modjor.de

5.8.1 – Anatomie lang


5.8.1 – A vállövhöz húzódó lapos izmok – Die flachen Muskeln zum Schultergürtel


1. A hát felületes izomzatának első rétegét két nagy, lapos izom, a csuklyásizom és a széles hátizom alkotja, amelyek kiterjedt eredési területükről a vállöv, illetve a felkar felé húzódnak. – Die erste Schicht der oberflächlichen Rückenmuskulatur wird von zwei großen, flachen Muskeln, dem Trapezmuskel und dem breiten Rückenmuskel, gebildet, die von ihren ausgedehnten Ursprungsgebieten zum Schultergürtel beziehungsweise zum Oberarm ziehen.

2. Bár mindkét izom a háton fekszik, fejlődésük, beidegzésük és elsődleges működésük alapján nem az autochton hátizmokhoz, hanem a törzsre bevándorolt izmokhoz tartoznak. – Obwohl beide Muskeln am Rücken liegen, gehören sie aufgrund ihrer Entwicklung, Innervation und Hauptfunktion nicht zur autochthonen Rückenmuskulatur, sondern zu den eingewanderten Rumpfmuskeln.

3. Felületes helyzetük miatt körvonalaik jól felismerhetők, és jelentős mértékben meghatározzák a nyak, a váll, valamint a hát felső és alsó részének külső alakját. – Aufgrund ihrer oberflächlichen Lage sind ihre Konturen gut erkennbar und bestimmen wesentlich die äußere Form des Halses, der Schulter sowie des oberen und unteren Rückens.

4. A csuklyásizom (musculus trapezius) jobb és bal oldali része együtt széles, rombusz alakú izomlemezt képez, amely a tarkótól az alsó háti csigolyákig terjed. – Die rechte und linke Hälfte des Trapezmuskels (Musculus trapezius) bilden gemeinsam eine breite, rautenförmige Muskelplatte, die sich vom Nacken bis zu den unteren Brustwirbeln erstreckt.

5. Nevét arról kapta, hogy az egyik oldali izom önmagában trapézra, a kétoldali izomzat egésze pedig megközelítőleg rombuszra emlékeztet. – Seinen Namen erhielt er, weil der Muskel einer Seite einem Trapez, die beidseitige Muskulatur insgesamt dagegen annähernd einer Raute ähnelt.

6. Mediálisan az izom a külső nyakszirti dudorról (protuberantia occipitalis externa), a felső tarkóvonal mediális szakaszáról és a tarkószalagról (ligamentum nuchae) ered. – Medial entspringt der Muskel am äußeren Hinterhauptsvorsprung (Protuberantia occipitalis externa), am medialen Abschnitt der oberen Nackenlinie und am Nackenband (Ligamentum nuchae).

7. Eredési területe lefelé a hetedik nyakcsigolya és valamennyi háti csigolya tövisnyúlványára, valamint a közöttük húzódó tövis feletti szalagokra folytatódik. – Sein Ursprungsgebiet setzt sich nach unten auf den Dornfortsatz des siebten Halswirbels und sämtliche Brustwirbeldornfortsätze sowie auf die dazwischen verlaufenden supraspinalen Bänder fort.

8. A kiterjedt eredésről kiinduló rostok eltérő irányban közelednek a vállövhöz, ezért az izmon felső, középső és alsó részt lehet elkülöníteni. – Die aus dem ausgedehnten Ursprung hervorgehenden Fasern ziehen in unterschiedlichen Richtungen zum Schultergürtel, weshalb am Muskel ein oberer, mittlerer und unterer Teil unterschieden werden kann.

9. Ferdén lefelé és oldalra haladva a felső rostok a kulcscsont oldalsó harmadának hátsó széléhez, továbbá részben a vállcsúcshoz tapadnak. – Schräg nach unten und lateral verlaufend setzen die oberen Fasern am hinteren Rand des lateralen Schlüsselbeindrittels sowie teilweise am Schulterdach an.

10. A közel vízszintes középső rostok főként a vállcsúcson (acromion) és a lapockatövis felső szélén végződnek. – Die nahezu horizontalen mittleren Fasern enden hauptsächlich am Schulterdach (Acromion) und am oberen Rand der Schulterblattgräte.

11. Alulról felfelé és oldalra tartva az alsó rostok a lapockatövis medialis végén, a tövis tövénél kialakult háromszög alakú felszínen tapadnak. – Von unten nach oben und lateral ziehend setzen die unteren Fasern am medialen Ende der Schulterblattgräte auf einer dreieckigen Fläche an ihrer Wurzel an.

12. Mivel a három izomrész különböző húzási iránnyal rendelkezik, önálló összehúzódásuk eltérő, együttes működésük pedig összetett lapockamozgásokat eredményez. – Da die drei Muskelteile unterschiedliche Zugrichtungen besitzen, erzeugt ihre isolierte Kontraktion verschiedene, ihr gemeinsames Wirken dagegen komplexe Bewegungen des Schulterblattes.

13. Rögzített gerinc és fej mellett a felső rostok megemelik a vállövet, ahogyan az vállvonáskor vagy nehéz teher kézben tartásakor történik. – Bei fixierter Wirbelsäule und festgehaltenem Kopf heben die oberen Fasern den Schultergürtel, wie dies beim Schulterzucken oder beim Tragen einer schweren Last in der Hand geschieht.

14. A középső rész a lapockát a gerincoszlop felé húzza, vagyis retrakciót hoz létre, miközben elősegíti annak mellkasfalhoz simuló helyzetét. – Der mittlere Teil zieht das Schulterblatt zur Wirbelsäule, bewirkt also eine Retraktion und unterstützt zugleich seine an der Brustwand anliegende Stellung.

15. Összehúzódásuk során az alsó rostok lefelé húzzák a lapockát, ezért különösen a megemelt vállöv süllyesztésében vesznek részt. – Bei ihrer Kontraktion ziehen die unteren Fasern das Schulterblatt nach unten und sind daher besonders an der Senkung des angehobenen Schultergürtels beteiligt.

16. Ha a felső és az alsó rész egyszerre működik, egymással ellentétes irányú húzásuk a lapockát úgy forgatja, hogy annak ízületi árka felfelé fordul. – Wirken der obere und der untere Teil gleichzeitig, drehen ihre entgegengesetzt gerichteten Zugkräfte das Schulterblatt so, dass dessen Gelenkpfanne nach oben weist.

17. Ez a felfelé irányuló lapockaforgás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kar a vízszintes fölé emelkedjen, mert a felkarcsont mozgását a vállöv elfordulása egészíti ki. – Diese Aufwärtsrotation des Schulterblattes ist unentbehrlich, damit der Arm über die Horizontale gehoben werden kann, da die Bewegung des Oberarmknochens durch die Drehung des Schultergürtels ergänzt wird.

18. A csuklyásizom tehát nem csupán helyzetet változtat, hanem dinamikusan rögzíti is a lapockát, miközben a felső végtag nagy mozgásterjedelmű mozdulatai zajlanak. – Der Trapezmuskel verändert somit nicht nur die Stellung, sondern fixiert das Schulterblatt auch dynamisch, während Bewegungen der oberen Extremität mit großem Umfang ausgeführt werden.

19. Amennyiben a vállöv rögzített, a kétoldali izomműködés hátrahajlíthatja a fejet és a nyaki gerincet, az egyoldali összehúzódás pedig azonos oldalra dönti a fejet. – Ist der Schultergürtel fixiert, kann die beidseitige Muskelaktivität Kopf und Halswirbelsäule nach hinten neigen, während eine einseitige Kontraktion den Kopf zur gleichen Seite beugt.

20. A csuklyásizom motoros beidegzését elsősorban a járulékos ideg (nervus accessorius) külső ága biztosítja, amely a fejbiccentő izom mögül éri el az izom mély felszínét. – Die motorische Innervation des Trapezmuskels erfolgt vor allem durch den äußeren Ast des Zusatznervs (Nervus accessorius), der hinter dem Kopfwender zur tiefen Muskelfläche gelangt.

21. Proprioceptív rostjai a nyaki fonat harmadik és negyedik nyaki szelvényből származó ágaival jutnak el az izomhoz. – Seine propriozeptiven Fasern erreichen den Muskel über Äste des Halsgeflechts aus dem dritten und vierten Zervikalsegment.

22. A járulékos ideg sérülésekor a váll az érintett oldalon lesüllyed, a lapocka helyzete megváltozik, és különösen nehézzé válik a kar vízszintes fölé emelése. – Bei einer Schädigung des Zusatznervs sinkt die Schulter auf der betroffenen Seite ab, die Stellung des Schulterblattes verändert sich, und besonders das Heben des Arms über die Horizontale wird erschwert.

23. A csuklyásizom alatt található mélyebb képletekhez műtéti feltáráskor vagy fizikális vizsgálatkor a rostok irányának és az ideg belépési helyének ismerete szükséges. – Für den operativen Zugang zu den unter dem Trapezmuskel liegenden tieferen Strukturen sowie für die körperliche Untersuchung müssen Faserverlauf und Eintrittsstelle des Nervs bekannt sein.

24. A hát alsó részét borító széles hátizom (musculus latissimus dorsi) nagy kiterjedésű, háromszögletű izom, amely a törzs és a felkarcsont között teremt kapcsolatot. – Der den unteren Rücken bedeckende breite Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi) ist ein ausgedehnter, dreieckiger Muskel, der den Rumpf mit dem Oberarmknochen verbindet.

25. Noha a felületes hátizmok között tárgyaljuk, közvetlenül nem a vállöv csontjain, hanem a felkarcsonton tapad, ezért elsősorban a vállízület mozgásait befolyásolja. – Obwohl er zu den oberflächlichen Rückenmuskeln gerechnet wird, setzt er nicht unmittelbar an den Knochen des Schultergürtels, sondern am Oberarmknochen an und beeinflusst daher vor allem die Bewegungen des Schultergelenks.

26. Eredése az alsó hat háti csigolya tövisnyúlványáról, a hát-ágyéki pólya felületes lemezéről, valamint közvetve az ágyéki és keresztcsonti csigolyákról indul. – Sein Ursprung liegt an den Dornfortsätzen der unteren sechs Brustwirbel, am oberflächlichen Blatt der Brust-Lenden-Faszie sowie mittelbar an den Lenden- und Kreuzbeinwirbeln.

27. További rostjai a csípőtaraj hátsó részéről és az alsó három-négy borda külső felszínéről erednek, miközben az eredési terület nagysága egyénenként változhat. – Weitere Fasern entspringen am hinteren Abschnitt des Darmbeinkamms und an der Außenfläche der unteren drei bis vier Rippen, wobei die Ausdehnung des Ursprungsgebietes individuell variieren kann.

28. Gyakran egy kisebb izomnyaláb a lapocka alsó szögletéről is kiindul, ez azonban nem minden emberben különíthető el. – Häufig geht auch ein kleineres Muskelbündel vom unteren Schulterblattwinkel aus, das jedoch nicht bei jedem Menschen abgrenzbar ist.

29. Az alsó és mediális eredési területről a rostok felfelé, előre és oldalra tartanak, majd az izom a hónalj hátsó falának kialakításában vesz részt. – Vom unteren und medialen Ursprungsgebiet ziehen die Fasern nach oben, vorn und lateral und beteiligen sich anschließend an der Bildung der hinteren Achselwand.

30. A nagy görgetegizom alsó széléhez közeledve a széles hátizom rostjai összeszedődnek, és erős, lapos ínba mennek át. – Beim Annähern an den unteren Rand des großen Rundmuskels sammeln sich die Fasern des breiten Rückenmuskels und gehen in eine kräftige, flache Sehne über.

31. A tapadási ín a nagy görgetegizom ina körül részben megcsavarodva a felkarcsont gumóközi barázdájának fenekén (sulcus intertubercularis humeri) rögzül. – Die Ansatzsehne dreht sich teilweise um die Sehne des großen Rundmuskels und befestigt sich am Boden der Zwischenhöckerfurche des Oberarmknochens (Sulcus intertubercularis humeri).

32. Lefutásuk során az eredetileg alsó rostok magasabban, a felső rostok pedig mélyebben tapadnak, amit az ín csavarodása tesz lehetővé. – Durch die Verdrehung der Sehne setzen die ursprünglich unteren Fasern höher, die oberen Fasern dagegen tiefer an.

33. Rögzített törzs mellett az izom hátrahúzza, közelíti és befelé forgatja a kart, vagyis retroflexiót, addukciót és medialis rotációt végez. – Bei fixiertem Rumpf zieht der Muskel den Arm nach hinten, führt ihn heran und dreht ihn nach innen, bewirkt also Retroflexion, Adduktion und mediale Rotation.

34. E három mozgás kombinációja figyelhető meg például evezéskor, mászáskor vagy akkor, amikor a felemelt kart erőteljesen lefelé húzzuk. – Die Kombination dieser drei Bewegungen ist beispielsweise beim Rudern, Klettern oder beim kräftigen Herabziehen des angehobenen Arms zu beobachten.

35. Ha a felkar rögzített, a széles hátizom a törzset a karhoz közelítheti, ezért fontos szerepet játszik a függeszkedésben és a kapaszkodva végzett mászásban. – Ist der Oberarm fixiert, kann der breite Rückenmuskel den Rumpf zum Arm heranziehen und spielt deshalb beim Hängen und beim Klettern mit festem Griff eine wichtige Rolle.

36. Erőteljes köhögéskor az izom összenyomhatja az alsó mellkast, miközben a bordákat lefelé húzva támogatja a kényszerített kilégzést. – Beim kräftigen Husten kann der Muskel den unteren Brustkorb zusammendrücken und durch das Herabziehen der Rippen die forcierte Ausatmung unterstützen.

37. Mivel összehúzódásakor a kart a hát mögé és befelé húzza, régebbi anatómiai leírásokban „kötényizomnak” is nevezték. – Da er bei seiner Kontraktion den Arm hinter den Rücken und nach innen zieht, wurde er in älteren anatomischen Beschreibungen auch als „Schürzenmuskel“ bezeichnet.

38. Beidegzését a karfonat hátsó kötegéből származó mellkasháti ideg (nervus thoracodorsalis, C6–C8) biztosítja, amely az izom mély felszínén halad. – Seine Innervation übernimmt der aus dem hinteren Strang des Armgeflechts stammende Brust-Rücken-Nerv (Nervus thoracodorsalis, C6–C8), der an der tiefen Muskelfläche verläuft.

39. Az ideget kísérő mellkasháti erek az izom fő vérellátását adják, míg kisebb területeit hátsó bordaközi és ágyéki artériák ágai táplálják. – Die den Nerv begleitenden thorakodorsalen Gefäße gewährleisten die Hauptblutversorgung des Muskels, während kleinere Bereiche von Ästen hinterer Zwischenrippen- und Lendenarterien versorgt werden.

40. A csuklyásizom és a széles hátizom kiterjedt, egymást részben átfedő izomlemezei a felső végtag mozgékonyságát a vállöv és a törzs stabilitásával kapcsolják össze. – Die ausgedehnten, einander teilweise überlagernden Muskelplatten des Trapezmuskels und des breiten Rückenmuskels verbinden die Beweglichkeit der oberen Extremität mit der Stabilität von Schultergürtel und Rumpf.

(aufklappen)magyar

1. A hát felületes izomzatának első rétegét két nagy, lapos izom, a csuklyásizom és a széles hátizom alkotja, amelyek kiterjedt eredési területükről a vállöv, illetve a felkar felé húzódnak.

2. Bár mindkét izom a háton fekszik, fejlődésük, beidegzésük és elsődleges működésük alapján nem az autochton hátizmokhoz, hanem a törzsre bevándorolt izmokhoz tartoznak.

3. Felületes helyzetük miatt körvonalaik jól felismerhetők, és jelentős mértékben meghatározzák a nyak, a váll, valamint a hát felső és alsó részének külső alakját.

4. A csuklyásizom (musculus trapezius) jobb és bal oldali része együtt széles, rombusz alakú izomlemezt képez, amely a tarkótól az alsó háti csigolyákig terjed.

5. Nevét arról kapta, hogy az egyik oldali izom önmagában trapézra, a kétoldali izomzat egésze pedig megközelítőleg rombuszra emlékeztet.

6. Mediálisan az izom a külső nyakszirti dudorról (protuberantia occipitalis externa), a felső tarkóvonal mediális szakaszáról és a tarkószalagról (ligamentum nuchae) ered.

7. Eredési területe lefelé a hetedik nyakcsigolya és valamennyi háti csigolya tövisnyúlványára, valamint a közöttük húzódó tövis feletti szalagokra folytatódik.

8. A kiterjedt eredésről kiinduló rostok eltérő irányban közelednek a vállövhöz, ezért az izmon felső, középső és alsó részt lehet elkülöníteni.

9. Ferdén lefelé és oldalra haladva a felső rostok a kulcscsont oldalsó harmadának hátsó széléhez, továbbá részben a vállcsúcshoz tapadnak.

10. A közel vízszintes középső rostok főként a vállcsúcson (acromion) és a lapockatövis felső szélén végződnek.

11. Alulról felfelé és oldalra tartva az alsó rostok a lapockatövis medialis végén, a tövis tövénél kialakult háromszög alakú felszínen tapadnak.

12. Mivel a három izomrész különböző húzási iránnyal rendelkezik, önálló összehúzódásuk eltérő, együttes működésük pedig összetett lapockamozgásokat eredményez.

13. Rögzített gerinc és fej mellett a felső rostok megemelik a vállövet, ahogyan az vállvonáskor vagy nehéz teher kézben tartásakor történik.

14. A középső rész a lapockát a gerincoszlop felé húzza, vagyis retrakciót hoz létre, miközben elősegíti annak mellkasfalhoz simuló helyzetét.

15. Összehúzódásuk során az alsó rostok lefelé húzzák a lapockát, ezért különösen a megemelt vállöv süllyesztésében vesznek részt.

16. Ha a felső és az alsó rész egyszerre működik, egymással ellentétes irányú húzásuk a lapockát úgy forgatja, hogy annak ízületi árka felfelé fordul.

17. Ez a felfelé irányuló lapockaforgás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a kar a vízszintes fölé emelkedjen, mert a felkarcsont mozgását a vállöv elfordulása egészíti ki.

18. A csuklyásizom tehát nem csupán helyzetet változtat, hanem dinamikusan rögzíti is a lapockát, miközben a felső végtag nagy mozgásterjedelmű mozdulatai zajlanak.

19. Amennyiben a vállöv rögzített, a kétoldali izomműködés hátrahajlíthatja a fejet és a nyaki gerincet, az egyoldali összehúzódás pedig azonos oldalra dönti a fejet.

20. A csuklyásizom motoros beidegzését elsősorban a járulékos ideg (nervus accessorius) külső ága biztosítja, amely a fejbiccentő izom mögül éri el az izom mély felszínét.

21. Proprioceptív rostjai a nyaki fonat harmadik és negyedik nyaki szelvényből származó ágaival jutnak el az izomhoz.

22. A járulékos ideg sérülésekor a váll az érintett oldalon lesüllyed, a lapocka helyzete megváltozik, és különösen nehézzé válik a kar vízszintes fölé emelése.

23. A csuklyásizom alatt található mélyebb képletekhez műtéti feltáráskor vagy fizikális vizsgálatkor a rostok irányának és az ideg belépési helyének ismerete szükséges.

24. A hát alsó részét borító széles hátizom (musculus latissimus dorsi) nagy kiterjedésű, háromszögletű izom, amely a törzs és a felkarcsont között teremt kapcsolatot.

25. Noha a felületes hátizmok között tárgyaljuk, közvetlenül nem a vállöv csontjain, hanem a felkarcsonton tapad, ezért elsősorban a vállízület mozgásait befolyásolja.

26. Eredése az alsó hat háti csigolya tövisnyúlványáról, a hát-ágyéki pólya felületes lemezéről, valamint közvetve az ágyéki és keresztcsonti csigolyákról indul.

27. További rostjai a csípőtaraj hátsó részéről és az alsó három-négy borda külső felszínéről erednek, miközben az eredési terület nagysága egyénenként változhat.

28. Gyakran egy kisebb izomnyaláb a lapocka alsó szögletéről is kiindul, ez azonban nem minden emberben különíthető el.

29. Az alsó és mediális eredési területről a rostok felfelé, előre és oldalra tartanak, majd az izom a hónalj hátsó falának kialakításában vesz részt.

30. A nagy görgetegizom alsó széléhez közeledve a széles hátizom rostjai összeszedődnek, és erős, lapos ínba mennek át.

31. A tapadási ín a nagy görgetegizom ina körül részben megcsavarodva a felkarcsont gumóközi barázdájának fenekén (sulcus intertubercularis humeri) rögzül.

32. Lefutásuk során az eredetileg alsó rostok magasabban, a felső rostok pedig mélyebben tapadnak, amit az ín csavarodása tesz lehetővé.

33. Rögzített törzs mellett az izom hátrahúzza, közelíti és befelé forgatja a kart, vagyis retroflexiót, addukciót és medialis rotációt végez.

34. E három mozgás kombinációja figyelhető meg például evezéskor, mászáskor vagy akkor, amikor a felemelt kart erőteljesen lefelé húzzuk.

35. Ha a felkar rögzített, a széles hátizom a törzset a karhoz közelítheti, ezért fontos szerepet játszik a függeszkedésben és a kapaszkodva végzett mászásban.

36. Erőteljes köhögéskor az izom összenyomhatja az alsó mellkast, miközben a bordákat lefelé húzva támogatja a kényszerített kilégzést.

37. Mivel összehúzódásakor a kart a hát mögé és befelé húzza, régebbi anatómiai leírásokban „kötényizomnak” is nevezték.

38. Beidegzését a karfonat hátsó kötegéből származó mellkasháti ideg (nervus thoracodorsalis, C6–C8) biztosítja, amely az izom mély felszínén halad.

39. Az ideget kísérő mellkasháti erek az izom fő vérellátását adják, míg kisebb területeit hátsó bordaközi és ágyéki artériák ágai táplálják.

40. A csuklyásizom és a széles hátizom kiterjedt, egymást részben átfedő izomlemezei a felső végtag mozgékonyságát a vállöv és a törzs stabilitásával kapcsolják össze.

(aufklappen)német

1. Die erste Schicht der oberflächlichen Rückenmuskulatur wird von zwei großen, flachen Muskeln, dem Trapezmuskel und dem breiten Rückenmuskel, gebildet, die von ihren ausgedehnten Ursprungsgebieten zum Schultergürtel beziehungsweise zum Oberarm ziehen.

2. Obwohl beide Muskeln am Rücken liegen, gehören sie aufgrund ihrer Entwicklung, Innervation und Hauptfunktion nicht zur autochthonen Rückenmuskulatur, sondern zu den eingewanderten Rumpfmuskeln.

3. Aufgrund ihrer oberflächlichen Lage sind ihre Konturen gut erkennbar und bestimmen wesentlich die äußere Form des Halses, der Schulter sowie des oberen und unteren Rückens.

4. Die rechte und linke Hälfte des Trapezmuskels (Musculus trapezius) bilden gemeinsam eine breite, rautenförmige Muskelplatte, die sich vom Nacken bis zu den unteren Brustwirbeln erstreckt.

5. Seinen Namen erhielt er, weil der Muskel einer Seite einem Trapez, die beidseitige Muskulatur insgesamt dagegen annähernd einer Raute ähnelt.

6. Medial entspringt der Muskel am äußeren Hinterhauptsvorsprung (Protuberantia occipitalis externa), am medialen Abschnitt der oberen Nackenlinie und am Nackenband (Ligamentum nuchae).

7. Sein Ursprungsgebiet setzt sich nach unten auf den Dornfortsatz des siebten Halswirbels und sämtliche Brustwirbeldornfortsätze sowie auf die dazwischen verlaufenden supraspinalen Bänder fort.

8. Die aus dem ausgedehnten Ursprung hervorgehenden Fasern ziehen in unterschiedlichen Richtungen zum Schultergürtel, weshalb am Muskel ein oberer, mittlerer und unterer Teil unterschieden werden kann.

9. Schräg nach unten und lateral verlaufend setzen die oberen Fasern am hinteren Rand des lateralen Schlüsselbeindrittels sowie teilweise am Schulterdach an.

10. Die nahezu horizontalen mittleren Fasern enden hauptsächlich am Schulterdach (Acromion) und am oberen Rand der Schulterblattgräte.

11. Von unten nach oben und lateral ziehend setzen die unteren Fasern am medialen Ende der Schulterblattgräte auf einer dreieckigen Fläche an ihrer Wurzel an.

12. Da die drei Muskelteile unterschiedliche Zugrichtungen besitzen, erzeugt ihre isolierte Kontraktion verschiedene, ihr gemeinsames Wirken dagegen komplexe Bewegungen des Schulterblattes.

13. Bei fixierter Wirbelsäule und festgehaltenem Kopf heben die oberen Fasern den Schultergürtel, wie dies beim Schulterzucken oder beim Tragen einer schweren Last in der Hand geschieht.

14. Der mittlere Teil zieht das Schulterblatt zur Wirbelsäule, bewirkt also eine Retraktion und unterstützt zugleich seine an der Brustwand anliegende Stellung.

15. Bei ihrer Kontraktion ziehen die unteren Fasern das Schulterblatt nach unten und sind daher besonders an der Senkung des angehobenen Schultergürtels beteiligt.

16. Wirken der obere und der untere Teil gleichzeitig, drehen ihre entgegengesetzt gerichteten Zugkräfte das Schulterblatt so, dass dessen Gelenkpfanne nach oben weist.

17. Diese Aufwärtsrotation des Schulterblattes ist unentbehrlich, damit der Arm über die Horizontale gehoben werden kann, da die Bewegung des Oberarmknochens durch die Drehung des Schultergürtels ergänzt wird.

18. Der Trapezmuskel verändert somit nicht nur die Stellung, sondern fixiert das Schulterblatt auch dynamisch, während Bewegungen der oberen Extremität mit großem Umfang ausgeführt werden.

19. Ist der Schultergürtel fixiert, kann die beidseitige Muskelaktivität Kopf und Halswirbelsäule nach hinten neigen, während eine einseitige Kontraktion den Kopf zur gleichen Seite beugt.

20. Die motorische Innervation des Trapezmuskels erfolgt vor allem durch den äußeren Ast des Zusatznervs (Nervus accessorius), der hinter dem Kopfwender zur tiefen Muskelfläche gelangt.

21. Seine propriozeptiven Fasern erreichen den Muskel über Äste des Halsgeflechts aus dem dritten und vierten Zervikalsegment.

22. Bei einer Schädigung des Zusatznervs sinkt die Schulter auf der betroffenen Seite ab, die Stellung des Schulterblattes verändert sich, und besonders das Heben des Arms über die Horizontale wird erschwert.

23. Für den operativen Zugang zu den unter dem Trapezmuskel liegenden tieferen Strukturen sowie für die körperliche Untersuchung müssen Faserverlauf und Eintrittsstelle des Nervs bekannt sein.

24. Der den unteren Rücken bedeckende breite Rückenmuskel (Musculus latissimus dorsi) ist ein ausgedehnter, dreieckiger Muskel, der den Rumpf mit dem Oberarmknochen verbindet.

25. Obwohl er zu den oberflächlichen Rückenmuskeln gerechnet wird, setzt er nicht unmittelbar an den Knochen des Schultergürtels, sondern am Oberarmknochen an und beeinflusst daher vor allem die Bewegungen des Schultergelenks.

26. Sein Ursprung liegt an den Dornfortsätzen der unteren sechs Brustwirbel, am oberflächlichen Blatt der Brust-Lenden-Faszie sowie mittelbar an den Lenden- und Kreuzbeinwirbeln.

27. Weitere Fasern entspringen am hinteren Abschnitt des Darmbeinkamms und an der Außenfläche der unteren drei bis vier Rippen, wobei die Ausdehnung des Ursprungsgebietes individuell variieren kann.

28. Häufig geht auch ein kleineres Muskelbündel vom unteren Schulterblattwinkel aus, das jedoch nicht bei jedem Menschen abgrenzbar ist.

29. Vom unteren und medialen Ursprungsgebiet ziehen die Fasern nach oben, vorn und lateral und beteiligen sich anschließend an der Bildung der hinteren Achselwand.

30. Beim Annähern an den unteren Rand des großen Rundmuskels sammeln sich die Fasern des breiten Rückenmuskels und gehen in eine kräftige, flache Sehne über.

31. Die Ansatzsehne dreht sich teilweise um die Sehne des großen Rundmuskels und befestigt sich am Boden der Zwischenhöckerfurche des Oberarmknochens (Sulcus intertubercularis humeri).

32. Durch die Verdrehung der Sehne setzen die ursprünglich unteren Fasern höher, die oberen Fasern dagegen tiefer an.

33. Bei fixiertem Rumpf zieht der Muskel den Arm nach hinten, führt ihn heran und dreht ihn nach innen, bewirkt also Retroflexion, Adduktion und mediale Rotation.

34. Die Kombination dieser drei Bewegungen ist beispielsweise beim Rudern, Klettern oder beim kräftigen Herabziehen des angehobenen Arms zu beobachten.

35. Ist der Oberarm fixiert, kann der breite Rückenmuskel den Rumpf zum Arm heranziehen und spielt deshalb beim Hängen und beim Klettern mit festem Griff eine wichtige Rolle.

36. Beim kräftigen Husten kann der Muskel den unteren Brustkorb zusammendrücken und durch das Herabziehen der Rippen die forcierte Ausatmung unterstützen.

37. Da er bei seiner Kontraktion den Arm hinter den Rücken und nach innen zieht, wurde er in älteren anatomischen Beschreibungen auch als „Schürzenmuskel“ bezeichnet.

38. Seine Innervation übernimmt der aus dem hinteren Strang des Armgeflechts stammende Brust-Rücken-Nerv (Nervus thoracodorsalis, C6–C8), der an der tiefen Muskelfläche verläuft.

39. Die den Nerv begleitenden thorakodorsalen Gefäße gewährleisten die Hauptblutversorgung des Muskels, während kleinere Bereiche von Ästen hinterer Zwischenrippen- und Lendenarterien versorgt werden.

40. Die ausgedehnten, einander teilweise überlagernden Muskelplatten des Trapezmuskels und des breiten Rückenmuskels verbinden die Beweglichkeit der oberen Extremität mit der Stabilität von Schultergürtel und Rumpf.