13.3.2 – Az elülső lebeny hormonjai és célszervei – Die Hormone des Vorderlappens und ihre Zielorgane
1. Az elülső lebeny hat fontos hormont termel, amelyek a véren keresztül az egész testbe eljutnak. – Der Vorderlappen bildet sechs wichtige Hormone, die über das Blut den gesamten Körper erreichen.
2. Ezeket a hormonokat hatásmódjuk szerint két csoportra osztjuk. – Diese Hormone werden nach ihrer Wirkungsweise in zwei Gruppen eingeteilt.
3. A mirigyserkentő hormonok más belső elválasztású mirigyek működését irányítják. – Die glandotropen Hormone steuern die Tätigkeit anderer endokriner Drüsen.
4. A közvetlenül ható hormonok ezzel szemben nem mirigyekre, hanem egyéb szövetekre fejtik ki hatásukat. – Die direkt wirkenden (nichtglandotropen) Hormone wirken dagegen nicht auf Drüsen, sondern auf andere Gewebe.
5. Négy mirigyserkentő hormon van: a pajzsmirigyet, a mellékvesekérget és az ivarmirigyeket serkentő hormonok. – Es gibt vier glandotrope Hormone: jene, welche die Schilddrüse, die Nebennierenrinde und die Keimdrüsen anregen.
6. A két közvetlenül ható hormon a növekedési hormon és a tejelválasztást serkentő prolaktin. – Die beiden direkt wirkenden Hormone sind das Wachstumshormon und das milchbildende Prolaktin.
7. A pajzsmirigyet serkentő hormon a pajzsmirigyre hat. – Das schilddrüsenanregende Hormon (TSH) wirkt auf die Schilddrüse.
8. Arra készteti a pajzsmirigyet, hogy saját hormonjait termelje és a vérbe adja. – Es veranlasst die Schilddrüse, ihre eigenen Hormone zu bilden und in das Blut abzugeben.
9. A mellékvesekérget serkentő hormon a mellékvese kérgére hat. – Das die Nebennierenrinde anregende Hormon (ACTH) wirkt auf die Rinde der Nebenniere.
10. Elősegíti a kortizol és más kéreghormonok képződését. – Es fördert die Bildung von Kortisol und anderen Rindenhormonen.
11. A tüszőérést serkentő és a sárgatestet serkentő hormon az ivarmirigyekre, vagyis a petefészekre és a herére hat. – Das follikelreifende und das gelbkörperbildende Hormon (FSH und LH) wirken auf die Keimdrüsen, also auf Eierstock und Hoden.
12. A nőknél a tüszőérést serkentő hormon a petefészekben a tüszők érését segíti. – Bei der Frau fördert das follikelreifende Hormon die Reifung der Follikel im Eierstock.
13. A sárgatestet serkentő hormon váltja ki a tüszőrepedést és a sárgatest kialakulását. – Das gelbkörperbildende Hormon löst den Follikelsprung und die Entstehung des Gelbkörpers aus.
14. A férfiaknál a tüszőérést serkentő hormon a hímivarsejtek képződését támogatja. – Beim Mann unterstützt das follikelreifende Hormon die Bildung der Samenzellen.
15. A sárgatestet serkentő hormon a herében a hímivari hormon termelését indítja meg. – Das gelbkörperbildende Hormon regt im Hoden die Produktion des männlichen Geschlechtshormons an.
16. A két, ivarmirigyekre ható hormont közös néven ivarmirigy-serkentő hormonoknak nevezzük. – Die beiden auf die Keimdrüsen wirkenden Hormone werden mit einem gemeinsamen Namen Gonadotropine genannt.
17. A növekedési hormon a test szinte minden szövetére hat. – Das Wachstumshormon wirkt auf nahezu alle Gewebe des Körpers.
18. Elősegíti a csontok, az izmok és a szervek növekedését, különösen gyermek- és serdülőkorban. – Es fördert das Wachstum von Knochen, Muskeln und Organen, besonders im Kindes- und Jugendalter.
19. Hatásának nagy része közvetve, a máj közreműködésével érvényesül. – Ein großer Teil seiner Wirkung entfaltet sich indirekt über die Leber.
20. A máj olyan növekedési anyagokat termel, amelyek a csontok hosszanti növekedését közvetítik. – Die Leber bildet Wachstumsstoffe (Somatomedine), welche das Längenwachstum der Knochen vermitteln.
21. A növekedési hormon az anyagcserét is befolyásolja: zsírt szabadít fel és emeli a vércukorszintet. – Das Wachstumshormon beeinflusst auch den Stoffwechsel: Es setzt Fett frei und hebt den Blutzuckerspiegel.
22. Ha ebből a hormonból gyermekkorban túl sok termelődik, óriásnövés alakul ki. – Wird von diesem Hormon im Kindesalter zu viel gebildet, entsteht ein Riesenwuchs (Gigantismus).
23. Ha a túltermelés felnőttkorban jelentkezik, a kéz, a láb és az arc csontjai megvastagodnak. – Tritt die Überproduktion im Erwachsenenalter auf, verdicken sich die Knochen von Hand, Fuß und Gesicht (Akromegalie).
24. A hormon gyermekkori hiánya ezzel szemben törpenövéshez vezet. – Ein Mangel des Hormons im Kindesalter führt dagegen zu Kleinwuchs.
25. A prolaktin elsősorban az emlőmirigyre hat. – Das Prolaktin wirkt vor allem auf die Milchdrüse.
26. A szülés után serkenti a tejtermelést. – Nach der Geburt regt es die Milchbildung an.
27. A terhesség folyamán a prolaktin elválasztása fokozódik, a szülés után pedig a szopás ingere tartja fenn. – Während der Schwangerschaft nimmt die Ausschüttung des Prolaktins zu, nach der Geburt hält der Saugreiz sie aufrecht.
28. A prolaktin a szoptatás ideje alatt gátolja is új petesejtek érését. – Das Prolaktin hemmt während der Stillzeit zugleich die Reifung neuer Eizellen.
29. Az elülső lebeny működését a felette elhelyezkedő hipotalamusz irányítja. – Die Tätigkeit des Vorderlappens wird vom darüberliegenden Hypothalamus gesteuert.
30. A hipotalamusz apró erek egy különleges rendszerén át küldi le serkentő és gátló anyagait. – Der Hypothalamus sendet seine steuernden Stoffe über ein besonderes System kleiner Gefäße hinab.
31. A serkentő anyagok fokozzák, a gátló anyagok pedig csökkentik az egyes hormonok kibocsátását. – Die anregenden Stoffe steigern und die hemmenden Stoffe verringern die Ausschüttung der einzelnen Hormone.
32. A célmirigyek hormonjai viszont visszahatnak, és fékezik az elülső lebenyt. – Die Hormone der Zieldrüsen wirken ihrerseits zurück und bremsen den Vorderlappen.
33. Ha például sok pajzsmirigyhormon van a vérben, a pajzsmirigyet serkentő hormon kibocsátása csökken. – Ist zum Beispiel viel Schilddrüsenhormon im Blut, so sinkt die Ausschüttung des schilddrüsenanregenden Hormons.
34. Ezt a fékező visszahatást negatív visszacsatolásnak nevezzük. – Diese bremsende Rückwirkung wird als negative Rückkopplung bezeichnet.
35. A szabályozókör így szűk határok között tartja a hormonok szintjét. – Der Regelkreis hält den Spiegel der Hormone auf diese Weise in engen Grenzen.
36. Az irányító szerepe miatt az agyalapi mirigyet gyakran a belső elválasztású mirigyek „karmesterének” nevezik. – Wegen ihrer leitenden Rolle wird die Hypophyse oft als der „Dirigent“ der endokrinen Drüsen bezeichnet.
37. Maga a mirigy azonban egy magasabb szintű központnak, a hipotalamusznak van alárendelve. – Die Drüse selbst ist jedoch einem übergeordneten Zentrum, dem Hypothalamus, untergeordnet.
38. Minden mirigyserkentő hormonnak megvan a maga meghatározott célmirigye. – Jedes glandotrope Hormon hat seine eigene, festgelegte Zieldrüse.
39. A közvetlenül ható hormonok célsejtjei ezzel szemben szétszórtan, a test számos pontján találhatók. – Die Zielzellen der direkt wirkenden Hormone liegen dagegen verstreut an vielen Stellen des Körpers.
40. Az elülső lebeny zavarai ezért egyszerre több szervet is érintenek, ami a hormonrendszer megértését különösen fontossá teszi. – Störungen des Vorderlappens betreffen daher mehrere Organe zugleich, was das Verständnis des Hormonsystems besonders wichtig macht.
(aufklappen)magyar
1. Az elülső lebeny hat fontos hormont termel, amelyek a véren keresztül az egész testbe eljutnak.
2. Ezeket a hormonokat hatásmódjuk szerint két csoportra osztjuk.
3. A mirigyserkentő hormonok más belső elválasztású mirigyek működését irányítják.
4. A közvetlenül ható hormonok ezzel szemben nem mirigyekre, hanem egyéb szövetekre fejtik ki hatásukat.
5. Négy mirigyserkentő hormon van: a pajzsmirigyet, a mellékvesekérget és az ivarmirigyeket serkentő hormonok.
6. A két közvetlenül ható hormon a növekedési hormon és a tejelválasztást serkentő prolaktin.
7. A pajzsmirigyet serkentő hormon a pajzsmirigyre hat.
8. Arra készteti a pajzsmirigyet, hogy saját hormonjait termelje és a vérbe adja.
9. A mellékvesekérget serkentő hormon a mellékvese kérgére hat.
10. Elősegíti a kortizol és más kéreghormonok képződését.
11. A tüszőérést serkentő és a sárgatestet serkentő hormon az ivarmirigyekre, vagyis a petefészekre és a herére hat.
12. A nőknél a tüszőérést serkentő hormon a petefészekben a tüszők érését segíti.
13. A sárgatestet serkentő hormon váltja ki a tüszőrepedést és a sárgatest kialakulását.
14. A férfiaknál a tüszőérést serkentő hormon a hímivarsejtek képződését támogatja.
15. A sárgatestet serkentő hormon a herében a hímivari hormon termelését indítja meg.
16. A két, ivarmirigyekre ható hormont közös néven ivarmirigy-serkentő hormonoknak nevezzük.
17. A növekedési hormon a test szinte minden szövetére hat.
18. Elősegíti a csontok, az izmok és a szervek növekedését, különösen gyermek- és serdülőkorban.
19. Hatásának nagy része közvetve, a máj közreműködésével érvényesül.
20. A máj olyan növekedési anyagokat termel, amelyek a csontok hosszanti növekedését közvetítik.
21. A növekedési hormon az anyagcserét is befolyásolja: zsírt szabadít fel és emeli a vércukorszintet.
22. Ha ebből a hormonból gyermekkorban túl sok termelődik, óriásnövés alakul ki.
23. Ha a túltermelés felnőttkorban jelentkezik, a kéz, a láb és az arc csontjai megvastagodnak.
24. A hormon gyermekkori hiánya ezzel szemben törpenövéshez vezet.
25. A prolaktin elsősorban az emlőmirigyre hat.
26. A szülés után serkenti a tejtermelést.
27. A terhesség folyamán a prolaktin elválasztása fokozódik, a szülés után pedig a szopás ingere tartja fenn.
28. A prolaktin a szoptatás ideje alatt gátolja is új petesejtek érését.
29. Az elülső lebeny működését a felette elhelyezkedő hipotalamusz irányítja.
30. A hipotalamusz apró erek egy különleges rendszerén át küldi le serkentő és gátló anyagait.
31. A serkentő anyagok fokozzák, a gátló anyagok pedig csökkentik az egyes hormonok kibocsátását.
32. A célmirigyek hormonjai viszont visszahatnak, és fékezik az elülső lebenyt.
33. Ha például sok pajzsmirigyhormon van a vérben, a pajzsmirigyet serkentő hormon kibocsátása csökken.
34. Ezt a fékező visszahatást negatív visszacsatolásnak nevezzük.
35. A szabályozókör így szűk határok között tartja a hormonok szintjét.
36. Az irányító szerepe miatt az agyalapi mirigyet gyakran a belső elválasztású mirigyek „karmesterének” nevezik.
37. Maga a mirigy azonban egy magasabb szintű központnak, a hipotalamusznak van alárendelve.
38. Minden mirigyserkentő hormonnak megvan a maga meghatározott célmirigye.
39. A közvetlenül ható hormonok célsejtjei ezzel szemben szétszórtan, a test számos pontján találhatók.
40. Az elülső lebeny zavarai ezért egyszerre több szervet is érintenek, ami a hormonrendszer megértését különösen fontossá teszi.
(aufklappen)német
1. Der Vorderlappen bildet sechs wichtige Hormone, die über das Blut den gesamten Körper erreichen.
2. Diese Hormone werden nach ihrer Wirkungsweise in zwei Gruppen eingeteilt.
3. Die glandotropen Hormone steuern die Tätigkeit anderer endokriner Drüsen.
4. Die direkt wirkenden (nichtglandotropen) Hormone wirken dagegen nicht auf Drüsen, sondern auf andere Gewebe.
5. Es gibt vier glandotrope Hormone: jene, welche die Schilddrüse, die Nebennierenrinde und die Keimdrüsen anregen.
6. Die beiden direkt wirkenden Hormone sind das Wachstumshormon und das milchbildende Prolaktin.
7. Das schilddrüsenanregende Hormon (TSH) wirkt auf die Schilddrüse.
8. Es veranlasst die Schilddrüse, ihre eigenen Hormone zu bilden und in das Blut abzugeben.
9. Das die Nebennierenrinde anregende Hormon (ACTH) wirkt auf die Rinde der Nebenniere.
10. Es fördert die Bildung von Kortisol und anderen Rindenhormonen.
11. Das follikelreifende und das gelbkörperbildende Hormon (FSH und LH) wirken auf die Keimdrüsen, also auf Eierstock und Hoden.
12. Bei der Frau fördert das follikelreifende Hormon die Reifung der Follikel im Eierstock.
13. Das gelbkörperbildende Hormon löst den Follikelsprung und die Entstehung des Gelbkörpers aus.
14. Beim Mann unterstützt das follikelreifende Hormon die Bildung der Samenzellen.
15. Das gelbkörperbildende Hormon regt im Hoden die Produktion des männlichen Geschlechtshormons an.
16. Die beiden auf die Keimdrüsen wirkenden Hormone werden mit einem gemeinsamen Namen Gonadotropine genannt.
17. Das Wachstumshormon wirkt auf nahezu alle Gewebe des Körpers.
18. Es fördert das Wachstum von Knochen, Muskeln und Organen, besonders im Kindes- und Jugendalter.
19. Ein großer Teil seiner Wirkung entfaltet sich indirekt über die Leber.
20. Die Leber bildet Wachstumsstoffe (Somatomedine), welche das Längenwachstum der Knochen vermitteln.
21. Das Wachstumshormon beeinflusst auch den Stoffwechsel: Es setzt Fett frei und hebt den Blutzuckerspiegel.
22. Wird von diesem Hormon im Kindesalter zu viel gebildet, entsteht ein Riesenwuchs (Gigantismus).
23. Tritt die Überproduktion im Erwachsenenalter auf, verdicken sich die Knochen von Hand, Fuß und Gesicht (Akromegalie).
24. Ein Mangel des Hormons im Kindesalter führt dagegen zu Kleinwuchs.
25. Das Prolaktin wirkt vor allem auf die Milchdrüse.
26. Nach der Geburt regt es die Milchbildung an.
27. Während der Schwangerschaft nimmt die Ausschüttung des Prolaktins zu, nach der Geburt hält der Saugreiz sie aufrecht.
28. Das Prolaktin hemmt während der Stillzeit zugleich die Reifung neuer Eizellen.
29. Die Tätigkeit des Vorderlappens wird vom darüberliegenden Hypothalamus gesteuert.
30. Der Hypothalamus sendet seine steuernden Stoffe über ein besonderes System kleiner Gefäße hinab.
31. Die anregenden Stoffe steigern und die hemmenden Stoffe verringern die Ausschüttung der einzelnen Hormone.
32. Die Hormone der Zieldrüsen wirken ihrerseits zurück und bremsen den Vorderlappen.
33. Ist zum Beispiel viel Schilddrüsenhormon im Blut, so sinkt die Ausschüttung des schilddrüsenanregenden Hormons.
34. Diese bremsende Rückwirkung wird als negative Rückkopplung bezeichnet.
35. Der Regelkreis hält den Spiegel der Hormone auf diese Weise in engen Grenzen.
36. Wegen ihrer leitenden Rolle wird die Hypophyse oft als der „Dirigent“ der endokrinen Drüsen bezeichnet.
37. Die Drüse selbst ist jedoch einem übergeordneten Zentrum, dem Hypothalamus, untergeordnet.
38. Jedes glandotrope Hormon hat seine eigene, festgelegte Zieldrüse.
39. Die Zielzellen der direkt wirkenden Hormone liegen dagegen verstreut an vielen Stellen des Körpers.
40. Störungen des Vorderlappens betreffen daher mehrere Organe zugleich, was das Verständnis des Hormonsystems besonders wichtig macht.