6.5.2 – A szőrnövekedés ciklusa és a szőrzet típusai – Der Haarzyklus und die Haartypen
1. A szőrszál nem növekszik folyamatosan korlátlan ideig, hanem ismétlődő növekedési, átmeneti, nyugalmi és kihullási szakaszokon halad keresztül. – Das Haar wächst nicht unbegrenzt kontinuierlich, sondern durchläuft wiederholt Wachstums-, Übergangs-, Ruhe- und Ausfallphasen.
2. E szakaszok összességét szőrciklusnak nevezik, amelynek időtartama testtájanként, életkoronként és az egyes tüszők között is jelentősen eltérhet. – Die Gesamtheit dieser Phasen wird als Haarzyklus bezeichnet, dessen Dauer je nach Körperregion, Lebensalter und individuellem Follikel erheblich variieren kann.
3. Mivel a szomszédos emberi szőrtüszők rendszerint nem teljesen összehangoltan működnek, a szőrzet megújulása többnyire folyamatos és kevéssé feltűnő. – Da benachbarte menschliche Haarfollikel gewöhnlich nicht vollständig synchron arbeiten, erfolgt die Erneuerung der Behaarung meist kontinuierlich und wenig auffällig.
4. A ciklus leghosszabb része az aktív növekedési szakasz, az anagén fázis, amelyben a szőrhagyma mátrixsejtjei gyorsan osztódnak. – Den längsten Abschnitt des Zyklus bildet die aktive Wachstumsphase, die Anagenphase, in der sich die Matrixzellen der Haarzwiebel rasch teilen.
5. Ebben az időszakban a szőrszemölcs szorosan kapcsolódik a mátrixhoz, kapillárisai pedig biztosítják a nagy anyagcsere-igényű sejtek ellátását. – Während dieser Zeit steht die Haarpapille in engem Kontakt mit der Matrix, und ihre Kapillaren versorgen die stoffwechselaktiven Zellen.
6. Az újonnan képződő sejtek felfelé tolódva differenciálódnak, keratint halmoznak fel, majd elhalva beépülnek a növekvő szőrszálba. – Die neugebildeten Zellen werden nach oben geschoben, differenzieren sich, lagern Keratin ein und werden nach ihrem Absterben in das wachsende Haar eingebaut.
7. A fejbőr terminális hajszálainak anagén szakasza rendszerint több évig tart, ami lehetővé teszi, hogy azok jelentős hosszúságot érjenek el. – Die Anagenphase der terminalen Kopfhaare dauert gewöhnlich mehrere Jahre, wodurch sie eine beträchtliche Länge erreichen können.
8. Ezzel szemben a szemöldök, a szempilla és számos testszőr anagén fázisa rövid, ezért e szőrök hossza természetes körülmények között korlátozott marad. – Demgegenüber ist die Anagenphase von Augenbrauen, Wimpern und vielen Körperhaaren kurz, weshalb ihre Länge unter natürlichen Bedingungen begrenzt bleibt.
9. Az anagén végén a mátrix sejtosztódása lelassul, majd megkezdődik a rövid átmeneti, úgynevezett katagén szakasz. – Am Ende der Anagenphase verlangsamt sich die Teilung der Matrixzellen, worauf die kurze Übergangsphase, die sogenannte Katagenphase, beginnt.
10. A katagén során a szőrhagyma alsó része visszafejlődik, a mátrix aktivitása megszűnik, és a tüsző mély szakasza fokozatosan megrövidül. – Während der Katagenphase bildet sich der untere Teil der Haarzwiebel zurück, die Matrixaktivität endet und der tiefe Follikelabschnitt verkürzt sich allmählich.
11. Eközben a szőrszemölcs leválik a korábbi mátrixról, de a visszahúzódó hámos köteg közelében marad, hogy később új növekedési központ alakulhasson ki. – Dabei löst sich die Haarpapille von der bisherigen Matrix, bleibt jedoch nahe dem zurückweichenden Epithelstrang, damit später ein neues Wachstumszentrum entstehen kann.
12. A katagén szakasz csupán néhány hétig tart, mégis alapvető átalakulást jelent az aktívan növekvő és a nyugalomban lévő tüsző között. – Die Katagenphase dauert nur wenige Wochen, stellt jedoch einen grundlegenden Umbau zwischen aktiv wachsendem und ruhendem Follikel dar.
13. Ezt követi a telogén fázis, amelyben a megrövidült szőrtüsző nyugalmi állapotba kerül, míg a teljesen elszarusodott szőrszál benne marad. – Darauf folgt die Telogenphase, in der der verkürzte Haarfollikel ruht, während das vollständig verhornte Haar zunächst in ihm verbleibt.
14. A nyugalmi szőrszál alsó vége bunkószerűen megvastagodott, ezért ezt a képletet bunkószőrnek vagy klubszőrnek nevezik. – Das untere Ende des ruhenden Haares ist keulenförmig verdickt, weshalb es als Kolben- oder Keulenhaar bezeichnet wird.
15. Bár a klubszőr már nem növekszik, a tüsző falához kapcsolódó hámelemek egy ideig még megtartják, így nem hullik ki azonnal. – Obwohl das Keulenhaar nicht mehr wächst, wird es noch eine Zeit lang von epithelialen Verbindungen an der Follikelwand festgehalten und fällt daher nicht sofort aus.
16. A telogén végén megkezdődő kihullási folyamatot exogén szakasznak nevezik, amelynek során a régi szőrszál fokozatosan kiszabadul a tüszőből. – Der am Ende der Telogenphase beginnende Ausfall wird als Exogenphase bezeichnet, während der sich das alte Haar allmählich aus dem Follikel löst.
17. Kihullását gyakran az alatta fejlődő új szőrszál segíti elő, amely felfelé növekedve ugyanazon tüszőcsatornán keresztül jut a felszínre. – Sein Ausfall wird häufig durch das darunter entstehende neue Haar gefördert, das nach oben wächst und durch denselben Follikelkanal zur Oberfläche gelangt.
18. Az új anagén fázis kezdetén a bulge-régió őssejtjeinek utódai lefelé vándorolnak, körülveszik a papillát, és új mátrixot hoznak létre. – Zu Beginn einer neuen Anagenphase wandern Abkömmlinge der Stammzellen aus der Bulge-Region nach unten, umgeben die Papille und bilden eine neue Matrix.
19. A szőrciklust helyi növekedési faktorok, hormonális hatások, idegi jelzések, tápláltsági állapot és örökletes tényezők egyaránt befolyásolják. – Der Haarzyklus wird durch lokale Wachstumsfaktoren, hormonelle Einflüsse, nervale Signale, den Ernährungszustand und erbliche Faktoren gesteuert.
20. Különösen fontosak az androgének, amelyek egyes testtájakon erősítik a terminális szőrzet kialakulását, más területeken azonban hajhullásra hajlamosíthatnak. – Besonders bedeutsam sind Androgene, die in manchen Körperregionen die Ausbildung terminaler Haare fördern, in anderen Bereichen jedoch Haarausfall begünstigen können.
21. A szőrzet típusa a szőrszál vastagsága, hossza, pigmentáltsága, velőállománya és a hozzá tartozó tüsző mélysége alapján különböztethető meg. – Die Haartypen werden anhand von Dicke, Länge, Pigmentierung und Markgehalt des Haares sowie der Tiefe des zugehörigen Follikels unterschieden.
22. A magzati élet során elsőként finom, puha és többnyire pigment nélküli lanugószőrzet jelenik meg, amely a test nagy részét átmenetileg beborítja. – Während des fetalen Lebens entsteht zunächst die feine, weiche und meist unpigmentierte Lanugobehaarung, die vorübergehend einen großen Teil des Körpers bedeckt.
23. A lanugószőrök hozzájárulnak a magzatmáz bőrfelszínen való rögzítéséhez, majd a születés előtt vagy röviddel utána nagyrészt kihullanak. – Lanugohaare tragen zur Befestigung der Käseschmiere an der Hautoberfläche bei und fallen größtenteils vor oder kurz nach der Geburt aus.
24. Helyükön rövid, vékony, rendszerint alig pigmentált piheszőrök, vagyis vellusszőrök fejlődnek, amelyek a testfelület jelentős részét borítják. – An ihrer Stelle entstehen kurze, dünne und meist schwach pigmentierte Flaumhaare, die sogenannten Vellushaare, welche einen großen Teil der Körperoberfläche bedecken.
25. A vellusszőrök rendszerint nem tartalmaznak összefüggő velőállományt, tüszőik pedig sekélyebbek és kisebbek a terminális szőrök tüszőinél. – Vellushaare besitzen gewöhnlich kein durchgehendes Mark, und ihre Follikel sind flacher und kleiner als jene der Terminalhaare.
26. Már gyermekkorban terminális szőrzet található a fejbőrön, a szemöldökön és a szempillákon, ahol a szálak vastagabbak, hosszabbak és erősebben pigmentáltak. – Bereits im Kindesalter findet sich Terminalbehaarung an Kopfhaut, Augenbrauen und Wimpern, wo die Haare dicker, länger und stärker pigmentiert sind.
27. A pubertás hormonális változásai hatására bizonyos vellusszőrök terminális szőrökké alakulnak, különösen a hónaljban és a szeméremtájékon. – Unter dem Einfluss der hormonellen Veränderungen der Pubertät wandeln sich bestimmte Vellushaare in Terminalhaare um, besonders in den Achselhöhlen und in der Schamregion.
28. Férfiakban az androgénhatás rendszerint az arcon, a mellkason, a hason és részben a végtagokon is fokozza a durvább szőrzet kialakulását. – Bei Männern fördert die Androgenwirkung gewöhnlich auch im Gesicht, an Brust und Bauch sowie teilweise an den Extremitäten die Ausbildung kräftigerer Haare.
29. A hónalj- és szeméremszőrzet mindkét nemben úgynevezett ambiszexuális szőrzet, míg a szakáll és a jellegzetes férfias törzsszőrzet nemhez kötötten fejlődik. – Achsel- und Schambehaarung gelten bei beiden Geschlechtern als ambisexuelle Behaarung, während Bart und typische männliche Rumpfbehaarung geschlechtsspezifisch entstehen.
30. Alakjuk szerint a szőrszálak lehetnek egyenesek, hullámosak vagy göndörek, amit főként a tüsző formája és a kéregállomány aszimmetrikus szerkezete határoz meg. – Nach ihrer Form können Haare glatt, gewellt oder lockig sein, was vor allem durch die Gestalt des Follikels und den asymmetrischen Aufbau der Rinde bestimmt wird.
31. Az egyenes haj keresztmetszete többnyire kerek, míg az erősebben göndör hajszál gyakran ellipszis vagy lapított alakú. – Glattes Haar besitzt meist einen runden Querschnitt, während stark gelocktes Haar häufig elliptisch oder abgeflacht ist.
32. Az életkor előrehaladtával a mátrix melanocytáinak működése csökkenhet, ezért az újonnan képződő hajszálak egyre kevesebb pigmentet tartalmaznak. – Mit zunehmendem Alter kann die Aktivität der Melanozyten in der Matrix abnehmen, sodass neugebildete Haare immer weniger Pigment enthalten.
33. Az ősz haj tehát nem a már kinőtt szőrszál elszíneződésével keletkezik, hanem eleve pigmenthiányosan képződő új hajszálak megjelenésének következménye. – Graues Haar entsteht somit nicht durch eine Verfärbung bereits gewachsener Haare, sondern durch das Auftreten neuer, von Anfang an pigmentarmer Haare.
34. A tüszők ciklikus működésének tartós zavara, miniatürizációja vagy pusztulása a szőrzet ritkulásához, szerkezetének megváltozásához, illetve maradandó hiányához vezethet. – Eine anhaltende Störung, Miniaturisierung oder Zerstörung der zyklisch arbeitenden Follikel kann zur Ausdünnung, Strukturveränderung oder zum dauerhaften Verlust der Behaarung führen.
35. A szőrzet mindenkori képe ezért nemcsak a szőrszálak számától, hanem azok típusától, növekedési szakaszától, pigmentációjától és hormonális érzékenységétől is függ. – Das jeweilige Erscheinungsbild der Behaarung hängt daher nicht nur von der Haarzahl, sondern auch von Haartyp, Wachstumsphase, Pigmentierung und hormoneller Empfindlichkeit ab.
(aufklappen)magyar
1. A szőrszál nem növekszik folyamatosan korlátlan ideig, hanem ismétlődő növekedési, átmeneti, nyugalmi és kihullási szakaszokon halad keresztül.
2. E szakaszok összességét szőrciklusnak nevezik, amelynek időtartama testtájanként, életkoronként és az egyes tüszők között is jelentősen eltérhet.
3. Mivel a szomszédos emberi szőrtüszők rendszerint nem teljesen összehangoltan működnek, a szőrzet megújulása többnyire folyamatos és kevéssé feltűnő.
4. A ciklus leghosszabb része az aktív növekedési szakasz, az anagén fázis, amelyben a szőrhagyma mátrixsejtjei gyorsan osztódnak.
5. Ebben az időszakban a szőrszemölcs szorosan kapcsolódik a mátrixhoz, kapillárisai pedig biztosítják a nagy anyagcsere-igényű sejtek ellátását.
6. Az újonnan képződő sejtek felfelé tolódva differenciálódnak, keratint halmoznak fel, majd elhalva beépülnek a növekvő szőrszálba.
7. A fejbőr terminális hajszálainak anagén szakasza rendszerint több évig tart, ami lehetővé teszi, hogy azok jelentős hosszúságot érjenek el.
8. Ezzel szemben a szemöldök, a szempilla és számos testszőr anagén fázisa rövid, ezért e szőrök hossza természetes körülmények között korlátozott marad.
9. Az anagén végén a mátrix sejtosztódása lelassul, majd megkezdődik a rövid átmeneti, úgynevezett katagén szakasz.
10. A katagén során a szőrhagyma alsó része visszafejlődik, a mátrix aktivitása megszűnik, és a tüsző mély szakasza fokozatosan megrövidül.
11. Eközben a szőrszemölcs leválik a korábbi mátrixról, de a visszahúzódó hámos köteg közelében marad, hogy később új növekedési központ alakulhasson ki.
12. A katagén szakasz csupán néhány hétig tart, mégis alapvető átalakulást jelent az aktívan növekvő és a nyugalomban lévő tüsző között.
13. Ezt követi a telogén fázis, amelyben a megrövidült szőrtüsző nyugalmi állapotba kerül, míg a teljesen elszarusodott szőrszál benne marad.
14. A nyugalmi szőrszál alsó vége bunkószerűen megvastagodott, ezért ezt a képletet bunkószőrnek vagy klubszőrnek nevezik.
15. Bár a klubszőr már nem növekszik, a tüsző falához kapcsolódó hámelemek egy ideig még megtartják, így nem hullik ki azonnal.
16. A telogén végén megkezdődő kihullási folyamatot exogén szakasznak nevezik, amelynek során a régi szőrszál fokozatosan kiszabadul a tüszőből.
17. Kihullását gyakran az alatta fejlődő új szőrszál segíti elő, amely felfelé növekedve ugyanazon tüszőcsatornán keresztül jut a felszínre.
18. Az új anagén fázis kezdetén a bulge-régió őssejtjeinek utódai lefelé vándorolnak, körülveszik a papillát, és új mátrixot hoznak létre.
19. A szőrciklust helyi növekedési faktorok, hormonális hatások, idegi jelzések, tápláltsági állapot és örökletes tényezők egyaránt befolyásolják.
20. Különösen fontosak az androgének, amelyek egyes testtájakon erősítik a terminális szőrzet kialakulását, más területeken azonban hajhullásra hajlamosíthatnak.
21. A szőrzet típusa a szőrszál vastagsága, hossza, pigmentáltsága, velőállománya és a hozzá tartozó tüsző mélysége alapján különböztethető meg.
22. A magzati élet során elsőként finom, puha és többnyire pigment nélküli lanugószőrzet jelenik meg, amely a test nagy részét átmenetileg beborítja.
23. A lanugószőrök hozzájárulnak a magzatmáz bőrfelszínen való rögzítéséhez, majd a születés előtt vagy röviddel utána nagyrészt kihullanak.
24. Helyükön rövid, vékony, rendszerint alig pigmentált piheszőrök, vagyis vellusszőrök fejlődnek, amelyek a testfelület jelentős részét borítják.
25. A vellusszőrök rendszerint nem tartalmaznak összefüggő velőállományt, tüszőik pedig sekélyebbek és kisebbek a terminális szőrök tüszőinél.
26. Már gyermekkorban terminális szőrzet található a fejbőrön, a szemöldökön és a szempillákon, ahol a szálak vastagabbak, hosszabbak és erősebben pigmentáltak.
27. A pubertás hormonális változásai hatására bizonyos vellusszőrök terminális szőrökké alakulnak, különösen a hónaljban és a szeméremtájékon.
28. Férfiakban az androgénhatás rendszerint az arcon, a mellkason, a hason és részben a végtagokon is fokozza a durvább szőrzet kialakulását.
29. A hónalj- és szeméremszőrzet mindkét nemben úgynevezett ambiszexuális szőrzet, míg a szakáll és a jellegzetes férfias törzsszőrzet nemhez kötötten fejlődik.
30. Alakjuk szerint a szőrszálak lehetnek egyenesek, hullámosak vagy göndörek, amit főként a tüsző formája és a kéregállomány aszimmetrikus szerkezete határoz meg.
31. Az egyenes haj keresztmetszete többnyire kerek, míg az erősebben göndör hajszál gyakran ellipszis vagy lapított alakú.
32. Az életkor előrehaladtával a mátrix melanocytáinak működése csökkenhet, ezért az újonnan képződő hajszálak egyre kevesebb pigmentet tartalmaznak.
33. Az ősz haj tehát nem a már kinőtt szőrszál elszíneződésével keletkezik, hanem eleve pigmenthiányosan képződő új hajszálak megjelenésének következménye.
34. A tüszők ciklikus működésének tartós zavara, miniatürizációja vagy pusztulása a szőrzet ritkulásához, szerkezetének megváltozásához, illetve maradandó hiányához vezethet.
35. A szőrzet mindenkori képe ezért nemcsak a szőrszálak számától, hanem azok típusától, növekedési szakaszától, pigmentációjától és hormonális érzékenységétől is függ.
(aufklappen)német
1. Das Haar wächst nicht unbegrenzt kontinuierlich, sondern durchläuft wiederholt Wachstums-, Übergangs-, Ruhe- und Ausfallphasen.
2. Die Gesamtheit dieser Phasen wird als Haarzyklus bezeichnet, dessen Dauer je nach Körperregion, Lebensalter und individuellem Follikel erheblich variieren kann.
3. Da benachbarte menschliche Haarfollikel gewöhnlich nicht vollständig synchron arbeiten, erfolgt die Erneuerung der Behaarung meist kontinuierlich und wenig auffällig.
4. Den längsten Abschnitt des Zyklus bildet die aktive Wachstumsphase, die Anagenphase, in der sich die Matrixzellen der Haarzwiebel rasch teilen.
5. Während dieser Zeit steht die Haarpapille in engem Kontakt mit der Matrix, und ihre Kapillaren versorgen die stoffwechselaktiven Zellen.
6. Die neugebildeten Zellen werden nach oben geschoben, differenzieren sich, lagern Keratin ein und werden nach ihrem Absterben in das wachsende Haar eingebaut.
7. Die Anagenphase der terminalen Kopfhaare dauert gewöhnlich mehrere Jahre, wodurch sie eine beträchtliche Länge erreichen können.
8. Demgegenüber ist die Anagenphase von Augenbrauen, Wimpern und vielen Körperhaaren kurz, weshalb ihre Länge unter natürlichen Bedingungen begrenzt bleibt.
9. Am Ende der Anagenphase verlangsamt sich die Teilung der Matrixzellen, worauf die kurze Übergangsphase, die sogenannte Katagenphase, beginnt.
10. Während der Katagenphase bildet sich der untere Teil der Haarzwiebel zurück, die Matrixaktivität endet und der tiefe Follikelabschnitt verkürzt sich allmählich.
11. Dabei löst sich die Haarpapille von der bisherigen Matrix, bleibt jedoch nahe dem zurückweichenden Epithelstrang, damit später ein neues Wachstumszentrum entstehen kann.
12. Die Katagenphase dauert nur wenige Wochen, stellt jedoch einen grundlegenden Umbau zwischen aktiv wachsendem und ruhendem Follikel dar.
13. Darauf folgt die Telogenphase, in der der verkürzte Haarfollikel ruht, während das vollständig verhornte Haar zunächst in ihm verbleibt.
14. Das untere Ende des ruhenden Haares ist keulenförmig verdickt, weshalb es als Kolben- oder Keulenhaar bezeichnet wird.
15. Obwohl das Keulenhaar nicht mehr wächst, wird es noch eine Zeit lang von epithelialen Verbindungen an der Follikelwand festgehalten und fällt daher nicht sofort aus.
16. Der am Ende der Telogenphase beginnende Ausfall wird als Exogenphase bezeichnet, während der sich das alte Haar allmählich aus dem Follikel löst.
17. Sein Ausfall wird häufig durch das darunter entstehende neue Haar gefördert, das nach oben wächst und durch denselben Follikelkanal zur Oberfläche gelangt.
18. Zu Beginn einer neuen Anagenphase wandern Abkömmlinge der Stammzellen aus der Bulge-Region nach unten, umgeben die Papille und bilden eine neue Matrix.
19. Der Haarzyklus wird durch lokale Wachstumsfaktoren, hormonelle Einflüsse, nervale Signale, den Ernährungszustand und erbliche Faktoren gesteuert.
20. Besonders bedeutsam sind Androgene, die in manchen Körperregionen die Ausbildung terminaler Haare fördern, in anderen Bereichen jedoch Haarausfall begünstigen können.
21. Die Haartypen werden anhand von Dicke, Länge, Pigmentierung und Markgehalt des Haares sowie der Tiefe des zugehörigen Follikels unterschieden.
22. Während des fetalen Lebens entsteht zunächst die feine, weiche und meist unpigmentierte Lanugobehaarung, die vorübergehend einen großen Teil des Körpers bedeckt.
23. Lanugohaare tragen zur Befestigung der Käseschmiere an der Hautoberfläche bei und fallen größtenteils vor oder kurz nach der Geburt aus.
24. An ihrer Stelle entstehen kurze, dünne und meist schwach pigmentierte Flaumhaare, die sogenannten Vellushaare, welche einen großen Teil der Körperoberfläche bedecken.
25. Vellushaare besitzen gewöhnlich kein durchgehendes Mark, und ihre Follikel sind flacher und kleiner als jene der Terminalhaare.
26. Bereits im Kindesalter findet sich Terminalbehaarung an Kopfhaut, Augenbrauen und Wimpern, wo die Haare dicker, länger und stärker pigmentiert sind.
27. Unter dem Einfluss der hormonellen Veränderungen der Pubertät wandeln sich bestimmte Vellushaare in Terminalhaare um, besonders in den Achselhöhlen und in der Schamregion.
28. Bei Männern fördert die Androgenwirkung gewöhnlich auch im Gesicht, an Brust und Bauch sowie teilweise an den Extremitäten die Ausbildung kräftigerer Haare.
29. Achsel- und Schambehaarung gelten bei beiden Geschlechtern als ambisexuelle Behaarung, während Bart und typische männliche Rumpfbehaarung geschlechtsspezifisch entstehen.
30. Nach ihrer Form können Haare glatt, gewellt oder lockig sein, was vor allem durch die Gestalt des Follikels und den asymmetrischen Aufbau der Rinde bestimmt wird.
31. Glattes Haar besitzt meist einen runden Querschnitt, während stark gelocktes Haar häufig elliptisch oder abgeflacht ist.
32. Mit zunehmendem Alter kann die Aktivität der Melanozyten in der Matrix abnehmen, sodass neugebildete Haare immer weniger Pigment enthalten.
33. Graues Haar entsteht somit nicht durch eine Verfärbung bereits gewachsener Haare, sondern durch das Auftreten neuer, von Anfang an pigmentarmer Haare.
34. Eine anhaltende Störung, Miniaturisierung oder Zerstörung der zyklisch arbeitenden Follikel kann zur Ausdünnung, Strukturveränderung oder zum dauerhaften Verlust der Behaarung führen.
35. Das jeweilige Erscheinungsbild der Behaarung hängt daher nicht nur von der Haarzahl, sondern auch von Haartyp, Wachstumsphase, Pigmentierung und hormoneller Empfindlichkeit ab.