6.2.1 – A szemölcsös és a hálózatos réteg – Stratum papillare und Stratum reticulare
1. Az irha közvetlenül a hám alatt kezdődik, és lefelé fokozatosan megy át a bőraljába. – Die Lederhaut (Dermis) beginnt unmittelbar unter der Oberhaut (Epidermis) und geht nach unten allmählich in die Unterhaut (Subcutis) über.
2. Az irha és a hám határa nem sima, hanem hullámosan összekapcsolódó felszínt alkot. – Die Grenze zwischen Lederhaut (Dermis) und Oberhaut (Epidermis) ist nicht glatt, sondern bildet eine wellenförmig verzahnte Fläche.
3. Az irha felszínes részét szemölcsös rétegnek nevezzük. – Den oberflächlichen Teil der Lederhaut (Dermis) nennt man Papillarschicht (Stratum papillare).
4. A szemölcsös réteg finom rostú, laza kötőszövetből épül fel. – Die Papillarschicht (Stratum papillare) besteht aus feinfasrigem lockerem Bindegewebe (Textus connectivus laxus).
5. Ebből a rétegből apró kötőszövetes szemölcsök emelkednek a hám irányába. – Aus dieser Schicht ragen kleine Bindegewebspapillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) in Richtung der Oberhaut (Epidermis).
6. A szemölcsök megnövelik a hám és az irha közötti érintkezési felületet. – Die Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) vergrößern die Kontaktfläche zwischen Oberhaut (Epidermis) und Lederhaut (Dermis).
7. A nagyobb érintkezési felület szilárdabban rögzíti egymáshoz a két bőrréteget. – Die größere Kontaktfläche verankert die beiden Hautschichten fester miteinander.
8. Ez az összekapcsolódás csökkenti annak veszélyét, hogy nyíróerők hatására a hám leváljon az irháról. – Diese Verzahnung vermindert die Gefahr, dass sich die Oberhaut (Epidermis) unter der Wirkung von Scherkräften von der Lederhaut (Dermis) ablöst.
9. A szemölcsökben finom hajszálérhurkok futnak, amelyek a hám alsó sejtjeit táplálják. – In den Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) verlaufen feine Kapillarschlingen, welche die unteren Zellen der Oberhaut (Epidermis) versorgen.
10. Erre azért van szükség, mert magában a hámban nincsenek vérerek. – Dies ist notwendig, weil die Oberhaut (Epidermis) selbst keine Blutgefäße (Vas sanguineum/Vasa sanguinea) enthält.
11. A tápanyagok és az oxigén diffúzióval jutnak el az irha hajszálereiből a hám sejtjeihez. – Nährstoffe und Sauerstoff gelangen durch Diffusion aus den Kapillaren (Vas capillare/Vasa capillaria) der Lederhaut (Dermis) zu den Zellen der Oberhaut (Epidermis).
12. Egyes szemölcsök érzőideg-végződéseket vagy tapintótestecskéket is tartalmaznak. – Einige Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) enthalten sensible Nervenendigungen oder Tastkörperchen.
13. Ezek különösen a finom érintések és a felszíni alakváltozások érzékelésében fontosak. – Diese sind besonders für die Wahrnehmung feiner Berührungen und oberflächlicher Formveränderungen wichtig.
14. A szemölcsös réteg kollagénrostjai vékonyabbak és lazábban rendeződnek, mint a mélyebb rétegben. – Die Kollagenfasern (Fibra collagena/Fibrae collagenes) der Papillarschicht (Stratum papillare) sind dünner und lockerer angeordnet als in der tieferen Schicht.
15. Rugalmas rostjai lehetővé teszik, hogy a felszínes irha kisebb alakváltozásokat kövessen. – Ihre elastischen Fasern (Fibra elastica/Fibrae elasticae) ermöglichen es der oberflächlichen Lederhaut (Dermis), kleinere Formveränderungen mitzumachen.
16. A szemölcsös réteg alatt helyezkedik el a jóval vastagabb hálózatos réteg. – Unter der Papillarschicht (Stratum papillare) liegt die wesentlich dickere Netzschicht (Stratum reticulare).
17. A hálózatos réteg rendezetlen, feszes kötőszövetből áll. – Die Netzschicht (Stratum reticulare) besteht aus straffem, geflechtartigem Bindegewebe.
18. Ebben a rétegben vastag kollagénrost-kötegek keresztezik egymást különböző irányokban. – In dieser Schicht kreuzen sich dicke Kollagenfaserbündel (Fasciculus fibrarum collagenarum/Fasciculi fibrarum collagenarum) in verschiedenen Richtungen.
19. A kollagén nagy húzószilárdságot ad a bőrnek, és megakadályozza annak könnyű elszakadását. – Das Kollagen verleiht der Haut (Cutis) eine hohe Zugfestigkeit und verhindert, dass sie leicht zerreißt.
20. A többirányú rostlefutás miatt a hálózatos réteg különböző irányból érkező erőknek is ellenáll. – Durch den mehrdirektionalen Faserverlauf widersteht die Netzschicht (Stratum reticulare) Kräften aus unterschiedlichen Richtungen.
21. A kollagénkötegek között rugalmas rostokból álló hálózat húzódik. – Zwischen den Kollagenbündeln verläuft ein Netzwerk aus elastischen Fasern (Fibra elastica/Fibrae elasticae).
22. Ez a rugalmas hálózat nyújtás után segíti a bőr eredeti alakjának visszaállását. – Dieses elastische Netzwerk unterstützt nach einer Dehnung die Rückkehr der Haut (Cutis) in ihre ursprüngliche Form.
23. Az alapállomány vizet köt meg, és lehetővé teszi a sejtek, valamint a rostok közötti anyagcserét. – Die Grundsubstanz (Substantia fundamentalis) bindet Wasser und ermöglicht den Stoffaustausch zwischen den Zellen und den Fasern.
24. Az irha legfontosabb helyben lakó sejtjei a rostokat és az alapállományt termelő fibroblasztok. – Die wichtigsten ortsständigen Zellen der Lederhaut (Dermis) sind die Fibroblasten (Fibroblastus/Fibroblasti), welche Fasern und Grundsubstanz bilden.
25. Az irhában ezenkívül falósejtek, hízósejtek és más védekező sejtek is előfordulnak. – In der Lederhaut (Dermis) kommen außerdem Fresszellen (Macrophagus/Macrophagi), Mastzellen (Mastocytus/Mastocyti) und weitere Abwehrzellen vor.
26. A hálózatos rétegben nagyobb erek és idegek futnak, amelyekből finomabb ágak indulnak a felszín felé. – In der Netzschicht (Stratum reticulare) verlaufen größere Gefäße (Vasa) und Nerven (Nervus/Nervi), von denen feinere Äste zur Oberfläche ziehen.
27. A szőrtüszők, a faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek egyes részei szintén az irhába süllyednek. – Haarfollikel (Folliculus pili/Folliculi pilorum), Talgdrüsen (Glandula sebacea/Glandulae sebaceae) und Teile der Schweißdrüsen (Glandula sudorifera/Glandulae sudoriferae) reichen ebenfalls in die Lederhaut (Dermis) hinein.
28. A szőrmerevítő izmok az irha kötőszövetében kapcsolják össze a szőrtüszőt a felszínesebb rétegekkel. – Die Haaraufrichtemuskeln (Musculus arrector pili/Musculi arrectores pilorum) verbinden im Bindegewebe der Lederhaut (Dermis) den Haarfollikel (Folliculus pili) mit oberflächlicheren Schichten.
29. Az irha vastagsága testtájanként jelentősen eltér. – Die Dicke der Lederhaut (Dermis) unterscheidet sich je nach Körperregion erheblich.
30. A tenyéren, a talpon és a háton az irha általában erősebb, mint például a szemhéjon. – An Handfläche (Palma manus), Fußsohle (Planta pedis) und Rücken (Dorsum) ist die Lederhaut (Dermis) im Allgemeinen kräftiger als beispielsweise am Augenlid (Palpebra).
31. Az életkor előrehaladtával a kollagénrostok szerkezete és a rugalmas rostok működése megváltozik. – Mit zunehmendem Alter verändern sich die Struktur der Kollagenfasern (Fibrae collagenes) und die Funktion der elastischen Fasern (Fibrae elasticae).
32. Emiatt a bőr fokozatosan veszít szilárdságából, rugalmasságából és vízmegkötő képességéből. – Dadurch verliert die Haut (Cutis) allmählich an Festigkeit, Elastizität und Wasserbindungsvermögen.
33. Az erős ultraibolya sugárzás felgyorsíthatja a kollagén és a rugalmas rostok károsodását. – Starke ultraviolette Strahlung kann die Schädigung von Kollagen und elastischen Fasern (Fibrae elasticae) beschleunigen.
34. A szemölcsös és a hálózatos réteg között nincs éles határ, hanem fokozatos átmenet figyelhető meg. – Zwischen Papillarschicht (Stratum papillare) und Netzschicht (Stratum reticulare) besteht keine scharfe Grenze, sondern ein allmählicher Übergang.
35. A két réteg együtt biztosítja a hám táplálását, a bőr rögzítését és mechanikai teherbírását. – Beide Schichten sichern gemeinsam die Ernährung der Oberhaut (Epidermis), die Verankerung der Haut (Cutis) und ihre mechanische Belastbarkeit.
(aufklappen)magyar
1. Az irha közvetlenül a hám alatt kezdődik, és lefelé fokozatosan megy át a bőraljába.
2. Az irha és a hám határa nem sima, hanem hullámosan összekapcsolódó felszínt alkot.
3. Az irha felszínes részét szemölcsös rétegnek nevezzük.
4. A szemölcsös réteg finom rostú, laza kötőszövetből épül fel.
5. Ebből a rétegből apró kötőszövetes szemölcsök emelkednek a hám irányába.
6. A szemölcsök megnövelik a hám és az irha közötti érintkezési felületet.
7. A nagyobb érintkezési felület szilárdabban rögzíti egymáshoz a két bőrréteget.
8. Ez az összekapcsolódás csökkenti annak veszélyét, hogy nyíróerők hatására a hám leváljon az irháról.
9. A szemölcsökben finom hajszálérhurkok futnak, amelyek a hám alsó sejtjeit táplálják.
10. Erre azért van szükség, mert magában a hámban nincsenek vérerek.
11. A tápanyagok és az oxigén diffúzióval jutnak el az irha hajszálereiből a hám sejtjeihez.
12. Egyes szemölcsök érzőideg-végződéseket vagy tapintótestecskéket is tartalmaznak.
13. Ezek különösen a finom érintések és a felszíni alakváltozások érzékelésében fontosak.
14. A szemölcsös réteg kollagénrostjai vékonyabbak és lazábban rendeződnek, mint a mélyebb rétegben.
15. Rugalmas rostjai lehetővé teszik, hogy a felszínes irha kisebb alakváltozásokat kövessen.
16. A szemölcsös réteg alatt helyezkedik el a jóval vastagabb hálózatos réteg.
17. A hálózatos réteg rendezetlen, feszes kötőszövetből áll.
18. Ebben a rétegben vastag kollagénrost-kötegek keresztezik egymást különböző irányokban.
19. A kollagén nagy húzószilárdságot ad a bőrnek, és megakadályozza annak könnyű elszakadását.
20. A többirányú rostlefutás miatt a hálózatos réteg különböző irányból érkező erőknek is ellenáll.
21. A kollagénkötegek között rugalmas rostokból álló hálózat húzódik.
22. Ez a rugalmas hálózat nyújtás után segíti a bőr eredeti alakjának visszaállását.
23. Az alapállomány vizet köt meg, és lehetővé teszi a sejtek, valamint a rostok közötti anyagcserét.
24. Az irha legfontosabb helyben lakó sejtjei a rostokat és az alapállományt termelő fibroblasztok.
25. Az irhában ezenkívül falósejtek, hízósejtek és más védekező sejtek is előfordulnak.
26. A hálózatos rétegben nagyobb erek és idegek futnak, amelyekből finomabb ágak indulnak a felszín felé.
27. A szőrtüszők, a faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek egyes részei szintén az irhába süllyednek.
28. A szőrmerevítő izmok az irha kötőszövetében kapcsolják össze a szőrtüszőt a felszínesebb rétegekkel.
29. Az irha vastagsága testtájanként jelentősen eltér.
30. A tenyéren, a talpon és a háton az irha általában erősebb, mint például a szemhéjon.
31. Az életkor előrehaladtával a kollagénrostok szerkezete és a rugalmas rostok működése megváltozik.
32. Emiatt a bőr fokozatosan veszít szilárdságából, rugalmasságából és vízmegkötő képességéből.
33. Az erős ultraibolya sugárzás felgyorsíthatja a kollagén és a rugalmas rostok károsodását.
34. A szemölcsös és a hálózatos réteg között nincs éles határ, hanem fokozatos átmenet figyelhető meg.
35. A két réteg együtt biztosítja a hám táplálását, a bőr rögzítését és mechanikai teherbírását.
(aufklappen)német
1. Die Lederhaut (Dermis) beginnt unmittelbar unter der Oberhaut (Epidermis) und geht nach unten allmählich in die Unterhaut (Subcutis) über.
2. Die Grenze zwischen Lederhaut (Dermis) und Oberhaut (Epidermis) ist nicht glatt, sondern bildet eine wellenförmig verzahnte Fläche.
3. Den oberflächlichen Teil der Lederhaut (Dermis) nennt man Papillarschicht (Stratum papillare).
4. Die Papillarschicht (Stratum papillare) besteht aus feinfasrigem lockerem Bindegewebe (Textus connectivus laxus).
5. Aus dieser Schicht ragen kleine Bindegewebspapillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) in Richtung der Oberhaut (Epidermis).
6. Die Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) vergrößern die Kontaktfläche zwischen Oberhaut (Epidermis) und Lederhaut (Dermis).
7. Die größere Kontaktfläche verankert die beiden Hautschichten fester miteinander.
8. Diese Verzahnung vermindert die Gefahr, dass sich die Oberhaut (Epidermis) unter der Wirkung von Scherkräften von der Lederhaut (Dermis) ablöst.
9. In den Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) verlaufen feine Kapillarschlingen, welche die unteren Zellen der Oberhaut (Epidermis) versorgen.
10. Dies ist notwendig, weil die Oberhaut (Epidermis) selbst keine Blutgefäße (Vas sanguineum/Vasa sanguinea) enthält.
11. Nährstoffe und Sauerstoff gelangen durch Diffusion aus den Kapillaren (Vas capillare/Vasa capillaria) der Lederhaut (Dermis) zu den Zellen der Oberhaut (Epidermis).
12. Einige Papillen (Papilla dermidis/Papillae dermidis) enthalten sensible Nervenendigungen oder Tastkörperchen.
13. Diese sind besonders für die Wahrnehmung feiner Berührungen und oberflächlicher Formveränderungen wichtig.
14. Die Kollagenfasern (Fibra collagena/Fibrae collagenes) der Papillarschicht (Stratum papillare) sind dünner und lockerer angeordnet als in der tieferen Schicht.
15. Ihre elastischen Fasern (Fibra elastica/Fibrae elasticae) ermöglichen es der oberflächlichen Lederhaut (Dermis), kleinere Formveränderungen mitzumachen.
16. Unter der Papillarschicht (Stratum papillare) liegt die wesentlich dickere Netzschicht (Stratum reticulare).
17. Die Netzschicht (Stratum reticulare) besteht aus straffem, geflechtartigem Bindegewebe.
18. In dieser Schicht kreuzen sich dicke Kollagenfaserbündel (Fasciculus fibrarum collagenarum/Fasciculi fibrarum collagenarum) in verschiedenen Richtungen.
19. Das Kollagen verleiht der Haut (Cutis) eine hohe Zugfestigkeit und verhindert, dass sie leicht zerreißt.
20. Durch den mehrdirektionalen Faserverlauf widersteht die Netzschicht (Stratum reticulare) Kräften aus unterschiedlichen Richtungen.
21. Zwischen den Kollagenbündeln verläuft ein Netzwerk aus elastischen Fasern (Fibra elastica/Fibrae elasticae).
22. Dieses elastische Netzwerk unterstützt nach einer Dehnung die Rückkehr der Haut (Cutis) in ihre ursprüngliche Form.
23. Die Grundsubstanz (Substantia fundamentalis) bindet Wasser und ermöglicht den Stoffaustausch zwischen den Zellen und den Fasern.
24. Die wichtigsten ortsständigen Zellen der Lederhaut (Dermis) sind die Fibroblasten (Fibroblastus/Fibroblasti), welche Fasern und Grundsubstanz bilden.
25. In der Lederhaut (Dermis) kommen außerdem Fresszellen (Macrophagus/Macrophagi), Mastzellen (Mastocytus/Mastocyti) und weitere Abwehrzellen vor.
26. In der Netzschicht (Stratum reticulare) verlaufen größere Gefäße (Vasa) und Nerven (Nervus/Nervi), von denen feinere Äste zur Oberfläche ziehen.
27. Haarfollikel (Folliculus pili/Folliculi pilorum), Talgdrüsen (Glandula sebacea/Glandulae sebaceae) und Teile der Schweißdrüsen (Glandula sudorifera/Glandulae sudoriferae) reichen ebenfalls in die Lederhaut (Dermis) hinein.
28. Die Haaraufrichtemuskeln (Musculus arrector pili/Musculi arrectores pilorum) verbinden im Bindegewebe der Lederhaut (Dermis) den Haarfollikel (Folliculus pili) mit oberflächlicheren Schichten.
29. Die Dicke der Lederhaut (Dermis) unterscheidet sich je nach Körperregion erheblich.
30. An Handfläche (Palma manus), Fußsohle (Planta pedis) und Rücken (Dorsum) ist die Lederhaut (Dermis) im Allgemeinen kräftiger als beispielsweise am Augenlid (Palpebra).
31. Mit zunehmendem Alter verändern sich die Struktur der Kollagenfasern (Fibrae collagenes) und die Funktion der elastischen Fasern (Fibrae elasticae).
32. Dadurch verliert die Haut (Cutis) allmählich an Festigkeit, Elastizität und Wasserbindungsvermögen.
33. Starke ultraviolette Strahlung kann die Schädigung von Kollagen und elastischen Fasern (Fibrae elasticae) beschleunigen.
34. Zwischen Papillarschicht (Stratum papillare) und Netzschicht (Stratum reticulare) besteht keine scharfe Grenze, sondern ein allmählicher Übergang.
35. Beide Schichten sichern gemeinsam die Ernährung der Oberhaut (Epidermis), die Verankerung der Haut (Cutis) und ihre mechanische Belastbarkeit.