7.1.3 – Párhuzamos és sorba kapcsolt érpályák, csodahálózatok – Parallel- und Serienschaltung, Wundernetze
1. Az érrendszer elágazásai olyan hálózatot alkotnak, amelyben egyes érszakaszok sorosan, mások párhuzamosan kapcsolódnak egymáshoz. – Die Verzweigungen des Gefäßsystems bilden ein Netzwerk, in dem manche Gefäßabschnitte in Reihe und andere parallel miteinander verbunden sind.
2. Soros kapcsolás esetén ugyanaz a vérmennyiség egymást követően több különböző érszakaszon vagy szerven halad keresztül. – Bei einer Reihenschaltung durchströmt dieselbe Blutmenge nacheinander mehrere unterschiedliche Gefäßabschnitte oder Organe.
3. A teljes keringés alapvető soros egysége a jobb szívfél, a tüdőkeringés, a bal szívfél és a nagy vérkör egymást követő rendszere. – Die grundlegende Reiheneinheit des gesamten Kreislaufs besteht aus rechter Herzhälfte, Lungenkreislauf, linker Herzhälfte und nachfolgendem Körperkreislauf.
4. Mivel ezen az útvonalon nincs kerülőág, tartós egyensúlyban valamennyi felsorolt szakaszon azonos perctérfogatnak kell áthaladnia. – Da auf diesem Weg kein Umgehungsast besteht, muss im dauerhaften Gleichgewicht durch alle genannten Abschnitte dasselbe Herzzeitvolumen fließen.
5. Sorosan kapcsolt érszakaszok esetén az egyes ellenállások összeadódnak, ezért minden további szűk vagy hosszú szakasz növeli az összellenállást. – Bei hintereinandergeschalteten Gefäßabschnitten addieren sich die einzelnen Widerstände, sodass jeder zusätzliche enge oder lange Abschnitt den Gesamtwiderstand erhöht.
6. Egy szerv mikrokeringésében rendszerint az artéria, az arteriola, a kapilláris, a venula és a véna szintén egymás után kapcsolódik. – In der Mikrozirkulation eines Organs sind gewöhnlich auch Arterie, Arteriole, Kapillare, Venole und Vene hintereinandergeschaltet.
7. Az egymást követő szakaszok közül az arteriolák fejtik ki a legnagyobb szabályozható ellenállást, ezért döntően befolyásolják a teljes szervi átáramlást. – Unter den aufeinanderfolgenden Abschnitten üben die Arteriolen den größten regulierbaren Widerstand aus und beeinflussen daher entscheidend die gesamte Organdurchblutung.
8. Párhuzamos kapcsoláskor a vér egy közös artériás forrásból több elágazó útvonalra oszlik, majd különböző szervek áthaladása után ismét a vénás rendszerben egyesül. – Bei einer Parallelschaltung verteilt sich das Blut aus einer gemeinsamen arteriellen Quelle auf mehrere verzweigte Wege und vereinigt sich nach der Passage verschiedener Organe wieder im Venensystem.
9. A nagy vérkör legtöbb szerve párhuzamosan kapcsolódik az aorta és az üres vénák közé, így mindegyik viszonylag hasonló artériás vért kap. – Die meisten Organe des Körperkreislaufs sind parallel zwischen Aorta und Hohlvenen geschaltet, sodass jedes von ihnen vergleichsweise ähnliches arterielles Blut erhält.
10. Ennek az elrendezésnek köszönhetően az agy, a szív, a vese, a bél és a vázizmok véráramlása egymástól nagyrészt függetlenül szabályozható. – Durch diese Anordnung kann die Durchblutung von Gehirn, Herz, Niere, Darm und Skelettmuskulatur weitgehend unabhängig voneinander reguliert werden.
11. Egyetlen szerv arterioláinak összehúzódása elsősorban az adott szerv véráramlását csökkenti, miközben a többi párhuzamos ág továbbra is nyitva maradhat. – Die Kontraktion der Arteriolen eines einzelnen Organs vermindert vor allem dessen eigene Durchblutung, während die übrigen parallelen Äste weiterhin offen bleiben können.
12. Párhuzamos ágak hozzáadása csökkenti a teljes perifériás ellenállást, mert a vér számára több egyidejű áramlási út áll rendelkezésre. – Das Hinzufügen paralleler Äste senkt den gesamten peripheren Widerstand, weil dem Blut mehrere gleichzeitig nutzbare Strömungswege zur Verfügung stehen.
13. Emiatt a teljes érrendszeri ellenállás kisebb, mint bármelyik különálló párhuzamos ág ellenállása, jóllehet az egyes szervekben jelentős helyi ellenállás lehet. – Deshalb ist der Gesamtwiderstand des Gefäßsystems geringer als der Widerstand jedes einzelnen parallelen Astes, obwohl in einzelnen Organen ein erheblicher lokaler Widerstand bestehen kann.
14. A párhuzamos elrendezés lehetővé teszi a perctérfogat gyors újraelosztását, például fizikai terheléskor a működő izmok javára és az emésztőszervek rovására. – Die parallele Anordnung ermöglicht eine rasche Umverteilung des Herzzeitvolumens, beispielsweise bei körperlicher Belastung zugunsten der arbeitenden Muskeln und zulasten der Verdauungsorgane.
15. Bár a szervek többsége párhuzamosan kapja vérét, bizonyos funkcionális kapcsolatokban két kapillárishálózat sorosan helyezkedik el egymás mögött. – Obwohl die meisten Organe parallel mit Blut versorgt werden, liegen in bestimmten funktionellen Verbindungen zwei Kapillarnetze hintereinander.
16. Az olyan érrendszeri elrendezést, amelyben a vér két hajszálérhálózaton halad át anélkül, hogy közben visszatérne a szívhez, csodahálózatnak nevezik. – Eine Gefäßanordnung, bei der das Blut zwei Kapillarnetze durchströmt, ohne zwischenzeitlich zum Herzen zurückzukehren, wird als Wundernetz bezeichnet.
17. Tágabb értelemben két típust különböztetünk meg aszerint, hogy a két kapillárishálózatot artériás vagy vénás jellegű ér köti-e össze. – Im weiteren Sinne unterscheidet man zwei Typen danach, ob die beiden Kapillarnetze durch ein arterielles oder ein venöses Gefäß miteinander verbunden sind.
18. Artériás csodahálózatban egy artéria először kapillárisokra oszlik, majd ezek ismét egy artériás jellegű elvezető érben egyesülnek, amely újabb kapillárishálózatot képezhet. – In einem arteriellen Wundernetz teilt sich eine Arterie zunächst in Kapillaren, die sich anschließend wieder zu einem arteriellen Abflussgefäß vereinigen, das ein weiteres Kapillarnetz bilden kann.
19. Ennek klasszikus emberi példája a vesetestecske glomerulusa, amelyben az afferens arteriola kapillárishurkokra ágazik, azok pedig az efferens arteriolában egyesülnek. – Ein klassisches Beispiel beim Menschen ist der Glomerulus des Nierenkörperchens, in dem sich die afferente Arteriole in Kapillarschlingen aufteilt, die sich in der efferenten Arteriole wieder vereinigen.
20. Az afferens és efferens arteriola közé iktatott glomeruláris kapillárisokban viszonylag magas hidrosztatikai nyomás uralkodik, amely elősegíti a vérplazma szűrését. – In den zwischen afferenter und efferenter Arteriole liegenden glomerulären Kapillaren herrscht ein relativ hoher hydrostatischer Druck, der die Filtration des Blutplasmas begünstigt.
21. Az efferens arteriola ezt követően a kérgi nefronok körül peritubuláris kapillárisokra, a velőállományban pedig hosszú egyenes erekre oszlik. – Anschließend teilt sich die efferente Arteriole um die kortikalen Nephrone in peritubuläre Kapillaren und im Nierenmark in lange gerade Gefäße auf.
22. Így a vesében az első kapillárishálózat főként szűr, míg a második a tubulusokkal folytatott visszaszívást és kiválasztást szolgálja. – Auf diese Weise dient das erste Kapillarnetz der Niere vor allem der Filtration, während das zweite die Rückresorption und Sekretion im Austausch mit den Tubuli ermöglicht.
23. Vénás csodahálózat, más néven kapuér-rendszer esetén az első kapillárishálózatból összegyűlő vér egy portális vénán keresztül jut a második kapillárishálózatba. – Bei einem venösen Wundernetz, auch Pfortadersystem genannt, gelangt das aus dem ersten Kapillarnetz gesammelte Blut über eine Portalvene in ein zweites Kapillarnetz.
24. A máj kapuér-rendszerében a gyomor, a belek, a hasnyálmirigy és a lép kapillárisaiból származó vér a májkapuvénában (vena portae hepatis) egyesül. – Im Pfortadersystem der Leber vereinigt sich das Blut aus den Kapillaren von Magen, Darm, Bauchspeicheldrüse und Milz in der Leberpfortader (Vena portae hepatis).
25. A kapuvéna a májban ismét elágazik, és a májlebenykék szinuszoidjaiban olyan második hajszálérhálózatot hoz létre, amely közvetlenül érintkezik a májsejtekkel. – Die Pfortader verzweigt sich in der Leber erneut und bildet in den Sinusoiden der Leberläppchen ein zweites Kapillarnetz, das in unmittelbarem Kontakt mit den Leberzellen steht.
26. Ez a soros elrendezés biztosítja, hogy a bélből felszívódott tápanyagok, gyógyszerek és esetleges méreganyagok először a máj anyagcsere-folyamatain menjenek keresztül. – Diese Reihenschaltung gewährleistet, dass aus dem Darm aufgenommene Nährstoffe, Arzneistoffe und mögliche Giftstoffe zunächst die Stoffwechselprozesse der Leber durchlaufen.
27. Egy másik vénás kapuér-rendszer a hipotalamusz és az agyalapi mirigy elülső lebenye között található, ahol kis vérmennyiség szállít nagy koncentrációjú szabályozó hormonokat. – Ein weiteres venöses Pfortadersystem liegt zwischen Hypothalamus und Hypophysenvorderlappen, wo eine geringe Blutmenge hoch konzentrierte Steuerhormone transportiert.
28. A kapuerek révén a hormonok hígulás nélkül, gyorsan jutnak el az első kapillárishálózatból a közvetlenül szabályozandó második hálózat sejtjeihez. – Durch die Portalgefäße gelangen die Hormone ohne wesentliche Verdünnung rasch vom ersten Kapillarnetz zu den Zellen des unmittelbar zu regulierenden zweiten Netzes.
29. A csodahálózatok tehát nem anatómiai különlegességek önmagukért, hanem két egymást követő anyagcsere- vagy szabályozási lépés pontos összekapcsolását szolgáló érrendszeri megoldások. – Wundernetze sind somit keine anatomischen Besonderheiten um ihrer selbst willen, sondern Gefäßanordnungen, die zwei aufeinanderfolgende Stoffwechsel- oder Regulationsschritte gezielt miteinander verbinden.
30. A soros és párhuzamos kapcsolások együttesen teszik lehetővé, hogy a keringés egyszerre őrizze meg a teljes véráramlás folytonosságát és alkalmazkodjon az egyes szervek eltérő igényeihez. – Das Zusammenwirken von Reihen- und Parallelschaltungen ermöglicht es dem Kreislauf, zugleich die Kontinuität des gesamten Blutstroms zu erhalten und sich an die unterschiedlichen Bedürfnisse einzelner Organe anzupassen.
(aufklappen)magyar
1. Az érrendszer elágazásai olyan hálózatot alkotnak, amelyben egyes érszakaszok sorosan, mások párhuzamosan kapcsolódnak egymáshoz.
2. Soros kapcsolás esetén ugyanaz a vérmennyiség egymást követően több különböző érszakaszon vagy szerven halad keresztül.
3. A teljes keringés alapvető soros egysége a jobb szívfél, a tüdőkeringés, a bal szívfél és a nagy vérkör egymást követő rendszere.
4. Mivel ezen az útvonalon nincs kerülőág, tartós egyensúlyban valamennyi felsorolt szakaszon azonos perctérfogatnak kell áthaladnia.
5. Sorosan kapcsolt érszakaszok esetén az egyes ellenállások összeadódnak, ezért minden további szűk vagy hosszú szakasz növeli az összellenállást.
6. Egy szerv mikrokeringésében rendszerint az artéria, az arteriola, a kapilláris, a venula és a véna szintén egymás után kapcsolódik.
7. Az egymást követő szakaszok közül az arteriolák fejtik ki a legnagyobb szabályozható ellenállást, ezért döntően befolyásolják a teljes szervi átáramlást.
8. Párhuzamos kapcsoláskor a vér egy közös artériás forrásból több elágazó útvonalra oszlik, majd különböző szervek áthaladása után ismét a vénás rendszerben egyesül.
9. A nagy vérkör legtöbb szerve párhuzamosan kapcsolódik az aorta és az üres vénák közé, így mindegyik viszonylag hasonló artériás vért kap.
10. Ennek az elrendezésnek köszönhetően az agy, a szív, a vese, a bél és a vázizmok véráramlása egymástól nagyrészt függetlenül szabályozható.
11. Egyetlen szerv arterioláinak összehúzódása elsősorban az adott szerv véráramlását csökkenti, miközben a többi párhuzamos ág továbbra is nyitva maradhat.
12. Párhuzamos ágak hozzáadása csökkenti a teljes perifériás ellenállást, mert a vér számára több egyidejű áramlási út áll rendelkezésre.
13. Emiatt a teljes érrendszeri ellenállás kisebb, mint bármelyik különálló párhuzamos ág ellenállása, jóllehet az egyes szervekben jelentős helyi ellenállás lehet.
14. A párhuzamos elrendezés lehetővé teszi a perctérfogat gyors újraelosztását, például fizikai terheléskor a működő izmok javára és az emésztőszervek rovására.
15. Bár a szervek többsége párhuzamosan kapja vérét, bizonyos funkcionális kapcsolatokban két kapillárishálózat sorosan helyezkedik el egymás mögött.
16. Az olyan érrendszeri elrendezést, amelyben a vér két hajszálérhálózaton halad át anélkül, hogy közben visszatérne a szívhez, csodahálózatnak nevezik.
17. Tágabb értelemben két típust különböztetünk meg aszerint, hogy a két kapillárishálózatot artériás vagy vénás jellegű ér köti-e össze.
18. Artériás csodahálózatban egy artéria először kapillárisokra oszlik, majd ezek ismét egy artériás jellegű elvezető érben egyesülnek, amely újabb kapillárishálózatot képezhet.
19. Ennek klasszikus emberi példája a vesetestecske glomerulusa, amelyben az afferens arteriola kapillárishurkokra ágazik, azok pedig az efferens arteriolában egyesülnek.
20. Az afferens és efferens arteriola közé iktatott glomeruláris kapillárisokban viszonylag magas hidrosztatikai nyomás uralkodik, amely elősegíti a vérplazma szűrését.
21. Az efferens arteriola ezt követően a kérgi nefronok körül peritubuláris kapillárisokra, a velőállományban pedig hosszú egyenes erekre oszlik.
22. Így a vesében az első kapillárishálózat főként szűr, míg a második a tubulusokkal folytatott visszaszívást és kiválasztást szolgálja.
23. Vénás csodahálózat, más néven kapuér-rendszer esetén az első kapillárishálózatból összegyűlő vér egy portális vénán keresztül jut a második kapillárishálózatba.
24. A máj kapuér-rendszerében a gyomor, a belek, a hasnyálmirigy és a lép kapillárisaiból származó vér a májkapuvénában (vena portae hepatis) egyesül.
25. A kapuvéna a májban ismét elágazik, és a májlebenykék szinuszoidjaiban olyan második hajszálérhálózatot hoz létre, amely közvetlenül érintkezik a májsejtekkel.
26. Ez a soros elrendezés biztosítja, hogy a bélből felszívódott tápanyagok, gyógyszerek és esetleges méreganyagok először a máj anyagcsere-folyamatain menjenek keresztül.
27. Egy másik vénás kapuér-rendszer a hipotalamusz és az agyalapi mirigy elülső lebenye között található, ahol kis vérmennyiség szállít nagy koncentrációjú szabályozó hormonokat.
28. A kapuerek révén a hormonok hígulás nélkül, gyorsan jutnak el az első kapillárishálózatból a közvetlenül szabályozandó második hálózat sejtjeihez.
29. A csodahálózatok tehát nem anatómiai különlegességek önmagukért, hanem két egymást követő anyagcsere- vagy szabályozási lépés pontos összekapcsolását szolgáló érrendszeri megoldások.
30. A soros és párhuzamos kapcsolások együttesen teszik lehetővé, hogy a keringés egyszerre őrizze meg a teljes véráramlás folytonosságát és alkalmazkodjon az egyes szervek eltérő igényeihez.
(aufklappen)német
1. Die Verzweigungen des Gefäßsystems bilden ein Netzwerk, in dem manche Gefäßabschnitte in Reihe und andere parallel miteinander verbunden sind.
2. Bei einer Reihenschaltung durchströmt dieselbe Blutmenge nacheinander mehrere unterschiedliche Gefäßabschnitte oder Organe.
3. Die grundlegende Reiheneinheit des gesamten Kreislaufs besteht aus rechter Herzhälfte, Lungenkreislauf, linker Herzhälfte und nachfolgendem Körperkreislauf.
4. Da auf diesem Weg kein Umgehungsast besteht, muss im dauerhaften Gleichgewicht durch alle genannten Abschnitte dasselbe Herzzeitvolumen fließen.
5. Bei hintereinandergeschalteten Gefäßabschnitten addieren sich die einzelnen Widerstände, sodass jeder zusätzliche enge oder lange Abschnitt den Gesamtwiderstand erhöht.
6. In der Mikrozirkulation eines Organs sind gewöhnlich auch Arterie, Arteriole, Kapillare, Venole und Vene hintereinandergeschaltet.
7. Unter den aufeinanderfolgenden Abschnitten üben die Arteriolen den größten regulierbaren Widerstand aus und beeinflussen daher entscheidend die gesamte Organdurchblutung.
8. Bei einer Parallelschaltung verteilt sich das Blut aus einer gemeinsamen arteriellen Quelle auf mehrere verzweigte Wege und vereinigt sich nach der Passage verschiedener Organe wieder im Venensystem.
9. Die meisten Organe des Körperkreislaufs sind parallel zwischen Aorta und Hohlvenen geschaltet, sodass jedes von ihnen vergleichsweise ähnliches arterielles Blut erhält.
10. Durch diese Anordnung kann die Durchblutung von Gehirn, Herz, Niere, Darm und Skelettmuskulatur weitgehend unabhängig voneinander reguliert werden.
11. Die Kontraktion der Arteriolen eines einzelnen Organs vermindert vor allem dessen eigene Durchblutung, während die übrigen parallelen Äste weiterhin offen bleiben können.
12. Das Hinzufügen paralleler Äste senkt den gesamten peripheren Widerstand, weil dem Blut mehrere gleichzeitig nutzbare Strömungswege zur Verfügung stehen.
13. Deshalb ist der Gesamtwiderstand des Gefäßsystems geringer als der Widerstand jedes einzelnen parallelen Astes, obwohl in einzelnen Organen ein erheblicher lokaler Widerstand bestehen kann.
14. Die parallele Anordnung ermöglicht eine rasche Umverteilung des Herzzeitvolumens, beispielsweise bei körperlicher Belastung zugunsten der arbeitenden Muskeln und zulasten der Verdauungsorgane.
15. Obwohl die meisten Organe parallel mit Blut versorgt werden, liegen in bestimmten funktionellen Verbindungen zwei Kapillarnetze hintereinander.
16. Eine Gefäßanordnung, bei der das Blut zwei Kapillarnetze durchströmt, ohne zwischenzeitlich zum Herzen zurückzukehren, wird als Wundernetz bezeichnet.
17. Im weiteren Sinne unterscheidet man zwei Typen danach, ob die beiden Kapillarnetze durch ein arterielles oder ein venöses Gefäß miteinander verbunden sind.
18. In einem arteriellen Wundernetz teilt sich eine Arterie zunächst in Kapillaren, die sich anschließend wieder zu einem arteriellen Abflussgefäß vereinigen, das ein weiteres Kapillarnetz bilden kann.
19. Ein klassisches Beispiel beim Menschen ist der Glomerulus des Nierenkörperchens, in dem sich die afferente Arteriole in Kapillarschlingen aufteilt, die sich in der efferenten Arteriole wieder vereinigen.
20. In den zwischen afferenter und efferenter Arteriole liegenden glomerulären Kapillaren herrscht ein relativ hoher hydrostatischer Druck, der die Filtration des Blutplasmas begünstigt.
21. Anschließend teilt sich die efferente Arteriole um die kortikalen Nephrone in peritubuläre Kapillaren und im Nierenmark in lange gerade Gefäße auf.
22. Auf diese Weise dient das erste Kapillarnetz der Niere vor allem der Filtration, während das zweite die Rückresorption und Sekretion im Austausch mit den Tubuli ermöglicht.
23. Bei einem venösen Wundernetz, auch Pfortadersystem genannt, gelangt das aus dem ersten Kapillarnetz gesammelte Blut über eine Portalvene in ein zweites Kapillarnetz.
24. Im Pfortadersystem der Leber vereinigt sich das Blut aus den Kapillaren von Magen, Darm, Bauchspeicheldrüse und Milz in der Leberpfortader (Vena portae hepatis).
25. Die Pfortader verzweigt sich in der Leber erneut und bildet in den Sinusoiden der Leberläppchen ein zweites Kapillarnetz, das in unmittelbarem Kontakt mit den Leberzellen steht.
26. Diese Reihenschaltung gewährleistet, dass aus dem Darm aufgenommene Nährstoffe, Arzneistoffe und mögliche Giftstoffe zunächst die Stoffwechselprozesse der Leber durchlaufen.
27. Ein weiteres venöses Pfortadersystem liegt zwischen Hypothalamus und Hypophysenvorderlappen, wo eine geringe Blutmenge hoch konzentrierte Steuerhormone transportiert.
28. Durch die Portalgefäße gelangen die Hormone ohne wesentliche Verdünnung rasch vom ersten Kapillarnetz zu den Zellen des unmittelbar zu regulierenden zweiten Netzes.
29. Wundernetze sind somit keine anatomischen Besonderheiten um ihrer selbst willen, sondern Gefäßanordnungen, die zwei aufeinanderfolgende Stoffwechsel- oder Regulationsschritte gezielt miteinander verbinden.
30. Das Zusammenwirken von Reihen- und Parallelschaltungen ermöglicht es dem Kreislauf, zugleich die Kontinuität des gesamten Blutstroms zu erhalten und sich an die unterschiedlichen Bedürfnisse einzelner Organe anzupassen.