7.11.2 – Anatomie lang

7.11.2 – Az alsó végtag artériái – Die Arterien der unteren Extremität

1. Az alsó végtag artériás vérellátása a hasi aortából kiinduló, majd a medencén és a végtag különböző izomrekeszein végighaladó, összefüggő érpályán keresztül valósul meg. – Die arterielle Versorgung der unteren Extremität erfolgt über eine zusammenhängende Gefäßbahn, die von der Bauchaorta ausgeht und durch das Becken sowie die verschiedenen Muskellogen der Extremität zieht.

2. A negyedik ágyékcsigolya magasságában a hasi aorta két közös csípőverőérre (arteriae iliacae communes) oszlik, amelyek rövid lefutás után belső és külső csípőverőérre válnak szét. – Auf Höhe des vierten Lendenwirbels teilt sich die Bauchaorta in die beiden gemeinsamen Beckenarterien (Arteriae iliacae communes), die sich nach kurzem Verlauf in eine innere und eine äußere Beckenarterie aufspalten.

3. A belső csípőverőér (arteria iliaca interna) felső és alsó farverőere, valamint az elzáróverőér a farizmokat, a csípőízületet és a comb medialis területét látja el. – Die obere und untere Gesäßarterie sowie die Verschlussarterie aus der inneren Beckenarterie (Arteria iliaca interna) versorgen die Gesäßmuskulatur, das Hüftgelenk und den medialen Oberschenkelbereich.

4. Miután a külső csípőverőér (arteria iliaca externa) a lágyékszalag alatt, az érrésen keresztül elhagyta a medencét, combverőérként (arteria femoralis) folytatódik. – Nachdem die äußere Beckenarterie (Arteria iliaca externa) das Becken unter dem Leistenband durch die Gefäßlücke verlassen hat, setzt sie sich als Oberschenkelarterie (Arteria femoralis) fort.

5. A combháromszögben felszínesen fekvő A. femoralis a combideg és a combvéna között helyezkedik el, ezért ezen a szakaszon könnyen kitapintható és hozzáférhető. – In der Oberschenkeldreiecksregion liegt die oberflächlich verlaufende A. femoralis zwischen dem Oberschenkelnerv und der Oberschenkelvene, weshalb sie dort gut tastbar und zugänglich ist.

6. Közvetlenül a lágyékszalag alatt eredő felszínes ágai az elülső hasfal alsó részét, a lágyéktájék bőrét és a külső nemi szervek egy részét látják el. – Ihre unmittelbar unterhalb des Leistenbandes entspringenden oberflächlichen Äste versorgen den unteren Abschnitt der vorderen Bauchwand, die Haut der Leistenregion und Teile der äußeren Geschlechtsorgane.

7. Distalis irányban haladva a combverőér a szabóizom által részben fedetten éri el a közelítőcsatornát (canalis adductorius), majd annak ínnyílásán keresztül a térdhajlatba jut. – Nach distal ziehend erreicht die teilweise vom Schneidermuskel bedeckte Oberschenkelarterie den Adduktorenkanal (Canalis adductorius) und gelangt durch dessen Sehnenöffnung in die Kniekehle.

8. Legerősebb ága, a mély combverőér (arteria profunda femoris), többnyire néhány centiméterrel a lágyékszalag alatt válik le, és a comb izomzatának fő táplálóere. – Ihr stärkster Ast, die tiefe Oberschenkelarterie (Arteria profunda femoris), zweigt meist wenige Zentimeter unterhalb des Leistenbandes ab und bildet das wichtigste Versorgungsgefäß der Oberschenkelmuskulatur.

9. A medialis combcsontkerülő verőér (arteria circumflexa femoris medialis) a combnyak mögé kanyarodva olyan ágakat ad, amelyek a combfej és a combnyak vérellátásában meghatározó szerepet játszanak. – Die mediale Oberschenkelumgehungsarterie (Arteria circumflexa femoris medialis) zieht hinter den Schenkelhals und gibt Äste ab, die für die Versorgung von Hüftkopf und Schenkelhals entscheidend sind.

10. Ezzel szemben a lateralis combcsontkerülő verőér (arteria circumflexa femoris lateralis) oldalra halad, majd felszálló, haránt és leszálló ágával elsősorban a comb feszítőizmait és a csípőtájékot látja el. – Dagegen zieht die laterale Oberschenkelumgehungsarterie (Arteria circumflexa femoris lateralis) nach lateral und versorgt mit ihrem aufsteigenden, quer verlaufenden und absteigenden Ast vor allem die Oberschenkelstrecker und die Hüftregion.

11. A mély combverőérből rendszerint három vagy négy átfúró verőér (arteriae perforantes) ered, amelyek a közelítőizmokat áttörve jutnak el a comb hátsó izomcsoportjához. – Aus der tiefen Oberschenkelarterie entspringen gewöhnlich drei oder vier durchbohrende Arterien (Arteriae perforantes), die nach Durchtritt durch die Adduktoren die hintere Oberschenkelmuskulatur erreichen.

12. Mivel az átfúró ágak egymással és a farverőerek ágaival is összeköttetéseket képeznek, a comb hátsó területén hosszanti artériás hálózat alakul ki. – Da die durchbohrenden Äste sowohl untereinander als auch mit Ästen der Gesäßarterien Verbindungen eingehen, entsteht an der Oberschenkelrückseite ein längs verlaufendes arterielles Netz.

13. Még a közelítőcsatornában leválik a leszálló térdverőér (arteria descendens genus), amely a térd medialis oldalához jutva bekapcsolódik az ízület körüli érhálózatba. – Noch im Adduktorenkanal zweigt die absteigende Kniearterie (Arteria descendens genus) ab, die zur medialen Knieseite zieht und sich am Gefäßnetz um das Gelenk beteiligt.

14. A közelítőcsatorna ínnyílását elhagyó ér térdhajlati verőérként (arteria poplitea) folytatódik, amely rövid, de topográfiailag és funkcionálisan jelentős szakaszt alkot. – Nach dem Austritt aus der Sehnenöffnung des Adduktorenkanals setzt sich das Gefäß als Kniekehlenarterie (Arteria poplitea) fort, die einen kurzen, jedoch topographisch und funktionell bedeutsamen Abschnitt bildet.

15. A térdhajlatban az A. poplitea fekszik a legmélyebben, közvetlenül az ízületi tok előtt, míg a térdhajlati véna és a sípcsonti ideg nála felszínesebben halad. – In der Kniekehle liegt die A. poplitea am tiefsten unmittelbar vor der Gelenkkapsel, während die Kniekehlenvene und der Schienbeinnerv oberflächlicher verlaufen.

16. Felső és alsó, medialis és lateralis térdízületi ágai egymással anastomizálva létrehozzák a térdízületi érhálózatot (rete articulare genus), amely különböző ízületi helyzetekben is fenntartja a vérellátást. – Ihre oberen und unteren medialen und lateralen Kniegelenkäste bilden durch Anastomosen das Kniegelenknetz (Rete articulare genus), das die Blutversorgung auch bei wechselnden Gelenkstellungen aufrechterhält.

17. Az ízületi ágakon kívül az ér középső térdverőeret bocsát a tokhoz és a keresztszalagokhoz, míg izomágai elsősorban a kétfejű lábikraizmot táplálják. – Neben den Gelenkästen gibt das Gefäß eine mittlere Kniearterie zur Kapsel und zu den Kreuzbändern ab, während seine Muskeläste vor allem den zweiköpfigen Wadenmuskel versorgen.

18. A térdhajlati verőér a térdhajlati izom alsó szélénél elülső és hátulsó sípcsonti verőérre oszlik, a szárkapcsi verőér pedig rendszerint az utóbbiból ered. – Am unteren Rand des Kniekehlenmuskels teilt sich die Kniekehlenarterie in die vordere und hintere Schienbeinarterie, während die Wadenbeinarterie gewöhnlich aus der letzteren hervorgeht.

19. Az elülső sípcsonti verőér (arteria tibialis anterior) a csontközi hártya felső nyílásán áthaladva jut a lábszár elülső izomrekeszébe. – Die vordere Schienbeinarterie (Arteria tibialis anterior) gelangt durch die obere Öffnung der Zwischenknochenmembran in die vordere Muskelloge des Unterschenkels.

20. Lefutása során a mély szárkapcsi ideg kíséri, miközben az ér az elülső lábszárizmok között, a csontközi hártya közelében halad a boka felé. – In ihrem Verlauf wird sie vom tiefen Wadenbeinnerv begleitet, während sie zwischen den vorderen Unterschenkelmuskeln nahe der Zwischenknochenmembran zum Sprunggelenk zieht.

21. Visszatérő ágai a térdízületi, medialis és lateralis bokai ágai pedig a megfelelő boka körüli érhálózat kialakításában vesznek részt. – Ihre rückläufigen Äste beteiligen sich am Kniegelenknetz, während die medialen und lateralen Knöcheläste die entsprechenden Gefäßnetze um das Sprunggelenk mitbilden.

22. Az alsó feszítőizom-szalag alatt áthaladva az elülső sípcsonti verőér lábháti verőérként (arteria dorsalis pedis) folytatódik a lábfej háti felszínén. – Nach dem Durchtritt unter dem unteren Strecksehnenhalteband setzt sich die vordere Schienbeinarterie auf dem Fußrücken als Fußrückenarterie (Arteria dorsalis pedis) fort.

23. A lábháti verőér kezdetben a hosszú öregujjfeszítő izom ina mellett halad, ezért pulzusa ezen ín lateralis oldalán rendszerint jól kitapintható. – Die Fußrückenarterie verläuft zunächst neben der Sehne des langen Großzehenstreckers, weshalb ihr Puls gewöhnlich lateral dieser Sehne gut tastbar ist.

24. Medialis és lateralis lábtőágai a lábtő csontjait és ízületeit táplálják, íves verőere pedig oldalra hajolva a lábhát artériás hálózatához kapcsolódik. – Ihre medialen und lateralen Fußwurzeläste versorgen die Fußwurzelknochen und -gelenke, während die bogenförmige Arterie nach lateral zieht und sich mit dem arteriellen Netz des Fußrückens verbindet.

25. Az íves verőérből származó háti lábközépverőerek közös, majd saját ujjágakra oszlanak, amelyek a lábujjak egymással szomszédos felszíneit látják el. – Die aus der bogenförmigen Arterie hervorgehenden dorsalen Mittelfußarterien teilen sich in gemeinsame und anschließend eigene Zehenäste, welche die einander zugewandten Flächen der Zehen versorgen.

26. Végágai közül a mély talpi verőér az első lábközépcsontközti térben a talp felé halad, ahol a mély talpi ív kialakításában vesz részt. – Von ihren Endästen zieht die tiefe Fußsohlenarterie im ersten Zwischenmittelfußraum zur Fußsohle, wo sie an der Bildung des tiefen Fußsohlenbogens beteiligt ist.

27. A hátulsó sípcsonti verőér (arteria tibialis posterior) a gázlóizom ina alatt, majd a gázlóizom íve mögött lép be a lábszár mély hajlítórekeszébe. – Die hintere Schienbeinarterie (Arteria tibialis posterior) tritt unter der Sehne des Kniekehlenmuskels und anschließend hinter dem Sehnenbogen des Schollenmuskels in die tiefe Beugerloge des Unterschenkels ein.

28. A sípcsonti ideggel és a kísérő vénákkal együtt lefelé haladó ér izomágakat ad a mély hajlítóknak, és több ággal hozzájárul a boka körüli keringéshez. – Das gemeinsam mit dem Schienbeinnerv und den Begleitvenen absteigende Gefäß gibt Muskeläste an die tiefen Beuger ab und trägt mit mehreren Ästen zur Durchblutung der Knöchelregion bei.

29. A belső boka mögött az ér a hajlítóinak tartószalaga alatt, a lábtőalagútban jut a talpra, ahol medialis és lateralis talpi verőérre oszlik. – Hinter dem Innenknöchel gelangt das Gefäß unter dem Halteband der Beugesehnen durch den Tarsaltunnel zur Fußsohle, wo es sich in eine mediale und eine laterale Fußsohlenarterie teilt.

30. A kisebb medialis talpi verőér (arteria plantaris medialis) az öregujjtávolító és a rövid lábujjhajlító izom között előrehaladva elsősorban a talp medialis szélét látja el. – Die kleinere mediale Fußsohlenarterie (Arteria plantaris medialis) zieht zwischen dem Großzehenabzieher und dem kurzen Zehenbeuger nach vorn und versorgt vor allem den medialen Fußrand.

31. A nagyobb lateralis talpi verőér (arteria plantaris lateralis) kezdetben oldalra, majd mélyen medial felé fordul, és a mély talpi ággal egyesülve létrehozza a mély talpi ívet. – Die größere laterale Fußsohlenarterie (Arteria plantaris lateralis) zieht zunächst nach lateral, wendet sich anschließend in der Tiefe nach medial und bildet durch Vereinigung mit dem tiefen Fußsohlenast den tiefen Fußsohlenbogen.

32. A mély talpi ívből eredő talpi lábközépverőerek közös, majd saját talpi ujjverőerekre tagolódnak, biztosítva a lábujjak és az előláb terheléshez igazodó vérellátását. – Die aus dem tiefen Fußsohlenbogen hervorgehenden plantaren Mittelfußarterien teilen sich in gemeinsame und eigene plantare Zehenarterien und gewährleisten eine belastungsgerechte Versorgung der Zehen und des Vorfußes.

33. A szárkapcsi verőér (arteria fibularis, régebbi nevén arteria peronea) a hátulsó sípcsonti verőérből ered, majd a szárkapocscsont közelében, a hosszú öregujjhajlító izom alatt halad lefelé. – Die Wadenbeinarterie (Arteria fibularis, früher Arteria peronea) entspringt aus der hinteren Schienbeinarterie und zieht nahe dem Wadenbein unter dem langen Großzehenbeuger nach distal.

34. Átfúró, összekötő és sarokágai révén a szárkapcsi verőér kapcsolatot teremt az elülső és hátulsó lábszári érpályák között, miközben a külső boka és a sarok vérellátását is segíti. – Durch ihre durchbohrenden, verbindenden und Fersenäste stellt die Wadenbeinarterie Verbindungen zwischen den vorderen und hinteren Unterschenkelgefäßen her und unterstützt zugleich die Versorgung des Außenknöchels und der Ferse.

35. A csípő, a térd és a boka körül kialakuló anastomosisok, valamint a talp és a lábhát egymással összekapcsolódó érívei lehetővé teszik, hogy az alsó végtag változó helyzete és terhelése mellett is fennmaradjon a szövetek vérellátása. – Die Anastomosen um Hüfte, Knie und Sprunggelenk sowie die miteinander verbundenen Gefäßbögen von Fußsohle und Fußrücken ermöglichen es, die Gewebeversorgung auch bei wechselnder Stellung und Belastung der unteren Extremität aufrechtzuerhalten.