3.11.1 – Az idegsejt felépítése és típusai – Bau und Typen der Nervenzelle
1. Az idegsejt, más néven neuron, az idegszövet információfelvételre és információtovábbításra specializálódott sejtje. – Die Nervenzelle, auch Neuron genannt, ist die auf Informationsaufnahme und Informationsweiterleitung spezialisierte Zelle des Nervengewebes.
2. A neuron alapvető részei a sejttest, a rövid nyúlványok és az egyetlen hosszú nyúlvány. – Die grundlegenden Bestandteile eines Neurons sind der Zellkörper, die kurzen Fortsätze und ein einzelner langer Fortsatz.
3. A sejttestet perikarionnak vagy szómának nevezzük, és ez tartalmazza a sejtmagot. – Der Zellkörper wird als Perikaryon oder Soma bezeichnet und enthält den Zellkern.
4. A perikarionban található a legtöbb sejtszervecske, ezért itt zajlanak a neuron alapvető anyagcsere-folyamatai. – Im Perikaryon befinden sich die meisten Zellorganellen, weshalb hier die grundlegenden Stoffwechselvorgänge des Neurons ablaufen.
5. A neuron sejtmagja rendszerint nagy, világos és többnyire a sejttest közepén helyezkedik el. – Der Zellkern des Neurons ist gewöhnlich groß, hell und liegt meist in der Mitte des Zellkörpers.
6. A magban jól látható magvacska található, amely az intenzív fehérjeszintézisre utal. – Im Zellkern befindet sich ein deutlich sichtbarer Nukleolus, der auf eine intensive Proteinsynthese hinweist.
7. A sejtplazmában durva felszínű endoplazmás hálózat és számos szabad riboszóma figyelhető meg. – Im Zellplasma finden sich raues endoplasmatisches Retikulum und zahlreiche freie Ribosomen.
8. Ezek az anyagok fénymikroszkóppal festődő szemcséket alkotnak, amelyeket Nissl-rögöknek nevezünk. – Diese Strukturen bilden lichtmikroskopisch anfärbbare Körnchen, die als Nissl-Schollen bezeichnet werden.
9. A Nissl-rögök a sejttestben és a dendritek kezdeti szakaszán is megtalálhatók. – Nissl-Schollen kommen sowohl im Zellkörper als auch in den Anfangsabschnitten der Dendriten vor.
10. Az axonban és annak eredési területén azonban nem találhatók Nissl-rögök. – Im Axon und in seinem Ursprungsbereich finden sich dagegen keine Nissl-Schollen.
11. A neuron sejtváza mikrotubulusokból, köztes fonalakból és aktinfonalakból épül fel. – Das Zytoskelett des Neurons besteht aus Mikrotubuli, Intermediärfilamenten und Aktinfilamenten.
12. A köztes fonalakat az idegsejtekben neurofilamentumoknak nevezzük. – Die Intermediärfilamente werden in Nervenzellen als Neurofilamente bezeichnet.
13. A sejtváz megtartja a neuron alakját, és biztosítja az anyagok szállítását a hosszú nyúlványokban. – Das Zytoskelett erhält die Form des Neurons und ermöglicht den Stofftransport in den langen Fortsätzen.
14. A dendritek általában rövid, erősen elágazó nyúlványok, amelyek az ingerek felvételére szolgálnak. – Dendriten sind gewöhnlich kurze, stark verzweigte Fortsätze, die der Aufnahme von Reizen dienen.
15. Egy neuron rendszerint több dendrittel rendelkezik, amelyek növelik a sejt befogadó felszínét. – Ein Neuron besitzt in der Regel mehrere Dendriten, welche die aufnehmende Oberfläche der Zelle vergrößern.
16. A dendritek felszínén gyakran apró tövisszerű kiemelkedések, úgynevezett dendrittüskék találhatók. – Auf der Oberfläche der Dendriten befinden sich häufig kleine dornartige Erhebungen, die sogenannten dendritischen Dornen.
17. Ezek a tüskék számos más idegsejt kapcsolódási helyét biztosítják. – Diese Dornen bieten Kontaktstellen für zahlreiche andere Nervenzellen.
18. Az axon rendszerint egyetlen hosszú nyúlvány, amely az ingerületet a sejttesttől távolodó irányban vezeti. – Das Axon ist gewöhnlich ein einzelner langer Fortsatz, der die Erregung vom Zellkörper weg leitet.
19. Az axon a sejttest egy kúp alakú területéről, az axondombról ered. – Das Axon entspringt einem kegelförmigen Bereich des Zellkörpers, dem Axonhügel.
20. Az axondombot követő kezdeti szakaszon alakul ki rendszerint az idegsejt akciós potenciálja. – Im auf den Axonhügel folgenden Initialsegment entsteht gewöhnlich das Aktionspotenzial der Nervenzelle.
21. Az axon hossza néhány mikrométertől akár több mint egy méterig terjedhet. – Die Länge eines Axons kann von wenigen Mikrometern bis zu mehr als einem Meter reichen.
22. Lefutása során az axon oldalágakat, úgynevezett kollaterálisokat adhat le. – In seinem Verlauf kann das Axon Seitenäste, sogenannte Kollateralen, abgeben.
23. A végén az axon több finom ágra oszlik, amelyek végződései más sejtekkel létesítenek kapcsolatot. – An seinem Ende teilt sich das Axon in mehrere feine Äste, deren Endigungen Kontakte mit anderen Zellen bilden.
24. A neuronban az anyagok szállítása a sejttest és az axonvégződések között mindkét irányban zajlik. – Im Neuron erfolgt der Stofftransport zwischen Zellkörper und Axonendigungen in beiden Richtungen.
25. Az anterográd szállítás a sejttesttől az axon vége felé továbbítja a fehérjéket és a sejtszervecskéket. – Der anterograde Transport befördert Proteine und Zellorganellen vom Zellkörper zum Ende des Axons.
26. A retrográd szállítás az axonvégződéstől a sejttest felé visz vissza anyagokat és jelzőmolekulákat. – Der retrograde Transport bringt Stoffe und Signalmoleküle von der Axonendigung zum Zellkörper zurück.
27. A neuronokat nyúlványaik száma és elrendeződése alapján több alaki típusba soroljuk. – Neurone werden nach Anzahl und Anordnung ihrer Fortsätze in mehrere Formtypen eingeteilt.
28. A multipoláris neuron egy axonnal és számos dendrittel rendelkezik. – Ein multipolares Neuron besitzt ein Axon und zahlreiche Dendriten.
29. Ez a leggyakoribb neurontípus, amelyhez például a mozgató idegsejtek többsége tartozik. – Dies ist der häufigste Neuronentyp, zu dem beispielsweise die meisten motorischen Nervenzellen gehören.
30. A bipoláris neuron sejttestéből két nyúlvány, egy dendrit és egy axon indul ki. – Vom Zellkörper eines bipolaren Neurons gehen zwei Fortsätze aus: ein Dendrit und ein Axon.
31. Bipoláris idegsejtek főként bizonyos érzékszervekben, például az ideghártyában és a szaglórendszerben találhatók. – Bipolare Nervenzellen finden sich vor allem in bestimmten Sinnesorganen, beispielsweise in der Netzhaut und im Riechsystem.
32. A pszeudounipoláris neuronból egyetlen nyúlvány ered, amely rövid szakasz után két ágra válik szét. – Von einem pseudounipolaren Neuron geht ein einziger Fortsatz aus, der sich nach einem kurzen Abschnitt in zwei Äste teilt.
33. Az egyik ág a test környéki részei felől vezeti az ingerületet, a másik pedig a központi idegrendszer felé halad. – Der eine Ast leitet die Erregung aus der Körperperipherie heran, während der andere zum Zentralnervensystem verläuft.
34. Pszeudounipoláris neuronok alkotják a gerincvelői idegdúcok érző idegsejtjeinek többségét. – Pseudounipolare Neurone bilden die Mehrzahl der sensiblen Nervenzellen in den Spinalganglien.
35. A neuron alakja, nyúlványainak elrendeződése és kapcsolatrendszere mindig szorosan összefügg a sejt feladatával. – Form, Anordnung der Fortsätze und Verschaltung eines Neurons stehen stets in engem Zusammenhang mit seiner Funktion.
(aufklappen)magyar
1. Az idegsejt, más néven neuron, az idegszövet információfelvételre és információtovábbításra specializálódott sejtje.
2. A neuron alapvető részei a sejttest, a rövid nyúlványok és az egyetlen hosszú nyúlvány.
3. A sejttestet perikarionnak vagy szómának nevezzük, és ez tartalmazza a sejtmagot.
4. A perikarionban található a legtöbb sejtszervecske, ezért itt zajlanak a neuron alapvető anyagcsere-folyamatai.
5. A neuron sejtmagja rendszerint nagy, világos és többnyire a sejttest közepén helyezkedik el.
6. A magban jól látható magvacska található, amely az intenzív fehérjeszintézisre utal.
7. A sejtplazmában durva felszínű endoplazmás hálózat és számos szabad riboszóma figyelhető meg.
8. Ezek az anyagok fénymikroszkóppal festődő szemcséket alkotnak, amelyeket Nissl-rögöknek nevezünk.
9. A Nissl-rögök a sejttestben és a dendritek kezdeti szakaszán is megtalálhatók.
10. Az axonban és annak eredési területén azonban nem találhatók Nissl-rögök.
11. A neuron sejtváza mikrotubulusokból, köztes fonalakból és aktinfonalakból épül fel.
12. A köztes fonalakat az idegsejtekben neurofilamentumoknak nevezzük.
13. A sejtváz megtartja a neuron alakját, és biztosítja az anyagok szállítását a hosszú nyúlványokban.
14. A dendritek általában rövid, erősen elágazó nyúlványok, amelyek az ingerek felvételére szolgálnak.
15. Egy neuron rendszerint több dendrittel rendelkezik, amelyek növelik a sejt befogadó felszínét.
16. A dendritek felszínén gyakran apró tövisszerű kiemelkedések, úgynevezett dendrittüskék találhatók.
17. Ezek a tüskék számos más idegsejt kapcsolódási helyét biztosítják.
18. Az axon rendszerint egyetlen hosszú nyúlvány, amely az ingerületet a sejttesttől távolodó irányban vezeti.
19. Az axon a sejttest egy kúp alakú területéről, az axondombról ered.
20. Az axondombot követő kezdeti szakaszon alakul ki rendszerint az idegsejt akciós potenciálja.
21. Az axon hossza néhány mikrométertől akár több mint egy méterig terjedhet.
22. Lefutása során az axon oldalágakat, úgynevezett kollaterálisokat adhat le.
23. A végén az axon több finom ágra oszlik, amelyek végződései más sejtekkel létesítenek kapcsolatot.
24. A neuronban az anyagok szállítása a sejttest és az axonvégződések között mindkét irányban zajlik.
25. Az anterográd szállítás a sejttesttől az axon vége felé továbbítja a fehérjéket és a sejtszervecskéket.
26. A retrográd szállítás az axonvégződéstől a sejttest felé visz vissza anyagokat és jelzőmolekulákat.
27. A neuronokat nyúlványaik száma és elrendeződése alapján több alaki típusba soroljuk.
28. A multipoláris neuron egy axonnal és számos dendrittel rendelkezik.
29. Ez a leggyakoribb neurontípus, amelyhez például a mozgató idegsejtek többsége tartozik.
30. A bipoláris neuron sejttestéből két nyúlvány, egy dendrit és egy axon indul ki.
31. Bipoláris idegsejtek főként bizonyos érzékszervekben, például az ideghártyában és a szaglórendszerben találhatók.
32. A pszeudounipoláris neuronból egyetlen nyúlvány ered, amely rövid szakasz után két ágra válik szét.
33. Az egyik ág a test környéki részei felől vezeti az ingerületet, a másik pedig a központi idegrendszer felé halad.
34. Pszeudounipoláris neuronok alkotják a gerincvelői idegdúcok érző idegsejtjeinek többségét.
35. A neuron alakja, nyúlványainak elrendeződése és kapcsolatrendszere mindig szorosan összefügg a sejt feladatával.
(aufklappen)német
1. Die Nervenzelle, auch Neuron genannt, ist die auf Informationsaufnahme und Informationsweiterleitung spezialisierte Zelle des Nervengewebes.
2. Die grundlegenden Bestandteile eines Neurons sind der Zellkörper, die kurzen Fortsätze und ein einzelner langer Fortsatz.
3. Der Zellkörper wird als Perikaryon oder Soma bezeichnet und enthält den Zellkern.
4. Im Perikaryon befinden sich die meisten Zellorganellen, weshalb hier die grundlegenden Stoffwechselvorgänge des Neurons ablaufen.
5. Der Zellkern des Neurons ist gewöhnlich groß, hell und liegt meist in der Mitte des Zellkörpers.
6. Im Zellkern befindet sich ein deutlich sichtbarer Nukleolus, der auf eine intensive Proteinsynthese hinweist.
7. Im Zellplasma finden sich raues endoplasmatisches Retikulum und zahlreiche freie Ribosomen.
8. Diese Strukturen bilden lichtmikroskopisch anfärbbare Körnchen, die als Nissl-Schollen bezeichnet werden.
9. Nissl-Schollen kommen sowohl im Zellkörper als auch in den Anfangsabschnitten der Dendriten vor.
10. Im Axon und in seinem Ursprungsbereich finden sich dagegen keine Nissl-Schollen.
11. Das Zytoskelett des Neurons besteht aus Mikrotubuli, Intermediärfilamenten und Aktinfilamenten.
12. Die Intermediärfilamente werden in Nervenzellen als Neurofilamente bezeichnet.
13. Das Zytoskelett erhält die Form des Neurons und ermöglicht den Stofftransport in den langen Fortsätzen.
14. Dendriten sind gewöhnlich kurze, stark verzweigte Fortsätze, die der Aufnahme von Reizen dienen.
15. Ein Neuron besitzt in der Regel mehrere Dendriten, welche die aufnehmende Oberfläche der Zelle vergrößern.
16. Auf der Oberfläche der Dendriten befinden sich häufig kleine dornartige Erhebungen, die sogenannten dendritischen Dornen.
17. Diese Dornen bieten Kontaktstellen für zahlreiche andere Nervenzellen.
18. Das Axon ist gewöhnlich ein einzelner langer Fortsatz, der die Erregung vom Zellkörper weg leitet.
19. Das Axon entspringt einem kegelförmigen Bereich des Zellkörpers, dem Axonhügel.
20. Im auf den Axonhügel folgenden Initialsegment entsteht gewöhnlich das Aktionspotenzial der Nervenzelle.
21. Die Länge eines Axons kann von wenigen Mikrometern bis zu mehr als einem Meter reichen.
22. In seinem Verlauf kann das Axon Seitenäste, sogenannte Kollateralen, abgeben.
23. An seinem Ende teilt sich das Axon in mehrere feine Äste, deren Endigungen Kontakte mit anderen Zellen bilden.
24. Im Neuron erfolgt der Stofftransport zwischen Zellkörper und Axonendigungen in beiden Richtungen.
25. Der anterograde Transport befördert Proteine und Zellorganellen vom Zellkörper zum Ende des Axons.
26. Der retrograde Transport bringt Stoffe und Signalmoleküle von der Axonendigung zum Zellkörper zurück.
27. Neurone werden nach Anzahl und Anordnung ihrer Fortsätze in mehrere Formtypen eingeteilt.
28. Ein multipolares Neuron besitzt ein Axon und zahlreiche Dendriten.
29. Dies ist der häufigste Neuronentyp, zu dem beispielsweise die meisten motorischen Nervenzellen gehören.
30. Vom Zellkörper eines bipolaren Neurons gehen zwei Fortsätze aus: ein Dendrit und ein Axon.
31. Bipolare Nervenzellen finden sich vor allem in bestimmten Sinnesorganen, beispielsweise in der Netzhaut und im Riechsystem.
32. Von einem pseudounipolaren Neuron geht ein einziger Fortsatz aus, der sich nach einem kurzen Abschnitt in zwei Äste teilt.
33. Der eine Ast leitet die Erregung aus der Körperperipherie heran, während der andere zum Zentralnervensystem verläuft.
34. Pseudounipolare Neurone bilden die Mehrzahl der sensiblen Nervenzellen in den Spinalganglien.
35. Form, Anordnung der Fortsätze und Verschaltung eines Neurons stehen stets in engem Zusammenhang mit seiner Funktion.