9.7.1 – A légcső falszerkezete és lefutása – Wandbau und Verlauf der Luftröhre
1. A légcső egy rugalmas, mégis alaktartó cső, amely a gége alatt kezdődik. – Die Luftröhre (Trachea) ist ein elastisches, zugleich aber formstabiles Rohr, das unterhalb des Kehlkopfs beginnt.
2. Kezdete a gyűrűporc alsó szélének magasságában, körülbelül a hatodik nyakcsigolya szintjén található. – Ihr Anfang liegt auf Höhe des Unterrandes des Ringknorpels (Cartilago cricoidea), ungefähr auf Höhe des sechsten Halswirbels.
3. A légcső először a nyak középvonalában halad lefelé. – Die Luftröhre verläuft zunächst in der Mittellinie des Halses nach unten.
4. Ezután a mellkas felső nyílásán keresztül belép a felső gátorüregbe. – Anschließend tritt sie durch die obere Brustkorböffnung (Apertura thoracis superior) in das obere Mediastinum ein.
5. Lefutása során közvetlenül a nyelőcső előtt helyezkedik el. – Während ihres Verlaufs liegt sie unmittelbar vor der Speiseröhre (Oesophagus).
6. Felnőtt emberben a légcső általában tíz–tizenkét centiméter hosszú és körülbelül két centiméter átmérőjű. – Beim erwachsenen Menschen ist die Luftröhre gewöhnlich zehn bis zwölf Zentimeter lang und ungefähr zwei Zentimeter weit.
7. Alsó végén a légcső jobb és bal főhörgőre oszlik. – An ihrem unteren Ende teilt sich die Luftröhre in den rechten und den linken Hauptbronchus (Bronchus principalis dexter et sinister).
8. A kettéágazás rendszerint a negyedik és ötödik háti csigolya közötti porckorong magasságában található. – Die Teilungsstelle liegt gewöhnlich auf Höhe der Bandscheibe zwischen dem vierten und fünften Brustwirbel.
9. A két főhörgő közötti belső kiemelkedést légcsőtarajnak nevezzük. – Die innere Leiste zwischen den beiden Hauptbronchien wird als Luftröhrensporn (Carina tracheae) bezeichnet.
10. A légcsőtaraj nyálkahártyája különösen érzékeny az idegen testek és a váladék érintésére. – Die Schleimhaut des Luftröhrensporns reagiert besonders empfindlich auf die Berührung durch Fremdkörper und Sekret.
11. Izgatása erős köhögési reflexet válthat ki. – Seine Reizung kann einen starken Hustenreflex auslösen.
12. A légcső falában nyálkahártyát, nyálkahártya alatti réteget, porcos-izmos réteget és külső kötőszövetes burkot különböztetünk meg. – In der Wand der Luftröhre unterscheidet man Schleimhaut, Submukosa, eine knorpelig-muskuläre Schicht und eine äußere Bindegewebshülle.
13. A nyálkahártyát többmagsoros csillós hengerhám borítja. – Die Schleimhaut (Tunica mucosa) ist von mehrreihigem hochprismatischem Flimmerepithel bedeckt.
14. A hám csillós sejtjei a garat irányába mozgatják a felszíni nyákréteget. – Die Flimmerzellen des Epithels transportieren die oberflächliche Schleimschicht in Richtung Rachen.
15. A hám kehelysejtjei nyákot termelnek, amely megköti a port és más belélegzett részecskéket. – Die Becherzellen bilden Schleim, der Staub und andere eingeatmete Partikel bindet.
16. A hám alatt laza, rugalmas rostokban gazdag kötőszövetes lemez található. – Unter dem Epithel liegt eine lockere, an elastischen Fasern reiche Bindegewebsschicht, die Lamina propria.
17. A nyálkahártya alatti rétegben savós-nyákos légcsőmirigyek helyezkednek el. – In der Submukosa liegen gemischte seromuköse Luftröhrendrüsen (Glandula trachealis/Glandulae tracheales).
18. A mirigyek váladéka nedvesen tartja a belső felszínt, és kiegészíti a hám nyákrétegét. – Das Sekret der Drüsen hält die Innenfläche feucht und ergänzt die Schleimschicht des Epithels.
19. A légcső vázát általában tizenhat–húsz patkó alakú üvegporc alkotja. – Das Gerüst der Luftröhre wird gewöhnlich von sechzehn bis zwanzig hufeisenförmigen Spangen aus hyalinem Knorpel gebildet.
20. A légcsőporcok elöl és kétoldalt körülveszik a légcső üregét, hátul azonban nyitottak. – Die Luftröhrenknorpel (Cartilago trachealis/Cartilagines tracheales) umgeben das Lumen vorne und seitlich, sind aber nach hinten offen.
21. A porcok megakadályozzák, hogy belégzéskor a légcső fala a csökkenő belső nyomás miatt összeessen. – Die Knorpel verhindern, dass die Wand der Luftröhre bei der Einatmung infolge des sinkenden Innendrucks zusammenfällt.
22. A szomszédos porcokat rugalmas kötőszövetből álló gyűrűszalagok kapcsolják össze. – Benachbarte Knorpelspangen sind durch Ringbänder (Ligamentum anulare/Ligamenta anularia) aus elastischem Bindegewebe miteinander verbunden.
23. A porcok közötti rugalmas szakaszok lehetővé teszik a légcső hosszának és alakjának kismértékű változását. – Die elastischen Abschnitte zwischen den Knorpeln ermöglichen geringe Veränderungen von Länge und Form der Luftröhre.
24. A hátulsó fal porchiányos részét kötőszövet és a sima légcsőizom zárja le. – Der knorpelfreie Abschnitt der Hinterwand wird durch Bindegewebe und den glatten Luftröhrenmuskel (Musculus trachealis) verschlossen.
25. A légcsőizom összehúzódása csökkenti a légcső átmérőjét, és köhögéskor növeli a kiáramló levegő sebességét. – Die Kontraktion des Luftröhrenmuskels verkleinert den Durchmesser der Luftröhre und erhöht beim Husten die Geschwindigkeit der ausströmenden Luft.
26. A rugalmas hátulsó fal egyúttal lehetővé teszi, hogy nyeléskor a mögötte fekvő nyelőcső kitáguljon. – Die nachgiebige Hinterwand ermöglicht zugleich, dass sich die dahinter liegende Speiseröhre beim Schlucken erweitert.
27. A légcső külső kötőszövetes burka a környező nyaki és mellkasi képletekhez rögzíti a szervet. – Die äußere Bindegewebshülle (Tunica adventitia) befestigt das Organ an den umgebenden Strukturen des Halses und des Brustkorbs.
28. A nyaki szakasz előtt a pajzsmirigy szorosa rendszerint több felső légcsőporcot keresztez. – Vor dem Halsteil überquert die Schilddrüsenenge (Isthmus glandulae thyroideae) gewöhnlich mehrere obere Luftröhrenknorpel.
29. A légcső és a nyelőcső közötti barázdák közelében haladnak a visszatérő gégeidegek. – In der Nähe der Furchen zwischen Luftröhre und Speiseröhre verlaufen die rückläufigen Kehlkopfnerven (Nervus laryngeus recurrens/Nervi laryngei recurrentes).
30. A légcső felépítése így egyszerre biztosít nyitott légutat, hajlékonyságot és hatékony öntisztulást. – Der Bau der Luftröhre gewährleistet somit gleichzeitig einen offenen Luftweg, Beweglichkeit und eine wirksame Selbstreinigung.
(aufklappen)magyar
1. A légcső egy rugalmas, mégis alaktartó cső, amely a gége alatt kezdődik.
2. Kezdete a gyűrűporc alsó szélének magasságában, körülbelül a hatodik nyakcsigolya szintjén található.
3. A légcső először a nyak középvonalában halad lefelé.
4. Ezután a mellkas felső nyílásán keresztül belép a felső gátorüregbe.
5. Lefutása során közvetlenül a nyelőcső előtt helyezkedik el.
6. Felnőtt emberben a légcső általában tíz–tizenkét centiméter hosszú és körülbelül két centiméter átmérőjű.
7. Alsó végén a légcső jobb és bal főhörgőre oszlik.
8. A kettéágazás rendszerint a negyedik és ötödik háti csigolya közötti porckorong magasságában található.
9. A két főhörgő közötti belső kiemelkedést légcsőtarajnak nevezzük.
10. A légcsőtaraj nyálkahártyája különösen érzékeny az idegen testek és a váladék érintésére.
11. Izgatása erős köhögési reflexet válthat ki.
12. A légcső falában nyálkahártyát, nyálkahártya alatti réteget, porcos-izmos réteget és külső kötőszövetes burkot különböztetünk meg.
13. A nyálkahártyát többmagsoros csillós hengerhám borítja.
14. A hám csillós sejtjei a garat irányába mozgatják a felszíni nyákréteget.
15. A hám kehelysejtjei nyákot termelnek, amely megköti a port és más belélegzett részecskéket.
16. A hám alatt laza, rugalmas rostokban gazdag kötőszövetes lemez található.
17. A nyálkahártya alatti rétegben savós-nyákos légcsőmirigyek helyezkednek el.
18. A mirigyek váladéka nedvesen tartja a belső felszínt, és kiegészíti a hám nyákrétegét.
19. A légcső vázát általában tizenhat–húsz patkó alakú üvegporc alkotja.
20. A légcsőporcok elöl és kétoldalt körülveszik a légcső üregét, hátul azonban nyitottak.
21. A porcok megakadályozzák, hogy belégzéskor a légcső fala a csökkenő belső nyomás miatt összeessen.
22. A szomszédos porcokat rugalmas kötőszövetből álló gyűrűszalagok kapcsolják össze.
23. A porcok közötti rugalmas szakaszok lehetővé teszik a légcső hosszának és alakjának kismértékű változását.
24. A hátulsó fal porchiányos részét kötőszövet és a sima légcsőizom zárja le.
25. A légcsőizom összehúzódása csökkenti a légcső átmérőjét, és köhögéskor növeli a kiáramló levegő sebességét.
26. A rugalmas hátulsó fal egyúttal lehetővé teszi, hogy nyeléskor a mögötte fekvő nyelőcső kitáguljon.
27. A légcső külső kötőszövetes burka a környező nyaki és mellkasi képletekhez rögzíti a szervet.
28. A nyaki szakasz előtt a pajzsmirigy szorosa rendszerint több felső légcsőporcot keresztez.
29. A légcső és a nyelőcső közötti barázdák közelében haladnak a visszatérő gégeidegek.
30. A légcső felépítése így egyszerre biztosít nyitott légutat, hajlékonyságot és hatékony öntisztulást.
(aufklappen)német
1. Die Luftröhre (Trachea) ist ein elastisches, zugleich aber formstabiles Rohr, das unterhalb des Kehlkopfs beginnt.
2. Ihr Anfang liegt auf Höhe des Unterrandes des Ringknorpels (Cartilago cricoidea), ungefähr auf Höhe des sechsten Halswirbels.
3. Die Luftröhre verläuft zunächst in der Mittellinie des Halses nach unten.
4. Anschließend tritt sie durch die obere Brustkorböffnung (Apertura thoracis superior) in das obere Mediastinum ein.
5. Während ihres Verlaufs liegt sie unmittelbar vor der Speiseröhre (Oesophagus).
6. Beim erwachsenen Menschen ist die Luftröhre gewöhnlich zehn bis zwölf Zentimeter lang und ungefähr zwei Zentimeter weit.
7. An ihrem unteren Ende teilt sich die Luftröhre in den rechten und den linken Hauptbronchus (Bronchus principalis dexter et sinister).
8. Die Teilungsstelle liegt gewöhnlich auf Höhe der Bandscheibe zwischen dem vierten und fünften Brustwirbel.
9. Die innere Leiste zwischen den beiden Hauptbronchien wird als Luftröhrensporn (Carina tracheae) bezeichnet.
10. Die Schleimhaut des Luftröhrensporns reagiert besonders empfindlich auf die Berührung durch Fremdkörper und Sekret.
11. Seine Reizung kann einen starken Hustenreflex auslösen.
12. In der Wand der Luftröhre unterscheidet man Schleimhaut, Submukosa, eine knorpelig-muskuläre Schicht und eine äußere Bindegewebshülle.
13. Die Schleimhaut (Tunica mucosa) ist von mehrreihigem hochprismatischem Flimmerepithel bedeckt.
14. Die Flimmerzellen des Epithels transportieren die oberflächliche Schleimschicht in Richtung Rachen.
15. Die Becherzellen bilden Schleim, der Staub und andere eingeatmete Partikel bindet.
16. Unter dem Epithel liegt eine lockere, an elastischen Fasern reiche Bindegewebsschicht, die Lamina propria.
17. In der Submukosa liegen gemischte seromuköse Luftröhrendrüsen (Glandula trachealis/Glandulae tracheales).
18. Das Sekret der Drüsen hält die Innenfläche feucht und ergänzt die Schleimschicht des Epithels.
19. Das Gerüst der Luftröhre wird gewöhnlich von sechzehn bis zwanzig hufeisenförmigen Spangen aus hyalinem Knorpel gebildet.
20. Die Luftröhrenknorpel (Cartilago trachealis/Cartilagines tracheales) umgeben das Lumen vorne und seitlich, sind aber nach hinten offen.
21. Die Knorpel verhindern, dass die Wand der Luftröhre bei der Einatmung infolge des sinkenden Innendrucks zusammenfällt.
22. Benachbarte Knorpelspangen sind durch Ringbänder (Ligamentum anulare/Ligamenta anularia) aus elastischem Bindegewebe miteinander verbunden.
23. Die elastischen Abschnitte zwischen den Knorpeln ermöglichen geringe Veränderungen von Länge und Form der Luftröhre.
24. Der knorpelfreie Abschnitt der Hinterwand wird durch Bindegewebe und den glatten Luftröhrenmuskel (Musculus trachealis) verschlossen.
25. Die Kontraktion des Luftröhrenmuskels verkleinert den Durchmesser der Luftröhre und erhöht beim Husten die Geschwindigkeit der ausströmenden Luft.
26. Die nachgiebige Hinterwand ermöglicht zugleich, dass sich die dahinter liegende Speiseröhre beim Schlucken erweitert.
27. Die äußere Bindegewebshülle (Tunica adventitia) befestigt das Organ an den umgebenden Strukturen des Halses und des Brustkorbs.
28. Vor dem Halsteil überquert die Schilddrüsenenge (Isthmus glandulae thyroideae) gewöhnlich mehrere obere Luftröhrenknorpel.
29. In der Nähe der Furchen zwischen Luftröhre und Speiseröhre verlaufen die rückläufigen Kehlkopfnerven (Nervus laryngeus recurrens/Nervi laryngei recurrentes).
30. Der Bau der Luftröhre gewährleistet somit gleichzeitig einen offenen Luftweg, Beweglichkeit und eine wirksame Selbstreinigung.