1.11.3 – A vízháztartás és a szomjúság – Wasserhaushalt und Durst
1. A vízháztartás egyensúlya a vízfelvétel, tehát az ivás, az evés és az anyagcsere során keletkező víz összege. – Die Bilanz des Wasserhaushalts ist die Summe der Wasseraufnahme, also des Trinkens, Essens und des während des Stoffwechsels entstehenden Wassers.
2. Ezzel szemben áll a vízleadás, amely a vizelettel, a bőrön át, a kilégzéssel és a széklettel valósul meg. – Dem gegenüber steht die Wasserabgabe, die über den Harn, die Haut, den Atem und den Stuhl erfolgt.
3. A bőrön és a tüdőn keresztül történő párolgást, amelyről nem veszünk tudomást, észrevétlen vízvesztésnek hívjuk. – Die Verdunstung über die Haut und die Lunge, von der wir nichts bemerken, nennen wir unbemerkte Wasserabgabe (Perspiratio insensibilis).
4. A szervezetnek szüksége van egy minimális napi vizeletmennyiségre, hogy a salakanyagokat oldott állapotban ki tudja üríteni. – Der Organismus benötigt eine tägliche Mindestharnmenge, um die Schlackenstoffe in gelöstem Zustand ausscheiden zu können.
5. A napi folyadékigény tág határok között változik a környezeti hőmérséklet és a végzett fizikai munka függvényében. – Der tägliche Flüssigkeitsbedarf schwankt in weiten Grenzen in Abhängigkeit von der Umgebungstemperatur und der geleisteten körperlichen Arbeit.
6. A szomjúságérzet a szervezet jelzése, amely akkor alakul ki, ha csökken a víztartalom vagy nő a sókoncentráció. – Das Durstgefühl ist ein Signal des Organismus, das entsteht, wenn der Wassergehalt sinkt oder die Salzkonzentration steigt.
7. Speciális receptorok figyelik a vér ozmotikus nyomását, azaz sótartalmát, valamint a keringő vér térfogatát. – Spezielle Rezeptoren überwachen den osmotischen Druck des Blutes, also den Salzgehalt, sowie das Volumen des zirkulierenden Blutes.
8. A szomjúságközpont az agy egyik központi szabályozó területén, a köztiagyban található. – Das Durstzentrum befindet sich in einem zentralen Regulationsareal des Gehirns, dem Zwischenhirn (Diencephalon).
9. A vízvisszatartást egy speciális hormon segíti, amely a vesecsatornákban fokozza a víz visszaszívását. – Die Wassereinsparung wird durch ein spezielles Hormon (antidiuretisches Hormon, ADH) unterstützt, welches in den Nierenkanälchen die Rückresorption von Wasser steigert.
10. Az alkohol és a kávé gátolják e hormon hatását, ami a vizeletmennyiség növekedéséhez vezet. – Alkohol und Kaffee hemmen die Wirkung dieses Hormons, was zu einer Steigerung der Harnmenge führt.
11. A sóháztartás és a vérnyomás szabályozása elválaszthatatlanul összefügg a vese működésével. – Der Salzhaushalt und die Blutdruckregulation hängen untrennbar mit der Funktion der Niere zusammen.
12. Végezetül a vese fontos szerepet játszik a vér savasságának, azaz a pH-értéknek a finomhangolásában is. – Schließlich spielt die Niere auch eine wichtige Rolle bei der Feinabstimmung des Säuregrads des Blutes, also des pH-Werts.
(aufklappen)magyar
1. A vízháztartás egyensúlya a vízfelvétel, tehát az ivás, az evés és az anyagcsere során keletkező víz összege.
2. Ezzel szemben áll a vízleadás, amely a vizelettel, a bőrön át, a kilégzéssel és a széklettel valósul meg.
3. A bőrön és a tüdőn keresztül történő párolgást, amelyről nem veszünk tudomást, észrevétlen vízvesztésnek hívjuk.
4. A szervezetnek szüksége van egy minimális napi vizeletmennyiségre, hogy a salakanyagokat oldott állapotban ki tudja üríteni.
5. A napi folyadékigény tág határok között változik a környezeti hőmérséklet és a végzett fizikai munka függvényében.
6. A szomjúságérzet a szervezet jelzése, amely akkor alakul ki, ha csökken a víztartalom vagy nő a sókoncentráció.
7. Speciális receptorok figyelik a vér ozmotikus nyomását, azaz sótartalmát, valamint a keringő vér térfogatát.
8. A szomjúságközpont az agy egyik központi szabályozó területén, a köztiagyban található.
9. A vízvisszatartást egy speciális hormon segíti, amely a vesecsatornákban fokozza a víz visszaszívását.
10. Az alkohol és a kávé gátolják e hormon hatását, ami a vizeletmennyiség növekedéséhez vezet.
11. A sóháztartás és a vérnyomás szabályozása elválaszthatatlanul összefügg a vese működésével.
12. Végezetül a vese fontos szerepet játszik a vér savasságának, azaz a pH-értéknek a finomhangolásában is.
(aufklappen)német
1. Die Bilanz des Wasserhaushalts ist die Summe der Wasseraufnahme, also des Trinkens, Essens und des während des Stoffwechsels entstehenden Wassers.
2. Dem gegenüber steht die Wasserabgabe, die über den Harn, die Haut, den Atem und den Stuhl erfolgt.
3. Die Verdunstung über die Haut und die Lunge, von der wir nichts bemerken, nennen wir unbemerkte Wasserabgabe (Perspiratio insensibilis).
4. Der Organismus benötigt eine tägliche Mindestharnmenge, um die Schlackenstoffe in gelöstem Zustand ausscheiden zu können.
5. Der tägliche Flüssigkeitsbedarf schwankt in weiten Grenzen in Abhängigkeit von der Umgebungstemperatur und der geleisteten körperlichen Arbeit.
6. Das Durstgefühl ist ein Signal des Organismus, das entsteht, wenn der Wassergehalt sinkt oder die Salzkonzentration steigt.
7. Spezielle Rezeptoren überwachen den osmotischen Druck des Blutes, also den Salzgehalt, sowie das Volumen des zirkulierenden Blutes.
8. Das Durstzentrum befindet sich in einem zentralen Regulationsareal des Gehirns, dem Zwischenhirn (Diencephalon).
9. Die Wassereinsparung wird durch ein spezielles Hormon (antidiuretisches Hormon, ADH) unterstützt, welches in den Nierenkanälchen die Rückresorption von Wasser steigert.
10. Alkohol und Kaffee hemmen die Wirkung dieses Hormons, was zu einer Steigerung der Harnmenge führt.
11. Der Salzhaushalt und die Blutdruckregulation hängen untrennbar mit der Funktion der Niere zusammen.
12. Schließlich spielt die Niere auch eine wichtige Rolle bei der Feinabstimmung des Säuregrads des Blutes, also des pH-Werts.