6.3 – Babits Mihály – Mihály Babits
1. Babits Mihály a Nyugat nagy nemzedékének egyik központi költője. – Mihály Babits ist einer der zentralen Dichter der großen Generation der Nyugat.
2. A nagy műveltségű, gondolkodó költő megtestesítője volt. – Er war die Verkörperung des hochgebildeten, denkenden Dichters.
3. Költő, regényíró, esszéista és kiváló műfordító egy személyben. – Er war Dichter, Romancier, Essayist und hervorragender Übersetzer in einer Person.
4. Élete második felében a magyar irodalom szellemi vezére lett. – In der zweiten Hälfte seines Lebens wurde er zum geistigen Führer der ungarischen Literatur.
5. E fejezet Babits életét és fő műveit mutatja be. – Dieses Kapitel stellt Babits‘ Leben und seine Hauptwerke dar.
6. Babits Mihály 1883-ban született a Tolna megyei Szekszárdon. – Mihály Babits wurde 1883 in Szekszárd im Komitat Tolna geboren.
7. Művelt, katolikus polgári-hivatalnoki családból származott. – Er stammte aus einer gebildeten, katholischen bürgerlich-beamteten Familie.
8. Gyermekkorától kezdve rendkívül sokat olvasott. – Von Kindheit an las er außerordentlich viel.
9. A budapesti egyetemen magyar–latin szakon tanult. – An der Budapester Universität studierte er Ungarisch und Latein.
10. Az Eötvös Collegium kiváló, elit képzést nyújtott neki. – Das Eötvös-Collegium bot ihm eine hervorragende, elitäre Ausbildung.
11. Itt kötött életre szóló barátságot Kosztolányival és Juhász Gyulával. – Hier schloss er lebenslange Freundschaft mit Kosztolányi und Gyula Juhász.
12. E három fiatal költő együtt indult el a pályán. – Diese drei jungen Dichter brachen gemeinsam auf ihren Weg auf.
13. Babits előbb tanárként kereste a kenyerét. – Babits verdiente sich zunächst als Lehrer sein Brot.
14. Tanított Baján, Szegeden és az erdélyi Fogarason. – Er unterrichtete in Baja, Szeged und im siebenbürgischen Fogaras.
15. A távoli Fogaras magányában sok verset írt. – In der Einsamkeit des fernen Fogaras schrieb er viele Gedichte.
16. Később a fővárosba került, és Budapesten tanított. – Später kam er in die Hauptstadt und unterrichtete in Budapest.
17. Verseit kezdettől fogva a Nyugat közölte. – Seine Gedichte veröffentlichte von Anfang an die Nyugat.
18. Első kötete 1909-ben jelent meg. – Sein erster Band erschien 1909.
19. A cím Levelek Irisz koszorújából volt. – Der Titel lautete Levelek Irisz koszorújából (Blätter aus dem Kranz der Iris).
20. E kötet azonnal a nemzedék élvonalába emelte. – Dieser Band hob ihn sofort in die vorderste Reihe der Generation.
21. Babits hatalmas klasszikus és európai műveltséggel rendelkezett. – Babits verfügte über eine gewaltige klassische und europäische Bildung.
22. Verseit az antik és a modern hagyomány egyaránt táplálta. – Seine Gedichte nährten die antike und die moderne Überlieferung gleichermaßen.
23. Az első világháború idején meggyőződéses pacifista volt. – Zur Zeit des Ersten Weltkriegs war er ein überzeugter Pazifist.
24. Háborúellenes verseiért támadások és per is érte. – Für seine Antikriegsgedichte trafen ihn Angriffe und sogar ein Prozess.
25. A húszas években tekintélye egyre nőtt. – In den zwanziger Jahren wuchs sein Ansehen immer mehr.
26. Feleségül vette Tanner Ilonát, a Török Sophie néven író költőnőt. – Er heiratete Ilona Tanner, die unter dem Namen Török Sophie schreibende Dichterin.
27. 1929-től a Nyugat főszerkesztője lett. – Ab 1929 wurde er Chefredakteur der Nyugat.
28. E tisztségben a magyar irodalom vezéralakjává vált. – In diesem Amt wurde er zur Führungsgestalt der ungarischen Literatur.
29. Ő döntött a rangos Baumgarten-díj odaítéléséről is. – Er entschied auch über die Verleihung des angesehenen Baumgarten-Preises.
30. Sok fiatal írót támogatott és indított el e díjjal. – Viele junge Schriftsteller förderte und startete er mit diesem Preis.
31. Babits a szellem és az erkölcs tekintélyét képviselte. – Babits verkörperte die Autorität des Geistes und der Moral.
32. A harmincas években súlyos betegség támadta meg. – In den dreißiger Jahren befiel ihn eine schwere Krankheit.
33. Gégerákja miatt operáció után a hangját is elvesztette. – Wegen seines Kehlkopfkrebses verlor er nach einer Operation auch seine Stimme.
34. Betegen, némán is fáradhatatlanul dolgozott tovább. – Krank und stumm arbeitete er unermüdlich weiter.
35. Élete végéig hű maradt az irodalom szolgálatához. – Bis zum Ende seines Lebens blieb er dem Dienst an der Literatur treu.
36. Babits Mihály 1941-ben halt meg Budapesten. – Mihály Babits starb 1941 in Budapest.
37. Halálával a Nyugat nagy korszaka is lezárult. – Mit seinem Tod endete auch die große Epoche der Nyugat.
38. Babits egyszerre volt alkotó és a kultúra őrzője. – Babits war zugleich Schöpfer und Hüter der Kultur.
39. Életműve a magyar szellem egyik legnagyobb teljesítménye. – Sein Lebenswerk ist eine der größten Leistungen des ungarischen Geistes.
40. Alakja a felelős, európai magyar értelmiség példája maradt. – Seine Gestalt blieb ein Beispiel für die verantwortungsvolle, europäische ungarische Intelligenz.
41. Babits korai lírája a formaművészet csodája. – Babits‘ frühe Lyrik ist ein Wunder der Formkunst.
42. Verseit tökéletes, kimunkált forma jellemzi. – Seine Gedichte kennzeichnet eine vollkommene, ausgearbeitete Form.
43. A fiatal költő virtuóz mesterségbeli tudását is megmutatta. – Der junge Dichter zeigte auch sein virtuoses handwerkliches Können.
44. Sok versében antik és klasszikus mintákat követett. – In vielen Gedichten folgte er antiken und klassischen Vorbildern.
45. Az In Horatium a klasszikus formák nagy hitvallása. – In Horatium ist ein großes Bekenntnis zu den klassischen Formen.
46. E versben a horatiusi mérték új, modern tartalommal telik meg. – In diesem Gedicht füllt sich das horazische Versmaß mit neuem, modernem Inhalt.
47. Babits a változatosságot és a folytonos megújulást hirdette. – Babits verkündete die Vielfalt und die fortwährende Erneuerung.
48. Korai verseit gazdag műveltség és tárgyias hűvösség hatja át. – Seine frühen Gedichte durchdringen reiche Bildung und sachliche Kühle.
49. A fiatal Babitsot a magány és a befelé fordulás jellemezte. – Den jungen Babits kennzeichneten die Einsamkeit und die Innenkehr.
50. A lírikus epilógja a bezártság megrendítő verse. – A lírikus epilógja (Der Epilog des Lyrikers) ist ein ergreifendes Gedicht der Verschlossenheit.
51. E versben a költő önmaga börtönébe zárva érzi magát. – In diesem Gedicht fühlt sich der Dichter in seinem eigenen Gefängnis eingeschlossen.
52. „Én maradok: magam számára börtön” – írja keserűen. – „Ich bleibe: mir selbst ein Gefängnis” – schreibt er bitter.
53. E sor a modern ember magányát fejezi ki. – Diese Zeile drückt die Einsamkeit des modernen Menschen aus.
54. Babits nem a szenvedélyt, hanem a gondolatot állította előtérbe. – Babits stellte nicht die Leidenschaft, sondern den Gedanken in den Vordergrund.
55. Verseiben az értelem és az érzés finoman egyensúlyoz. – In seinen Gedichten halten Verstand und Gefühl fein die Waage.
56. A fiatal költőt sokan túl hidegnek és tudósnak tartották. – Viele hielten den jungen Dichter für zu kalt und gelehrt.
57. Valójában a forma mögött mély, fojtott érzés rejlett. – In Wahrheit verbarg sich hinter der Form ein tiefes, verhaltenes Gefühl.
58. Babits a szép és a tökéletes megszállottja volt. – Babits war ein Besessener des Schönen und des Vollkommenen.
59. A háború éveiben lírája emberibbé és nyíltabbá vált. – In den Kriegsjahren wurde seine Lyrik menschlicher und offener.
60. A Húsvét előtt a béke szenvedélyes követelése. – Húsvét előtt (Vor Ostern) ist die leidenschaftliche Forderung nach Frieden.
61. E versben a költő a vérontás azonnali megszüntetéséért kiált. – In diesem Gedicht schreit der Dichter nach der sofortigen Beendigung des Blutvergießens.
62. A háborúellenes versek Babits erkölcsi bátorságát mutatják. – Die Antikriegsgedichte zeigen Babits‘ moralischen Mut.
63. E korszakban a magánember költője a közösség felé fordult. – In dieser Zeit wandte sich der Dichter des Privatmenschen der Gemeinschaft zu.
64. Babits korai lírája a forma és a gondolat nagy iskolája. – Babits‘ frühe Lyrik ist eine große Schule der Form und des Gedankens.
65. E versek a modern magyar költészet finom remekei. – Diese Gedichte sind feine Meisterwerke der modernen ungarischen Dichtung.
66. Babits művészete a mélységet és az igényességet egyesíti. – Babits‘ Kunst vereint die Tiefe und den Anspruch.
67. Babits gondolati lírájának egyik csúcsa az Esti kérdés. – Einer der Gipfel von Babits‘ Gedankenlyrik ist Esti kérdés (Abendliche Frage).
68. E vers a magyar líra egyik legszebb bölcseleti költeménye. – Dieses Gedicht ist eines der schönsten philosophischen Gedichte der ungarischen Lyrik.
69. Az egész költemény egyetlen hosszú, hömpölygő mondat. – Das ganze Gedicht ist ein einziger langer, dahinströmender Satz.
70. A vers a leszálló nyári est képével indul. – Das Gedicht beginnt mit dem Bild des herabsinkenden Sommerabends.
71. A sötétség lassan, finoman borítja be a világot. – Die Dunkelheit hüllt langsam, zart die Welt ein.
72. A leíró képek gyengéden, zeneien áradnak egymásba. – Die beschreibenden Bilder strömen zart, musikalisch ineinander.
73. A vers végén hirtelen felhangzik a nagy kérdés. – Am Ende des Gedichts erklingt plötzlich die große Frage.
74. Mi értelme van az egésznek, a sok mulandó szépségnek? – Welchen Sinn hat das Ganze, all die vergängliche Schönheit?
75. A vers a lét céljának és értelmének titkát feszegeti. – Das Gedicht rührt an das Geheimnis von Ziel und Sinn des Daseins.
76. Babits nem ad kész választ, csak felteszi a kérdést. – Babits gibt keine fertige Antwort, er stellt nur die Frage.
77. E nyitottság a modern gondolati líra jellemzője. – Diese Offenheit ist ein Merkmal der modernen Gedankenlyrik.
78. A vers szépsége és mélysége máig megrendíti az olvasót. – Die Schönheit und Tiefe des Gedichts erschüttert bis heute den Leser.
79. Babits gondolati költészete az örök emberi kérdéseket kutatja. – Babits‘ Gedankendichtung erforscht die ewigen menschlichen Fragen.
80. A lét, az idő, a halál és a hit foglalkoztatta. – Das Sein, die Zeit, der Tod und der Glaube beschäftigten ihn.
81. Verseiben a filozófia és a költészet egységet alkot. – In seinen Gedichten bilden Philosophie und Dichtung eine Einheit.
82. Babits a tudást sosem öncélúan, hanem élményként használta. – Babits verwendete das Wissen nie um seiner selbst willen, sondern als Erlebnis.
83. Gondolati lírája így sosem száraz, mindig eleven. – Seine Gedankenlyrik ist so nie trocken, immer lebendig.
84. Nagy műveltsége a versek mélységét gazdagította. – Seine große Bildung bereicherte die Tiefe der Gedichte.
85. Babits a magyar bölcseleti költészet legnagyobb mestere. – Babits ist der größte Meister der ungarischen philosophischen Dichtung.
86. Kései lírájában a betegség és a halál árnyéka is megjelent. – In seiner späten Lyrik erschien auch der Schatten von Krankheit und Tod.
87. E versek a szenvedés méltóságát és a hit vigaszát keresik. – Diese Gedichte suchen die Würde des Leidens und den Trost des Glaubens.
88. Babits a gondolat és az érzés ritka egyensúlyát teremtette meg. – Babits schuf das seltene Gleichgewicht von Gedanke und Gefühl.
89. Költészete a szellem és a szépség diadala. – Seine Dichtung ist ein Triumph des Geistes und der Schönheit.
90. E líra a modern európai gondolkodás magyar hangja. – Diese Lyrik ist die ungarische Stimme des modernen europäischen Denkens.
91. Babits verseit ma is a legműveltebb magyar líraként tartják számon. – Babits‘ Gedichte gelten auch heute als die gebildetste ungarische Lyrik.
92. Költészete a szellemi igényesség örök mércéje maradt. – Seine Dichtung blieb ein ewiger Maßstab des geistigen Anspruchs.
93. Babits kései költészetének csúcsa a Jónás könyve. – Der Gipfel von Babits‘ später Dichtung ist Jónás könyve (Das Buch Jona).
94. A mű 1938-ban, a költő súlyos betegsége idején született. – Das Werk entstand 1938, zur Zeit der schweren Krankheit des Dichters.
95. Babits ekkor már gégeműtétje után, hangját vesztve élt. – Babits lebte damals bereits nach seiner Kehlkopfoperation, ohne seine Stimme.
96. A mű a bibliai Jónás próféta történetét dolgozza fel. – Das Werk verarbeitet die biblische Geschichte des Propheten Jona.
97. Jónásnak Isten parancsára Ninivébe kellene mennie. – Jona sollte auf Gottes Befehl nach Ninive gehen.
98. Ott a bűnös város ellen kellene prófétálnia. – Dort sollte er gegen die sündige Stadt weissagen.
99. Jónás azonban fél a feladattól, és megszökik előle. – Jona fürchtet sich jedoch vor der Aufgabe und flieht vor ihr.
100. Hajóra száll, hogy elmeneküljön Isten színe elől. – Er besteigt ein Schiff, um vor Gottes Angesicht zu fliehen.
101. Nagy vihar támad, és a tengerbe vetik. – Ein großer Sturm bricht los, und man wirft ihn ins Meer.
102. Egy hatalmas cethal nyeli el, és három napig őrzi. – Ein gewaltiger Wal verschlingt ihn und behält ihn drei Tage.
103. A hal gyomrában Jónás Istenhez könyörög. – Im Bauch des Fisches fleht Jona zu Gott.
104. Végül a cet a partra veti, és Jónás megmenekül. – Schließlich wirft ihn der Wal ans Ufer, und Jona ist gerettet.
105. Most már engedelmeskedik, és Ninivébe megy. – Nun gehorcht er und geht nach Ninive.
106. Hirdeti a város pusztulását, ám az megtér és megmenekül. – Er verkündet den Untergang der Stadt, doch sie bekehrt sich und wird gerettet.
107. Jónás megharagszik, mert jóslata nem teljesült be. – Jona wird zornig, weil seine Weissagung sich nicht erfüllte.
108. Isten egy elszáradó növény példáján tanítja meg az irgalomra. – Gott lehrt ihn am Beispiel einer verdorrenden Pflanze die Barmherzigkeit.
109. A mű a próféta és a küldetés viszonyát vizsgálja. – Das Werk untersucht das Verhältnis von Prophet und Auftrag.
110. Jónás alakjában Babits a maga sorsát is megírta. – In der Gestalt Jonas schrieb Babits auch sein eigenes Schicksal.
111. A beteg költő is menekülne a szólás terhe elől. – Auch der kranke Dichter würde vor der Last des Redens fliehen.
112. A mű mégis a kimondás elkerülhetetlen kötelességét hirdeti. – Das Werk verkündet dennoch die unausweichliche Pflicht des Aussprechens.
113. A híres tanulság a Jónás imája című zárórészben szólal meg. – Die berühmte Lehre erklingt im Schlussteil Jónás imája (Jonas Gebet).
114. „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” – hangzik a nagy sor. – „Denn wer unter den Schuldigen schweigt, ist Mitschuldiger” – lautet die große Zeile.
115. E gondolat a hallgatás bűnére figyelmeztet. – Dieser Gedanke warnt vor der Sünde des Schweigens.
116. A jó embernek ki kell mondania az igazságot. – Der gute Mensch muss die Wahrheit aussprechen.
117. A gonoszsággal szemben a némaság maga is bűn. – Angesichts des Bösen ist das Schweigen selbst eine Sünde.
118. Ez az üzenet a fenyegető háború árnyékában különösen időszerű volt. – Diese Botschaft war im Schatten des drohenden Krieges besonders aktuell.
119. Babits a művész és az értelmiség felelősségéről szól. – Babits spricht von der Verantwortung des Künstlers und der Intelligenz.
120. A Jónás könyve a bátorság és a lelkiismeret nagy műve. – Jónás könyve ist ein großes Werk des Mutes und des Gewissens.
121. Nyelve régies, bibliai és mégis modern erejű. – Seine Sprache ist altertümlich, biblisch und dennoch von moderner Kraft.
122. A mű a magyar irodalom egyik legmélyebb parabolája. – Das Werk ist eine der tiefsten Parabeln der ungarischen Literatur.
123. Babits benne a maga hitét és emberségét foglalta össze. – Babits fasste in ihm seinen Glauben und seine Menschlichkeit zusammen.
124. A Jónás könyve a költő szellemi végrendelete lett. – Jónás könyve wurde zum geistigen Testament des Dichters.
125. E mű Babits életművének méltó megkoronázása. – Dieses Werk ist die würdige Krönung von Babits‘ Lebenswerk.
126. A Jónás könyve máig a felelős szó örök példája. – Jónás könyve ist bis heute ein ewiges Beispiel des verantwortlichen Wortes.
127. Babits benne az egész kor lelkiismeretét szólaltatta meg. – Babits brachte in ihm das Gewissen der ganzen Epoche zum Klingen.
128. Babits életműve rendkívül gazdag és sokoldalú. – Babits‘ Lebenswerk ist außerordentlich reich und vielseitig.
129. A líra mellett a prózában is maradandót alkotott. – Neben der Lyrik schuf er auch in der Prosa Bleibendes.
130. A gólyakalifa a kettős személyiség különös regénye. – A gólyakalifa (Der Storchkalif) ist ein eigentümlicher Roman über die doppelte Persönlichkeit.
131. A Halálfiai a magyar polgárság hanyatlását ábrázolja. – A Halálfiai (Die Söhne des Todes) schildert den Niedergang des ungarischen Bürgertums.
132. Esszéiben az irodalom és a kultúra nagy kérdéseit tárgyalta. – In seinen Essays behandelte er die großen Fragen der Literatur und der Kultur.
133. Az európai irodalom története nagy szabású összefoglaló mű. – Az európai irodalom története (Geschichte der europäischen Literatur) ist ein großangelegtes Übersichtswerk.
134. Műfordítóként Dante Isteni színjátékát ültette át magyarra. – Als Übersetzer übertrug er Dantes Göttliche Komödie ins Ungarische.
135. E fordítás a magyar műfordítás egyik csúcsteljesítménye. – Diese Übersetzung ist eine der Spitzenleistungen der ungarischen Übersetzungskunst.
136. Babits a nyugati és a magyar kultúra közvetítője volt. – Babits war ein Vermittler zwischen der westlichen und der ungarischen Kultur.
137. Egész életét az irodalom szolgálatának szentelte. – Sein ganzes Leben widmete er dem Dienst an der Literatur.
138. A szellem méltóságát a legnehezebb időkben is védte. – Die Würde des Geistes verteidigte er auch in den schwersten Zeiten.
139. Babits a felelős, gondolkodó művész örök példája. – Babits ist ein ewiges Beispiel für den verantwortungsvollen, denkenden Künstler.
140. Öröksége a magyar irodalom el nem múló kincse. – Sein Erbe ist ein unvergänglicher Schatz der ungarischen Literatur.
141. Babits mellett a nemzedék másik nagy alakja Kosztolányi Dezső. – Neben Babits ist Dezső Kosztolányi die andere große Gestalt der Generation.
142. Kosztolányi Babits egyetemi éveinek közeli barátja volt. – Kosztolányi war ein enger Freund aus Babits‘ Universitätsjahren.
143. A két költő végig figyelemmel kísérte egymás pályáját. – Die beiden Dichter verfolgten zeitlebens die Laufbahn des anderen.
144. Míg Babits a gondolat, Kosztolányi a nyelv mestere. – Während Babits der Meister des Gedankens ist, ist Kosztolányi der der Sprache.
145. Kosztolányi a szépséget és a játékot állította középpontba. – Kosztolányi stellte die Schönheit und das Spiel in den Mittelpunkt.
146. Költészete könnyed, mégis mély és megrendítő. – Seine Dichtung ist leicht, dennoch tief und ergreifend.
147. A halál és a gyermeki csoda visszatérő témái. – Der Tod und das kindliche Wunder sind wiederkehrende Themen.
148. Kosztolányi a próza és a líra egyaránt nagy mestere. – Kosztolányi ist ein großer Meister der Prosa wie der Lyrik.
149. Babits után most az ő gazdag világát mutatjuk be. – Nach Babits stellen wir nun seine reiche Welt dar.
150. Kosztolányi művészetében a nyelv öröme és a lét fájdalma egyesül. – In Kosztolányis Kunst vereinen sich die Freude an der Sprache und der Schmerz des Daseins.
(aufklappen)magyar
1. Babits Mihály a Nyugat nagy nemzedékének egyik központi költője.
2. A nagy műveltségű, gondolkodó költő megtestesítője volt.
3. Költő, regényíró, esszéista és kiváló műfordító egy személyben.
4. Élete második felében a magyar irodalom szellemi vezére lett.
5. E fejezet Babits életét és fő műveit mutatja be.
6. Babits Mihály 1883-ban született a Tolna megyei Szekszárdon.
7. Művelt, katolikus polgári-hivatalnoki családból származott.
8. Gyermekkorától kezdve rendkívül sokat olvasott.
9. A budapesti egyetemen magyar–latin szakon tanult.
10. Az Eötvös Collegium kiváló, elit képzést nyújtott neki.
11. Itt kötött életre szóló barátságot Kosztolányival és Juhász Gyulával.
12. E három fiatal költő együtt indult el a pályán.
13. Babits előbb tanárként kereste a kenyerét.
14. Tanított Baján, Szegeden és az erdélyi Fogarason.
15. A távoli Fogaras magányában sok verset írt.
16. Később a fővárosba került, és Budapesten tanított.
17. Verseit kezdettől fogva a Nyugat közölte.
18. Első kötete 1909-ben jelent meg.
19. A cím Levelek Irisz koszorújából volt.
20. E kötet azonnal a nemzedék élvonalába emelte.
21. Babits hatalmas klasszikus és európai műveltséggel rendelkezett.
22. Verseit az antik és a modern hagyomány egyaránt táplálta.
23. Az első világháború idején meggyőződéses pacifista volt.
24. Háborúellenes verseiért támadások és per is érte.
25. A húszas években tekintélye egyre nőtt.
26. Feleségül vette Tanner Ilonát, a Török Sophie néven író költőnőt.
27. 1929-től a Nyugat főszerkesztője lett.
28. E tisztségben a magyar irodalom vezéralakjává vált.
29. Ő döntött a rangos Baumgarten-díj odaítéléséről is.
30. Sok fiatal írót támogatott és indított el e díjjal.
31. Babits a szellem és az erkölcs tekintélyét képviselte.
32. A harmincas években súlyos betegség támadta meg.
33. Gégerákja miatt operáció után a hangját is elvesztette.
34. Betegen, némán is fáradhatatlanul dolgozott tovább.
35. Élete végéig hű maradt az irodalom szolgálatához.
36. Babits Mihály 1941-ben halt meg Budapesten.
37. Halálával a Nyugat nagy korszaka is lezárult.
38. Babits egyszerre volt alkotó és a kultúra őrzője.
39. Életműve a magyar szellem egyik legnagyobb teljesítménye.
40. Alakja a felelős, európai magyar értelmiség példája maradt.
41. Babits korai lírája a formaművészet csodája.
42. Verseit tökéletes, kimunkált forma jellemzi.
43. A fiatal költő virtuóz mesterségbeli tudását is megmutatta.
44. Sok versében antik és klasszikus mintákat követett.
45. Az In Horatium a klasszikus formák nagy hitvallása.
46. E versben a horatiusi mérték új, modern tartalommal telik meg.
47. Babits a változatosságot és a folytonos megújulást hirdette.
48. Korai verseit gazdag műveltség és tárgyias hűvösség hatja át.
49. A fiatal Babitsot a magány és a befelé fordulás jellemezte.
50. A lírikus epilógja a bezártság megrendítő verse.
51. E versben a költő önmaga börtönébe zárva érzi magát.
52. „Én maradok: magam számára börtön” — írja keserűen.
53. E sor a modern ember magányát fejezi ki.
54. Babits nem a szenvedélyt, hanem a gondolatot állította előtérbe.
55. Verseiben az értelem és az érzés finoman egyensúlyoz.
56. A fiatal költőt sokan túl hidegnek és tudósnak tartották.
57. Valójában a forma mögött mély, fojtott érzés rejlett.
58. Babits a szép és a tökéletes megszállottja volt.
59. A háború éveiben lírája emberibbé és nyíltabbá vált.
60. A Húsvét előtt a béke szenvedélyes követelése.
61. E versben a költő a vérontás azonnali megszüntetéséért kiált.
62. A háborúellenes versek Babits erkölcsi bátorságát mutatják.
63. E korszakban a magánember költője a közösség felé fordult.
64. Babits korai lírája a forma és a gondolat nagy iskolája.
65. E versek a modern magyar költészet finom remekei.
66. Babits művészete a mélységet és az igényességet egyesíti.
67. Babits gondolati lírájának egyik csúcsa az Esti kérdés.
68. E vers a magyar líra egyik legszebb bölcseleti költeménye.
69. Az egész költemény egyetlen hosszú, hömpölygő mondat.
70. A vers a leszálló nyári est képével indul.
71. A sötétség lassan, finoman borítja be a világot.
72. A leíró képek gyengéden, zeneien áradnak egymásba.
73. A vers végén hirtelen felhangzik a nagy kérdés.
74. Mi értelme van az egésznek, a sok mulandó szépségnek?
75. A vers a lét céljának és értelmének titkát feszegeti.
76. Babits nem ad kész választ, csak felteszi a kérdést.
77. E nyitottság a modern gondolati líra jellemzője.
78. A vers szépsége és mélysége máig megrendíti az olvasót.
79. Babits gondolati költészete az örök emberi kérdéseket kutatja.
80. A lét, az idő, a halál és a hit foglalkoztatta.
81. Verseiben a filozófia és a költészet egységet alkot.
82. Babits a tudást sosem öncélúan, hanem élményként használta.
83. Gondolati lírája így sosem száraz, mindig eleven.
84. Nagy műveltsége a versek mélységét gazdagította.
85. Babits a magyar bölcseleti költészet legnagyobb mestere.
86. Kései lírájában a betegség és a halál árnyéka is megjelent.
87. E versek a szenvedés méltóságát és a hit vigaszát keresik.
88. Babits a gondolat és az érzés ritka egyensúlyát teremtette meg.
89. Költészete a szellem és a szépség diadala.
90. E líra a modern európai gondolkodás magyar hangja.
91. Babits verseit ma is a legműveltebb magyar líraként tartják számon.
92. Költészete a szellemi igényesség örök mércéje maradt.
93. Babits kései költészetének csúcsa a Jónás könyve.
94. A mű 1938-ban, a költő súlyos betegsége idején született.
95. Babits ekkor már gégeműtétje után, hangját vesztve élt.
96. A mű a bibliai Jónás próféta történetét dolgozza fel.
97. Jónásnak Isten parancsára Ninivébe kellene mennie.
98. Ott a bűnös város ellen kellene prófétálnia.
99. Jónás azonban fél a feladattól, és megszökik előle.
100. Hajóra száll, hogy elmeneküljön Isten színe elől.
101. Nagy vihar támad, és a tengerbe vetik.
102. Egy hatalmas cethal nyeli el, és három napig őrzi.
103. A hal gyomrában Jónás Istenhez könyörög.
104. Végül a cet a partra veti, és Jónás megmenekül.
105. Most már engedelmeskedik, és Ninivébe megy.
106. Hirdeti a város pusztulását, ám az megtér és megmenekül.
107. Jónás megharagszik, mert jóslata nem teljesült be.
108. Isten egy elszáradó növény példáján tanítja meg az irgalomra.
109. A mű a próféta és a küldetés viszonyát vizsgálja.
110. Jónás alakjában Babits a maga sorsát is megírta.
111. A beteg költő is menekülne a szólás terhe elől.
112. A mű mégis a kimondás elkerülhetetlen kötelességét hirdeti.
113. A híres tanulság a Jónás imája című zárórészben szólal meg.
114. „Mert vétkesek közt cinkos, aki néma” — hangzik a nagy sor.
115. E gondolat a hallgatás bűnére figyelmeztet.
116. A jó embernek ki kell mondania az igazságot.
117. A gonoszsággal szemben a némaság maga is bűn.
118. Ez az üzenet a fenyegető háború árnyékában különösen időszerű volt.
119. Babits a művész és az értelmiség felelősségéről szól.
120. A Jónás könyve a bátorság és a lelkiismeret nagy műve.
121. Nyelve régies, bibliai és mégis modern erejű.
122. A mű a magyar irodalom egyik legmélyebb parabolája.
123. Babits benne a maga hitét és emberségét foglalta össze.
124. A Jónás könyve a költő szellemi végrendelete lett.
125. E mű Babits életművének méltó megkoronázása.
126. A Jónás könyve máig a felelős szó örök példája.
127. Babits benne az egész kor lelkiismeretét szólaltatta meg.
128. Babits életműve rendkívül gazdag és sokoldalú.
129. A líra mellett a prózában is maradandót alkotott.
130. A gólyakalifa a kettős személyiség különös regénye.
131. A Halálfiai a magyar polgárság hanyatlását ábrázolja.
132. Esszéiben az irodalom és a kultúra nagy kérdéseit tárgyalta.
133. Az európai irodalom története nagy szabású összefoglaló mű.
134. Műfordítóként Dante Isteni színjátékát ültette át magyarra.
135. E fordítás a magyar műfordítás egyik csúcsteljesítménye.
136. Babits a nyugati és a magyar kultúra közvetítője volt.
137. Egész életét az irodalom szolgálatának szentelte.
138. A szellem méltóságát a legnehezebb időkben is védte.
139. Babits a felelős, gondolkodó művész örök példája.
140. Öröksége a magyar irodalom el nem múló kincse.
141. Babits mellett a nemzedék másik nagy alakja Kosztolányi Dezső.
142. Kosztolányi Babits egyetemi éveinek közeli barátja volt.
143. A két költő végig figyelemmel kísérte egymás pályáját.
144. Míg Babits a gondolat, Kosztolányi a nyelv mestere.
145. Kosztolányi a szépséget és a játékot állította középpontba.
146. Költészete könnyed, mégis mély és megrendítő.
147. A halál és a gyermeki csoda visszatérő témái.
148. Kosztolányi a próza és a líra egyaránt nagy mestere.
149. Babits után most az ő gazdag világát mutatjuk be.
150. Kosztolányi művészetében a nyelv öröme és a lét fájdalma egyesül.
(aufklappen)német
1. Mihály Babits ist einer der zentralen Dichter der großen Generation der Nyugat.
2. Er war die Verkörperung des hochgebildeten, denkenden Dichters.
3. Er war Dichter, Romancier, Essayist und hervorragender Übersetzer in einer Person.
4. In der zweiten Hälfte seines Lebens wurde er zum geistigen Führer der ungarischen Literatur.
5. Dieses Kapitel stellt Babits‘ Leben und seine Hauptwerke dar.
6. Mihály Babits wurde 1883 in Szekszárd im Komitat Tolna geboren.
7. Er stammte aus einer gebildeten, katholischen bürgerlich-beamteten Familie.
8. Von Kindheit an las er außerordentlich viel.
9. An der Budapester Universität studierte er Ungarisch und Latein.
10. Das Eötvös-Collegium bot ihm eine hervorragende, elitäre Ausbildung.
11. Hier schloss er lebenslange Freundschaft mit Kosztolányi und Gyula Juhász.
12. Diese drei jungen Dichter brachen gemeinsam auf ihren Weg auf.
13. Babits verdiente sich zunächst als Lehrer sein Brot.
14. Er unterrichtete in Baja, Szeged und im siebenbürgischen Fogaras.
15. In der Einsamkeit des fernen Fogaras schrieb er viele Gedichte.
16. Später kam er in die Hauptstadt und unterrichtete in Budapest.
17. Seine Gedichte veröffentlichte von Anfang an die Nyugat.
18. Sein erster Band erschien 1909.
19. Der Titel lautete Levelek Irisz koszorújából (Blätter aus dem Kranz der Iris).
20. Dieser Band hob ihn sofort in die vorderste Reihe der Generation.
21. Babits verfügte über eine gewaltige klassische und europäische Bildung.
22. Seine Gedichte nährten die antike und die moderne Überlieferung gleichermaßen.
23. Zur Zeit des Ersten Weltkriegs war er ein überzeugter Pazifist.
24. Für seine Antikriegsgedichte trafen ihn Angriffe und sogar ein Prozess.
25. In den zwanziger Jahren wuchs sein Ansehen immer mehr.
26. Er heiratete Ilona Tanner, die unter dem Namen Török Sophie schreibende Dichterin.
27. Ab 1929 wurde er Chefredakteur der Nyugat.
28. In diesem Amt wurde er zur Führungsgestalt der ungarischen Literatur.
29. Er entschied auch über die Verleihung des angesehenen Baumgarten-Preises.
30. Viele junge Schriftsteller förderte und startete er mit diesem Preis.
31. Babits verkörperte die Autorität des Geistes und der Moral.
32. In den dreißiger Jahren befiel ihn eine schwere Krankheit.
33. Wegen seines Kehlkopfkrebses verlor er nach einer Operation auch seine Stimme.
34. Krank und stumm arbeitete er unermüdlich weiter.
35. Bis zum Ende seines Lebens blieb er dem Dienst an der Literatur treu.
36. Mihály Babits starb 1941 in Budapest.
37. Mit seinem Tod endete auch die große Epoche der Nyugat.
38. Babits war zugleich Schöpfer und Hüter der Kultur.
39. Sein Lebenswerk ist eine der größten Leistungen des ungarischen Geistes.
40. Seine Gestalt blieb ein Beispiel für die verantwortungsvolle, europäische ungarische Intelligenz.
41. Babits‘ frühe Lyrik ist ein Wunder der Formkunst.
42. Seine Gedichte kennzeichnet eine vollkommene, ausgearbeitete Form.
43. Der junge Dichter zeigte auch sein virtuoses handwerkliches Können.
44. In vielen Gedichten folgte er antiken und klassischen Vorbildern.
45. In Horatium ist ein großes Bekenntnis zu den klassischen Formen.
46. In diesem Gedicht füllt sich das horazische Versmaß mit neuem, modernem Inhalt.
47. Babits verkündete die Vielfalt und die fortwährende Erneuerung.
48. Seine frühen Gedichte durchdringen reiche Bildung und sachliche Kühle.
49. Den jungen Babits kennzeichneten die Einsamkeit und die Innenkehr.
50. A lírikus epilógja (Der Epilog des Lyrikers) ist ein ergreifendes Gedicht der Verschlossenheit.
51. In diesem Gedicht fühlt sich der Dichter in seinem eigenen Gefängnis eingeschlossen.
52. „Ich bleibe: mir selbst ein Gefängnis” — schreibt er bitter.
53. Diese Zeile drückt die Einsamkeit des modernen Menschen aus.
54. Babits stellte nicht die Leidenschaft, sondern den Gedanken in den Vordergrund.
55. In seinen Gedichten halten Verstand und Gefühl fein die Waage.
56. Viele hielten den jungen Dichter für zu kalt und gelehrt.
57. In Wahrheit verbarg sich hinter der Form ein tiefes, verhaltenes Gefühl.
58. Babits war ein Besessener des Schönen und des Vollkommenen.
59. In den Kriegsjahren wurde seine Lyrik menschlicher und offener.
60. Húsvét előtt (Vor Ostern) ist die leidenschaftliche Forderung nach Frieden.
61. In diesem Gedicht schreit der Dichter nach der sofortigen Beendigung des Blutvergießens.
62. Die Antikriegsgedichte zeigen Babits‘ moralischen Mut.
63. In dieser Zeit wandte sich der Dichter des Privatmenschen der Gemeinschaft zu.
64. Babits‘ frühe Lyrik ist eine große Schule der Form und des Gedankens.
65. Diese Gedichte sind feine Meisterwerke der modernen ungarischen Dichtung.
66. Babits‘ Kunst vereint die Tiefe und den Anspruch.
67. Einer der Gipfel von Babits‘ Gedankenlyrik ist Esti kérdés (Abendliche Frage).
68. Dieses Gedicht ist eines der schönsten philosophischen Gedichte der ungarischen Lyrik.
69. Das ganze Gedicht ist ein einziger langer, dahinströmender Satz.
70. Das Gedicht beginnt mit dem Bild des herabsinkenden Sommerabends.
71. Die Dunkelheit hüllt langsam, zart die Welt ein.
72. Die beschreibenden Bilder strömen zart, musikalisch ineinander.
73. Am Ende des Gedichts erklingt plötzlich die große Frage.
74. Welchen Sinn hat das Ganze, all die vergängliche Schönheit?
75. Das Gedicht rührt an das Geheimnis von Ziel und Sinn des Daseins.
76. Babits gibt keine fertige Antwort, er stellt nur die Frage.
77. Diese Offenheit ist ein Merkmal der modernen Gedankenlyrik.
78. Die Schönheit und Tiefe des Gedichts erschüttert bis heute den Leser.
79. Babits‘ Gedankendichtung erforscht die ewigen menschlichen Fragen.
80. Das Sein, die Zeit, der Tod und der Glaube beschäftigten ihn.
81. In seinen Gedichten bilden Philosophie und Dichtung eine Einheit.
82. Babits verwendete das Wissen nie um seiner selbst willen, sondern als Erlebnis.
83. Seine Gedankenlyrik ist so nie trocken, immer lebendig.
84. Seine große Bildung bereicherte die Tiefe der Gedichte.
85. Babits ist der größte Meister der ungarischen philosophischen Dichtung.
86. In seiner späten Lyrik erschien auch der Schatten von Krankheit und Tod.
87. Diese Gedichte suchen die Würde des Leidens und den Trost des Glaubens.
88. Babits schuf das seltene Gleichgewicht von Gedanke und Gefühl.
89. Seine Dichtung ist ein Triumph des Geistes und der Schönheit.
90. Diese Lyrik ist die ungarische Stimme des modernen europäischen Denkens.
91. Babits‘ Gedichte gelten auch heute als die gebildetste ungarische Lyrik.
92. Seine Dichtung blieb ein ewiger Maßstab des geistigen Anspruchs.
93. Der Gipfel von Babits‘ später Dichtung ist Jónás könyve (Das Buch Jona).
94. Das Werk entstand 1938, zur Zeit der schweren Krankheit des Dichters.
95. Babits lebte damals bereits nach seiner Kehlkopfoperation, ohne seine Stimme.
96. Das Werk verarbeitet die biblische Geschichte des Propheten Jona.
97. Jona sollte auf Gottes Befehl nach Ninive gehen.
98. Dort sollte er gegen die sündige Stadt weissagen.
99. Jona fürchtet sich jedoch vor der Aufgabe und flieht vor ihr.
100. Er besteigt ein Schiff, um vor Gottes Angesicht zu fliehen.
101. Ein großer Sturm bricht los, und man wirft ihn ins Meer.
102. Ein gewaltiger Wal verschlingt ihn und behält ihn drei Tage.
103. Im Bauch des Fisches fleht Jona zu Gott.
104. Schließlich wirft ihn der Wal ans Ufer, und Jona ist gerettet.
105. Nun gehorcht er und geht nach Ninive.
106. Er verkündet den Untergang der Stadt, doch sie bekehrt sich und wird gerettet.
107. Jona wird zornig, weil seine Weissagung sich nicht erfüllte.
108. Gott lehrt ihn am Beispiel einer verdorrenden Pflanze die Barmherzigkeit.
109. Das Werk untersucht das Verhältnis von Prophet und Auftrag.
110. In der Gestalt Jonas schrieb Babits auch sein eigenes Schicksal.
111. Auch der kranke Dichter würde vor der Last des Redens fliehen.
112. Das Werk verkündet dennoch die unausweichliche Pflicht des Aussprechens.
113. Die berühmte Lehre erklingt im Schlussteil Jónás imája (Jonas Gebet).
114. „Denn wer unter den Schuldigen schweigt, ist Mitschuldiger” — lautet die große Zeile.
115. Dieser Gedanke warnt vor der Sünde des Schweigens.
116. Der gute Mensch muss die Wahrheit aussprechen.
117. Angesichts des Bösen ist das Schweigen selbst eine Sünde.
118. Diese Botschaft war im Schatten des drohenden Krieges besonders aktuell.
119. Babits spricht von der Verantwortung des Künstlers und der Intelligenz.
120. Jónás könyve ist ein großes Werk des Mutes und des Gewissens.
121. Seine Sprache ist altertümlich, biblisch und dennoch von moderner Kraft.
122. Das Werk ist eine der tiefsten Parabeln der ungarischen Literatur.
123. Babits fasste in ihm seinen Glauben und seine Menschlichkeit zusammen.
124. Jónás könyve wurde zum geistigen Testament des Dichters.
125. Dieses Werk ist die würdige Krönung von Babits‘ Lebenswerk.
126. Jónás könyve ist bis heute ein ewiges Beispiel des verantwortlichen Wortes.
127. Babits brachte in ihm das Gewissen der ganzen Epoche zum Klingen.
128. Babits‘ Lebenswerk ist außerordentlich reich und vielseitig.
129. Neben der Lyrik schuf er auch in der Prosa Bleibendes.
130. A gólyakalifa (Der Storchkalif) ist ein eigentümlicher Roman über die doppelte Persönlichkeit.
131. A Halálfiai (Die Söhne des Todes) schildert den Niedergang des ungarischen Bürgertums.
132. In seinen Essays behandelte er die großen Fragen der Literatur und der Kultur.
133. Az európai irodalom története (Geschichte der europäischen Literatur) ist ein großangelegtes Übersichtswerk.
134. Als Übersetzer übertrug er Dantes Göttliche Komödie ins Ungarische.
135. Diese Übersetzung ist eine der Spitzenleistungen der ungarischen Übersetzungskunst.
136. Babits war ein Vermittler zwischen der westlichen und der ungarischen Kultur.
137. Sein ganzes Leben widmete er dem Dienst an der Literatur.
138. Die Würde des Geistes verteidigte er auch in den schwersten Zeiten.
139. Babits ist ein ewiges Beispiel für den verantwortungsvollen, denkenden Künstler.
140. Sein Erbe ist ein unvergänglicher Schatz der ungarischen Literatur.
141. Neben Babits ist Dezső Kosztolányi die andere große Gestalt der Generation.
142. Kosztolányi war ein enger Freund aus Babits‘ Universitätsjahren.
143. Die beiden Dichter verfolgten zeitlebens die Laufbahn des anderen.
144. Während Babits der Meister des Gedankens ist, ist Kosztolányi der der Sprache.
145. Kosztolányi stellte die Schönheit und das Spiel in den Mittelpunkt.
146. Seine Dichtung ist leicht, dennoch tief und ergreifend.
147. Der Tod und das kindliche Wunder sind wiederkehrende Themen.
148. Kosztolányi ist ein großer Meister der Prosa wie der Lyrik.
149. Nach Babits stellen wir nun seine reiche Welt dar.
150. In Kosztolányis Kunst vereinen sich die Freude an der Sprache und der Schmerz des Daseins.