modjor.de

15.2 – Anatomie lang


15.2 – A szemgödör és a szem védőkészüléke – Augenhöhle und Schutzeinrichtungen des Auges


1. A látószerv az emberi test egyik legérzékenyebb és legkiszolgáltatottabb műszere, amelyet finom szerkezete és nyílt helyzete egyaránt sérülékennyé tesz. – Das Sehorgan ist eines der empfindlichsten und schutzbedürftigsten Instrumente des menschlichen Körpers, das sein feiner Bau wie seine offene Lage gleichermaßen verletzlich machen.

2. Éppen ezért a szemet a szervezet védőberendezések összehangolt rendszere veszi körül, amely a csontos foglalattól a nedvesítő könnyrétegig terjed. – Eben deshalb umgibt das Auge ein abgestimmtes System von Schutzeinrichtungen, das vom knöchernen Gehäuse bis zum befeuchtenden Tränenfilm reicht.

3. Ennek a védelemnek az alapját a szemgödör, vagyis a koponya csontos ürege adja, amelyben a szemgolyó jól elrejtve foglal helyet. – Die Grundlage dieses Schutzes bildet die Augenhöhle, jener knöcherne Hohlraum des Schädels, in dem der Augapfel gut geborgen liegt.

4. Négyoldalú, hátrafelé keskenyedő gúlához hasonlítható a szemüreg, amelynek csúcsa a koponya belseje felé, alapja pedig előre, az arc felszíne felé néz. – Einer vierseitigen, sich nach hinten verjüngenden Pyramide gleicht die Orbita, deren Spitze zum Schädelinneren, deren Basis nach vorn zur Gesichtsfläche weist.

5. Falait nem egyetlen csont alkotja, hanem hét koponyacsont illeszkedik össze finom mozaikká, köztük a homlokcsont, a felső állcsont, a járomcsont és az ékcsont. – Ihre Wände bildet nicht ein einziger Knochen, sondern sieben Schädelknochen fügen sich zu einem feinen Mosaik zusammen, darunter Stirnbein, Oberkiefer, Jochbein und Keilbein.

6. Felső falát, a szemüreg tetejét a homlokcsont képezi, s felette az elülső koponyaárok, előrébb pedig a homloküreg húzódik. – Ihre obere Wand, das Dach der Augenhöhle, bildet das Stirnbein, und darüber liegt die vordere Schädelgrube, weiter vorn die Stirnhöhle.

7. Alsó falát vékony csontlemez választja el az alatta tátongó arcüregtől, ezért az arc középső részét ért ütés könnyen betörheti a szemüreg fenekét. – Ihre untere Wand trennt eine dünne Knochenplatte von der darunter klaffenden Kieferhöhle, weshalb ein Schlag auf die Gesichtsmitte den Boden der Orbita leicht einbrechen lässt.

8. Belső, orr felőli falát papírvékony csontlemez, a rostacsont felé eső lamina papyracea alkotja, amely nevét éppen törékenységéről kapta. – Ihre innere, nasenwärts gelegene Wand bildet eine papierdünne Knochenlamelle, die zum Siebbein hin gelegene Lamina papyracea, die ihren Namen eben ihrer Zerbrechlichkeit verdankt.

9. Legerősebb a külső, halánték felőli fal, amely a szemet oldalról, a leginkább kitett irányból óvja a durva behatásoktól. – Am stärksten ist die äußere, schläfenwärts gelegene Wand, die das Auge von der Seite, aus der am meisten ausgesetzten Richtung, vor groben Einwirkungen schützt.

10. A gúla csúcsán nyílik a látóideg-csatorna, amelyen át a látóideg és a szemet tápláló ütőér lép be a koponyaüregből. – An der Spitze der Pyramide öffnet sich der Sehnervkanal, durch den der Sehnerv und die das Auge versorgende Schlagader aus der Schädelhöhle eintreten.

11. Mellette a felső és az alsó szemüregi hasadék teremt átjárót az idegek és az erek számára, amelyek a szemet és környékét látják el. – Daneben schaffen die obere und die untere Augenhöhlenspalte den Durchlass für die Nerven und Gefäße, die das Auge und seine Umgebung versorgen.

12. Hogy a kemény csontfoglalat meg ne sértse a benne fekvő gömböt, a szemgolyót puha, zsírból álló párna ágyazza körül, amely rugalmas támaszként tompítja a rázkódást. – Damit die harte Knochenfassung die in ihr ruhende Kugel nicht verletzt, bettet ein weiches Fettpolster den Augapfel ein, das als federnde Stütze Erschütterungen dämpft.

13. Ebben a zsírpárnában futnak a szemmozgató izmok is, amelyek a szemgolyót minden irányba fordítják, működésük részletei azonban külön fejezet tárgyát képezik. – In diesem Fettpolster verlaufen auch die äußeren Augenmuskeln, die den Augapfel in alle Richtungen wenden, deren Wirkungsweise jedoch einem eigenen Kapitel vorbehalten bleibt.

14. A csontos üregen kívül a szemet lágy védőképletek sora is oltalmazza, amelyek együttesen a szem védőkészülékét, más néven segédberendezését alkotják. – Über die knöcherne Höhle hinaus schützt das Auge auch eine Reihe weicher Schutzgebilde, die zusammen den Schutzapparat, auch Hilfsapparat des Auges genannt, bilden.

15. Legfelül a szemöldök ível a homlok és a szemüreg határán, amely a homlokról lecsorgó verejtéket és esővizet oldalt elvezeti, nehogy a szembe kerüljön. – Zuoberst wölbt sich die Augenbraue an der Grenze von Stirn und Augenhöhle, die den von der Stirn herabrinnenden Schweiß und Regen seitlich ableitet, damit er nicht ins Auge gelangt.

16. Alatta a két szemhéj borul a szemgolyó elé, egy felső, nagyobb és mozgékonyabb, meg egy alsó, kisebb redő, amelyek függönyként zárják és nyitják a szemrést. – Darunter legen sich die beiden Augenlider vor den Augapfel, ein oberes, größeres und beweglicheres und ein unteres, kleineres, die wie Vorhänge die Lidspalte schließen und öffnen.

17. Kívülről a test legvékonyabb bőre fedi a szemhéjat, alatta pedig a körkörös szemizom rostjai húzódnak, amelyek összehúzódva becsukják a szemet. – Von außen bedeckt die dünnste Haut des Körpers das Lid, darunter ziehen die Fasern des Ringmuskels des Auges, die sich zusammenziehend das Auge schließen.

18. A felső szemhéjat külön izom, a szemhéjemelő emeli fel, s e két izom ellentétes játéka szabja meg a szemrés pillanatnyi tágasságát. – Das obere Lid hebt ein eigener Muskel, der Lidheber, und das gegensinnige Spiel dieser beiden Muskeln bestimmt die jeweilige Weite der Lidspalte.

19. Belső vázát a szemhéjnak egy rugalmas kötőszöveti lemez, a porclemez adja, amely megőrzi a redő alakját és feszességét. – Das innere Gerüst des Lides bildet eine feste bindegewebige Platte, die Tarsalplatte, die dem Lid seine Form und Straffheit bewahrt.

20. E porclemezbe ágyazódnak a faggyút termelő Meibom-mirigyek, amelyek olajos váladéka a szemrés szélén vékony zsírréteget képez. – In diese Platte sind die talgbildenden Meibom-Drüsen eingelassen, deren öliges Sekret am Lidrand einen dünnen Fettsaum bildet.

21. Ez a zsíros váladék kettős célt szolgál: lassítja a könny elpárolgását, és megakadályozza, hogy a nedves szemhéjszélek egymáshoz tapadjanak. – Dieses fetthaltige Sekret dient einem doppelten Zweck: Es verlangsamt das Verdunsten der Tränen und verhindert, dass die feuchten Lidränder aneinanderkleben.

22. Pislogáskor a szemhéjak másodpercenként többször is végigsöpörnek a szemgolyón, s eközben friss nedvességet terítenek szét a felszínén. – Beim Blinzeln streichen die Lider mehrmals in der Sekunde über den Augapfel und verteilen dabei frische Feuchtigkeit über seine Oberfläche.

23. Ez a látszólag jelentéktelen mozgás egyszerre tisztít, nedvesít és véd, hiszen a hirtelen közeledő veszélyre a szemhéj önkéntelen, villámgyors záródással felel. – Diese scheinbar belanglose Bewegung reinigt, befeuchtet und schützt zugleich, denn auf eine plötzlich nahende Gefahr antwortet das Lid mit unwillkürlichem, blitzschnellem Schluss.

24. A szemrés szélén sűrű sorban állnak a szempillák, amelyek felfogják a levegőben szálló porszemeket és apró testeket. – Am Rand der Lidspalte stehen in dichter Reihe die Wimpern, die die in der Luft schwebenden Staubkörner und winzigen Teilchen auffangen.

25. Ha idegen test érinti őket, a pillák érintése azonnal kiváltja a védekező pislogási reflexet, mielőtt a szemet baj érhetné. – Berührt ein Fremdkörper sie, so löst die Berührung der Wimpern sofort den schützenden Lidschlussreflex aus, ehe dem Auge Schaden geschehen kann.

26. A pillák tövében kis faggyú- és verejtékmirigyek nyílnak, amelyek gyulladása a közismert árpát okozza a szemhéj szélén. – An der Wurzel der Wimpern münden kleine Talg- und Schweißdrüsen, deren Entzündung das bekannte Gerstenkorn am Lidrand hervorruft.

27. A szemhéj belső felszínét és a szemgolyó elülső részét vékony, átlátszó nyálkahártya, a kötőhártya vonja be. – Die Innenfläche des Lides und den vorderen Teil des Augapfels überzieht eine dünne, durchsichtige Schleimhaut, die Bindehaut.

28. Két része közül az egyik a szemhéj belsejét béleli, a másik a szemgolyóra hajlik át, és a fehér ínhártyát borítja egészen a szaruhártya széléig. – Von ihren zwei Abschnitten kleidet der eine die Innenseite des Lides aus, der andere schlägt auf den Augapfel um und bedeckt die weiße Lederhaut bis zum Rand der Hornhaut.

29. A két lemez a szemhéj mögött öbölszerű zsákká, a kötőhártyazsákká egyesül, amelynek redője lehetővé teszi a szemgolyó szabad elmozdulását. – Beide Blätter vereinen sich hinter dem Lid zu einem buchtartigen Sack, dem Bindehautsack, dessen Umschlagfalte die freie Verschieblichkeit des Augapfels erlaubt.

30. Sima, nedves felszínével a kötőhártya csökkenti a szemhéj és a szemgolyó közti súrlódást, s egyúttal élő gátat képez a kórokozókkal szemben. – Mit ihrer glatten, feuchten Oberfläche mindert die Bindehaut die Reibung zwischen Lid und Augapfel und bildet zugleich eine lebende Schranke gegen Krankheitserreger.

31. Gazdag hajszálérhálózata rendes körülmények között alig látszik, inger hatására azonban kitágul, s ilyenkor a szem jellegzetesen kivörösödik. – Ihr reiches Kapillarnetz ist unter normalen Umständen kaum sichtbar, weitet sich aber bei Reizung, und dann rötet sich das Auge in kennzeichnender Weise.

32. Ez a kivörösödés teszi kívülről is jól felismerhetővé a kötőhártya gyulladását. – Diese Rötung macht die Bindehautentzündung auch von außen gut erkennbar.

33. A szem nedvességét és tisztaságát a könnyszervek biztosítják, amelyek egy termelő és egy elvezető részre oszlanak. – Für die Feuchtigkeit und Reinheit des Auges sorgen die Tränenorgane, die sich in einen erzeugenden und einen ableitenden Teil gliedern.

34. A könnyet a szemüreg felső, külső szögletében megbúvó könnymirigy választja el, s vezetékei a kötőhártyazsák felső részébe öntik váladékát. – Die Träne sondert die im oberen, äußeren Winkel der Augenhöhle verborgene Tränendrüse ab, und ihre Gänge ergießen das Sekret in den oberen Teil des Bindehautsacks.

35. Maga a könnyfilm három rétegből épül fel: a Meibom-mirigyek olajos, a könnymirigy vizes és a kötőhártya kehelysejtjeinek nyákos rétegéből. – Der Tränenfilm selbst baut sich aus drei Schichten auf: aus der öligen der Meibom-Drüsen, der wässrigen der Tränendrüse und der schleimigen der Becherzellen der Bindehaut.

36. E vékony hártya nemcsak nedvesen tartja a szemet, hanem tápanyaggal és oxigénnel is ellátja az érnélküli szaruhártyát, amely másként nem jutna hozzájuk. – Dieses dünne Häutchen hält das Auge nicht nur feucht, sondern versorgt auch die gefäßlose Hornhaut mit Nährstoffen und Sauerstoff, die diese sonst nicht erreichten.

37. Ráadásul a könny lizozim nevű enzime elpusztítja a baktériumokat, így a folyékony réteg egyben vegyi védőpajzsként is működik. – Überdies tötet das Enzym Lysozym der Träne die Bakterien ab, sodass die flüssige Schicht zugleich als chemischer Schutzschild wirkt.

38. Egyenletesen elterülve a könny sima, tükröző optikai felszínt teremt a szaruhártyán, amely az éles látásnak is előfeltétele. – Gleichmäßig ausgebreitet schafft die Träne eine glatte, spiegelnde optische Oberfläche auf der Hornhaut, die auch Voraussetzung des scharfen Sehens ist.

39. Pislogáskor a szemhéjak a fölösleges könnyet a szem belső, orr felőli zuga felé söprik, ahol a két könnypont apró nyílása várja. – Beim Blinzeln fegen die Lider die überschüssige Träne zum inneren, nasenwärts gelegenen Augenwinkel, wo die winzigen Öffnungen der beiden Tränenpünktchen sie erwarten.

40. Innen a könny a könnycsatornákon át a könnytömlőbe gyűlik, majd az orr-könnyvezetéken keresztül az orrüregbe jut. – Von hier sammelt sich die Träne durch die Tränenkanälchen im Tränensack und gelangt sodann durch den Tränennasengang in die Nasenhöhle.

41. Ez a lefolyás magyarázza, miért kezd el csorogni az orrunk, amikor sírunk: a bőséges könny egyszerűen lecsurog az orrba. – Dieser Abfluss erklärt, warum uns beim Weinen die Nase zu laufen beginnt: Die reichliche Träne rinnt schlicht in die Nase hinab.

42. Ha a termelődő könny mennyisége meghaladja az elvezetés kapacitását, a folyadék túlcsordul a szemhéj szélén, és könnycseppként gördül végig az arcon. – Übersteigt die Menge der gebildeten Träne die Kapazität des Abflusses, so tritt die Flüssigkeit über den Lidrand und rollt als Tränentropfen über das Gesicht.

43. Ha végigtekintünk a felsorolt képleteken, kitűnik, hogy mindegyik ugyanazt a törékeny műszert szolgálja, csak más-más eszközzel. – Überblickt man die aufgezählten Gebilde, so zeigt sich, dass ein jedes demselben zerbrechlichen Instrument dient, nur mit je anderem Mittel.

44. A csontos üreg és a zsírpárna a durva erő ellen véd, a szemhéj, a pilla és a szemöldök a kívülről érkező szennyeződést hárítja, a kötőhártya és a könny pedig a felszínt tartja tisztán és nedvesen. – Die knöcherne Höhle und das Fettpolster schützen gegen grobe Gewalt, Lid, Wimper und Braue wehren den von außen kommenden Schmutz ab, Bindehaut und Träne aber halten die Oberfläche rein und feucht.

45. Így e védőkészülék rétegzett rendszere úgy oltalmazza a szemet a külvilág támadásaitól, hogy közben egyetlen mozdulattal sem gátolja a fény szabad útját a látás finom műszeréhez. – So schützt das geschichtete System dieses Schutzapparats das Auge vor den Angriffen der Außenwelt, ohne mit einer einzigen Regung den freien Weg des Lichts zum feinen Instrument des Sehens zu hemmen.

(aufklappen)magyar

1. A látószerv az emberi test egyik legérzékenyebb és legkiszolgáltatottabb műszere, amelyet finom szerkezete és nyílt helyzete egyaránt sérülékennyé tesz.

2. Éppen ezért a szemet a szervezet védőberendezések összehangolt rendszere veszi körül, amely a csontos foglalattól a nedvesítő könnyrétegig terjed.

3. Ennek a védelemnek az alapját a szemgödör, vagyis a koponya csontos ürege adja, amelyben a szemgolyó jól elrejtve foglal helyet.

4. Négyoldalú, hátrafelé keskenyedő gúlához hasonlítható a szemüreg, amelynek csúcsa a koponya belseje felé, alapja pedig előre, az arc felszíne felé néz.

5. Falait nem egyetlen csont alkotja, hanem hét koponyacsont illeszkedik össze finom mozaikká, köztük a homlokcsont, a felső állcsont, a járomcsont és az ékcsont.

6. Felső falát, a szemüreg tetejét a homlokcsont képezi, s felette az elülső koponyaárok, előrébb pedig a homloküreg húzódik.

7. Alsó falát vékony csontlemez választja el az alatta tátongó arcüregtől, ezért az arc középső részét ért ütés könnyen betörheti a szemüreg fenekét.

8. Belső, orr felőli falát papírvékony csontlemez, a rostacsont felé eső lamina papyracea alkotja, amely nevét éppen törékenységéről kapta.

9. Legerősebb a külső, halánték felőli fal, amely a szemet oldalról, a leginkább kitett irányból óvja a durva behatásoktól.

10. A gúla csúcsán nyílik a látóideg-csatorna, amelyen át a látóideg és a szemet tápláló ütőér lép be a koponyaüregből.

11. Mellette a felső és az alsó szemüregi hasadék teremt átjárót az idegek és az erek számára, amelyek a szemet és környékét látják el.

12. Hogy a kemény csontfoglalat meg ne sértse a benne fekvő gömböt, a szemgolyót puha, zsírból álló párna ágyazza körül, amely rugalmas támaszként tompítja a rázkódást.

13. Ebben a zsírpárnában futnak a szemmozgató izmok is, amelyek a szemgolyót minden irányba fordítják, működésük részletei azonban külön fejezet tárgyát képezik.

14. A csontos üregen kívül a szemet lágy védőképletek sora is oltalmazza, amelyek együttesen a szem védőkészülékét, más néven segédberendezését alkotják.

15. Legfelül a szemöldök ível a homlok és a szemüreg határán, amely a homlokról lecsorgó verejtéket és esővizet oldalt elvezeti, nehogy a szembe kerüljön.

16. Alatta a két szemhéj borul a szemgolyó elé, egy felső, nagyobb és mozgékonyabb, meg egy alsó, kisebb redő, amelyek függönyként zárják és nyitják a szemrést.

17. Kívülről a test legvékonyabb bőre fedi a szemhéjat, alatta pedig a körkörös szemizom rostjai húzódnak, amelyek összehúzódva becsukják a szemet.

18. A felső szemhéjat külön izom, a szemhéjemelő emeli fel, s e két izom ellentétes játéka szabja meg a szemrés pillanatnyi tágasságát.

19. Belső vázát a szemhéjnak egy rugalmas kötőszöveti lemez, a porclemez adja, amely megőrzi a redő alakját és feszességét.

20. E porclemezbe ágyazódnak a faggyút termelő Meibom-mirigyek, amelyek olajos váladéka a szemrés szélén vékony zsírréteget képez.

21. Ez a zsíros váladék kettős célt szolgál: lassítja a könny elpárolgását, és megakadályozza, hogy a nedves szemhéjszélek egymáshoz tapadjanak.

22. Pislogáskor a szemhéjak másodpercenként többször is végigsöpörnek a szemgolyón, s eközben friss nedvességet terítenek szét a felszínén.

23. Ez a látszólag jelentéktelen mozgás egyszerre tisztít, nedvesít és véd, hiszen a hirtelen közeledő veszélyre a szemhéj önkéntelen, villámgyors záródással felel.

24. A szemrés szélén sűrű sorban állnak a szempillák, amelyek felfogják a levegőben szálló porszemeket és apró testeket.

25. Ha idegen test érinti őket, a pillák érintése azonnal kiváltja a védekező pislogási reflexet, mielőtt a szemet baj érhetné.

26. A pillák tövében kis faggyú- és verejtékmirigyek nyílnak, amelyek gyulladása a közismert árpát okozza a szemhéj szélén.

27. A szemhéj belső felszínét és a szemgolyó elülső részét vékony, átlátszó nyálkahártya, a kötőhártya vonja be.

28. Két része közül az egyik a szemhéj belsejét béleli, a másik a szemgolyóra hajlik át, és a fehér ínhártyát borítja egészen a szaruhártya széléig.

29. A két lemez a szemhéj mögött öbölszerű zsákká, a kötőhártyazsákká egyesül, amelynek redője lehetővé teszi a szemgolyó szabad elmozdulását.

30. Sima, nedves felszínével a kötőhártya csökkenti a szemhéj és a szemgolyó közti súrlódást, s egyúttal élő gátat képez a kórokozókkal szemben.

31. Gazdag hajszálérhálózata rendes körülmények között alig látszik, inger hatására azonban kitágul, s ilyenkor a szem jellegzetesen kivörösödik.

32. Ez a kivörösödés teszi kívülről is jól felismerhetővé a kötőhártya gyulladását.

33. A szem nedvességét és tisztaságát a könnyszervek biztosítják, amelyek egy termelő és egy elvezető részre oszlanak.

34. A könnyet a szemüreg felső, külső szögletében megbúvó könnymirigy választja el, s vezetékei a kötőhártyazsák felső részébe öntik váladékát.

35. Maga a könnyfilm három rétegből épül fel: a Meibom-mirigyek olajos, a könnymirigy vizes és a kötőhártya kehelysejtjeinek nyákos rétegéből.

36. E vékony hártya nemcsak nedvesen tartja a szemet, hanem tápanyaggal és oxigénnel is ellátja az érnélküli szaruhártyát, amely másként nem jutna hozzájuk.

37. Ráadásul a könny lizozim nevű enzime elpusztítja a baktériumokat, így a folyékony réteg egyben vegyi védőpajzsként is működik.

38. Egyenletesen elterülve a könny sima, tükröző optikai felszínt teremt a szaruhártyán, amely az éles látásnak is előfeltétele.

39. Pislogáskor a szemhéjak a fölösleges könnyet a szem belső, orr felőli zuga felé söprik, ahol a két könnypont apró nyílása várja.

40. Innen a könny a könnycsatornákon át a könnytömlőbe gyűlik, majd az orr-könnyvezetéken keresztül az orrüregbe jut.

41. Ez a lefolyás magyarázza, miért kezd el csorogni az orrunk, amikor sírunk: a bőséges könny egyszerűen lecsurog az orrba.

42. Ha a termelődő könny mennyisége meghaladja az elvezetés kapacitását, a folyadék túlcsordul a szemhéj szélén, és könnycseppként gördül végig az arcon.

43. Ha végigtekintünk a felsorolt képleteken, kitűnik, hogy mindegyik ugyanazt a törékeny műszert szolgálja, csak más-más eszközzel.

44. A csontos üreg és a zsírpárna a durva erő ellen véd, a szemhéj, a pilla és a szemöldök a kívülről érkező szennyeződést hárítja, a kötőhártya és a könny pedig a felszínt tartja tisztán és nedvesen.

45. Így e védőkészülék rétegzett rendszere úgy oltalmazza a szemet a külvilág támadásaitól, hogy közben egyetlen mozdulattal sem gátolja a fény szabad útját a látás finom műszeréhez.

(aufklappen)német

1. Das Sehorgan ist eines der empfindlichsten und schutzbedürftigsten Instrumente des menschlichen Körpers, das sein feiner Bau wie seine offene Lage gleichermaßen verletzlich machen.

2. Eben deshalb umgibt das Auge ein abgestimmtes System von Schutzeinrichtungen, das vom knöchernen Gehäuse bis zum befeuchtenden Tränenfilm reicht.

3. Die Grundlage dieses Schutzes bildet die Augenhöhle, jener knöcherne Hohlraum des Schädels, in dem der Augapfel gut geborgen liegt.

4. Einer vierseitigen, sich nach hinten verjüngenden Pyramide gleicht die Orbita, deren Spitze zum Schädelinneren, deren Basis nach vorn zur Gesichtsfläche weist.

5. Ihre Wände bildet nicht ein einziger Knochen, sondern sieben Schädelknochen fügen sich zu einem feinen Mosaik zusammen, darunter Stirnbein, Oberkiefer, Jochbein und Keilbein.

6. Ihre obere Wand, das Dach der Augenhöhle, bildet das Stirnbein, und darüber liegt die vordere Schädelgrube, weiter vorn die Stirnhöhle.

7. Ihre untere Wand trennt eine dünne Knochenplatte von der darunter klaffenden Kieferhöhle, weshalb ein Schlag auf die Gesichtsmitte den Boden der Orbita leicht einbrechen lässt.

8. Ihre innere, nasenwärts gelegene Wand bildet eine papierdünne Knochenlamelle, die zum Siebbein hin gelegene Lamina papyracea, die ihren Namen eben ihrer Zerbrechlichkeit verdankt.

9. Am stärksten ist die äußere, schläfenwärts gelegene Wand, die das Auge von der Seite, aus der am meisten ausgesetzten Richtung, vor groben Einwirkungen schützt.

10. An der Spitze der Pyramide öffnet sich der Sehnervkanal, durch den der Sehnerv und die das Auge versorgende Schlagader aus der Schädelhöhle eintreten.

11. Daneben schaffen die obere und die untere Augenhöhlenspalte den Durchlass für die Nerven und Gefäße, die das Auge und seine Umgebung versorgen.

12. Damit die harte Knochenfassung die in ihr ruhende Kugel nicht verletzt, bettet ein weiches Fettpolster den Augapfel ein, das als federnde Stütze Erschütterungen dämpft.

13. In diesem Fettpolster verlaufen auch die äußeren Augenmuskeln, die den Augapfel in alle Richtungen wenden, deren Wirkungsweise jedoch einem eigenen Kapitel vorbehalten bleibt.

14. Über die knöcherne Höhle hinaus schützt das Auge auch eine Reihe weicher Schutzgebilde, die zusammen den Schutzapparat, auch Hilfsapparat des Auges genannt, bilden.

15. Zuoberst wölbt sich die Augenbraue an der Grenze von Stirn und Augenhöhle, die den von der Stirn herabrinnenden Schweiß und Regen seitlich ableitet, damit er nicht ins Auge gelangt.

16. Darunter legen sich die beiden Augenlider vor den Augapfel, ein oberes, größeres und beweglicheres und ein unteres, kleineres, die wie Vorhänge die Lidspalte schließen und öffnen.

17. Von außen bedeckt die dünnste Haut des Körpers das Lid, darunter ziehen die Fasern des Ringmuskels des Auges, die sich zusammenziehend das Auge schließen.

18. Das obere Lid hebt ein eigener Muskel, der Lidheber, und das gegensinnige Spiel dieser beiden Muskeln bestimmt die jeweilige Weite der Lidspalte.

19. Das innere Gerüst des Lides bildet eine feste bindegewebige Platte, die Tarsalplatte, die dem Lid seine Form und Straffheit bewahrt.

20. In diese Platte sind die talgbildenden Meibom-Drüsen eingelassen, deren öliges Sekret am Lidrand einen dünnen Fettsaum bildet.

21. Dieses fetthaltige Sekret dient einem doppelten Zweck: Es verlangsamt das Verdunsten der Tränen und verhindert, dass die feuchten Lidränder aneinanderkleben.

22. Beim Blinzeln streichen die Lider mehrmals in der Sekunde über den Augapfel und verteilen dabei frische Feuchtigkeit über seine Oberfläche.

23. Diese scheinbar belanglose Bewegung reinigt, befeuchtet und schützt zugleich, denn auf eine plötzlich nahende Gefahr antwortet das Lid mit unwillkürlichem, blitzschnellem Schluss.

24. Am Rand der Lidspalte stehen in dichter Reihe die Wimpern, die die in der Luft schwebenden Staubkörner und winzigen Teilchen auffangen.

25. Berührt ein Fremdkörper sie, so löst die Berührung der Wimpern sofort den schützenden Lidschlussreflex aus, ehe dem Auge Schaden geschehen kann.

26. An der Wurzel der Wimpern münden kleine Talg- und Schweißdrüsen, deren Entzündung das bekannte Gerstenkorn am Lidrand hervorruft.

27. Die Innenfläche des Lides und den vorderen Teil des Augapfels überzieht eine dünne, durchsichtige Schleimhaut, die Bindehaut.

28. Von ihren zwei Abschnitten kleidet der eine die Innenseite des Lides aus, der andere schlägt auf den Augapfel um und bedeckt die weiße Lederhaut bis zum Rand der Hornhaut.

29. Beide Blätter vereinen sich hinter dem Lid zu einem buchtartigen Sack, dem Bindehautsack, dessen Umschlagfalte die freie Verschieblichkeit des Augapfels erlaubt.

30. Mit ihrer glatten, feuchten Oberfläche mindert die Bindehaut die Reibung zwischen Lid und Augapfel und bildet zugleich eine lebende Schranke gegen Krankheitserreger.

31. Ihr reiches Kapillarnetz ist unter normalen Umständen kaum sichtbar, weitet sich aber bei Reizung, und dann rötet sich das Auge in kennzeichnender Weise.

32. Diese Rötung macht die Bindehautentzündung auch von außen gut erkennbar.

33. Für die Feuchtigkeit und Reinheit des Auges sorgen die Tränenorgane, die sich in einen erzeugenden und einen ableitenden Teil gliedern.

34. Die Träne sondert die im oberen, äußeren Winkel der Augenhöhle verborgene Tränendrüse ab, und ihre Gänge ergießen das Sekret in den oberen Teil des Bindehautsacks.

35. Der Tränenfilm selbst baut sich aus drei Schichten auf: aus der öligen der Meibom-Drüsen, der wässrigen der Tränendrüse und der schleimigen der Becherzellen der Bindehaut.

36. Dieses dünne Häutchen hält das Auge nicht nur feucht, sondern versorgt auch die gefäßlose Hornhaut mit Nährstoffen und Sauerstoff, die diese sonst nicht erreichten.

37. Überdies tötet das Enzym Lysozym der Träne die Bakterien ab, sodass die flüssige Schicht zugleich als chemischer Schutzschild wirkt.

38. Gleichmäßig ausgebreitet schafft die Träne eine glatte, spiegelnde optische Oberfläche auf der Hornhaut, die auch Voraussetzung des scharfen Sehens ist.

39. Beim Blinzeln fegen die Lider die überschüssige Träne zum inneren, nasenwärts gelegenen Augenwinkel, wo die winzigen Öffnungen der beiden Tränenpünktchen sie erwarten.

40. Von hier sammelt sich die Träne durch die Tränenkanälchen im Tränensack und gelangt sodann durch den Tränennasengang in die Nasenhöhle.

41. Dieser Abfluss erklärt, warum uns beim Weinen die Nase zu laufen beginnt: Die reichliche Träne rinnt schlicht in die Nase hinab.

42. Übersteigt die Menge der gebildeten Träne die Kapazität des Abflusses, so tritt die Flüssigkeit über den Lidrand und rollt als Tränentropfen über das Gesicht.

43. Überblickt man die aufgezählten Gebilde, so zeigt sich, dass ein jedes demselben zerbrechlichen Instrument dient, nur mit je anderem Mittel.

44. Die knöcherne Höhle und das Fettpolster schützen gegen grobe Gewalt, Lid, Wimper und Braue wehren den von außen kommenden Schmutz ab, Bindehaut und Träne aber halten die Oberfläche rein und feucht.

45. So schützt das geschichtete System dieses Schutzapparats das Auge vor den Angriffen der Außenwelt, ohne mit einer einzigen Regung den freien Weg des Lichts zum feinen Instrument des Sehens zu hemmen.