13.3.3 – A hátulsó lebeny mint neurohormonális raktár – Der Hinterlappen als neurohormonaler Speicher
1. A hátulsó lebeny nem mirigysejtekből, hanem idegszövetből áll. – Der Hinterlappen besteht nicht aus Drüsenzellen, sondern aus Nervengewebe.
2. Maga nem termel hormonokat, hanem két kész hormont raktároz és bocsát ki. – Er selbst bildet keine Hormone, sondern speichert und gibt zwei fertige Hormone ab.
3. Ezt a két hormont a felette fekvő hipotalamusz állítja elő. – Diese beiden Hormone werden vom darüberliegenden Hypothalamus hergestellt.
4. A termelő sejtek a hipotalamusz két sejtcsoportjában, két magban helyezkednek el. – Die bildenden Zellen liegen in zwei Zellgruppen, zwei Kernen des Hypothalamus.
5. Az egyik a látóidegkereszteződés fölötti mag, a másik az agykamra melletti mag. – Der eine ist der Kern über der Sehnervenkreuzung (Nucleus supraopticus), der andere der Kern neben der Hirnkammer (Nucleus paraventricularis).
6. Ezek különleges idegsejtek, amelyek egyszerre viselkednek mirigysejtként és idegsejtként. – Dies sind besondere Nervenzellen, die sich zugleich wie Drüsenzellen und wie Nervenzellen verhalten.
7. Hormont termelnek, mint egy mirigy, de azt idegsejt módjára, nyúlványukon át vezetik tovább. – Sie bilden ein Hormon wie eine Drüse, leiten es aber nach Art der Nervenzellen über ihren Fortsatz weiter.
8. A hormonokat apró szemcsékbe csomagolják, és a hosszú idegnyúlványok mentén szállítják lefelé. – Die Hormone werden in kleine Granula verpackt und entlang der langen Nervenfortsätze nach unten befördert.
9. Ezek a nyúlványok egy köteget alkotnak, amely a hipotalamuszt a hátulsó lebennyel köti össze. – Diese Fortsätze bilden ein Bündel, das den Hypothalamus mit dem Hinterlappen verbindet.
10. A köteg a mirigy nyelén át fut le egészen a hátulsó lebenyig. – Das Bündel zieht durch den Stiel der Drüse bis in den Hinterlappen hinab.
11. Ott az idegvégződések addig tárolják a hormonokat, amíg kibocsátásukra sor nem kerül. – Dort speichern die Nervenendigungen die Hormone, bis es zu ihrer Ausschüttung kommt.
12. A tároló helyek a mikroszkópban apró duzzanatokként, úgynevezett Herring-testekként láthatók. – Die Speicherorte erscheinen im Mikroskop als kleine Auftreibungen, die sogenannten Herring-Körper.
13. Megfelelő ingerre a hormonok a hátulsó lebeny hajszálereibe ürülnek, és így a vérbe kerülnek. – Auf einen entsprechenden Reiz hin werden die Hormone in die Kapillaren des Hinterlappens entleert und gelangen so in das Blut.
14. Azt a folyamatot, amelyben idegsejtek hormont termelnek, idegi elválasztásnak nevezzük. – Den Vorgang, bei dem Nervenzellen ein Hormon bilden, bezeichnet man als Neurosekretion.
15. Az idegvégződéseken kívül a hátulsó lebeny támasztó gliasejteket is tartalmaz. – Neben den Nervenendigungen enthält der Hinterlappen auch stützende Gliazellen (Pituizyten).
16. A raktározott két hormon a vízvisszatartó hormon és az oxitocin. – Die beiden gespeicherten Hormone sind das wasserrückhaltende Hormon (ADH) und das Oxytocin.
17. A vízvisszatartó hormont túlnyomórészt a látóidegkereszteződés fölötti magban termelik. – Das wasserrückhaltende Hormon wird überwiegend im Kern über der Sehnervenkreuzung gebildet.
18. Ez a hormon a vesére hat. – Dieses Hormon wirkt auf die Nieren.
19. Átjárhatóbbá teszi a vese gyűjtőcsatornáinak falát a víz számára. – Es macht die Wand der Sammelrohre der Niere für Wasser durchlässiger.
20. Ennek révén a szervezet visszatartja a vizet, és betöményíti a vizeletet. – Dadurch hält der Körper Wasser zurück und konzentriert den Harn.
21. E hormon hiányában a szervezet nagy mennyiségű, híg vizeletet választ ki. – Bei einem Mangel dieses Hormons scheidet der Körper große Mengen dünnen Harns aus.
22. Nagyobb töménységben ez a hormon összehúzza az ereket is, és emeli a vérnyomást. – In höherer Konzentration verengt dieses Hormon auch die Gefäße und hebt den Blutdruck.
23. Kibocsátását a vér só- és víztartalma, vagyis töménysége szabályozza. – Seine Ausschüttung wird durch den Salz- und Wassergehalt, also die Konzentration des Blutes, gesteuert.
24. Ha a vér túl töménnyé válik, több vízvisszatartó hormon szabadul fel. – Wird das Blut zu konzentriert, so wird mehr des wasserrückhaltenden Hormons freigesetzt.
25. Az oxitocint főként az agykamra melletti magban termelik. – Das Oxytocin wird vor allem im Kern neben der Hirnkammer gebildet.
26. Ez a hormon két, simaizomból álló célszervre hat. – Dieses Hormon wirkt auf zwei Zielorgane aus glatter Muskulatur.
27. Összehúzódásra készteti a méh izomzatát. – Es bringt die Muskulatur der Gebärmutter zum Zusammenziehen.
28. Ezért a szülés során, a fájások kiváltásában központi szerepet játszik. – Deshalb spielt es während der Geburt bei der Auslösung der Wehen eine zentrale Rolle.
29. Az emlőmirigyben az oxitocin a kész tej kiürítését, vagyis a tejleadást indítja meg. – In der Milchdrüse löst das Oxytocin die Entleerung der fertigen Milch, also den Milchfluss, aus.
30. A csecsemő szopása idegi úton, a hipotalamuszon keresztül váltja ki ezt a folyamatot. – Das Saugen des Säuglings löst diesen Vorgang auf nervösem Weg über den Hypothalamus aus.
31. Ez a jelenség jó példa az idegrendszer és a hormonrendszer együttműködésére. – Diese Erscheinung ist ein gutes Beispiel für das Zusammenwirken von Nerven- und Hormonsystem.
32. Mindkét hormon kis fehérje, amely kilenc aminosavból épül fel, és szerkezetük nagyon hasonló. – Beide Hormone sind kleine Eiweiße aus je neun Aminosäuren und in ihrem Aufbau einander sehr ähnlich.
33. A hátulsó lebeny tehát nem termelő mirigy, hanem raktár és átadóállomás. – Der Hinterlappen ist also keine bildende Drüse, sondern ein Speicher und eine Übergabestation.
34. A hipotalamusszal való szoros kapcsolata jól mutatja az idegi és a hormonális irányítás egységét. – Seine enge Verbindung mit dem Hypothalamus zeigt anschaulich die Einheit der nervösen und der hormonellen Steuerung.
35. Az elülső és a hátulsó lebeny együtt teszi az agyalapi mirigyet az agy és a hormonrendszer közötti kapcsolóhellyé. – Zusammen machen Vorderlappen und Hinterlappen die Hypophyse zur Schnittstelle zwischen Gehirn und Hormonsystem.
(aufklappen)magyar
1. A hátulsó lebeny nem mirigysejtekből, hanem idegszövetből áll.
2. Maga nem termel hormonokat, hanem két kész hormont raktároz és bocsát ki.
3. Ezt a két hormont a felette fekvő hipotalamusz állítja elő.
4. A termelő sejtek a hipotalamusz két sejtcsoportjában, két magban helyezkednek el.
5. Az egyik a látóidegkereszteződés fölötti mag, a másik az agykamra melletti mag.
6. Ezek különleges idegsejtek, amelyek egyszerre viselkednek mirigysejtként és idegsejtként.
7. Hormont termelnek, mint egy mirigy, de azt idegsejt módjára, nyúlványukon át vezetik tovább.
8. A hormonokat apró szemcsékbe csomagolják, és a hosszú idegnyúlványok mentén szállítják lefelé.
9. Ezek a nyúlványok egy köteget alkotnak, amely a hipotalamuszt a hátulsó lebennyel köti össze.
10. A köteg a mirigy nyelén át fut le egészen a hátulsó lebenyig.
11. Ott az idegvégződések addig tárolják a hormonokat, amíg kibocsátásukra sor nem kerül.
12. A tároló helyek a mikroszkópban apró duzzanatokként, úgynevezett Herring-testekként láthatók.
13. Megfelelő ingerre a hormonok a hátulsó lebeny hajszálereibe ürülnek, és így a vérbe kerülnek.
14. Azt a folyamatot, amelyben idegsejtek hormont termelnek, idegi elválasztásnak nevezzük.
15. Az idegvégződéseken kívül a hátulsó lebeny támasztó gliasejteket is tartalmaz.
16. A raktározott két hormon a vízvisszatartó hormon és az oxitocin.
17. A vízvisszatartó hormont túlnyomórészt a látóidegkereszteződés fölötti magban termelik.
18. Ez a hormon a vesére hat.
19. Átjárhatóbbá teszi a vese gyűjtőcsatornáinak falát a víz számára.
20. Ennek révén a szervezet visszatartja a vizet, és betöményíti a vizeletet.
21. E hormon hiányában a szervezet nagy mennyiségű, híg vizeletet választ ki.
22. Nagyobb töménységben ez a hormon összehúzza az ereket is, és emeli a vérnyomást.
23. Kibocsátását a vér só- és víztartalma, vagyis töménysége szabályozza.
24. Ha a vér túl töménnyé válik, több vízvisszatartó hormon szabadul fel.
25. Az oxitocint főként az agykamra melletti magban termelik.
26. Ez a hormon két, simaizomból álló célszervre hat.
27. Összehúzódásra készteti a méh izomzatát.
28. Ezért a szülés során, a fájások kiváltásában központi szerepet játszik.
29. Az emlőmirigyben az oxitocin a kész tej kiürítését, vagyis a tejleadást indítja meg.
30. A csecsemő szopása idegi úton, a hipotalamuszon keresztül váltja ki ezt a folyamatot.
31. Ez a jelenség jó példa az idegrendszer és a hormonrendszer együttműködésére.
32. Mindkét hormon kis fehérje, amely kilenc aminosavból épül fel, és szerkezetük nagyon hasonló.
33. A hátulsó lebeny tehát nem termelő mirigy, hanem raktár és átadóállomás.
34. A hipotalamusszal való szoros kapcsolata jól mutatja az idegi és a hormonális irányítás egységét.
35. Az elülső és a hátulsó lebeny együtt teszi az agyalapi mirigyet az agy és a hormonrendszer közötti kapcsolóhellyé.
(aufklappen)német
1. Der Hinterlappen besteht nicht aus Drüsenzellen, sondern aus Nervengewebe.
2. Er selbst bildet keine Hormone, sondern speichert und gibt zwei fertige Hormone ab.
3. Diese beiden Hormone werden vom darüberliegenden Hypothalamus hergestellt.
4. Die bildenden Zellen liegen in zwei Zellgruppen, zwei Kernen des Hypothalamus.
5. Der eine ist der Kern über der Sehnervenkreuzung (Nucleus supraopticus), der andere der Kern neben der Hirnkammer (Nucleus paraventricularis).
6. Dies sind besondere Nervenzellen, die sich zugleich wie Drüsenzellen und wie Nervenzellen verhalten.
7. Sie bilden ein Hormon wie eine Drüse, leiten es aber nach Art der Nervenzellen über ihren Fortsatz weiter.
8. Die Hormone werden in kleine Granula verpackt und entlang der langen Nervenfortsätze nach unten befördert.
9. Diese Fortsätze bilden ein Bündel, das den Hypothalamus mit dem Hinterlappen verbindet.
10. Das Bündel zieht durch den Stiel der Drüse bis in den Hinterlappen hinab.
11. Dort speichern die Nervenendigungen die Hormone, bis es zu ihrer Ausschüttung kommt.
12. Die Speicherorte erscheinen im Mikroskop als kleine Auftreibungen, die sogenannten Herring-Körper.
13. Auf einen entsprechenden Reiz hin werden die Hormone in die Kapillaren des Hinterlappens entleert und gelangen so in das Blut.
14. Den Vorgang, bei dem Nervenzellen ein Hormon bilden, bezeichnet man als Neurosekretion.
15. Neben den Nervenendigungen enthält der Hinterlappen auch stützende Gliazellen (Pituizyten).
16. Die beiden gespeicherten Hormone sind das wasserrückhaltende Hormon (ADH) und das Oxytocin.
17. Das wasserrückhaltende Hormon wird überwiegend im Kern über der Sehnervenkreuzung gebildet.
18. Dieses Hormon wirkt auf die Nieren.
19. Es macht die Wand der Sammelrohre der Niere für Wasser durchlässiger.
20. Dadurch hält der Körper Wasser zurück und konzentriert den Harn.
21. Bei einem Mangel dieses Hormons scheidet der Körper große Mengen dünnen Harns aus.
22. In höherer Konzentration verengt dieses Hormon auch die Gefäße und hebt den Blutdruck.
23. Seine Ausschüttung wird durch den Salz- und Wassergehalt, also die Konzentration des Blutes, gesteuert.
24. Wird das Blut zu konzentriert, so wird mehr des wasserrückhaltenden Hormons freigesetzt.
25. Das Oxytocin wird vor allem im Kern neben der Hirnkammer gebildet.
26. Dieses Hormon wirkt auf zwei Zielorgane aus glatter Muskulatur.
27. Es bringt die Muskulatur der Gebärmutter zum Zusammenziehen.
28. Deshalb spielt es während der Geburt bei der Auslösung der Wehen eine zentrale Rolle.
29. In der Milchdrüse löst das Oxytocin die Entleerung der fertigen Milch, also den Milchfluss, aus.
30. Das Saugen des Säuglings löst diesen Vorgang auf nervösem Weg über den Hypothalamus aus.
31. Diese Erscheinung ist ein gutes Beispiel für das Zusammenwirken von Nerven- und Hormonsystem.
32. Beide Hormone sind kleine Eiweiße aus je neun Aminosäuren und in ihrem Aufbau einander sehr ähnlich.
33. Der Hinterlappen ist also keine bildende Drüse, sondern ein Speicher und eine Übergabestation.
34. Seine enge Verbindung mit dem Hypothalamus zeigt anschaulich die Einheit der nervösen und der hormonellen Steuerung.
35. Zusammen machen Vorderlappen und Hinterlappen die Hypophyse zur Schnittstelle zwischen Gehirn und Hormonsystem.