16.7 – A velőcső és a velőléc kialakulása – Bildung von Neuralrohr und Neuralleiste
1. Az idegrendszer fejlődése a harmadik embrionális héten kezdődik a külső csíralemezből. – Die Entwicklung des Nervensystems beginnt in der dritten Embryonalwoche aus dem äußeren Keimblatt.
2. A velőcső kialakulásának folyamatát neurulációnak nevezzük. – Der Vorgang der Neuralrohrbildung wird als Neurulation bezeichnet.
3. A neuruláció kezdetén a gerinchúr jeleket küld a felette elhelyezkedő külső csíralemez sejtjeinek. – Zu Beginn der Neurulation sendet die Chorda dorsalis Signale an die darüberliegenden Zellen des äußeren Keimblattes.
4. E jelek hatására a külső csíralemez középvonali része megvastagszik. – Unter dem Einfluss dieser Signale verdickt sich der mittig gelegene Teil des äußeren Keimblattes.
5. A megvastagodott területet velőlemeznek nevezzük. – Der verdickte Bereich wird als Neuralplatte bezeichnet.
6. A velőlemez kezdetben hosszúkás, lapos sejtrétegként helyezkedik el az embrió hátoldalán. – Die Neuralplatte liegt zunächst als längliche, flache Zellschicht auf der Rückenseite des Embryos.
7. A velőlemez kraniális része szélesebb, mert ebből fejlődnek ki később az agy fő részei. – Der kraniale Teil der Neuralplatte ist breiter, weil sich daraus später die Hauptabschnitte des Gehirns entwickeln.
8. A keskenyebb, kaudális területből főként a gerincvelő alakul ki. – Aus dem schmaleren kaudalen Bereich entsteht hauptsächlich das Rückenmark.
9. A velőlemez középső sejtjei fokozatosan besüllyednek. – Die mittleren Zellen der Neuralplatte senken sich allmählich ein.
10. A besüllyedő középvonal mentén kialakul a velőbarázda. – Entlang der einsinkenden Mittellinie bildet sich die Neuralrinne.
11. A velőbarázda két oldalán a velőlemez szélei kiemelkednek. – An beiden Seiten der Neuralrinne heben sich die Ränder der Neuralplatte an.
12. Ezeket a kiemelkedő széleket velőredőknek nevezzük. – Diese erhöhten Ränder werden als Neuralfalten bezeichnet.
13. A velőredők fokozatosan közelednek egymáshoz az embrió háti középvonalában. – Die Neuralfalten nähern sich allmählich in der dorsalen Mittellinie des Embryos aneinander an.
14. A redők csúcsa végül érintkezik, majd a két oldal sejtjei összekapcsolódnak. – Die Spitzen der Falten berühren sich schließlich, und anschließend verbinden sich die Zellen beider Seiten miteinander.
15. Az összezáródás eredményeként a velőbarázdából zárt velőcső keletkezik. – Durch den Verschluss entsteht aus der Neuralrinne ein geschlossenes Neuralrohr.
16. A velőcső záródása nem egyszerre történik annak teljes hosszában. – Der Verschluss des Neuralrohrs erfolgt nicht gleichzeitig über seine gesamte Länge.
17. Az összezáródás az embrió későbbi nyaki területének közelében kezdődik. – Der Verschluss beginnt in der Nähe der späteren Halsregion des Embryos.
18. Innen a záródási folyamat egyszerre halad a feji és a farki irányba. – Von dort schreitet der Verschluss gleichzeitig in Richtung des Kopfes und des Schwanzendes fort.
19. A fejlődés egy ideig egy cipzár két irányba történő záródásához hasonlítható. – Die Entwicklung kann vorübergehend mit einem Reißverschluss verglichen werden, der sich in zwei Richtungen schließt.
20. A velőcső két végén kezdetben egy-egy nyílás marad vissza. – An den beiden Enden des Neuralrohrs bleibt zunächst jeweils eine Öffnung bestehen.
21. A feji nyílást kraniális velőcsőnyílásnak nevezzük. – Die kopfwärts gelegene Öffnung wird als kranialer Neuroporus bezeichnet.
22. A farki nyílás a kaudális velőcsőnyílás. – Die schwanzwärts gelegene Öffnung ist der kaudale Neuroporus.
23. A kraniális velőcsőnyílás rendszerint a fejlődés huszonötödik napja körül záródik. – Der kraniale Neuroporus schließt sich gewöhnlich um den 25. Entwicklungstag.
24. A kaudális velőcsőnyílás körülbelül két nappal később záródik be. – Der kaudale Neuroporus schließt sich ungefähr zwei Tage später.
25. A záródás után a velőcső teljesen elkülönül a felszíni külső csíralemeztől. – Nach dem Verschluss trennt sich das Neuralrohr vollständig vom oberflächlichen äußeren Keimblatt.
26. A velőcső fölött a felszíni külső csíralemez ismét folytonos réteget alkot. – Über dem Neuralrohr bildet das oberflächliche äußere Keimblatt wieder eine zusammenhängende Schicht.
27. Ebből a felszíni rétegből fejlődik ki később a bőr hámrétege. – Aus dieser oberflächlichen Schicht entwickelt sich später die Oberhaut.
28. A velőcső ürege a fejlődés során nem tűnik el. – Der Hohlraum des Neuralrohrs verschwindet während der Entwicklung nicht.
29. A feji szakasz üregéből az agykamrák rendszere alakul ki. – Aus dem Hohlraum des Kopfabschnitts entsteht das System der Hirnkammern.
30. A gerincvelő területén ebből az üregből a központi csatorna lesz. – Im Bereich des Rückenmarks wird aus diesem Hohlraum der Zentralkanal.
31. A velőcső feji vége gyorsan növekszik és több tágulatra tagolódik. – Das Kopfende des Neuralrohrs wächst rasch und gliedert sich in mehrere Erweiterungen.
32. Ezekből a tágulatokból jönnek létre az elsődleges, majd a másodlagos agyhólyagok. – Aus diesen Erweiterungen entstehen die primären und anschließend die sekundären Hirnbläschen.
33. A velőcső fala eleinte egyetlen rétegben elhelyezkedő idegi hámsejtekből áll. – Die Wand des Neuralrohrs besteht anfangs aus einer einzigen Schicht von Neuroepithelzellen.
34. Ezek a sejtek gyorsan osztódnak, és létrehozzák a központi idegrendszer sejtjeinek nagy részét. – Diese Zellen teilen sich rasch und bilden den größten Teil der Zellen des Zentralnervensystems.
35. Belőlük fejlődnek ki az idegsejtek és a központi idegrendszer legtöbb gliasejtje. – Aus ihnen entwickeln sich die Nervenzellen und die meisten Gliazellen des Zentralnervensystems.
36. A neuruláció során a velőredők és a felszíni külső csíralemez határán különleges sejtcsoport jelenik meg. – Während der Neurulation erscheint an der Grenze zwischen den Neuralfalten und dem oberflächlichen äußeren Keimblatt eine besondere Zellgruppe.
37. Ezt a sejtcsoportot velőlécnek nevezzük. – Diese Zellgruppe wird als Neuralleiste bezeichnet.
38. A velőléc sejtjei kezdetben a záródó velőcső háti részén helyezkednek el. – Die Zellen der Neuralleiste liegen zunächst am dorsalen Abschnitt des sich schließenden Neuralrohrs.
39. A velőcső bezáródása után a velőlécsejtek elveszítik szoros kapcsolatukat a szomszédos sejtekkel. – Nach dem Verschluss des Neuralrohrs verlieren die Neuralleistenzellen ihre enge Verbindung zu den benachbarten Zellen.
40. A sejtek alakja megváltozik, és hámsejtekből mozgékony mezenchimális sejtekké alakulnak. – Die Zellen verändern ihre Form und wandeln sich von Epithelzellen in bewegliche mesenchymale Zellen um.
41. Ezt a változást hám-mezenchima átalakulásnak nevezzük. – Diese Veränderung wird als epithelial-mesenchymale Umwandlung bezeichnet.
42. A levált velőlécsejtek ezután meghatározott útvonalakon vándorolnak az embrió különböző területeire. – Die abgelösten Neuralleistenzellen wandern anschließend auf festgelegten Wegen in verschiedene Bereiche des Embryos.
43. A vándorlás irányát a környező szövetek vonzó és taszító jelzései szabályozzák. – Die Richtung der Wanderung wird durch anziehende und abstoßende Signale der umliegenden Gewebe gesteuert.
44. A törzs területén egyes velőlécsejtek a kialakuló csigolyák mellett telepednek le. – Im Rumpfbereich lagern sich einige Neuralleistenzellen neben den entstehenden Wirbeln an.
45. Ezekből a sejtekből fejlődnek ki többek között a gerincvelői érzőidegdúcok. – Aus diesen Zellen entwickeln sich unter anderem die sensiblen Spinalganglien.
46. Más velőlécsejtek a vegetatív idegrendszer idegdúcait és a mellékvesevelő sejtjeit hozzák létre. – Andere Neuralleistenzellen bilden die Ganglien des vegetativen Nervensystems und die Zellen des Nebennierenmarks.
47. A velőlécből származnak a környéki idegrostokat burkoló Schwann-sejtek is. – Aus der Neuralleiste stammen auch die Schwann-Zellen, welche die peripheren Nervenfasern umhüllen.
48. A bőr festéktermelő sejtjei, a melanociták szintén velőléc eredetűek. – Auch die pigmentbildenden Zellen der Haut, die Melanozyten, stammen aus der Neuralleiste.
49. A fej területén a velőlécsejtek az arc és a koponya számos kötőszövetes és porcos képletének kialakításában vesznek részt. – Im Kopfbereich beteiligen sich Neuralleistenzellen an der Bildung zahlreicher bindegewebiger und knorpeliger Strukturen des Gesichts und des Schädels.
50. A velőcső megfelelő záródása és a velőlécsejtek szabályos vándorlása ezért alapvető feltétele az idegrendszer és számos más szerv normális fejlődésének. – Der korrekte Verschluss des Neuralrohrs und die geordnete Wanderung der Neuralleistenzellen sind daher grundlegende Voraussetzungen für die normale Entwicklung des Nervensystems und zahlreicher weiterer Organe.
(aufklappen)magyar
1. Az idegrendszer fejlődése a harmadik embrionális héten kezdődik a külső csíralemezből.
2. A velőcső kialakulásának folyamatát neurulációnak nevezzük.
3. A neuruláció kezdetén a gerinchúr jeleket küld a felette elhelyezkedő külső csíralemez sejtjeinek.
4. E jelek hatására a külső csíralemez középvonali része megvastagszik.
5. A megvastagodott területet velőlemeznek nevezzük.
6. A velőlemez kezdetben hosszúkás, lapos sejtrétegként helyezkedik el az embrió hátoldalán.
7. A velőlemez kraniális része szélesebb, mert ebből fejlődnek ki később az agy fő részei.
8. A keskenyebb, kaudális területből főként a gerincvelő alakul ki.
9. A velőlemez középső sejtjei fokozatosan besüllyednek.
10. A besüllyedő középvonal mentén kialakul a velőbarázda.
11. A velőbarázda két oldalán a velőlemez szélei kiemelkednek.
12. Ezeket a kiemelkedő széleket velőredőknek nevezzük.
13. A velőredők fokozatosan közelednek egymáshoz az embrió háti középvonalában.
14. A redők csúcsa végül érintkezik, majd a két oldal sejtjei összekapcsolódnak.
15. Az összezáródás eredményeként a velőbarázdából zárt velőcső keletkezik.
16. A velőcső záródása nem egyszerre történik annak teljes hosszában.
17. Az összezáródás az embrió későbbi nyaki területének közelében kezdődik.
18. Innen a záródási folyamat egyszerre halad a feji és a farki irányba.
19. A fejlődés egy ideig egy cipzár két irányba történő záródásához hasonlítható.
20. A velőcső két végén kezdetben egy-egy nyílás marad vissza.
21. A feji nyílást kraniális velőcsőnyílásnak nevezzük.
22. A farki nyílás a kaudális velőcsőnyílás.
23. A kraniális velőcsőnyílás rendszerint a fejlődés huszonötödik napja körül záródik.
24. A kaudális velőcsőnyílás körülbelül két nappal később záródik be.
25. A záródás után a velőcső teljesen elkülönül a felszíni külső csíralemeztől.
26. A velőcső fölött a felszíni külső csíralemez ismét folytonos réteget alkot.
27. Ebből a felszíni rétegből fejlődik ki később a bőr hámrétege.
28. A velőcső ürege a fejlődés során nem tűnik el.
29. A feji szakasz üregéből az agykamrák rendszere alakul ki.
30. A gerincvelő területén ebből az üregből a központi csatorna lesz.
31. A velőcső feji vége gyorsan növekszik és több tágulatra tagolódik.
32. Ezekből a tágulatokból jönnek létre az elsődleges, majd a másodlagos agyhólyagok.
33. A velőcső fala eleinte egyetlen rétegben elhelyezkedő idegi hámsejtekből áll.
34. Ezek a sejtek gyorsan osztódnak, és létrehozzák a központi idegrendszer sejtjeinek nagy részét.
35. Belőlük fejlődnek ki az idegsejtek és a központi idegrendszer legtöbb gliasejtje.
36. A neuruláció során a velőredők és a felszíni külső csíralemez határán különleges sejtcsoport jelenik meg.
37. Ezt a sejtcsoportot velőlécnek nevezzük.
38. A velőléc sejtjei kezdetben a záródó velőcső háti részén helyezkednek el.
39. A velőcső bezáródása után a velőlécsejtek elveszítik szoros kapcsolatukat a szomszédos sejtekkel.
40. A sejtek alakja megváltozik, és hámsejtekből mozgékony mezenchimális sejtekké alakulnak.
41. Ezt a változást hám-mezenchima átalakulásnak nevezzük.
42. A levált velőlécsejtek ezután meghatározott útvonalakon vándorolnak az embrió különböző területeire.
43. A vándorlás irányát a környező szövetek vonzó és taszító jelzései szabályozzák.
44. A törzs területén egyes velőlécsejtek a kialakuló csigolyák mellett telepednek le.
45. Ezekből a sejtekből fejlődnek ki többek között a gerincvelői érzőidegdúcok.
46. Más velőlécsejtek a vegetatív idegrendszer idegdúcait és a mellékvesevelő sejtjeit hozzák létre.
47. A velőlécből származnak a környéki idegrostokat burkoló Schwann-sejtek is.
48. A bőr festéktermelő sejtjei, a melanociták szintén velőléc eredetűek.
49. A fej területén a velőlécsejtek az arc és a koponya számos kötőszövetes és porcos képletének kialakításában vesznek részt.
50. A velőcső megfelelő záródása és a velőlécsejtek szabályos vándorlása ezért alapvető feltétele az idegrendszer és számos más szerv normális fejlődésének.
(aufklappen)német
1. Die Entwicklung des Nervensystems beginnt in der dritten Embryonalwoche aus dem äußeren Keimblatt.
2. Der Vorgang der Neuralrohrbildung wird als Neurulation bezeichnet.
3. Zu Beginn der Neurulation sendet die Chorda dorsalis Signale an die darüberliegenden Zellen des äußeren Keimblattes.
4. Unter dem Einfluss dieser Signale verdickt sich der mittig gelegene Teil des äußeren Keimblattes.
5. Der verdickte Bereich wird als Neuralplatte bezeichnet.
6. Die Neuralplatte liegt zunächst als längliche, flache Zellschicht auf der Rückenseite des Embryos.
7. Der kraniale Teil der Neuralplatte ist breiter, weil sich daraus später die Hauptabschnitte des Gehirns entwickeln.
8. Aus dem schmaleren kaudalen Bereich entsteht hauptsächlich das Rückenmark.
9. Die mittleren Zellen der Neuralplatte senken sich allmählich ein.
10. Entlang der einsinkenden Mittellinie bildet sich die Neuralrinne.
11. An beiden Seiten der Neuralrinne heben sich die Ränder der Neuralplatte an.
12. Diese erhöhten Ränder werden als Neuralfalten bezeichnet.
13. Die Neuralfalten nähern sich allmählich in der dorsalen Mittellinie des Embryos aneinander an.
14. Die Spitzen der Falten berühren sich schließlich, und anschließend verbinden sich die Zellen beider Seiten miteinander.
15. Durch den Verschluss entsteht aus der Neuralrinne ein geschlossenes Neuralrohr.
16. Der Verschluss des Neuralrohrs erfolgt nicht gleichzeitig über seine gesamte Länge.
17. Der Verschluss beginnt in der Nähe der späteren Halsregion des Embryos.
18. Von dort schreitet der Verschluss gleichzeitig in Richtung des Kopfes und des Schwanzendes fort.
19. Die Entwicklung kann vorübergehend mit einem Reißverschluss verglichen werden, der sich in zwei Richtungen schließt.
20. An den beiden Enden des Neuralrohrs bleibt zunächst jeweils eine Öffnung bestehen.
21. Die kopfwärts gelegene Öffnung wird als kranialer Neuroporus bezeichnet.
22. Die schwanzwärts gelegene Öffnung ist der kaudale Neuroporus.
23. Der kraniale Neuroporus schließt sich gewöhnlich um den 25. Entwicklungstag.
24. Der kaudale Neuroporus schließt sich ungefähr zwei Tage später.
25. Nach dem Verschluss trennt sich das Neuralrohr vollständig vom oberflächlichen äußeren Keimblatt.
26. Über dem Neuralrohr bildet das oberflächliche äußere Keimblatt wieder eine zusammenhängende Schicht.
27. Aus dieser oberflächlichen Schicht entwickelt sich später die Oberhaut.
28. Der Hohlraum des Neuralrohrs verschwindet während der Entwicklung nicht.
29. Aus dem Hohlraum des Kopfabschnitts entsteht das System der Hirnkammern.
30. Im Bereich des Rückenmarks wird aus diesem Hohlraum der Zentralkanal.
31. Das Kopfende des Neuralrohrs wächst rasch und gliedert sich in mehrere Erweiterungen.
32. Aus diesen Erweiterungen entstehen die primären und anschließend die sekundären Hirnbläschen.
33. Die Wand des Neuralrohrs besteht anfangs aus einer einzigen Schicht von Neuroepithelzellen.
34. Diese Zellen teilen sich rasch und bilden den größten Teil der Zellen des Zentralnervensystems.
35. Aus ihnen entwickeln sich die Nervenzellen und die meisten Gliazellen des Zentralnervensystems.
36. Während der Neurulation erscheint an der Grenze zwischen den Neuralfalten und dem oberflächlichen äußeren Keimblatt eine besondere Zellgruppe.
37. Diese Zellgruppe wird als Neuralleiste bezeichnet.
38. Die Zellen der Neuralleiste liegen zunächst am dorsalen Abschnitt des sich schließenden Neuralrohrs.
39. Nach dem Verschluss des Neuralrohrs verlieren die Neuralleistenzellen ihre enge Verbindung zu den benachbarten Zellen.
40. Die Zellen verändern ihre Form und wandeln sich von Epithelzellen in bewegliche mesenchymale Zellen um.
41. Diese Veränderung wird als epithelial-mesenchymale Umwandlung bezeichnet.
42. Die abgelösten Neuralleistenzellen wandern anschließend auf festgelegten Wegen in verschiedene Bereiche des Embryos.
43. Die Richtung der Wanderung wird durch anziehende und abstoßende Signale der umliegenden Gewebe gesteuert.
44. Im Rumpfbereich lagern sich einige Neuralleistenzellen neben den entstehenden Wirbeln an.
45. Aus diesen Zellen entwickeln sich unter anderem die sensiblen Spinalganglien.
46. Andere Neuralleistenzellen bilden die Ganglien des vegetativen Nervensystems und die Zellen des Nebennierenmarks.
47. Aus der Neuralleiste stammen auch die Schwann-Zellen, welche die peripheren Nervenfasern umhüllen.
48. Auch die pigmentbildenden Zellen der Haut, die Melanozyten, stammen aus der Neuralleiste.
49. Im Kopfbereich beteiligen sich Neuralleistenzellen an der Bildung zahlreicher bindegewebiger und knorpeliger Strukturen des Gesichts und des Schädels.
50. Der korrekte Verschluss des Neuralrohrs und die geordnete Wanderung der Neuralleistenzellen sind daher grundlegende Voraussetzungen für die normale Entwicklung des Nervensystems und zahlreicher weiterer Organe.