der Bulle aufgehoben.
167. An ihre Stelle trat der Grundsatz der allgemeinen Steuerpflicht und der bürgerlichen Gleichheit.
168. Damit endete die rechtliche Geltung der in der Goldenen Bulle garantierten Sonderrechte.
169. Inhaltlich markiert die Goldene Bulle den Übergang vom mündlichen Gewohnheitsrecht zur schriftlichen Rechtsgarantie.
170. Sie fixierte Rechte, die zuvor nur als unsicheres Herkommen bestanden hatten.
171. Die schriftliche Form verlieh diesen Rechten Dauerhaftigkeit und Einklagbarkeit.
172. Der Inhalt der Bulle spiegelt zugleich die konkreten Konflikte der Regierungszeit Andreas‘ II. wider.
173. Jeder Artikel lässt sich als Reaktion auf einen bestimmten Missstand der Krisenjahre deuten.
174. Die Steuerfreiheit antwortete auf den drückenden Kammergewinn der Münzverschlechterung.
175. Das Verbot der Ämterhäufung antwortete auf die Übermacht königlicher Günstlinge.
176. Das Verbot der Finanzämter für Ismaeliten antwortete auf die Kritik der Kirche.
177. Die Beschränkung der Heerfolge antwortete auf die ruinösen Auslandsfeldzüge des Königs.
178. Das Widerstandsrecht schließlich antwortete auf das grundsätzliche Versagen der königlichen Herrschaft.
179. So bildet der Inhalt der Goldenen Bulle ein präzises Spiegelbild der Verfassungskrise von 1222.
180. Die garantierten Rechte begründeten zugleich eine Freiheitstradition, die das ungarische Selbstverständnis über Jahrhunderte prägen sollte.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.