16.8 – Az ősszelvények és a szelvényezettség – Somiten und Segmentierung
1. Az ősszelvények a törzs szelvényezett felépítésének alapvető egységei az embriológiai fejlődés során. – Die Somiten (Ursegmente) stellen während der Embryonalentwicklung die grundlegenden Einheiten des segmentalen Körperaufbaus dar.
2. Ezek a képletek a középső csíralemez tengely melletti részéből, a paraxiális mezodermából differenciálódnak. – Diese Strukturen differenzieren sich aus dem paraxialen Mesoderm, einem Teil des mittleren Keimblattes (Mesoderm).
3. A paraxiális mezoderma a gerinchúrral párhuzamosan, a test hossztengelye mentén helyezkedik el. – Das paraxiale Mesoderm liegt parallel zur Chorda dorsalis entlang der Körperlängsachse.
4. A szelvényezettség folyamata a fejlődés harmadik hetének elején veszi kezdetét. – Der Prozess der Segmentierung beginnt zu Beginn der dritten Entwicklungswoche.
5. Az ősszelvények párosával jelennek meg a test hossztengelyének két oldalán. – Die Somiten erscheinen paarweise auf beiden Seiten der Körperlängsachse.
6. A huszadik fejlődési napon általában egy-négy pár ősszelvény figyelhető meg az embrióban. – Am zwanzigsten Entwicklungstag lassen sich in der Regel ein bis vier Paare von Ursegmenten (Somiten) am Embryo beobachten.
7. A harmincadik napra az ősszelvények száma harmincnégy-harmincöt párra emelkedik. – Bis zum dreißigsten Tag steigt die Anzahl der Somiten auf vierunddreißig bis fünfunddreißig Paare an.
8. Az ősszelvények megjelenése olyan szabályos ütemben történik, hogy az embrió kora ez alapján meghatározható. – Das Erscheinen der Somiten erfolgt in einem so regelmäßigen Rhythmus, dass das Alter des Embryos darauf basierend bestimmt werden kann.
9. Minden egyes ősszelvény tovább differenciálódik három jellegzetes szöveti egységre. – Jedes einzelne Ursegment differenziert sich weiter in drei charakteristische Gewebeeinheiten.
10. Az ősszelvény ventrális és mediális része alkotja a szklerotomot. – Der ventrale und mediale Anteil eines Somiten bildet das Sklerotom.
11. A szklerotom sejtjei hozzák létre az embrionális kötőszövetet, a mezenchimát. – Die Zellen des Sklerotoms bringen das embryonale Bindegewebe, das Mesenchym, hervor.
12. Ebből a mezenchimális állományból fejlődik ki később a gerincoszlop és a bordák vázrendszere. – Aus diesem mesenchymalen Bestandteil entwickeln sich später die Wirbelsäule (Columna vertebralis) und das Skelettsystem der Rippen (Costae).
13. A szklerotom sejtjei a gerinchúr köré vándorolnak, létrehozva a későbbi csigolyák alapját. – Die Zellen des Sklerotoms wanderen um die Chorda dorsalis herum und bilden so die Grundlage der späteren Wirbel (Vertebrae).
14. Az ősszelvény dorzális és laterális részéből alakul ki a miotom és a dermatom. – Aus dem dorsalen und lateralen Teil des Ursegments entstehen das Myotom und das Dermatom.
15. A miotom az adott szelvénynek megfelelő izomzat kialakulásáért felelős. – Das Myotom ist für die Ausbildung der Muskulatur des entsprechenden Segments verantwortlich.
16. A dermatom sejtjei hozzák létre az irhát és a bőralja kötőszöveti állományát. – Die Zellen des Dermatoms bilden die Lederhaut (Corium) und das Bindegewebe der Unterhaut (Subcutis).
17. Minden egyes miotomhoz és dermatomhoz egy-egy szelvényezett gerincvelői ideg kapcsolódik. – Jedem Myotom und Dermatom ist jeweils ein segmentaler Spinalnerv zugeordnet.
18. Ez az embrionális kapcsolat magyarázza a felnőttkori test jellegzetes beidegzési mintázatát. – Diese embryonale Verbindung erklärt das charakteristische Innervationsmuster des erwachsenen Körpers.
19. A miotom két fő részre, az epimerre és a hipomerre osztható fel. – Das Myotom lässt sich in zwei Hauptanteile unterteilen: das Epimer und das Hypomer.
20. Az epimerből fejlődik ki a hát mély, saját izomzata. – Aus dem Epimer entwickelt sich die tiefe, autochthone Rückenmuskulatur.
21. A hipomer adja a hasfal és a törzs elülső részének izomzatát. – Das Hypomer liefert die Muskulatur der Bauchwand und des vorderen Rumpfbereiches.
22. A csigolyák fejlődése során a szklerotomok egy kraniális és egy kaudális részre oszlanak. – Während der Wirbelentwicklung teilen sich die Sklerotome in einen kranialen und einen kaudalen Anteil auf.
23. Az egyik szklerotom kaudális fele összeolvad a következő szklerotom kraniális felével. – Die kaudale Hälfte eines Sklerotoms verschmilzt mit der kranialen Hälfte des darabfolgenden Sklerotoms.
24. Ez a folyamat biztosítja, hogy az izmok áthidalják a csigolyák közötti réseket, lehetővé téve a mozgást. – Dieser Vorgang stellt sicher, dass die Muskeln die Zwischenwirbelräume überbrücken und somit Bewegungen ermöglichen.
25. A csigolyatestek között megmaradó részekben alakulnak ki a csigolyaközti porckorongok. – In den verbleibenden Abschnitten zwischen den Wirbelkörpern bilden sich die Bandscheiben (Disci intervertebrales).
26. A gerinchúr maradványa a porckorongok belsejében, a kocsonyás magban őrződik meg. – Ein Rest der Chorda dorsalis bleibt im Inneren der Bandscheiben als gallertiger Kern (Nucleus pulposus) erhalten.
27. A szelvényezettség nemcsak a vázrendszerben, hanem az idegrendszerben is megjelenik. – Die Segmentierung zeigt sich nicht nur im Skelettsystem, sondern auch im Nervensystem.
28. Bár a gerincvelő maga nem szelvényezett, a belőle kilépő ideggyökerek szelvényezett elrendeződést mutatnak. – Obwohl das Rückenmark (Medulla spinalis) selbst nicht segmentiert ist, zeigen die daraus austretenden Nervenwurzeln eine segmentale Anordnung.
29. Egy gerincvelői szelvény az a szakasz, amelyből egy pár gerincvelői ideg ered. – Ein Rückenmarkssegment ist der Abschnitt, aus dem ein Paar Spinalnerven (Nn. spinales) entspringt.
30. Az emberi szervezetben harmincegy pár gerincvelői ideg alakul ki az ősszelvények mintázatát követve. – Im menschlichen Organismus bilden sich einunddreißig Paare von Spinalnerven, die dem Muster der Somiten folgen.
31. A dermatom kifejezés jelöli azt a bőrterületet, amelyet egyetlen gerincvelői ideg lát el érző rostokkal. – Der Begriff Dermatom bezeichnet das Hautareal, das von einem einzigen Spinalnerven sensibel versorgt wird.
32. A szelvényezettség legtisztább formája a felnőtt szervezetben a bordaközi terekben figyelhető meg. – Die reinste Form der Segmentierung (Metamerie) lässt sich beim Erwachsenen in den Interkostalräumen beobachten.
33. Itt a bordák, az erek, az idegek és az izmok szabályos, ismétlődő egységeket alkotnak. – Hier bilden Rippen (Costae), Gefäße (Vasa), Nerven (Nervi) und Muskeln (Musculi) regelmäßige, wiederkehrende Einheiten.
34. A fej és a nyak területén a szelvényezettség speciális formája, a garatívek rendszere jelenik meg. – Im Bereich von Kopf und Hals tritt eine spezielle Form der Segmentierung in Form des Schlundbogensystems (Branchialbögen) auf.
35. Minden garatív saját porcos vázzal, izomkezdeménnyel, artériával és agyideggel rendelkezik. – Jeder Schlundbogen besitzt ein eigenes knorpeliges Skelett, eine Muskelanlage, eine Arterie und einen Hirnnerv (Nervus cranialis).
36. A garatívek közötti belső betüremkedéseket garattasakoknak nevezzük. – Die inneren Einstülpungen zwischen den Schlundbögen werden als Schlundtaschen bezeichnet.
37. A külső felszínen található barázdák a garatbarázdák vagy kopoltyúbarázdák. – Die an der Außenfläche befindlichen Furchen sind die Schlund- oder Branchialfurchen.
38. Az ősszelvényekből származó mezenchima a végtagbimbókba is benő a fejlődés során. – Das aus den Somiten stammende Mesenchym wächst während der Entwicklung auch in die Extremitätenknospen ein.
39. Ez a sejtállomány adja a végtagok vázizomzatának alapját. – Diese Zellpopulation bildet die Grundlage für die Skelettmuskulatur der Gliedmaßen.
40. A végtagok bőrének érző beidegzése szintén megőrzi a dermatomok szelvényezett jellegét. – Die sensible Innervation der Extremitätenhaut bewahrt ebenfalls den segmentalen Charakter der Dermatome.
41. A középső csíralemez egy másik része, az intermediér mezoderma a kiválasztórendszer alapját adja. – Ein anderer Teil des Mesoderms, das intermediäre Mesoderm, bildet die Grundlage für das Exkretionssystem (Harnsystem).
42. Az intermediér mezodermából származó nefrontömökből fejlődnek ki később a vesék. – Aus den Nephrotomen des intermediären Mesoderms entwickeln sich später die Nieren (Renes).
43. A szelvényezett felépítés biztosítja a szervezet strukturális és funkcionális integritását. – Der segmentale Aufbau gewährleistet die strukturelle und funktionale Integrität des Organismus.
44. Az ősszelvények differenciálódása a kraniális iránytól a kaudális irány felé halad. – Die Differenzierung der Somiten schreitet von kranialer in kaudale Richtung voran.
45. A szövettani egységek kialakulása az ősszelvényekből az emberi test hierarchikus felépítésének alapköve. – Die Ausbildung der Gewebeeinheiten aus den Ursegmenten ist der Grundstein für den hierarchischen Aufbau des menschlichen Körpers.
(aufklappen)magyar
1. Az ősszelvények a törzs szelvényezett felépítésének alapvető egységei az embriológiai fejlődés során.
2. Ezek a képletek a középső csíralemez tengely melletti részéből, a paraxiális mezodermából differenciálódnak.
3. A paraxiális mezoderma a gerinchúrral párhuzamosan, a test hossztengelye mentén helyezkedik el.
4. A szelvényezettség folyamata a fejlődés harmadik hetének elején veszi kezdetét.
5. Az ősszelvények párosával jelennek meg a test hossztengelyének két oldalán.
6. A huszadik fejlődési napon általában egy-négy pár ősszelvény figyelhető meg az embrióban.
7. A harmincadik napra az ősszelvények száma harmincnégy-harmincöt párra emelkedik.
8. Az ősszelvények megjelenése olyan szabályos ütemben történik, hogy az embrió kora ez alapján meghatározható.
9. Minden egyes ősszelvény tovább differenciálódik három jellegzetes szöveti egységre.
10. Az ősszelvény ventrális és mediális része alkotja a szklerotomot.
11. A szklerotom sejtjei hozzák létre az embrionális kötőszövetet, a mezenchimát.
12. Ebből a mezenchimális állományból fejlődik ki később a gerincoszlop és a bordák vázrendszere.
13. A szklerotom sejtjei a gerinchúr köré vándorolnak, létrehozva a későbbi csigolyák alapját.
14. Az ősszelvény dorzális és laterális részéből alakul ki a miotom és a dermatom.
15. A miotom az adott szelvénynek megfelelő izomzat kialakulásáért felelős.
16. A dermatom sejtjei hozzák létre az irhát és a bőralja kötőszöveti állományát.
17. Minden egyes miotomhoz és dermatomhoz egy-egy szelvényezett gerincvelői ideg kapcsolódik.
18. Ez az embrionális kapcsolat magyarázza a felnőttkori test jellegzetes beidegzési mintázatát.
19. A miotom két fő részre, az epimerre és a hipomerre osztható fel.
20. Az epimerből fejlődik ki a hát mély, saját izomzata.
21. A hipomer adja a hasfal és a törzs elülső részének izomzatát.
22. A csigolyák fejlődése során a szklerotomok egy kraniális és egy kaudális részre oszlanak.
23. Az egyik szklerotom kaudális fele összeolvad a következő szklerotom kraniális felével.
24. Ez a folyamat biztosítja, hogy az izmok áthidalják a csigolyák közötti réseket, lehetővé téve a mozgást.
25. A csigolyatestek között megmaradó részekben alakulnak ki a csigolyaközti porckorongok.
26. A gerinchúr maradványa a porckorongok belsejében, a kocsonyás magban őrződik meg.
27. A szelvényezettség nemcsak a vázrendszerben, hanem az idegrendszerben is megjelenik.
28. Bár a gerincvelő maga nem szelvényezett, a belőle kilépő ideggyökerek szelvényezett elrendeződést mutatnak.
29. Egy gerincvelői szelvény az a szakasz, amelyből egy pár gerincvelői ideg ered.
30. Az emberi szervezetben harmincegy pár gerincvelői ideg alakul ki az ősszelvények mintázatát követve.
31. A dermatom kifejezés jelöli azt a bőrterületet, amelyet egyetlen gerincvelői ideg lát el érző rostokkal.
32. A szelvényezettség legtisztább formája a felnőtt szervezetben a bordaközi terekben figyelhető meg.
33. Itt a bordák, az erek, az idegek és az izmok szabályos, ismétlődő egységeket alkotnak.
34. A fej és a nyak területén a szelvényezettség speciális formája, a garatívek rendszere jelenik meg.
35. Minden garatív saját porcos vázzal, izomkezdeménnyel, artériával és agyideggel rendelkezik.
36. A garatívek közötti belső betüremkedéseket garattasakoknak nevezzük.
37. A külső felszínen található barázdák a garatbarázdák vagy kopoltyúbarázdák.
38. Az ősszelvényekből származó mezenchima a végtagbimbókba is benő a fejlődés során.
39. Ez a sejtállomány adja a végtagok vázizomzatának alapját.
40. A végtagok bőrének érző beidegzése szintén megőrzi a dermatomok szelvényezett jellegét.
41. A középső csíralemez egy másik része, az intermediér mezoderma a kiválasztórendszer alapját adja.
42. Az intermediér mezodermából származó nefrontömökből fejlődnek ki később a vesék.
43. A szelvényezett felépítés biztosítja a szervezet strukturális és funkcionális integritását.
44. Az ősszelvények differenciálódása a kraniális iránytól a kaudális irány felé halad.
45. A szövettani egységek kialakulása az ősszelvényekből az emberi test hierarchikus felépítésének alapköve.
(aufklappen)német
1. Die Somiten (Ursegmente) stellen während der Embryonalentwicklung die grundlegenden Einheiten des segmentalen Körperaufbaus dar.
2. Diese Strukturen differenzieren sich aus dem paraxialen Mesoderm, einem Teil des mittleren Keimblattes (Mesoderm).
3. Das paraxiale Mesoderm liegt parallel zur Chorda dorsalis entlang der Körperlängsachse.
4. Der Prozess der Segmentierung beginnt zu Beginn der dritten Entwicklungswoche.
5. Die Somiten erscheinen paarweise auf beiden Seiten der Körperlängsachse.
6. Am zwanzigsten Entwicklungstag lassen sich in der Regel ein bis vier Paare von Ursegmenten (Somiten) am Embryo beobachten.
7. Bis zum dreißigsten Tag steigt die Anzahl der Somiten auf vierunddreißig bis fünfunddreißig Paare an.
8. Das Erscheinen der Somiten erfolgt in einem so regelmäßigen Rhythmus, dass das Alter des Embryos darauf basierend bestimmt werden kann.
9. Jedes einzelne Ursegment differenziert sich weiter in drei charakteristische Gewebeeinheiten.
10. Der ventrale und mediale Anteil eines Somiten bildet das Sklerotom.
11. Die Zellen des Sklerotoms bringen das embryonale Bindegewebe, das Mesenchym, hervor.
12. Aus diesem mesenchymalen Bestandteil entwickeln sich später die Wirbelsäule (Columna vertebralis) und das Skelettsystem der Rippen (Costae).
13. Die Zellen des Sklerotoms wanderen um die Chorda dorsalis herum und bilden so die Grundlage der späteren Wirbel (Vertebrae).
14. Aus dem dorsalen und lateralen Teil des Ursegments entstehen das Myotom und das Dermatom.
15. Das Myotom ist für die Ausbildung der Muskulatur des entsprechenden Segments verantwortlich.
16. Die Zellen des Dermatoms bilden die Lederhaut (Corium) und das Bindegewebe der Unterhaut (Subcutis).
17. Jedem Myotom und Dermatom ist jeweils ein segmentaler Spinalnerv zugeordnet.
18. Diese embryonale Verbindung erklärt das charakteristische Innervationsmuster des erwachsenen Körpers.
19. Das Myotom lässt sich in zwei Hauptanteile unterteilen: das Epimer und das Hypomer.
20. Aus dem Epimer entwickelt sich die tiefe, autochthone Rückenmuskulatur.
21. Das Hypomer liefert die Muskulatur der Bauchwand und des vorderen Rumpfbereiches.
22. Während der Wirbelentwicklung teilen sich die Sklerotome in einen kranialen und einen kaudalen Anteil auf.
23. Die kaudale Hälfte eines Sklerotoms verschmilzt mit der kranialen Hälfte des darabfolgenden Sklerotoms.
24. Dieser Vorgang stellt sicher, dass die Muskeln die Zwischenwirbelräume überbrücken und somit Bewegungen ermöglichen.
25. In den verbleibenden Abschnitten zwischen den Wirbelkörpern bilden sich die Bandscheiben (Disci intervertebrales).
26. Ein Rest der Chorda dorsalis bleibt im Inneren der Bandscheiben als gallertiger Kern (Nucleus pulposus) erhalten.
27. Die Segmentierung zeigt sich nicht nur im Skelettsystem, sondern auch im Nervensystem.
28. Obwohl das Rückenmark (Medulla spinalis) selbst nicht segmentiert ist, zeigen die daraus austretenden Nervenwurzeln eine segmentale Anordnung.
29. Ein Rückenmarkssegment ist der Abschnitt, aus dem ein Paar Spinalnerven (Nn. spinales) entspringt.
30. Im menschlichen Organismus bilden sich einunddreißig Paare von Spinalnerven, die dem Muster der Somiten folgen.
31. Der Begriff Dermatom bezeichnet das Hautareal, das von einem einzigen Spinalnerven sensibel versorgt wird.
32. Die reinste Form der Segmentierung (Metamerie) lässt sich beim Erwachsenen in den Interkostalräumen beobachten.
33. Hier bilden Rippen (Costae), Gefäße (Vasa), Nerven (Nervi) und Muskeln (Musculi) regelmäßige, wiederkehrende Einheiten.
34. Im Bereich von Kopf und Hals tritt eine spezielle Form der Segmentierung in Form des Schlundbogensystems (Branchialbögen) auf.
35. Jeder Schlundbogen besitzt ein eigenes knorpeliges Skelett, eine Muskelanlage, eine Arterie und einen Hirnnerv (Nervus cranialis).
36. Die inneren Einstülpungen zwischen den Schlundbögen werden als Schlundtaschen bezeichnet.
37. Die an der Außenfläche befindlichen Furchen sind die Schlund- oder Branchialfurchen.
38. Das aus den Somiten stammende Mesenchym wächst während der Entwicklung auch in die Extremitätenknospen ein.
39. Diese Zellpopulation bildet die Grundlage für die Skelettmuskulatur der Gliedmaßen.
40. Die sensible Innervation der Extremitätenhaut bewahrt ebenfalls den segmentalen Charakter der Dermatome.
41. Ein anderer Teil des Mesoderms, das intermediäre Mesoderm, bildet die Grundlage für das Exkretionssystem (Harnsystem).
42. Aus den Nephrotomen des intermediären Mesoderms entwickeln sich später die Nieren (Renes).
43. Der segmentale Aufbau gewährleistet die strukturelle und funktionale Integrität des Organismus.
44. Die Differenzierung der Somiten schreitet von kranialer in kaudale Richtung voran.
45. Die Ausbildung der Gewebeeinheiten aus den Ursegmenten ist der Grundstein für den hierarchischen Aufbau des menschlichen Körpers.