2.9.4 – Szövetségek és szerződések: diplomáciai előkészületek – Bündnisse und Verträge: Diplomatische Vorbereitung
1. Egy sztyeppei nép korántsem csak nyers erővel járt el, amint azt a magyarok Etelköz idején kötött szövetségei és szerződései is mutatják. – Ein Steppenvolk handelte keineswegs allein mit roher Gewalt, wie die Bündnisse und Verträge der Magyaren in der Zeit von Etelköz zeigen.
2. A kard mellett a magyarok a diplomácia eszközét is ügyesen tudták használni. – Neben dem Schwert wussten die Magyaren auch das Mittel der Diplomatie geschickt zu nutzen.
3. A háború és a tárgyalás számukra nem ellentétek voltak, hanem ugyanazon politika két oldala. – Krieg und Verhandlung waren für sie keine Gegensätze, sondern zwei Seiten derselben Politik.
4. Egy lovas nép, amely hatalmas birodalmak között élt, okos szövetségi politika nélkül nem tudott fennmaradni. – Ein Reitervolk, das zwischen mächtigen Reichen lebte, konnte ohne kluges Bündniswesen nicht überdauern.
5. Etelköz helyzete Bizánc, a Bolgár Birodalom és a nyugati hatalmak között álló helyzete állandó politikai ügyességet igényelt. – Die Lage von Etelköz zwischen Byzanz, dem Bulgarenreich und den Mächten des Westens verlangte beständiges politisches Geschick.
6. A magyaroknak ki kellett játszaniuk az ellenségeket egymás ellen, szövetségeseket kellett szerezniük és el kellett hárítaniuk a fenyegető veszélyeket. – Die Magyaren mussten Feinde gegeneinander ausspielen, Verbündete gewinnen und drohende Gefahren abwenden.
7. Így alakítottak ki olyan diplomáciát, amely jelentőségében alig maradt el katonai erejüktől. – So entwickelten sie eine Diplomatie, die ihrer militärischen Stärke an Bedeutung kaum nachstand.
8. Ez a diplomáciai tevékenység a későbbi területfoglalás egyik legfontosabb előkészítő lépése volt. – Diese diplomatische Tätigkeit gehörte zu den wesentlichen Vorbereitungen der späteren Landnahme.
9. Hiszen egy új ország meghódítása nem csupán fegyvereket, hanem kapcsolatokat és szövetségeket is megkövetelt. – Denn die Eroberung eines neuen Landes setzte nicht nur Waffen, sondern auch Verbindungen und Bündnisse voraus.
10. A magyarok, mint rettegett lovas harcosok, a korabeli hatalmak számára áhított szövetségesek voltak. – Die Magyaren waren als gefürchtete Reiterkrieger für die Mächte ihrer Zeit begehrte Verbündete.
11. Gyorsaságuk, célzóképességük és mozgékonyságuk értékes segédcsapatokká tette őket. – Ihre Schnelligkeit, ihre Treffsicherheit und ihre Beweglichkeit machten sie zu wertvollen Hilfstruppen.
12. Aki háborút kellett vívnia, szívesen kötött szövetséget ezekkel a harcképes lovasokkal. – Wer einen Krieg zu führen hatte, suchte gern das Bündnis mit diesen schlagkräftigen Reitern.
13. Így a magyarok többször is zsoldosként vagy szövetségesként vettek részt idegen konfliktusokban. – So traten die Magyaren wiederholt als Söldner oder Bundesgenossen in fremde Konflikte ein.
14. Ezek a szövetségi szolgálatok egyszerre hoztak számukra zsákmányt, zsoldot és politikai tapasztalatot. – Diese Bündnisdienste brachten ihnen Beute, Sold und politische Erfahrung zugleich.
15. Ezenkívül ismereteket szereztek azokról az országokról, amelyeken mások érdekében átvonultak. – Sie verschafften ihnen zudem Kenntnis über die Länder, die sie für andere durchzogen.
16. Így a diplomácia, a zsákmányszerzés és a felderítés egyetlen politikává olvadt össze. – Auf diese Weise verbanden sich Diplomatie, Beutezug und Erkundung zu einer einzigen Politik.
17. Az első dokumentált ilyen jellegű kapcsolat 862-re nyúlik vissza. – Die erste bezeugte Verbindung dieser Art reicht bis in das Jahr 862 zurück.
18. Ebben az évben a magyar harcosok először avatkoztak be a Kelet-Frank Birodalom konfliktusaiba. – In diesem Jahr griffen magyarische Krieger erstmals in die Konflikte des Ostfränkischen Reiches ein.
19. Valószínűleg akkoriban valamelyik harcoló féllel szövetségben cselekedtek. – Wahrscheinlich handelten sie damals im Bündnis mit einer der streitenden Parteien.
20. Az ilyen korai bevetések azt mutatják, hogy a magyarok már korán beléptek a nyugati hatalmak játszmájába. – Solche frühen Einsätze zeigen, dass die Magyaren schon früh in das Spiel der westlichen Mächte eintraten.
21. A magyarok különösen jelentőségteljes kapcsolatot alakítottak ki a Kelet-Frank Birodalommal. – Eine besonders folgenreiche Verbindung knüpften die Magyaren mit dem Ostfränkischen Reich.
22. Arnulf kelet-frank király heves harcot folytatott a Nagy-Mähr Birodalom ellen. – Der ostfränkische König Arnulf führte einen erbitterten Kampf gegen das Großmährische Reich.
23. Svatopluk morva fejedelem hatalmas szláv birodalmat épített ki a Kárpátok északi medencéjében. – Der Mährerfürst Swatopluk hatte ein mächtiges slawisches Reich im nördlichen Karpatenbecken errichtet.
24. E hatalom elleni küzdelemben Arnulf olyan szövetségeseket keresett, akik támogatni tudták őt Svatopluk ellen. – Im Kampf gegen diese Macht suchte Arnulf nach Verbündeten, die ihm gegen Swatopluk beistehen konnten.
25. A magyarokban találta meg őket, akiket segédcsapatként nyert meg a morva birodalom ellen. – Er fand sie in den Magyaren, die er als Hilfstruppen gegen das Mährerreich gewann.
26. Így a magyar lovasok a frank király megbízásából Morvaország ellen vonultak. – Auf diese Weise zogen magyarische Reiter im Auftrag des fränkischen Königs gegen Mähren.
27. Ez a szövetség a későbbi területfoglalás szempontjából rendkívül jelentősnek bizonyult. – Dieses Bündnis sollte sich für die spätere Landnahme als überaus bedeutsam erweisen.
28. Hiszen ez vezette a magyarokat mélyen az Északi-Kárpátok medencéjébe. – Denn es führte die Magyaren tief in das nördliche Karpatenbecken hinein.
29. Eközben közelről megismerkedtek az országgal, annak útjaival és viszonyaival. – Sie lernten dabei das Land, seine Wege und seine Verhältnisse aus nächster Nähe kennen.
30. Ugyanakkor a szövetség gyengítette a morva királyságot, a magyarok egyik jövőbeli ellenfelét. – Zugleich schwächte das Bündnis das Mährerreich, einen der künftigen Gegner der Magyaren.
31. Így a frankokkal folytatott diplomácia közvetlenül előkészítette a talajt a későbbi hódításhoz. – So bereitete die Diplomatie mit den Franken unmittelbar den Boden für die spätere Eroberung.
32. A szövetség pontos feltételei nem maradtak fenn a forrásokban. – Die genauen Bedingungen dieses Bündnisses sind in den Quellen nicht überliefert.
33. Valószínűleg a magyarok szolgálataikért zsákmányt, ajándékokat vagy egyéb kedvezményeket kaptak. – Wahrscheinlich erhielten die Magyaren für ihre Dienste Beute, Geschenke oder andere Vergünstigungen.
34. A nyugati hatalmak gyakran jelentős összegeket fizettek, hogy maguk mellé állítsák a rettegett lovasokat. – Die Mächte des Westens zahlten oft erhebliche Summen, um sich der gefürchteten Reiter zu versichern.
35. Az ilyen kifizetések a magyar szövetségi politika lényeges részét képezték. – Solche Zahlungen waren ein wesentlicher Bestandteil der magyarischen Bündnispolitik.
36. Gazdagságot hoztak a népnek anélkül, hogy azért saját céljait fel kellett volna adnia. – Sie verschafften dem Volk Reichtum, ohne dass es dafür eigene Ziele aufgeben musste.
37. A második nagy diplomáciai kapcsolatot a magyarok a Bizánci Birodalommal kötötték. – Die zweite große diplomatische Verbindung knüpften die Magyaren mit dem Byzantinischen Reich.
38. A bizánci Kelet-Római Birodalom volt a kor leghatalmasabb és legkifinomultabb diplomáciai hatalma. – Das oströmische Reich von Byzanz war die mächtigste und kunstvollste diplomatische Macht der Zeit.
39. Uralkodói mesteri módon tudták idegen népeket saját céljaikra felhasználni. – Seine Herrscher verstanden es meisterhaft, fremde Völker für ihre Zwecke einzusetzen.
40. A bizánci politika bevált módszere volt, hogy egy ellenséget egy másik segítségével harcoltak le. – Eine bewährte Methode der byzantinischen Politik war es, einen Feind durch einen anderen zu bekämpfen.
41. A fenyegető bolgár birodalom ellen Bizánc ezért a magyarokat igyekezett szövetségesekké nyerni. – Gegen das bedrohliche Bulgarenreich suchte Byzanz daher die Magyaren als Verbündete zu gewinnen.
42. VI. León bizánci császár súlyos háborúban állt a bolgár uralkodóval, Szimeonnal. – Der byzantinische Kaiser Leon VI. stand in einem schweren Krieg mit dem Bulgarenherrscher Symeon.
43. Szimeon súlyos vereségeket mért a bizánci seregekre, és nyomás alá helyezte a birodalmat. – Symeon hatte den byzantinischen Heeren empfindliche Niederlagen zugefügt und das Reich bedrängt.
44. Ebben a szorult helyzetben a császár követet küldött a magyarokhoz, Etelközbe. – In dieser Not entsandte der Kaiser einen Gesandten zu den Magyaren nach Etelköz.
45. Ennek a követnek, egy magas rangú méltóságnak, a feladata az volt, hogy szövetséget kössön a bulgárok ellen. – Dieser Gesandte, ein hoher Würdenträger, sollte ein Bündnis gegen die Bulgaren erwirken.
46. A magyarok beleegyeztek a szövetségbe, és segítséget ígértek Szimeon ellen. – Die Magyaren ließen sich auf das Bündnis ein und versprachen ihre Hilfe gegen Symeon.
47. A szövetség jeleként valószínűleg követeket, ajándékokat és túszokat cseréltek. – Als Zeichen des Bündnisses tauschte man wohl Gesandte, Geschenke und Geiseln aus.
48. A túszcsere szokásos eszköz volt a szerződés betartásának biztosítására. – Der Austausch von Geiseln war ein übliches Mittel, um die Einhaltung eines Vertrages zu sichern.
49. A bizánci flotta segítette a magyarokat az alsó-Duna átkelésében. – Die byzantinische Flotte unterstützte die Magyaren beim Übergang über die untere Donau.
50. A hajók segítségével a magyar lovasok átkeltek a folyón a bolgár területre. – Mit Hilfe der Schiffe überquerten die magyarischen Reiter den Strom in das bulgarische Gebiet.
51. Ott több csatában is súlyos vereségeket mértek a bolgárokra. – Dort fügten sie den Bulgaren in mehreren Kämpfen schwere Niederlagen zu.
52. Szimeont sarokba szorították, és időnként védekezésre kényszerítették. – Sie drängten Symeon in die Enge und zwangen ihn zeitweise in die Defensive.
53. Ez a hadjárat a magyar fegyverek és a bizánci diplomácia ragyogó sikere volt. – Dieser Feldzug war ein glänzender Erfolg der magyarischen Waffen und der byzantinischen Diplomatie.
54. Bizánc számára teljes mértékben megérte a szövetség az északi lovasokkal. – Für Byzanz hatte sich das Bündnis mit den Reitern aus dem Norden vollauf gelohnt.
55. A Bizánssal kötött szövetségnek azonban végzetes következményei lettek a magyarok számára. – Doch das Bündnis mit Byzanz sollte für die Magyaren verhängnisvolle Folgen haben.
56. A szorult helyzetbe került Szimeon ugyanis saját diplomáciával válaszolt a bizánci diplomáciára. – Denn der bedrängte Symeon antwortete auf die byzantinische Diplomatie mit eigener Diplomatie.
57. Ő is szövetségeseket keresett az északi veszélyes lovas nép ellen. – Er suchte seinerseits nach Verbündeten gegen das gefährliche Reitervolk im Norden.
58. Szimeon ezeket a szövetségeseket a pechenegekben találta meg, az Etelköz-től keletre élő sztyeppei népben. – Symeon fand diese Verbündeten in den Petschenegen, dem Steppenvolk östlich von Etelköz.
59. Így a bolgár uralkodó ugyanazt a fegyvert fordította a magyarok ellen, amelyet Bizánc használt ellene. – So wandte der Bulgarenherrscher gegen die Magyaren dieselbe Waffe, die Byzanz gegen ihn gebraucht hatte.
60. Egyik ellenséget egy másikkal harcolta le, és a pechenegeket megnyerte ügyének. – Er bekämpfte einen Feind durch einen anderen und gewann die Petschenegen für seine Sache.
61. A szövetségek ezen összefonódása feltárja a diplomáciai bonyodalmak teljes veszélyességét. – Diese Verflechtung der Bündnisse offenbart die ganze Gefährlichkeit der diplomatischen Verstrickungen.
62. Minden szövetség ellen-szövetséget válthatott ki, és új ellenségeskedéseket szülhetett. – Jedes Bündnis konnte ein Gegenbündnis hervorrufen und neue Feindschaften schaffen.
63. A magyarok saját bőrükön tapasztalták meg, hogyan fordulhat a szövetségi politika a kezdeményezője ellen. – Die Magyaren erfuhren am eigenen Leib, wie sich die Bündnispolitik gegen ihren Urheber kehren konnte.
64. Míg hadseregük nagy része délen a bolgárok ellen harcolt, a hazájuk védtelen maradt. – Während ein großer Teil ihres Heeres im Süden gegen die Bulgaren kämpfte, war die Heimat ungeschützt.
65. Éppen ezt a helyzetet használták ki Szimeon és a pechenegek egy közös támadáshoz. – Eben diese Lage nutzten Symeon und die Petschenegen zu einem gemeinsamen Schlag.
66. A pechenegek rátámadtak az Etelközön lévő védtelen településekre. – Die Petschenegen fielen über die ungeschützten Wohnsitze in Etelköz her.
67. Ez a rajtaütés teljes erővel sújtotta a magyarok hátramaradt családjait, állataikat és táborhelyeiket. – Dieser Überfall traf die zurückgebliebenen Familien, Herden und Lager der Magyaren mit voller Wucht.
68. Így a Bizánccal kötött szövetség közvetve az etelközi katasztrófa kiváltó okává vált. – So wurde das Bündnis mit Byzanz mittelbar zum Anlass der Katastrophe von Etelköz.
69. A diplomácia, amely eleinte sikert hozott, végül vereséghez vezetett helyzetbe. – Die Diplomatie, die zunächst Erfolg gebracht hatte, führte am Ende in die Niederlage.
70. Ez a keserű tapasztalat megtanította a magyaroknak a szövetségi politika kétélű természetét. – Diese bittere Erfahrung lehrte die Magyaren die zweischneidige Natur der Bündnispolitik.
71. Egy szövetség a körülményektől és az ellenálló erőktől függően ugyanúgy árthatott, mint hasznot hozhatott. – Ein Bündnis konnte ebenso schaden wie nützen, je nach den Umständen und den Gegenmächten.
72. Mindazonáltal téves lenne a magyarok diplomáciáját puszta kudarcnak tekinteni. – Dennoch wäre es falsch, die Diplomatie der Magyaren als bloßes Scheitern zu betrachten.
73. Éppen ellenkezőleg, szövetségeik éveken át nagy előnyöket hoztak számukra. – Im Gegenteil, ihre Bündnisse brachten ihnen über Jahre hinweg große Vorteile.
74. Zsákmányt, zsoldot, tapasztalatot és a környező országok pontos ismeretét biztosítottak számukra. – Sie verschafften ihnen Beute, Sold, Erfahrung und genaue Kenntnis der umliegenden Länder.
75. De mindenekelőtt a magyarok megtanulták a hatalmi játszmákat és a tárgyalás művészetét. – Vor allem aber lernten die Magyaren das Spiel der Mächte und die Kunst der Verhandlung.
76. Ez a tapasztalat később, a területfoglalás során jól jött nekik. – Diese Erfahrung sollte ihnen bei der späteren Landnahme zustattenkommen.
77. Hiszen a Kárpát-medence meghódítását is diplomáciai ügyesség kísérte. – Denn auch die Eroberung des Karpatenbeckens war von diplomatischem Geschick begleitet.
78. A magyarok a medence nagyhatalmai közötti viszályt saját céljaikra használták fel. – Die Magyaren nutzten die Zwietracht unter den Mächten des Beckens für ihre eigenen Ziele.
79. Az egyikkel szövetségre léptek, hogy a másikat legyőzzék, és így a helyzetet saját javukra fordították. – Sie verbündeten sich mit dem einen, um den anderen zu schlagen, und kehrten die Lage zu ihren Gunsten.
80. Így az Etelközön megtanult szövetségi politika a területfoglalás idején is folytatódott. – So setzte sich die in Etelköz erlernte Bündnispolitik in der Zeit der Landnahme fort.
81. A magyarok diplomáciai módszerei megfeleltek koruk szokásainak. – Die diplomatischen Methoden der Magyaren entsprachen den Gepflogenheiten ihrer Zeit.
82. A szerződéseket esküvel, ajándékokkal, túszokkal és ünnepélyes szertartásokkal erősítették meg. – Verträge wurden durch Eide, Geschenke, Geiseln und feierliche Zeremonien bekräftigt.
83. Az eskünek a magyaroknál, akárcsak sok más népnél, kötelező ereje volt, szinte szent jelentőségű. – Der Eid hatte bei den Magyaren wie bei vielen Völkern eine bindende, fast heilige Kraft.
84. Egy eskűvel megerősített szerződés megszegése súlyos vétknek számított az istenek és az emberek ellen. – Der Bruch eines beschworenen Vertrages galt als schwere Verfehlung gegen Götter und Menschen.
85. A sztyeppei népek különleges rítusokat ismertek, amelyekkel a szerződést megdönthetetlenné tették. – Die Steppenvölker kannten besondere Riten, um einen Vertrag unverbrüchlich zu machen.
86. Az ünnepélyes eskük során gyakran áldoztak fel állatokat, és vérüket használták fel az eskütétel során. – Bei feierlichen Eiden wurden oft Tiere geopfert und ihr Blut bei der Beschwörung verwendet.
87. Az ilyen rítusok vallási szentelést kölcsönöztek a szerződésnek, és még szorosabban kötötték össze a résztvevőket. – Solche Riten verliehen dem Vertrag eine religiöse Weihe und banden die Beteiligten umso fester.
88. A már említett hét törzs vérszerződése is ehhez a szent eskük világához tartozik. – Auch der schon erwähnte Blutsvertrag der sieben Stämme gehört zu dieser Welt der heiligen Eide.
89. Az ajándékok cseréje a diplomácia egy másik fontos eszköze volt. – Der Austausch von Geschenken war ein weiteres wichtiges Mittel der Diplomatie.
90. Az ajándékok tiszteletet fejeztek ki, kötelezettségeket teremtettek és barátságokat pecsételtek meg. – Geschenke drückten Achtung aus, schufen Verpflichtungen und besiegelten Freundschaften.
91. Ilyen alkalmakkor értékes fegyverek, lovak, szövetek és nemesfémek cseréltek gazdát. – Kostbare Waffen, Pferde, Stoffe und Edelmetalle wechselten bei solchen Anlässen den Besitzer.
92. Végül a túszcsere a szerződés betartásának biztosítását szolgálta. – Der Austausch von Geiseln schließlich diente der Sicherung der Vertragstreue.
93. Azzal, hogy mindkét fél a másik oldal tagjait fogságban tartotta, biztosította magát az árulás ellen. – Indem jede Seite Angehörige der anderen in ihrer Gewalt hielt, sicherte sie sich gegen Verrat.
94. Ezeket a diplomáciai eszközöket a magyarok jól ismerték, és ügyesen alkalmazták. – Diese Mittel der Diplomatie waren den Magyaren wohlvertraut und wurden geschickt eingesetzt.
95. Magukat a tárgyalásokat a hatalmak között utazó követek folytatták. – Die Verhandlungen selbst wurden durch Gesandte geführt, die zwischen den Mächten reisten.
96. Az ilyen követek üzeneteket közvetítettek, szerződéseket kötöttek és kapcsolatokat építettek ki. – Solche Gesandtschaften überbrachten Botschaften, schlossen Verträge und knüpften Verbindungen.
97. A bizánci források olyan követekről számolnak be, akik a magyarokhoz utaztak és tárgyaltak velük. – Die byzantinischen Quellen berichten von Gesandten, die zu den Magyaren reisten und mit ihnen verhandelten.
98. A magyarok is küldtek a maguk részéről követeket az idegen hatalmakhoz. – Auch die Magyaren entsandten ihrerseits Boten zu den fremden Mächten.
99. Így alakult ki Etelköz körül a diplomáciai kapcsolatok hálózata. – Auf diese Weise entstand ein Netz diplomatischer Verbindungen rund um Etelköz.
100. A magyarok szorosan be voltak ágyazva ebbe a hálózatba, és saját céljaikra használták fel. – Die Magyaren waren in dieses Netz fest eingebunden und nutzten es für ihre Zwecke.
101. Diplomáciájuk korántsem volt naiv, hanem megfelelt a bonyolult viszonyoknak. – Ihre Diplomatie war keineswegs einfältig, sondern den verwickelten Verhältnissen gewachsen.
102. Tudták, hogyan kell manőverezni a nagyhatalmak között, és hogyan szerezhetnek előnyt. – Sie verstanden es, zwischen den großen Mächten zu lavieren und ihren Vorteil zu suchen.
103. Eközben megőrizték saját függetlenségüket, és nem hagyták, hogy puszta eszközzé tegyék őket. – Dabei wahrten sie ihre eigene Unabhängigkeit und ließen sich nicht zum bloßen Werkzeug machen.
104. Még szövetségesként is mindig saját céljaikat és érdekeiket követték. – Selbst als Bundesgenossen verfolgten sie stets ihre eigenen Ziele und Interessen.
105. Ez az önállóság különböztette meg őket koruk számos más zsoldos népétől. – Diese Eigenständigkeit unterschied sie von manchen anderen Söldnervölkern ihrer Zeit.
106. A magyarok idegen uraknak szolgáltak anélkül, hogy tartósan alávetették volna magukat nekik. – Die Magyaren dienten fremden Herren, ohne sich ihnen dauerhaft zu unterwerfen.
107. Amint az érdekeiknek megfelelt, szövetségeket váltottak, vagy felbontották azokat. – Sobald es ihren Interessen entsprach, wechselten sie die Bündnisse oder lösten sie auf.
108. Ez a politikai rugalmasság megegyezett a háborúban tanúsított rugalmasságukkal. – Diese Beweglichkeit in der Politik entsprach ihrer Beweglichkeit im Krieg.
109. Ahogyan a harcban gyorsan irányt váltottak, úgy a diplomáciában is oldalakat váltottak. – So wie sie im Kampf rasch die Richtung wechselten, wechselten sie auch in der Diplomatie die Seiten.
110. Ez a rugalmasság előnyöket biztosított számukra, ugyanakkor bizonytalan szövetségesekké is tette őket. – Diese Wendigkeit verschaffte ihnen Vorteile, machte sie aber auch zu unsicheren Verbündeten.
111. A korabeli hatalmak tudták, hogy a magyarok mindig a saját előnyüket követték. – Die Mächte der Zeit wussten, dass die Magyaren stets dem eigenen Vorteil folgten.
112. Éppen ezért pénzzel és ajándékokkal próbálták magukhoz kötni a lovasokat. – Eben darum versuchten sie, die Reiter durch Zahlungen und Geschenke an sich zu binden.
113. A területfoglalás diplomáciai előkészítése így egy egész kapcsolati hálóból állt. – Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme bestand somit aus einem ganzen Geflecht von Verbindungen.
114. A frankokkal, Bizánccal és más M hatalmakkal kötött szövetségek mozgásteret biztosítottak a magyaroknak. – Bündnisse mit den Franken, mit Byzanz und mit anderen Mächten verschafften den Magyaren Spielraum.
115. Gyengítették a jövőbeli ellenfeleket és megerősítették saját helyzetüket. – Sie schwächten die künftigen Gegner und festigten die eigene Stellung.
116. Ismereteket szereztek a Kárpát-medence országaival és hatalmaival kapcsolatban. – Sie verschafften Wissen über die Länder und Mächte des Karpatenbeckens.
117. És a magyarokat a tárgyalás művészetére és a politikai számításra tanították. – Und sie übten die Magyaren in der Kunst der Verhandlung und des politischen Kalküls.
118. Ez a diplomáciai képzés ugyanolyan fontos része volt a felkészülésnek, mint a katonai. – Diese diplomatische Schulung war ein ebenso wichtiger Teil der Vorbereitung wie die militärische.
119. A hadsereg és a diplomácia együttesen járult hozzá az új hazába vezető út egyengetéséhez. – Heer und Diplomatie wirkten zusammen, um den Weg in die neue Heimat zu ebnen.
120. Okos szövetségi politika nélkül a területfoglalás sokkal nehezebb és veszélyesebb lett volna. – Ohne kluge Bündnispolitik wäre die Landnahme weit schwieriger und gefährlicher gewesen.
121. A magyarok egyedül nem tudtak volna szembeszállni ellenfeleik egyesített erejével. – Die Magyaren hätten sich der vereinten Macht ihrer Gegner allein nicht entgegenstellen können.
122. Azzal, hogy ellenségeiket egymás ellen kijátszották, megteremtették maguknak a szükséges teret. – Indem sie ihre Feinde gegeneinander ausspielten, schufen sie sich den nötigen Raum.
123. A diplomácia így a magyar politika alapvető eszköze volt. – Die Diplomatie war somit ein wesentliches Werkzeug der magyarischen Politik.
124. Kiegészítette a fegyvereket, és a lovas népet kiszámítható politikai tényezővé tette. – Sie ergänzte die Waffen und machte aus dem Reitervolk eine berechenbare politische Größe.
125. A kutatások elsősorban a kor írásos forrásaiból tárják fel ezeket a szövetségeket. – Die Forschung erschließt diese Bündnisse vor allem aus den schriftlichen Quellen der Zeit.
126. A frank és bizánci beszámolók a magyarok nagyhatalmakkal való kapcsolatairól adnak hírt. – Fränkische und byzantinische Berichte überliefern die Verbindungen der Magyaren zu den großen Mächten.
127. VII. Konstantin császár műve értékes információkat a bolgárok elleni szövetségről. – Das Werk Kaiser Konstantins VII. gibt wertvolle Auskunft über das Bündnis gegen die Bulgaren.
128. E forrásokból egy aktív és ügyes diplomácia képe rajzolódik ki. – Aus diesen Quellen lässt sich das Bild einer aktiven und geschickten Diplomatie gewinnen.
129. Természetesen a források többnyire a külföldi hatalmak szemszögéből számolnak be, nem maguk a magyarok szemszögéből. – Freilich berichten die Quellen meist aus der Sicht der fremden Mächte, nicht der Magyaren selbst.
130. A magyarok szemszögéből ezeket a szövetségeket ezért csak közvetetten lehet megismerni. – Die magyarische Sicht auf diese Bündnisse ist daher nur mittelbar zu erschließen.
131. Mindazonáltal felismerhető, hogy a magyarok tudatos és tervszerű politikát folytattak. – Dennoch lässt sich erkennen, dass die Magyaren bewusste und planvolle Politik betrieben.
132. Nem csupán idegen hatalmak eszközei voltak, hanem koruk aktív szereplői. – Sie waren keine bloßen Werkzeuge fremder Mächte, sondern handelnde Akteure ihrer Zeit.
133. Szövetségeik mindig a saját céljaikat szolgálták, még ha másoknak is hasznára váltak. – Ihre Bündnisse dienten stets ihren eigenen Zielen, mochten sie auch anderen zugutekommen.
134. Ez a felismerés cáfolja azt a képet, amely a magyarokat pusztán romboló természeti erőként ábrázolja. – Diese Einsicht widerlegt das Bild von den Magyaren als rein zerstörerischer Naturgewalt.
135. Inkább olyan népként tűnnek fel, amely a háborút és a politikát körültekintően ötvözte. – Vielmehr erscheinen sie als ein Volk, das Krieg und Politik mit Bedacht verband.
136. A területfoglalás diplomáciai előkészítése tanúskodik erről a politikai érettségről. – Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme zeugt von dieser politischen Reife.
137. Olyan vezetést mutat, amely a puszta zsákmányhadjáratokon túl, tágabb összefüggésekben gondolkodott. – Sie zeigt eine Führung, die über bloße Beutezüge hinaus in größeren Zusammenhängen dachte.
138. A törzsfőnökök és a legfőbb fejedelem a szövetségi politikát magasabb rendű célok szerint irányították. – Die Stammesfürsten und der oberste Fürst lenkten die Bündnispolitik nach übergeordneten Zielen.
139. Mérlegelték a szövetségek előnyeit és veszélyeit, és megfontoltan hozták meg döntéseiket. – Sie wogen Nutzen und Gefahr der Bündnisse ab und trafen ihre Entscheidungen mit Bedacht.
140. Ez a tervszerű politika elengedhetetlen feltétele volt a területfoglalás sikerének. – Diese planvolle Politik war eine wesentliche Voraussetzung für das Gelingen der Landnahme.
141. A pecsenyeg támadás keserű tapasztalata azonban a diplomácia határait is megmutatta. – Die bittere Erfahrung des Petschenegenüberfalls aber lehrte auch die Grenzen der Diplomatie.
142. Egyetlen szövetség sem tudta a magyarokat teljes mértékben megvédeni helyzetük veszélyeitől. – Kein Bündnis konnte die Magyaren vollständig vor den Gefahren ihrer Lage schützen.
143. A szövetségek összefonódása mindig magában hordozta az új és veszélyes ellenségeskedések kockázatát. – Die Verflechtung der Bündnisse barg stets die Gefahr neuer und gefährlicher Gegnerschaften.
144. Így éppen a Bulgária ellen folytatott sikeres diplomácia vezetett az etelközi katasztrófához. – So führte gerade die erfolgreiche Diplomatie gegen Bulgarien in die Katastrophe von Etelköz.
145. Ez a tapasztalat felgyorsította azt a döntést, hogy végleg elhagyják a veszélybe került Etelközt. – Diese Erfahrung beschleunigte den Entschluss, das gefährdete Etelköz endgültig zu verlassen.
146. A védett Kárpát-medencében a magyarok abban reménykedtek, hogy elkerülhetik a halálos bonyodalmakat. – Im geschützten Karpatenbecken hofften die Magyaren, den tödlichen Verstrickungen zu entgehen.
147. A Kárpátok íve mögött védelmet kerestek a nyomuló sztyeppai népek elől. – Hinter dem Bogen der Karpaten suchten sie Schutz vor den nachdrängenden Steppenvölkern.
148. Így a diplomáciai tapasztalatok is hozzájárultak a földfoglalásról szóló döntéshez. – So fügte sich die diplomatische Erfahrung in die Entscheidung zur Landnahme ein.
149. A szövetségek a magyaroknak tudást, zsákmányt és tapasztalatot szereztek. – Die Bündnisse hatten den Magyaren Wissen, Beute und Erfahrung verschafft.
150. Ugyanakkor fájdalmasan rávilágítottak Etelköz nyitott fekvéséből fakadó veszélyekre. – Sie hatten zugleich die Gefahren der offenen Lage von Etelköz schmerzlich offenbart.
151. Ez a két tény együttesen arra késztette a népet, hogy egy védettebb hazába induljon. – Beides zusammen drängte das Volk zum Aufbruch in eine geschütztere Heimat.
152. A területfoglalás diplomáciai előkészítése így sikerekben és tanulságokban egyaránt gazdag volt. – Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme war somit reich an Erfolgen und an Lehren.
153. Előnyöket biztosított a magyaroknak, és egyúttal megmutatta cselekvésük határait is. – Sie verschaffte den Magyaren Vorteile und lehrte sie zugleich die Grenzen ihres Handelns.
154. Ebben a kettős hatásban rejlett valódi jelentőségük a nép korai történelmében. – In dieser doppelten Wirkung lag ihre eigentliche Bedeutung für die Frühgeschichte des Volkes.
155. A frankokkal kötött szövetségek előkészítették a Morva Birodalom gyengülését. – Die Bündnisse mit den Franken bereiteten die Schwächung des Mährerreiches vor.
156. A Bizánccal kötött szövetségek a magyarokat a Duna alsó folyásához és a medence déli részébe vezették. – Die Bündnisse mit Byzanz führten die Magyaren an die untere Donau und in den Süden des Beckens.
157. Mindkét kapcsolat bővítette a magyarok ismereteit és befolyását a jövőbeli hazájukban. – Beide Verbindungen erweiterten die Kenntnis und den Einfluss der Magyaren in der künftigen Heimat.
158. Így a diplomácia közvetlenül hozzájárult a hódítás előkészítéséhez. – So wirkte die Diplomatie unmittelbar auf die Vorbereitung der Eroberung hin.
159. Ugyanolyan fontos része volt az előkészületeknek, mint a katonai gyakorlatozás és a felderítés. – Sie war ein ebenso wichtiger Bestandteil der Vorbereitung wie die militärische Übung und die Erkundung.
160. Csak a hadsereg, a felderítés és a diplomácia együttműködése tette lehetővé a sikert. – Erst das Zusammenwirken von Heer, Aufklärung und Diplomatie ermöglichte den Erfolg.
161. A szövetségek és a szerződések illeszkedtek ebbe az előkészületek összképébe. – Die Bündnisse und Verträge fügten sich in dieses Gesamtbild der Vorbereitung ein.
162. Ezek a katonai erőt és a politikai számításokat hatékony egységgé egyesítették. – Sie verbanden die militärische Stärke mit dem politischen Kalkül zu einer wirksamen Einheit.
163. Ebben az összefüggésben mutatkozott meg a magyar vezetés teljes érettsége. – In dieser Verbindung zeigte sich die ganze Reife der magyarischen Führung.
164. Tudták, hogyan kell célszerűen alkalmazni a hatalom különböző eszközeit. – Sie verstand es, die verschiedenen Mittel der Macht zielgerichtet einzusetzen.
165. Az Etelköz-kori diplomácia így a politikai bölcsesség tanúbizonysága volt. – Die Diplomatie der Etelköz-Zeit war somit ein Zeugnis politischer Klugheit.
166. A lovas népet a hatalmak koncertjének komolyan veendő szereplőjévé tette. – Sie machte aus dem Reitervolk einen ernstzunehmenden Mitspieler im Konzert der Mächte.
167. A korszak nagy birodalmainak komolyan kellett venniük a magyarokat, mint politikai tényezőt. – Die großen Reiche der Zeit mussten die Magyaren als politische Größe ernst nehmen.
168. Bizánc, a bolgár birodalom és a frank birodalom egyenrangú hatalomként udvaroltak nekik vagy harcoltak ellenük. – Byzanz, das Bulgarenreich und das Frankenreich umwarben oder bekämpften sie als gleichwertige Macht.
169. Ezt a helyzetet a magyarok nem csupán fegyvereiknek, hanem diplomáciájuknak is köszönhették. – Diese Stellung verdankten die Magyaren nicht allein ihren Waffen, sondern auch ihrer Diplomatie.
170. A szövetségek és szerződések politikai kifejezői voltak növekvő jelentőségüknek. – Die Bündnisse und Verträge waren der politische Ausdruck ihrer wachsenden Bedeutung.
171. Ezek egy olyan nép felemelkedését jelezték, amely hamarosan saját hazát fog hódítani. – Sie kündigten den Aufstieg eines Volkes an, das bald eine eigene Heimat erobern sollte.
172. Ezekben készült elő a magyarok belépése Európa történelmébe. – In ihnen bereitete sich der Eintritt der Magyaren in die Geschichte Europas vor.
173. A földhódítás diplomáciai előkészítése így egy lépés volt az államalapítás felé vezető úton. – Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme war somit ein Schritt auf dem Weg zur Staatsgründung.
174. Ez összekötötte a vándorló lovas népet a Nyugat állandó hatalmaival. – Sie verband das wandernde Reitervolk mit den festen Mächten des Abendlandes.
175. A szövetségek játékából fokozatosan kialakult a magyarok beilleszkedése az európai világba. – Aus dem Spiel der Bündnisse erwuchs allmählich die Einbindung der Magyaren in die europäische Welt.
176. Ez a bekapcsolódás a földhódítás és a kereszténység felvétele után nyert volna végleges formát. – Diese Einbindung sollte nach der Landnahme und der Annahme des Christentums ihre Vollendung finden.
177. Kezdete azonban már az Etelköz-kori szövetségekben és szerződésekben gyökerezett. – Doch ihr Anfang lag bereits in den Bündnissen und Verträgen der Etelköz-Zeit.
178. Ezekben a magyarok kiépítették az első politikai kapcsolatokat jövőbeli szomszédaik világával. – In ihnen knüpften die Magyaren die ersten politischen Fäden zur Welt ihrer künftigen Nachbarn.
179. Így a diplomáciai előkészületek a magyar korai történelem elengedhetetlen részének bizonyulnak. – So erweist sich die diplomatische Vorbereitung als unverzichtbarer Teil der ungarischen Frühgeschichte.
180. A magyarok szövetségeiben és szerződéseiben megmutatkozik az átmenet a sztyeppéről Európa középső részébe. – In den Bündnissen und Verträgen der Magyaren zeigt sich der Übergang von der Steppe zur Mitte Europas.
(aufklappen)magyar
1. Egy sztyeppei nép korántsem csak nyers erővel járt el, amint azt a magyarok Etelköz idején kötött szövetségei és szerződései is mutatják.
2. A kard mellett a magyarok a diplomácia eszközét is ügyesen tudták használni.
3. A háború és a tárgyalás számukra nem ellentétek voltak, hanem ugyanazon politika két oldala.
4. Egy lovas nép, amely hatalmas birodalmak között élt, okos szövetségi politika nélkül nem tudott fennmaradni.
5. Etelköz helyzete Bizánc, a Bolgár Birodalom és a nyugati hatalmak között álló helyzete állandó politikai ügyességet igényelt.
6. A magyaroknak ki kellett játszaniuk az ellenségeket egymás ellen, szövetségeseket kellett szerezniük és el kellett hárítaniuk a fenyegető veszélyeket.
7. Így alakítottak ki olyan diplomáciát, amely jelentőségében alig maradt el katonai erejüktől.
8. Ez a diplomáciai tevékenység a későbbi területfoglalás egyik legfontosabb előkészítő lépése volt.
9. Hiszen egy új ország meghódítása nem csupán fegyvereket, hanem kapcsolatokat és szövetségeket is megkövetelt.
10. A magyarok, mint rettegett lovas harcosok, a korabeli hatalmak számára áhított szövetségesek voltak.
11. Gyorsaságuk, célzóképességük és mozgékonyságuk értékes segédcsapatokká tette őket.
12. Aki háborút kellett vívnia, szívesen kötött szövetséget ezekkel a harcképes lovasokkal.
13. Így a magyarok többször is zsoldosként vagy szövetségesként vettek részt idegen konfliktusokban.
14. Ezek a szövetségi szolgálatok egyszerre hoztak számukra zsákmányt, zsoldot és politikai tapasztalatot.
15. Ezenkívül ismereteket szereztek azokról az országokról, amelyeken mások érdekében átvonultak.
16. Így a diplomácia, a zsákmányszerzés és a felderítés egyetlen politikává olvadt össze.
17. Az első dokumentált ilyen jellegű kapcsolat 862-re nyúlik vissza.
18. Ebben az évben a magyar harcosok először avatkoztak be a Kelet-Frank Birodalom konfliktusaiba.
19. Valószínűleg akkoriban valamelyik harcoló féllel szövetségben cselekedtek.
20. Az ilyen korai bevetések azt mutatják, hogy a magyarok már korán beléptek a nyugati hatalmak játszmájába.
21. A magyarok különösen jelentőségteljes kapcsolatot alakítottak ki a Kelet-Frank Birodalommal.
22. Arnulf kelet-frank király heves harcot folytatott a Nagy-Mähr Birodalom ellen.
23. Svatopluk morva fejedelem hatalmas szláv birodalmat épített ki a Kárpátok északi medencéjében.
24. E hatalom elleni küzdelemben Arnulf olyan szövetségeseket keresett, akik támogatni tudták őt Svatopluk ellen.
25. A magyarokban találta meg őket, akiket segédcsapatként nyert meg a morva birodalom ellen.
26. Így a magyar lovasok a frank király megbízásából Morvaország ellen vonultak.
27. Ez a szövetség a későbbi területfoglalás szempontjából rendkívül jelentősnek bizonyult.
28. Hiszen ez vezette a magyarokat mélyen az Északi-Kárpátok medencéjébe.
29. Eközben közelről megismerkedtek az országgal, annak útjaival és viszonyaival.
30. Ugyanakkor a szövetség gyengítette a morva királyságot, a magyarok egyik jövőbeli ellenfelét.
31. Így a frankokkal folytatott diplomácia közvetlenül előkészítette a talajt a későbbi hódításhoz.
32. A szövetség pontos feltételei nem maradtak fenn a forrásokban.
33. Valószínűleg a magyarok szolgálataikért zsákmányt, ajándékokat vagy egyéb kedvezményeket kaptak.
34. A nyugati hatalmak gyakran jelentős összegeket fizettek, hogy maguk mellé állítsák a rettegett lovasokat.
35. Az ilyen kifizetések a magyar szövetségi politika lényeges részét képezték.
36. Gazdagságot hoztak a népnek anélkül, hogy azért saját céljait fel kellett volna adnia.
37. A második nagy diplomáciai kapcsolatot a magyarok a Bizánci Birodalommal kötötték.
38. A bizánci Kelet-Római Birodalom volt a kor leghatalmasabb és legkifinomultabb diplomáciai hatalma.
39. Uralkodói mesteri módon tudták idegen népeket saját céljaikra felhasználni.
40. A bizánci politika bevált módszere volt, hogy egy ellenséget egy másik segítségével harcoltak le.
41. A fenyegető bolgár birodalom ellen Bizánc ezért a magyarokat igyekezett szövetségesekké nyerni.
42. VI. León bizánci császár súlyos háborúban állt a bolgár uralkodóval, Szimeonnal.
43. Szimeon súlyos vereségeket mért a bizánci seregekre, és nyomás alá helyezte a birodalmat.
44. Ebben a szorult helyzetben a császár követet küldött a magyarokhoz, Etelközbe.
45. Ennek a követnek, egy magas rangú méltóságnak, a feladata az volt, hogy szövetséget kössön a bulgárok ellen.
46. A magyarok beleegyeztek a szövetségbe, és segítséget ígértek Szimeon ellen.
47. A szövetség jeleként valószínűleg követeket, ajándékokat és túszokat cseréltek.
48. A túszcsere szokásos eszköz volt a szerződés betartásának biztosítására.
49. A bizánci flotta segítette a magyarokat az alsó-Duna átkelésében.
50. A hajók segítségével a magyar lovasok átkeltek a folyón a bolgár területre.
51. Ott több csatában is súlyos vereségeket mértek a bolgárokra.
52. Szimeont sarokba szorították, és időnként védekezésre kényszerítették.
53. Ez a hadjárat a magyar fegyverek és a bizánci diplomácia ragyogó sikere volt.
54. Bizánc számára teljes mértékben megérte a szövetség az északi lovasokkal.
55. A Bizánssal kötött szövetségnek azonban végzetes következményei lettek a magyarok számára.
56. A szorult helyzetbe került Szimeon ugyanis saját diplomáciával válaszolt a bizánci diplomáciára.
57. Ő is szövetségeseket keresett az északi veszélyes lovas nép ellen.
58. Szimeon ezeket a szövetségeseket a pechenegekben találta meg, az Etelköz-től keletre élő sztyeppei népben.
59. Így a bolgár uralkodó ugyanazt a fegyvert fordította a magyarok ellen, amelyet Bizánc használt ellene.
60. Egyik ellenséget egy másikkal harcolta le, és a pechenegeket megnyerte ügyének.
61. A szövetségek ezen összefonódása feltárja a diplomáciai bonyodalmak teljes veszélyességét.
62. Minden szövetség ellen-szövetséget válthatott ki, és új ellenségeskedéseket szülhetett.
63. A magyarok saját bőrükön tapasztalták meg, hogyan fordulhat a szövetségi politika a kezdeményezője ellen.
64. Míg hadseregük nagy része délen a bolgárok ellen harcolt, a hazájuk védtelen maradt.
65. Éppen ezt a helyzetet használták ki Szimeon és a pechenegek egy közös támadáshoz.
66. A pechenegek rátámadtak az Etelközön lévő védtelen településekre.
67. Ez a rajtaütés teljes erővel sújtotta a magyarok hátramaradt családjait, állataikat és táborhelyeiket.
68. Így a Bizánccal kötött szövetség közvetve az etelközi katasztrófa kiváltó okává vált.
69. A diplomácia, amely eleinte sikert hozott, végül vereséghez vezetett helyzetbe.
70. Ez a keserű tapasztalat megtanította a magyaroknak a szövetségi politika kétélű természetét.
71. Egy szövetség a körülményektől és az ellenálló erőktől függően ugyanúgy árthatott, mint hasznot hozhatott.
72. Mindazonáltal téves lenne a magyarok diplomáciáját puszta kudarcnak tekinteni.
73. Éppen ellenkezőleg, szövetségeik éveken át nagy előnyöket hoztak számukra.
74. Zsákmányt, zsoldot, tapasztalatot és a környező országok pontos ismeretét biztosítottak számukra.
75. De mindenekelőtt a magyarok megtanulták a hatalmi játszmákat és a tárgyalás művészetét.
76. Ez a tapasztalat később, a területfoglalás során jól jött nekik.
77. Hiszen a Kárpát-medence meghódítását is diplomáciai ügyesség kísérte.
78. A magyarok a medence nagyhatalmai közötti viszályt saját céljaikra használták fel.
79. Az egyikkel szövetségre léptek, hogy a másikat legyőzzék, és így a helyzetet saját javukra fordították.
80. Így az Etelközön megtanult szövetségi politika a területfoglalás idején is folytatódott.
81. A magyarok diplomáciai módszerei megfeleltek koruk szokásainak.
82. A szerződéseket esküvel, ajándékokkal, túszokkal és ünnepélyes szertartásokkal erősítették meg.
83. Az eskünek a magyaroknál, akárcsak sok más népnél, kötelező ereje volt, szinte szent jelentőségű.
84. Egy eskűvel megerősített szerződés megszegése súlyos vétknek számított az istenek és az emberek ellen.
85. A sztyeppei népek különleges rítusokat ismertek, amelyekkel a szerződést megdönthetetlenné tették.
86. Az ünnepélyes eskük során gyakran áldoztak fel állatokat, és vérüket használták fel az eskütétel során.
87. Az ilyen rítusok vallási szentelést kölcsönöztek a szerződésnek, és még szorosabban kötötték össze a résztvevőket.
88. A már említett hét törzs vérszerződése is ehhez a szent eskük világához tartozik.
89. Az ajándékok cseréje a diplomácia egy másik fontos eszköze volt.
90. Az ajándékok tiszteletet fejeztek ki, kötelezettségeket teremtettek és barátságokat pecsételtek meg.
91. Ilyen alkalmakkor értékes fegyverek, lovak, szövetek és nemesfémek cseréltek gazdát.
92. Végül a túszcsere a szerződés betartásának biztosítását szolgálta.
93. Azzal, hogy mindkét fél a másik oldal tagjait fogságban tartotta, biztosította magát az árulás ellen.
94. Ezeket a diplomáciai eszközöket a magyarok jól ismerték, és ügyesen alkalmazták.
95. Magukat a tárgyalásokat a hatalmak között utazó követek folytatták.
96. Az ilyen követek üzeneteket közvetítettek, szerződéseket kötöttek és kapcsolatokat építettek ki.
97. A bizánci források olyan követekről számolnak be, akik a magyarokhoz utaztak és tárgyaltak velük.
98. A magyarok is küldtek a maguk részéről követeket az idegen hatalmakhoz.
99. Így alakult ki Etelköz körül a diplomáciai kapcsolatok hálózata.
100. A magyarok szorosan be voltak ágyazva ebbe a hálózatba, és saját céljaikra használták fel.
101. Diplomáciájuk korántsem volt naiv, hanem megfelelt a bonyolult viszonyoknak.
102. Tudták, hogyan kell manőverezni a nagyhatalmak között, és hogyan szerezhetnek előnyt.
103. Eközben megőrizték saját függetlenségüket, és nem hagyták, hogy puszta eszközzé tegyék őket.
104. Még szövetségesként is mindig saját céljaikat és érdekeiket követték.
105. Ez az önállóság különböztette meg őket koruk számos más zsoldos népétől.
106. A magyarok idegen uraknak szolgáltak anélkül, hogy tartósan alávetették volna magukat nekik.
107. Amint az érdekeiknek megfelelt, szövetségeket váltottak, vagy felbontották azokat.
108. Ez a politikai rugalmasság megegyezett a háborúban tanúsított rugalmasságukkal.
109. Ahogyan a harcban gyorsan irányt váltottak, úgy a diplomáciában is oldalakat váltottak.
110. Ez a rugalmasság előnyöket biztosított számukra, ugyanakkor bizonytalan szövetségesekké is tette őket.
111. A korabeli hatalmak tudták, hogy a magyarok mindig a saját előnyüket követték.
112. Éppen ezért pénzzel és ajándékokkal próbálták magukhoz kötni a lovasokat.
113. A területfoglalás diplomáciai előkészítése így egy egész kapcsolati hálóból állt.
114. A frankokkal, Bizánccal és más M hatalmakkal kötött szövetségek mozgásteret biztosítottak a magyaroknak.
115. Gyengítették a jövőbeli ellenfeleket és megerősítették saját helyzetüket.
116. Ismereteket szereztek a Kárpát-medence országaival és hatalmaival kapcsolatban.
117. És a magyarokat a tárgyalás művészetére és a politikai számításra tanították.
118. Ez a diplomáciai képzés ugyanolyan fontos része volt a felkészülésnek, mint a katonai.
119. A hadsereg és a diplomácia együttesen járult hozzá az új hazába vezető út egyengetéséhez.
120. Okos szövetségi politika nélkül a területfoglalás sokkal nehezebb és veszélyesebb lett volna.
121. A magyarok egyedül nem tudtak volna szembeszállni ellenfeleik egyesített erejével.
122. Azzal, hogy ellenségeiket egymás ellen kijátszották, megteremtették maguknak a szükséges teret.
123. A diplomácia így a magyar politika alapvető eszköze volt.
124. Kiegészítette a fegyvereket, és a lovas népet kiszámítható politikai tényezővé tette.
125. A kutatások elsősorban a kor írásos forrásaiból tárják fel ezeket a szövetségeket.
126. A frank és bizánci beszámolók a magyarok nagyhatalmakkal való kapcsolatairól adnak hírt.
127. VII. Konstantin császár műve értékes információkat a bolgárok elleni szövetségről.
128. E forrásokból egy aktív és ügyes diplomácia képe rajzolódik ki.
129. Természetesen a források többnyire a külföldi hatalmak szemszögéből számolnak be, nem maguk a magyarok szemszögéből.
130. A magyarok szemszögéből ezeket a szövetségeket ezért csak közvetetten lehet megismerni.
131. Mindazonáltal felismerhető, hogy a magyarok tudatos és tervszerű politikát folytattak.
132. Nem csupán idegen hatalmak eszközei voltak, hanem koruk aktív szereplői.
133. Szövetségeik mindig a saját céljaikat szolgálták, még ha másoknak is hasznára váltak.
134. Ez a felismerés cáfolja azt a képet, amely a magyarokat pusztán romboló természeti erőként ábrázolja.
135. Inkább olyan népként tűnnek fel, amely a háborút és a politikát körültekintően ötvözte.
136. A területfoglalás diplomáciai előkészítése tanúskodik erről a politikai érettségről.
137. Olyan vezetést mutat, amely a puszta zsákmányhadjáratokon túl, tágabb összefüggésekben gondolkodott.
138. A törzsfőnökök és a legfőbb fejedelem a szövetségi politikát magasabb rendű célok szerint irányították.
139. Mérlegelték a szövetségek előnyeit és veszélyeit, és megfontoltan hozták meg döntéseiket.
140. Ez a tervszerű politika elengedhetetlen feltétele volt a területfoglalás sikerének.
141. A pecsenyeg támadás keserű tapasztalata azonban a diplomácia határait is megmutatta.
142. Egyetlen szövetség sem tudta a magyarokat teljes mértékben megvédeni helyzetük veszélyeitől.
143. A szövetségek összefonódása mindig magában hordozta az új és veszélyes ellenségeskedések kockázatát.
144. Így éppen a Bulgária ellen folytatott sikeres diplomácia vezetett az etelközi katasztrófához.
145. Ez a tapasztalat felgyorsította azt a döntést, hogy végleg elhagyják a veszélybe került Etelközt.
146. A védett Kárpát-medencében a magyarok abban reménykedtek, hogy elkerülhetik a halálos bonyodalmakat.
147. A Kárpátok íve mögött védelmet kerestek a nyomuló sztyeppai népek elől.
148. Így a diplomáciai tapasztalatok is hozzájárultak a földfoglalásról szóló döntéshez.
149. A szövetségek a magyaroknak tudást, zsákmányt és tapasztalatot szereztek.
150. Ugyanakkor fájdalmasan rávilágítottak Etelköz nyitott fekvéséből fakadó veszélyekre.
151. Ez a két tény együttesen arra késztette a népet, hogy egy védettebb hazába induljon.
152. A területfoglalás diplomáciai előkészítése így sikerekben és tanulságokban egyaránt gazdag volt.
153. Előnyöket biztosított a magyaroknak, és egyúttal megmutatta cselekvésük határait is.
154. Ebben a kettős hatásban rejlett valódi jelentőségük a nép korai történelmében.
155. A frankokkal kötött szövetségek előkészítették a Morva Birodalom gyengülését.
156. A Bizánccal kötött szövetségek a magyarokat a Duna alsó folyásához és a medence déli részébe vezették.
157. Mindkét kapcsolat bővítette a magyarok ismereteit és befolyását a jövőbeli hazájukban.
158. Így a diplomácia közvetlenül hozzájárult a hódítás előkészítéséhez.
159. Ugyanolyan fontos része volt az előkészületeknek, mint a katonai gyakorlatozás és a felderítés.
160. Csak a hadsereg, a felderítés és a diplomácia együttműködése tette lehetővé a sikert.
161. A szövetségek és a szerződések illeszkedtek ebbe az előkészületek összképébe.
162. Ezek a katonai erőt és a politikai számításokat hatékony egységgé egyesítették.
163. Ebben az összefüggésben mutatkozott meg a magyar vezetés teljes érettsége.
164. Tudták, hogyan kell célszerűen alkalmazni a hatalom különböző eszközeit.
165. Az Etelköz-kori diplomácia így a politikai bölcsesség tanúbizonysága volt.
166. A lovas népet a hatalmak koncertjének komolyan veendő szereplőjévé tette.
167. A korszak nagy birodalmainak komolyan kellett venniük a magyarokat, mint politikai tényezőt.
168. Bizánc, a bolgár birodalom és a frank birodalom egyenrangú hatalomként udvaroltak nekik vagy harcoltak ellenük.
169. Ezt a helyzetet a magyarok nem csupán fegyvereiknek, hanem diplomáciájuknak is köszönhették.
170. A szövetségek és szerződések politikai kifejezői voltak növekvő jelentőségüknek.
171. Ezek egy olyan nép felemelkedését jelezték, amely hamarosan saját hazát fog hódítani.
172. Ezekben készült elő a magyarok belépése Európa történelmébe.
173. A földhódítás diplomáciai előkészítése így egy lépés volt az államalapítás felé vezető úton.
174. Ez összekötötte a vándorló lovas népet a Nyugat állandó hatalmaival.
175. A szövetségek játékából fokozatosan kialakult a magyarok beilleszkedése az európai világba.
176. Ez a bekapcsolódás a földhódítás és a kereszténység felvétele után nyert volna végleges formát.
177. Kezdete azonban már az Etelköz-kori szövetségekben és szerződésekben gyökerezett.
178. Ezekben a magyarok kiépítették az első politikai kapcsolatokat jövőbeli szomszédaik világával.
179. Így a diplomáciai előkészületek a magyar korai történelem elengedhetetlen részének bizonyulnak.
180. A magyarok szövetségeiben és szerződéseiben megmutatkozik az átmenet a sztyeppéről Európa középső részébe.
(aufklappen)német
1. Ein Steppenvolk handelte keineswegs allein mit roher Gewalt, wie die Bündnisse und Verträge der Magyaren in der Zeit von Etelköz zeigen.
2. Neben dem Schwert wussten die Magyaren auch das Mittel der Diplomatie geschickt zu nutzen.
3. Krieg und Verhandlung waren für sie keine Gegensätze, sondern zwei Seiten derselben Politik.
4. Ein Reitervolk, das zwischen mächtigen Reichen lebte, konnte ohne kluges Bündniswesen nicht überdauern.
5. Die Lage von Etelköz zwischen Byzanz, dem Bulgarenreich und den Mächten des Westens verlangte beständiges politisches Geschick.
6. Die Magyaren mussten Feinde gegeneinander ausspielen, Verbündete gewinnen und drohende Gefahren abwenden.
7. So entwickelten sie eine Diplomatie, die ihrer militärischen Stärke an Bedeutung kaum nachstand.
8. Diese diplomatische Tätigkeit gehörte zu den wesentlichen Vorbereitungen der späteren Landnahme.
9. Denn die Eroberung eines neuen Landes setzte nicht nur Waffen, sondern auch Verbindungen und Bündnisse voraus.
10. Die Magyaren waren als gefürchtete Reiterkrieger für die Mächte ihrer Zeit begehrte Verbündete.
11. Ihre Schnelligkeit, ihre Treffsicherheit und ihre Beweglichkeit machten sie zu wertvollen Hilfstruppen.
12. Wer einen Krieg zu führen hatte, suchte gern das Bündnis mit diesen schlagkräftigen Reitern.
13. So traten die Magyaren wiederholt als Söldner oder Bundesgenossen in fremde Konflikte ein.
14. Diese Bündnisdienste brachten ihnen Beute, Sold und politische Erfahrung zugleich.
15. Sie verschafften ihnen zudem Kenntnis über die Länder, die sie für andere durchzogen.
16. Auf diese Weise verbanden sich Diplomatie, Beutezug und Erkundung zu einer einzigen Politik.
17. Die erste bezeugte Verbindung dieser Art reicht bis in das Jahr 862 zurück.
18. In diesem Jahr griffen magyarische Krieger erstmals in die Konflikte des Ostfränkischen Reiches ein.
19. Wahrscheinlich handelten sie damals im Bündnis mit einer der streitenden Parteien.
20. Solche frühen Einsätze zeigen, dass die Magyaren schon früh in das Spiel der westlichen Mächte eintraten.
21. Eine besonders folgenreiche Verbindung knüpften die Magyaren mit dem Ostfränkischen Reich.
22. Der ostfränkische König Arnulf führte einen erbitterten Kampf gegen das Großmährische Reich.
23. Der Mährerfürst Swatopluk hatte ein mächtiges slawisches Reich im nördlichen Karpatenbecken errichtet.
24. Im Kampf gegen diese Macht suchte Arnulf nach Verbündeten, die ihm gegen Swatopluk beistehen konnten.
25. Er fand sie in den Magyaren, die er als Hilfstruppen gegen das Mährerreich gewann.
26. Auf diese Weise zogen magyarische Reiter im Auftrag des fränkischen Königs gegen Mähren.
27. Dieses Bündnis sollte sich für die spätere Landnahme als überaus bedeutsam erweisen.
28. Denn es führte die Magyaren tief in das nördliche Karpatenbecken hinein.
29. Sie lernten dabei das Land, seine Wege und seine Verhältnisse aus nächster Nähe kennen.
30. Zugleich schwächte das Bündnis das Mährerreich, einen der künftigen Gegner der Magyaren.
31. So bereitete die Diplomatie mit den Franken unmittelbar den Boden für die spätere Eroberung.
32. Die genauen Bedingungen dieses Bündnisses sind in den Quellen nicht überliefert.
33. Wahrscheinlich erhielten die Magyaren für ihre Dienste Beute, Geschenke oder andere Vergünstigungen.
34. Die Mächte des Westens zahlten oft erhebliche Summen, um sich der gefürchteten Reiter zu versichern.
35. Solche Zahlungen waren ein wesentlicher Bestandteil der magyarischen Bündnispolitik.
36. Sie verschafften dem Volk Reichtum, ohne dass es dafür eigene Ziele aufgeben musste.
37. Die zweite große diplomatische Verbindung knüpften die Magyaren mit dem Byzantinischen Reich.
38. Das oströmische Reich von Byzanz war die mächtigste und kunstvollste diplomatische Macht der Zeit.
39. Seine Herrscher verstanden es meisterhaft, fremde Völker für ihre Zwecke einzusetzen.
40. Eine bewährte Methode der byzantinischen Politik war es, einen Feind durch einen anderen zu bekämpfen.
41. Gegen das bedrohliche Bulgarenreich suchte Byzanz daher die Magyaren als Verbündete zu gewinnen.
42. Der byzantinische Kaiser Leon VI. stand in einem schweren Krieg mit dem Bulgarenherrscher Symeon.
43. Symeon hatte den byzantinischen Heeren empfindliche Niederlagen zugefügt und das Reich bedrängt.
44. In dieser Not entsandte der Kaiser einen Gesandten zu den Magyaren nach Etelköz.
45. Dieser Gesandte, ein hoher Würdenträger, sollte ein Bündnis gegen die Bulgaren erwirken.
46. Die Magyaren ließen sich auf das Bündnis ein und versprachen ihre Hilfe gegen Symeon.
47. Als Zeichen des Bündnisses tauschte man wohl Gesandte, Geschenke und Geiseln aus.
48. Der Austausch von Geiseln war ein übliches Mittel, um die Einhaltung eines Vertrages zu sichern.
49. Die byzantinische Flotte unterstützte die Magyaren beim Übergang über die untere Donau.
50. Mit Hilfe der Schiffe überquerten die magyarischen Reiter den Strom in das bulgarische Gebiet.
51. Dort fügten sie den Bulgaren in mehreren Kämpfen schwere Niederlagen zu.
52. Sie drängten Symeon in die Enge und zwangen ihn zeitweise in die Defensive.
53. Dieser Feldzug war ein glänzender Erfolg der magyarischen Waffen und der byzantinischen Diplomatie.
54. Für Byzanz hatte sich das Bündnis mit den Reitern aus dem Norden vollauf gelohnt.
55. Doch das Bündnis mit Byzanz sollte für die Magyaren verhängnisvolle Folgen haben.
56. Denn der bedrängte Symeon antwortete auf die byzantinische Diplomatie mit eigener Diplomatie.
57. Er suchte seinerseits nach Verbündeten gegen das gefährliche Reitervolk im Norden.
58. Symeon fand diese Verbündeten in den Petschenegen, dem Steppenvolk östlich von Etelköz.
59. So wandte der Bulgarenherrscher gegen die Magyaren dieselbe Waffe, die Byzanz gegen ihn gebraucht hatte.
60. Er bekämpfte einen Feind durch einen anderen und gewann die Petschenegen für seine Sache.
61. Diese Verflechtung der Bündnisse offenbart die ganze Gefährlichkeit der diplomatischen Verstrickungen.
62. Jedes Bündnis konnte ein Gegenbündnis hervorrufen und neue Feindschaften schaffen.
63. Die Magyaren erfuhren am eigenen Leib, wie sich die Bündnispolitik gegen ihren Urheber kehren konnte.
64. Während ein großer Teil ihres Heeres im Süden gegen die Bulgaren kämpfte, war die Heimat ungeschützt.
65. Eben diese Lage nutzten Symeon und die Petschenegen zu einem gemeinsamen Schlag.
66. Die Petschenegen fielen über die ungeschützten Wohnsitze in Etelköz her.
67. Dieser Überfall traf die zurückgebliebenen Familien, Herden und Lager der Magyaren mit voller Wucht.
68. So wurde das Bündnis mit Byzanz mittelbar zum Anlass der Katastrophe von Etelköz.
69. Die Diplomatie, die zunächst Erfolg gebracht hatte, führte am Ende in die Niederlage.
70. Diese bittere Erfahrung lehrte die Magyaren die zweischneidige Natur der Bündnispolitik.
71. Ein Bündnis konnte ebenso schaden wie nützen, je nach den Umständen und den Gegenmächten.
72. Dennoch wäre es falsch, die Diplomatie der Magyaren als bloßes Scheitern zu betrachten.
73. Im Gegenteil, ihre Bündnisse brachten ihnen über Jahre hinweg große Vorteile.
74. Sie verschafften ihnen Beute, Sold, Erfahrung und genaue Kenntnis der umliegenden Länder.
75. Vor allem aber lernten die Magyaren das Spiel der Mächte und die Kunst der Verhandlung.
76. Diese Erfahrung sollte ihnen bei der späteren Landnahme zustattenkommen.
77. Denn auch die Eroberung des Karpatenbeckens war von diplomatischem Geschick begleitet.
78. Die Magyaren nutzten die Zwietracht unter den Mächten des Beckens für ihre eigenen Ziele.
79. Sie verbündeten sich mit dem einen, um den anderen zu schlagen, und kehrten die Lage zu ihren Gunsten.
80. So setzte sich die in Etelköz erlernte Bündnispolitik in der Zeit der Landnahme fort.
81. Die diplomatischen Methoden der Magyaren entsprachen den Gepflogenheiten ihrer Zeit.
82. Verträge wurden durch Eide, Geschenke, Geiseln und feierliche Zeremonien bekräftigt.
83. Der Eid hatte bei den Magyaren wie bei vielen Völkern eine bindende, fast heilige Kraft.
84. Der Bruch eines beschworenen Vertrages galt als schwere Verfehlung gegen Götter und Menschen.
85. Die Steppenvölker kannten besondere Riten, um einen Vertrag unverbrüchlich zu machen.
86. Bei feierlichen Eiden wurden oft Tiere geopfert und ihr Blut bei der Beschwörung verwendet.
87. Solche Riten verliehen dem Vertrag eine religiöse Weihe und banden die Beteiligten umso fester.
88. Auch der schon erwähnte Blutsvertrag der sieben Stämme gehört zu dieser Welt der heiligen Eide.
89. Der Austausch von Geschenken war ein weiteres wichtiges Mittel der Diplomatie.
90. Geschenke drückten Achtung aus, schufen Verpflichtungen und besiegelten Freundschaften.
91. Kostbare Waffen, Pferde, Stoffe und Edelmetalle wechselten bei solchen Anlässen den Besitzer.
92. Der Austausch von Geiseln schließlich diente der Sicherung der Vertragstreue.
93. Indem jede Seite Angehörige der anderen in ihrer Gewalt hielt, sicherte sie sich gegen Verrat.
94. Diese Mittel der Diplomatie waren den Magyaren wohlvertraut und wurden geschickt eingesetzt.
95. Die Verhandlungen selbst wurden durch Gesandte geführt, die zwischen den Mächten reisten.
96. Solche Gesandtschaften überbrachten Botschaften, schlossen Verträge und knüpften Verbindungen.
97. Die byzantinischen Quellen berichten von Gesandten, die zu den Magyaren reisten und mit ihnen verhandelten.
98. Auch die Magyaren entsandten ihrerseits Boten zu den fremden Mächten.
99. Auf diese Weise entstand ein Netz diplomatischer Verbindungen rund um Etelköz.
100. Die Magyaren waren in dieses Netz fest eingebunden und nutzten es für ihre Zwecke.
101. Ihre Diplomatie war keineswegs einfältig, sondern den verwickelten Verhältnissen gewachsen.
102. Sie verstanden es, zwischen den großen Mächten zu lavieren und ihren Vorteil zu suchen.
103. Dabei wahrten sie ihre eigene Unabhängigkeit und ließen sich nicht zum bloßen Werkzeug machen.
104. Selbst als Bundesgenossen verfolgten sie stets ihre eigenen Ziele und Interessen.
105. Diese Eigenständigkeit unterschied sie von manchen anderen Söldnervölkern ihrer Zeit.
106. Die Magyaren dienten fremden Herren, ohne sich ihnen dauerhaft zu unterwerfen.
107. Sobald es ihren Interessen entsprach, wechselten sie die Bündnisse oder lösten sie auf.
108. Diese Beweglichkeit in der Politik entsprach ihrer Beweglichkeit im Krieg.
109. So wie sie im Kampf rasch die Richtung wechselten, wechselten sie auch in der Diplomatie die Seiten.
110. Diese Wendigkeit verschaffte ihnen Vorteile, machte sie aber auch zu unsicheren Verbündeten.
111. Die Mächte der Zeit wussten, dass die Magyaren stets dem eigenen Vorteil folgten.
112. Eben darum versuchten sie, die Reiter durch Zahlungen und Geschenke an sich zu binden.
113. Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme bestand somit aus einem ganzen Geflecht von Verbindungen.
114. Bündnisse mit den Franken, mit Byzanz und mit anderen Mächten verschafften den Magyaren Spielraum.
115. Sie schwächten die künftigen Gegner und festigten die eigene Stellung.
116. Sie verschafften Wissen über die Länder und Mächte des Karpatenbeckens.
117. Und sie übten die Magyaren in der Kunst der Verhandlung und des politischen Kalküls.
118. Diese diplomatische Schulung war ein ebenso wichtiger Teil der Vorbereitung wie die militärische.
119. Heer und Diplomatie wirkten zusammen, um den Weg in die neue Heimat zu ebnen.
120. Ohne kluge Bündnispolitik wäre die Landnahme weit schwieriger und gefährlicher gewesen.
121. Die Magyaren hätten sich der vereinten Macht ihrer Gegner allein nicht entgegenstellen können.
122. Indem sie ihre Feinde gegeneinander ausspielten, schufen sie sich den nötigen Raum.
123. Die Diplomatie war somit ein wesentliches Werkzeug der magyarischen Politik.
124. Sie ergänzte die Waffen und machte aus dem Reitervolk eine berechenbare politische Größe.
125. Die Forschung erschließt diese Bündnisse vor allem aus den schriftlichen Quellen der Zeit.
126. Fränkische und byzantinische Berichte überliefern die Verbindungen der Magyaren zu den großen Mächten.
127. Das Werk Kaiser Konstantins VII. gibt wertvolle Auskunft über das Bündnis gegen die Bulgaren.
128. Aus diesen Quellen lässt sich das Bild einer aktiven und geschickten Diplomatie gewinnen.
129. Freilich berichten die Quellen meist aus der Sicht der fremden Mächte, nicht der Magyaren selbst.
130. Die magyarische Sicht auf diese Bündnisse ist daher nur mittelbar zu erschließen.
131. Dennoch lässt sich erkennen, dass die Magyaren bewusste und planvolle Politik betrieben.
132. Sie waren keine bloßen Werkzeuge fremder Mächte, sondern handelnde Akteure ihrer Zeit.
133. Ihre Bündnisse dienten stets ihren eigenen Zielen, mochten sie auch anderen zugutekommen.
134. Diese Einsicht widerlegt das Bild von den Magyaren als rein zerstörerischer Naturgewalt.
135. Vielmehr erscheinen sie als ein Volk, das Krieg und Politik mit Bedacht verband.
136. Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme zeugt von dieser politischen Reife.
137. Sie zeigt eine Führung, die über bloße Beutezüge hinaus in größeren Zusammenhängen dachte.
138. Die Stammesfürsten und der oberste Fürst lenkten die Bündnispolitik nach übergeordneten Zielen.
139. Sie wogen Nutzen und Gefahr der Bündnisse ab und trafen ihre Entscheidungen mit Bedacht.
140. Diese planvolle Politik war eine wesentliche Voraussetzung für das Gelingen der Landnahme.
141. Die bittere Erfahrung des Petschenegenüberfalls aber lehrte auch die Grenzen der Diplomatie.
142. Kein Bündnis konnte die Magyaren vollständig vor den Gefahren ihrer Lage schützen.
143. Die Verflechtung der Bündnisse barg stets die Gefahr neuer und gefährlicher Gegnerschaften.
144. So führte gerade die erfolgreiche Diplomatie gegen Bulgarien in die Katastrophe von Etelköz.
145. Diese Erfahrung beschleunigte den Entschluss, das gefährdete Etelköz endgültig zu verlassen.
146. Im geschützten Karpatenbecken hofften die Magyaren, den tödlichen Verstrickungen zu entgehen.
147. Hinter dem Bogen der Karpaten suchten sie Schutz vor den nachdrängenden Steppenvölkern.
148. So fügte sich die diplomatische Erfahrung in die Entscheidung zur Landnahme ein.
149. Die Bündnisse hatten den Magyaren Wissen, Beute und Erfahrung verschafft.
150. Sie hatten zugleich die Gefahren der offenen Lage von Etelköz schmerzlich offenbart.
151. Beides zusammen drängte das Volk zum Aufbruch in eine geschütztere Heimat.
152. Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme war somit reich an Erfolgen und an Lehren.
153. Sie verschaffte den Magyaren Vorteile und lehrte sie zugleich die Grenzen ihres Handelns.
154. In dieser doppelten Wirkung lag ihre eigentliche Bedeutung für die Frühgeschichte des Volkes.
155. Die Bündnisse mit den Franken bereiteten die Schwächung des Mährerreiches vor.
156. Die Bündnisse mit Byzanz führten die Magyaren an die untere Donau und in den Süden des Beckens.
157. Beide Verbindungen erweiterten die Kenntnis und den Einfluss der Magyaren in der künftigen Heimat.
158. So wirkte die Diplomatie unmittelbar auf die Vorbereitung der Eroberung hin.
159. Sie war ein ebenso wichtiger Bestandteil der Vorbereitung wie die militärische Übung und die Erkundung.
160. Erst das Zusammenwirken von Heer, Aufklärung und Diplomatie ermöglichte den Erfolg.
161. Die Bündnisse und Verträge fügten sich in dieses Gesamtbild der Vorbereitung ein.
162. Sie verbanden die militärische Stärke mit dem politischen Kalkül zu einer wirksamen Einheit.
163. In dieser Verbindung zeigte sich die ganze Reife der magyarischen Führung.
164. Sie verstand es, die verschiedenen Mittel der Macht zielgerichtet einzusetzen.
165. Die Diplomatie der Etelköz-Zeit war somit ein Zeugnis politischer Klugheit.
166. Sie machte aus dem Reitervolk einen ernstzunehmenden Mitspieler im Konzert der Mächte.
167. Die großen Reiche der Zeit mussten die Magyaren als politische Größe ernst nehmen.
168. Byzanz, das Bulgarenreich und das Frankenreich umwarben oder bekämpften sie als gleichwertige Macht.
169. Diese Stellung verdankten die Magyaren nicht allein ihren Waffen, sondern auch ihrer Diplomatie.
170. Die Bündnisse und Verträge waren der politische Ausdruck ihrer wachsenden Bedeutung.
171. Sie kündigten den Aufstieg eines Volkes an, das bald eine eigene Heimat erobern sollte.
172. In ihnen bereitete sich der Eintritt der Magyaren in die Geschichte Europas vor.
173. Die diplomatische Vorbereitung der Landnahme war somit ein Schritt auf dem Weg zur Staatsgründung.
174. Sie verband das wandernde Reitervolk mit den festen Mächten des Abendlandes.
175. Aus dem Spiel der Bündnisse erwuchs allmählich die Einbindung der Magyaren in die europäische Welt.
176. Diese Einbindung sollte nach der Landnahme und der Annahme des Christentums ihre Vollendung finden.
177. Doch ihr Anfang lag bereits in den Bündnissen und Verträgen der Etelköz-Zeit.
178. In ihnen knüpften die Magyaren die ersten politischen Fäden zur Welt ihrer künftigen Nachbarn.
179. So erweist sich die diplomatische Vorbereitung als unverzichtbarer Teil der ungarischen Frühgeschichte.
180. In den Bündnissen und Verträgen der Magyaren zeigt sich der Übergang von der Steppe zur Mitte Europas.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.