1.8.2 – Literatur lang

1. A Margit-legenda Árpád-házi Szent Margit életét beszéli el, aki a 13. századi magyar vallásos élet egyik legmegrendítőbb alakja.

2. Margit IV. Béla király és Laszkarisz Mária királyné leánya volt, ezért a legelőkelőbb származással rendelkezett.

3. Élete szorosan összefonódott a tatárjárás borzalmaival, amely 1241 és 1242 között pusztította Magyarországot.

4. A hagyomány szerint szülei a veszedelem idején fogadalmat tettek, hogy születendő gyermeküket Istennek ajánlják.

5. Ez a fogadalom az ország megmeneküléséért szólt, ezért Margit sorsa a nemzet sorsával kapcsolódott össze.

6. A királyi pár beváltotta ígéretét, és a kislányt már gyermekként kolostorba adta, hogy apácaként nevelkedjen.

7. Margit előbb a veszprémi domonkos kolostorban élt, majd a Nyulak szigetén épült kolostorba került.

8. A Nyulak szigetét, a mai Margitszigetet éppen róla nevezték el, mert itt élte le rövid életét.

9. A kolostort maga IV. Béla építtette leánya számára, hogy méltó otthona legyen a domonkos apácáknak.

10. Margit a domonkos rend szigorú szabályai szerint élt, és önként vállalta a legkeményebb önmegtagadásokat.

11. A legenda kiemeli, hogy a királylány a legalantasabb munkákat is elvégezte, például a betegek ápolását és a konyhai szolgálatot.

12. Margit nem élt vissza előkelő származásával, hanem éppen ellenkezőleg, a legszegényebb szolgálólánynál is alázatosabb akart lenni.

13. A legenda szerint sohasem panaszkodott, és a legkellemetlenebb feladatokat is örömmel, sőt buzgón vállalta.

14. Böjtjei, virrasztásai és önostorozásai messze meghaladták a rend előírásait, ezért társai csodálták és aggódtak érte.

15. Margit életének egyik kulcsmozzanata, hogy visszautasította az apja által ajánlott előnyös házasságokat.

16. Több uralkodó, köztük a cseh király is megkérte a kezét, mert a rangos frigy politikai előnyt jelentett volna.

17. Margit azonban minden ajánlatot elutasított, mert szüzességi fogadalmához és hivatásához hű akart maradni.

18. A legenda szerint kijelentette, hogy inkább levágná az orrát és az ajkát, semhogy férjhez menjen.

19. Ez a drámai kijelentés a királylány rendíthetetlen elszántságát és mély vallásos meggyőződését mutatja.

20. Margit végül letette a szerzetesi fogadalmat, és teljesen a kolostori életnek szentelte magát.

21. A legenda számos csodát tulajdonít neki, amelyek szentségét és Istennel való szoros kapcsolatát bizonyítják.

22. A csodák között gyógyítások, jövendölések és rendkívüli imádságos elragadtatások egyaránt szerepelnek.

23. Margit különösen a szenvedő Krisztus iránti áhítatáról volt híres, mert órákon át imádkozott a feszület előtt.

24. A legenda szerint gyakran könnyezett és mély megrendüléssel élte át Krisztus szenvedéseit.

25. Margit rövid életét a folytonos ima, a szolgálat és a szigorú önsanyargatás töltötte ki.

26. Fiatalon, mindössze huszonnyolc-huszonkilenc évesen halt meg 1270-ben, testét kimerítették az önmegtagadások.

27. Halála után a kolostorban és a sírjánál számos csoda történt, ezért hamarosan megindult a szentté avatási eljárás.

28. A szentté avatáshoz kihallgatták a tanúkat, akik Margit életéről és csodáiról vallottak.

29. Ezek a tanúvallomások fontos történeti forrássá váltak, mert személyes emlékeket őriztek meg a szentről.

30. A vallomások alapján készültek a Margitról szóló első latin nyelvű legendák.

31. A latin legendát a hagyomány szerint Marcellus, Margit egykori gyóntatója állította össze.

32. A magyar nyelvű Margit-legenda azonban különös jelentőségre tett szert a nyelvtörténet szempontjából.

33. A fennmaradt magyar szöveget Ráskay Lea domonkos apáca másolta le a 16. század elején, nagyjából 1510 körül.

34. Ráskay Lea a Nyulak szigetén működő kolostor másolóműhelyében dolgozott, ahol több kódexet is lejegyzett.

35. A magyar Margit-legenda tehát egy korábbi szöveg másolata, amely maga is régebbi forrásokra megy vissza.

36. A szöveg így egy hosszú hagyományozási lánc végén áll, amely a szentté avatási vallomásoktól a magyar kódexig vezet.

37. A magyar nyelvű legenda értéke óriási, mert a középkori magyar próza egyik legszebb és leggazdagabb emléke.

38. A szöveg nyelve gördülékeny, kifejező és árnyalt, ezért cáfolja a korai magyar próza szegénységéről szóló elképzeléseket.

39. A legenda eleven, részletgazdag jeleneteket tartalmaz, amelyek a kolostori élet mindennapjaiba engednek betekintést.

40. A szöveg leírja Margit imádságait, munkáit, betegápolását és a nővérekkel való kapcsolatát.

41. Ezek a részletek nemcsak a szent alakját, hanem az egész korabeli szerzetesi világot megelevenítik.

42. A legenda így a magyar középkor mindennapi életének is felbecsülhetetlen forrása.

43. A szöveg különös figyelmet fordít Margit alázatára és önként vállalt szenvedéseire.

44. A legenda szerint a királylány kerülte a dicséretet, és igyekezett elrejteni jámbor cselekedeteit.

45. Margit szentségének egyik legfontosabb jele éppen a hatalmi és világi előnyökről való lemondás.

46. A királylány, aki fényes udvari életet élhetett volna, önként választotta a szegénységet és a szolgálatot.

47. Ez az önkéntes lemondás teszi Margit alakját különösen megrendítővé és példamutatóvá.

48. A legenda a szentséget nem csodák sokaságában, hanem a mindennapi hűségben és alázatban mutatja meg.

49. Margit alakja ezért közelebb áll a modern olvasóhoz, mint sok más, csodákkal teli szentéletrajz.

50. A magyar Margit-legenda a szentet nem távoli, elvont eszményként, hanem eleven, szenvedő emberként ábrázolja.

51. A szöveg érzelmi ereje abban rejlik, hogy Margit belső küzdelmeit és mély hitét is érzékelteti.

52. A legenda nem száraz beszámoló, hanem meleg, együttérző hangon szól hőséről.

53. Ez a hangvétel valószínűleg abból fakad, hogy a szöveget apácák számára és apácák hagyományozták tovább.

54. A kolostori közösség számára Margit nemcsak szent, hanem közeli, tisztelt társ és példakép is volt.

55. A legenda így a személyes emlékezet melegségét is megőrizte a hivatalos szentéletrajz keretei között.

56. A magyar nyelvű Margit-legenda a Domonkos-rendi apácák magas műveltségét is bizonyítja.

57. A kolostorok ebben a korban a magyar nyelvű írásbeliség fontos műhelyei voltak, ahol kódexek készültek.

58. Ráskay Lea és társai munkája nélkül a középkori magyar próza számos emléke elveszett volna.

59. A másoló apácák tehát nemcsak őrizték, hanem tovább is éltették a magyar nyelvű vallásos irodalmat.

60. A Margit-legenda ezért a magyar nyelvű írásbeliség és a női szerzetesi kultúra közös emléke.

61. Margit tisztelete a halála után szinte azonnal megindult, bár hivatalos szentté avatása sokáig váratott magára.

62. A szentté avatási eljárás többször megindult, de évszázadokon át nem zárult le eredményesen.

63. Margitot végül csak 1943-ban avatta hivatalosan szentté a katolikus egyház.

64. A késői szentté avatás ellenére a magyar nép már a középkortól szentként tisztelte és szerette őt.

65. Margit alakja a magyar vallásos hagyomány egyik legkedveltebb és legbensőségesebb szereplője lett.

66. A királylány, aki a nemzet megmeneküléséért ajánlott áldozat lett, a magyar történelem jelképes alakja is.

67. Margit sorsa a tatárjárás tragédiájával és az ország újjáépítésének reményével kapcsolódik össze.

68. A legenda így a személyes szentséget a nemzet közös történelmi tapasztalatával fűzi egybe.

69. Margit önfeláldozása szimbolikusan a magyarság szenvedését és megújulási vágyát is kifejezi.

70. A Margitsziget neve máig őrzi a szent emlékét Budapest szívében, a Duna két partja között.

71. A szigeten ma is láthatók a középkori domonkos kolostor romjai, amelyek Margit életének helyszínét jelölik.

72. A romok között áll a szent sírjának feltételezett helye, amely ma is a zarándoklat és a tisztelet célpontja.

73. Margit alakja a magyar irodalomban és képzőművészetben is sokszor megjelent az évszázadok során.

74. Költők és írók a királylány önfeláldozásában a hit és a haza iránti szeretet eszményét látták.

75. A Margit-legenda így nemcsak vallási, hanem tartós irodalmi ihletforrás is lett.

76. A legenda a hagiográfia műfajába tartozik, ezért követi a szentéletrajzok szokásos szerkezetét.

77. A mű bemutatja a szent jámbor életét, erényeit, szenvedéseit, halálát és a hozzá kötődő csodákat.

78. A magyar Margit-legenda azonban a szokásos kereteket egyéni, eleven részletekkel tölti meg.

79. Ez az egyéni gazdagság emeli a művet a puszta vallásos olvasmány fölé, az irodalom rangjára.

80. A legenda tehát egyszerre vallásos épületes szöveg és értékes prózai alkotás.

81. A szöveg történeti értéke is jelentős, mert a szentté avatási vallomások személyes emlékeit őrzi.

82. A legenda konkrét neveket, helyszíneket és eseményeket említ, amelyek a korszak megismerését segítik.

83. A történészek forráskritikával közelítenek hozzá, mert a csodás elemeket el kell választaniuk a valós adatoktól.

84. A legenda mégis ritka betekintést nyújt egy 13. századi királylány életébe és a korabeli kolostori világba.

85. Margit alakja bizonyítja, hogy a szentség nemcsak nagy tettekben, hanem a csendes, mindennapi hűségben is megvalósulhat.

86. A királylány példája a lemondás, az alázat és a szolgálat értékét állítja az olvasó elé.

87. Ezek az értékek a mai olvasó számára is érthetők és megszólítók, még ha a kor távoli is.

88. A Margit-legenda így az idő távolsága ellenére is eleven és emberi maradt.

89. A mű a magyar nyelvű középkori irodalom egyik legfontosabb és legszebb prózai emléke.

90. A legenda a magyar nyelv fejlettségét és kifejezőerejét bizonyítja már a 16. század elején.

91. A szöveg a latin legendairodalom és a magyar nyelvű írásbeliség találkozásának gyümölcse.

92. A magyar Margit-legenda így hidat képez a középkori latin műveltség és a nemzeti nyelvű irodalom között.

93. A mű a magyar próza fejlődésének fontos állomása, amely a későbbi irodalmat is előkészítette.

94. Margit alakja a magyar szentek sorában a női szentség és az önfeláldozás legszebb példája.

95. A legenda a szent emlékét úgy őrzi meg, hogy egyben a magyar nyelv és kultúra kincsévé is teszi.

96. Árpád-házi Szent Margit ezért a magyar vallásos és irodalmi hagyomány elválaszthatatlan része.

97. A Margit-legenda a hit, a történelem és az irodalom ritka, gazdag találkozását valósítja meg.

98. A mű megmutatja, hogy egyetlen ember csendes élete is maradandó irodalmi és lelki örökséggé válhat.

99. A magyar Margit-legenda így a középkori magyar próza csúcsteljesítménye és a nemzeti kultúra kincse.

100. Árpád-házi Szent Margit legendája a magyar irodalom kezdeteinek egyik legmegrendítőbb és legmaradandóbb alkotása marad.

1. Die Margaretenlegende erzählt vom Leben der heiligen Margarete aus dem Hause Árpád, die eine der ergreifendsten Gestalten des ungarischen religiösen Lebens im 13. Jahrhundert ist.

2. Margarete war die Tochter des Königs Béla IV. und der Königin Maria Laskaris, weshalb sie von vornehmster Abstammung war.

3. Ihr Leben verflocht sich eng mit den Schrecken des Mongolensturms, der zwischen 1241 und 1242 Ungarn verwüstete.

4. Der Überlieferung nach legten ihre Eltern in der Zeit der Gefahr das Gelübde ab, ihr ungeborenes Kind Gott zu weihen.

5. Dieses Gelübde galt der Rettung des Landes, weshalb sich Margaretes Schicksal mit dem Schicksal der Nation verband.

6. Das Königspaar löste sein Versprechen ein und gab das kleine Mädchen bereits als Kind in ein Kloster, damit es als Nonne erzogen werde.

7. Margarete lebte zunächst im Dominikanerinnenkloster von Veszprém, dann kam sie in das auf der Haseninsel erbaute Kloster.

8. Die Haseninsel, die heutige Margareteninsel, wurde gerade nach ihr benannt, weil sie hier ihr kurzes Leben verbrachte.

9. Das Kloster ließ Béla IV. selbst für seine Tochter erbauen, damit es den Dominikanerinnen eine würdige Heimstatt sei.

10. Margarete lebte nach den strengen Regeln des Dominikanerordens und nahm freiwillig die härtesten Selbstverleugnungen auf sich.

11. Die Legende hebt hervor, dass die Königstochter auch die niedrigsten Arbeiten verrichtete, etwa die Pflege der Kranken und den Küchendienst.

12. Margarete missbrauchte ihre vornehme Abstammung nicht, sondern wollte im Gegenteil demütiger sein als die ärmste Magd.

13. Der Legende nach klagte sie nie und übernahm auch die unangenehmsten Aufgaben mit Freude, ja sogar mit Eifer.

14. Ihre Fastenübungen, Nachtwachen und Selbstgeißelungen übertrafen die Vorschriften des Ordens bei Weitem, weshalb ihre Mitschwestern sie bewunderten und sich um sie sorgten.

15. Ein Schlüsselmoment in Margaretes Leben ist, dass sie die von ihrem Vater angebotenen vorteilhaften Ehen zurückwies.

16. Mehrere Herrscher, darunter auch der böhmische König, hielten um ihre Hand an, weil die ranghohe Verbindung einen politischen Vorteil bedeutet hätte.

17. Margarete wies jedoch jedes Angebot zurück, weil sie ihrem Keuschheitsgelübde und ihrer Berufung treu bleiben wollte.

18. Der Legende nach erklärte sie, sie würde sich eher die Nase und die Lippen abschneiden, als zu heiraten.

19. Diese dramatische Aussage zeigt die unerschütterliche Entschlossenheit und die tiefe religiöse Überzeugung der Königstochter.

20. Margarete legte schließlich das Ordensgelübde ab und weihte sich ganz dem klösterlichen Leben.

21. Die Legende schreibt ihr zahlreiche Wunder zu, die ihre Heiligkeit und ihre enge Verbindung mit Gott beweisen.

22. Unter den Wundern finden sich Heilungen, Weissagungen und außergewöhnliche gebetsvolle Verzückungen gleichermaßen.

23. Margarete war besonders für ihre Andacht zum leidenden Christus berühmt, weil sie stundenlang vor dem Kruzifix betete.

24. Der Legende nach weinte sie häufig und durchlebte die Leiden Christi mit tiefer Ergriffenheit.

25. Margaretes kurzes Leben füllten das ständige Gebet, der Dienst und die strenge Selbstkasteiung aus.

26. Sie starb jung, mit nur achtundzwanzig oder neunundzwanzig Jahren, im Jahr 1270, ihr Körper war von den Selbstverleugnungen erschöpft.

27. Nach ihrem Tod geschahen im Kloster und an ihrem Grab zahlreiche Wunder, weshalb bald das Heiligsprechungsverfahren in Gang kam.

28. Zur Heiligsprechung vernahm man die Zeugen, die über Margaretes Leben und ihre Wunder aussagten.

29. Diese Zeugenaussagen wurden zu einer wichtigen historischen Quelle, weil sie persönliche Erinnerungen an die Heilige bewahrten.

30. Auf der Grundlage der Aussagen entstanden die ersten lateinischsprachigen Legenden über Margarete.

31. Die lateinische Legende stellte der Überlieferung nach Marcellus, Margaretes einstiger Beichtvater, zusammen.

32. Die ungarischsprachige Margaretenlegende erlangte jedoch aus sprachgeschichtlicher Sicht eine besondere Bedeutung.

33. Den erhaltenen ungarischen Text schrieb die Dominikanerin Lea Ráskay zu Beginn des 16. Jahrhunderts, etwa um 1510, ab.

34. Lea Ráskay arbeitete in der Schreibwerkstatt des auf der Haseninsel wirkenden Klosters, wo sie mehrere Kodizes niederschrieb.

35. Die ungarische Margaretenlegende ist somit die Abschrift eines früheren Textes, der selbst auf ältere Quellen zurückgeht.

36. Der Text steht somit am Ende einer langen Überlieferungskette, die von den Heiligsprechungsaussagen bis zum ungarischen Kodex führt.

37. Der Wert der ungarischsprachigen Legende ist gewaltig, weil sie eines der schönsten und reichsten Denkmäler der mittelalterlichen ungarischen Prosa ist.

38. Die Sprache des Textes ist flüssig, ausdrucksstark und nuanciert, weshalb sie die Vorstellungen von der Armut der frühen ungarischen Prosa widerlegt.

39. Die Legende enthält lebendige, detailreiche Szenen, die einen Einblick in den Alltag des klösterlichen Lebens gewähren.

40. Der Text beschreibt Margaretes Gebete, ihre Arbeiten, ihre Krankenpflege und ihre Beziehung zu den Schwestern.

41. Diese Einzelheiten beleben nicht nur die Gestalt der Heiligen, sondern die ganze damalige klösterliche Welt.

42. Die Legende ist somit auch eine unschätzbare Quelle des alltäglichen Lebens im ungarischen Mittelalter.

43. Der Text schenkt Margaretes Demut und ihren freiwillig übernommenen Leiden besondere Aufmerksamkeit.

44. Der Legende nach mied die Königstochter das Lob und bemühte sich, ihre frommen Taten zu verbergen.

45. Eines der wichtigsten Zeichen von Margaretes Heiligkeit ist gerade der Verzicht auf Macht und weltliche Vorteile.

46. Die Königstochter, die ein glänzendes höfisches Leben hätte führen können, wählte freiwillig die Armut und den Dienst.

47. Dieser freiwillige Verzicht macht die Gestalt Margaretes besonders ergreifend und vorbildhaft.

48. Die Legende zeigt die Heiligkeit nicht in der Menge der Wunder, sondern in der alltäglichen Treue und Demut.

49. Die Gestalt Margaretes steht dem modernen Leser deshalb näher als viele andere, mit Wundern gefüllte Heiligenviten.

50. Die ungarische Margaretenlegende stellt die Heilige nicht als fernes, abstraktes Ideal, sondern als lebendigen, leidenden Menschen dar.

51. Die emotionale Kraft des Textes liegt darin, dass sie auch Margaretes innere Kämpfe und ihren tiefen Glauben spürbar macht.

52. Die Legende ist kein trockener Bericht, sondern spricht in einem warmen, mitfühlenden Ton von ihrer Heldin.

53. Dieser Ton entspringt wahrscheinlich daraus, dass der Text für Nonnen bestimmt war und von Nonnen weiterüberliefert wurde.

54. Für die klösterliche Gemeinschaft war Margarete nicht nur eine Heilige, sondern auch eine nahe, verehrte Gefährtin und ein Vorbild.

55. Die Legende bewahrte somit auch die Wärme der persönlichen Erinnerung im Rahmen der offiziellen Heiligenvita.

56. Die ungarischsprachige Margaretenlegende beweist auch die hohe Bildung der Dominikanerinnen.

57. Die Klöster waren in dieser Zeit wichtige Werkstätten der ungarischsprachigen Schriftlichkeit, in denen Kodizes entstanden.

58. Ohne die Arbeit von Lea Ráskay und ihren Gefährtinnen wären zahlreiche Denkmäler der mittelalterlichen ungarischen Prosa verloren gegangen.

59. Die abschreibenden Nonnen bewahrten die ungarischsprachige religiöse Literatur somit nicht nur, sondern hielten sie auch am Leben.

60. Die Margaretenlegende ist deshalb ein gemeinsames Denkmal der ungarischsprachigen Schriftlichkeit und der weiblichen Klosterkultur.

61. Die Verehrung Margaretes begann fast unmittelbar nach ihrem Tod, obwohl ihre offizielle Heiligsprechung lange auf sich warten ließ.

62. Das Heiligsprechungsverfahren wurde mehrmals in Gang gesetzt, kam aber über Jahrhunderte nicht erfolgreich zum Abschluss.

63. Margarete wurde schließlich erst 1943 von der katholischen Kirche offiziell heiliggesprochen.

64. Trotz der späten Heiligsprechung verehrte und liebte das ungarische Volk sie schon seit dem Mittelalter als Heilige.

65. Die Gestalt Margaretes wurde zu einer der beliebtesten und innigsten Figuren der ungarischen religiösen Überlieferung.

66. Die Königstochter, die zum Opfer für die Rettung der Nation wurde, ist auch eine sinnbildliche Gestalt der ungarischen Geschichte.

67. Margaretes Schicksal verbindet sich mit der Tragödie des Mongolensturms und der Hoffnung auf den Wiederaufbau des Landes.

68. Die Legende verknüpft die persönliche Heiligkeit somit mit der gemeinsamen historischen Erfahrung der Nation.

69. Margaretes Selbstaufopferung drückt sinnbildlich auch das Leiden und den Erneuerungswillen des Ungartums aus.

70. Der Name der Margareteninsel bewahrt bis heute das Andenken der Heiligen im Herzen Budapests, zwischen den beiden Ufern der Donau.

71. Auf der Insel sind auch heute noch die Ruinen des mittelalterlichen Dominikanerinnenklosters zu sehen, die den Schauplatz von Margaretes Leben bezeichnen.

72. Zwischen den Ruinen liegt der vermutete Ort des Grabes der Heiligen, der auch heute noch ein Ziel der Wallfahrt und der Verehrung ist.

73. Die Gestalt Margaretes erschien im Laufe der Jahrhunderte auch in der ungarischen Literatur und bildenden Kunst häufig.

74. Dichter und Schriftsteller sahen in der Selbstaufopferung der Königstochter das Ideal des Glaubens und der Liebe zum Vaterland.

75. Die Margaretenlegende wurde somit nicht nur eine religiöse, sondern auch eine dauerhafte literarische Inspirationsquelle.

76. Die Legende gehört zur Gattung der Hagiographie, deshalb folgt sie dem üblichen Aufbau der Heiligenviten.

77. Das Werk stellt das fromme Leben, die Tugenden, die Leiden, den Tod der Heiligen und die mit ihr verbundenen Wunder dar.

78. Die ungarische Margaretenlegende füllt den üblichen Rahmen jedoch mit eigenen, lebendigen Einzelheiten.

79. Dieser eigene Reichtum hebt das Werk über die bloße religiöse Lektüre hinaus, in den Rang der Literatur.

80. Die Legende ist somit zugleich ein religiös erbaulicher Text und ein wertvolles Prosawerk.

81. Auch der historische Wert des Textes ist beträchtlich, weil er die persönlichen Erinnerungen der Heiligsprechungsaussagen bewahrt.

82. Die Legende erwähnt konkrete Namen, Schauplätze und Ereignisse, die die Kenntnis der Epoche fördern.

83. Die Historiker nähern sich ihr mit Quellenkritik, weil sie die wundersamen Elemente von den wirklichen Angaben trennen müssen.

84. Dennoch gewährt die Legende einen seltenen Einblick in das Leben einer Königstochter des 13. Jahrhunderts und in die damalige klösterliche Welt.

85. Die Gestalt Margaretes beweist, dass sich Heiligkeit nicht nur in großen Taten, sondern auch in der stillen, alltäglichen Treue verwirklichen kann.

86. Das Beispiel der Königstochter stellt dem Leser den Wert des Verzichts, der Demut und des Dienstes vor Augen.

87. Diese Werte sind auch für den heutigen Leser verständlich und ansprechend, selbst wenn die Epoche fern ist.

88. Die Margaretenlegende blieb somit trotz der zeitlichen Entfernung lebendig und menschlich.

89. Das Werk ist eines der wichtigsten und schönsten Prosadenkmäler der mittelalterlichen ungarischsprachigen Literatur.

90. Die Legende beweist die Entwicklung und Ausdruckskraft der ungarischen Sprache bereits zu Beginn des 16. Jahrhunderts.

91. Der Text ist die Frucht der Begegnung der lateinischen Legendenliteratur mit der ungarischsprachigen Schriftlichkeit.

92. Die ungarische Margaretenlegende bildet somit eine Brücke zwischen der mittelalterlichen lateinischen Bildung und der nationalsprachigen Literatur.

93. Das Werk ist eine wichtige Station der Entwicklung der ungarischen Prosa, die auch die spätere Literatur vorbereitete.

94. Die Gestalt Margaretes ist in der Reihe der ungarischen Heiligen das schönste Beispiel weiblicher Heiligkeit und Selbstaufopferung.

95. Die Legende bewahrt das Andenken der Heiligen so, dass sie es zugleich zu einem Schatz der ungarischen Sprache und Kultur macht.

96. Die heilige Margarete aus dem Hause Árpád ist deshalb ein untrennbarer Teil der ungarischen religiösen und literarischen Überlieferung.

97. Die Margaretenlegende verwirklicht eine seltene, reiche Begegnung von Glaube, Geschichte und Literatur.

98. Das Werk zeigt, dass auch das stille Leben eines einzigen Menschen zu einem bleibenden literarischen und geistigen Erbe werden kann.

99. Die ungarische Margaretenlegende ist somit eine Höchstleistung der mittelalterlichen ungarischen Prosa und ein Schatz der nationalen Kultur.

100. Die Legende der heiligen Margarete aus dem Hause Árpád bleibt eines der ergreifendsten und beständigsten Werke der Anfänge der ungarischen Literatur.