5.13 – A medencefenék és a gát izmai – Beckenboden- und Dammmuskulatur
1. A medencefenék a medenceüreg alsó, izmos-kötőszövetes lezárása, amely a törzs legmélyebb pontján helyezkedik el. – Der Beckenboden ist der untere, muskulär-bindegewebige Verschluss der Beckenhöhle und liegt am tiefsten Punkt des Rumpfes.
2. Feladata, hogy alulról megtámassza a medencei szerveket, és zárva tartsa a medence alsó nyílását. – Seine Aufgabe besteht darin, die Beckenorgane von unten zu stützen und den unteren Beckenausgang (Apertura pelvis inferior) verschlossen zu halten.
3. A medence alsó nyílását ferde helyzetű, rombusz alakú terület határolja. – Die untere Beckenöffnung wird von einem schräg gestellten, rautenförmigen Gebiet begrenzt.
4. Ezt a rombusz alakú, izmokkal kitöltött területet nevezzük gátnak. – Dieses rautenförmige, mit Muskeln ausgefüllte Gebiet bezeichnen wir als Damm (Perineum).
5. A gát tehát a két comb, a szeméremcsont és a farokcsont közötti lágyrészes tájék. – Der Damm ist somit die weichteilige Region zwischen den beiden Oberschenkeln, dem Schambein und dem Steißbein.
6. A két ülőcsonti gumó között húzott képzeletbeli vonal a gátat két háromszögre osztja. – Eine gedachte Linie zwischen den beiden Sitzbeinhöckern (Tuber ischiadicum) teilt den Damm in zwei Dreiecke.
7. Az elülső, húgy-ivari háromszögben foglalnak helyet a húgycső és a nemi szervek nyílásai. – Im vorderen, urogenitalen Dreieck (Trigonum urogenitale) liegen die Öffnungen der Harnröhre und der Geschlechtsorgane.
8. A hátsó, végbéltáji háromszög közepén nyílik a végbélnyílás. – In der Mitte des hinteren, analen Dreiecks (Trigonum anale) mündet der After (Anus).
9. A medencefenék izomzata három, egymás fölött elhelyezkedő rétegből épül fel. – Die Muskulatur des Beckenbodens ist aus drei übereinanderliegenden Schichten aufgebaut.
10. A legmélyebb és legerősebb réteget medencerekesznek nevezzük. – Die tiefste und kräftigste Schicht nennen wir Beckendiaphragma (Diaphragma pelvis).
11. A medencerekesz tölcsér alakú, és lefelé, a végbélnyílás felé szűkül. – Das Beckendiaphragma ist trichterförmig und verengt sich nach unten zum After hin.
12. Legfontosabb izma a nagy kiterjedésű, páros végbélemelő izom. – Sein wichtigster Muskel ist der großflächige, paarige Afterheber (Musculus levator ani).
13. Ez az izom a medence oldalfaláról ered, és a farokcsonthoz, valamint a másik oldali izom rostjaihoz tapad. – Dieser Muskel entspringt an der seitlichen Beckenwand und setzt am Steißbein sowie an den Fasern des gegenseitigen Muskels an.
14. A végbélemelő izomnak három, egymásba folyó részét különítjük el eredésük szerint. – Am Afterheber unterscheiden wir nach ihrem Ursprung drei ineinander übergehende Teile.
15. Az egyik rész a szeméremcsontról indul, és hurok formájában megkerüli a végbelet. – Ein Teil zieht vom Schambein aus und umschlingt schlingenförmig den Mastdarm (Musculus puborectalis).
16. Ez a hurok hátulról előrehúzza a végbelet, és így fontos szerepe van a székletvisszatartásban. – Diese Schlinge zieht den Mastdarm nach vorne und spielt dadurch eine wichtige Rolle bei der Stuhlkontinenz.
17. A másik két rész a szeméremcsontot, illetve a csípőcsontot köti össze a farokcsonttal. – Die beiden anderen Teile verbinden das Schambein bzw. das Darmbein mit dem Steißbein (Musculus pubococcygeus und Musculus iliococcygeus).
18. A medencerekesz hátsó részét egy kisebb, háromszög alakú izom, a farokcsonti izom egészíti ki. – Den hinteren Teil des Beckendiaphragmas ergänzt ein kleinerer, dreieckiger Muskel, der Steißbeinmuskel (Musculus ischiococcygeus).
19. A tölcsér alakú izomlemez elülső részén rés marad a húgycső és a nemi szervek átlépéséhez. – Im vorderen Teil der trichterförmigen Muskelplatte bleibt ein Spalt für den Durchtritt der Harnröhre und der Geschlechtsorgane (Hiatus urogenitalis).
20. A medencerekeszt felül és alul is egy-egy kötőszövetes lemez, izompólya borítja. – Das Beckendiaphragma wird oben und unten von je einer bindegewebigen Platte, einer Faszie, bedeckt.
21. A második, középső réteg csak a húgy-ivari háromszög területére korlátozódik. – Die zweite, mittlere Schicht beschränkt sich nur auf das Gebiet des urogenitalen Dreiecks.
22. Ezt a réteget húgy-ivari rekesznek nevezzük. – Diese Schicht bezeichnen wir als Urogenitaldiaphragma (Diaphragma urogenitale).
23. A húgy-ivari rekesz a két szeméremcsonti ág között kifeszülő, vízszintes izmos-kötőszövetes lemez. – Das Urogenitaldiaphragma ist eine zwischen den beiden Schambeinästen ausgespannte, waagerechte muskulär-bindegewebige Platte.
24. Fő izma a haránt irányban futó, mély gátizom. – Sein Hauptmuskel ist der quer verlaufende, tiefe Dammmuskel (Musculus transversus perinei profundus).
25. Ez az izom megtámasztja a húgy-ivari háromszöget, és rögzíti a medencefenék középső pontját. – Dieser Muskel stützt das urogenitale Dreieck und fixiert den mittleren Punkt des Beckenbodens.
26. A mély gátizom rostjai körülveszik a húgycsövet, és így alkotják annak akaratlagos záróizmát. – Die Fasern des tiefen Dammmuskels umgeben die Harnröhre und bilden so ihren willkürlichen Schließmuskel (Musculus sphincter urethrae externus).
27. Ennek a záróizomnak köszönhetően tudjuk akaratunkkal késleltetni a vizeletürítést. – Diesem Schließmuskel verdanken wir es, dass wir das Wasserlassen willentlich hinauszögern können.
28. Nőknél a húgy-ivari rekeszt a húgycső mellett a hüvely is átfúrja. – Bei Frauen wird das Urogenitaldiaphragma neben der Harnröhre auch von der Scheide (Vagina) durchbohrt.
29. Férfiaknál ezen a rétegen csak a húgycső halad át. – Bei Männern zieht durch diese Schicht nur die Harnröhre hindurch.
30. A húgy-ivari rekeszt szintén felső és alsó kötőszövetes lemez zárja közre. – Auch das Urogenitaldiaphragma wird von einer oberen und einer unteren Bindegewebsplatte eingefasst.
31. A harmadik, legfelületesebb réteget a bőr alatt fekvő gátizmok alkotják. – Die dritte, oberflächlichste Schicht bilden die unter der Haut liegenden Dammmuskeln.
32. Ehhez a réteghez tartozik a felületes haránt gátizom, amely megerősíti a gát középpontját. – Zu dieser Schicht gehört der oberflächliche quere Dammmuskel (Musculus transversus perinei superficialis), der den Mittelpunkt des Damms verstärkt.
33. A gát középpontjában az izmok és az inak egy közös rögzülési helyen, a gátközpontban találkoznak. – Im Mittelpunkt des Damms treffen sich die Muskeln und die Sehnen an einer gemeinsamen Verankerungsstelle, dem Dammzentrum (Centrum tendineum perinei).
34. A gátközpont egy szívós, inas csomópont, amely a medencefenék statikai kulcspontja. – Das Dammzentrum ist ein derber, sehniger Knotenpunkt und stellt den statischen Schlüsselpunkt des Beckenbodens dar.
35. A felületes rétegben találhatók a merevedő testekhez kapcsolódó, azok vérteltségét segítő izmok is. – In der oberflächlichen Schicht liegen auch die mit den Schwellkörpern verbundenen Muskeln, die deren Blutfüllung unterstützen.
36. Az egyik izom a húgycső, illetve a hüvelybemenet körüli szivacsos testet fogja körül. – Der eine Muskel umgreift den schwammigen Körper um die Harnröhre bzw. den Scheideneingang (Musculus bulbospongiosus).
37. A másik izom az ülőcsontról a barlangos testre húzódik, és préseli azt. – Der andere Muskel zieht vom Sitzbein zum Schwellkörper und presst diesen zusammen (Musculus ischiocavernosus).
38. Ezek az izmok a nemi működésben, az erekció és az ejakuláció során játszanak szerepet. – Diese Muskeln spielen bei der Geschlechtsfunktion, während der Erektion und der Ejakulation, eine Rolle.
39. A hátsó háromszög legfontosabb izma a végbélnyílást gyűrűként körülvevő külső végbélzáró izom. – Der wichtigste Muskel des hinteren Dreiecks ist der ringförmig den After umgebende äußere Afterschließmuskel (Musculus sphincter ani externus).
40. Ez az akaratlagos záróizom felelős a széklet visszatartásáért egészen az ürítés pillanatáig. – Dieser willkürliche Schließmuskel ist für das Zurückhalten des Stuhls bis zum Zeitpunkt der Entleerung verantwortlich.
41. A medencefenék egyik legfontosabb feladata a medencei szervek megtartása és megtámasztása. – Eine der wichtigsten Aufgaben des Beckenbodens ist das Halten und Stützen der Beckenorgane.
42. Alulról támasztja meg a húgyhólyagot, a végbelet, illetve nőknél a méhet és a hüvelyt. – Von unten stützt er die Harnblase, den Mastdarm sowie bei Frauen die Gebärmutter und die Scheide.
43. A záróizmok révén biztosítja a vizelet és a széklet szándékos visszatartását. – Über seine Schließmuskeln gewährleistet er das gewollte Zurückhalten von Harn und Stuhl.
44. Amikor a hasüregi nyomás megnő, például köhögéskor vagy emeléskor, a medencefenék ellentart. – Wenn der Druck im Bauchraum ansteigt, etwa beim Husten oder Heben, hält der Beckenboden dagegen.
45. Így a medencefenék a hasprés fontos alkotórésze, amely alulról zárja a hasüreget. – So ist der Beckenboden ein wichtiger Bestandteil der Bauchpresse, der den Bauchraum von unten abschließt.
46. A szülés során a nő medencefeneke rendkívüli módon megnyúlik, hogy a magzat áthaladhasson. – Während der Geburt dehnt sich der Beckenboden der Frau außerordentlich, damit das Kind hindurchtreten kann.
47. A medencefenék izmait a keresztcsonti idegfonatból eredő szeméremideg látja el. – Die Muskeln des Beckenbodens werden vom Schamnerv (Nervus pudendus) versorgt, der aus dem Kreuzbeingeflecht (Plexus sacralis) stammt.
48. Ez az ideg a második, a harmadik és a negyedik keresztcsonti gerincvelői szakaszból kap rostokat. – Dieser Nerv erhält seine Fasern aus dem zweiten, dritten und vierten Kreuzbeinsegment des Rückenmarks.
49. A szeméremideg mozgatórostokat visz az izmokhoz, és érzőrostokat hoz a gát bőréből. – Der Schamnerv führt motorische Fasern zu den Muskeln und bringt sensible Fasern aus der Haut des Damms.
50. A férfi és a női medencefenék felépítése alapvetően hasonló, de a nyílások számában eltér. – Der Aufbau des männlichen und des weiblichen Beckenbodens ist grundsätzlich ähnlich, unterscheidet sich aber in der Zahl der Durchtrittsstellen.
51. A férfi medencefeneket két nyílás, a húgycső és a végbél töri át. – Den männlichen Beckenboden durchbrechen zwei Öffnungen, die Harnröhre und der Mastdarm.
52. A női medencefenéken három nyílás található, mivel a húgycső és a végbél között a hüvely is áthalad. – Der weibliche Beckenboden weist drei Öffnungen auf, da zwischen Harnröhre und Mastdarm auch die Scheide hindurchtritt.
53. A harmadik nyílás miatt a női medencefenék középső része gyengébb és sérülékenyebb. – Wegen dieser dritten Öffnung ist der mittlere Teil des weiblichen Beckenbodens schwächer und verletzlicher.
54. A medencefenék gyengülése vizelet- vagy széklettartási zavarhoz, illetve a szervek süllyedéséhez vezethet. – Eine Schwäche des Beckenbodens kann zu Harn- oder Stuhlinkontinenz sowie zur Senkung der Organe (Descensus) führen.
55. Ezért a célzott medencefenék-torna mind a megelőzésben, mind a gyógyításban kiemelt jelentőségű. – Deshalb kommt dem gezielten Beckenbodentraining sowohl in der Vorbeugung als auch in der Behandlung eine herausragende Bedeutung zu.
(aufklappen)magyar
1. A medencefenék a medenceüreg alsó, izmos-kötőszövetes lezárása, amely a törzs legmélyebb pontján helyezkedik el.
2. Feladata, hogy alulról megtámassza a medencei szerveket, és zárva tartsa a medence alsó nyílását.
3. A medence alsó nyílását ferde helyzetű, rombusz alakú terület határolja.
4. Ezt a rombusz alakú, izmokkal kitöltött területet nevezzük gátnak.
5. A gát tehát a két comb, a szeméremcsont és a farokcsont közötti lágyrészes tájék.
6. A két ülőcsonti gumó között húzott képzeletbeli vonal a gátat két háromszögre osztja.
7. Az elülső, húgy-ivari háromszögben foglalnak helyet a húgycső és a nemi szervek nyílásai.
8. A hátsó, végbéltáji háromszög közepén nyílik a végbélnyílás.
9. A medencefenék izomzata három, egymás fölött elhelyezkedő rétegből épül fel.
10. A legmélyebb és legerősebb réteget medencerekesznek nevezzük.
11. A medencerekesz tölcsér alakú, és lefelé, a végbélnyílás felé szűkül.
12. Legfontosabb izma a nagy kiterjedésű, páros végbélemelő izom.
13. Ez az izom a medence oldalfaláról ered, és a farokcsonthoz, valamint a másik oldali izom rostjaihoz tapad.
14. A végbélemelő izomnak három, egymásba folyó részét különítjük el eredésük szerint.
15. Az egyik rész a szeméremcsontról indul, és hurok formájában megkerüli a végbelet.
16. Ez a hurok hátulról előrehúzza a végbelet, és így fontos szerepe van a székletvisszatartásban.
17. A másik két rész a szeméremcsontot, illetve a csípőcsontot köti össze a farokcsonttal.
18. A medencerekesz hátsó részét egy kisebb, háromszög alakú izom, a farokcsonti izom egészíti ki.
19. A tölcsér alakú izomlemez elülső részén rés marad a húgycső és a nemi szervek átlépéséhez.
20. A medencerekeszt felül és alul is egy-egy kötőszövetes lemez, izompólya borítja.
21. A második, középső réteg csak a húgy-ivari háromszög területére korlátozódik.
22. Ezt a réteget húgy-ivari rekesznek nevezzük.
23. A húgy-ivari rekesz a két szeméremcsonti ág között kifeszülő, vízszintes izmos-kötőszövetes lemez.
24. Fő izma a haránt irányban futó, mély gátizom.
25. Ez az izom megtámasztja a húgy-ivari háromszöget, és rögzíti a medencefenék középső pontját.
26. A mély gátizom rostjai körülveszik a húgycsövet, és így alkotják annak akaratlagos záróizmát.
27. Ennek a záróizomnak köszönhetően tudjuk akaratunkkal késleltetni a vizeletürítést.
28. Nőknél a húgy-ivari rekeszt a húgycső mellett a hüvely is átfúrja.
29. Férfiaknál ezen a rétegen csak a húgycső halad át.
30. A húgy-ivari rekeszt szintén felső és alsó kötőszövetes lemez zárja közre.
31. A harmadik, legfelületesebb réteget a bőr alatt fekvő gátizmok alkotják.
32. Ehhez a réteghez tartozik a felületes haránt gátizom, amely megerősíti a gát középpontját.
33. A gát középpontjában az izmok és az inak egy közös rögzülési helyen, a gátközpontban találkoznak.
34. A gátközpont egy szívós, inas csomópont, amely a medencefenék statikai kulcspontja.
35. A felületes rétegben találhatók a merevedő testekhez kapcsolódó, azok vérteltségét segítő izmok is.
36. Az egyik izom a húgycső, illetve a hüvelybemenet körüli szivacsos testet fogja körül.
37. A másik izom az ülőcsontról a barlangos testre húzódik, és préseli azt.
38. Ezek az izmok a nemi működésben, az erekció és az ejakuláció során játszanak szerepet.
39. A hátsó háromszög legfontosabb izma a végbélnyílást gyűrűként körülvevő külső végbélzáró izom.
40. Ez az akaratlagos záróizom felelős a széklet visszatartásáért egészen az ürítés pillanatáig.
41. A medencefenék egyik legfontosabb feladata a medencei szervek megtartása és megtámasztása.
42. Alulról támasztja meg a húgyhólyagot, a végbelet, illetve nőknél a méhet és a hüvelyt.
43. A záróizmok révén biztosítja a vizelet és a széklet szándékos visszatartását.
44. Amikor a hasüregi nyomás megnő, például köhögéskor vagy emeléskor, a medencefenék ellentart.
45. Így a medencefenék a hasprés fontos alkotórésze, amely alulról zárja a hasüreget.
46. A szülés során a nő medencefeneke rendkívüli módon megnyúlik, hogy a magzat áthaladhasson.
47. A medencefenék izmait a keresztcsonti idegfonatból eredő szeméremideg látja el.
48. Ez az ideg a második, a harmadik és a negyedik keresztcsonti gerincvelői szakaszból kap rostokat.
49. A szeméremideg mozgatórostokat visz az izmokhoz, és érzőrostokat hoz a gát bőréből.
50. A férfi és a női medencefenék felépítése alapvetően hasonló, de a nyílások számában eltér.
51. A férfi medencefeneket két nyílás, a húgycső és a végbél töri át.
52. A női medencefenéken három nyílás található, mivel a húgycső és a végbél között a hüvely is áthalad.
53. A harmadik nyílás miatt a női medencefenék középső része gyengébb és sérülékenyebb.
54. A medencefenék gyengülése vizelet- vagy széklettartási zavarhoz, illetve a szervek süllyedéséhez vezethet.
55. Ezért a célzott medencefenék-torna mind a megelőzésben, mind a gyógyításban kiemelt jelentőségű.
(aufklappen)német
1. Der Beckenboden ist der untere, muskulär-bindegewebige Verschluss der Beckenhöhle und liegt am tiefsten Punkt des Rumpfes.
2. Seine Aufgabe besteht darin, die Beckenorgane von unten zu stützen und den unteren Beckenausgang (Apertura pelvis inferior) verschlossen zu halten.
3. Die untere Beckenöffnung wird von einem schräg gestellten, rautenförmigen Gebiet begrenzt.
4. Dieses rautenförmige, mit Muskeln ausgefüllte Gebiet bezeichnen wir als Damm (Perineum).
5. Der Damm ist somit die weichteilige Region zwischen den beiden Oberschenkeln, dem Schambein und dem Steißbein.
6. Eine gedachte Linie zwischen den beiden Sitzbeinhöckern (Tuber ischiadicum) teilt den Damm in zwei Dreiecke.
7. Im vorderen, urogenitalen Dreieck (Trigonum urogenitale) liegen die Öffnungen der Harnröhre und der Geschlechtsorgane.
8. In der Mitte des hinteren, analen Dreiecks (Trigonum anale) mündet der After (Anus).
9. Die Muskulatur des Beckenbodens ist aus drei übereinanderliegenden Schichten aufgebaut.
10. Die tiefste und kräftigste Schicht nennen wir Beckendiaphragma (Diaphragma pelvis).
11. Das Beckendiaphragma ist trichterförmig und verengt sich nach unten zum After hin.
12. Sein wichtigster Muskel ist der großflächige, paarige Afterheber (Musculus levator ani).
13. Dieser Muskel entspringt an der seitlichen Beckenwand und setzt am Steißbein sowie an den Fasern des gegenseitigen Muskels an.
14. Am Afterheber unterscheiden wir nach ihrem Ursprung drei ineinander übergehende Teile.
15. Ein Teil zieht vom Schambein aus und umschlingt schlingenförmig den Mastdarm (Musculus puborectalis).
16. Diese Schlinge zieht den Mastdarm nach vorne und spielt dadurch eine wichtige Rolle bei der Stuhlkontinenz.
17. Die beiden anderen Teile verbinden das Schambein bzw. das Darmbein mit dem Steißbein (Musculus pubococcygeus und Musculus iliococcygeus).
18. Den hinteren Teil des Beckendiaphragmas ergänzt ein kleinerer, dreieckiger Muskel, der Steißbeinmuskel (Musculus ischiococcygeus).
19. Im vorderen Teil der trichterförmigen Muskelplatte bleibt ein Spalt für den Durchtritt der Harnröhre und der Geschlechtsorgane (Hiatus urogenitalis).
20. Das Beckendiaphragma wird oben und unten von je einer bindegewebigen Platte, einer Faszie, bedeckt.
21. Die zweite, mittlere Schicht beschränkt sich nur auf das Gebiet des urogenitalen Dreiecks.
22. Diese Schicht bezeichnen wir als Urogenitaldiaphragma (Diaphragma urogenitale).
23. Das Urogenitaldiaphragma ist eine zwischen den beiden Schambeinästen ausgespannte, waagerechte muskulär-bindegewebige Platte.
24. Sein Hauptmuskel ist der quer verlaufende, tiefe Dammmuskel (Musculus transversus perinei profundus).
25. Dieser Muskel stützt das urogenitale Dreieck und fixiert den mittleren Punkt des Beckenbodens.
26. Die Fasern des tiefen Dammmuskels umgeben die Harnröhre und bilden so ihren willkürlichen Schließmuskel (Musculus sphincter urethrae externus).
27. Diesem Schließmuskel verdanken wir es, dass wir das Wasserlassen willentlich hinauszögern können.
28. Bei Frauen wird das Urogenitaldiaphragma neben der Harnröhre auch von der Scheide (Vagina) durchbohrt.
29. Bei Männern zieht durch diese Schicht nur die Harnröhre hindurch.
30. Auch das Urogenitaldiaphragma wird von einer oberen und einer unteren Bindegewebsplatte eingefasst.
31. Die dritte, oberflächlichste Schicht bilden die unter der Haut liegenden Dammmuskeln.
32. Zu dieser Schicht gehört der oberflächliche quere Dammmuskel (Musculus transversus perinei superficialis), der den Mittelpunkt des Damms verstärkt.
33. Im Mittelpunkt des Damms treffen sich die Muskeln und die Sehnen an einer gemeinsamen Verankerungsstelle, dem Dammzentrum (Centrum tendineum perinei).
34. Das Dammzentrum ist ein derber, sehniger Knotenpunkt und stellt den statischen Schlüsselpunkt des Beckenbodens dar.
35. In der oberflächlichen Schicht liegen auch die mit den Schwellkörpern verbundenen Muskeln, die deren Blutfüllung unterstützen.
36. Der eine Muskel umgreift den schwammigen Körper um die Harnröhre bzw. den Scheideneingang (Musculus bulbospongiosus).
37. Der andere Muskel zieht vom Sitzbein zum Schwellkörper und presst diesen zusammen (Musculus ischiocavernosus).
38. Diese Muskeln spielen bei der Geschlechtsfunktion, während der Erektion und der Ejakulation, eine Rolle.
39. Der wichtigste Muskel des hinteren Dreiecks ist der ringförmig den After umgebende äußere Afterschließmuskel (Musculus sphincter ani externus).
40. Dieser willkürliche Schließmuskel ist für das Zurückhalten des Stuhls bis zum Zeitpunkt der Entleerung verantwortlich.
41. Eine der wichtigsten Aufgaben des Beckenbodens ist das Halten und Stützen der Beckenorgane.
42. Von unten stützt er die Harnblase, den Mastdarm sowie bei Frauen die Gebärmutter und die Scheide.
43. Über seine Schließmuskeln gewährleistet er das gewollte Zurückhalten von Harn und Stuhl.
44. Wenn der Druck im Bauchraum ansteigt, etwa beim Husten oder Heben, hält der Beckenboden dagegen.
45. So ist der Beckenboden ein wichtiger Bestandteil der Bauchpresse, der den Bauchraum von unten abschließt.
46. Während der Geburt dehnt sich der Beckenboden der Frau außerordentlich, damit das Kind hindurchtreten kann.
47. Die Muskeln des Beckenbodens werden vom Schamnerv (Nervus pudendus) versorgt, der aus dem Kreuzbeingeflecht (Plexus sacralis) stammt.
48. Dieser Nerv erhält seine Fasern aus dem zweiten, dritten und vierten Kreuzbeinsegment des Rückenmarks.
49. Der Schamnerv führt motorische Fasern zu den Muskeln und bringt sensible Fasern aus der Haut des Damms.
50. Der Aufbau des männlichen und des weiblichen Beckenbodens ist grundsätzlich ähnlich, unterscheidet sich aber in der Zahl der Durchtrittsstellen.
51. Den männlichen Beckenboden durchbrechen zwei Öffnungen, die Harnröhre und der Mastdarm.
52. Der weibliche Beckenboden weist drei Öffnungen auf, da zwischen Harnröhre und Mastdarm auch die Scheide hindurchtritt.
53. Wegen dieser dritten Öffnung ist der mittlere Teil des weiblichen Beckenbodens schwächer und verletzlicher.
54. Eine Schwäche des Beckenbodens kann zu Harn- oder Stuhlinkontinenz sowie zur Senkung der Organe (Descensus) führen.
55. Deshalb kommt dem gezielten Beckenbodentraining sowohl in der Vorbeugung als auch in der Behandlung eine herausragende Bedeutung zu.