4.9.3 – Az ékcsont és a rostacsont – Keilbein und Siebbein
1. A páratlan ékcsont a koponyaalap központi részén helyezkedik el. – Das unpaarige Keilbein liegt im zentralen Bereich der Schädelbasis.
2. Összetett alakja miatt gyakran egy kiterjesztett szárnyú denevérhez hasonlítják. – Wegen seiner komplexen Form wird es häufig mit einer Fledermaus mit ausgebreiteten Flügeln verglichen.
3. Az ékcsont számos koponyacsonttal kapcsolódik, ezért a koponyaalap egyik központi összekötő csontja. – Das Keilbein ist mit zahlreichen Schädelknochen verbunden und bildet daher einen zentralen Verbindungsknochen der Schädelbasis.
4. Fő részei a test, a két kis szárny, a két nagy szárny és a lefelé irányuló röpnyúlványok. – Seine Hauptteile sind der Körper, die beiden kleinen Flügel, die beiden großen Flügel und die nach unten gerichteten Flügelfortsätze.
5. Az ékcsont teste a csont középvonalban elhelyezkedő, kockához hasonló része. – Der Körper des Keilbeins ist sein annähernd würfelförmiger, in der Mittellinie gelegener Abschnitt.
6. A test belsejében található páros ékcsonti üreg az orrmelléküregek rendszeréhez tartozik. – Die im Inneren des Körpers gelegene paarige Keilbeinhöhle gehört zum System der Nasennebenhöhlen.
7. Az ékcsont testének felső felszínén helyezkedik el a töröknyereg. – Auf der Oberseite des Keilbeinkörpers liegt der Türkensattel.
8. A töröknyereg középső mélyedése az agyalapi mirigy gödre. – Die mittlere Vertiefung des Türkensattels ist die Hypophysengrube.
9. Ebben a csontos mélyedésben helyezkedik el az agyalapi mirigy. – In dieser knöchernen Vertiefung liegt die Hirnanhangsdrüse.
10. A töröknyerget elöl a nyereg gumója, hátul pedig a nyereg háta határolja. – Der Türkensattel wird vorne durch den Sattelhöcker und hinten durch den Sattelrücken begrenzt.
11. A kis szárnyak a test felső-oldalsó részéből indulnak ki. – Die kleinen Flügel gehen vom oberen seitlichen Bereich des Keilbeinkörpers aus.
12. A kis szárnyak a koponya elülső koponyagödrének hátsó határához járulnak hozzá. – Die kleinen Flügel tragen zur hinteren Begrenzung der vorderen Schädelgrube bei.
13. A kis szárnyak tövénél találhatók a látóideg-csatornák. – An den Wurzeln der kleinen Flügel liegen die Sehnervenkanäle.
14. A kis és a nagy szárny között húzódik a felső szemüregi rés. – Zwischen dem kleinen und dem großen Flügel verläuft die obere Augenhöhlenspalte.
15. A nagy szárnyak oldalra terjednek, és a koponyaalap, a koponya oldalfala, valamint a szemüreg felépítésében is részt vesznek. – Die großen Flügel breiten sich seitlich aus und beteiligen sich am Aufbau der Schädelbasis, der seitlichen Schädelwand und der Augenhöhle.
16. Belső felszínük a középső koponyagödör jelentős részét alkotja. – Ihre Innenfläche bildet einen bedeutenden Teil der mittleren Schädelgrube.
17. A nagy szárnyakon található a kerek, az ovális és a tövisnyílás. – In den großen Flügeln liegen das runde, das ovale und das Dornloch.
18. E nyílások pontos helyzetét és a rajtuk áthaladó képleteket a koponyaalap nyílásairól szóló fejezet tárgyalja részletesen. – Die genaue Lage dieser Öffnungen und die hindurchtretenden Strukturen werden im Kapitel über die Öffnungen der Schädelbasis ausführlich behandelt.
19. Az ékcsont testéből lefelé irányulnak a páros röpnyúlványok. – Vom Körper des Keilbeins ziehen die paarigen Flügelfortsätze nach unten.
20. Mindegyik röpnyúlvány egy belső és egy külső lemezből áll. – Jeder Flügelfortsatz besteht aus einer medialen und einer lateralen Platte.
21. A két lemez között helyezkedik el a röpnyúlványi árok. – Zwischen den beiden Platten liegt die Flügelfortsatzgrube.
22. A röpnyúlványok több rágóizom, valamint a lágyszájpad izmainak eredési és tapadási területei. – Die Flügelfortsätze dienen mehreren Kaumuskeln und Muskeln des weichen Gaumens als Ursprungs- und Ansatzgebiete.
23. A rostacsont az ékcsont előtt, a két szemüreg között helyezkedik el. – Das Siebbein liegt vor dem Keilbein zwischen den beiden Augenhöhlen.
24. Vékony és törékeny csont, amely egyszerre vesz részt a koponyaüreg, az orrüreg és a szemüregek kialakításában. – Es ist ein dünner und zerbrechlicher Knochen, der zugleich am Aufbau der Schädelhöhle, der Nasenhöhle und der Augenhöhlen beteiligt ist.
25. A rostacsont fő részei a rostalemez, a függőleges lemez és a két rostacsonti labirintus. – Die Hauptteile des Siebbeins sind die Siebplatte, die senkrechte Platte und die beiden Siebbeinlabyrinthe.
26. A vízszintesen fekvő rostalemez az orrüreg tetejének és az elülső koponyagödör aljának egy részét alkotja. – Die horizontal liegende Siebplatte bildet einen Teil des Dachs der Nasenhöhle und des Bodens der vorderen Schädelgrube.
27. A rostalemezt számos apró nyílás fúrja át. – Die Siebplatte wird von zahlreichen kleinen Öffnungen durchbrochen.
28. Ezeken a nyílásokon keresztül jutnak a szaglóideg rostjai az orrüregből a koponyaüregbe. – Durch diese Öffnungen gelangen die Fasern des Riechnervs aus der Nasenhöhle in die Schädelhöhle.
29. A rostalemezből felfelé emelkedik a kakastaréj nevű csontnyúlvány. – Aus der Siebplatte ragt der als Hahnenkamm bezeichnete Knochenfortsatz nach oben.
30. A kakastaréj az agyféltekéket elválasztó nagyagysarló elülső tapadási helye. – Der Hahnenkamm dient als vordere Ansatzstelle der Großhirnsichel, welche die beiden Großhirnhemisphären voneinander trennt.
31. A függőleges lemez a rostalemeztől lefelé húzódik, és az orrsövény felső csontos részét alkotja. – Die senkrechte Platte zieht von der Siebplatte nach unten und bildet den oberen knöchernen Teil der Nasenscheidewand.
32. A két oldalsó rostacsonti labirintus számos levegőt tartalmazó rostasejtből épül fel. – Die beiden seitlichen Siebbeinlabyrinthe bestehen aus zahlreichen luftgefüllten Siebbeinzellen.
33. A rostasejtek az orrmelléküregek közé tartoznak, és az orrüreggel állnak kapcsolatban. – Die Siebbeinzellen gehören zu den Nasennebenhöhlen und stehen mit der Nasenhöhle in Verbindung.
34. A labirintusok külső, papírvékony lemeze a szemüreg belső falának egy részét, belső felszíne pedig a felső és középső orrkagylót alkotja. – Die papierdünne äußere Platte der Labyrinthe bildet einen Teil der medialen Augenhöhlenwand, während ihre Innenfläche die obere und mittlere Nasenmuschel trägt.
35. Az ékcsont és a rostacsont összetett alakja jól mutatja, milyen szoros szerkezeti kapcsolat áll fenn a koponyaüreg, a szemüreg és az orrüreg között. – Die komplexe Form von Keilbein und Siebbein zeigt deutlich, wie eng Schädelhöhle, Augenhöhle und Nasenhöhle strukturell miteinander verbunden sind.
(aufklappen)magyar
1. A páratlan ékcsont a koponyaalap központi részén helyezkedik el.
2. Összetett alakja miatt gyakran egy kiterjesztett szárnyú denevérhez hasonlítják.
3. Az ékcsont számos koponyacsonttal kapcsolódik, ezért a koponyaalap egyik központi összekötő csontja.
4. Fő részei a test, a két kis szárny, a két nagy szárny és a lefelé irányuló röpnyúlványok.
5. Az ékcsont teste a csont középvonalban elhelyezkedő, kockához hasonló része.
6. A test belsejében található páros ékcsonti üreg az orrmelléküregek rendszeréhez tartozik.
7. Az ékcsont testének felső felszínén helyezkedik el a töröknyereg.
8. A töröknyereg középső mélyedése az agyalapi mirigy gödre.
9. Ebben a csontos mélyedésben helyezkedik el az agyalapi mirigy.
10. A töröknyerget elöl a nyereg gumója, hátul pedig a nyereg háta határolja.
11. A kis szárnyak a test felső-oldalsó részéből indulnak ki.
12. A kis szárnyak a koponya elülső koponyagödrének hátsó határához járulnak hozzá.
13. A kis szárnyak tövénél találhatók a látóideg-csatornák.
14. A kis és a nagy szárny között húzódik a felső szemüregi rés.
15. A nagy szárnyak oldalra terjednek, és a koponyaalap, a koponya oldalfala, valamint a szemüreg felépítésében is részt vesznek.
16. Belső felszínük a középső koponyagödör jelentős részét alkotja.
17. A nagy szárnyakon található a kerek, az ovális és a tövisnyílás.
18. E nyílások pontos helyzetét és a rajtuk áthaladó képleteket a koponyaalap nyílásairól szóló fejezet tárgyalja részletesen.
19. Az ékcsont testéből lefelé irányulnak a páros röpnyúlványok.
20. Mindegyik röpnyúlvány egy belső és egy külső lemezből áll.
21. A két lemez között helyezkedik el a röpnyúlványi árok.
22. A röpnyúlványok több rágóizom, valamint a lágyszájpad izmainak eredési és tapadási területei.
23. A rostacsont az ékcsont előtt, a két szemüreg között helyezkedik el.
24. Vékony és törékeny csont, amely egyszerre vesz részt a koponyaüreg, az orrüreg és a szemüregek kialakításában.
25. A rostacsont fő részei a rostalemez, a függőleges lemez és a két rostacsonti labirintus.
26. A vízszintesen fekvő rostalemez az orrüreg tetejének és az elülső koponyagödör aljának egy részét alkotja.
27. A rostalemezt számos apró nyílás fúrja át.
28. Ezeken a nyílásokon keresztül jutnak a szaglóideg rostjai az orrüregből a koponyaüregbe.
29. A rostalemezből felfelé emelkedik a kakastaréj nevű csontnyúlvány.
30. A kakastaréj az agyféltekéket elválasztó nagyagysarló elülső tapadási helye.
31. A függőleges lemez a rostalemeztől lefelé húzódik, és az orrsövény felső csontos részét alkotja.
32. A két oldalsó rostacsonti labirintus számos levegőt tartalmazó rostasejtből épül fel.
33. A rostasejtek az orrmelléküregek közé tartoznak, és az orrüreggel állnak kapcsolatban.
34. A labirintusok külső, papírvékony lemeze a szemüreg belső falának egy részét, belső felszíne pedig a felső és középső orrkagylót alkotja.
35. Az ékcsont és a rostacsont összetett alakja jól mutatja, milyen szoros szerkezeti kapcsolat áll fenn a koponyaüreg, a szemüreg és az orrüreg között.
(aufklappen)német
1. Das unpaarige Keilbein liegt im zentralen Bereich der Schädelbasis.
2. Wegen seiner komplexen Form wird es häufig mit einer Fledermaus mit ausgebreiteten Flügeln verglichen.
3. Das Keilbein ist mit zahlreichen Schädelknochen verbunden und bildet daher einen zentralen Verbindungsknochen der Schädelbasis.
4. Seine Hauptteile sind der Körper, die beiden kleinen Flügel, die beiden großen Flügel und die nach unten gerichteten Flügelfortsätze.
5. Der Körper des Keilbeins ist sein annähernd würfelförmiger, in der Mittellinie gelegener Abschnitt.
6. Die im Inneren des Körpers gelegene paarige Keilbeinhöhle gehört zum System der Nasennebenhöhlen.
7. Auf der Oberseite des Keilbeinkörpers liegt der Türkensattel.
8. Die mittlere Vertiefung des Türkensattels ist die Hypophysengrube.
9. In dieser knöchernen Vertiefung liegt die Hirnanhangsdrüse.
10. Der Türkensattel wird vorne durch den Sattelhöcker und hinten durch den Sattelrücken begrenzt.
11. Die kleinen Flügel gehen vom oberen seitlichen Bereich des Keilbeinkörpers aus.
12. Die kleinen Flügel tragen zur hinteren Begrenzung der vorderen Schädelgrube bei.
13. An den Wurzeln der kleinen Flügel liegen die Sehnervenkanäle.
14. Zwischen dem kleinen und dem großen Flügel verläuft die obere Augenhöhlenspalte.
15. Die großen Flügel breiten sich seitlich aus und beteiligen sich am Aufbau der Schädelbasis, der seitlichen Schädelwand und der Augenhöhle.
16. Ihre Innenfläche bildet einen bedeutenden Teil der mittleren Schädelgrube.
17. In den großen Flügeln liegen das runde, das ovale und das Dornloch.
18. Die genaue Lage dieser Öffnungen und die hindurchtretenden Strukturen werden im Kapitel über die Öffnungen der Schädelbasis ausführlich behandelt.
19. Vom Körper des Keilbeins ziehen die paarigen Flügelfortsätze nach unten.
20. Jeder Flügelfortsatz besteht aus einer medialen und einer lateralen Platte.
21. Zwischen den beiden Platten liegt die Flügelfortsatzgrube.
22. Die Flügelfortsätze dienen mehreren Kaumuskeln und Muskeln des weichen Gaumens als Ursprungs- und Ansatzgebiete.
23. Das Siebbein liegt vor dem Keilbein zwischen den beiden Augenhöhlen.
24. Es ist ein dünner und zerbrechlicher Knochen, der zugleich am Aufbau der Schädelhöhle, der Nasenhöhle und der Augenhöhlen beteiligt ist.
25. Die Hauptteile des Siebbeins sind die Siebplatte, die senkrechte Platte und die beiden Siebbeinlabyrinthe.
26. Die horizontal liegende Siebplatte bildet einen Teil des Dachs der Nasenhöhle und des Bodens der vorderen Schädelgrube.
27. Die Siebplatte wird von zahlreichen kleinen Öffnungen durchbrochen.
28. Durch diese Öffnungen gelangen die Fasern des Riechnervs aus der Nasenhöhle in die Schädelhöhle.
29. Aus der Siebplatte ragt der als Hahnenkamm bezeichnete Knochenfortsatz nach oben.
30. Der Hahnenkamm dient als vordere Ansatzstelle der Großhirnsichel, welche die beiden Großhirnhemisphären voneinander trennt.
31. Die senkrechte Platte zieht von der Siebplatte nach unten und bildet den oberen knöchernen Teil der Nasenscheidewand.
32. Die beiden seitlichen Siebbeinlabyrinthe bestehen aus zahlreichen luftgefüllten Siebbeinzellen.
33. Die Siebbeinzellen gehören zu den Nasennebenhöhlen und stehen mit der Nasenhöhle in Verbindung.
34. Die papierdünne äußere Platte der Labyrinthe bildet einen Teil der medialen Augenhöhlenwand, während ihre Innenfläche die obere und mittlere Nasenmuschel trägt.
35. Die komplexe Form von Keilbein und Siebbein zeigt deutlich, wie eng Schädelhöhle, Augenhöhle und Nasenhöhle strukturell miteinander verbunden sind.