13.3.1 – A mirigyes lebeny sejttípusai és festődésük – Die Zelltypen des Drüsenlappens und ihre Anfärbbarkeit
1. Az agyalapi mirigy mirigyes lebenye, az adenohipofízis, mirigyhám eredetű sejtekből épül fel, amelyek hormonjaikat közvetlenül a környező hajszálerekbe választják ki. – Der Drüsenlappen der Hypophyse, die Adenohypophyse, besteht aus drüsenepithelialen Zellen, die ihre Hormone unmittelbar in die umgebenden Kapillaren abgeben.
2. Legnagyobb részében, a pars distalisban, a hormontermelő sejtek szabálytalan kötegekbe és kisebb csoportokba rendeződve helyezkednek el. – In ihrem größten Abschnitt, der Pars distalis, liegen die hormonbildenden Zellen in unregelmäßig angeordneten Strängen und kleineren Gruppen.
3. A sejtkötegek között sűrű, tág üregű hajszálérhálózat húzódik, amely lehetővé teszi a felszabadított hormonok gyors vérbe jutását. – Zwischen den Zellsträngen verläuft ein dichtes Netz weitlumiger Kapillaren, das den raschen Übertritt freigesetzter Hormone in das Blut ermöglicht.
4. Finom retikuláris rostok támasztják alá a sejtcsoportokat és az ereket, miközben a mirigy jellegzetes, hálózatos szövettani szerkezetét is kialakítják. – Feine retikuläre Fasern stützen die Zellgruppen und Gefäße und gestalten zugleich den charakteristischen netzartigen histologischen Aufbau der Drüse.
5. Hagyományos szövettani festésekkel az adenohipofízis sejtjei három fő csoportba, acidofil, bazofil és kromofób sejtekre oszthatók. – Mit klassischen histologischen Färbungen lassen sich die Zellen der Adenohypophyse in drei Hauptgruppen einteilen: acidophile, basophile und chromophobe Zellen.
6. Az acidofil és bazofil sejtek együttesen kromofil sejteknek nevezhetők, mert citoplazmájuk szemcséi a festékanyagokat jól megkötik. – Acidophile und basophile Zellen werden gemeinsam als chromophile Zellen bezeichnet, weil ihre zytoplasmatischen Granula Farbstoffe gut binden.
7. Ez a felosztás elsősorban a váladékszemcsék kémiai összetételét és mennyiségét tükrözi, ezért nem tekinthető minden körülmények között állandónak. – Diese Einteilung spiegelt vor allem die chemische Zusammensetzung und Menge der Sekretgranula wider und ist daher nicht unter allen Bedingungen unveränderlich.
8. Hematoxilin-eozin festésben az acidofil sejtek citoplazmája rózsaszínű vagy vöröses, mert szemcséik az eozinhoz erős affinitást mutatnak. – In der Hämatoxylin-Eosin-Färbung erscheint das Zytoplasma acidophiler Zellen rosa bis rötlich, weil ihre Granula eine starke Affinität zum Eosin besitzen.
9. Az acidofil sejtek közé elsősorban a növekedési hormont termelő szomatotrop és a prolaktint elválasztó laktotrop sejtek tartoznak. – Zu den acidophilen Zellen gehören vor allem die Wachstumshormon bildenden somatotropen und die Prolaktin absondernden laktotropen Zellen.
10. A szomatotrop sejtek rendszerint kerek vagy ovális alakúak, és citoplazmájukban számos, egyenletesen eloszló, erősen festődő váladékszemcse található. – Somatotrope Zellen sind gewöhnlich rund oder oval und enthalten im Zytoplasma zahlreiche gleichmäßig verteilte, kräftig anfärbbare Sekretgranula.
11. Mivel a szomatotrop sejtek az elülső lebeny gyakori sejtjei közé tartoznak, acidofil citoplazmájuk a metszeti kép meghatározó eleme. – Da somatotrope Zellen zu den häufigen Zellen des Vorderlappens gehören, prägt ihr acidophiles Zytoplasma wesentlich das histologische Bild.
12. A laktotrop sejtek, amelyeket mammotrop sejteknek is neveznek, nyugalmi állapotban gyakran kevésbé feltűnők, mint az erősen szemcsézett szomatotrop sejtek. – Laktotrope Zellen, die auch mammotrope Zellen genannt werden, fallen im Ruhezustand häufig weniger deutlich auf als stark granulierte somatotrope Zellen.
13. Terhesség és szoptatás idején a laktotrop sejtek száma, mérete és váladéktermelő aktivitása jelentősen megnövekedhet, ami a festődési képet is megváltoztatja. – Während Schwangerschaft und Stillzeit können Zahl, Größe und sekretorische Aktivität der laktotropen Zellen deutlich zunehmen, wodurch sich auch das Färbungsbild verändert.
14. Amíg a váladékszemcsékkel telt laktotrop sejtek kifejezetten acidofilak, intenzív hormonleadás után citoplazmájuk lényegesen halványabbnak tűnhet. – Während mit Sekretgranula gefüllte laktotrope Zellen deutlich acidophil sind, kann ihr Zytoplasma nach intensiver Hormonausschüttung wesentlich blasser erscheinen.
15. A bazofil sejtek citoplazmája ezzel szemben kékes vagy sötét ibolyaszínű árnyalatot vesz fel, bár festődésük erőssége sejttípusonként eltérhet. – Das Zytoplasma basophiler Zellen nimmt dagegen einen bläulichen bis dunkelvioletten Farbton an, wobei die Färbungsstärke je nach Zelltyp variieren kann.
16. Ebbe a csoportba a kortikotrop, a tireotrop és a gonadotrop sejtek tartoznak, amelyek különböző serkentő hormonokat termelnek. – Zu dieser Gruppe gehören kortikotrope, thyreotrope und gonadotrope Zellen, die unterschiedliche stimulierende Hormone bilden.
17. A kortikotrop sejtek adrenokortikotrop hormont tartalmazó szemcséi bazofil festődést mutatnak, jóllehet hormonjuk nem glikoprotein, hanem peptid természetű. – Die das adrenokortikotrope Hormon enthaltenden Granula kortikotroper Zellen färben sich basophil, obwohl ihr Hormon kein Glykoprotein, sondern ein Peptid ist.
18. Metszetben a kortikotrop sejtek gyakran szabálytalan vagy szögletes körvonalúak, citoplazmájuk festődése pedig a szemcsézettség mértékétől függ. – Im Schnitt besitzen kortikotrope Zellen häufig unregelmäßige oder kantige Umrisse, während ihre Zytoplasmafärbung vom Ausmaß der Granulierung abhängt.
19. A tireotrop sejtek a pajzsmirigyserkentő hormont termelik, és rendszerint kisebb, mélyebben bazofil sejtek formájában jelennek meg. – Thyreotrope Zellen bilden das thyreoideastimulierende Hormon und erscheinen gewöhnlich als kleinere, stärker basophil gefärbte Zellen.
20. Mivel a tireotrop sejtek viszonylag kis számban fordulnak elő, kizárólag hagyományos festés alapján nem mindig azonosíthatók biztonsággal. – Da thyreotrope Zellen in vergleichsweise geringer Zahl vorkommen, lassen sie sich allein anhand klassischer Färbungen nicht immer sicher identifizieren.
21. A gonadotrop sejtek tüszőserkentő és luteinizáló hormont termelnek, alakjuk és szemcsézettségük azonban az élettani állapottól függően jelentősen változhat. – Gonadotrope Zellen bilden follikelstimulierendes und luteinisierendes Hormon, doch können Form und Granulierung je nach physiologischem Zustand erheblich variieren.
22. Gyakran nagyobb, kerek vagy ovális sejtként figyelhetők meg, amelyek világos magját többé-kevésbé bazofil citoplazma veszi körül. – Häufig erscheinen sie als größere runde oder ovale Zellen, deren heller Kern von mehr oder weniger basophilem Zytoplasma umgeben ist.
23. A tireotrop és gonadotrop sejtek hormonjai glikoproteinek, ezért váladékszemcséik a szénhidrát-összetevőket kimutató PAS-reakcióval is megfesthetők. – Die Hormone thyreotroper und gonadotroper Zellen sind Glykoproteine, weshalb sich ihre Sekretgranula auch mit der kohlenhydratnachweisenden PAS-Reaktion anfärben lassen.
24. A PAS-pozitivitás ugyan segíti a glikoproteinhormonokat termelő sejtek felismerését, önmagában azonban nem különíti el megbízhatóan az egyes sejttípusokat. – Die PAS-Positivität erleichtert zwar das Erkennen Glykoproteinhormone bildender Zellen, trennt die einzelnen Zelltypen für sich allein jedoch nicht zuverlässig.
25. Kromofób sejteknek azokat a halvány citoplazmájú elemeket nevezik, amelyek a szokásos festékeket alig vagy egyáltalán nem kötik meg. – Als chromophobe Zellen bezeichnet man Elemente mit blassem Zytoplasma, die übliche Farbstoffe kaum oder überhaupt nicht binden.
26. A kromofób sejtek nem alkotnak egységes sejtvonalat, hanem eltérő eredetű és működési állapotú sejtek szövettani gyűjtőcsoportját képezik. – Chromophobe Zellen bilden keine einheitliche Zelllinie, sondern eine histologische Sammelgruppe von Zellen unterschiedlicher Herkunft und unterschiedlichem Funktionszustand.
27. Közöttük olyan hormontermelő sejtek is lehetnek, amelyek intenzív váladékleadás után elvesztették szemcséik nagy részét, ezért csak gyengén festődnek. – Unter ihnen können sich hormonbildende Zellen befinden, die nach intensiver Sekretabgabe den größten Teil ihrer Granula verloren haben und deshalb nur schwach anfärbbar sind.
28. Más kromofób sejtek kevéssé differenciált elődsejtek lehetnek, amelyekből megfelelő szabályozó hatások mellett új hormontermelő sejtek fejlődhetnek. – Andere chromophobe Zellen können wenig differenzierte Vorläuferzellen sein, aus denen sich unter geeigneten regulatorischen Einflüssen neue hormonbildende Zellen entwickeln.
29. A rutinmetszeteken szintén világosnak látszó follikulosztelláris sejtek nem hormontermelő elemek, hanem nyúlványos támasztó- és szabályozósejtek. – Die in Routinepräparaten ebenfalls hell erscheinenden follikulostellären Zellen sind keine hormonbildenden Elemente, sondern fortsatzreiche Stütz- und Regulationszellen.
30. Nyúlványaikkal sejthálózatot alakítanak ki, helyenként pedig apró, follikulusszerű üregeket határolnak, amelyekről elnevezésüket kapták. – Mit ihren Fortsätzen bilden sie ein Zellnetz und begrenzen stellenweise kleine follikelartige Hohlräume, denen sie ihre Bezeichnung verdanken.
31. Mivel váladékszemcséket alig tartalmaznak, hagyományos festésekben kromofób sejtekhez hasonlíthatnak, speciális jelölésekkel azonban elkülöníthetők tőlük. – Da sie kaum Sekretgranula enthalten, können sie in klassischen Färbungen chromophoben Zellen ähneln, lassen sich jedoch durch spezielle Markierungen von ihnen unterscheiden.
32. Az egyes sejttípusok festődési intenzitását az életkor, a nem, az élettani állapot és a hormonális visszacsatolás egyaránt befolyásolhatja. – Die Färbungsintensität der einzelnen Zelltypen kann durch Alter, Geschlecht, physiologischen Zustand und hormonelle Rückkopplung gleichermaßen beeinflusst werden.
33. A rögzítés módja, a metszet vastagsága és az alkalmazott festési eljárás szintén módosíthatja a granulumok láthatóságát és színárnyalatát. – Auch Fixierungsart, Schnittdicke und angewandtes Färbeverfahren können Sichtbarkeit und Farbton der Granula verändern.
34. Biztos sejttípus-meghatározáshoz ma immunhisztokémiai módszereket alkalmaznak, amelyek a sejtekben tárolt hormonokat vagy a sejtvonalra jellemző fehérjéket mutatják ki. – Zur sicheren Bestimmung der Zelltypen werden heute immunhistochemische Methoden eingesetzt, welche gespeicherte Hormone oder für die Zelllinie charakteristische Proteine nachweisen.
35. A szövettani kép értékelésekor ezért a festődést nem merev besorolásként, hanem a sejtek felépítését és pillanatnyi működési állapotát tükröző jelként kell értelmezni. – Bei der Beurteilung des histologischen Bildes ist die Anfärbbarkeit daher nicht als starre Einteilung, sondern als Ausdruck von Zellbau und aktuellem Funktionszustand zu verstehen.
(aufklappen)magyar
1. Az agyalapi mirigy mirigyes lebenye, az adenohipofízis, mirigyhám eredetű sejtekből épül fel, amelyek hormonjaikat közvetlenül a környező hajszálerekbe választják ki.
2. Legnagyobb részében, a pars distalisban, a hormontermelő sejtek szabálytalan kötegekbe és kisebb csoportokba rendeződve helyezkednek el.
3. A sejtkötegek között sűrű, tág üregű hajszálérhálózat húzódik, amely lehetővé teszi a felszabadított hormonok gyors vérbe jutását.
4. Finom retikuláris rostok támasztják alá a sejtcsoportokat és az ereket, miközben a mirigy jellegzetes, hálózatos szövettani szerkezetét is kialakítják.
5. Hagyományos szövettani festésekkel az adenohipofízis sejtjei három fő csoportba, acidofil, bazofil és kromofób sejtekre oszthatók.
6. Az acidofil és bazofil sejtek együttesen kromofil sejteknek nevezhetők, mert citoplazmájuk szemcséi a festékanyagokat jól megkötik.
7. Ez a felosztás elsősorban a váladékszemcsék kémiai összetételét és mennyiségét tükrözi, ezért nem tekinthető minden körülmények között állandónak.
8. Hematoxilin-eozin festésben az acidofil sejtek citoplazmája rózsaszínű vagy vöröses, mert szemcséik az eozinhoz erős affinitást mutatnak.
9. Az acidofil sejtek közé elsősorban a növekedési hormont termelő szomatotrop és a prolaktint elválasztó laktotrop sejtek tartoznak.
10. A szomatotrop sejtek rendszerint kerek vagy ovális alakúak, és citoplazmájukban számos, egyenletesen eloszló, erősen festődő váladékszemcse található.
11. Mivel a szomatotrop sejtek az elülső lebeny gyakori sejtjei közé tartoznak, acidofil citoplazmájuk a metszeti kép meghatározó eleme.
12. A laktotrop sejtek, amelyeket mammotrop sejteknek is neveznek, nyugalmi állapotban gyakran kevésbé feltűnők, mint az erősen szemcsézett szomatotrop sejtek.
13. Terhesség és szoptatás idején a laktotrop sejtek száma, mérete és váladéktermelő aktivitása jelentősen megnövekedhet, ami a festődési képet is megváltoztatja.
14. Amíg a váladékszemcsékkel telt laktotrop sejtek kifejezetten acidofilak, intenzív hormonleadás után citoplazmájuk lényegesen halványabbnak tűnhet.
15. A bazofil sejtek citoplazmája ezzel szemben kékes vagy sötét ibolyaszínű árnyalatot vesz fel, bár festődésük erőssége sejttípusonként eltérhet.
16. Ebbe a csoportba a kortikotrop, a tireotrop és a gonadotrop sejtek tartoznak, amelyek különböző serkentő hormonokat termelnek.
17. A kortikotrop sejtek adrenokortikotrop hormont tartalmazó szemcséi bazofil festődést mutatnak, jóllehet hormonjuk nem glikoprotein, hanem peptid természetű.
18. Metszetben a kortikotrop sejtek gyakran szabálytalan vagy szögletes körvonalúak, citoplazmájuk festődése pedig a szemcsézettség mértékétől függ.
19. A tireotrop sejtek a pajzsmirigyserkentő hormont termelik, és rendszerint kisebb, mélyebben bazofil sejtek formájában jelennek meg.
20. Mivel a tireotrop sejtek viszonylag kis számban fordulnak elő, kizárólag hagyományos festés alapján nem mindig azonosíthatók biztonsággal.
21. A gonadotrop sejtek tüszőserkentő és luteinizáló hormont termelnek, alakjuk és szemcsézettségük azonban az élettani állapottól függően jelentősen változhat.
22. Gyakran nagyobb, kerek vagy ovális sejtként figyelhetők meg, amelyek világos magját többé-kevésbé bazofil citoplazma veszi körül.
23. A tireotrop és gonadotrop sejtek hormonjai glikoproteinek, ezért váladékszemcséik a szénhidrát-összetevőket kimutató PAS-reakcióval is megfesthetők.
24. A PAS-pozitivitás ugyan segíti a glikoproteinhormonokat termelő sejtek felismerését, önmagában azonban nem különíti el megbízhatóan az egyes sejttípusokat.
25. Kromofób sejteknek azokat a halvány citoplazmájú elemeket nevezik, amelyek a szokásos festékeket alig vagy egyáltalán nem kötik meg.
26. A kromofób sejtek nem alkotnak egységes sejtvonalat, hanem eltérő eredetű és működési állapotú sejtek szövettani gyűjtőcsoportját képezik.
27. Közöttük olyan hormontermelő sejtek is lehetnek, amelyek intenzív váladékleadás után elvesztették szemcséik nagy részét, ezért csak gyengén festődnek.
28. Más kromofób sejtek kevéssé differenciált elődsejtek lehetnek, amelyekből megfelelő szabályozó hatások mellett új hormontermelő sejtek fejlődhetnek.
29. A rutinmetszeteken szintén világosnak látszó follikulosztelláris sejtek nem hormontermelő elemek, hanem nyúlványos támasztó- és szabályozósejtek.
30. Nyúlványaikkal sejthálózatot alakítanak ki, helyenként pedig apró, follikulusszerű üregeket határolnak, amelyekről elnevezésüket kapták.
31. Mivel váladékszemcséket alig tartalmaznak, hagyományos festésekben kromofób sejtekhez hasonlíthatnak, speciális jelölésekkel azonban elkülöníthetők tőlük.
32. Az egyes sejttípusok festődési intenzitását az életkor, a nem, az élettani állapot és a hormonális visszacsatolás egyaránt befolyásolhatja.
33. A rögzítés módja, a metszet vastagsága és az alkalmazott festési eljárás szintén módosíthatja a granulumok láthatóságát és színárnyalatát.
34. Biztos sejttípus-meghatározáshoz ma immunhisztokémiai módszereket alkalmaznak, amelyek a sejtekben tárolt hormonokat vagy a sejtvonalra jellemző fehérjéket mutatják ki.
35. A szövettani kép értékelésekor ezért a festődést nem merev besorolásként, hanem a sejtek felépítését és pillanatnyi működési állapotát tükröző jelként kell értelmezni.
(aufklappen)német
1. Der Drüsenlappen der Hypophyse, die Adenohypophyse, besteht aus drüsenepithelialen Zellen, die ihre Hormone unmittelbar in die umgebenden Kapillaren abgeben.
2. In ihrem größten Abschnitt, der Pars distalis, liegen die hormonbildenden Zellen in unregelmäßig angeordneten Strängen und kleineren Gruppen.
3. Zwischen den Zellsträngen verläuft ein dichtes Netz weitlumiger Kapillaren, das den raschen Übertritt freigesetzter Hormone in das Blut ermöglicht.
4. Feine retikuläre Fasern stützen die Zellgruppen und Gefäße und gestalten zugleich den charakteristischen netzartigen histologischen Aufbau der Drüse.
5. Mit klassischen histologischen Färbungen lassen sich die Zellen der Adenohypophyse in drei Hauptgruppen einteilen: acidophile, basophile und chromophobe Zellen.
6. Acidophile und basophile Zellen werden gemeinsam als chromophile Zellen bezeichnet, weil ihre zytoplasmatischen Granula Farbstoffe gut binden.
7. Diese Einteilung spiegelt vor allem die chemische Zusammensetzung und Menge der Sekretgranula wider und ist daher nicht unter allen Bedingungen unveränderlich.
8. In der Hämatoxylin-Eosin-Färbung erscheint das Zytoplasma acidophiler Zellen rosa bis rötlich, weil ihre Granula eine starke Affinität zum Eosin besitzen.
9. Zu den acidophilen Zellen gehören vor allem die Wachstumshormon bildenden somatotropen und die Prolaktin absondernden laktotropen Zellen.
10. Somatotrope Zellen sind gewöhnlich rund oder oval und enthalten im Zytoplasma zahlreiche gleichmäßig verteilte, kräftig anfärbbare Sekretgranula.
11. Da somatotrope Zellen zu den häufigen Zellen des Vorderlappens gehören, prägt ihr acidophiles Zytoplasma wesentlich das histologische Bild.
12. Laktotrope Zellen, die auch mammotrope Zellen genannt werden, fallen im Ruhezustand häufig weniger deutlich auf als stark granulierte somatotrope Zellen.
13. Während Schwangerschaft und Stillzeit können Zahl, Größe und sekretorische Aktivität der laktotropen Zellen deutlich zunehmen, wodurch sich auch das Färbungsbild verändert.
14. Während mit Sekretgranula gefüllte laktotrope Zellen deutlich acidophil sind, kann ihr Zytoplasma nach intensiver Hormonausschüttung wesentlich blasser erscheinen.
15. Das Zytoplasma basophiler Zellen nimmt dagegen einen bläulichen bis dunkelvioletten Farbton an, wobei die Färbungsstärke je nach Zelltyp variieren kann.
16. Zu dieser Gruppe gehören kortikotrope, thyreotrope und gonadotrope Zellen, die unterschiedliche stimulierende Hormone bilden.
17. Die das adrenokortikotrope Hormon enthaltenden Granula kortikotroper Zellen färben sich basophil, obwohl ihr Hormon kein Glykoprotein, sondern ein Peptid ist.
18. Im Schnitt besitzen kortikotrope Zellen häufig unregelmäßige oder kantige Umrisse, während ihre Zytoplasmafärbung vom Ausmaß der Granulierung abhängt.
19. Thyreotrope Zellen bilden das thyreoideastimulierende Hormon und erscheinen gewöhnlich als kleinere, stärker basophil gefärbte Zellen.
20. Da thyreotrope Zellen in vergleichsweise geringer Zahl vorkommen, lassen sie sich allein anhand klassischer Färbungen nicht immer sicher identifizieren.
21. Gonadotrope Zellen bilden follikelstimulierendes und luteinisierendes Hormon, doch können Form und Granulierung je nach physiologischem Zustand erheblich variieren.
22. Häufig erscheinen sie als größere runde oder ovale Zellen, deren heller Kern von mehr oder weniger basophilem Zytoplasma umgeben ist.
23. Die Hormone thyreotroper und gonadotroper Zellen sind Glykoproteine, weshalb sich ihre Sekretgranula auch mit der kohlenhydratnachweisenden PAS-Reaktion anfärben lassen.
24. Die PAS-Positivität erleichtert zwar das Erkennen Glykoproteinhormone bildender Zellen, trennt die einzelnen Zelltypen für sich allein jedoch nicht zuverlässig.
25. Als chromophobe Zellen bezeichnet man Elemente mit blassem Zytoplasma, die übliche Farbstoffe kaum oder überhaupt nicht binden.
26. Chromophobe Zellen bilden keine einheitliche Zelllinie, sondern eine histologische Sammelgruppe von Zellen unterschiedlicher Herkunft und unterschiedlichem Funktionszustand.
27. Unter ihnen können sich hormonbildende Zellen befinden, die nach intensiver Sekretabgabe den größten Teil ihrer Granula verloren haben und deshalb nur schwach anfärbbar sind.
28. Andere chromophobe Zellen können wenig differenzierte Vorläuferzellen sein, aus denen sich unter geeigneten regulatorischen Einflüssen neue hormonbildende Zellen entwickeln.
29. Die in Routinepräparaten ebenfalls hell erscheinenden follikulostellären Zellen sind keine hormonbildenden Elemente, sondern fortsatzreiche Stütz- und Regulationszellen.
30. Mit ihren Fortsätzen bilden sie ein Zellnetz und begrenzen stellenweise kleine follikelartige Hohlräume, denen sie ihre Bezeichnung verdanken.
31. Da sie kaum Sekretgranula enthalten, können sie in klassischen Färbungen chromophoben Zellen ähneln, lassen sich jedoch durch spezielle Markierungen von ihnen unterscheiden.
32. Die Färbungsintensität der einzelnen Zelltypen kann durch Alter, Geschlecht, physiologischen Zustand und hormonelle Rückkopplung gleichermaßen beeinflusst werden.
33. Auch Fixierungsart, Schnittdicke und angewandtes Färbeverfahren können Sichtbarkeit und Farbton der Granula verändern.
34. Zur sicheren Bestimmung der Zelltypen werden heute immunhistochemische Methoden eingesetzt, welche gespeicherte Hormone oder für die Zelllinie charakteristische Proteine nachweisen.
35. Bei der Beurteilung des histologischen Bildes ist die Anfärbbarkeit daher nicht als starre Einteilung, sondern als Ausdruck von Zellbau und aktuellem Funktionszustand zu verstehen.