3.7.4 – A belső elválasztású mirigyek és a hámeredetű érzékhám – Die endokrinen Drüsen und das Sinnesepithel
1. A belső elválasztású mirigyek váladékukat nem kivezetőcsövön keresztül, hanem közvetlenül a környező szövetek közötti térbe adják le. – Endokrine Drüsen geben ihr Sekret nicht über einen Ausführungsgang, sondern unmittelbar in den Zwischenzellraum des umgebenden Gewebes ab.
2. Innen a hormonok rendszerint a sűrű hajszálérhálózatba kerülnek, majd a vérárammal távoli vagy közeli célsejtekhez jutnak. – Von dort gelangen die Hormone gewöhnlich in das dichte Kapillarnetz und werden anschließend mit dem Blutstrom zu nahen oder entfernten Zielzellen transportiert.
3. Fejlődésük kezdetén ezek a mirigyek is felszíni vagy üreget bélelő hámból származhatnak, később azonban elveszítik kapcsolatukat a kiindulási felszínnel. – Zu Beginn ihrer Entwicklung können auch diese Drüsen aus einem Oberflächen- oder Hohlraumepithel hervorgehen, verlieren später jedoch ihre Verbindung zur Ursprungsfläche.
4. A kivezetőcső hiánya tehát nem pusztán működési sajátosság, hanem az endokrin mirigyek jellegzetes szövettani szerveződésével is összefügg. – Das Fehlen eines Ausführungsgangs ist somit nicht nur ein funktionelles Merkmal, sondern hängt auch mit der charakteristischen histologischen Organisation endokriner Drüsen zusammen.
5. Mirigysejtjeik gyakran kötegekbe, lemezekbe vagy szabálytalan sejtcsoportokba rendeződnek, amelyeket vékony falú, tág kapillárisok hálózata választ el egymástól. – Ihre Drüsenzellen sind häufig zu Strängen, Platten oder unregelmäßigen Zellgruppen angeordnet, die durch ein Netz weitlumiger, dünnwandiger Kapillaren voneinander getrennt werden.
6. A vérrel való szoros kapcsolat rövid diffúziós utat teremt, így a felszabaduló hormonok gyorsan bekerülhetnek a keringésbe. – Der enge Kontakt zum Blut schafft einen kurzen Diffusionsweg, sodass freigesetzte Hormone rasch in den Kreislauf gelangen können.
7. Különösen alkalmasak erre a célra az ablakos kapillárisok, amelyek endothelsejtjeiben apró pórusok könnyítik meg az anyagok átjutását. – Besonders geeignet sind hierfür fenestrierte Kapillaren, deren Endothelzellen kleine Poren besitzen, die den Stoffdurchtritt erleichtern.
8. Egyes endokrin szervekben a sejtek gömbölyű tüszőket alkotnak, amelyek üregében átmenetileg nagyobb mennyiségű hormonelőanyag tárolható. – In manchen endokrinen Organen bilden die Zellen rundliche Follikel, in deren Lumen größere Mengen einer Hormonvorstufe vorübergehend gespeichert werden können.
9. A pajzsmirigy tüszői ezt a ritkább szerveződési formát képviselik, mivel hormonjaik előanyaga a sejten kívüli kolloidállományban halmozódik fel. – Die Follikel der Schilddrüse stellen diese seltenere Organisationsform dar, da sich die Vorstufen ihrer Hormone in der extrazellulären Kolloidsubstanz ansammeln.
10. Más mirigyekben a hormonok sejten belül, szekréciós granulumokban raktározódnak, majd megfelelő inger hatására exocitózissal szabadulnak fel. – In anderen Drüsen werden Hormone intrazellulär in Sekretgranula gespeichert und bei einem geeigneten Reiz durch Exozytose freigesetzt.
11. Peptidhormonokat termelő sejtekben emiatt fejlett durva endoplazmatikus retikulum, kiterjedt Golgi-készülék és számos membránnal határolt granulum figyelhető meg. – In peptidhormonbildenden Zellen finden sich deshalb ein ausgeprägtes raues endoplasmatisches Retikulum, ein umfangreicher Golgi-Apparat und zahlreiche membranumgrenzte Granula.
12. Szteroidhormonokat előállító sejtek ezzel szemben bőséges sima endoplazmatikus retikulummal, lipidcseppekkel és jellegzetes szerkezetű mitokondriumokkal rendelkeznek. – Steroidhormonbildende Zellen besitzen dagegen reichlich glattes endoplasmatisches Retikulum, Lipidtröpfchen und Mitochondrien mit charakteristischem Aufbau.
13. Mivel a szteroidhormonok zsírban oldódnak, rendszerint nem tárolódnak nagy mennyiségben, hanem szintézisük után hamar átdiffundálnak a sejtmembránon. – Da Steroidhormone fettlöslich sind, werden sie gewöhnlich nicht in größeren Mengen gespeichert, sondern diffundieren nach ihrer Synthese rasch durch die Zellmembran.
14. A hormontermelést idegi impulzusok, más hormonok vagy a vér összetételének változásai indíthatják meg, illetve fékezhetik. – Die Hormonproduktion kann durch nervale Impulse, andere Hormone oder Veränderungen der Blutzusammensetzung angeregt beziehungsweise gehemmt werden.
15. Számos endokrin szabályozási körben negatív visszacsatolás működik, amely a hormonhatás erősödésekor csökkenti a további hormonfelszabadulást. – In zahlreichen endokrinen Regelkreisen wirkt eine negative Rückkopplung, die bei zunehmender Hormonwirkung die weitere Hormonausschüttung vermindert.
16. Endokrin sejtek nemcsak önálló mirigyekben fordulnak elő, hanem más szervek hámjában vagy kötőszövetében elszórtan is megtalálhatók. – Endokrine Zellen kommen nicht nur in eigenständigen Drüsen vor, sondern liegen auch verstreut im Epithel oder Bindegewebe anderer Organe.
17. Különösen az emésztő- és légzőrendszer hámjában alkotnak kiterjedt sejthálózatot, amelyet diffúz neuroendokrin rendszernek neveznek. – Besonders im Epithel des Verdauungs- und Atmungssystems bilden sie ein ausgedehntes Zellnetz, das als diffuses neuroendokrines System bezeichnet wird.
18. E sejtek helyi körülményeket érzékelhetnek, majd hormonális vagy parakrin jelzéseikkel a szomszédos sejtek és simaizomsejtek működését befolyásolják. – Diese Zellen können lokale Bedingungen erfassen und anschließend durch hormonelle oder parakrine Signale benachbarte Zellen und glatte Muskelzellen beeinflussen.
19. A hámszövet másik különleges módosulását az érzékhám képezi, amely külső vagy belső ingerek felvételére specializálódott sejteket tartalmaz. – Eine weitere besondere Abwandlung des Epithelgewebes bildet das Sinnesepithel, das auf die Aufnahme äußerer oder innerer Reize spezialisierte Zellen enthält.
20. Az érzéksejtek meghatározott fizikai vagy kémiai hatást érzékelnek, majd azt az idegrendszer számára feldolgozható elektromos jellé alakítják. – Sinneszellen erfassen einen bestimmten physikalischen oder chemischen Reiz und wandeln ihn in ein für das Nervensystem verarbeitbares elektrisches Signal um.
21. Ezt a folyamatot ingerátalakításnak, vagyis transzdukciónak nevezzük, amelynek molekuláris mechanizmusa az érzékelt inger természetétől függ. – Dieser Vorgang wird als Reizumwandlung oder Transduktion bezeichnet, deren molekularer Mechanismus von der Art des wahrgenommenen Reizes abhängt.
22. Elsődleges érzéksejtek maguk is idegsejtek, ezért receptív felszínükön keletkező ingerületüket saját axonjukon továbbítják a központi idegrendszer felé. – Primäre Sinneszellen sind selbst Nervenzellen und leiten daher die an ihrer rezeptiven Oberfläche entstehende Erregung über ein eigenes Axon zum Zentralnervensystem weiter.
23. Ilyen elsődleges érzéksejtek találhatók például a szaglóhámban, ahol a bipoláris neuronok nyúlványai közvetlenül kapcsolják össze az orrüreget az aggyal. – Solche primären Sinneszellen finden sich beispielsweise im Riechepithel, wo Fortsätze bipolarer Neurone die Nasenhöhle unmittelbar mit dem Gehirn verbinden.
24. Másodlagos érzéksejtek ezzel szemben hámeredetű receptorok, amelyek nem rendelkeznek saját axonnal, hanem afferens idegrostokkal képeznek szinapszist. – Sekundäre Sinneszellen sind dagegen epitheliale Rezeptorzellen ohne eigenes Axon, die Synapsen mit afferenten Nervenfasern bilden.
25. A belső fül szőrsejtjei és az ízlelőbimbók receptorai ebbe a csoportba tartoznak, jóllehet az általuk érzékelt ingerek jelentősen különböznek. – Die Haarzellen des Innenohrs und die Rezeptorzellen der Geschmacksknospen gehören zu dieser Gruppe, obwohl sich die von ihnen erfassten Reize deutlich unterscheiden.
26. Receptorsejtjeiket rendszerint támasztósejtek veszik körül, amelyek mechanikai rögzítést, anyagcsere-támogatást és megfelelő helyi mikrokörnyezetet biztosítanak. – Die Rezeptorzellen werden gewöhnlich von Stützzellen umgeben, die mechanische Stabilisierung, metabolische Unterstützung und ein geeignetes lokales Mikromilieu gewährleisten.
27. Sok érzékhámban bazális sejtek is jelen vannak, amelyek osztódásukkal az elhasználódott támasztó- vagy receptorsejtek pótlásában vehetnek részt. – In vielen Sinnesepithelien kommen außerdem Basalzellen vor, die sich teilen und am Ersatz verbrauchter Stütz- oder Rezeptorzellen beteiligen können.
28. Az apikális póluson elhelyezkedő csillók, mikrobolyhok vagy sztereocíliumok megnövelhetik az érzékelő felszínt, illetve közvetlenül részt vehetnek az inger felvételében. – Am apikalen Pol liegende Zilien, Mikrovilli oder Stereozilien können die rezeptive Oberfläche vergrößern oder unmittelbar an der Reizaufnahme beteiligt sein.
29. Bár az endokrin mirigyek és az érzékhám feladata eltérő, mindkettőben jól megfigyelhető a hámeredetű sejtek polaritása és magas fokú funkcionális specializációja. – Obwohl endokrine Drüsen und Sinnesepithel unterschiedliche Aufgaben erfüllen, zeigen beide deutlich die Polarität und hochgradige funktionelle Spezialisierung epithelialer Zellen.
30. Előbbiek kémiai hírvivőket juttatnak a belső környezetbe, utóbbiak pedig a környezet változásait alakítják át az idegrendszer által értelmezhető jelekké. – Erstere geben chemische Botenstoffe in das innere Milieu ab, während Letztere Veränderungen der Umwelt in Signale umwandeln, die vom Nervensystem ausgewertet werden können.
(aufklappen)magyar
1. A belső elválasztású mirigyek váladékukat nem kivezetőcsövön keresztül, hanem közvetlenül a környező szövetek közötti térbe adják le.
2. Innen a hormonok rendszerint a sűrű hajszálérhálózatba kerülnek, majd a vérárammal távoli vagy közeli célsejtekhez jutnak.
3. Fejlődésük kezdetén ezek a mirigyek is felszíni vagy üreget bélelő hámból származhatnak, később azonban elveszítik kapcsolatukat a kiindulási felszínnel.
4. A kivezetőcső hiánya tehát nem pusztán működési sajátosság, hanem az endokrin mirigyek jellegzetes szövettani szerveződésével is összefügg.
5. Mirigysejtjeik gyakran kötegekbe, lemezekbe vagy szabálytalan sejtcsoportokba rendeződnek, amelyeket vékony falú, tág kapillárisok hálózata választ el egymástól.
6. A vérrel való szoros kapcsolat rövid diffúziós utat teremt, így a felszabaduló hormonok gyorsan bekerülhetnek a keringésbe.
7. Különösen alkalmasak erre a célra az ablakos kapillárisok, amelyek endothelsejtjeiben apró pórusok könnyítik meg az anyagok átjutását.
8. Egyes endokrin szervekben a sejtek gömbölyű tüszőket alkotnak, amelyek üregében átmenetileg nagyobb mennyiségű hormonelőanyag tárolható.
9. A pajzsmirigy tüszői ezt a ritkább szerveződési formát képviselik, mivel hormonjaik előanyaga a sejten kívüli kolloidállományban halmozódik fel.
10. Más mirigyekben a hormonok sejten belül, szekréciós granulumokban raktározódnak, majd megfelelő inger hatására exocitózissal szabadulnak fel.
11. Peptidhormonokat termelő sejtekben emiatt fejlett durva endoplazmatikus retikulum, kiterjedt Golgi-készülék és számos membránnal határolt granulum figyelhető meg.
12. Szteroidhormonokat előállító sejtek ezzel szemben bőséges sima endoplazmatikus retikulummal, lipidcseppekkel és jellegzetes szerkezetű mitokondriumokkal rendelkeznek.
13. Mivel a szteroidhormonok zsírban oldódnak, rendszerint nem tárolódnak nagy mennyiségben, hanem szintézisük után hamar átdiffundálnak a sejtmembránon.
14. A hormontermelést idegi impulzusok, más hormonok vagy a vér összetételének változásai indíthatják meg, illetve fékezhetik.
15. Számos endokrin szabályozási körben negatív visszacsatolás működik, amely a hormonhatás erősödésekor csökkenti a további hormonfelszabadulást.
16. Endokrin sejtek nemcsak önálló mirigyekben fordulnak elő, hanem más szervek hámjában vagy kötőszövetében elszórtan is megtalálhatók.
17. Különösen az emésztő- és légzőrendszer hámjában alkotnak kiterjedt sejthálózatot, amelyet diffúz neuroendokrin rendszernek neveznek.
18. E sejtek helyi körülményeket érzékelhetnek, majd hormonális vagy parakrin jelzéseikkel a szomszédos sejtek és simaizomsejtek működését befolyásolják.
19. A hámszövet másik különleges módosulását az érzékhám képezi, amely külső vagy belső ingerek felvételére specializálódott sejteket tartalmaz.
20. Az érzéksejtek meghatározott fizikai vagy kémiai hatást érzékelnek, majd azt az idegrendszer számára feldolgozható elektromos jellé alakítják.
21. Ezt a folyamatot ingerátalakításnak, vagyis transzdukciónak nevezzük, amelynek molekuláris mechanizmusa az érzékelt inger természetétől függ.
22. Elsődleges érzéksejtek maguk is idegsejtek, ezért receptív felszínükön keletkező ingerületüket saját axonjukon továbbítják a központi idegrendszer felé.
23. Ilyen elsődleges érzéksejtek találhatók például a szaglóhámban, ahol a bipoláris neuronok nyúlványai közvetlenül kapcsolják össze az orrüreget az aggyal.
24. Másodlagos érzéksejtek ezzel szemben hámeredetű receptorok, amelyek nem rendelkeznek saját axonnal, hanem afferens idegrostokkal képeznek szinapszist.
25. A belső fül szőrsejtjei és az ízlelőbimbók receptorai ebbe a csoportba tartoznak, jóllehet az általuk érzékelt ingerek jelentősen különböznek.
26. Receptorsejtjeiket rendszerint támasztósejtek veszik körül, amelyek mechanikai rögzítést, anyagcsere-támogatást és megfelelő helyi mikrokörnyezetet biztosítanak.
27. Sok érzékhámban bazális sejtek is jelen vannak, amelyek osztódásukkal az elhasználódott támasztó- vagy receptorsejtek pótlásában vehetnek részt.
28. Az apikális póluson elhelyezkedő csillók, mikrobolyhok vagy sztereocíliumok megnövelhetik az érzékelő felszínt, illetve közvetlenül részt vehetnek az inger felvételében.
29. Bár az endokrin mirigyek és az érzékhám feladata eltérő, mindkettőben jól megfigyelhető a hámeredetű sejtek polaritása és magas fokú funkcionális specializációja.
30. Előbbiek kémiai hírvivőket juttatnak a belső környezetbe, utóbbiak pedig a környezet változásait alakítják át az idegrendszer által értelmezhető jelekké.
(aufklappen)német
1. Endokrine Drüsen geben ihr Sekret nicht über einen Ausführungsgang, sondern unmittelbar in den Zwischenzellraum des umgebenden Gewebes ab.
2. Von dort gelangen die Hormone gewöhnlich in das dichte Kapillarnetz und werden anschließend mit dem Blutstrom zu nahen oder entfernten Zielzellen transportiert.
3. Zu Beginn ihrer Entwicklung können auch diese Drüsen aus einem Oberflächen- oder Hohlraumepithel hervorgehen, verlieren später jedoch ihre Verbindung zur Ursprungsfläche.
4. Das Fehlen eines Ausführungsgangs ist somit nicht nur ein funktionelles Merkmal, sondern hängt auch mit der charakteristischen histologischen Organisation endokriner Drüsen zusammen.
5. Ihre Drüsenzellen sind häufig zu Strängen, Platten oder unregelmäßigen Zellgruppen angeordnet, die durch ein Netz weitlumiger, dünnwandiger Kapillaren voneinander getrennt werden.
6. Der enge Kontakt zum Blut schafft einen kurzen Diffusionsweg, sodass freigesetzte Hormone rasch in den Kreislauf gelangen können.
7. Besonders geeignet sind hierfür fenestrierte Kapillaren, deren Endothelzellen kleine Poren besitzen, die den Stoffdurchtritt erleichtern.
8. In manchen endokrinen Organen bilden die Zellen rundliche Follikel, in deren Lumen größere Mengen einer Hormonvorstufe vorübergehend gespeichert werden können.
9. Die Follikel der Schilddrüse stellen diese seltenere Organisationsform dar, da sich die Vorstufen ihrer Hormone in der extrazellulären Kolloidsubstanz ansammeln.
10. In anderen Drüsen werden Hormone intrazellulär in Sekretgranula gespeichert und bei einem geeigneten Reiz durch Exozytose freigesetzt.
11. In peptidhormonbildenden Zellen finden sich deshalb ein ausgeprägtes raues endoplasmatisches Retikulum, ein umfangreicher Golgi-Apparat und zahlreiche membranumgrenzte Granula.
12. Steroidhormonbildende Zellen besitzen dagegen reichlich glattes endoplasmatisches Retikulum, Lipidtröpfchen und Mitochondrien mit charakteristischem Aufbau.
13. Da Steroidhormone fettlöslich sind, werden sie gewöhnlich nicht in größeren Mengen gespeichert, sondern diffundieren nach ihrer Synthese rasch durch die Zellmembran.
14. Die Hormonproduktion kann durch nervale Impulse, andere Hormone oder Veränderungen der Blutzusammensetzung angeregt beziehungsweise gehemmt werden.
15. In zahlreichen endokrinen Regelkreisen wirkt eine negative Rückkopplung, die bei zunehmender Hormonwirkung die weitere Hormonausschüttung vermindert.
16. Endokrine Zellen kommen nicht nur in eigenständigen Drüsen vor, sondern liegen auch verstreut im Epithel oder Bindegewebe anderer Organe.
17. Besonders im Epithel des Verdauungs- und Atmungssystems bilden sie ein ausgedehntes Zellnetz, das als diffuses neuroendokrines System bezeichnet wird.
18. Diese Zellen können lokale Bedingungen erfassen und anschließend durch hormonelle oder parakrine Signale benachbarte Zellen und glatte Muskelzellen beeinflussen.
19. Eine weitere besondere Abwandlung des Epithelgewebes bildet das Sinnesepithel, das auf die Aufnahme äußerer oder innerer Reize spezialisierte Zellen enthält.
20. Sinneszellen erfassen einen bestimmten physikalischen oder chemischen Reiz und wandeln ihn in ein für das Nervensystem verarbeitbares elektrisches Signal um.
21. Dieser Vorgang wird als Reizumwandlung oder Transduktion bezeichnet, deren molekularer Mechanismus von der Art des wahrgenommenen Reizes abhängt.
22. Primäre Sinneszellen sind selbst Nervenzellen und leiten daher die an ihrer rezeptiven Oberfläche entstehende Erregung über ein eigenes Axon zum Zentralnervensystem weiter.
23. Solche primären Sinneszellen finden sich beispielsweise im Riechepithel, wo Fortsätze bipolarer Neurone die Nasenhöhle unmittelbar mit dem Gehirn verbinden.
24. Sekundäre Sinneszellen sind dagegen epitheliale Rezeptorzellen ohne eigenes Axon, die Synapsen mit afferenten Nervenfasern bilden.
25. Die Haarzellen des Innenohrs und die Rezeptorzellen der Geschmacksknospen gehören zu dieser Gruppe, obwohl sich die von ihnen erfassten Reize deutlich unterscheiden.
26. Die Rezeptorzellen werden gewöhnlich von Stützzellen umgeben, die mechanische Stabilisierung, metabolische Unterstützung und ein geeignetes lokales Mikromilieu gewährleisten.
27. In vielen Sinnesepithelien kommen außerdem Basalzellen vor, die sich teilen und am Ersatz verbrauchter Stütz- oder Rezeptorzellen beteiligen können.
28. Am apikalen Pol liegende Zilien, Mikrovilli oder Stereozilien können die rezeptive Oberfläche vergrößern oder unmittelbar an der Reizaufnahme beteiligt sein.
29. Obwohl endokrine Drüsen und Sinnesepithel unterschiedliche Aufgaben erfüllen, zeigen beide deutlich die Polarität und hochgradige funktionelle Spezialisierung epithelialer Zellen.
30. Erstere geben chemische Botenstoffe in das innere Milieu ab, während Letztere Veränderungen der Umwelt in Signale umwandeln, die vom Nervensystem ausgewertet werden können.