2.9.5 – Kulturális és vallási fejlemények – Kulturelle und religiöse Entwicklungen
1. Egy népet nem csupán fegyverek és szövetségek tartanak össze, hanem hite és életmódja is, amint azt a magyarok kulturális és vallási fejlődése az Etelköz-korszakban is mutatja. – Ein Volk wird nicht allein durch Waffen und Bündnisse zusammengehalten, sondern auch durch seinen Glauben und seine Lebensformen, wie die kulturellen und religiösen Entwicklungen der Magyaren in der Zeit von Etelköz zeigen.
2. A magyarok szellemi és kulturális világa ebben az időszakban ugyanolyan változásokon ment keresztül, mint politikai és katonai rendjük. – Die geistige und kulturelle Welt der Magyaren war in dieser Zeit ebenso in Bewegung wie ihre politische und militärische Ordnung.
3. A magyarok a keleti sztyeppéről egy gazdag és sajátos kultúrát hoztak magukkal, amely Etelközben tovább alakult. – Die Magyaren brachten aus der östlichen Steppe eine reiche und eigentümliche Kultur mit, die sich in Etelköz weiter wandelte.
4. Az új szomszédokkal és idegen vallási elképzelésekkel való érintkezés hatására ez a kultúra fokozatosan átalakulni kezdett. – In der Berührung mit neuen Nachbarn und fremden Glaubensvorstellungen begann sich diese Kultur allmählich zu verändern.
5. Így az etelközi időszak egyben a jövőbeli, új hazában való életre való szellemi felkészülés ideje is volt. – So war die Zeit in Etelköz auch eine Zeit der geistigen Vorbereitung auf das künftige Leben in einer neuen Heimat.
6. A magyarok szellemi világának középpontjában vallásuk állt, amelyet teljes mértékben a sztyepp népek hiedelmei határoztak meg. – Im Mittelpunkt der geistigen Welt der Magyaren stand ihre Religion, die ganz von den Vorstellungen der Steppenvölker geprägt war.
7. Ezt a vallást a kutatásban általában sámánizmusnak nevezik, egy olyan kifejezés, amely leírja a hit alapvonásait. – Diese Religion wird in der Forschung gemeinhin als Schamanismus bezeichnet, ein Begriff, der die Grundzüge des Glaubens umschreibt.
8. E hit középpontjában az a képzet állt, hogy a természetet szellemek és erők lelkelték meg. – Im Kern dieses Glaubens stand die Vorstellung einer von Geistern und Mächten beseelten Natur.
9. A hegyeket, folyókat, fákat és állatokat természetfeletti erők székhelyének tekintették, amelyekkel az ember kapcsolatban állt. – Berge, Flüsse, Bäume und Tiere galten als Sitz übernatürlicher Kräfte, mit denen der Mensch in Beziehung stand.
10. E képzet szerint a világ több szférára tagolódott: egy felsőre, egy középsőre és egy alsóra. – Die Welt war nach dieser Vorstellung in mehrere Sphären gegliedert, eine obere, eine mittlere und eine untere.
11. A felső világ a mennyei erők székhelye volt, a középső az emberek világa, az alsó pedig a halottak és a sötét erők birodalma. – Die obere Welt war der Sitz der Himmelsmächte, die mittlere die Welt der Menschen, die untere das Reich der Toten und finsteren Kräfte.
12. E világok között állandó kölcsönhatás volt, amely meghatározta az emberek sorsát. – Zwischen diesen Welten bestand eine ständige Wechselwirkung, die das Schicksal der Menschen bestimmte.
13. A közvetítő az emberek világa és a szellemek világa között a sámán volt. – Vermittler zwischen der Welt der Menschen und der Welt der Geister war der Schamane.
14. Magyarul ezt a közvetítőt „táltos” szóval jelölik, amely a sámán papot jelenti. – Im Ungarischen wird dieser Mittler mit dem Wort „táltos“ bezeichnet, das den schamanischen Priester meint.
15. A táltost különleges embernek tartották, akit már születésekor bizonyos jelek jellemeztek. – Der táltos galt als ein besonderer Mensch, der schon bei der Geburt durch bestimmte Zeichen ausgewiesen war.
16. Egyes hagyományok szerint a táltos fogakkal vagy felesleges csontokkal jött a világra. – Manche Überlieferungen berichten, der táltos sei mit Zähnen oder mit überzähligen Knochen zur Welt gekommen.
17. Az ilyen jeleket a világok közötti közvetítésre való elhivatottságnak tekintették. – Solche Zeichen galten als Berufung zur Vermittlung zwischen den Welten.
18. A táltos képességeit nehéz belső próbatétel és különleges beavatás révén szerezte meg. – Der táltos erwarb seine Fähigkeiten durch eine schwere innere Prüfung und durch besondere Einweihung.
19. trance vagy elragadtatás állapotában képes volt kapcsolatba lépni a túlvilági világgal. – In Zuständen der Trance oder Verzückung vermochte er mit der jenseitigen Welt zu verkehren.
20. Az ilyen állapotokban a hiedelem szerint lelke a felső vagy alsó világokba utazott. – In solchen Zuständen reiste seine Seele nach dem Glauben in die oberen oder unteren Welten.
21. Ott információkat szerzett a jövőről, elveszett lelkeket keresett, vagy ellenséges szellemekkel harcolt. – Dort holte er Auskunft über die Zukunft, suchte verlorene Seelen oder bekämpfte feindliche Geister.
22. A táltos áldozatokat mutatott be, jeleket értelmezett és betegségeket gyógyított a szellemek feletti hatalmával. – Der táltos vollzog Opfer, deutete Zeichen und heilte Krankheiten durch seine Macht über die Geister.
23. Kísérte a közösséget a fontos döntésekben és az élet viszontagságaiban. – Er begleitete die Gemeinschaft bei wichtigen Entscheidungen und bei den Wechselfällen des Lebens.
24. Születés, betegség, háború és halál olyan alkalmak voltak, amikor közvetítését kérték. – Geburt, Krankheit, Krieg und Tod waren Anlässe, bei denen seine Vermittlung gesucht wurde.
25. A dob a sámán fontos eszköze volt, amellyel transzba került. – Die Trommel war ein wichtiges Werkzeug des Schamanen, mit dem er sich in Trance versetzte.
26. Ütései kísérték utazásait a túlvilágba, és megidézték a szellemeket. – Ihr Schlag begleitete seine Reisen in die jenseitige Welt und rief die Geister herbei.
27. Így a táltos központi helyet foglalt el a magyarok szellemi életében. – So nahm der táltos eine zentrale Stellung im geistigen Leben der Magyaren ein.
28. Az isteni erők élén feltehetően egy égisten állt. – An der Spitze der göttlichen Mächte stand vermutlich eine Gottheit des Himmels.
29. Ezt az égistent a világ sorsát őrző legfőbb hatalomnak tartották. – Diese Himmelsgottheit galt als oberste Macht, die über das Schicksal der Welt wachte.
30. Egyes kutatók ezt az „Isten” névvel hozzák összefüggésbe, amely a mai napig a magyar nyelvben az Isten szót jelenti. – Manche Forscher verbinden sie mit dem Namen „Isten“, der bis heute das ungarische Wort für Gott ist.
31. E legfőbb istenségről a szűkös források alapján csupán sejteni lehet. – Die genaue Vorstellung dieser höchsten Gottheit lässt sich aus den spärlichen Quellen nur erahnen.
32. A mennyei hatalom mellett a magyarok a Nap, a Hold és a csillagok erejét is tisztelték. – Neben der Himmelsmacht verehrten die Magyaren die Kräfte der Sonne, des Mondes und der Sterne.
33. A vizet, a tüzet és a földet is szent és élő erőknek. – Auch das Wasser, das Feuer und die Erde galten als heilige und belebte Mächte.
34. Különleges tisztelet övezte a szent állatokat, amelyeknek természetfeletti erőket tulajdonítottak. – Besondere Verehrung genossen heilige Tiere, denen übernatürliche Kräfte zugeschrieben wurden.
35. Ezen állatok közül kiemelkedett a mitikus ragadozó madár, a „turul”. – Unter diesen Tieren ragte der mythische Raubvogel „turul“ hervor.
36. A turul egy sas- vagy sólyomszerű madár volt, amelyet az uralkodói házzal hoztak összefüggésbe. – Der turul war ein adler- oder falkenartiger Vogel, der mit dem Herrschergeschlecht verbunden war.
37. A legenda az Árpád-ház ősanyjáról, Emese hercegnőről szól. – Die Sage berichtet von der Stammmutter des Hauses Árpád, der Fürstin Emese.
38. Álmában megjelent neki a turul, és bejelentette neki egy dicsőséges nemzetség születését. – Im Traum sei ihr der turul erschienen und habe ihr die Geburt eines ruhmreichen Geschlechts verkündet.
39. Az álmot úgy értelmezték, hogy méhéből olyan folyó fakad majd, amely idegen országokon átfolyik. – Aus ihrem Schoß werde ein Strom hervorgehen, der über fremde Länder fließe, so deutete man den Traum.
40. Ez az álom az Árpád-ház származását és rendeltetését jövendölte meg. – Dieser Traum verhieß die Abstammung und die Bestimmung des Hauses Árpád.
41. A turulról szóló legenda arra szolgált, hogy a vezető nemzetség uralmát vallási alapon igazolja. – Die Sage vom turul diente dazu, die Herrschaft der führenden Sippe religiös zu begründen.
42. Az uralkodócsalád természetfeletti származásra hivatkozott, és így felnagyította hatalmát. – Die Herrscherfamilie führte sich auf eine übernatürliche Abstammung zurück und überhöhte so ihre Macht.
43. Az ilyen eredetmítoszok széles körben elterjedtek a sztyeppei népek körében, és alátámasztották az uralmat. – Solche Ursprungssagen waren bei den Steppenvölkern weit verbreitet und stützten die Herrschaft.
44. A turul mellett a magyarok további mitikus alakokat és állatokat is ismertek. – Neben dem turul kannten die Magyaren weitere mythische Gestalten und Tiere.
45. A csodaszarvasról szóló legenda egy olyan állatról mesél, amely az ősöket új földekre vezette. – Die Sage vom Wunderhirsch erzählt von einem Tier, das die Vorfahren in neue Länder führte.
46. Két vadász testvér, Hunor és Magor, állítólag egy csodálatos szarvast üldöztek, és így találtak új lakóhelyeket. – Zwei Jägerbrüder, Hunor und Magor, hätten einen wunderbaren Hirsch verfolgt und so neue Wohnsitze gefunden.
47. Ez a legenda mitikus módon összekapcsolta a magyarokat a rokon hunokkal, és magyarázatot adott származásukra. – Diese Sage verband die Magyaren mythisch mit den verwandten Hunnen und erklärte ihre Herkunft.
48. Az ilyen elbeszélések a szellemi örökség részét képezték, amelyet a magyarok a sztyeppéről hoztak magukkal. – Solche Erzählungen gehörten zum geistigen Erbe, das die Magyaren aus der Steppe mitbrachten.
49. Ezeket szájhagyomány útján adták át, és énekesek és mesemondók őrizték meg. – Sie wurden mündlich überliefert und von Sängern und Erzählern bewahrt.
50. Az ősök tisztelete a magyar vallás egy másik alapvető vonását képezte. – Die Ahnenverehrung bildete einen weiteren Grundzug der magyarischen Religion.
51. Az elhunyt ősöket továbbra is ható erőknek tekintették, akik vigyáztak utódjaikra. – Die verstorbenen Vorfahren galten als fortwirkende Mächte, die über ihre Nachkommen wachten.
52. Áldozatokat mutattak be nekik, és nehéz helyzetekben kérték segítségüket. – Man brachte ihnen Opfer dar und suchte ihren Beistand in schwierigen Lagen.
53. Az ősök tisztelete megerősítette a nemzetségek összetartását, és összekötötte az élőket a halottakkal. – Die Verehrung der Ahnen festigte den Zusammenhalt der Sippen und verband die Lebenden mit den Toten.
54. Ez a származásnak és a származási helynek nagy vallási jelentőséget kölcsönzött. – Sie verlieh der Abstammung und der Herkunft eine hohe religiöse Bedeutung.
55. Éppen ezért volt olyan fontos az elődök pontos ismerete a nemesi családok számára. – Eben darum war die genaue Kenntnis der Vorfahren für die vornehmen Geschlechter so wichtig.
56. A halál utáni életbe vetett hit egyértelműen megnyilvánul a temetkezési szokásokban. – Der Glaube an ein Weiterleben nach dem Tode zeigt sich deutlich in den Bestattungssitten.
57. A magyarok halottaikat gazdag sírmellékletekkel temették el a túlvilági életre. – Die Magyaren bestatteten ihre Toten mit reichen Beigaben für das jenseitige Leben.
58. A halottak mellé fegyvereket, ékszereket, eszközöket és ételeket tettek a sírba. – Den Verstorbenen wurden Waffen, Schmuck, Geräte und Speisen ins Grab mitgegeben.
59. Különösen jellemző volt a halott lovának részei melléktétele. – Besonders kennzeichnend war die Beigabe von Teilen des Pferdes des Verstorbenen.
60. Gyakran a halott mellé tették a lova koponyáját és lábait is a sírba. – Oft legte man dem Toten den Schädel und die Beine seines Pferdes mit ins Grab.
61. Ez a szokás arról a hiedelemről tanúskodik, hogy a harcosnak a túlvilágon is szüksége volt a lovára. – Diese Sitte zeugt vom Glauben, dass der Krieger auch im Jenseits seines Pferdes bedurfte.
62. A lónak kísérnie kellett a halottat a túlvilágra, és ott szolgálnia kellett őt. – Das Pferd sollte den Toten in die andere Welt begleiten und ihm dort dienen.
63. Ezek a temetkezési szokások mély betekintést engednek a kutatóknak a magyarok hitébe. – Diese Bestattungssitten erlauben der Forschung tiefe Einblicke in den Glauben der Magyaren.
64. A sírokból és a sírmellékletekből következtetni lehet a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésekre. – Aus den Gräbern und ihren Beigaben lassen sich Vorstellungen über Tod und Jenseits erschließen.
65. A régészeti leletek megerősítik és kiegészítik az írott forrásokból származó képet. – Die archäologischen Funde bestätigen und ergänzen das Bild der schriftlichen Quellen.
66. Egy gazdag és sajátos vallási világképet mutatnak. – Sie zeigen ein Volk mit einer reichen und eigentümlichen religiösen Vorstellungswelt.
67. Ez a világkép teljes mértékben a sztyeppén való élethez és a lovas kultúrához igazodott. – Diese Vorstellungswelt war ganz auf das Leben in der Steppe und auf die Reiterkultur abgestimmt.
68. Etelközben azonban új, idegen vallási hatások értek el a magyarokat. – In Etelköz aber traten neue, fremde religiöse Einflüsse an die Magyaren heran.
69. Más népekkel való szomszédságuk révén megismerkedtek a nagy világvallásokkal. – Durch die Nachbarschaft zu anderen Völkern lernten sie die großen Hochreligionen kennen.
70. A kazárok révén kapcsolatba kerültek a judaizmussal, amelyet a kazár felső réteg felvett. – Über die Chasaren waren sie mit dem Judentum in Berührung gekommen, das die chasarische Oberschicht angenommen hatte.
71. A keleti népek és kereskedelmi útvonalak révén az iszlám is eljutott hozzájuk. – Über östliche Völker und Handelswege drang auch die Kenntnis des Islam zu ihnen.
72. De mindenekelőtt Bizánc közelsége révén találkoztak a kereszténységgel. – Vor allem aber begegneten sie durch die Nähe zu Byzanz dem Christentum.
73. A bizánci kereszténység volt a déli irányban lévő leghatalmasabb szomszéd vallása. – Das byzantinische Christentum war die Religion des mächtigsten Nachbarn im Süden.
74. A szoros politikai és diplomáciai kapcsolatok révén egyre nagyobb jelentőségre tett szert. – Durch die engen politischen und diplomatischen Kontakte gewann es zunehmend an Bedeutung.
75. Bizánci követek, kereskedők és foglyok vitték el a keresztény tanokat a magyarokhoz. – Byzantinische Gesandte, Händler und Gefangene brachten die christliche Lehre zu den Magyaren.
76. Lehet, hogy már ebben az időben is voltak olyan magyarok, akik megismerkedtek a keresztény hittel. – Einzelne Magyaren mögen schon in dieser Zeit mit dem christlichen Glauben vertraut geworden sein.
77. A latin egyház kereszténysége is ismert volt a magyarok számára a Nyugattal való érintkezés révén. – Auch das Christentum der lateinischen Kirche war den Magyaren durch die Berührung mit dem Westen bekannt.
78. Így a magyarok Etelközben több nagy vallási világ metszéspontjában álltak. – So standen die Magyaren in Etelköz im Schnittpunkt mehrerer großer Glaubenswelten.
79. A judaizmus, az iszlám, a keleti kereszténység és a nyugati kereszténység hatással voltak ősi hitükre. – Judentum, Islam, Ostchristentum und Westchristentum berührten ihren angestammten Glauben.
80. Az egész nép mélyreható megtérése azonban ebben az időben még nem történt meg. – Eine tiefgreifende Bekehrung des gesamten Volkes fand in dieser Zeit jedoch noch nicht statt.
81. A magyarok többsége hű maradt a sztyeppéről örökölt hithez. – Die Magyaren blieben in ihrer Mehrheit dem überlieferten Glauben der Steppe treu.
82. A kereszténység felvétele csak a földhódítás után, az első királyok idején történt meg. – Die Annahme des Christentums sollte erst nach der Landnahme und unter den ersten Königen erfolgen.
83. Csak évszázadokkal később, István király idején valósult meg a végleges keresztényesítés. – Erst Jahrhunderte später vollzog sich unter König Stephan die endgültige Christianisierung.
84. Mindazonáltal a nagy vallásokkal való találkozás lassan előkészítette ezt a későbbi változást. – Dennoch bereitete die Begegnung mit den Hochreligionen diesen späteren Wandel langsam vor.
85. A magyarok hozzászoktak más hitformák és azok hatalmas követőinek gondolatához. – Die Magyaren gewöhnten sich an die Vorstellung anderer Glaubensformen und ihrer mächtigen Anhänger.
86. Felismerték, hogy a kor nagy birodalmait ezek a nagy vallások határozták meg. – Sie erkannten, dass die großen Reiche der Zeit von diesen Hochreligionen geprägt waren.
87. Ez a felismerés megkönnyíthette a későbbi áttérést a kereszténységre. – Diese Einsicht mochte den späteren Übertritt zum Christentum erleichtern.
88. Az etelközi vallási fejlődés így egy átmeneti és felkészülési időszak volt. – Die religiöse Entwicklung in Etelköz war somit eine Zeit des Übergangs und der Vorbereitung.
89. A régi hit továbbra is fennmaradt, de az új hatások hatására fokozatosan feloldódott. – Der alte Glaube bestand fort, doch wurde er durch neue Einflüsse allmählich aufgelockert.
90. A vallás mellett a magyarok többi kulturális területe is tovább fejlődött ebben az időszakban. – Neben der Religion entwickelte sich auch die übrige Kultur der Magyaren in dieser Zeit weiter.
91. Az anyagi kultúra a használati tárgyak gazdag és művészi kialakításában nyilvánult meg. – Die materielle Kultur zeigte eine reiche und kunstvolle Gestaltung der Gebrauchsgegenstände.
92. Különösen a fegyverek, a lószerszámok és az ékszerek díszítése érte el a magas színvonalat. – Vor allem die Verzierung von Waffen, Pferdegeschirr und Schmuck erreichte ein hohes Niveau.
93. Jellegzetes volt az úgynevezett növényi stílus, amely indákat, pálmaágakat és levélmintákat ábrázolt. – Kennzeichnend war der sogenannte Pflanzenstil, der Ranken, Palmetten und Blattmuster darstellte.
94. Ezeket a mintákat művészi módon fémből, főként ezüstből készítették el. – Diese Muster wurden kunstvoll in Metall, vor allem in Silber, ausgeführt.
95. Övcsatokat, táskalemezeket és a lószerszám díszlemezeit díszítették. – Sie schmückten Gürtelbeschläge, Taschenbleche und die Zierscheiben des Pferdegeschirrs.
96. Különösen híresek a harcosok által viselt bőr táskák díszített csatjai. – Besonders berühmt sind die verzierten Beschläge der ledernen Taschen, die die Krieger trugen.
97. Ezek a táskafedlapok a kézművesség és a művészi alkotás mesteri ötvözetét mutatják. – Diese Taschenbleche zeigen eine meisterhafte Verbindung von Handwerk und künstlerischer Gestaltung.
98. A művészi fémmegmunkálás a magasan fejlett szakértelemről és a kifinomult ízlésről tanúskodik. – Die kunstvolle Metallarbeit zeugt von hoch entwickeltem Können und feinem Geschmack.
99. Ugyanakkor a sztyeppék és a Kelet más kultúráival való sokrétű kapcsolatokra is utal. – Sie verrät zugleich vielfältige Kontakte zu anderen Kulturen der Steppe und des Orients.
100. Kereskedelem és zsákmány útján jutottak el idegen termékek és inspirációk a magyarokhoz. – Über Handel und Beute gelangten fremde Erzeugnisse und Anregungen zu den Magyaren.
101. Ezüst, selyem és értékes áruk jutottak birtokukba a Keletről és Bizáncból. – Silber, Seide und kostbare Güter kamen aus dem Orient und aus Byzanz in ihren Besitz.
102. Ezek a javak nem csupán használati célokat szolgáltak, hanem elsősorban a rang és a hatalom kifejezésére szolgáltak. – Diese Güter dienten nicht nur dem Gebrauch, sondern vor allem der Darstellung von Rang und Macht.
103. Az ékszerek és a díszítések jelzik viselőjük társadalmi helyzetét. – Der Schmuck und die Verzierung zeigten die Stellung ihres Trägers in der Gesellschaft an.
104. Minél gazdagabb és művészi volt a díszítés, annál magasabb volt a tulajdonos rangja. – Je reicher und kunstvoller die Ausstattung, desto höher der Rang des Besitzers.
105. Így az anyagi kultúra tükrözte a társadalom társadalmi rétegződését. – So spiegelte die materielle Kultur die soziale Gliederung der Gesellschaft wider.
106. A magyarok művészete a vándorló élet művészete volt, amely az emberhez és a lóhoz kötődött. – Die Kunst der Magyaren war eine Kunst des beweglichen Lebens, gebunden an Person und Pferd.
107. Nem állandó épületeket díszített, hanem a mindennapi és harci használat tárgyait. – Sie schmückte nicht feste Bauten, sondern die Gegenstände des täglichen und kriegerischen Gebrauchs.
108. Ez a sajátosság teljes mértékben megfelelt a magyarok nomád életmódjának. – Diese Eigenart entsprach ganz der nomadischen Lebensweise der Magyaren.
109. A zene és a költészet is a magyarok kulturális életének része volt. – Auch die Musik und die Dichtung gehörten zum kulturellen Leben der Magyaren.
110. Az énekesek és a mesemondók őrizték a legendákat, a hősi dalokat és az ősök emlékét. – Sänger und Erzähler bewahrten die Sagen, die Heldenlieder und die Erinnerung an die Vorfahren.
111. Dalaikban tovább élt az ősök tettei és a nép történelme. – In ihren Liedern lebten die Taten der Ahnen und die Geschichte des Volkes fort.
112. Ez a szóbeli hagyomány nagy jelentőséggel bírt egy saját írásrendszerrel nem rendelkező nép számára. – Diese mündliche Überlieferung war von großer Bedeutung für ein Volk ohne eigene Schrift.
113. A magyaroknak ugyan volt saját rúnírásuk, az úgynevezett bevésett írás. – Die Magyaren besaßen zwar eine eigene Runenschrift, die sogenannte Kerbschrift.
114. Ezt az írást fába vagy más anyagokba vésték, és rövid feljegyzésekhez használták. – Diese Schrift wurde in Holz oder andere Werkstoffe geritzt und für kurze Aufzeichnungen verwendet.
115. A nagy történetek átadásában azonban továbbra is a szóbeli hagyomány játszott döntő szerepet. – Für die Überlieferung großer Erzählungen aber blieb die mündliche Tradition entscheidend.
116. Az énekesek ünnepségeken, gyűléseken és ünnepélyes alkalmakkor adták elő a dalokat. – Die Sänger trugen die Lieder bei Festen, Versammlungen und feierlichen Anlässen vor.
117. Így maradt meg élénken a nép származásának és történelmének emléke. – So wurde die Erinnerung an die Herkunft und die Geschichte des Volkes lebendig erhalten.
118. Maguk a magyarok nyelve is alapvető jellemzője volt kulturális sajátosságuknak. – Die Sprache der Magyaren selbst war ein wesentliches Merkmal ihrer kulturellen Eigenart.
119. A finn–ugor nyelvcsaládhoz tartozott, és alapvetően különbözött szomszédjaik nyelveitől. – Sie gehörte zur finno-ugrischen Sprachfamilie und unterschied sich grundlegend von den Sprachen ihrer Nachbarn.
120. A török népek, a szlávok és más népek között a magyarok megőrizték saját nyelvüket. – Inmitten von Turkvölkern, Slawen und anderen Völkern bewahrten die Magyaren ihre eigene Sprache.
121. Ez a nyelv összekötötte őket egymással, és elhatárolta őket a környezetüktől. – Diese Sprache verband sie untereinander und grenzte sie von ihrer Umgebung ab.
122. Ugyanakkor a nyelv számos jövevényszót vett át a szomszédok nyelveiből. – Gleichwohl nahm die Sprache zahlreiche Lehnwörter aus den Sprachen der Nachbarn auf.
123. Főként a török jövevényszavak tanúskodnak a török népekkel, például a kazárokkal való szoros érintkezésről. – Vor allem türkische Lehnwörter zeugen von der engen Berührung mit Turkvölkern wie den Chasaren.
124. Ezek a jövevényszavak gyakran az állattenyésztés, a szántóföldi gazdálkodás és a társadalmi rend fogalmaira vonatkoznak. – Diese Lehnwörter betreffen oft Begriffe der Viehzucht, des Ackerbaus und der gesellschaftlichen Ordnung.
125. Ezekből kitűnik, hogy a magyarok sok mindent átvettek és tanultak szomszédjaiktól. – Sie verraten, dass die Magyaren von ihren Nachbarn manches übernahmen und lernten.
126. Így már a nyelv is tükrözi a különböző kultúrák találkozását a magyarok életében. – So zeigt schon die Sprache das Zusammentreffen verschiedener Kulturen im Leben der Magyaren.
127. Az etelközi kulturális fejlődést tehát egyszerre jellemezte a megőrzés és a változás. – Die kulturelle Entwicklung in Etelköz war somit von Bewahrung und Wandel zugleich geprägt.
128. A magyarok megőrizték nyelvüket, hitüket és a sztyeppéről származó életmódjukat. – Die Magyaren bewahrten ihre Sprache, ihren Glauben und ihre Lebensweise aus der Steppe.
129. Ugyanakkor befogadták szomszédaik ösztönzéseit és hatásait, és fokozatosan átalakultak. – Zugleich nahmen sie Anregungen und Einflüsse ihrer Nachbarn auf und wandelten sich allmählich.
130. A megőrzés és a változás ezen összefonódása jellemzi e korszak kulturális életét. – Diese Verbindung von Bewahrung und Wandel kennzeichnet das kulturelle Leben dieser Zeit.
131. Ez tette a magyarokat olyan néppé, amely megőrizte sajátosságait, és mégis fejlődött. – Sie machte die Magyaren zu einem Volk, das seine Eigenart wahrte und sich doch entwickelte.
132. A magyarok életmódját ebben az időszakban teljes mértékben a nomád állattenyésztés határozta meg. – Die Lebensweise der Magyaren blieb in dieser Zeit ganz von der nomadischen Viehzucht bestimmt.
133. A lovak, szarvasmarhák, juhok és kecskék alkották a gazdagságot és a táplálkozás alapját. – Pferde, Rinder, Schafe und Ziegen bildeten den Reichtum und die Grundlage der Ernährung.
134. A nyájak húst, tejet, bőrt és gyapjút szolgáltattak, és ezzel szinte mindent, ami az élethez szükséges volt. – Die Herden lieferten Fleisch, Milch, Häute und Wolle und damit fast alles zum Leben Nötige.
135. A kancatejből erjesztett italt készítettek, amely az egész sztyeppén elterjedt volt. – Aus Stutenmilch gewann man ein gegorenes Getränk, das in der ganzen Steppe verbreitet war.
136. Az élelmet vadászat, halászat és a folyóvölgyekben folytatott kis mértékű földművelés egészítette ki. – Ergänzt wurde die Nahrung durch Jagd, Fischfang und etwas Ackerbau in den Flusstälern.
137. Lakóhelyük a hordozható sátor, a jurta volt, amelyet gyorsan fel lehetett állítani és lebontani. – Die Wohnform war das transportable Zelt, die Jurte, die rasch auf- und abgebaut werden konnte.
138. Ez az életmód a magyarok kultúráját és vallási elképzeléseit is meghatározta. – Diese Lebensweise prägte auch die Kultur und die religiösen Vorstellungen der Magyaren.
139. Az évszakok váltakozása, a csordák vándorlása és a természet erői határozták meg a hitet. – Der Wechsel der Jahreszeiten, die Wanderung der Herden und die Mächte der Natur bestimmten den Glauben.
140. Így a vallás, a kultúra és az életmód a magyaroknál szorosan összefonódtak. – So waren Religion, Kultur und Lebensweise bei den Magyaren eng miteinander verflochten.
141. Egy összefüggő egészet alkottak, amely a sztyeppék világából nőtt ki. – Sie bildeten ein zusammenhängendes Ganzes, das aus der Welt der Steppe erwachsen war.
142. Etelközben ez az egész új hatások alatt lassan megváltozni kezdett. – In Etelköz begann dieses Ganze sich unter neuen Einflüssen langsam zu verändern.
143. A letelepedett népekkel és a nagy vallásokkal való érintkezés indította el ezt a változást. – Die Berührung mit den seßhaften Völkern und den Hochreligionen leitete diesen Wandel ein.
144. Az igazi fordulat azonban csak a földhódítás és a keresztényesítés után következett be. – Doch der eigentliche Umbruch sollte erst nach der Landnahme und der Christianisierung erfolgen.
145. Az Etelköz korszakban a régi sztyeppei kultúra még mindig nagymértékben meghatározó maradt. – In der Etelköz-Zeit blieb die alte Steppenkultur noch weitgehend bestimmend.
146. E korszak vallási és kulturális fejleményei előkészületek voltak, nem pedig befejezés. – Die religiösen und kulturellen Entwicklungen dieser Zeit waren Vorbereitung, nicht Vollendung.
147. Ezek előkészítették a szellemi talajt a nép későbbi átalakulásához. – Sie bereiteten den geistigen Boden für die spätere Verwandlung des Volkes vor.
148. A kutatás különböző forrásokból tárja fel ezeket a fejleményeket. – Die Forschung erschließt diese Entwicklungen aus verschiedenen Arten von Quellen.
149. A régészeti leletek tájékoztatást nyújtanak az anyagi kultúráról és a temetkezési szokásokról. – Die archäologischen Funde geben Auskunft über die materielle Kultur und die Bestattungssitten.
150. A szomszédok írásos beszámolói a hitről és a szokásokról szóló megfigyeléseket örökítenek meg. – Die schriftlichen Berichte der Nachbarn überliefern Beobachtungen über Glauben und Brauchtum.
151. A későbbi magyar mondák az ősi mitikus hagyomány maradványait őrzik. – Die späteren ungarischen Sagen bewahren Reste der alten mythischen Überlieferung.
152. Végül a nyelvészet a szókincsből tárja fel a kulturális érintkezéseket. – Die Sprachforschung schließlich erschließt aus dem Wortschatz die kulturellen Berührungen.
153. E források együttes hatására alakul ki egy gazdag és sokrétű kultúra képe. – Aus dem Zusammenwirken dieser Quellen entsteht das Bild einer reichen und vielschichtigen Kultur.
154. Természetesen sok minden bizonytalan marad, mivel hiányoznak maguknak a magyaroknak a közvetlen tanúvallomásai. – Freilich bleibt vieles unsicher, da die unmittelbaren Zeugnisse der Magyaren selbst fehlen.
155. Az Etelköz-kori magyarok nem hagytak hátra saját írásos beszámolókat. – Die Magyaren der Etelköz-Zeit haben keine eigenen schriftlichen Berichte hinterlassen.
156. Így szellemi életük csak közvetett módon és töredékesen ismerhető meg. – So ist ihr geistiges Leben nur mittelbar und bruchstückhaft zu erschließen.
157. Mindazonáltal élénk képet kaphatunk kulturális és vallási világukról. – Dennoch lässt sich ein lebendiges Bild ihrer kulturellen und religiösen Welt gewinnen.
158. Ez a kép egy kifejezetten sajátos szellemi kultúrával rendelkező népet mutat be. – Dieses Bild zeigt ein Volk mit einer ausgeprägten und eigentümlichen geistigen Kultur.
159. Ez cáfolja azt a képet, miszerint a magyarok pusztán durva és műveletlen barbárok voltak. – Es widerlegt die Vorstellung von den Magyaren als bloßen rohen und kulturlosen Barbaren.
160. Inkább az eurázsiai sztyeppe gazdag hagyományainak hordozóiként jelennek meg. – Vielmehr erscheinen sie als Träger einer reichen Tradition der eurasischen Steppe.
161. Ez a hagyomány összekötötte őket más lovas népekkel és a keleti világgal. – Diese Tradition verband sie mit anderen Reitervölkern und mit der Welt des Orients.
162. Ugyanakkor nyelvükben és hitükben megőrizték sajátos egyéniségüket. – Zugleich bewahrten sie in Sprache und Glauben ihre unverwechselbare Eigenart.
163. Az etelközi kulturális és vallási fejlemények így kettős jelentőségűek voltak. – Die kulturellen und religiösen Entwicklungen in Etelköz waren somit von doppelter Bedeutung.
164. Megőrizték a sztyeppe szellemi örökségét, és egyúttal előkészítették annak átalakulását. – Sie bewahrten das geistige Erbe der Steppe und bereiteten zugleich seinen Wandel vor.
165. Összetartották a népet sajátosságában, és egyúttal megnyitották azt az új hatások előtt. – Sie hielten das Volk in seiner Eigenart zusammen und öffneten es zugleich für neue Einflüsse.
166. A megőrzés és a nyitottság közötti feszültségben rejlett különleges történelmi helyzetük. – In dieser Spannung von Bewahrung und Öffnung lag ihre besondere geschichtliche Stellung.
167. A régi hit támaszt és értelmet adott a népnek egy veszélyes korszakban. – Der alte Glaube gab dem Volk Halt und Sinn in einer gefahrvollen Zeit.
168. Az eredetről szóló legendák erősítették a közös származás tudatát. – Die Sagen von der Herkunft stärkten das Bewusstsein der gemeinsamen Abstammung.
169. Az ősök és a turul tisztelete megszilárdította a vezető nemzetség uralmát. – Die Verehrung der Ahnen und des turul festigte die Herrschaft des führenden Geschlechts.
170. Így a vallás a nép belső rendjét és összetartását is szolgálta. – So diente die Religion auch der inneren Ordnung und dem Zusammenhalt des Volkes.
171. A nagy vallásokkal való kezdődő találkozás azonban már a jövő felé mutatott. – Die beginnende Begegnung mit den Hochreligionen aber wies bereits in die Zukunft.
172. Ez előrevetítette azt a szellemi változást, amely a földhódítás után be fog következni. – Sie kündigte den geistigen Wandel an, der sich nach der Landnahme vollziehen sollte.
173. Így az Etelköz-korszak szellemi szempontból is két világ közötti átmenetet jelentett. – So war die Etelköz-Zeit auch in geistiger Hinsicht eine Schwelle zwischen zwei Welten.
174. A régi sztyeppek kultúrája és a jövőbeli keresztény Európa világa között állt. – Sie stand zwischen der alten Steppenkultur und der künftigen Welt des christlichen Europa.
175. A magyarok magukban hordozták a sztyeppek örökségét, mégis egy új sors felé tartottak. – Die Magyaren trugen das Erbe der Steppe in sich und gingen doch einer neuen Bestimmung entgegen.
176. A kulturális és vallási fejlemények kísérték és tették lehetővé ezt az átmenetet. – Die kulturellen und religiösen Entwicklungen begleiteten und ermöglichten diesen Übergang.
177. Így ezek a földhódításra való felkészülés lényeges elemei közé tartoznak. – Sie gehören damit zu den wesentlichen Aspekten der Vorbereitung auf die Landnahme.
178. A politikai, katonai és diplomáciai felkészülés mellett a szellemi fejlődés is fontos szerepet játszott. – Neben der politischen, militärischen und diplomatischen Vorbereitung stand die geistige Entwicklung.
179. Csak e területek összehangolt együttműködése tette a magyarokat a földhódításra kész néppé. – Erst das Zusammenwirken all dieser Bereiche machte aus den Magyaren ein zur Landnahme bereites Volk.
180. Kultúrájukban és hitükben a magyarok megőrizték a sztyeppe örökségét, és azt magukkal vitték új európai hazájukba. – In ihrer Kultur und ihrem Glauben bewahrten die Magyaren das Erbe der Steppe und trugen es in ihre neue europäische Heimat hinein.
(aufklappen)magyar
1. Egy népet nem csupán fegyverek és szövetségek tartanak össze, hanem hite és életmódja is, amint azt a magyarok kulturális és vallási fejlődése az Etelköz-korszakban is mutatja.
2. A magyarok szellemi és kulturális világa ebben az időszakban ugyanolyan változásokon ment keresztül, mint politikai és katonai rendjük.
3. A magyarok a keleti sztyeppéről egy gazdag és sajátos kultúrát hoztak magukkal, amely Etelközben tovább alakult.
4. Az új szomszédokkal és idegen vallási elképzelésekkel való érintkezés hatására ez a kultúra fokozatosan átalakulni kezdett.
5. Így az etelközi időszak egyben a jövőbeli, új hazában való életre való szellemi felkészülés ideje is volt.
6. A magyarok szellemi világának középpontjában vallásuk állt, amelyet teljes mértékben a sztyepp népek hiedelmei határoztak meg.
7. Ezt a vallást a kutatásban általában sámánizmusnak nevezik, egy olyan kifejezés, amely leírja a hit alapvonásait.
8. E hit középpontjában az a képzet állt, hogy a természetet szellemek és erők lelkelték meg.
9. A hegyeket, folyókat, fákat és állatokat természetfeletti erők székhelyének tekintették, amelyekkel az ember kapcsolatban állt.
10. E képzet szerint a világ több szférára tagolódott: egy felsőre, egy középsőre és egy alsóra.
11. A felső világ a mennyei erők székhelye volt, a középső az emberek világa, az alsó pedig a halottak és a sötét erők birodalma.
12. E világok között állandó kölcsönhatás volt, amely meghatározta az emberek sorsát.
13. A közvetítő az emberek világa és a szellemek világa között a sámán volt.
14. Magyarul ezt a közvetítőt „táltos” szóval jelölik, amely a sámán papot jelenti.
15. A táltost különleges embernek tartották, akit már születésekor bizonyos jelek jellemeztek.
16. Egyes hagyományok szerint a táltos fogakkal vagy felesleges csontokkal jött a világra.
17. Az ilyen jeleket a világok közötti közvetítésre való elhivatottságnak tekintették.
18. A táltos képességeit nehéz belső próbatétel és különleges beavatás révén szerezte meg.
19. trance vagy elragadtatás állapotában képes volt kapcsolatba lépni a túlvilági világgal.
20. Az ilyen állapotokban a hiedelem szerint lelke a felső vagy alsó világokba utazott.
21. Ott információkat szerzett a jövőről, elveszett lelkeket keresett, vagy ellenséges szellemekkel harcolt.
22. A táltos áldozatokat mutatott be, jeleket értelmezett és betegségeket gyógyított a szellemek feletti hatalmával.
23. Kísérte a közösséget a fontos döntésekben és az élet viszontagságaiban.
24. Születés, betegség, háború és halál olyan alkalmak voltak, amikor közvetítését kérték.
25. A dob a sámán fontos eszköze volt, amellyel transzba került.
26. Ütései kísérték utazásait a túlvilágba, és megidézték a szellemeket.
27. Így a táltos központi helyet foglalt el a magyarok szellemi életében.
28. Az isteni erők élén feltehetően egy égisten állt.
29. Ezt az égistent a világ sorsát őrző legfőbb hatalomnak tartották.
30. Egyes kutatók ezt az „Isten” névvel hozzák összefüggésbe, amely a mai napig a magyar nyelvben az Isten szót jelenti.
31. E legfőbb istenségről a szűkös források alapján csupán sejteni lehet.
32. A mennyei hatalom mellett a magyarok a Nap, a Hold és a csillagok erejét is tisztelték.
33. A vizet, a tüzet és a földet is szent és élő erőknek.
34. Különleges tisztelet övezte a szent állatokat, amelyeknek természetfeletti erőket tulajdonítottak.
35. Ezen állatok közül kiemelkedett a mitikus ragadozó madár, a „turul”.
36. A turul egy sas- vagy sólyomszerű madár volt, amelyet az uralkodói házzal hoztak összefüggésbe.
37. A legenda az Árpád-ház ősanyjáról, Emese hercegnőről szól.
38. Álmában megjelent neki a turul, és bejelentette neki egy dicsőséges nemzetség születését.
39. Az álmot úgy értelmezték, hogy méhéből olyan folyó fakad majd, amely idegen országokon átfolyik.
40. Ez az álom az Árpád-ház származását és rendeltetését jövendölte meg.
41. A turulról szóló legenda arra szolgált, hogy a vezető nemzetség uralmát vallási alapon igazolja.
42. Az uralkodócsalád természetfeletti származásra hivatkozott, és így felnagyította hatalmát.
43. Az ilyen eredetmítoszok széles körben elterjedtek a sztyeppei népek körében, és alátámasztották az uralmat.
44. A turul mellett a magyarok további mitikus alakokat és állatokat is ismertek.
45. A csodaszarvasról szóló legenda egy olyan állatról mesél, amely az ősöket új földekre vezette.
46. Két vadász testvér, Hunor és Magor, állítólag egy csodálatos szarvast üldöztek, és így találtak új lakóhelyeket.
47. Ez a legenda mitikus módon összekapcsolta a magyarokat a rokon hunokkal, és magyarázatot adott származásukra.
48. Az ilyen elbeszélések a szellemi örökség részét képezték, amelyet a magyarok a sztyeppéről hoztak magukkal.
49. Ezeket szájhagyomány útján adták át, és énekesek és mesemondók őrizték meg.
50. Az ősök tisztelete a magyar vallás egy másik alapvető vonását képezte.
51. Az elhunyt ősöket továbbra is ható erőknek tekintették, akik vigyáztak utódjaikra.
52. Áldozatokat mutattak be nekik, és nehéz helyzetekben kérték segítségüket.
53. Az ősök tisztelete megerősítette a nemzetségek összetartását, és összekötötte az élőket a halottakkal.
54. Ez a származásnak és a származási helynek nagy vallási jelentőséget kölcsönzött.
55. Éppen ezért volt olyan fontos az elődök pontos ismerete a nemesi családok számára.
56. A halál utáni életbe vetett hit egyértelműen megnyilvánul a temetkezési szokásokban.
57. A magyarok halottaikat gazdag sírmellékletekkel temették el a túlvilági életre.
58. A halottak mellé fegyvereket, ékszereket, eszközöket és ételeket tettek a sírba.
59. Különösen jellemző volt a halott lovának részei melléktétele.
60. Gyakran a halott mellé tették a lova koponyáját és lábait is a sírba.
61. Ez a szokás arról a hiedelemről tanúskodik, hogy a harcosnak a túlvilágon is szüksége volt a lovára.
62. A lónak kísérnie kellett a halottat a túlvilágra, és ott szolgálnia kellett őt.
63. Ezek a temetkezési szokások mély betekintést engednek a kutatóknak a magyarok hitébe.
64. A sírokból és a sírmellékletekből következtetni lehet a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésekre.
65. A régészeti leletek megerősítik és kiegészítik az írott forrásokból származó képet.
66. Egy gazdag és sajátos vallási világképet mutatnak.
67. Ez a világkép teljes mértékben a sztyeppén való élethez és a lovas kultúrához igazodott.
68. Etelközben azonban új, idegen vallási hatások értek el a magyarokat.
69. Más népekkel való szomszédságuk révén megismerkedtek a nagy világvallásokkal.
70. A kazárok révén kapcsolatba kerültek a judaizmussal, amelyet a kazár felső réteg felvett.
71. A keleti népek és kereskedelmi útvonalak révén az iszlám is eljutott hozzájuk.
72. De mindenekelőtt Bizánc közelsége révén találkoztak a kereszténységgel.
73. A bizánci kereszténység volt a déli irányban lévő leghatalmasabb szomszéd vallása.
74. A szoros politikai és diplomáciai kapcsolatok révén egyre nagyobb jelentőségre tett szert.
75. Bizánci követek, kereskedők és foglyok vitték el a keresztény tanokat a magyarokhoz.
76. Lehet, hogy már ebben az időben is voltak olyan magyarok, akik megismerkedtek a keresztény hittel.
77. A latin egyház kereszténysége is ismert volt a magyarok számára a Nyugattal való érintkezés révén.
78. Így a magyarok Etelközben több nagy vallási világ metszéspontjában álltak.
79. A judaizmus, az iszlám, a keleti kereszténység és a nyugati kereszténység hatással voltak ősi hitükre.
80. Az egész nép mélyreható megtérése azonban ebben az időben még nem történt meg.
81. A magyarok többsége hű maradt a sztyeppéről örökölt hithez.
82. A kereszténység felvétele csak a földhódítás után, az első királyok idején történt meg.
83. Csak évszázadokkal később, István király idején valósult meg a végleges keresztényesítés.
84. Mindazonáltal a nagy vallásokkal való találkozás lassan előkészítette ezt a későbbi változást.
85. A magyarok hozzászoktak más hitformák és azok hatalmas követőinek gondolatához.
86. Felismerték, hogy a kor nagy birodalmait ezek a nagy vallások határozták meg.
87. Ez a felismerés megkönnyíthette a későbbi áttérést a kereszténységre.
88. Az etelközi vallási fejlődés így egy átmeneti és felkészülési időszak volt.
89. A régi hit továbbra is fennmaradt, de az új hatások hatására fokozatosan feloldódott.
90. A vallás mellett a magyarok többi kulturális területe is tovább fejlődött ebben az időszakban.
91. Az anyagi kultúra a használati tárgyak gazdag és művészi kialakításában nyilvánult meg.
92. Különösen a fegyverek, a lószerszámok és az ékszerek díszítése érte el a magas színvonalat.
93. Jellegzetes volt az úgynevezett növényi stílus, amely indákat, pálmaágakat és levélmintákat ábrázolt.
94. Ezeket a mintákat művészi módon fémből, főként ezüstből készítették el.
95. Övcsatokat, táskalemezeket és a lószerszám díszlemezeit díszítették.
96. Különösen híresek a harcosok által viselt bőr táskák díszített csatjai.
97. Ezek a táskafedlapok a kézművesség és a művészi alkotás mesteri ötvözetét mutatják.
98. A művészi fémmegmunkálás a magasan fejlett szakértelemről és a kifinomult ízlésről tanúskodik.
99. Ugyanakkor a sztyeppék és a Kelet más kultúráival való sokrétű kapcsolatokra is utal.
100. Kereskedelem és zsákmány útján jutottak el idegen termékek és inspirációk a magyarokhoz.
101. Ezüst, selyem és értékes áruk jutottak birtokukba a Keletről és Bizáncból.
102. Ezek a javak nem csupán használati célokat szolgáltak, hanem elsősorban a rang és a hatalom kifejezésére szolgáltak.
103. Az ékszerek és a díszítések jelzik viselőjük társadalmi helyzetét.
104. Minél gazdagabb és művészi volt a díszítés, annál magasabb volt a tulajdonos rangja.
105. Így az anyagi kultúra tükrözte a társadalom társadalmi rétegződését.
106. A magyarok művészete a vándorló élet művészete volt, amely az emberhez és a lóhoz kötődött.
107. Nem állandó épületeket díszített, hanem a mindennapi és harci használat tárgyait.
108. Ez a sajátosság teljes mértékben megfelelt a magyarok nomád életmódjának.
109. A zene és a költészet is a magyarok kulturális életének része volt.
110. Az énekesek és a mesemondók őrizték a legendákat, a hősi dalokat és az ősök emlékét.
111. Dalaikban tovább élt az ősök tettei és a nép történelme.
112. Ez a szóbeli hagyomány nagy jelentőséggel bírt egy saját írásrendszerrel nem rendelkező nép számára.
113. A magyaroknak ugyan volt saját rúnírásuk, az úgynevezett bevésett írás.
114. Ezt az írást fába vagy más anyagokba vésték, és rövid feljegyzésekhez használták.
115. A nagy történetek átadásában azonban továbbra is a szóbeli hagyomány játszott döntő szerepet.
116. Az énekesek ünnepségeken, gyűléseken és ünnepélyes alkalmakkor adták elő a dalokat.
117. Így maradt meg élénken a nép származásának és történelmének emléke.
118. Maguk a magyarok nyelve is alapvető jellemzője volt kulturális sajátosságuknak.
119. A finn–ugor nyelvcsaládhoz tartozott, és alapvetően különbözött szomszédjaik nyelveitől.
120. A török népek, a szlávok és más népek között a magyarok megőrizték saját nyelvüket.
121. Ez a nyelv összekötötte őket egymással, és elhatárolta őket a környezetüktől.
122. Ugyanakkor a nyelv számos jövevényszót vett át a szomszédok nyelveiből.
123. Főként a török jövevényszavak tanúskodnak a török népekkel, például a kazárokkal való szoros érintkezésről.
124. Ezek a jövevényszavak gyakran az állattenyésztés, a szántóföldi gazdálkodás és a társadalmi rend fogalmaira vonatkoznak.
125. Ezekből kitűnik, hogy a magyarok sok mindent átvettek és tanultak szomszédjaiktól.
126. Így már a nyelv is tükrözi a különböző kultúrák találkozását a magyarok életében.
127. Az etelközi kulturális fejlődést tehát egyszerre jellemezte a megőrzés és a változás.
128. A magyarok megőrizték nyelvüket, hitüket és a sztyeppéről származó életmódjukat.
129. Ugyanakkor befogadták szomszédaik ösztönzéseit és hatásait, és fokozatosan átalakultak.
130. A megőrzés és a változás ezen összefonódása jellemzi e korszak kulturális életét.
131. Ez tette a magyarokat olyan néppé, amely megőrizte sajátosságait, és mégis fejlődött.
132. A magyarok életmódját ebben az időszakban teljes mértékben a nomád állattenyésztés határozta meg.
133. A lovak, szarvasmarhák, juhok és kecskék alkották a gazdagságot és a táplálkozás alapját.
134. A nyájak húst, tejet, bőrt és gyapjút szolgáltattak, és ezzel szinte mindent, ami az élethez szükséges volt.
135. A kancatejből erjesztett italt készítettek, amely az egész sztyeppén elterjedt volt.
136. Az élelmet vadászat, halászat és a folyóvölgyekben folytatott kis mértékű földművelés egészítette ki.
137. Lakóhelyük a hordozható sátor, a jurta volt, amelyet gyorsan fel lehetett állítani és lebontani.
138. Ez az életmód a magyarok kultúráját és vallási elképzeléseit is meghatározta.
139. Az évszakok váltakozása, a csordák vándorlása és a természet erői határozták meg a hitet.
140. Így a vallás, a kultúra és az életmód a magyaroknál szorosan összefonódtak.
141. Egy összefüggő egészet alkottak, amely a sztyeppék világából nőtt ki.
142. Etelközben ez az egész új hatások alatt lassan megváltozni kezdett.
143. A letelepedett népekkel és a nagy vallásokkal való érintkezés indította el ezt a változást.
144. Az igazi fordulat azonban csak a földhódítás és a keresztényesítés után következett be.
145. Az Etelköz korszakban a régi sztyeppei kultúra még mindig nagymértékben meghatározó maradt.
146. E korszak vallási és kulturális fejleményei előkészületek voltak, nem pedig befejezés.
147. Ezek előkészítették a szellemi talajt a nép későbbi átalakulásához.
148. A kutatás különböző forrásokból tárja fel ezeket a fejleményeket.
149. A régészeti leletek tájékoztatást nyújtanak az anyagi kultúráról és a temetkezési szokásokról.
150. A szomszédok írásos beszámolói a hitről és a szokásokról szóló megfigyeléseket örökítenek meg.
151. A későbbi magyar mondák az ősi mitikus hagyomány maradványait őrzik.
152. Végül a nyelvészet a szókincsből tárja fel a kulturális érintkezéseket.
153. E források együttes hatására alakul ki egy gazdag és sokrétű kultúra képe.
154. Természetesen sok minden bizonytalan marad, mivel hiányoznak maguknak a magyaroknak a közvetlen tanúvallomásai.
155. Az Etelköz-kori magyarok nem hagytak hátra saját írásos beszámolókat.
156. Így szellemi életük csak közvetett módon és töredékesen ismerhető meg.
157. Mindazonáltal élénk képet kaphatunk kulturális és vallási világukról.
158. Ez a kép egy kifejezetten sajátos szellemi kultúrával rendelkező népet mutat be.
159. Ez cáfolja azt a képet, miszerint a magyarok pusztán durva és műveletlen barbárok voltak.
160. Inkább az eurázsiai sztyeppe gazdag hagyományainak hordozóiként jelennek meg.
161. Ez a hagyomány összekötötte őket más lovas népekkel és a keleti világgal.
162. Ugyanakkor nyelvükben és hitükben megőrizték sajátos egyéniségüket.
163. Az etelközi kulturális és vallási fejlemények így kettős jelentőségűek voltak.
164. Megőrizték a sztyeppe szellemi örökségét, és egyúttal előkészítették annak átalakulását.
165. Összetartották a népet sajátosságában, és egyúttal megnyitották azt az új hatások előtt.
166. A megőrzés és a nyitottság közötti feszültségben rejlett különleges történelmi helyzetük.
167. A régi hit támaszt és értelmet adott a népnek egy veszélyes korszakban.
168. Az eredetről szóló legendák erősítették a közös származás tudatát.
169. Az ősök és a turul tisztelete megszilárdította a vezető nemzetség uralmát.
170. Így a vallás a nép belső rendjét és összetartását is szolgálta.
171. A nagy vallásokkal való kezdődő találkozás azonban már a jövő felé mutatott.
172. Ez előrevetítette azt a szellemi változást, amely a földhódítás után be fog következni.
173. Így az Etelköz-korszak szellemi szempontból is két világ közötti átmenetet jelentett.
174. A régi sztyeppek kultúrája és a jövőbeli keresztény Európa világa között állt.
175. A magyarok magukban hordozták a sztyeppek örökségét, mégis egy új sors felé tartottak.
176. A kulturális és vallási fejlemények kísérték és tették lehetővé ezt az átmenetet.
177. Így ezek a földhódításra való felkészülés lényeges elemei közé tartoznak.
178. A politikai, katonai és diplomáciai felkészülés mellett a szellemi fejlődés is fontos szerepet játszott.
179. Csak e területek összehangolt együttműködése tette a magyarokat a földhódításra kész néppé.
180. Kultúrájukban és hitükben a magyarok megőrizték a sztyeppe örökségét, és azt magukkal vitték új európai hazájukba.
(aufklappen)német
1. Ein Volk wird nicht allein durch Waffen und Bündnisse zusammengehalten, sondern auch durch seinen Glauben und seine Lebensformen, wie die kulturellen und religiösen Entwicklungen der Magyaren in der Zeit von Etelköz zeigen.
2. Die geistige und kulturelle Welt der Magyaren war in dieser Zeit ebenso in Bewegung wie ihre politische und militärische Ordnung.
3. Die Magyaren brachten aus der östlichen Steppe eine reiche und eigentümliche Kultur mit, die sich in Etelköz weiter wandelte.
4. In der Berührung mit neuen Nachbarn und fremden Glaubensvorstellungen begann sich diese Kultur allmählich zu verändern.
5. So war die Zeit in Etelköz auch eine Zeit der geistigen Vorbereitung auf das künftige Leben in einer neuen Heimat.
6. Im Mittelpunkt der geistigen Welt der Magyaren stand ihre Religion, die ganz von den Vorstellungen der Steppenvölker geprägt war.
7. Diese Religion wird in der Forschung gemeinhin als Schamanismus bezeichnet, ein Begriff, der die Grundzüge des Glaubens umschreibt.
8. Im Kern dieses Glaubens stand die Vorstellung einer von Geistern und Mächten beseelten Natur.
9. Berge, Flüsse, Bäume und Tiere galten als Sitz übernatürlicher Kräfte, mit denen der Mensch in Beziehung stand.
10. Die Welt war nach dieser Vorstellung in mehrere Sphären gegliedert, eine obere, eine mittlere und eine untere.
11. Die obere Welt war der Sitz der Himmelsmächte, die mittlere die Welt der Menschen, die untere das Reich der Toten und finsteren Kräfte.
12. Zwischen diesen Welten bestand eine ständige Wechselwirkung, die das Schicksal der Menschen bestimmte.
13. Vermittler zwischen der Welt der Menschen und der Welt der Geister war der Schamane.
14. Im Ungarischen wird dieser Mittler mit dem Wort „táltos“ bezeichnet, das den schamanischen Priester meint.
15. Der táltos galt als ein besonderer Mensch, der schon bei der Geburt durch bestimmte Zeichen ausgewiesen war.
16. Manche Überlieferungen berichten, der táltos sei mit Zähnen oder mit überzähligen Knochen zur Welt gekommen.
17. Solche Zeichen galten als Berufung zur Vermittlung zwischen den Welten.
18. Der táltos erwarb seine Fähigkeiten durch eine schwere innere Prüfung und durch besondere Einweihung.
19. In Zuständen der Trance oder Verzückung vermochte er mit der jenseitigen Welt zu verkehren.
20. In solchen Zuständen reiste seine Seele nach dem Glauben in die oberen oder unteren Welten.
21. Dort holte er Auskunft über die Zukunft, suchte verlorene Seelen oder bekämpfte feindliche Geister.
22. Der táltos vollzog Opfer, deutete Zeichen und heilte Krankheiten durch seine Macht über die Geister.
23. Er begleitete die Gemeinschaft bei wichtigen Entscheidungen und bei den Wechselfällen des Lebens.
24. Geburt, Krankheit, Krieg und Tod waren Anlässe, bei denen seine Vermittlung gesucht wurde.
25. Die Trommel war ein wichtiges Werkzeug des Schamanen, mit dem er sich in Trance versetzte.
26. Ihr Schlag begleitete seine Reisen in die jenseitige Welt und rief die Geister herbei.
27. So nahm der táltos eine zentrale Stellung im geistigen Leben der Magyaren ein.
28. An der Spitze der göttlichen Mächte stand vermutlich eine Gottheit des Himmels.
29. Diese Himmelsgottheit galt als oberste Macht, die über das Schicksal der Welt wachte.
30. Manche Forscher verbinden sie mit dem Namen „Isten“, der bis heute das ungarische Wort für Gott ist.
31. Die genaue Vorstellung dieser höchsten Gottheit lässt sich aus den spärlichen Quellen nur erahnen.
32. Neben der Himmelsmacht verehrten die Magyaren die Kräfte der Sonne, des Mondes und der Sterne.
33. Auch das Wasser, das Feuer und die Erde galten als heilige und belebte Mächte.
34. Besondere Verehrung genossen heilige Tiere, denen übernatürliche Kräfte zugeschrieben wurden.
35. Unter diesen Tieren ragte der mythische Raubvogel „turul“ hervor.
36. Der turul war ein adler- oder falkenartiger Vogel, der mit dem Herrschergeschlecht verbunden war.
37. Die Sage berichtet von der Stammmutter des Hauses Árpád, der Fürstin Emese.
38. Im Traum sei ihr der turul erschienen und habe ihr die Geburt eines ruhmreichen Geschlechts verkündet.
39. Aus ihrem Schoß werde ein Strom hervorgehen, der über fremde Länder fließe, so deutete man den Traum.
40. Dieser Traum verhieß die Abstammung und die Bestimmung des Hauses Árpád.
41. Die Sage vom turul diente dazu, die Herrschaft der führenden Sippe religiös zu begründen.
42. Die Herrscherfamilie führte sich auf eine übernatürliche Abstammung zurück und überhöhte so ihre Macht.
43. Solche Ursprungssagen waren bei den Steppenvölkern weit verbreitet und stützten die Herrschaft.
44. Neben dem turul kannten die Magyaren weitere mythische Gestalten und Tiere.
45. Die Sage vom Wunderhirsch erzählt von einem Tier, das die Vorfahren in neue Länder führte.
46. Zwei Jägerbrüder, Hunor und Magor, hätten einen wunderbaren Hirsch verfolgt und so neue Wohnsitze gefunden.
47. Diese Sage verband die Magyaren mythisch mit den verwandten Hunnen und erklärte ihre Herkunft.
48. Solche Erzählungen gehörten zum geistigen Erbe, das die Magyaren aus der Steppe mitbrachten.
49. Sie wurden mündlich überliefert und von Sängern und Erzählern bewahrt.
50. Die Ahnenverehrung bildete einen weiteren Grundzug der magyarischen Religion.
51. Die verstorbenen Vorfahren galten als fortwirkende Mächte, die über ihre Nachkommen wachten.
52. Man brachte ihnen Opfer dar und suchte ihren Beistand in schwierigen Lagen.
53. Die Verehrung der Ahnen festigte den Zusammenhalt der Sippen und verband die Lebenden mit den Toten.
54. Sie verlieh der Abstammung und der Herkunft eine hohe religiöse Bedeutung.
55. Eben darum war die genaue Kenntnis der Vorfahren für die vornehmen Geschlechter so wichtig.
56. Der Glaube an ein Weiterleben nach dem Tode zeigt sich deutlich in den Bestattungssitten.
57. Die Magyaren bestatteten ihre Toten mit reichen Beigaben für das jenseitige Leben.
58. Den Verstorbenen wurden Waffen, Schmuck, Geräte und Speisen ins Grab mitgegeben.
59. Besonders kennzeichnend war die Beigabe von Teilen des Pferdes des Verstorbenen.
60. Oft legte man dem Toten den Schädel und die Beine seines Pferdes mit ins Grab.
61. Diese Sitte zeugt vom Glauben, dass der Krieger auch im Jenseits seines Pferdes bedurfte.
62. Das Pferd sollte den Toten in die andere Welt begleiten und ihm dort dienen.
63. Diese Bestattungssitten erlauben der Forschung tiefe Einblicke in den Glauben der Magyaren.
64. Aus den Gräbern und ihren Beigaben lassen sich Vorstellungen über Tod und Jenseits erschließen.
65. Die archäologischen Funde bestätigen und ergänzen das Bild der schriftlichen Quellen.
66. Sie zeigen ein Volk mit einer reichen und eigentümlichen religiösen Vorstellungswelt.
67. Diese Vorstellungswelt war ganz auf das Leben in der Steppe und auf die Reiterkultur abgestimmt.
68. In Etelköz aber traten neue, fremde religiöse Einflüsse an die Magyaren heran.
69. Durch die Nachbarschaft zu anderen Völkern lernten sie die großen Hochreligionen kennen.
70. Über die Chasaren waren sie mit dem Judentum in Berührung gekommen, das die chasarische Oberschicht angenommen hatte.
71. Über östliche Völker und Handelswege drang auch die Kenntnis des Islam zu ihnen.
72. Vor allem aber begegneten sie durch die Nähe zu Byzanz dem Christentum.
73. Das byzantinische Christentum war die Religion des mächtigsten Nachbarn im Süden.
74. Durch die engen politischen und diplomatischen Kontakte gewann es zunehmend an Bedeutung.
75. Byzantinische Gesandte, Händler und Gefangene brachten die christliche Lehre zu den Magyaren.
76. Einzelne Magyaren mögen schon in dieser Zeit mit dem christlichen Glauben vertraut geworden sein.
77. Auch das Christentum der lateinischen Kirche war den Magyaren durch die Berührung mit dem Westen bekannt.
78. So standen die Magyaren in Etelköz im Schnittpunkt mehrerer großer Glaubenswelten.
79. Judentum, Islam, Ostchristentum und Westchristentum berührten ihren angestammten Glauben.
80. Eine tiefgreifende Bekehrung des gesamten Volkes fand in dieser Zeit jedoch noch nicht statt.
81. Die Magyaren blieben in ihrer Mehrheit dem überlieferten Glauben der Steppe treu.
82. Die Annahme des Christentums sollte erst nach der Landnahme und unter den ersten Königen erfolgen.
83. Erst Jahrhunderte später vollzog sich unter König Stephan die endgültige Christianisierung.
84. Dennoch bereitete die Begegnung mit den Hochreligionen diesen späteren Wandel langsam vor.
85. Die Magyaren gewöhnten sich an die Vorstellung anderer Glaubensformen und ihrer mächtigen Anhänger.
86. Sie erkannten, dass die großen Reiche der Zeit von diesen Hochreligionen geprägt waren.
87. Diese Einsicht mochte den späteren Übertritt zum Christentum erleichtern.
88. Die religiöse Entwicklung in Etelköz war somit eine Zeit des Übergangs und der Vorbereitung.
89. Der alte Glaube bestand fort, doch wurde er durch neue Einflüsse allmählich aufgelockert.
90. Neben der Religion entwickelte sich auch die übrige Kultur der Magyaren in dieser Zeit weiter.
91. Die materielle Kultur zeigte eine reiche und kunstvolle Gestaltung der Gebrauchsgegenstände.
92. Vor allem die Verzierung von Waffen, Pferdegeschirr und Schmuck erreichte ein hohes Niveau.
93. Kennzeichnend war der sogenannte Pflanzenstil, der Ranken, Palmetten und Blattmuster darstellte.
94. Diese Muster wurden kunstvoll in Metall, vor allem in Silber, ausgeführt.
95. Sie schmückten Gürtelbeschläge, Taschenbleche und die Zierscheiben des Pferdegeschirrs.
96. Besonders berühmt sind die verzierten Beschläge der ledernen Taschen, die die Krieger trugen.
97. Diese Taschenbleche zeigen eine meisterhafte Verbindung von Handwerk und künstlerischer Gestaltung.
98. Die kunstvolle Metallarbeit zeugt von hoch entwickeltem Können und feinem Geschmack.
99. Sie verrät zugleich vielfältige Kontakte zu anderen Kulturen der Steppe und des Orients.
100. Über Handel und Beute gelangten fremde Erzeugnisse und Anregungen zu den Magyaren.
101. Silber, Seide und kostbare Güter kamen aus dem Orient und aus Byzanz in ihren Besitz.
102. Diese Güter dienten nicht nur dem Gebrauch, sondern vor allem der Darstellung von Rang und Macht.
103. Der Schmuck und die Verzierung zeigten die Stellung ihres Trägers in der Gesellschaft an.
104. Je reicher und kunstvoller die Ausstattung, desto höher der Rang des Besitzers.
105. So spiegelte die materielle Kultur die soziale Gliederung der Gesellschaft wider.
106. Die Kunst der Magyaren war eine Kunst des beweglichen Lebens, gebunden an Person und Pferd.
107. Sie schmückte nicht feste Bauten, sondern die Gegenstände des täglichen und kriegerischen Gebrauchs.
108. Diese Eigenart entsprach ganz der nomadischen Lebensweise der Magyaren.
109. Auch die Musik und die Dichtung gehörten zum kulturellen Leben der Magyaren.
110. Sänger und Erzähler bewahrten die Sagen, die Heldenlieder und die Erinnerung an die Vorfahren.
111. In ihren Liedern lebten die Taten der Ahnen und die Geschichte des Volkes fort.
112. Diese mündliche Überlieferung war von großer Bedeutung für ein Volk ohne eigene Schrift.
113. Die Magyaren besaßen zwar eine eigene Runenschrift, die sogenannte Kerbschrift.
114. Diese Schrift wurde in Holz oder andere Werkstoffe geritzt und für kurze Aufzeichnungen verwendet.
115. Für die Überlieferung großer Erzählungen aber blieb die mündliche Tradition entscheidend.
116. Die Sänger trugen die Lieder bei Festen, Versammlungen und feierlichen Anlässen vor.
117. So wurde die Erinnerung an die Herkunft und die Geschichte des Volkes lebendig erhalten.
118. Die Sprache der Magyaren selbst war ein wesentliches Merkmal ihrer kulturellen Eigenart.
119. Sie gehörte zur finno-ugrischen Sprachfamilie und unterschied sich grundlegend von den Sprachen ihrer Nachbarn.
120. Inmitten von Turkvölkern, Slawen und anderen Völkern bewahrten die Magyaren ihre eigene Sprache.
121. Diese Sprache verband sie untereinander und grenzte sie von ihrer Umgebung ab.
122. Gleichwohl nahm die Sprache zahlreiche Lehnwörter aus den Sprachen der Nachbarn auf.
123. Vor allem türkische Lehnwörter zeugen von der engen Berührung mit Turkvölkern wie den Chasaren.
124. Diese Lehnwörter betreffen oft Begriffe der Viehzucht, des Ackerbaus und der gesellschaftlichen Ordnung.
125. Sie verraten, dass die Magyaren von ihren Nachbarn manches übernahmen und lernten.
126. So zeigt schon die Sprache das Zusammentreffen verschiedener Kulturen im Leben der Magyaren.
127. Die kulturelle Entwicklung in Etelköz war somit von Bewahrung und Wandel zugleich geprägt.
128. Die Magyaren bewahrten ihre Sprache, ihren Glauben und ihre Lebensweise aus der Steppe.
129. Zugleich nahmen sie Anregungen und Einflüsse ihrer Nachbarn auf und wandelten sich allmählich.
130. Diese Verbindung von Bewahrung und Wandel kennzeichnet das kulturelle Leben dieser Zeit.
131. Sie machte die Magyaren zu einem Volk, das seine Eigenart wahrte und sich doch entwickelte.
132. Die Lebensweise der Magyaren blieb in dieser Zeit ganz von der nomadischen Viehzucht bestimmt.
133. Pferde, Rinder, Schafe und Ziegen bildeten den Reichtum und die Grundlage der Ernährung.
134. Die Herden lieferten Fleisch, Milch, Häute und Wolle und damit fast alles zum Leben Nötige.
135. Aus Stutenmilch gewann man ein gegorenes Getränk, das in der ganzen Steppe verbreitet war.
136. Ergänzt wurde die Nahrung durch Jagd, Fischfang und etwas Ackerbau in den Flusstälern.
137. Die Wohnform war das transportable Zelt, die Jurte, die rasch auf- und abgebaut werden konnte.
138. Diese Lebensweise prägte auch die Kultur und die religiösen Vorstellungen der Magyaren.
139. Der Wechsel der Jahreszeiten, die Wanderung der Herden und die Mächte der Natur bestimmten den Glauben.
140. So waren Religion, Kultur und Lebensweise bei den Magyaren eng miteinander verflochten.
141. Sie bildeten ein zusammenhängendes Ganzes, das aus der Welt der Steppe erwachsen war.
142. In Etelköz begann dieses Ganze sich unter neuen Einflüssen langsam zu verändern.
143. Die Berührung mit den seßhaften Völkern und den Hochreligionen leitete diesen Wandel ein.
144. Doch der eigentliche Umbruch sollte erst nach der Landnahme und der Christianisierung erfolgen.
145. In der Etelköz-Zeit blieb die alte Steppenkultur noch weitgehend bestimmend.
146. Die religiösen und kulturellen Entwicklungen dieser Zeit waren Vorbereitung, nicht Vollendung.
147. Sie bereiteten den geistigen Boden für die spätere Verwandlung des Volkes vor.
148. Die Forschung erschließt diese Entwicklungen aus verschiedenen Arten von Quellen.
149. Die archäologischen Funde geben Auskunft über die materielle Kultur und die Bestattungssitten.
150. Die schriftlichen Berichte der Nachbarn überliefern Beobachtungen über Glauben und Brauchtum.
151. Die späteren ungarischen Sagen bewahren Reste der alten mythischen Überlieferung.
152. Die Sprachforschung schließlich erschließt aus dem Wortschatz die kulturellen Berührungen.
153. Aus dem Zusammenwirken dieser Quellen entsteht das Bild einer reichen und vielschichtigen Kultur.
154. Freilich bleibt vieles unsicher, da die unmittelbaren Zeugnisse der Magyaren selbst fehlen.
155. Die Magyaren der Etelköz-Zeit haben keine eigenen schriftlichen Berichte hinterlassen.
156. So ist ihr geistiges Leben nur mittelbar und bruchstückhaft zu erschließen.
157. Dennoch lässt sich ein lebendiges Bild ihrer kulturellen und religiösen Welt gewinnen.
158. Dieses Bild zeigt ein Volk mit einer ausgeprägten und eigentümlichen geistigen Kultur.
159. Es widerlegt die Vorstellung von den Magyaren als bloßen rohen und kulturlosen Barbaren.
160. Vielmehr erscheinen sie als Träger einer reichen Tradition der eurasischen Steppe.
161. Diese Tradition verband sie mit anderen Reitervölkern und mit der Welt des Orients.
162. Zugleich bewahrten sie in Sprache und Glauben ihre unverwechselbare Eigenart.
163. Die kulturellen und religiösen Entwicklungen in Etelköz waren somit von doppelter Bedeutung.
164. Sie bewahrten das geistige Erbe der Steppe und bereiteten zugleich seinen Wandel vor.
165. Sie hielten das Volk in seiner Eigenart zusammen und öffneten es zugleich für neue Einflüsse.
166. In dieser Spannung von Bewahrung und Öffnung lag ihre besondere geschichtliche Stellung.
167. Der alte Glaube gab dem Volk Halt und Sinn in einer gefahrvollen Zeit.
168. Die Sagen von der Herkunft stärkten das Bewusstsein der gemeinsamen Abstammung.
169. Die Verehrung der Ahnen und des turul festigte die Herrschaft des führenden Geschlechts.
170. So diente die Religion auch der inneren Ordnung und dem Zusammenhalt des Volkes.
171. Die beginnende Begegnung mit den Hochreligionen aber wies bereits in die Zukunft.
172. Sie kündigte den geistigen Wandel an, der sich nach der Landnahme vollziehen sollte.
173. So war die Etelköz-Zeit auch in geistiger Hinsicht eine Schwelle zwischen zwei Welten.
174. Sie stand zwischen der alten Steppenkultur und der künftigen Welt des christlichen Europa.
175. Die Magyaren trugen das Erbe der Steppe in sich und gingen doch einer neuen Bestimmung entgegen.
176. Die kulturellen und religiösen Entwicklungen begleiteten und ermöglichten diesen Übergang.
177. Sie gehören damit zu den wesentlichen Aspekten der Vorbereitung auf die Landnahme.
178. Neben der politischen, militärischen und diplomatischen Vorbereitung stand die geistige Entwicklung.
179. Erst das Zusammenwirken all dieser Bereiche machte aus den Magyaren ein zur Landnahme bereites Volk.
180. In ihrer Kultur und ihrem Glauben bewahrten die Magyaren das Erbe der Steppe und trugen es in ihre neue europäische Heimat hinein.
Dieser Text steht unter CC0 1.0 Universell. Eine Quellenangabe ist nicht erforderlich.
Er darf kostenlos kopiert, verändert, veröffentlicht und auch kommerziell genutzt werden.