12.2.4 – A Leydig-sejtek és a vér–here gát – Leydig-Zellen und Blut-Hoden-Schranke
1. A kanyarulatos ondócsatornák közötti kötőszövetes térben helyezkednek el a Leydig-sejtek, amelyek a here hormontermelő, úgynevezett intersticiális sejtjei. – Im bindegewebigen Raum zwischen den gewundenen Hodenkanälchen liegen die Leydig-Zellen, die hormonbildenden sogenannten interstitiellen Zellen des Hodens.
2. Környezetükben laza kötőszövet, hajszálerek, nyirokerek, idegrostok, fibroblasztok és makrofágok találhatók, így az interstícium nem pusztán kitöltőállomány. – In ihrer Umgebung befinden sich lockeres Bindegewebe, Kapillaren, Lymphgefäße, Nervenfasern, Fibroblasten und Makrophagen, sodass das Interstitium nicht lediglich ein Füllgewebe darstellt.
3. Többnyire kisebb csoportokat alkotva, a gazdag hajszálérhálózat közvetlen közelében rendeződnek el, ami megkönnyíti hormonjaik gyors vérbe jutását. – Meist bilden sie kleinere Gruppen in unmittelbarer Nähe des dichten Kapillarnetzes, wodurch ihre Hormone rasch in das Blut gelangen können.
4. Alakjuk rendszerint sokszögletű vagy lekerekített, sejthatáraik azonban a szokványos szövettani metszeteken nem mindig különülnek el élesen. – Ihre Form ist gewöhnlich polygonal oder abgerundet, ihre Zellgrenzen lassen sich in üblichen histologischen Schnitten jedoch nicht immer deutlich erkennen.
5. A sejt közepén elhelyezkedő, kerek mag többnyire világos kromatinállományt és jól látható magvacskát tartalmaz, ami élénk szintetikus működésre utal. – Der zentral gelegene runde Zellkern enthält meist lockeres Chromatin und einen gut sichtbaren Nukleolus, was auf eine ausgeprägte Syntheseaktivität hinweist.
6. Eozinofil festődésű citoplazmájuk viszonylag bőséges, és olyan sejtszervecskékben gazdag, amelyek a szteroidhormonok előállításához szükségesek. – Ihr eosinophil gefärbtes Zytoplasma ist relativ reichlich vorhanden und enthält zahlreiche Zellorganellen, die für die Bildung von Steroidhormonen erforderlich sind.
7. Különösen fejlett bennük a sima felszínű endoplazmatikus retikulum, amelynek membránjaihoz a hormontermelés több fontos enzimje kapcsolódik. – Besonders stark entwickelt ist das glatte endoplasmatische Retikulum, an dessen Membranen mehrere wichtige Enzyme der Hormonsynthese gebunden sind.
8. Nagyszámú mitokondriumuk belső membránja többnyire csőszerű redőket képez, ami a szteroidtermelő sejtek jellegzetes szerkezeti sajátossága. – Die innere Membran ihrer zahlreichen Mitochondrien bildet überwiegend röhrenförmige Falten, was ein typisches Strukturmerkmal steroidbildender Zellen ist.
9. A citoplazmában megfigyelhető lipidcseppek a szteroidhormonok kiindulási anyagául szolgáló koleszterin és annak észterei számára biztosítanak raktárt. – Die im Zytoplasma erkennbaren Lipidtröpfchen speichern Cholesterin und dessen Ester, die als Ausgangsstoffe für die Steroidhormone dienen.
10. Egyes felnőttkori Leydig-sejtekben pálca vagy lemez alakú Reinke-kristályok jelenhetnek meg, amelyek jelenléte jellegzetes, de nem állandó ismertetőjegy. – In manchen Leydig-Zellen Erwachsener können stab- oder plattenförmige Reinke-Kristalle auftreten, deren Vorkommen charakteristisch, jedoch kein konstantes Merkmal ist.
11. Kivezetőcsővel nem rendelkeznek, mivel belső elválasztású sejtek, ezért az általuk termelt hormonok az interstíciális folyadékon keresztül jutnak a hajszálerekbe. – Sie besitzen keinen Ausführungsgang, da sie endokrine Zellen sind, weshalb ihre Hormone über die interstitielle Flüssigkeit in die Kapillaren gelangen.
12. Legfontosabb termékük a tesztoszteron, amely nemcsak a keringésbe kerül, hanem helyileg a csatornák hámjának működését is befolyásolja. – Ihr wichtigstes Produkt ist Testosteron, das nicht nur in den Kreislauf abgegeben wird, sondern auch örtlich die Tätigkeit des Kanälchenepithels beeinflusst.
13. Míg tehát a Leydig-sejtek a csatornák közötti állományban helyezkednek el, addig a Sertoli-sejtek magában az ondócsatorna falában foglalnak helyet. – Während die Leydig-Zellen somit im Gewebe zwischen den Kanälchen liegen, befinden sich die Sertoli-Zellen innerhalb der Wand des Samenkanälchens.
14. E két sejttípus térbeli elkülönülése egyúttal működésük különbségét is tükrözi: az egyik hormonokat termel, a másik a fejlődő ivarsejteket támogatja és elhatárolja. – Die räumliche Trennung dieser beiden Zelltypen spiegelt zugleich ihre unterschiedlichen Aufgaben wider: Der eine bildet Hormone, der andere unterstützt und isoliert die heranreifenden Keimzellen.
15. A vér–here gátat nem a here hajszálereinek fala, hanem a szomszédos Sertoli-sejtek között kialakuló szoros zárókapcsolatok hozzák létre. – Die Blut-Hoden-Schranke wird nicht von den Wänden der Hodenkapillaren, sondern durch dichte Verschlusskontakte zwischen benachbarten Sertoli-Zellen gebildet.
16. Ezek a kapcsolatok övszerűen körülveszik a csatorna belsejét, és folytonos határvonalat képeznek a csírahám mélyebb, illetve lumenhez közelebbi részei között. – Diese Kontakte umgeben das Innere des Kanälchens gürtelförmig und bilden eine durchgehende Grenze zwischen den tieferen und den lumenwärts gelegenen Teilen des Keimepithels.
17. Ennek következtében a kanyarulatos ondócsatorna hámja bazális és adluminális rekeszre oszlik, amelyek anyagösszetétele és sejttartalma eltér egymástól. – Dadurch wird das Epithel des gewundenen Samenkanälchens in ein basales und ein adluminales Kompartiment gegliedert, die sich in Stoffzusammensetzung und Zellbestand unterscheiden.
18. A bazális rekeszben, a bazális membrán és a zárókapcsolatok között, elsősorban spermatogóniumok és a fejlődésük kezdetén álló elsőrendű spermatociták találhatók. – Im basalen Kompartiment zwischen Basalmembran und Verschlusskontakten liegen vor allem Spermatogonien und am Beginn ihrer Entwicklung stehende primäre Spermatozyten.
19. Érésük folyamán az elsőrendű spermatocitáknak át kell jutniuk az adluminális rekeszbe, miközben a védőhatár folytonossága mégsem szakadhat meg. – Während ihrer Reifung müssen die primären Spermatozyten in das adluminale Kompartiment gelangen, ohne dass dabei die Kontinuität der Schutzbarriere unterbrochen wird.
20. Az áthaladó sejt felett új zárókapcsolatok alakulnak ki, az alatta lévők pedig csak ezt követően bomlanak fel, így a két rekesz nem nyílik meg egyszerre egymás felé. – Oberhalb der hindurchtretenden Zelle entstehen neue Verschlusskontakte, während sich die darunterliegenden erst danach lösen, sodass sich die beiden Kompartimente nicht gleichzeitig zueinander öffnen.
21. Az adluminális térben folytatódik a meiózis és a sejtek további átalakulása, ezért itt későbbi elsőrendű spermatociták, másodrendű spermatociták és spermatidák helyezkednek el. – Im adluminalen Raum setzen sich Meiose und weitere Zellumwandlung fort, weshalb hier spätere primäre Spermatozyten, sekundäre Spermatozyten und Spermatiden liegen.
22. Mivel a sejtek közötti szabad anyagáramlás erősen korlátozott, számos tápanyag és szabályozó molekula csak a Sertoli-sejteken keresztül juthat el a fejlődő ivarsejtekhez. – Da der freie Stoffaustausch zwischen den Zellen stark eingeschränkt ist, können zahlreiche Nährstoffe und regulatorische Moleküle die heranreifenden Keimzellen nur über die Sertoli-Zellen erreichen.
23. Ily módon a Sertoli-sejtek az adluminális rekesz ionösszetételét, tápanyagellátását és kémiai környezetét a vérplazmától részben függetlenül szabályozhatják. – Auf diese Weise können die Sertoli-Zellen Ionenzusammensetzung, Nährstoffversorgung und chemisches Milieu des adluminalen Kompartiments teilweise unabhängig vom Blutplasma regulieren.
24. A gát által kialakított sajátos mikrokörnyezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a meiózis és a spermatidák szerkezeti átalakulása rendezett körülmények között menjen végbe. – Das von der Schranke geschaffene besondere Mikromilieu ist unerlässlich, damit Meiose und strukturelle Umwandlung der Spermatiden unter geordneten Bedingungen ablaufen können.
25. Immunológiai jelentősége abból következik, hogy a késői ivarsejtalakok olyan felszíni antigéneket hordozhatnak, amelyek csak a nemi érés után jelennek meg. – Ihre immunologische Bedeutung ergibt sich daraus, dass späte Keimzellstadien Oberflächenantigene tragen können, die erst nach der Geschlechtsreife auftreten.
26. A vér–here gát ezért korlátozza az immunsejtek és ellenanyagok hozzáférését, miközben a csírahám antigénjeinek vérbe jutását is megnehezíti. – Die Blut-Hoden-Schranke begrenzt daher den Zugang von Immunzellen und Antikörpern und erschwert zugleich den Übertritt von Antigenen des Keimepithels in das Blut.
27. Védőhatása azonban nem abszolút, mivel egyes kis molekulák, hormonok és célzottan szállított anyagok ellenőrzött módon átjuthatnak rajta. – Ihre Schutzwirkung ist jedoch nicht absolut, da bestimmte kleine Moleküle, Hormone und gezielt transportierte Stoffe kontrolliert passieren können.
28. Gyulladás, mérgező anyagok, jelentős hőkárosodás vagy a Sertoli-sejtek sérülése megbontja a zárókapcsolatokat, és ezzel veszélyezteti a hímivarsejtek képződését. – Entzündungen, Giftstoffe, erhebliche Hitzeschäden oder Verletzungen der Sertoli-Zellen können die Verschlusskontakte stören und dadurch die Spermienbildung gefährden.
29. A gát károsodásakor csírasejt-antigének kerülhetnek kapcsolatba az immunrendszerrel, ami gyulladásos vagy önreaktív folyamatok kialakulását segítheti elő. – Bei einer Schädigung der Schranke können Keimzellantigene mit dem Immunsystem in Kontakt kommen, was entzündliche oder autoreaktive Vorgänge begünstigen kann.
30. A here metszeti képében tehát az erekhez közeli Leydig-sejtek hormonális környezetet teremtenek, míg a Sertoli-sejtek zárókapcsolatai védett teret alakítanak ki az érő ivarsejtek számára. – Im Schnittbild des Hodens schaffen somit die gefäßnahen Leydig-Zellen das hormonelle Milieu, während die Verschlusskontakte der Sertoli-Zellen einen geschützten Raum für die reifenden Keimzellen bilden.
(aufklappen)magyar
1. A kanyarulatos ondócsatornák közötti kötőszövetes térben helyezkednek el a Leydig-sejtek, amelyek a here hormontermelő, úgynevezett intersticiális sejtjei.
2. Környezetükben laza kötőszövet, hajszálerek, nyirokerek, idegrostok, fibroblasztok és makrofágok találhatók, így az interstícium nem pusztán kitöltőállomány.
3. Többnyire kisebb csoportokat alkotva, a gazdag hajszálérhálózat közvetlen közelében rendeződnek el, ami megkönnyíti hormonjaik gyors vérbe jutását.
4. Alakjuk rendszerint sokszögletű vagy lekerekített, sejthatáraik azonban a szokványos szövettani metszeteken nem mindig különülnek el élesen.
5. A sejt közepén elhelyezkedő, kerek mag többnyire világos kromatinállományt és jól látható magvacskát tartalmaz, ami élénk szintetikus működésre utal.
6. Eozinofil festődésű citoplazmájuk viszonylag bőséges, és olyan sejtszervecskékben gazdag, amelyek a szteroidhormonok előállításához szükségesek.
7. Különösen fejlett bennük a sima felszínű endoplazmatikus retikulum, amelynek membránjaihoz a hormontermelés több fontos enzimje kapcsolódik.
8. Nagyszámú mitokondriumuk belső membránja többnyire csőszerű redőket képez, ami a szteroidtermelő sejtek jellegzetes szerkezeti sajátossága.
9. A citoplazmában megfigyelhető lipidcseppek a szteroidhormonok kiindulási anyagául szolgáló koleszterin és annak észterei számára biztosítanak raktárt.
10. Egyes felnőttkori Leydig-sejtekben pálca vagy lemez alakú Reinke-kristályok jelenhetnek meg, amelyek jelenléte jellegzetes, de nem állandó ismertetőjegy.
11. Kivezetőcsővel nem rendelkeznek, mivel belső elválasztású sejtek, ezért az általuk termelt hormonok az interstíciális folyadékon keresztül jutnak a hajszálerekbe.
12. Legfontosabb termékük a tesztoszteron, amely nemcsak a keringésbe kerül, hanem helyileg a csatornák hámjának működését is befolyásolja.
13. Míg tehát a Leydig-sejtek a csatornák közötti állományban helyezkednek el, addig a Sertoli-sejtek magában az ondócsatorna falában foglalnak helyet.
14. E két sejttípus térbeli elkülönülése egyúttal működésük különbségét is tükrözi: az egyik hormonokat termel, a másik a fejlődő ivarsejteket támogatja és elhatárolja.
15. A vér–here gátat nem a here hajszálereinek fala, hanem a szomszédos Sertoli-sejtek között kialakuló szoros zárókapcsolatok hozzák létre.
16. Ezek a kapcsolatok övszerűen körülveszik a csatorna belsejét, és folytonos határvonalat képeznek a csírahám mélyebb, illetve lumenhez közelebbi részei között.
17. Ennek következtében a kanyarulatos ondócsatorna hámja bazális és adluminális rekeszre oszlik, amelyek anyagösszetétele és sejttartalma eltér egymástól.
18. A bazális rekeszben, a bazális membrán és a zárókapcsolatok között, elsősorban spermatogóniumok és a fejlődésük kezdetén álló elsőrendű spermatociták találhatók.
19. Érésük folyamán az elsőrendű spermatocitáknak át kell jutniuk az adluminális rekeszbe, miközben a védőhatár folytonossága mégsem szakadhat meg.
20. Az áthaladó sejt felett új zárókapcsolatok alakulnak ki, az alatta lévők pedig csak ezt követően bomlanak fel, így a két rekesz nem nyílik meg egyszerre egymás felé.
21. Az adluminális térben folytatódik a meiózis és a sejtek további átalakulása, ezért itt későbbi elsőrendű spermatociták, másodrendű spermatociták és spermatidák helyezkednek el.
22. Mivel a sejtek közötti szabad anyagáramlás erősen korlátozott, számos tápanyag és szabályozó molekula csak a Sertoli-sejteken keresztül juthat el a fejlődő ivarsejtekhez.
23. Ily módon a Sertoli-sejtek az adluminális rekesz ionösszetételét, tápanyagellátását és kémiai környezetét a vérplazmától részben függetlenül szabályozhatják.
24. A gát által kialakított sajátos mikrokörnyezet elengedhetetlen ahhoz, hogy a meiózis és a spermatidák szerkezeti átalakulása rendezett körülmények között menjen végbe.
25. Immunológiai jelentősége abból következik, hogy a késői ivarsejtalakok olyan felszíni antigéneket hordozhatnak, amelyek csak a nemi érés után jelennek meg.
26. A vér–here gát ezért korlátozza az immunsejtek és ellenanyagok hozzáférését, miközben a csírahám antigénjeinek vérbe jutását is megnehezíti.
27. Védőhatása azonban nem abszolút, mivel egyes kis molekulák, hormonok és célzottan szállított anyagok ellenőrzött módon átjuthatnak rajta.
28. Gyulladás, mérgező anyagok, jelentős hőkárosodás vagy a Sertoli-sejtek sérülése megbontja a zárókapcsolatokat, és ezzel veszélyezteti a hímivarsejtek képződését.
29. A gát károsodásakor csírasejt-antigének kerülhetnek kapcsolatba az immunrendszerrel, ami gyulladásos vagy önreaktív folyamatok kialakulását segítheti elő.
30. A here metszeti képében tehát az erekhez közeli Leydig-sejtek hormonális környezetet teremtenek, míg a Sertoli-sejtek zárókapcsolatai védett teret alakítanak ki az érő ivarsejtek számára.
(aufklappen)német
1. Im bindegewebigen Raum zwischen den gewundenen Hodenkanälchen liegen die Leydig-Zellen, die hormonbildenden sogenannten interstitiellen Zellen des Hodens.
2. In ihrer Umgebung befinden sich lockeres Bindegewebe, Kapillaren, Lymphgefäße, Nervenfasern, Fibroblasten und Makrophagen, sodass das Interstitium nicht lediglich ein Füllgewebe darstellt.
3. Meist bilden sie kleinere Gruppen in unmittelbarer Nähe des dichten Kapillarnetzes, wodurch ihre Hormone rasch in das Blut gelangen können.
4. Ihre Form ist gewöhnlich polygonal oder abgerundet, ihre Zellgrenzen lassen sich in üblichen histologischen Schnitten jedoch nicht immer deutlich erkennen.
5. Der zentral gelegene runde Zellkern enthält meist lockeres Chromatin und einen gut sichtbaren Nukleolus, was auf eine ausgeprägte Syntheseaktivität hinweist.
6. Ihr eosinophil gefärbtes Zytoplasma ist relativ reichlich vorhanden und enthält zahlreiche Zellorganellen, die für die Bildung von Steroidhormonen erforderlich sind.
7. Besonders stark entwickelt ist das glatte endoplasmatische Retikulum, an dessen Membranen mehrere wichtige Enzyme der Hormonsynthese gebunden sind.
8. Die innere Membran ihrer zahlreichen Mitochondrien bildet überwiegend röhrenförmige Falten, was ein typisches Strukturmerkmal steroidbildender Zellen ist.
9. Die im Zytoplasma erkennbaren Lipidtröpfchen speichern Cholesterin und dessen Ester, die als Ausgangsstoffe für die Steroidhormone dienen.
10. In manchen Leydig-Zellen Erwachsener können stab- oder plattenförmige Reinke-Kristalle auftreten, deren Vorkommen charakteristisch, jedoch kein konstantes Merkmal ist.
11. Sie besitzen keinen Ausführungsgang, da sie endokrine Zellen sind, weshalb ihre Hormone über die interstitielle Flüssigkeit in die Kapillaren gelangen.
12. Ihr wichtigstes Produkt ist Testosteron, das nicht nur in den Kreislauf abgegeben wird, sondern auch örtlich die Tätigkeit des Kanälchenepithels beeinflusst.
13. Während die Leydig-Zellen somit im Gewebe zwischen den Kanälchen liegen, befinden sich die Sertoli-Zellen innerhalb der Wand des Samenkanälchens.
14. Die räumliche Trennung dieser beiden Zelltypen spiegelt zugleich ihre unterschiedlichen Aufgaben wider: Der eine bildet Hormone, der andere unterstützt und isoliert die heranreifenden Keimzellen.
15. Die Blut-Hoden-Schranke wird nicht von den Wänden der Hodenkapillaren, sondern durch dichte Verschlusskontakte zwischen benachbarten Sertoli-Zellen gebildet.
16. Diese Kontakte umgeben das Innere des Kanälchens gürtelförmig und bilden eine durchgehende Grenze zwischen den tieferen und den lumenwärts gelegenen Teilen des Keimepithels.
17. Dadurch wird das Epithel des gewundenen Samenkanälchens in ein basales und ein adluminales Kompartiment gegliedert, die sich in Stoffzusammensetzung und Zellbestand unterscheiden.
18. Im basalen Kompartiment zwischen Basalmembran und Verschlusskontakten liegen vor allem Spermatogonien und am Beginn ihrer Entwicklung stehende primäre Spermatozyten.
19. Während ihrer Reifung müssen die primären Spermatozyten in das adluminale Kompartiment gelangen, ohne dass dabei die Kontinuität der Schutzbarriere unterbrochen wird.
20. Oberhalb der hindurchtretenden Zelle entstehen neue Verschlusskontakte, während sich die darunterliegenden erst danach lösen, sodass sich die beiden Kompartimente nicht gleichzeitig zueinander öffnen.
21. Im adluminalen Raum setzen sich Meiose und weitere Zellumwandlung fort, weshalb hier spätere primäre Spermatozyten, sekundäre Spermatozyten und Spermatiden liegen.
22. Da der freie Stoffaustausch zwischen den Zellen stark eingeschränkt ist, können zahlreiche Nährstoffe und regulatorische Moleküle die heranreifenden Keimzellen nur über die Sertoli-Zellen erreichen.
23. Auf diese Weise können die Sertoli-Zellen Ionenzusammensetzung, Nährstoffversorgung und chemisches Milieu des adluminalen Kompartiments teilweise unabhängig vom Blutplasma regulieren.
24. Das von der Schranke geschaffene besondere Mikromilieu ist unerlässlich, damit Meiose und strukturelle Umwandlung der Spermatiden unter geordneten Bedingungen ablaufen können.
25. Ihre immunologische Bedeutung ergibt sich daraus, dass späte Keimzellstadien Oberflächenantigene tragen können, die erst nach der Geschlechtsreife auftreten.
26. Die Blut-Hoden-Schranke begrenzt daher den Zugang von Immunzellen und Antikörpern und erschwert zugleich den Übertritt von Antigenen des Keimepithels in das Blut.
27. Ihre Schutzwirkung ist jedoch nicht absolut, da bestimmte kleine Moleküle, Hormone und gezielt transportierte Stoffe kontrolliert passieren können.
28. Entzündungen, Giftstoffe, erhebliche Hitzeschäden oder Verletzungen der Sertoli-Zellen können die Verschlusskontakte stören und dadurch die Spermienbildung gefährden.
29. Bei einer Schädigung der Schranke können Keimzellantigene mit dem Immunsystem in Kontakt kommen, was entzündliche oder autoreaktive Vorgänge begünstigen kann.
30. Im Schnittbild des Hodens schaffen somit die gefäßnahen Leydig-Zellen das hormonelle Milieu, während die Verschlusskontakte der Sertoli-Zellen einen geschützten Raum für die reifenden Keimzellen bilden.