15.3 – A külső szemizmok – Die äußeren Augenmuskeln
1. A szemgolyó helyzetét és térbeli mozgását hat külső szemizom szabályozza, amelyek összehangolt működése biztosítja, hogy mindkét szem látótengelye ugyanarra a tárgyra irányuljon. – Lage und räumliche Bewegung des Augapfels werden durch sechs äußere Augenmuskeln gesteuert, deren koordiniertes Zusammenwirken dafür sorgt, dass die Sehachsen beider Augen auf dasselbe Objekt gerichtet sind.
2. E hat izom közé négy egyenes és két ferde szemizom tartozik, amelyek a szemgolyót különböző tengelyek körül képesek elfordítani. – Zu diesen sechs Muskeln gehören vier gerade und zwei schräge Augenmuskeln, die den Augapfel um verschiedene Achsen drehen können.
3. A szemizmok a szemgödör zsírszövetébe ágyazva helyezkednek el, miközben inaik a szemgolyót körülvevő kötőszövetes rétegeken áthaladva érik el az ínhártyát. – Die Augenmuskeln liegen eingebettet in das Fettgewebe der Augenhöhle, während ihre Sehnen durch die den Augapfel umgebenden Bindegewebsschichten hindurch zur Lederhaut ziehen.
4. A szemgolyót körülvevő szemgödri zsírszövetet a szemgolyó hüvelye, a Tenon-tok (vagina bulbi) választja el az ínhártyát közvetlenül körülvevő tértől. – Das den Augapfel umgebende Fettgewebe der Augenhöhle wird durch die Bulbusscheide, die Tenon-Kapsel (Vagina bulbi), von dem unmittelbar an die Lederhaut angrenzenden Raum getrennt.
5. A Tenon-tok és a szemgolyó közötti keskeny rés, az episclerale tér (spatium episclerale), lehetővé teszi, hogy a bulbus az izmok húzását követve viszonylag szabadon elforduljon. – Der schmale Spaltraum zwischen Tenon-Kapsel und Augapfel, der Episcleralraum (Spatium episclerale), ermöglicht es dem Bulbus, sich den Muskelzügen folgend relativ frei zu drehen.
6. A négy egyenes szemizom a felső, az alsó, a belső és a külső egyenes szemizom, latinul musculus rectus superior, inferior, medialis et lateralis. – Die vier geraden Augenmuskeln sind der obere, untere, mediale und laterale gerade Augenmuskel, lateinisch Musculus rectus superior, inferior, medialis et lateralis.
7. Mind a négy rectus izom a látócsatorna környezetében fekvő közös íngyűrűről (anulus tendineus communis) ered, majd előrefelé haladva közelíti meg a szemgolyót. – Alle vier Rectusmuskeln entspringen am gemeinsamen Sehnenring (Anulus tendineus communis) im Bereich des Sehnervenkanals und ziehen von dort nach vorn zum Augapfel.
8. Inaik a szemgolyó képzeletbeli egyenlítője előtt tapadnak az ínhártyán, mégpedig annak megfelelő oldalán, amelyet az adott izom neve is megjelöl. – Ihre Sehnen setzen vor dem gedachten Äquator des Augapfels an der Lederhaut an, und zwar jeweils auf der Seite, die auch durch den Namen des betreffenden Muskels bezeichnet wird.
9. A szemizmok elnevezése ezért nem feltétlenül azt az irányt jelzi, amerre összehúzódásukkor a tekintet elmozdul, hanem elsősorban a szemgolyón elfoglalt tapadási helyükre utal. – Die Bezeichnung der Augenmuskeln gibt daher nicht unbedingt die Richtung an, in die sich der Blick bei ihrer Kontraktion bewegt, sondern bezieht sich vor allem auf ihre Ansatzstelle am Augapfel.
10. A belső egyenes szemizom (musculus rectus medialis) a bulbus medialis oldalához tapad, és összehúzódásakor a szemet az orr irányába fordítja. – Der mediale gerade Augenmuskel (Musculus rectus medialis) setzt an der medialen Seite des Bulbus an und dreht das Auge bei seiner Kontraktion zur Nase.
11. Ez az addukciónak nevezett mozgás az egyik legegyszerűbb szemmozgás, mivel a musculus rectus medialis húzási iránya csak csekély mértékben tér el a kívánt mozgás síkjától. – Diese als Adduktion bezeichnete Bewegung gehört zu den einfachsten Augenbewegungen, weil die Zugrichtung des Musculus rectus medialis nur gering von der gewünschten Bewegungsebene abweicht.
12. Vele ellentétesen működik a külső egyenes szemizom (musculus rectus lateralis), amely a szemgolyót a halánték felé fordítva abdukciót hoz létre. – Entgegengesetzt wirkt der laterale gerade Augenmuskel (Musculus rectus lateralis), der den Augapfel zur Schläfe dreht und dadurch eine Abduktion erzeugt.
13. A felső egyenes szemizom (musculus rectus superior) a szemgolyó felső felszínén tapad, és legfontosabb hatásaként felfelé fordítja a tekintetet. – Der obere gerade Augenmuskel (Musculus rectus superior) setzt an der oberen Fläche des Augapfels an und richtet den Blick als wichtigste Wirkung nach oben.
14. Mivel húzási iránya nem esik pontosan egybe a szem optikai tengelyével, a felfelé irányuló mozgást egyidejű addukció és enyhe befelé forgatás kíséri. – Da seine Zugrichtung nicht genau mit der optischen Achse des Auges übereinstimmt, wird die Aufwärtsbewegung gleichzeitig von einer Adduktion und einer leichten Einwärtsrotation begleitet.
15. Az alsó egyenes szemizom (musculus rectus inferior) ezzel szemben elsősorban lefelé fordítja a szemgolyót, miközben szintén közelíti azt a középvonalhoz. – Der untere gerade Augenmuskel (Musculus rectus inferior) dreht den Augapfel dagegen vor allem nach unten und führt ihn gleichzeitig zur Mittellinie.
16. Harmadik összetevőként a musculus rectus inferior kifelé forgatja a szemgolyót, így működése pontosan nem írható le egyszerűen a „lefelé tekintés” kifejezéssel. – Als dritte Komponente dreht der Musculus rectus inferior den Augapfel nach außen, sodass seine Wirkung nicht vollständig mit dem Ausdruck „Blick nach unten“ beschrieben werden kann.
17. A két ferde szemizom, a felső és az alsó ferde szemizom (musculus obliquus superior et inferior), az egyenes izmoktól eltérően a szemgolyó egyenlítője mögött tapad. – Die beiden schrägen Augenmuskeln, der obere und der untere schräge Augenmuskel (Musculus obliquus superior et inferior), setzen im Unterschied zu den geraden Muskeln hinter dem Äquator des Augapfels an.
18. E hátsó tapadás következtében húzásuk olyan forgatónyomatékot hoz létre, amelynek függőleges összetevője első pillantásra ellentétesnek tűnhet az izom nevével. – Aufgrund dieses hinteren Ansatzes erzeugt ihr Zug ein Drehmoment, dessen vertikale Komponente auf den ersten Blick dem Namen des Muskels zu widersprechen scheint.
19. A felső ferde szemizom (musculus obliquus superior) hátul, az ékcsont és a közös íngyűrű környezetéből indul, majd a szemgödör felső-medialis része felé halad. – Der obere schräge Augenmuskel (Musculus obliquus superior) entspringt hinten im Bereich des Keilbeins und des gemeinsamen Sehnenrings und zieht anschließend zum oberen medialen Abschnitt der Augenhöhle.
20. Elöl-medialisan ina egy kötőszövetes hurkon, a trochleán halad át, amely csigaszerűen megváltoztatja az izom húzási irányát. – Vorn medial zieht seine Sehne durch eine bindegewebige Schlinge, die Trochlea, welche nach Art einer Umlenkrolle die Zugrichtung des Muskels verändert.
21. A trochlea tehát hypomochlionként működik: az izomból érkező erőt más irányba tereli, mielőtt az ín a szemgolyó hátsó-felső felszínéhez jutna. – Die Trochlea wirkt somit als Hypomochlion: Sie lenkt die vom Muskel kommende Kraft um, bevor die Sehne die hintere obere Fläche des Augapfels erreicht.
22. A musculus obliquus superior összehúzódása elsősorban befelé forgatja a szemgolyót, emellett lefelé és kissé kifelé is téríti a tekintetet. – Die Kontraktion des Musculus obliquus superior dreht den Augapfel vor allem nach innen und richtet den Blick zusätzlich nach unten und etwas nach außen.
23. Az alsó ferde szemizom (musculus obliquus inferior) különleges abban, hogy nem a szemgödör csúcsának közelében, hanem annak elülső-alsó részén ered. – Der untere schräge Augenmuskel (Musculus obliquus inferior) nimmt insofern eine Sonderstellung ein, als er nicht nahe der Orbitaspitze, sondern im vorderen unteren Abschnitt der Augenhöhle entspringt.
24. Az alsó szemgödri perem közeléből kiindulva az izom a szemgolyó alatt lateralisan és hátrafelé húzódik, majd az egyenlítő mögött tapad az ínhártyán. – Vom Bereich des unteren Augenhöhlenrandes aus zieht der Muskel unter dem Augapfel nach lateral und hinten und setzt schließlich hinter dessen Äquator an der Lederhaut an.
25. Működése során a musculus obliquus inferior kifelé forgatja és emeli a szemgolyót, miközben egy kisebb abdukciós összetevő is létrejön. – Bei seiner Tätigkeit dreht der Musculus obliquus inferior den Augapfel nach außen und hebt ihn an, wobei zusätzlich eine geringere abduzierende Komponente entsteht.
26. A felső és az alsó egyenes izom, valamint a két ferde izom összetett hatása miatt a függőleges szemmozgások rendszerint több izom összehangolt működését igénylik. – Wegen der zusammengesetzten Wirkung des oberen und unteren Rectusmuskels sowie der beiden schrägen Muskeln erfordern vertikale Augenbewegungen gewöhnlich das koordinierte Zusammenwirken mehrerer Muskeln.
27. Felfelé tekintéskor például a musculus rectus superior és a musculus obliquus inferior hatása egészíti ki egymást, miközben nem kívánt forgató komponenseik részben kiegyenlítődnek. – Beim Blick nach oben ergänzen sich beispielsweise die Wirkungen von Musculus rectus superior und Musculus obliquus inferior, während sich ihre unerwünschten Rotationskomponenten teilweise ausgleichen.
28. Lefelé irányított tekintetnél hasonló együttműködés jön létre a musculus rectus inferior és a musculus obliquus superior között. – Beim Blick nach unten kommt es zu einem vergleichbaren Zusammenwirken zwischen Musculus rectus inferior und Musculus obliquus superior.
29. A két szem együttes oldalirányú mozgásakor az egyik oldali külső egyenes izom a másik szem belső egyenes izmával működik párhuzamosan. – Bei einer gemeinsamen Seitwärtsbewegung beider Augen arbeitet der laterale Rectusmuskel der einen Seite mit dem medialen Rectusmuskel des anderen Auges zusammen.
30. Jobbra tekintéskor ezért a jobb musculus rectus lateralis és a bal musculus rectus medialis húzódik össze megfelelő mértékben, míg balra tekintéskor a helyzet megfordul. – Beim Blick nach rechts kontrahieren daher der rechte Musculus rectus lateralis und der linke Musculus rectus medialis in entsprechendem Maß, beim Blick nach links ist es umgekehrt.
31. Az ilyen kapcsolt szemmozgások teszik lehetővé, hogy a két szem látótere megfelelően fedje egymást, és az agy a képeket egységes térbeli benyomássá egyesítse. – Solche gekoppelten Augenbewegungen ermöglichen es, dass sich die Gesichtsfelder beider Augen passend überlagern und das Gehirn die Bilder zu einem einheitlichen räumlichen Eindruck verbindet.
32. A hat szemgolyómozgató izom motoros beidegzését három agyideg, a szemmozgató, a sodorideg és a távolító ideg biztosítja. – Die motorische Innervation der sechs den Augapfel bewegenden Muskeln übernehmen drei Hirnnerven, der Augenbewegungsnerv, der Rollnerv und der Abduzensnerv.
33. A szemmozgató ideg (nervus oculomotorius, III. agyideg) felső ága a musculus rectus superiort, alsó ága pedig több további szemizmot idegez be. – Der Augenbewegungsnerv (Nervus oculomotorius, III. Hirnnerv) innerviert mit seinem oberen Ast den Musculus rectus superior, während sein unterer Ast mehrere weitere Augenmuskeln versorgt.
34. Az alsó ág motoros rostjai a musculus rectus medialishoz, a musculus rectus inferiorhoz és a musculus obliquus inferiorhoz jutnak. – Die motorischen Fasern des unteren Astes ziehen zum Musculus rectus medialis, zum Musculus rectus inferior und zum Musculus obliquus inferior.
35. Ugyancsak a nervus oculomotorius felső ága idegzi be a felső szemhéjemelő izmot (musculus levator palpebrae superioris), amely azonban nem a szemgolyót, hanem a felső szemhéjat mozgatja. – Ebenfalls vom oberen Ast des Nervus oculomotorius wird der Oberlidheber (Musculus levator palpebrae superioris) innerviert, der jedoch nicht den Augapfel, sondern das Oberlid bewegt.
36. A felső ferde szemizom motoros beidegzését kizárólag a sodorideg (nervus trochlearis, IV. agyideg) biztosítja, amelynek neve is a trochleával való kapcsolatára utal. – Die motorische Innervation des oberen schrägen Augenmuskels übernimmt ausschließlich der Rollnerv (Nervus trochlearis, IV. Hirnnerv), dessen Name ebenfalls auf die Beziehung zur Trochlea hinweist.
37. A külső egyenes szemizmot ezzel szemben a távolító ideg (nervus abducens, VI. agyideg) látja el, amely az izom abdukciós működéséről kapta nevét. – Der laterale gerade Augenmuskel wird dagegen vom Abduzensnerv (Nervus abducens, VI. Hirnnerv) versorgt, dessen Name sich von der abduzierenden Funktion dieses Muskels ableitet.
38. Az innerváció alapmintája ezért tömören megjegyezhető: a külső egyenes izom a VI., a felső ferde a IV., a többi szemgolyómozgató izom pedig a III. agyideghez tartozik. – Das Grundmuster der Innervation lässt sich daher knapp merken: Der laterale Rectusmuskel gehört zum VI., der obere schräge zum IV. und die übrigen Augenmuskeln zum III. Hirnnerv.
39. A szemgödörben az izmokkal együtt számos ideg és ér halad a szemgolyó mögötti térben, ezért e szűk terület anatómiai viszonyai klinikailag különösen jelentősek. – In der Augenhöhle verlaufen zusammen mit den Muskeln zahlreiche Nerven und Gefäße im Raum hinter dem Augapfel, weshalb die anatomischen Verhältnisse dieses engen Gebietes klinisch besonders bedeutsam sind.
40. Az izmok artériás vérellátását elsősorban a szemverőér (arteria ophthalmica) izomágai biztosítják, miközben egyes elülső sugárartériák is az izmok mentén közelítik meg a szemgolyót. – Die arterielle Versorgung der Muskeln erfolgt vor allem über Muskeläste der Augenarterie (Arteria ophthalmica), während auch einzelne vordere Ziliararterien entlang der Muskeln zum Augapfel ziehen.
41. Ha valamelyik szemizom vagy az azt beidegző agyideg működése kiesik, az agonista és antagonista izmok egyensúlya felborul, ezért a két szem tengelye már nem marad párhuzamosan összehangolt. – Fällt ein Augenmuskel oder der ihn innervierende Hirnnerv aus, wird das Gleichgewicht zwischen Agonisten und Antagonisten gestört, sodass die Achsen beider Augen nicht mehr parallel koordiniert bleiben.
42. A távolító ideg bénulásakor a musculus rectus lateralis kiesése miatt az érintett szem kifelé fordítása akadályozott, és a működő medialis rectus a szemgolyót befelé téríti. – Bei einer Abduzenslähmung ist wegen des Ausfalls des Musculus rectus lateralis die Auswärtsbewegung des betroffenen Auges gestört, während der funktionierende mediale Rectusmuskel den Augapfel nach innen zieht.
43. A sodorideg károsodása a musculus obliquus superior működését szünteti meg, aminek következtében az érintett szem helyzete magasabbá és enyhén addukálttá válhat. – Eine Schädigung des Trochlearisnervs führt zum Ausfall des Musculus obliquus superior, wodurch das betroffene Auge höher und leicht adduziert stehen kann.
44. A nervus oculomotorius kiterjedtebb izomellátása miatt sérülése több szemmozgást egyszerre zavarhat meg, és a felső szemhéjemelő izom érintettsége miatt szemhéjcsüngés is kialakulhat. – Wegen des umfangreichen Muskelversorgungsgebietes des Nervus oculomotorius kann seine Schädigung mehrere Augenbewegungen gleichzeitig beeinträchtigen und durch Beteiligung des Oberlidhebers zusätzlich eine Ptosis hervorrufen.
45. A külső szemizmok pontos anatómiai elrendezése és idegi vezérlése tehát nemcsak a tekintés irányításának alapja, hanem a kancsalság és a kettős látás anatómiai megértéséhez is nélkülözhetetlen. – Die genaue anatomische Anordnung und nervale Steuerung der äußeren Augenmuskeln bildet somit nicht nur die Grundlage der Blicksteuerung, sondern ist auch für das anatomische Verständnis von Schielen und Doppelbildern unerlässlich.
(aufklappen)magyar
1. A szemgolyó helyzetét és térbeli mozgását hat külső szemizom szabályozza, amelyek összehangolt működése biztosítja, hogy mindkét szem látótengelye ugyanarra a tárgyra irányuljon.
2. E hat izom közé négy egyenes és két ferde szemizom tartozik, amelyek a szemgolyót különböző tengelyek körül képesek elfordítani.
3. A szemizmok a szemgödör zsírszövetébe ágyazva helyezkednek el, miközben inaik a szemgolyót körülvevő kötőszövetes rétegeken áthaladva érik el az ínhártyát.
4. A szemgolyót körülvevő szemgödri zsírszövetet a szemgolyó hüvelye, a Tenon-tok (vagina bulbi) választja el az ínhártyát közvetlenül körülvevő tértől.
5. A Tenon-tok és a szemgolyó közötti keskeny rés, az episclerale tér (spatium episclerale), lehetővé teszi, hogy a bulbus az izmok húzását követve viszonylag szabadon elforduljon.
6. A négy egyenes szemizom a felső, az alsó, a belső és a külső egyenes szemizom, latinul musculus rectus superior, inferior, medialis et lateralis.
7. Mind a négy rectus izom a látócsatorna környezetében fekvő közös íngyűrűről (anulus tendineus communis) ered, majd előrefelé haladva közelíti meg a szemgolyót.
8. Inaik a szemgolyó képzeletbeli egyenlítője előtt tapadnak az ínhártyán, mégpedig annak megfelelő oldalán, amelyet az adott izom neve is megjelöl.
9. A szemizmok elnevezése ezért nem feltétlenül azt az irányt jelzi, amerre összehúzódásukkor a tekintet elmozdul, hanem elsősorban a szemgolyón elfoglalt tapadási helyükre utal.
10. A belső egyenes szemizom (musculus rectus medialis) a bulbus medialis oldalához tapad, és összehúzódásakor a szemet az orr irányába fordítja.
11. Ez az addukciónak nevezett mozgás az egyik legegyszerűbb szemmozgás, mivel a musculus rectus medialis húzási iránya csak csekély mértékben tér el a kívánt mozgás síkjától.
12. Vele ellentétesen működik a külső egyenes szemizom (musculus rectus lateralis), amely a szemgolyót a halánték felé fordítva abdukciót hoz létre.
13. A felső egyenes szemizom (musculus rectus superior) a szemgolyó felső felszínén tapad, és legfontosabb hatásaként felfelé fordítja a tekintetet.
14. Mivel húzási iránya nem esik pontosan egybe a szem optikai tengelyével, a felfelé irányuló mozgást egyidejű addukció és enyhe befelé forgatás kíséri.
15. Az alsó egyenes szemizom (musculus rectus inferior) ezzel szemben elsősorban lefelé fordítja a szemgolyót, miközben szintén közelíti azt a középvonalhoz.
16. Harmadik összetevőként a musculus rectus inferior kifelé forgatja a szemgolyót, így működése pontosan nem írható le egyszerűen a „lefelé tekintés” kifejezéssel.
17. A két ferde szemizom, a felső és az alsó ferde szemizom (musculus obliquus superior et inferior), az egyenes izmoktól eltérően a szemgolyó egyenlítője mögött tapad.
18. E hátsó tapadás következtében húzásuk olyan forgatónyomatékot hoz létre, amelynek függőleges összetevője első pillantásra ellentétesnek tűnhet az izom nevével.
19. A felső ferde szemizom (musculus obliquus superior) hátul, az ékcsont és a közös íngyűrű környezetéből indul, majd a szemgödör felső-medialis része felé halad.
20. Elöl-medialisan ina egy kötőszövetes hurkon, a trochleán halad át, amely csigaszerűen megváltoztatja az izom húzási irányát.
21. A trochlea tehát hypomochlionként működik: az izomból érkező erőt más irányba tereli, mielőtt az ín a szemgolyó hátsó-felső felszínéhez jutna.
22. A musculus obliquus superior összehúzódása elsősorban befelé forgatja a szemgolyót, emellett lefelé és kissé kifelé is téríti a tekintetet.
23. Az alsó ferde szemizom (musculus obliquus inferior) különleges abban, hogy nem a szemgödör csúcsának közelében, hanem annak elülső-alsó részén ered.
24. Az alsó szemgödri perem közeléből kiindulva az izom a szemgolyó alatt lateralisan és hátrafelé húzódik, majd az egyenlítő mögött tapad az ínhártyán.
25. Működése során a musculus obliquus inferior kifelé forgatja és emeli a szemgolyót, miközben egy kisebb abdukciós összetevő is létrejön.
26. A felső és az alsó egyenes izom, valamint a két ferde izom összetett hatása miatt a függőleges szemmozgások rendszerint több izom összehangolt működését igénylik.
27. Felfelé tekintéskor például a musculus rectus superior és a musculus obliquus inferior hatása egészíti ki egymást, miközben nem kívánt forgató komponenseik részben kiegyenlítődnek.
28. Lefelé irányított tekintetnél hasonló együttműködés jön létre a musculus rectus inferior és a musculus obliquus superior között.
29. A két szem együttes oldalirányú mozgásakor az egyik oldali külső egyenes izom a másik szem belső egyenes izmával működik párhuzamosan.
30. Jobbra tekintéskor ezért a jobb musculus rectus lateralis és a bal musculus rectus medialis húzódik össze megfelelő mértékben, míg balra tekintéskor a helyzet megfordul.
31. Az ilyen kapcsolt szemmozgások teszik lehetővé, hogy a két szem látótere megfelelően fedje egymást, és az agy a képeket egységes térbeli benyomássá egyesítse.
32. A hat szemgolyómozgató izom motoros beidegzését három agyideg, a szemmozgató, a sodorideg és a távolító ideg biztosítja.
33. A szemmozgató ideg (nervus oculomotorius, III. agyideg) felső ága a musculus rectus superiort, alsó ága pedig több további szemizmot idegez be.
34. Az alsó ág motoros rostjai a musculus rectus medialishoz, a musculus rectus inferiorhoz és a musculus obliquus inferiorhoz jutnak.
35. Ugyancsak a nervus oculomotorius felső ága idegzi be a felső szemhéjemelő izmot (musculus levator palpebrae superioris), amely azonban nem a szemgolyót, hanem a felső szemhéjat mozgatja.
36. A felső ferde szemizom motoros beidegzését kizárólag a sodorideg (nervus trochlearis, IV. agyideg) biztosítja, amelynek neve is a trochleával való kapcsolatára utal.
37. A külső egyenes szemizmot ezzel szemben a távolító ideg (nervus abducens, VI. agyideg) látja el, amely az izom abdukciós működéséről kapta nevét.
38. Az innerváció alapmintája ezért tömören megjegyezhető: a külső egyenes izom a VI., a felső ferde a IV., a többi szemgolyómozgató izom pedig a III. agyideghez tartozik.
39. A szemgödörben az izmokkal együtt számos ideg és ér halad a szemgolyó mögötti térben, ezért e szűk terület anatómiai viszonyai klinikailag különösen jelentősek.
40. Az izmok artériás vérellátását elsősorban a szemverőér (arteria ophthalmica) izomágai biztosítják, miközben egyes elülső sugárartériák is az izmok mentén közelítik meg a szemgolyót.
41. Ha valamelyik szemizom vagy az azt beidegző agyideg működése kiesik, az agonista és antagonista izmok egyensúlya felborul, ezért a két szem tengelye már nem marad párhuzamosan összehangolt.
42. A távolító ideg bénulásakor a musculus rectus lateralis kiesése miatt az érintett szem kifelé fordítása akadályozott, és a működő medialis rectus a szemgolyót befelé téríti.
43. A sodorideg károsodása a musculus obliquus superior működését szünteti meg, aminek következtében az érintett szem helyzete magasabbá és enyhén addukálttá válhat.
44. A nervus oculomotorius kiterjedtebb izomellátása miatt sérülése több szemmozgást egyszerre zavarhat meg, és a felső szemhéjemelő izom érintettsége miatt szemhéjcsüngés is kialakulhat.
45. A külső szemizmok pontos anatómiai elrendezése és idegi vezérlése tehát nemcsak a tekintés irányításának alapja, hanem a kancsalság és a kettős látás anatómiai megértéséhez is nélkülözhetetlen.
(aufklappen)német
1. Lage und räumliche Bewegung des Augapfels werden durch sechs äußere Augenmuskeln gesteuert, deren koordiniertes Zusammenwirken dafür sorgt, dass die Sehachsen beider Augen auf dasselbe Objekt gerichtet sind.
2. Zu diesen sechs Muskeln gehören vier gerade und zwei schräge Augenmuskeln, die den Augapfel um verschiedene Achsen drehen können.
3. Die Augenmuskeln liegen eingebettet in das Fettgewebe der Augenhöhle, während ihre Sehnen durch die den Augapfel umgebenden Bindegewebsschichten hindurch zur Lederhaut ziehen.
4. Das den Augapfel umgebende Fettgewebe der Augenhöhle wird durch die Bulbusscheide, die Tenon-Kapsel (Vagina bulbi), von dem unmittelbar an die Lederhaut angrenzenden Raum getrennt.
5. Der schmale Spaltraum zwischen Tenon-Kapsel und Augapfel, der Episcleralraum (Spatium episclerale), ermöglicht es dem Bulbus, sich den Muskelzügen folgend relativ frei zu drehen.
6. Die vier geraden Augenmuskeln sind der obere, untere, mediale und laterale gerade Augenmuskel, lateinisch Musculus rectus superior, inferior, medialis et lateralis.
7. Alle vier Rectusmuskeln entspringen am gemeinsamen Sehnenring (Anulus tendineus communis) im Bereich des Sehnervenkanals und ziehen von dort nach vorn zum Augapfel.
8. Ihre Sehnen setzen vor dem gedachten Äquator des Augapfels an der Lederhaut an, und zwar jeweils auf der Seite, die auch durch den Namen des betreffenden Muskels bezeichnet wird.
9. Die Bezeichnung der Augenmuskeln gibt daher nicht unbedingt die Richtung an, in die sich der Blick bei ihrer Kontraktion bewegt, sondern bezieht sich vor allem auf ihre Ansatzstelle am Augapfel.
10. Der mediale gerade Augenmuskel (Musculus rectus medialis) setzt an der medialen Seite des Bulbus an und dreht das Auge bei seiner Kontraktion zur Nase.
11. Diese als Adduktion bezeichnete Bewegung gehört zu den einfachsten Augenbewegungen, weil die Zugrichtung des Musculus rectus medialis nur gering von der gewünschten Bewegungsebene abweicht.
12. Entgegengesetzt wirkt der laterale gerade Augenmuskel (Musculus rectus lateralis), der den Augapfel zur Schläfe dreht und dadurch eine Abduktion erzeugt.
13. Der obere gerade Augenmuskel (Musculus rectus superior) setzt an der oberen Fläche des Augapfels an und richtet den Blick als wichtigste Wirkung nach oben.
14. Da seine Zugrichtung nicht genau mit der optischen Achse des Auges übereinstimmt, wird die Aufwärtsbewegung gleichzeitig von einer Adduktion und einer leichten Einwärtsrotation begleitet.
15. Der untere gerade Augenmuskel (Musculus rectus inferior) dreht den Augapfel dagegen vor allem nach unten und führt ihn gleichzeitig zur Mittellinie.
16. Als dritte Komponente dreht der Musculus rectus inferior den Augapfel nach außen, sodass seine Wirkung nicht vollständig mit dem Ausdruck „Blick nach unten“ beschrieben werden kann.
17. Die beiden schrägen Augenmuskeln, der obere und der untere schräge Augenmuskel (Musculus obliquus superior et inferior), setzen im Unterschied zu den geraden Muskeln hinter dem Äquator des Augapfels an.
18. Aufgrund dieses hinteren Ansatzes erzeugt ihr Zug ein Drehmoment, dessen vertikale Komponente auf den ersten Blick dem Namen des Muskels zu widersprechen scheint.
19. Der obere schräge Augenmuskel (Musculus obliquus superior) entspringt hinten im Bereich des Keilbeins und des gemeinsamen Sehnenrings und zieht anschließend zum oberen medialen Abschnitt der Augenhöhle.
20. Vorn medial zieht seine Sehne durch eine bindegewebige Schlinge, die Trochlea, welche nach Art einer Umlenkrolle die Zugrichtung des Muskels verändert.
21. Die Trochlea wirkt somit als Hypomochlion: Sie lenkt die vom Muskel kommende Kraft um, bevor die Sehne die hintere obere Fläche des Augapfels erreicht.
22. Die Kontraktion des Musculus obliquus superior dreht den Augapfel vor allem nach innen und richtet den Blick zusätzlich nach unten und etwas nach außen.
23. Der untere schräge Augenmuskel (Musculus obliquus inferior) nimmt insofern eine Sonderstellung ein, als er nicht nahe der Orbitaspitze, sondern im vorderen unteren Abschnitt der Augenhöhle entspringt.
24. Vom Bereich des unteren Augenhöhlenrandes aus zieht der Muskel unter dem Augapfel nach lateral und hinten und setzt schließlich hinter dessen Äquator an der Lederhaut an.
25. Bei seiner Tätigkeit dreht der Musculus obliquus inferior den Augapfel nach außen und hebt ihn an, wobei zusätzlich eine geringere abduzierende Komponente entsteht.
26. Wegen der zusammengesetzten Wirkung des oberen und unteren Rectusmuskels sowie der beiden schrägen Muskeln erfordern vertikale Augenbewegungen gewöhnlich das koordinierte Zusammenwirken mehrerer Muskeln.
27. Beim Blick nach oben ergänzen sich beispielsweise die Wirkungen von Musculus rectus superior und Musculus obliquus inferior, während sich ihre unerwünschten Rotationskomponenten teilweise ausgleichen.
28. Beim Blick nach unten kommt es zu einem vergleichbaren Zusammenwirken zwischen Musculus rectus inferior und Musculus obliquus superior.
29. Bei einer gemeinsamen Seitwärtsbewegung beider Augen arbeitet der laterale Rectusmuskel der einen Seite mit dem medialen Rectusmuskel des anderen Auges zusammen.
30. Beim Blick nach rechts kontrahieren daher der rechte Musculus rectus lateralis und der linke Musculus rectus medialis in entsprechendem Maß, beim Blick nach links ist es umgekehrt.
31. Solche gekoppelten Augenbewegungen ermöglichen es, dass sich die Gesichtsfelder beider Augen passend überlagern und das Gehirn die Bilder zu einem einheitlichen räumlichen Eindruck verbindet.
32. Die motorische Innervation der sechs den Augapfel bewegenden Muskeln übernehmen drei Hirnnerven, der Augenbewegungsnerv, der Rollnerv und der Abduzensnerv.
33. Der Augenbewegungsnerv (Nervus oculomotorius, III. Hirnnerv) innerviert mit seinem oberen Ast den Musculus rectus superior, während sein unterer Ast mehrere weitere Augenmuskeln versorgt.
34. Die motorischen Fasern des unteren Astes ziehen zum Musculus rectus medialis, zum Musculus rectus inferior und zum Musculus obliquus inferior.
35. Ebenfalls vom oberen Ast des Nervus oculomotorius wird der Oberlidheber (Musculus levator palpebrae superioris) innerviert, der jedoch nicht den Augapfel, sondern das Oberlid bewegt.
36. Die motorische Innervation des oberen schrägen Augenmuskels übernimmt ausschließlich der Rollnerv (Nervus trochlearis, IV. Hirnnerv), dessen Name ebenfalls auf die Beziehung zur Trochlea hinweist.
37. Der laterale gerade Augenmuskel wird dagegen vom Abduzensnerv (Nervus abducens, VI. Hirnnerv) versorgt, dessen Name sich von der abduzierenden Funktion dieses Muskels ableitet.
38. Das Grundmuster der Innervation lässt sich daher knapp merken: Der laterale Rectusmuskel gehört zum VI., der obere schräge zum IV. und die übrigen Augenmuskeln zum III. Hirnnerv.
39. In der Augenhöhle verlaufen zusammen mit den Muskeln zahlreiche Nerven und Gefäße im Raum hinter dem Augapfel, weshalb die anatomischen Verhältnisse dieses engen Gebietes klinisch besonders bedeutsam sind.
40. Die arterielle Versorgung der Muskeln erfolgt vor allem über Muskeläste der Augenarterie (Arteria ophthalmica), während auch einzelne vordere Ziliararterien entlang der Muskeln zum Augapfel ziehen.
41. Fällt ein Augenmuskel oder der ihn innervierende Hirnnerv aus, wird das Gleichgewicht zwischen Agonisten und Antagonisten gestört, sodass die Achsen beider Augen nicht mehr parallel koordiniert bleiben.
42. Bei einer Abduzenslähmung ist wegen des Ausfalls des Musculus rectus lateralis die Auswärtsbewegung des betroffenen Auges gestört, während der funktionierende mediale Rectusmuskel den Augapfel nach innen zieht.
43. Eine Schädigung des Trochlearisnervs führt zum Ausfall des Musculus obliquus superior, wodurch das betroffene Auge höher und leicht adduziert stehen kann.
44. Wegen des umfangreichen Muskelversorgungsgebietes des Nervus oculomotorius kann seine Schädigung mehrere Augenbewegungen gleichzeitig beeinträchtigen und durch Beteiligung des Oberlidhebers zusätzlich eine Ptosis hervorrufen.
45. Die genaue anatomische Anordnung und nervale Steuerung der äußeren Augenmuskeln bildet somit nicht nur die Grundlage der Blicksteuerung, sondern ist auch für das anatomische Verständnis von Schielen und Doppelbildern unerlässlich.