5.8.2 – A bordákhoz húzódó réteg és a lapocka rögzítői – Die Schicht zu den Rippen und die Fixatoren des Schulterblattes
1. A nagy felületes izomlemezek alatt olyan vékonyabb izmok helyezkednek el, amelyek részben a bordák mozgását, részben a lapocka helyzetének szabályozását szolgálják. – Unter den großen oberflächlichen Muskelplatten liegen dünnere Muskeln, die teils der Bewegung der Rippen, teils der Regulation der Schulterblattstellung dienen.
2. A bordákhoz húzódó réteget a hátsó felső és a hátsó alsó fűrészizom alkotja, amelyek egymástól távol, a hát felső és alsó szakaszán fekszenek. – Die zu den Rippen ziehende Schicht wird vom hinteren oberen und hinteren unteren Sägemuskel gebildet, die weit voneinander entfernt am oberen und unteren Rücken liegen.
3. Mindkét izom lapos, vékony és szabálytalanul négyszögletű, rostjaik pedig a gerinc közeli eredéstől ferdén a bordák felé tartanak. – Beide Muskeln sind flach, dünn und unregelmäßig viereckig; ihre Fasern ziehen vom wirbelsäulennahen Ursprung schräg zu den Rippen.
4. Elhelyezkedésük ellenére nem tartoznak az autochton hátizmokhoz, mert ventralis gerincvelői idegágakból származó bordaközi idegek látják el őket. – Trotz ihrer Lage gehören sie nicht zur autochthonen Rückenmuskulatur, da sie von Zwischenrippennerven versorgt werden, die aus ventralen Spinalnervenästen hervorgehen.
5. A hátsó felső fűrészizom (musculus serratus posterior superior) a rombuszizmok mélyén, a felső háti szakaszon található. – Der hintere obere Sägemuskel (Musculus serratus posterior superior) liegt unter den Rautenmuskeln im oberen Brustabschnitt des Rückens.
6. Vékony ínlemezzel ered a tarkószalag alsó részéről, valamint a hetedik nyakcsigolya és az első három háti csigolya tövisnyúlványáról. – Er entspringt mit einer dünnen Sehnenplatte am unteren Abschnitt des Nackenbandes sowie an den Dornfortsätzen des siebten Halswirbels und der ersten drei Brustwirbel.
7. Innen rostjai ferdén lefelé és oldalra futnak, majd négy különálló foggal a második–ötödik borda felső szélén tapadnak. – Von dort verlaufen seine Fasern schräg nach unten und lateral und setzen mit vier getrennten Zacken am oberen Rand der zweiten bis fünften Rippe an.
8. A tapadási fogak a bordaszögletektől oldalra helyezkednek el, ahol az izom húzása kedvezően hathat a felső bordák helyzetére. – Die Ansatzzacken liegen lateral der Rippenwinkel, wo der Muskelzug die Stellung der oberen Rippen günstig beeinflussen kann.
9. Hagyományosan belégzési segédizomnak tekintik, mivel rögzített gerinc mellett képes megemelni a felső bordákat. – Traditionell gilt er als Atemhilfsmuskel der Einatmung, weil er bei fixierter Wirbelsäule die oberen Rippen anheben kann.
10. Nyugodt légzéskor azonban mechanikai hatása csekély, és valószínűleg a mellkasi pólyák feszítésében, valamint a bordaközi terek proprioceptív érzékelésében is részt vesz. – Bei ruhiger Atmung ist seine mechanische Wirkung jedoch gering; wahrscheinlich beteiligt er sich auch an der Spannung der Brustfaszien und an der propriozeptiven Wahrnehmung der Zwischenrippenräume.
11. Beidegzését rendszerint a második–ötödik bordaközi ideg elülső ágainak megfelelő szakaszai biztosítják. – Seine Innervation erfolgt gewöhnlich durch die entsprechenden Abschnitte der vorderen Äste des zweiten bis fünften Zwischenrippennervs.
12. A hát alsó részén elhelyezkedő hátsó alsó fűrészizmot (musculus serratus posterior inferior) nagyrészt a széles hátizom fedi. – Der im unteren Rücken gelegene hintere untere Sägemuskel (Musculus serratus posterior inferior) wird größtenteils vom breiten Rückenmuskel bedeckt.
13. Széles ínlemeze az alsó két háti és a felső két-három ágyéki csigolya tövisnyúlványáról, továbbá a hát-ágyéki pólyából ered. – Seine breite Sehnenplatte entspringt an den Dornfortsätzen der unteren beiden Brustwirbel und der oberen zwei bis drei Lendenwirbel sowie an der Brust-Lenden-Faszie.
14. Rostjai az előző izommal ellentétesen felfelé és oldalra haladnak, majd a kilencedik–tizenkettedik borda alsó szélén négy foggal tapadnak. – Seine Fasern verlaufen entgegengesetzt zum vorherigen Muskel nach oben und lateral und setzen mit vier Zacken am unteren Rand der neunten bis zwölften Rippe an.
15. Rögzített gerinc mellett lefelé húzhatja az alsó bordákat, ezért a kényszerített kilégzés egyik gyenge segédizmának tekinthető. – Bei fixierter Wirbelsäule kann er die unteren Rippen nach unten ziehen und gilt deshalb als schwacher Hilfsmuskel der forcierten Ausatmung.
16. Ugyanakkor az alsó bordák rögzítésével ellensúlyozhatja a rekeszizom felfelé irányuló húzását, ami erőteljes belégzéskor stabilizálja a mellkas alsó nyílását. – Zugleich kann er durch Fixierung der unteren Rippen dem nach oben gerichteten Zug des Zwerchfells entgegenwirken und so bei kräftiger Einatmung die untere Brustkorböffnung stabilisieren.
17. Az alsó bordaközi idegek, többnyire a kilencedik–tizenkettedik háti szelvényből, szegmentálisan idegzik be az izmot. – Die unteren Zwischenrippennerven, meist aus dem neunten bis zwölften Thorakalsegment, innervieren den Muskel segmental.
18. A két hátsó fűrészizom között nincs folytonos izomréteg, a közöttük lévő területet főként a hát-ágyéki pólya és a mély hátizmok borítása tölti ki. – Zwischen den beiden hinteren Sägemuskeln besteht keine durchgehende Muskelschicht; der Zwischenraum wird vor allem von der Brust-Lenden-Faszie und der Bedeckung der tiefen Rückenmuskeln ausgefüllt.
19. A lapocka gerincoszlop felőli rögzítésében a lapockaemelő izom, valamint a kis és a nagy rombuszizom alkot funkcionálisan összetartozó csoportot. – Bei der wirbelsäulenseitigen Fixierung des Schulterblattes bilden der Schulterblattheber sowie der kleine und große Rautenmuskel eine funktionell zusammengehörige Gruppe.
20. Ezek az izmok a csuklyásizom alatt helyezkednek el, és a nyaki, illetve felső háti csigolyákat kötik össze a lapocka medialis szélével. – Diese Muskeln liegen unter dem Trapezmuskel und verbinden die Hals- beziehungsweise oberen Brustwirbel mit dem medialen Rand des Schulterblattes.
21. A lapockaemelő izom (musculus levator scapulae) négy ínnyal ered az első négy nyakcsigolya harántnyúlványainak hátsó gumóiról. – Der Schulterblattheber (Musculus levator scapulae) entspringt mit vier Sehnen an den hinteren Höckern der Querfortsätze der ersten vier Halswirbel.
22. Lefelé és enyhén oldalra tartó rostjai a lapocka medialis szélének felső szakaszán, a felső szöglet és a lapockatövis töve között tapadnak. – Seine nach unten und leicht lateral verlaufenden Fasern setzen am oberen Abschnitt des medialen Schulterblattrandes zwischen oberem Winkel und Wurzel der Schulterblattgräte an.
23. Rögzített nyaki gerinc mellett megemeli a lapockát, és annak alsó szögletét medial felé fordítva lefelé irányítja az ízületi árkot. – Bei fixierter Halswirbelsäule hebt er das Schulterblatt und dreht dessen unteren Winkel nach medial, wodurch die Gelenkpfanne nach unten gerichtet wird.
24. Ez a lefelé irányuló forgatás a rombuszizmok működésével együtt ellensúlyozza a csuklyásizom és az elülső fűrészizom felfelé forgató hatását. – Diese Abwärtsrotation wirkt gemeinsam mit den Rautenmuskeln der aufwärts drehenden Wirkung des Trapezmuskels und des vorderen Sägemuskels entgegen.
25. Ha a lapocka rögzített, az egyoldali összehúzódás azonos oldalra hajlítja és kissé elfordítja a nyakat, míg a kétoldali működés a nyaki gerinc hátrahajlítását segítheti. – Ist das Schulterblatt fixiert, neigt eine einseitige Kontraktion den Hals zur gleichen Seite und dreht ihn leicht, während beidseitiges Wirken die Rückwärtsneigung der Halswirbelsäule unterstützen kann.
26. Beidegzésében a lapocka háti idege (nervus dorsalis scapulae, C4–C5) mellett a harmadik és negyedik nyaki ideg közvetlen ágai is részt vesznek. – An seiner Innervation sind neben dem Schulterblattrückennerv (Nervus dorsalis scapulae, C4–C5) auch direkte Äste des dritten und vierten Halsnervs beteiligt.
27. A kis rombuszizom (musculus rhomboideus minor) a tarkószalag alsó részéről, valamint a hetedik nyakcsigolya és az első háti csigolya tövisnyúlványáról ered. – Der kleine Rautenmuskel (Musculus rhomboideus minor) entspringt am unteren Teil des Nackenbandes sowie an den Dornfortsätzen des siebten Halswirbels und des ersten Brustwirbels.
28. Rövid, közel vízszintes rostjai a lapockatövis tövének magasságában érik el a lapocka medialis szélét. – Seine kurzen, nahezu horizontalen Fasern erreichen den medialen Schulterblattrand auf Höhe der Wurzel der Schulterblattgräte.
29. Közvetlenül alatta fekszik a nagy rombuszizom (musculus rhomboideus major), amely a második–ötödik háti csigolya tövisnyúlványairól és a tövis feletti szalagokról indul. – Unmittelbar darunter liegt der große Rautenmuskel (Musculus rhomboideus major), der von den Dornfortsätzen des zweiten bis fünften Brustwirbels und den supraspinalen Bändern ausgeht.
30. Ferdén lefelé és oldalra húzódó rostjai a lapocka medialis szélén, a lapockatövis alatt egészen az alsó szögletig tapadnak. – Seine schräg nach unten und lateral verlaufenden Fasern setzen am medialen Schulterblattrand unterhalb der Schulterblattgräte bis zum unteren Winkel an.
31. A két rombuszizom együtt a gerincoszlop felé húzza a lapockát, vagyis retrakciót végez, miközben enyhén meg is emeli azt. – Beide Rautenmuskeln ziehen das Schulterblatt gemeinsam zur Wirbelsäule, bewirken also eine Retraktion und heben es dabei leicht an.
32. Az alsó szöglet medialis irányú elmozdításával lefelé forgatják az ízületi árkot, ezért a felemelt kar kiindulási helyzetbe történő visszavezetésében is közreműködnek. – Durch die mediale Verlagerung des unteren Winkels drehen sie die Gelenkpfanne nach unten und wirken deshalb auch bei der Rückführung des erhobenen Arms in die Ausgangsstellung mit.
33. Tónusos összehúzódásuk a lapocka medialis szélét a mellkasfalhoz szorítja, ami szilárd alapot teremt a vállízületben végzett mozgások számára. – Ihre tonische Kontraktion presst den medialen Schulterblattrand an die Brustwand und schafft dadurch eine feste Grundlage für Bewegungen im Schultergelenk.
34. Beidegzésüket a lapocka háti idege biztosítja, amely többnyire a karfonat C5 gyökeréből ered, átfúrhatja a középső lépcsőizmot, majd a rombuszizmok mély felszínén halad. – Ihre Innervation erfolgt durch den Schulterblattrückennerv, der meist aus der C5-Wurzel des Armgeflechts hervorgeht, den mittleren Treppenmuskel durchbohren kann und anschließend an der tiefen Fläche der Rautenmuskeln verläuft.
35. A lapockaemelő és a rombuszizmok összehangolt működése megőrzi a lapocka stabil, mégis mozgékony helyzetét, míg a hátsó fűrészizmok a bordák és a hát pólyarendszere közötti kapcsolatot egészítik ki. – Das abgestimmte Wirken von Schulterblattheber und Rautenmuskeln erhält die stabile und dennoch bewegliche Stellung des Schulterblattes, während die hinteren Sägemuskeln die Verbindung zwischen Rippen und Fasziensystem des Rückens ergänzen.
(aufklappen)magyar
1. A nagy felületes izomlemezek alatt olyan vékonyabb izmok helyezkednek el, amelyek részben a bordák mozgását, részben a lapocka helyzetének szabályozását szolgálják.
2. A bordákhoz húzódó réteget a hátsó felső és a hátsó alsó fűrészizom alkotja, amelyek egymástól távol, a hát felső és alsó szakaszán fekszenek.
3. Mindkét izom lapos, vékony és szabálytalanul négyszögletű, rostjaik pedig a gerinc közeli eredéstől ferdén a bordák felé tartanak.
4. Elhelyezkedésük ellenére nem tartoznak az autochton hátizmokhoz, mert ventralis gerincvelői idegágakból származó bordaközi idegek látják el őket.
5. A hátsó felső fűrészizom (musculus serratus posterior superior) a rombuszizmok mélyén, a felső háti szakaszon található.
6. Vékony ínlemezzel ered a tarkószalag alsó részéről, valamint a hetedik nyakcsigolya és az első három háti csigolya tövisnyúlványáról.
7. Innen rostjai ferdén lefelé és oldalra futnak, majd négy különálló foggal a második–ötödik borda felső szélén tapadnak.
8. A tapadási fogak a bordaszögletektől oldalra helyezkednek el, ahol az izom húzása kedvezően hathat a felső bordák helyzetére.
9. Hagyományosan belégzési segédizomnak tekintik, mivel rögzített gerinc mellett képes megemelni a felső bordákat.
10. Nyugodt légzéskor azonban mechanikai hatása csekély, és valószínűleg a mellkasi pólyák feszítésében, valamint a bordaközi terek proprioceptív érzékelésében is részt vesz.
11. Beidegzését rendszerint a második–ötödik bordaközi ideg elülső ágainak megfelelő szakaszai biztosítják.
12. A hát alsó részén elhelyezkedő hátsó alsó fűrészizmot (musculus serratus posterior inferior) nagyrészt a széles hátizom fedi.
13. Széles ínlemeze az alsó két háti és a felső két-három ágyéki csigolya tövisnyúlványáról, továbbá a hát-ágyéki pólyából ered.
14. Rostjai az előző izommal ellentétesen felfelé és oldalra haladnak, majd a kilencedik–tizenkettedik borda alsó szélén négy foggal tapadnak.
15. Rögzített gerinc mellett lefelé húzhatja az alsó bordákat, ezért a kényszerített kilégzés egyik gyenge segédizmának tekinthető.
16. Ugyanakkor az alsó bordák rögzítésével ellensúlyozhatja a rekeszizom felfelé irányuló húzását, ami erőteljes belégzéskor stabilizálja a mellkas alsó nyílását.
17. Az alsó bordaközi idegek, többnyire a kilencedik–tizenkettedik háti szelvényből, szegmentálisan idegzik be az izmot.
18. A két hátsó fűrészizom között nincs folytonos izomréteg, a közöttük lévő területet főként a hát-ágyéki pólya és a mély hátizmok borítása tölti ki.
19. A lapocka gerincoszlop felőli rögzítésében a lapockaemelő izom, valamint a kis és a nagy rombuszizom alkot funkcionálisan összetartozó csoportot.
20. Ezek az izmok a csuklyásizom alatt helyezkednek el, és a nyaki, illetve felső háti csigolyákat kötik össze a lapocka medialis szélével.
21. A lapockaemelő izom (musculus levator scapulae) négy ínnyal ered az első négy nyakcsigolya harántnyúlványainak hátsó gumóiról.
22. Lefelé és enyhén oldalra tartó rostjai a lapocka medialis szélének felső szakaszán, a felső szöglet és a lapockatövis töve között tapadnak.
23. Rögzített nyaki gerinc mellett megemeli a lapockát, és annak alsó szögletét medial felé fordítva lefelé irányítja az ízületi árkot.
24. Ez a lefelé irányuló forgatás a rombuszizmok működésével együtt ellensúlyozza a csuklyásizom és az elülső fűrészizom felfelé forgató hatását.
25. Ha a lapocka rögzített, az egyoldali összehúzódás azonos oldalra hajlítja és kissé elfordítja a nyakat, míg a kétoldali működés a nyaki gerinc hátrahajlítását segítheti.
26. Beidegzésében a lapocka háti idege (nervus dorsalis scapulae, C4–C5) mellett a harmadik és negyedik nyaki ideg közvetlen ágai is részt vesznek.
27. A kis rombuszizom (musculus rhomboideus minor) a tarkószalag alsó részéről, valamint a hetedik nyakcsigolya és az első háti csigolya tövisnyúlványáról ered.
28. Rövid, közel vízszintes rostjai a lapockatövis tövének magasságában érik el a lapocka medialis szélét.
29. Közvetlenül alatta fekszik a nagy rombuszizom (musculus rhomboideus major), amely a második–ötödik háti csigolya tövisnyúlványairól és a tövis feletti szalagokról indul.
30. Ferdén lefelé és oldalra húzódó rostjai a lapocka medialis szélén, a lapockatövis alatt egészen az alsó szögletig tapadnak.
31. A két rombuszizom együtt a gerincoszlop felé húzza a lapockát, vagyis retrakciót végez, miközben enyhén meg is emeli azt.
32. Az alsó szöglet medialis irányú elmozdításával lefelé forgatják az ízületi árkot, ezért a felemelt kar kiindulási helyzetbe történő visszavezetésében is közreműködnek.
33. Tónusos összehúzódásuk a lapocka medialis szélét a mellkasfalhoz szorítja, ami szilárd alapot teremt a vállízületben végzett mozgások számára.
34. Beidegzésüket a lapocka háti idege biztosítja, amely többnyire a karfonat C5 gyökeréből ered, átfúrhatja a középső lépcsőizmot, majd a rombuszizmok mély felszínén halad.
35. A lapockaemelő és a rombuszizmok összehangolt működése megőrzi a lapocka stabil, mégis mozgékony helyzetét, míg a hátsó fűrészizmok a bordák és a hát pólyarendszere közötti kapcsolatot egészítik ki.
(aufklappen)német
1. Unter den großen oberflächlichen Muskelplatten liegen dünnere Muskeln, die teils der Bewegung der Rippen, teils der Regulation der Schulterblattstellung dienen.
2. Die zu den Rippen ziehende Schicht wird vom hinteren oberen und hinteren unteren Sägemuskel gebildet, die weit voneinander entfernt am oberen und unteren Rücken liegen.
3. Beide Muskeln sind flach, dünn und unregelmäßig viereckig; ihre Fasern ziehen vom wirbelsäulennahen Ursprung schräg zu den Rippen.
4. Trotz ihrer Lage gehören sie nicht zur autochthonen Rückenmuskulatur, da sie von Zwischenrippennerven versorgt werden, die aus ventralen Spinalnervenästen hervorgehen.
5. Der hintere obere Sägemuskel (Musculus serratus posterior superior) liegt unter den Rautenmuskeln im oberen Brustabschnitt des Rückens.
6. Er entspringt mit einer dünnen Sehnenplatte am unteren Abschnitt des Nackenbandes sowie an den Dornfortsätzen des siebten Halswirbels und der ersten drei Brustwirbel.
7. Von dort verlaufen seine Fasern schräg nach unten und lateral und setzen mit vier getrennten Zacken am oberen Rand der zweiten bis fünften Rippe an.
8. Die Ansatzzacken liegen lateral der Rippenwinkel, wo der Muskelzug die Stellung der oberen Rippen günstig beeinflussen kann.
9. Traditionell gilt er als Atemhilfsmuskel der Einatmung, weil er bei fixierter Wirbelsäule die oberen Rippen anheben kann.
10. Bei ruhiger Atmung ist seine mechanische Wirkung jedoch gering; wahrscheinlich beteiligt er sich auch an der Spannung der Brustfaszien und an der propriozeptiven Wahrnehmung der Zwischenrippenräume.
11. Seine Innervation erfolgt gewöhnlich durch die entsprechenden Abschnitte der vorderen Äste des zweiten bis fünften Zwischenrippennervs.
12. Der im unteren Rücken gelegene hintere untere Sägemuskel (Musculus serratus posterior inferior) wird größtenteils vom breiten Rückenmuskel bedeckt.
13. Seine breite Sehnenplatte entspringt an den Dornfortsätzen der unteren beiden Brustwirbel und der oberen zwei bis drei Lendenwirbel sowie an der Brust-Lenden-Faszie.
14. Seine Fasern verlaufen entgegengesetzt zum vorherigen Muskel nach oben und lateral und setzen mit vier Zacken am unteren Rand der neunten bis zwölften Rippe an.
15. Bei fixierter Wirbelsäule kann er die unteren Rippen nach unten ziehen und gilt deshalb als schwacher Hilfsmuskel der forcierten Ausatmung.
16. Zugleich kann er durch Fixierung der unteren Rippen dem nach oben gerichteten Zug des Zwerchfells entgegenwirken und so bei kräftiger Einatmung die untere Brustkorböffnung stabilisieren.
17. Die unteren Zwischenrippennerven, meist aus dem neunten bis zwölften Thorakalsegment, innervieren den Muskel segmental.
18. Zwischen den beiden hinteren Sägemuskeln besteht keine durchgehende Muskelschicht; der Zwischenraum wird vor allem von der Brust-Lenden-Faszie und der Bedeckung der tiefen Rückenmuskeln ausgefüllt.
19. Bei der wirbelsäulenseitigen Fixierung des Schulterblattes bilden der Schulterblattheber sowie der kleine und große Rautenmuskel eine funktionell zusammengehörige Gruppe.
20. Diese Muskeln liegen unter dem Trapezmuskel und verbinden die Hals- beziehungsweise oberen Brustwirbel mit dem medialen Rand des Schulterblattes.
21. Der Schulterblattheber (Musculus levator scapulae) entspringt mit vier Sehnen an den hinteren Höckern der Querfortsätze der ersten vier Halswirbel.
22. Seine nach unten und leicht lateral verlaufenden Fasern setzen am oberen Abschnitt des medialen Schulterblattrandes zwischen oberem Winkel und Wurzel der Schulterblattgräte an.
23. Bei fixierter Halswirbelsäule hebt er das Schulterblatt und dreht dessen unteren Winkel nach medial, wodurch die Gelenkpfanne nach unten gerichtet wird.
24. Diese Abwärtsrotation wirkt gemeinsam mit den Rautenmuskeln der aufwärts drehenden Wirkung des Trapezmuskels und des vorderen Sägemuskels entgegen.
25. Ist das Schulterblatt fixiert, neigt eine einseitige Kontraktion den Hals zur gleichen Seite und dreht ihn leicht, während beidseitiges Wirken die Rückwärtsneigung der Halswirbelsäule unterstützen kann.
26. An seiner Innervation sind neben dem Schulterblattrückennerv (Nervus dorsalis scapulae, C4–C5) auch direkte Äste des dritten und vierten Halsnervs beteiligt.
27. Der kleine Rautenmuskel (Musculus rhomboideus minor) entspringt am unteren Teil des Nackenbandes sowie an den Dornfortsätzen des siebten Halswirbels und des ersten Brustwirbels.
28. Seine kurzen, nahezu horizontalen Fasern erreichen den medialen Schulterblattrand auf Höhe der Wurzel der Schulterblattgräte.
29. Unmittelbar darunter liegt der große Rautenmuskel (Musculus rhomboideus major), der von den Dornfortsätzen des zweiten bis fünften Brustwirbels und den supraspinalen Bändern ausgeht.
30. Seine schräg nach unten und lateral verlaufenden Fasern setzen am medialen Schulterblattrand unterhalb der Schulterblattgräte bis zum unteren Winkel an.
31. Beide Rautenmuskeln ziehen das Schulterblatt gemeinsam zur Wirbelsäule, bewirken also eine Retraktion und heben es dabei leicht an.
32. Durch die mediale Verlagerung des unteren Winkels drehen sie die Gelenkpfanne nach unten und wirken deshalb auch bei der Rückführung des erhobenen Arms in die Ausgangsstellung mit.
33. Ihre tonische Kontraktion presst den medialen Schulterblattrand an die Brustwand und schafft dadurch eine feste Grundlage für Bewegungen im Schultergelenk.
34. Ihre Innervation erfolgt durch den Schulterblattrückennerv, der meist aus der C5-Wurzel des Armgeflechts hervorgeht, den mittleren Treppenmuskel durchbohren kann und anschließend an der tiefen Fläche der Rautenmuskeln verläuft.
35. Das abgestimmte Wirken von Schulterblattheber und Rautenmuskeln erhält die stabile und dennoch bewegliche Stellung des Schulterblattes, während die hinteren Sägemuskeln die Verbindung zwischen Rippen und Fasziensystem des Rückens ergänzen.