modjor.de

4.5.1 – Anatomie lang


4.5.1 – Az ízületi felszínek, a tok és az ízületi üreg – Gelenkflächen, Kapsel und Gelenkhöhle


1. A valódi ízület (articulatio synovialis) olyan megszakított csontösszeköttetés, amelyben az egymással érintkező csontvégeket folyadékot tartalmazó ízületi üreg választja el. – Ein echtes Gelenk (Articulatio synovialis) ist eine diskontinuierliche Knochenverbindung, bei der die einander zugewandten Knochenenden durch einen flüssigkeitsgefüllten Gelenkraum getrennt sind.

2. Szerkezeti alapját az ízületi felszínek, az ezeket borító ízületi porc, a csontokat összekapcsoló tok és az általa körülzárt üreg alkotja. – Seine strukturelle Grundlage bilden die Gelenkflächen, der sie überziehende Gelenkknorpel, die beide Knochen verbindende Kapsel und der von ihr umschlossene Gelenkraum.

3. Az egymáshoz illeszkedő felszínek rendszerint eltérő görbületűek, így egy domború ízületi fejhez többé-kevésbé homorú ízületi vápa vagy árok kapcsolódik. – Die zueinander passenden Flächen besitzen meist unterschiedliche Krümmungen, sodass einem konvexen Gelenkkopf eine mehr oder weniger konkave Gelenkpfanne oder Gelenkgrube gegenüberliegt.

4. Sík ízületekben ezzel szemben lapos vagy csak enyhén görbült felszínek csúsznak el egymáson, ezért a mozgások terjedelme többnyire csekély. – In planen Gelenken gleiten dagegen flache oder nur schwach gekrümmte Flächen gegeneinander, weshalb der Bewegungsumfang meist gering ist.

5. Mivel az ízületi felszínek alakja megszabja a lehetséges mozgások irányát, a csontok geometriája az ízület mechanikai működésének egyik legfontosabb tényezője. – Da die Form der Gelenkflächen die möglichen Bewegungsrichtungen vorgibt, gehört die Geometrie der Knochen zu den wichtigsten Faktoren der Gelenkmechanik.

6. A két felszín kiterjedése és görbülete azonban nem mindig felel meg pontosan egymásnak; ezt az eltérést inkongruenciának nevezzük. – Ausdehnung und Krümmung der beiden Flächen stimmen jedoch nicht immer genau überein; diese Abweichung wird als Inkongruenz bezeichnet.

7. Bizonyos fokú inkongruencia előnyös lehet, mert mozgás közben változtatja az érintkezési területet, és ezáltal elősegíti az ízületi porc terhelésének váltakozását. – Ein gewisses Maß an Inkongruenz kann vorteilhaft sein, weil sich die Kontaktfläche während der Bewegung verändert und dadurch die Belastung des Gelenkknorpels wechselt.

8. Az ízesülő csontvégeket rendszerint üvegporc, vagyis hialinporc borítja, amely sima és rugalmas felszínt képez a mozgó csontok között. – Die gelenkbildenden Knochenenden sind gewöhnlich von Glas- beziehungsweise Hyalinknorpel überzogen, der zwischen den bewegten Knochen eine glatte und elastische Oberfläche bildet.

9. Kivételesen rostos porc is előfordulhat, például ott, ahol a felszín nagy nyíróerőknek van kitéve, vagy fejlődéstani sajátosságok határozzák meg felépítését. – Ausnahmsweise kann Faserknorpel vorkommen, etwa wo die Oberfläche starken Scherkräften ausgesetzt ist oder entwicklungsgeschichtliche Besonderheiten ihren Aufbau bestimmen.

10. Vastagsága nem egyenletes, hanem az ízület alakjához és terhelési viszonyaihoz igazodik, ezért a legnagyobb nyomásnak kitett területeken rendszerint erősebb. – Seine Dicke ist nicht gleichmäßig, sondern an Gelenkform und Belastungsverhältnisse angepasst, weshalb er in den am stärksten druckbelasteten Bereichen meist kräftiger ausgebildet ist.

11. A porcfelszín rendkívül kis súrlódást tesz lehetővé, miközben rugalmasságával tompítja a hirtelen fellépő erőket és nagyobb területre osztja el a nyomást. – Die Knorpeloberfläche ermöglicht eine äußerst geringe Reibung, während sie durch ihre Elastizität plötzlich auftretende Kräfte dämpft und den Druck auf eine größere Fläche verteilt.

12. Ér- és idegmentes szövetként az ízületi porc nem kap közvetlen vérellátást, ezért tápanyagai főként az ízületi folyadékból diffúzióval jutnak a sejtekhez. – Als gefäß- und nervenfreies Gewebe besitzt der Gelenkknorpel keine unmittelbare Blutversorgung, sodass seine Zellen vor allem durch Diffusion aus der Gelenkflüssigkeit ernährt werden.

13. Terheléskor folyadék préselődik ki a porcból, tehermentesítéskor pedig ismét folyadék áramlik vissza, ami támogatja az anyagcserét és megőrzi rugalmasságát. – Bei Belastung wird Flüssigkeit aus dem Knorpel herausgepresst, während sie bei Entlastung wieder einströmt, wodurch der Stoffwechsel unterstützt und die Elastizität erhalten wird.

14. Mivel az ízületi porc regenerációs képessége csekély, mélyebb sérülései rendszerint csak korlátozottan gyógyulnak, és tartósan megváltoztathatják a felszín mechanikai tulajdonságait. – Da der Gelenkknorpel nur eine geringe Regenerationsfähigkeit besitzt, heilen tiefere Verletzungen meist unvollständig und können die mechanischen Eigenschaften der Oberfläche dauerhaft verändern.

15. Az ízületi tok (capsula articularis) zsákszerű kötőszövetes burok, amely az ízületi felszínek körül a csontokhoz rögzül, és kívülről lezárja az ízületet. – Die Gelenkkapsel (Capsula articularis) ist eine sackartige Bindegewebshülle, die sich um die Gelenkflächen an den Knochen befestigt und das Gelenk nach außen abschließt.

16. Tapadási vonala többnyire az ízületi porc szélének közelében húzódik, egyes ízületekben azonban attól távolabb ered, így csontfelszíneket is bevonhat az üregbe. – Ihre Ansatzlinie verläuft meist nahe dem Rand des Gelenkknorpels, kann sich in manchen Gelenken jedoch weiter entfernt befinden und dadurch zusätzliche Knochenflächen in den Gelenkraum einbeziehen.

17. A tok feszessége az adott ízület feladatához alkalmazkodik: a szoros tok nagyobb stabilitást, a tágabb és redőzött tok szélesebb mozgásterjedelmet enged. – Die Spannung der Kapsel ist an die Aufgabe des jeweiligen Gelenks angepasst: Eine straffe Kapsel erhöht die Stabilität, eine weite und gefaltete Kapsel erlaubt größere Bewegungen.

18. Falában külső rostos réteget és belső synovialis réteget különítünk el, amelyek szerkezetükben és működésükben egyaránt eltérnek egymástól. – In ihrer Wand werden eine äußere Faserschicht und eine innere Synovialschicht unterschieden, die sich sowohl in ihrem Aufbau als auch in ihrer Funktion unterscheiden.

19. Kívül a rostos hártya (membrana fibrosa) tömött kollagén kötőszövetből épül fel, és mechanikailag összetartja az ízesülő csontokat. – Außen besteht die Fasermembran (Membrana fibrosa) aus straffem kollagenem Bindegewebe und hält die gelenkbildenden Knochen mechanisch zusammen.

20. Rostjai részben körkörösen, részben a várható húzóerők irányában rendeződnek, így ellenállnak a tokot feszítő és a csontokat eltávolító erőknek. – Ihre Fasern verlaufen teils ringförmig, teils in Richtung der zu erwartenden Zugkräfte und widerstehen dadurch einer Dehnung der Kapsel sowie einem Auseinanderweichen der Knochen.

21. Helyenként a rostos réteg megvastagodik, és tokszalagokat képez, amelyek meghatározott mozgásokat vezetnek, más irányú elmozdulásokat pedig korlátoznak. – Stellenweise verdickt sich die Faserschicht zu Kapselbändern, die bestimmte Bewegungen führen und Ausweichbewegungen in andere Richtungen begrenzen.

22. Belső felszínét a synovialis hártya (membrana synovialis) borítja, amely a porcfelszínek kivételével az ízületi üreg csaknem teljes falát kibéleli. – Ihre Innenfläche wird von der Synovialmembran (Membrana synovialis) bedeckt, die mit Ausnahme der Knorpelflächen nahezu die gesamte Wand des Gelenkraums auskleidet.

23. Vékony, erekben gazdag kötőszövetében különböző sejtek találhatók, amelyek egyrészt eltávolítják a törmeléket, másrészt az ízületi folyadék alkotóelemeit termelik. – In ihrem dünnen, gefäßreichen Bindegewebe liegen unterschiedliche Zellen, die einerseits Zelltrümmer beseitigen und andererseits Bestandteile der Gelenkflüssigkeit bilden.

24. A synovialis hártya redőket és bolyhokat képezhet, amelyek megnövelik felszínét, ugyanakkor mozgás közben képesek alkalmazkodni az üreg változó alakjához. – Die Synovialmembran kann Falten und Zotten bilden, die ihre Oberfläche vergrößern und sich während der Bewegung an die wechselnde Form des Gelenkraums anpassen.

25. Egyes redőkben zsírszövet halmozódik fel, amely kitölti a mozgás során átmenetileg kialakuló szabad tereket, és tompítja a szomszédos képletek közötti nyomást. – In manchen Falten lagert sich Fettgewebe ein, das während der Bewegung vorübergehend entstehende Freiräume ausfüllt und den Druck zwischen benachbarten Strukturen abpolstert.

26. Az ízületi üreg (cavitas articularis) anatómiailag zárt, keskeny rés, amely a porccal borított ízületi felszínek és a tok belső felszíne között helyezkedik el. – Die Gelenkhöhle (Cavitas articularis) ist ein anatomisch geschlossener, schmaler Spaltraum zwischen den knorpelbedeckten Gelenkflächen und der Innenfläche der Kapsel.

27. Egészséges ízületben csak kevés ízületi nedvet, vagyis synoviát tartalmaz, ezért nem tekinthető tág, folyadékkal teljesen kitöltött üregnek. – Im gesunden Gelenk enthält sie nur wenig Gelenkflüssigkeit beziehungsweise Synovia und ist daher nicht als weiter, vollständig flüssigkeitsgefüllter Hohlraum zu verstehen.

28. A synovia a vérplazmából származó folyadékból és a synovialis sejtek termékeiből álló, tiszta, viszkózus anyag. – Die Synovia ist eine klare, zähflüssige Substanz, die aus einem vom Blutplasma stammenden Flüssigkeitsanteil und den Produkten der Synovialzellen besteht.

29. Kenőhatása csökkenti a porcfelszínek közötti súrlódást, így még nagy terhelés mellett is lehetővé teszi a sima és energiatakarékos mozgást. – Ihre Schmierwirkung vermindert die Reibung zwischen den Knorpelflächen und ermöglicht dadurch selbst unter hoher Belastung eine glatte und energiesparende Bewegung.

30. Ezzel egyidejűleg tápanyagokat szállít az érmentes porchoz, és felveszi annak anyagcseretermékeit, amelyek később a synovialis hártyán keresztül távoznak. – Gleichzeitig transportiert sie Nährstoffe zum gefäßlosen Knorpel und nimmt dessen Stoffwechselprodukte auf, die anschließend über die Synovialmembran entfernt werden.

31. A tok által légmentesen körülzárt ízületi üregben uralkodó nyomás általában alacsonyabb a külső légnyomásnál, ami hozzájárul a felszínek egymáshoz tartásához. – Der Druck in dem durch die Kapsel luftdicht umschlossenen Gelenkraum liegt gewöhnlich unter dem äußeren Luftdruck, was zum Zusammenhalt der Gelenkflächen beiträgt.

32. Ez a tapadó hatás önmagában nem elegendő az ízület biztosításához, de a tok, a szalagok és az izmok működését kiegészítve növeli a stabilitást. – Diese Haftwirkung reicht allein nicht zur Sicherung des Gelenks aus, erhöht jedoch ergänzend zur Wirkung von Kapsel, Bändern und Muskeln dessen Stabilität.

33. Mozgás közben az ízületi felszínek nem egyszerűen elcsúsznak egymáson, hanem az adott ízület alakjától függően gördülésük és csúszásuk rendszerint összekapcsolódik. – Während einer Bewegung gleiten die Gelenkflächen nicht einfach gegeneinander, sondern verbinden abhängig von der Gelenkform gewöhnlich Roll- und Gleitbewegungen.

34. Ennek során a tok egyes részei megfeszülnek, más szakaszai ellazulnak vagy redőkbe rendeződnek, hogy ne kerüljenek a mozgó felszínek közé. – Dabei werden einzelne Kapselabschnitte gespannt, während andere erschlaffen oder sich in Falten legen, damit sie nicht zwischen die bewegten Flächen geraten.

35. Az ízület működőképessége tehát a porcfelszínek, a kétrétegű tok, a synovia és az üreg nyomásviszonyainak összehangolt együttműködésén alapul. – Die Funktionsfähigkeit eines Gelenks beruht somit auf dem abgestimmten Zusammenwirken der Knorpelflächen, der zweischichtigen Kapsel, der Synovia und der Druckverhältnisse im Gelenkraum.

(aufklappen)magyar

1. A valódi ízület (articulatio synovialis) olyan megszakított csontösszeköttetés, amelyben az egymással érintkező csontvégeket folyadékot tartalmazó ízületi üreg választja el.

2. Szerkezeti alapját az ízületi felszínek, az ezeket borító ízületi porc, a csontokat összekapcsoló tok és az általa körülzárt üreg alkotja.

3. Az egymáshoz illeszkedő felszínek rendszerint eltérő görbületűek, így egy domború ízületi fejhez többé-kevésbé homorú ízületi vápa vagy árok kapcsolódik.

4. Sík ízületekben ezzel szemben lapos vagy csak enyhén görbült felszínek csúsznak el egymáson, ezért a mozgások terjedelme többnyire csekély.

5. Mivel az ízületi felszínek alakja megszabja a lehetséges mozgások irányát, a csontok geometriája az ízület mechanikai működésének egyik legfontosabb tényezője.

6. A két felszín kiterjedése és görbülete azonban nem mindig felel meg pontosan egymásnak; ezt az eltérést inkongruenciának nevezzük.

7. Bizonyos fokú inkongruencia előnyös lehet, mert mozgás közben változtatja az érintkezési területet, és ezáltal elősegíti az ízületi porc terhelésének váltakozását.

8. Az ízesülő csontvégeket rendszerint üvegporc, vagyis hialinporc borítja, amely sima és rugalmas felszínt képez a mozgó csontok között.

9. Kivételesen rostos porc is előfordulhat, például ott, ahol a felszín nagy nyíróerőknek van kitéve, vagy fejlődéstani sajátosságok határozzák meg felépítését.

10. Vastagsága nem egyenletes, hanem az ízület alakjához és terhelési viszonyaihoz igazodik, ezért a legnagyobb nyomásnak kitett területeken rendszerint erősebb.

11. A porcfelszín rendkívül kis súrlódást tesz lehetővé, miközben rugalmasságával tompítja a hirtelen fellépő erőket és nagyobb területre osztja el a nyomást.

12. Ér- és idegmentes szövetként az ízületi porc nem kap közvetlen vérellátást, ezért tápanyagai főként az ízületi folyadékból diffúzióval jutnak a sejtekhez.

13. Terheléskor folyadék préselődik ki a porcból, tehermentesítéskor pedig ismét folyadék áramlik vissza, ami támogatja az anyagcserét és megőrzi rugalmasságát.

14. Mivel az ízületi porc regenerációs képessége csekély, mélyebb sérülései rendszerint csak korlátozottan gyógyulnak, és tartósan megváltoztathatják a felszín mechanikai tulajdonságait.

15. Az ízületi tok (capsula articularis) zsákszerű kötőszövetes burok, amely az ízületi felszínek körül a csontokhoz rögzül, és kívülről lezárja az ízületet.

16. Tapadási vonala többnyire az ízületi porc szélének közelében húzódik, egyes ízületekben azonban attól távolabb ered, így csontfelszíneket is bevonhat az üregbe.

17. A tok feszessége az adott ízület feladatához alkalmazkodik: a szoros tok nagyobb stabilitást, a tágabb és redőzött tok szélesebb mozgásterjedelmet enged.

18. Falában külső rostos réteget és belső synovialis réteget különítünk el, amelyek szerkezetükben és működésükben egyaránt eltérnek egymástól.

19. Kívül a rostos hártya (membrana fibrosa) tömött kollagén kötőszövetből épül fel, és mechanikailag összetartja az ízesülő csontokat.

20. Rostjai részben körkörösen, részben a várható húzóerők irányában rendeződnek, így ellenállnak a tokot feszítő és a csontokat eltávolító erőknek.

21. Helyenként a rostos réteg megvastagodik, és tokszalagokat képez, amelyek meghatározott mozgásokat vezetnek, más irányú elmozdulásokat pedig korlátoznak.

22. Belső felszínét a synovialis hártya (membrana synovialis) borítja, amely a porcfelszínek kivételével az ízületi üreg csaknem teljes falát kibéleli.

23. Vékony, erekben gazdag kötőszövetében különböző sejtek találhatók, amelyek egyrészt eltávolítják a törmeléket, másrészt az ízületi folyadék alkotóelemeit termelik.

24. A synovialis hártya redőket és bolyhokat képezhet, amelyek megnövelik felszínét, ugyanakkor mozgás közben képesek alkalmazkodni az üreg változó alakjához.

25. Egyes redőkben zsírszövet halmozódik fel, amely kitölti a mozgás során átmenetileg kialakuló szabad tereket, és tompítja a szomszédos képletek közötti nyomást.

26. Az ízületi üreg (cavitas articularis) anatómiailag zárt, keskeny rés, amely a porccal borított ízületi felszínek és a tok belső felszíne között helyezkedik el.

27. Egészséges ízületben csak kevés ízületi nedvet, vagyis synoviát tartalmaz, ezért nem tekinthető tág, folyadékkal teljesen kitöltött üregnek.

28. A synovia a vérplazmából származó folyadékból és a synovialis sejtek termékeiből álló, tiszta, viszkózus anyag.

29. Kenőhatása csökkenti a porcfelszínek közötti súrlódást, így még nagy terhelés mellett is lehetővé teszi a sima és energiatakarékos mozgást.

30. Ezzel egyidejűleg tápanyagokat szállít az érmentes porchoz, és felveszi annak anyagcseretermékeit, amelyek később a synovialis hártyán keresztül távoznak.

31. A tok által légmentesen körülzárt ízületi üregben uralkodó nyomás általában alacsonyabb a külső légnyomásnál, ami hozzájárul a felszínek egymáshoz tartásához.

32. Ez a tapadó hatás önmagában nem elegendő az ízület biztosításához, de a tok, a szalagok és az izmok működését kiegészítve növeli a stabilitást.

33. Mozgás közben az ízületi felszínek nem egyszerűen elcsúsznak egymáson, hanem az adott ízület alakjától függően gördülésük és csúszásuk rendszerint összekapcsolódik.

34. Ennek során a tok egyes részei megfeszülnek, más szakaszai ellazulnak vagy redőkbe rendeződnek, hogy ne kerüljenek a mozgó felszínek közé.

35. Az ízület működőképessége tehát a porcfelszínek, a kétrétegű tok, a synovia és az üreg nyomásviszonyainak összehangolt együttműködésén alapul.

(aufklappen)német

1. Ein echtes Gelenk (Articulatio synovialis) ist eine diskontinuierliche Knochenverbindung, bei der die einander zugewandten Knochenenden durch einen flüssigkeitsgefüllten Gelenkraum getrennt sind.

2. Seine strukturelle Grundlage bilden die Gelenkflächen, der sie überziehende Gelenkknorpel, die beide Knochen verbindende Kapsel und der von ihr umschlossene Gelenkraum.

3. Die zueinander passenden Flächen besitzen meist unterschiedliche Krümmungen, sodass einem konvexen Gelenkkopf eine mehr oder weniger konkave Gelenkpfanne oder Gelenkgrube gegenüberliegt.

4. In planen Gelenken gleiten dagegen flache oder nur schwach gekrümmte Flächen gegeneinander, weshalb der Bewegungsumfang meist gering ist.

5. Da die Form der Gelenkflächen die möglichen Bewegungsrichtungen vorgibt, gehört die Geometrie der Knochen zu den wichtigsten Faktoren der Gelenkmechanik.

6. Ausdehnung und Krümmung der beiden Flächen stimmen jedoch nicht immer genau überein; diese Abweichung wird als Inkongruenz bezeichnet.

7. Ein gewisses Maß an Inkongruenz kann vorteilhaft sein, weil sich die Kontaktfläche während der Bewegung verändert und dadurch die Belastung des Gelenkknorpels wechselt.

8. Die gelenkbildenden Knochenenden sind gewöhnlich von Glas- beziehungsweise Hyalinknorpel überzogen, der zwischen den bewegten Knochen eine glatte und elastische Oberfläche bildet.

9. Ausnahmsweise kann Faserknorpel vorkommen, etwa wo die Oberfläche starken Scherkräften ausgesetzt ist oder entwicklungsgeschichtliche Besonderheiten ihren Aufbau bestimmen.

10. Seine Dicke ist nicht gleichmäßig, sondern an Gelenkform und Belastungsverhältnisse angepasst, weshalb er in den am stärksten druckbelasteten Bereichen meist kräftiger ausgebildet ist.

11. Die Knorpeloberfläche ermöglicht eine äußerst geringe Reibung, während sie durch ihre Elastizität plötzlich auftretende Kräfte dämpft und den Druck auf eine größere Fläche verteilt.

12. Als gefäß- und nervenfreies Gewebe besitzt der Gelenkknorpel keine unmittelbare Blutversorgung, sodass seine Zellen vor allem durch Diffusion aus der Gelenkflüssigkeit ernährt werden.

13. Bei Belastung wird Flüssigkeit aus dem Knorpel herausgepresst, während sie bei Entlastung wieder einströmt, wodurch der Stoffwechsel unterstützt und die Elastizität erhalten wird.

14. Da der Gelenkknorpel nur eine geringe Regenerationsfähigkeit besitzt, heilen tiefere Verletzungen meist unvollständig und können die mechanischen Eigenschaften der Oberfläche dauerhaft verändern.

15. Die Gelenkkapsel (Capsula articularis) ist eine sackartige Bindegewebshülle, die sich um die Gelenkflächen an den Knochen befestigt und das Gelenk nach außen abschließt.

16. Ihre Ansatzlinie verläuft meist nahe dem Rand des Gelenkknorpels, kann sich in manchen Gelenken jedoch weiter entfernt befinden und dadurch zusätzliche Knochenflächen in den Gelenkraum einbeziehen.

17. Die Spannung der Kapsel ist an die Aufgabe des jeweiligen Gelenks angepasst: Eine straffe Kapsel erhöht die Stabilität, eine weite und gefaltete Kapsel erlaubt größere Bewegungen.

18. In ihrer Wand werden eine äußere Faserschicht und eine innere Synovialschicht unterschieden, die sich sowohl in ihrem Aufbau als auch in ihrer Funktion unterscheiden.

19. Außen besteht die Fasermembran (Membrana fibrosa) aus straffem kollagenem Bindegewebe und hält die gelenkbildenden Knochen mechanisch zusammen.

20. Ihre Fasern verlaufen teils ringförmig, teils in Richtung der zu erwartenden Zugkräfte und widerstehen dadurch einer Dehnung der Kapsel sowie einem Auseinanderweichen der Knochen.

21. Stellenweise verdickt sich die Faserschicht zu Kapselbändern, die bestimmte Bewegungen führen und Ausweichbewegungen in andere Richtungen begrenzen.

22. Ihre Innenfläche wird von der Synovialmembran (Membrana synovialis) bedeckt, die mit Ausnahme der Knorpelflächen nahezu die gesamte Wand des Gelenkraums auskleidet.

23. In ihrem dünnen, gefäßreichen Bindegewebe liegen unterschiedliche Zellen, die einerseits Zelltrümmer beseitigen und andererseits Bestandteile der Gelenkflüssigkeit bilden.

24. Die Synovialmembran kann Falten und Zotten bilden, die ihre Oberfläche vergrößern und sich während der Bewegung an die wechselnde Form des Gelenkraums anpassen.

25. In manchen Falten lagert sich Fettgewebe ein, das während der Bewegung vorübergehend entstehende Freiräume ausfüllt und den Druck zwischen benachbarten Strukturen abpolstert.

26. Die Gelenkhöhle (Cavitas articularis) ist ein anatomisch geschlossener, schmaler Spaltraum zwischen den knorpelbedeckten Gelenkflächen und der Innenfläche der Kapsel.

27. Im gesunden Gelenk enthält sie nur wenig Gelenkflüssigkeit beziehungsweise Synovia und ist daher nicht als weiter, vollständig flüssigkeitsgefüllter Hohlraum zu verstehen.

28. Die Synovia ist eine klare, zähflüssige Substanz, die aus einem vom Blutplasma stammenden Flüssigkeitsanteil und den Produkten der Synovialzellen besteht.

29. Ihre Schmierwirkung vermindert die Reibung zwischen den Knorpelflächen und ermöglicht dadurch selbst unter hoher Belastung eine glatte und energiesparende Bewegung.

30. Gleichzeitig transportiert sie Nährstoffe zum gefäßlosen Knorpel und nimmt dessen Stoffwechselprodukte auf, die anschließend über die Synovialmembran entfernt werden.

31. Der Druck in dem durch die Kapsel luftdicht umschlossenen Gelenkraum liegt gewöhnlich unter dem äußeren Luftdruck, was zum Zusammenhalt der Gelenkflächen beiträgt.

32. Diese Haftwirkung reicht allein nicht zur Sicherung des Gelenks aus, erhöht jedoch ergänzend zur Wirkung von Kapsel, Bändern und Muskeln dessen Stabilität.

33. Während einer Bewegung gleiten die Gelenkflächen nicht einfach gegeneinander, sondern verbinden abhängig von der Gelenkform gewöhnlich Roll- und Gleitbewegungen.

34. Dabei werden einzelne Kapselabschnitte gespannt, während andere erschlaffen oder sich in Falten legen, damit sie nicht zwischen die bewegten Flächen geraten.

35. Die Funktionsfähigkeit eines Gelenks beruht somit auf dem abgestimmten Zusammenwirken der Knorpelflächen, der zweischichtigen Kapsel, der Synovia und der Druckverhältnisse im Gelenkraum.