16.9 – A csíra hajlása és a testforma kialakulása – Abfaltung des Keims und Ausbildung der Körperform
1. A fejlődés kezdetén az embrió lapos, háromlemezű csírakorong alakjában helyezkedik el. – Zu Beginn der Entwicklung liegt der Embryo als flache, dreiblättrige Keimscheibe vor.
2. A negyedik héten ez a lapos korong fokozatosan hengeres, térbeli testté alakul. – In der vierten Woche verwandelt sich diese flache Scheibe allmählich in einen zylindrischen, räumlichen Körper.
3. Az átalakulást főként a velőcső, az ősszelvények és az amnion gyors növekedése idézi elő. – Die Umgestaltung wird vor allem durch das schnelle Wachstum von Neuralrohr, Somiten und Amnion hervorgerufen.
4. A csíra hajlása feji-farki és oldalirányú folyamatokra osztható. – Die Abfaltung des Keims lässt sich in kraniokaudale und seitliche Vorgänge gliedern.
5. A kétféle hajlás egyidejűleg zajlik, és egységesen alakítja ki az embrió testformáját. – Beide Formen der Abfaltung laufen gleichzeitig ab und gestalten gemeinsam die Körperform des Embryos.
6. A feji hajlást elsősorban az előagy gyors növekedése váltja ki. – Die Kopffaltung wird vor allem durch das schnelle Wachstum des Vorderhirns ausgelöst.
7. Ennek következtében a csírakorong feji vége előre és lefelé, a hasi oldal felé hajlik. – Dadurch biegt sich das kraniale Ende der Keimscheibe nach vorne und unten zur Bauchseite.
8. A fejlődő előagy a szájgarati hártya fölé kerül, és kialakítja a fej kezdeti domborulatát. – Das sich entwickelnde Vorderhirn gelangt über die Mund-Rachen-Membran und bildet die erste Wölbung des Kopfes.
9. A szívképző mező kezdetben a szájgarati hártya előtt, a csírakorong feji végén helyezkedik el. – Das herzbildende Feld liegt anfangs vor der Mund-Rachen-Membran am kranialen Ende der Keimscheibe.
10. A feji hajlás során a szívtelep a későbbi mellkasi terület hasi oldalára kerül. – Während der Kopffaltung verlagert sich die Herzanlage auf die Bauchseite des späteren Brustbereichs.
11. A harántsövény szintén hátrafelé tolódik, és később részt vesz a rekeszizom kialakításában. – Auch das Septum transversum wird nach kaudal verlagert und beteiligt sich später an der Bildung des Zwerchfells.
12. A feji redő a szikhólyag egy részét az embrió belsejébe foglalja. – Die Kopffalte nimmt einen Teil des Dottersacks in das Innere des Embryos auf.
13. Ebből a bekebelezett endodermális részből alakul ki az előbél. – Aus diesem aufgenommenen endodermalen Abschnitt entsteht der Vorderdarm.
14. Az előbelet feji irányban átmenetileg a szájgarati hártya zárja le. – Der Vorderdarm wird nach kranial vorübergehend durch die Mund-Rachen-Membran verschlossen.
15. A farki hajlást a velőcső farki részének és a környező szöveteknek a növekedése okozza. – Die Schwanzfaltung wird durch das Wachstum des kaudalen Neuralrohrs und der umgebenden Gewebe verursacht.
16. A csírakorong farki vége ennek hatására előre, a hasi oldal felé fordul. – Das kaudale Ende der Keimscheibe wird dadurch nach vorne zur Bauchseite gebogen.
17. A kloákahártya a hajlás következtében a test hasi felszínére kerül. – Durch die Faltung gelangt die Kloakenmembran an die Bauchfläche des Körpers.
18. Az összekötő nyél tapadási helye szintén a hasi oldalra helyeződik át. – Auch die Ansatzstelle des Haftstiels wird auf die Bauchseite verlagert.
19. Az allantois a farki bélrészből az összekötő nyél irányába húzódik. – Die Allantois zieht vom kaudalen Darmabschnitt in Richtung des Haftstiels.
20. A farki redő a szikhólyag egy további részét is az embrió testébe foglalja. – Die Schwanzfalte nimmt einen weiteren Teil des Dottersacks in den Körper des Embryos auf.
21. Ebből a szakaszból képződik az utóbél, amelyet farki irányban a kloákahártya zár le. – Aus diesem Abschnitt entsteht der Hinterdarm, der nach kaudal durch die Kloakenmembran verschlossen wird.
22. Az oldalirányú hajlást főként az ősszelvények növekedése és az amnion tágulása hozza létre. – Die seitliche Abfaltung entsteht vor allem durch das Wachstum der Somiten und die Ausdehnung des Amnions.
23. A csírakorong jobb és bal széle lefelé, majd a hasi középvonal felé mozdul. – Der rechte und der linke Rand der Keimscheibe bewegen sich nach unten und anschließend zur ventralen Mittellinie.
24. A két oldalsó testredő a hasi oldalon közeledik egymáshoz, majd nagyrészt összenő. – Die beiden seitlichen Körperfalten nähern sich an der Bauchseite einander an und verschmelzen größtenteils.
25. Így bezáródik a hasi testfal, kivéve a köldökgyűrű területét. – Dadurch schließt sich die ventrale Körperwand mit Ausnahme des Bereichs des Nabelrings.
26. A külső csíralemez az embrió külső felszínére kerül, és a későbbi bőr alapját adja. – Das äußere Keimblatt gelangt an die Oberfläche des Embryos und bildet die Grundlage der späteren Haut.
27. A belső csíralemez csőszerű képletté záródik, és létrehozza a kezdetleges bélcsövet. – Das innere Keimblatt schließt sich zu einer röhrenförmigen Struktur und bildet das ursprüngliche Darmrohr.
28. A középső csíralemez az ektoderma és az endoderma között helyezkedik el. – Das mittlere Keimblatt liegt zwischen Ektoderm und Endoderm.
29. A kialakuló bélcsövet előbélre, középbélre és utóbélre osztjuk. – Das entstehende Darmrohr wird in Vorderdarm, Mitteldarm und Hinterdarm gegliedert.
30. A középbél kezdetben széles összeköttetésben marad a szikhólyaggal. – Der Mitteldarm bleibt zunächst durch eine breite Verbindung mit dem Dottersack verbunden.
31. Ez az összeköttetés később beszűkül, és szikvezetékké alakul. – Diese Verbindung verengt sich später und wird zum Dottergang.
32. A csírán belüli testüreg kezdetben patkó alakban húzódik a mezodermában. – Das intraembryonale Zölom verläuft zunächst hufeisenförmig im Mesoderm.
33. A hajlások során e testüreg részei a bélcső két oldalára és hasi felszíne elé kerülnek. – Während der Abfaltung gelangen Teile dieser Körperhöhle an beide Seiten des Darmrohrs und vor dessen Bauchfläche.
34. A csírán belüli testüregből később a szívburok-, a mellhártya- és a hashártyaüreg fejlődik. – Aus dem intraembryonalen Zölom entwickeln sich später Herzbeutel-, Brustfell- und Bauchfellhöhle.
35. Az amnion a hajlással párhuzamosan gyorsan növekszik, és egyre nagyobb területet borít be. – Parallel zur Abfaltung wächst das Amnion rasch und bedeckt eine immer größere Fläche.
36. Végül az amnion szinte teljesen körülveszi az embrió testét. – Schließlich umgibt das Amnion den Körper des Embryos nahezu vollständig.
37. A köldökgyűrűnél egymás mellé kerül az összekötő nyél, a szikvezeték, az allantois és a köldökerek. – Am Nabelring liegen Haftstiel, Dottergang, Allantois und Nabelgefäße dicht nebeneinander.
38. Ezeket a képleteket az amnion közös hüvelybe foglalja, és ezzel megkezdődik a köldökzsinór kialakulása. – Das Amnion fasst diese Strukturen in eine gemeinsame Hülle, womit die Bildung der Nabelschnur beginnt.
39. A hajlások következtében a lapos csírakorong hosszúkás, hengeres testté formálódik. – Durch die Abfaltung wird die flache Keimscheibe zu einem länglichen, zylindrischen Körper geformt.
40. A feji és a farki redő együttesen jellegzetes C alakú görbületet hoz létre. – Kopf- und Schwanzfalte erzeugen gemeinsam eine charakteristische C-förmige Krümmung.
41. A test háti oldala domborúvá válik, és benne a velőcső, valamint az ősszelvények helyezkednek el. – Die Rückenseite des Körpers wird konvex und enthält das Neuralrohr sowie die Somiten.
42. A hasi oldal homorúbb, és itt található a köldöktájék, valamint a fejlődő szív kiemelkedése. – Die Bauchseite ist stärker konkav; hier liegen die Nabelregion und die Vorwölbung des sich entwickelnden Herzens.
43. A fej a gyors agyfejlődés miatt aránytalanul nagynak tűnik a törzshöz képest. – Wegen der schnellen Gehirnentwicklung erscheint der Kopf im Verhältnis zum Rumpf unverhältnismäßig groß.
44. A szívdudor a negyedik hét végén jól felismerhető a hasi felszínen. – Der Herzwulst ist am Ende der vierten Woche an der Bauchfläche deutlich erkennbar.
45. A fej alatt megjelenő garatívek hozzájárulnak a nyak és az arc kezdeti formájához. – Die unterhalb des Kopfes auftretenden Schlundbögen tragen zur frühen Form von Hals und Gesicht bei.
46. A negyedik hét végén a végtagbimbók kis oldalsó kiemelkedésekként jelennek meg. – Am Ende der vierten Woche erscheinen die Extremitätenknospen als kleine seitliche Vorwölbungen.
47. A farki testvég átmenetileg jól látható nyúlványt alkot, amely később nagyrészt visszafejlődik. – Das kaudale Körperende bildet vorübergehend einen deutlich sichtbaren Fortsatz, der sich später größtenteils zurückbildet.
48. A hajlás rögzíti a háti és hasi, valamint a feji és farki testirányok térbeli viszonyát. – Die Abfaltung legt die räumlichen Beziehungen von Rücken- und Bauchseite sowie von Kopf- und Schwanzende fest.
49. A hajlás vagy a hasi testfal záródásának zavara fejlődési rendellenességekhez vezethet. – Eine Störung der Abfaltung oder des Verschlusses der ventralen Körperwand kann zu Fehlbildungen führen.
50. A csíra hajlása teremti meg az emberi test alapformáját és a belső szervek későbbi elrendeződésének keretét. – Die Abfaltung des Keims schafft die Grundform des menschlichen Körpers und den Rahmen für die spätere Anordnung der inneren Organe.
(aufklappen)magyar
1. A fejlődés kezdetén az embrió lapos, háromlemezű csírakorong alakjában helyezkedik el.
2. A negyedik héten ez a lapos korong fokozatosan hengeres, térbeli testté alakul.
3. Az átalakulást főként a velőcső, az ősszelvények és az amnion gyors növekedése idézi elő.
4. A csíra hajlása feji-farki és oldalirányú folyamatokra osztható.
5. A kétféle hajlás egyidejűleg zajlik, és egységesen alakítja ki az embrió testformáját.
6. A feji hajlást elsősorban az előagy gyors növekedése váltja ki.
7. Ennek következtében a csírakorong feji vége előre és lefelé, a hasi oldal felé hajlik.
8. A fejlődő előagy a szájgarati hártya fölé kerül, és kialakítja a fej kezdeti domborulatát.
9. A szívképző mező kezdetben a szájgarati hártya előtt, a csírakorong feji végén helyezkedik el.
10. A feji hajlás során a szívtelep a későbbi mellkasi terület hasi oldalára kerül.
11. A harántsövény szintén hátrafelé tolódik, és később részt vesz a rekeszizom kialakításában.
12. A feji redő a szikhólyag egy részét az embrió belsejébe foglalja.
13. Ebből a bekebelezett endodermális részből alakul ki az előbél.
14. Az előbelet feji irányban átmenetileg a szájgarati hártya zárja le.
15. A farki hajlást a velőcső farki részének és a környező szöveteknek a növekedése okozza.
16. A csírakorong farki vége ennek hatására előre, a hasi oldal felé fordul.
17. A kloákahártya a hajlás következtében a test hasi felszínére kerül.
18. Az összekötő nyél tapadási helye szintén a hasi oldalra helyeződik át.
19. Az allantois a farki bélrészből az összekötő nyél irányába húzódik.
20. A farki redő a szikhólyag egy további részét is az embrió testébe foglalja.
21. Ebből a szakaszból képződik az utóbél, amelyet farki irányban a kloákahártya zár le.
22. Az oldalirányú hajlást főként az ősszelvények növekedése és az amnion tágulása hozza létre.
23. A csírakorong jobb és bal széle lefelé, majd a hasi középvonal felé mozdul.
24. A két oldalsó testredő a hasi oldalon közeledik egymáshoz, majd nagyrészt összenő.
25. Így bezáródik a hasi testfal, kivéve a köldökgyűrű területét.
26. A külső csíralemez az embrió külső felszínére kerül, és a későbbi bőr alapját adja.
27. A belső csíralemez csőszerű képletté záródik, és létrehozza a kezdetleges bélcsövet.
28. A középső csíralemez az ektoderma és az endoderma között helyezkedik el.
29. A kialakuló bélcsövet előbélre, középbélre és utóbélre osztjuk.
30. A középbél kezdetben széles összeköttetésben marad a szikhólyaggal.
31. Ez az összeköttetés később beszűkül, és szikvezetékké alakul.
32. A csírán belüli testüreg kezdetben patkó alakban húzódik a mezodermában.
33. A hajlások során e testüreg részei a bélcső két oldalára és hasi felszíne elé kerülnek.
34. A csírán belüli testüregből később a szívburok-, a mellhártya- és a hashártyaüreg fejlődik.
35. Az amnion a hajlással párhuzamosan gyorsan növekszik, és egyre nagyobb területet borít be.
36. Végül az amnion szinte teljesen körülveszi az embrió testét.
37. A köldökgyűrűnél egymás mellé kerül az összekötő nyél, a szikvezeték, az allantois és a köldökerek.
38. Ezeket a képleteket az amnion közös hüvelybe foglalja, és ezzel megkezdődik a köldökzsinór kialakulása.
39. A hajlások következtében a lapos csírakorong hosszúkás, hengeres testté formálódik.
40. A feji és a farki redő együttesen jellegzetes C alakú görbületet hoz létre.
41. A test háti oldala domborúvá válik, és benne a velőcső, valamint az ősszelvények helyezkednek el.
42. A hasi oldal homorúbb, és itt található a köldöktájék, valamint a fejlődő szív kiemelkedése.
43. A fej a gyors agyfejlődés miatt aránytalanul nagynak tűnik a törzshöz képest.
44. A szívdudor a negyedik hét végén jól felismerhető a hasi felszínen.
45. A fej alatt megjelenő garatívek hozzájárulnak a nyak és az arc kezdeti formájához.
46. A negyedik hét végén a végtagbimbók kis oldalsó kiemelkedésekként jelennek meg.
47. A farki testvég átmenetileg jól látható nyúlványt alkot, amely később nagyrészt visszafejlődik.
48. A hajlás rögzíti a háti és hasi, valamint a feji és farki testirányok térbeli viszonyát.
49. A hajlás vagy a hasi testfal záródásának zavara fejlődési rendellenességekhez vezethet.
50. A csíra hajlása teremti meg az emberi test alapformáját és a belső szervek későbbi elrendeződésének keretét.
(aufklappen)német
1. Zu Beginn der Entwicklung liegt der Embryo als flache, dreiblättrige Keimscheibe vor.
2. In der vierten Woche verwandelt sich diese flache Scheibe allmählich in einen zylindrischen, räumlichen Körper.
3. Die Umgestaltung wird vor allem durch das schnelle Wachstum von Neuralrohr, Somiten und Amnion hervorgerufen.
4. Die Abfaltung des Keims lässt sich in kraniokaudale und seitliche Vorgänge gliedern.
5. Beide Formen der Abfaltung laufen gleichzeitig ab und gestalten gemeinsam die Körperform des Embryos.
6. Die Kopffaltung wird vor allem durch das schnelle Wachstum des Vorderhirns ausgelöst.
7. Dadurch biegt sich das kraniale Ende der Keimscheibe nach vorne und unten zur Bauchseite.
8. Das sich entwickelnde Vorderhirn gelangt über die Mund-Rachen-Membran und bildet die erste Wölbung des Kopfes.
9. Das herzbildende Feld liegt anfangs vor der Mund-Rachen-Membran am kranialen Ende der Keimscheibe.
10. Während der Kopffaltung verlagert sich die Herzanlage auf die Bauchseite des späteren Brustbereichs.
11. Auch das Septum transversum wird nach kaudal verlagert und beteiligt sich später an der Bildung des Zwerchfells.
12. Die Kopffalte nimmt einen Teil des Dottersacks in das Innere des Embryos auf.
13. Aus diesem aufgenommenen endodermalen Abschnitt entsteht der Vorderdarm.
14. Der Vorderdarm wird nach kranial vorübergehend durch die Mund-Rachen-Membran verschlossen.
15. Die Schwanzfaltung wird durch das Wachstum des kaudalen Neuralrohrs und der umgebenden Gewebe verursacht.
16. Das kaudale Ende der Keimscheibe wird dadurch nach vorne zur Bauchseite gebogen.
17. Durch die Faltung gelangt die Kloakenmembran an die Bauchfläche des Körpers.
18. Auch die Ansatzstelle des Haftstiels wird auf die Bauchseite verlagert.
19. Die Allantois zieht vom kaudalen Darmabschnitt in Richtung des Haftstiels.
20. Die Schwanzfalte nimmt einen weiteren Teil des Dottersacks in den Körper des Embryos auf.
21. Aus diesem Abschnitt entsteht der Hinterdarm, der nach kaudal durch die Kloakenmembran verschlossen wird.
22. Die seitliche Abfaltung entsteht vor allem durch das Wachstum der Somiten und die Ausdehnung des Amnions.
23. Der rechte und der linke Rand der Keimscheibe bewegen sich nach unten und anschließend zur ventralen Mittellinie.
24. Die beiden seitlichen Körperfalten nähern sich an der Bauchseite einander an und verschmelzen größtenteils.
25. Dadurch schließt sich die ventrale Körperwand mit Ausnahme des Bereichs des Nabelrings.
26. Das äußere Keimblatt gelangt an die Oberfläche des Embryos und bildet die Grundlage der späteren Haut.
27. Das innere Keimblatt schließt sich zu einer röhrenförmigen Struktur und bildet das ursprüngliche Darmrohr.
28. Das mittlere Keimblatt liegt zwischen Ektoderm und Endoderm.
29. Das entstehende Darmrohr wird in Vorderdarm, Mitteldarm und Hinterdarm gegliedert.
30. Der Mitteldarm bleibt zunächst durch eine breite Verbindung mit dem Dottersack verbunden.
31. Diese Verbindung verengt sich später und wird zum Dottergang.
32. Das intraembryonale Zölom verläuft zunächst hufeisenförmig im Mesoderm.
33. Während der Abfaltung gelangen Teile dieser Körperhöhle an beide Seiten des Darmrohrs und vor dessen Bauchfläche.
34. Aus dem intraembryonalen Zölom entwickeln sich später Herzbeutel-, Brustfell- und Bauchfellhöhle.
35. Parallel zur Abfaltung wächst das Amnion rasch und bedeckt eine immer größere Fläche.
36. Schließlich umgibt das Amnion den Körper des Embryos nahezu vollständig.
37. Am Nabelring liegen Haftstiel, Dottergang, Allantois und Nabelgefäße dicht nebeneinander.
38. Das Amnion fasst diese Strukturen in eine gemeinsame Hülle, womit die Bildung der Nabelschnur beginnt.
39. Durch die Abfaltung wird die flache Keimscheibe zu einem länglichen, zylindrischen Körper geformt.
40. Kopf- und Schwanzfalte erzeugen gemeinsam eine charakteristische C-förmige Krümmung.
41. Die Rückenseite des Körpers wird konvex und enthält das Neuralrohr sowie die Somiten.
42. Die Bauchseite ist stärker konkav; hier liegen die Nabelregion und die Vorwölbung des sich entwickelnden Herzens.
43. Wegen der schnellen Gehirnentwicklung erscheint der Kopf im Verhältnis zum Rumpf unverhältnismäßig groß.
44. Der Herzwulst ist am Ende der vierten Woche an der Bauchfläche deutlich erkennbar.
45. Die unterhalb des Kopfes auftretenden Schlundbögen tragen zur frühen Form von Hals und Gesicht bei.
46. Am Ende der vierten Woche erscheinen die Extremitätenknospen als kleine seitliche Vorwölbungen.
47. Das kaudale Körperende bildet vorübergehend einen deutlich sichtbaren Fortsatz, der sich später größtenteils zurückbildet.
48. Die Abfaltung legt die räumlichen Beziehungen von Rücken- und Bauchseite sowie von Kopf- und Schwanzende fest.
49. Eine Störung der Abfaltung oder des Verschlusses der ventralen Körperwand kann zu Fehlbildungen führen.
50. Die Abfaltung des Keims schafft die Grundform des menschlichen Körpers und den Rahmen für die spätere Anordnung der inneren Organe.