13.2 – A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kapcsolata – Die Verbindung von Hypothalamus und Hirnanhangsdrüse
1. A hipotalamusz és az agyalapi mirigy együtt az idegrendszer és a hormonrendszer közötti legfontosabb kapcsolóközpontot alkotja. – Der Hypothalamus und die Hirnanhangsdrüse bilden gemeinsam die wichtigste Schaltstelle zwischen Nervensystem und Hormonsystem.
2. A hipotalamusz a köztiagy alsó részében helyezkedik el, és a harmadik agykamra falának egy részét alkotja. – Der Hypothalamus liegt im unteren Teil des Zwischenhirns und bildet einen Teil der Wand des dritten Hirnventrikels.
3. Az agyalapi mirigy közvetlenül a hipotalamusz alatt található. – Die Hirnanhangsdrüse liegt unmittelbar unterhalb des Hypothalamus.
4. Az agyalapi mirigyet hipofízisnek is nevezzük. – Die Hirnanhangsdrüse wird auch als Hypophyse bezeichnet.
5. A hipofízis az ékcsont töröknyergének mélyedésében helyezkedik el. – Die Hypophyse liegt in einer Vertiefung des Türkensattels (Sella turcica) im Keilbein.
6. Ezt a csontos mélyedést agyalapi mirigy ároknak nevezzük. – Diese knöcherne Vertiefung wird Hypophysengrube (Fossa hypophysialis) genannt.
7. A hipotalamuszt és a hipofízist egy vékony nyél, az agyalapi mirigy nyele köti össze. – Der Hypothalamus und die Hypophyse sind durch einen dünnen Stiel, den Hypophysenstiel (Infundibulum), miteinander verbunden.
8. A nyél a töröknyerget felülről lezáró kemény agyhártyalemez nyílásán halad át. – Der Stiel zieht durch eine Öffnung der harten Hirnhautplatte, welche den Türkensattel nach oben abschließt.
9. Ezt a lemezt a töröknyereg rekeszének nevezzük. – Diese Platte wird als Zwerchfell des Türkensattels (Diaphragma sellae) bezeichnet.
10. A hipotalamusz alsó felszínén található a szürke gumó és annak középső kiemelkedése. – An der Unterfläche des Hypothalamus liegen der graue Höcker (Tuber cinereum) und dessen mittlere Erhebung (Eminentia mediana).
11. A középső kiemelkedés fontos hormonleadási terület a hipotalamusz és a hipofízis között. – Die Eminentia mediana ist ein wichtiges Gebiet für die Hormonabgabe zwischen Hypothalamus und Hypophyse.
12. A hipotalamusz két különböző módon kapcsolódik az agyalapi mirigyhez. – Der Hypothalamus ist auf zwei unterschiedliche Arten mit der Hirnanhangsdrüse verbunden.
13. Az elülső lebenyhez elsősorban vérereken keresztül továbbítja szabályozó anyagait. – Zum Vorderlappen leitet er seine steuernden Stoffe hauptsächlich über Blutgefäße weiter.
14. A hátulsó lebenyhez ezzel szemben közvetlen idegrostok vezetnek. – Zum Hinterlappen ziehen dagegen unmittelbar Nervenfasern.
15. Az agyalapi mirigy elülső része a mirigyes lebeny vagy adenohipofízis. – Der vordere Teil der Hirnanhangsdrüse ist der Drüsenlappen oder die Adenohypophyse.
16. A hátulsó részt idegi lebenynek vagy neurohipofízisnek nevezzük. – Der hintere Teil wird als Nervenlappen oder Neurohypophyse bezeichnet.
17. A mirigyes lebeny működését a hipotalamusz felszabadító és gátló hormonokkal szabályozza. – Die Funktion des Drüsenlappens wird vom Hypothalamus durch freisetzende und hemmende Hormone gesteuert.
18. A felszabadító hormonok serkentik bizonyos hipofízishormonok termelését és leadását. – Die freisetzenden Hormone fördern die Bildung und Abgabe bestimmter Hypophysenhormone.
19. A gátló hormonok csökkentik vagy megakadályozzák egyes hormonok kiválasztását. – Die hemmenden Hormone vermindern oder verhindern die Ausschüttung bestimmter Hormone.
20. Ezeket a szabályozó anyagokat a hipotalamusz kis idegi elválasztó sejtjei termelik. – Diese Steuerstoffe werden von kleinen neurosekretorischen Zellen des Hypothalamus gebildet.
21. A sejtek nyúlványai a középső kiemelkedés területén végződnek. – Die Fortsätze dieser Zellen enden im Bereich der Eminentia mediana.
22. Az idegvégződésekből a szabályozó hormonok egy első hajszálérhálózatba kerülnek. – Aus den Nervenendigungen gelangen die Steuerhormone in ein erstes Kapillarnetz.
23. Ezt a hálózatot elsősorban a felső agyalapi mirigyi verőerek látják el vérrel. – Dieses Geflecht wird vor allem von den oberen Hypophysenarterien (Arteriae hypophysiales superiores) mit Blut versorgt.
24. Az első hajszálérhálózatból a vér különleges kapuerekbe gyűlik össze. – Aus dem ersten Kapillarnetz sammelt sich das Blut in besonderen Pfortadergefäßen.
25. Ezeket az ereket agyalapi mirigyi kapuereknek nevezzük. – Diese Gefäße werden Hypophysenpfortadern (Venae portales hypophysiales) genannt.
26. A kapuerek a hipofízis nyelén keresztül az elülső lebenyhez haladnak. – Die Pfortadergefäße ziehen durch den Hypophysenstiel zum Vorderlappen.
27. Az elülső lebenyben ismét hajszálerekre oszlanak, és második érhálózatot alkotnak. – Im Vorderlappen teilen sie sich erneut in Kapillaren und bilden ein zweites Gefäßnetz.
28. A hipotalamusz szabályozó hormonjai ebből a második hálózatból érik el a mirigysejteket. – Aus diesem zweiten Geflecht erreichen die Steuerhormone des Hypothalamus die Drüsenzellen.
29. A két hajszálérhálózatot összekötő rendszert hipotalamusz–hipofízis kapuér-rendszernek nevezzük. – Das System, das die beiden Kapillarnetze verbindet, wird hypothalamisch-hypophysäres Pfortadersystem genannt.
30. A kapuér-rendszer lehetővé teszi, hogy a szabályozó hormonok hígulás nélkül jussanak el az elülső lebenyhez. – Das Pfortadersystem ermöglicht es, dass die Steuerhormone ohne starke Verdünnung zum Vorderlappen gelangen.
31. Így már nagyon kis hormonmennyiség is hatékonyan befolyásolhatja a hipofízis működését. – Auf diese Weise können bereits sehr geringe Hormonmengen die Funktion der Hypophyse wirksam beeinflussen.
32. A mirigyes lebeny sejtjei a hipotalamuszból érkező jeleknek megfelelően adják le hormonjaikat a vérbe. – Die Zellen des Drüsenlappens geben ihre Hormone entsprechend den Signalen aus dem Hypothalamus in das Blut ab.
33. Ezek a hormonok részben más belső elválasztású mirigyek működését irányítják. – Diese Hormone steuern teilweise die Tätigkeit anderer endokriner Drüsen.
34. A célszervek hormonjai visszajelzést küldenek a hipofízishez és a hipotalamuszhoz. – Die Hormone der Zielorgane geben eine Rückmeldung an die Hypophyse und den Hypothalamus.
35. Ez a visszacsatolás stabilizálja a hormonok koncentrációját a vérben. – Diese Rückkopplung stabilisiert die Konzentration der Hormone im Blut.
36. A neurohipofízis kapcsolata a hipotalamusszal nem kapuerekre, hanem idegrostokra épül. – Die Verbindung der Neurohypophyse mit dem Hypothalamus beruht nicht auf Pfortadergefäßen, sondern auf Nervenfasern.
37. Ezek az idegrostok főként két hipotalamikus mag idegsejtjeiből indulnak ki. – Diese Nervenfasern gehen hauptsächlich von den Nervenzellen zweier hypothalamischer Kerne aus.
38. Az egyik a látóideg feletti mag, a másik a harmadik agykamra melletti mag. – Der eine ist der über dem Sehnerv gelegene Kern (Nucleus supraopticus), der andere der neben dem dritten Ventrikel gelegene Kern (Nucleus paraventricularis).
39. Ezekben a nagy idegi elválasztó sejtekben képződik az antidiuretikus hormon és az oxitocin. – In diesen großen neurosekretorischen Zellen werden das antidiuretische Hormon und Oxytocin gebildet.
40. A hormonok az idegsejtek nyúlványaiban a hipofízis hátulsó lebenye felé haladnak. – Die Hormone werden in den Fortsätzen der Nervenzellen zum Hinterlappen der Hypophyse transportiert.
41. Az idegrostok együtt alkotják a hipotalamusz–hipofízis pályát. – Die Nervenfasern bilden gemeinsam die hypothalamisch-hypophysäre Bahn (Tractus hypothalamo-hypophysialis).
42. Ez a pálya a hipofízis nyelén keresztül éri el a neurohipofízist. – Diese Bahn erreicht die Neurohypophyse durch den Hypophysenstiel.
43. Az idegrostok végződései a hátulsó lebeny hajszálerei mellett helyezkednek el. – Die Endigungen der Nervenfasern liegen neben den Kapillaren des Hinterlappens.
44. Idegi ingerület hatására a tárolt hormonok közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek. – Bei einer nervösen Erregung gelangen die gespeicherten Hormone unmittelbar in den Blutkreislauf.
45. A neurohipofízis tehát nem maga termeli, hanem tárolja és leadja a hipotalamuszban képződött hormonokat. – Die Neurohypophyse bildet diese Hormone daher nicht selbst, sondern speichert und gibt die im Hypothalamus gebildeten Hormone ab.
46. A hátulsó lebeny vérellátásában főként az alsó agyalapi mirigyi verőerek vesznek részt. – An der Blutversorgung des Hinterlappens sind vor allem die unteren Hypophysenarterien (Arteriae hypophysiales inferiores) beteiligt.
47. A hipofízis felett helyezkedik el a látóidegek kereszteződése. – Oberhalb der Hypophyse liegt die Kreuzung der Sehnerven (Chiasma opticum).
48. Emiatt az agyalapi mirigy megnagyobbodása nyomhatja a látóideg-kereszteződést, és látótérkiesést okozhat. – Deshalb kann eine Vergrößerung der Hypophyse die Sehnervenkreuzung zusammendrücken und Gesichtsfeldausfälle verursachen.
49. A hipotalamusz az idegrendszeri információkat hormonális parancsokká alakítja, a hipofízis pedig továbbítja ezeket a szervezet felé. – Der Hypothalamus wandelt Informationen des Nervensystems in hormonelle Befehle um, und die Hypophyse leitet diese an den Organismus weiter.
50. A két szerv közötti ér- és idegkapcsolatok biztosítják az idegi és hormonális szabályozás szoros együttműködését. – Die Gefäß- und Nervenverbindungen zwischen den beiden Organen gewährleisten die enge Zusammenarbeit von nervöser und hormoneller Steuerung.
(aufklappen)magyar
1. A hipotalamusz és az agyalapi mirigy együtt az idegrendszer és a hormonrendszer közötti legfontosabb kapcsolóközpontot alkotja.
2. A hipotalamusz a köztiagy alsó részében helyezkedik el, és a harmadik agykamra falának egy részét alkotja.
3. Az agyalapi mirigy közvetlenül a hipotalamusz alatt található.
4. Az agyalapi mirigyet hipofízisnek is nevezzük.
5. A hipofízis az ékcsont töröknyergének mélyedésében helyezkedik el.
6. Ezt a csontos mélyedést agyalapi mirigy ároknak nevezzük.
7. A hipotalamuszt és a hipofízist egy vékony nyél, az agyalapi mirigy nyele köti össze.
8. A nyél a töröknyerget felülről lezáró kemény agyhártyalemez nyílásán halad át.
9. Ezt a lemezt a töröknyereg rekeszének nevezzük.
10. A hipotalamusz alsó felszínén található a szürke gumó és annak középső kiemelkedése.
11. A középső kiemelkedés fontos hormonleadási terület a hipotalamusz és a hipofízis között.
12. A hipotalamusz két különböző módon kapcsolódik az agyalapi mirigyhez.
13. Az elülső lebenyhez elsősorban vérereken keresztül továbbítja szabályozó anyagait.
14. A hátulsó lebenyhez ezzel szemben közvetlen idegrostok vezetnek.
15. Az agyalapi mirigy elülső része a mirigyes lebeny vagy adenohipofízis.
16. A hátulsó részt idegi lebenynek vagy neurohipofízisnek nevezzük.
17. A mirigyes lebeny működését a hipotalamusz felszabadító és gátló hormonokkal szabályozza.
18. A felszabadító hormonok serkentik bizonyos hipofízishormonok termelését és leadását.
19. A gátló hormonok csökkentik vagy megakadályozzák egyes hormonok kiválasztását.
20. Ezeket a szabályozó anyagokat a hipotalamusz kis idegi elválasztó sejtjei termelik.
21. A sejtek nyúlványai a középső kiemelkedés területén végződnek.
22. Az idegvégződésekből a szabályozó hormonok egy első hajszálérhálózatba kerülnek.
23. Ezt a hálózatot elsősorban a felső agyalapi mirigyi verőerek látják el vérrel.
24. Az első hajszálérhálózatból a vér különleges kapuerekbe gyűlik össze.
25. Ezeket az ereket agyalapi mirigyi kapuereknek nevezzük.
26. A kapuerek a hipofízis nyelén keresztül az elülső lebenyhez haladnak.
27. Az elülső lebenyben ismét hajszálerekre oszlanak, és második érhálózatot alkotnak.
28. A hipotalamusz szabályozó hormonjai ebből a második hálózatból érik el a mirigysejteket.
29. A két hajszálérhálózatot összekötő rendszert hipotalamusz–hipofízis kapuér-rendszernek nevezzük.
30. A kapuér-rendszer lehetővé teszi, hogy a szabályozó hormonok hígulás nélkül jussanak el az elülső lebenyhez.
31. Így már nagyon kis hormonmennyiség is hatékonyan befolyásolhatja a hipofízis működését.
32. A mirigyes lebeny sejtjei a hipotalamuszból érkező jeleknek megfelelően adják le hormonjaikat a vérbe.
33. Ezek a hormonok részben más belső elválasztású mirigyek működését irányítják.
34. A célszervek hormonjai visszajelzést küldenek a hipofízishez és a hipotalamuszhoz.
35. Ez a visszacsatolás stabilizálja a hormonok koncentrációját a vérben.
36. A neurohipofízis kapcsolata a hipotalamusszal nem kapuerekre, hanem idegrostokra épül.
37. Ezek az idegrostok főként két hipotalamikus mag idegsejtjeiből indulnak ki.
38. Az egyik a látóideg feletti mag, a másik a harmadik agykamra melletti mag.
39. Ezekben a nagy idegi elválasztó sejtekben képződik az antidiuretikus hormon és az oxitocin.
40. A hormonok az idegsejtek nyúlványaiban a hipofízis hátulsó lebenye felé haladnak.
41. Az idegrostok együtt alkotják a hipotalamusz–hipofízis pályát.
42. Ez a pálya a hipofízis nyelén keresztül éri el a neurohipofízist.
43. Az idegrostok végződései a hátulsó lebeny hajszálerei mellett helyezkednek el.
44. Idegi ingerület hatására a tárolt hormonok közvetlenül a vérkeringésbe kerülnek.
45. A neurohipofízis tehát nem maga termeli, hanem tárolja és leadja a hipotalamuszban képződött hormonokat.
46. A hátulsó lebeny vérellátásában főként az alsó agyalapi mirigyi verőerek vesznek részt.
47. A hipofízis felett helyezkedik el a látóidegek kereszteződése.
48. Emiatt az agyalapi mirigy megnagyobbodása nyomhatja a látóideg-kereszteződést, és látótérkiesést okozhat.
49. A hipotalamusz az idegrendszeri információkat hormonális parancsokká alakítja, a hipofízis pedig továbbítja ezeket a szervezet felé.
50. A két szerv közötti ér- és idegkapcsolatok biztosítják az idegi és hormonális szabályozás szoros együttműködését.
(aufklappen)német
1. Der Hypothalamus und die Hirnanhangsdrüse bilden gemeinsam die wichtigste Schaltstelle zwischen Nervensystem und Hormonsystem.
2. Der Hypothalamus liegt im unteren Teil des Zwischenhirns und bildet einen Teil der Wand des dritten Hirnventrikels.
3. Die Hirnanhangsdrüse liegt unmittelbar unterhalb des Hypothalamus.
4. Die Hirnanhangsdrüse wird auch als Hypophyse bezeichnet.
5. Die Hypophyse liegt in einer Vertiefung des Türkensattels (Sella turcica) im Keilbein.
6. Diese knöcherne Vertiefung wird Hypophysengrube (Fossa hypophysialis) genannt.
7. Der Hypothalamus und die Hypophyse sind durch einen dünnen Stiel, den Hypophysenstiel (Infundibulum), miteinander verbunden.
8. Der Stiel zieht durch eine Öffnung der harten Hirnhautplatte, welche den Türkensattel nach oben abschließt.
9. Diese Platte wird als Zwerchfell des Türkensattels (Diaphragma sellae) bezeichnet.
10. An der Unterfläche des Hypothalamus liegen der graue Höcker (Tuber cinereum) und dessen mittlere Erhebung (Eminentia mediana).
11. Die Eminentia mediana ist ein wichtiges Gebiet für die Hormonabgabe zwischen Hypothalamus und Hypophyse.
12. Der Hypothalamus ist auf zwei unterschiedliche Arten mit der Hirnanhangsdrüse verbunden.
13. Zum Vorderlappen leitet er seine steuernden Stoffe hauptsächlich über Blutgefäße weiter.
14. Zum Hinterlappen ziehen dagegen unmittelbar Nervenfasern.
15. Der vordere Teil der Hirnanhangsdrüse ist der Drüsenlappen oder die Adenohypophyse.
16. Der hintere Teil wird als Nervenlappen oder Neurohypophyse bezeichnet.
17. Die Funktion des Drüsenlappens wird vom Hypothalamus durch freisetzende und hemmende Hormone gesteuert.
18. Die freisetzenden Hormone fördern die Bildung und Abgabe bestimmter Hypophysenhormone.
19. Die hemmenden Hormone vermindern oder verhindern die Ausschüttung bestimmter Hormone.
20. Diese Steuerstoffe werden von kleinen neurosekretorischen Zellen des Hypothalamus gebildet.
21. Die Fortsätze dieser Zellen enden im Bereich der Eminentia mediana.
22. Aus den Nervenendigungen gelangen die Steuerhormone in ein erstes Kapillarnetz.
23. Dieses Geflecht wird vor allem von den oberen Hypophysenarterien (Arteriae hypophysiales superiores) mit Blut versorgt.
24. Aus dem ersten Kapillarnetz sammelt sich das Blut in besonderen Pfortadergefäßen.
25. Diese Gefäße werden Hypophysenpfortadern (Venae portales hypophysiales) genannt.
26. Die Pfortadergefäße ziehen durch den Hypophysenstiel zum Vorderlappen.
27. Im Vorderlappen teilen sie sich erneut in Kapillaren und bilden ein zweites Gefäßnetz.
28. Aus diesem zweiten Geflecht erreichen die Steuerhormone des Hypothalamus die Drüsenzellen.
29. Das System, das die beiden Kapillarnetze verbindet, wird hypothalamisch-hypophysäres Pfortadersystem genannt.
30. Das Pfortadersystem ermöglicht es, dass die Steuerhormone ohne starke Verdünnung zum Vorderlappen gelangen.
31. Auf diese Weise können bereits sehr geringe Hormonmengen die Funktion der Hypophyse wirksam beeinflussen.
32. Die Zellen des Drüsenlappens geben ihre Hormone entsprechend den Signalen aus dem Hypothalamus in das Blut ab.
33. Diese Hormone steuern teilweise die Tätigkeit anderer endokriner Drüsen.
34. Die Hormone der Zielorgane geben eine Rückmeldung an die Hypophyse und den Hypothalamus.
35. Diese Rückkopplung stabilisiert die Konzentration der Hormone im Blut.
36. Die Verbindung der Neurohypophyse mit dem Hypothalamus beruht nicht auf Pfortadergefäßen, sondern auf Nervenfasern.
37. Diese Nervenfasern gehen hauptsächlich von den Nervenzellen zweier hypothalamischer Kerne aus.
38. Der eine ist der über dem Sehnerv gelegene Kern (Nucleus supraopticus), der andere der neben dem dritten Ventrikel gelegene Kern (Nucleus paraventricularis).
39. In diesen großen neurosekretorischen Zellen werden das antidiuretische Hormon und Oxytocin gebildet.
40. Die Hormone werden in den Fortsätzen der Nervenzellen zum Hinterlappen der Hypophyse transportiert.
41. Die Nervenfasern bilden gemeinsam die hypothalamisch-hypophysäre Bahn (Tractus hypothalamo-hypophysialis).
42. Diese Bahn erreicht die Neurohypophyse durch den Hypophysenstiel.
43. Die Endigungen der Nervenfasern liegen neben den Kapillaren des Hinterlappens.
44. Bei einer nervösen Erregung gelangen die gespeicherten Hormone unmittelbar in den Blutkreislauf.
45. Die Neurohypophyse bildet diese Hormone daher nicht selbst, sondern speichert und gibt die im Hypothalamus gebildeten Hormone ab.
46. An der Blutversorgung des Hinterlappens sind vor allem die unteren Hypophysenarterien (Arteriae hypophysiales inferiores) beteiligt.
47. Oberhalb der Hypophyse liegt die Kreuzung der Sehnerven (Chiasma opticum).
48. Deshalb kann eine Vergrößerung der Hypophyse die Sehnervenkreuzung zusammendrücken und Gesichtsfeldausfälle verursachen.
49. Der Hypothalamus wandelt Informationen des Nervensystems in hormonelle Befehle um, und die Hypophyse leitet diese an den Organismus weiter.
50. Die Gefäß- und Nervenverbindungen zwischen den beiden Organen gewährleisten die enge Zusammenarbeit von nervöser und hormoneller Steuerung.