3.4.2 – Kromatin, kromoszómák és a kariotípus – Chromatin, Chromosomen und Karyotyp
1. A kromatin a sejtmagban található DNS és a hozzá kapcsolódó fehérjék összessége. – Als Chromatin bezeichnet man die Gesamtheit der DNA und der mit ihr verbundenen Proteine im Zellkern.
2. A kromatin legfontosabb fehérjéi a hisztonok, amelyek köré a DNS szakaszai feltekerednek. – Die wichtigsten Proteine des Chromatins sind die Histone, um die sich DNA-Abschnitte wickeln.
3. A DNS és a hisztonfehérjék alapvető szerkezeti egysége a nukleoszóma. – Die grundlegende Struktureinheit aus DNA und Histonproteinen ist das Nukleosom.
4. Egy nukleoszómában a DNS körülbelül másfél-kétszer tekeredik körbe egy nyolc hisztonból álló fehérjemagon. – In einem Nukleosom windet sich die DNA etwa eineinhalb- bis zweimal um einen aus acht Histonen bestehenden Proteinkern.
5. A szomszédos nukleoszómákat rövid összekötő DNS-szakaszok kapcsolják egymáshoz. – Benachbarte Nukleosomen sind durch kurze verbindende DNA-Abschnitte miteinander verbunden.
6. A nukleoszómákból álló kromatinfonal mikroszkópos képe gyakran gyöngysorra emlékeztet. – Der aus Nukleosomen bestehende Chromatinfaden erinnert im mikroskopischen Bild häufig an eine Perlenkette.
7. A kromatin további feltekeredése és hurkokba rendeződése lehetővé teszi a hosszú DNS-molekulák tömör elhelyezését. – Die weitere Aufwicklung und Schleifenbildung des Chromatins ermöglicht die kompakte Unterbringung der langen DNA-Moleküle.
8. A lazábban csomagolt, többnyire aktív kromatint eukromatinnak nevezzük. – Locker gepacktes und meist aktives Chromatin wird als Euchromatin bezeichnet.
9. Az eukromatin területén a gének könnyebben hozzáférhetők az átírásban részt vevő enzimek számára. – Im Bereich des Euchromatins sind die Gene für die an der Transkription beteiligten Enzyme leichter zugänglich.
10. Az erősen tömörített, többnyire inaktív kromatint heterokromatinnak nevezzük. – Stark verdichtetes und meist inaktives Chromatin wird als Heterochromatin bezeichnet.
11. A konstitutív heterokromatin tartósan tömör marad, és gyakran ismétlődő DNS-szakaszokat tartalmaz. – Konstitutives Heterochromatin bleibt dauerhaft verdichtet und enthält häufig repetitive DNA-Abschnitte.
12. A fakultatív heterokromatin olyan kromatinrész, amely bizonyos sejtekben vagy fejlődési szakaszokban átmenetileg tömörödik. – Fakultatives Heterochromatin ist ein Chromatinbereich, der sich in bestimmten Zellen oder Entwicklungsstadien vorübergehend verdichtet.
13. A női emlőssejtek egyik X-kromoszómája például nagyrészt fakultatív heterokromatinná tömörödik. – In weiblichen Säugetierzellen verdichtet sich beispielsweise eines der X-Chromosomen weitgehend zu fakultativem Heterochromatin.
14. A kromatin tömörsége kémiai módosításokkal, például a hisztonok acetilezésével szabályozható. – Die Verdichtung des Chromatins kann durch chemische Veränderungen wie die Acetylierung von Histonen reguliert werden.
15. A hisztonok acetilezése általában lazítja a kromatint, és elősegíti a génátírást. – Die Acetylierung von Histonen lockert das Chromatin in der Regel und fördert die Transkription.
16. A DNS metilezése sok esetben csökkenti az érintett gének aktivitását. – Die Methylierung der DNA vermindert in vielen Fällen die Aktivität der betroffenen Gene.
17. Az ilyen, a DNS sorrendjét nem megváltoztató szabályozási folyamatokat epigenetikai módosításoknak nevezzük. – Solche Regulationsvorgänge, die die DNA-Sequenz nicht verändern, werden als epigenetische Modifikationen bezeichnet.
18. A sejtosztódás előtt a kromatin fokozatosan erősen tömörödött kromoszómákká alakul. – Vor der Zellteilung verdichtet sich das Chromatin schrittweise zu stark kondensierten Chromosomen.
19. Egy még nem megkettőződött kromoszóma egyetlen hosszú DNS-molekulából és a hozzá kapcsolódó fehérjékből áll. – Ein noch nicht verdoppeltes Chromosom besteht aus einem einzigen langen DNA-Molekül und den daran gebundenen Proteinen.
20. A DNS megkettőződése után egy kromoszóma két azonos testvérkromatidából áll. – Nach der DNA-Verdopplung besteht ein Chromosom aus zwei identischen Schwesterchromatiden.
21. A testvérkromatidákat a centroméra területén fehérjekomplexek tartják össze. – Die Schwesterchromatiden werden im Bereich des Zentromers durch Proteinkomplexe zusammengehalten.
22. A centromérán alakul ki a kinetokór, amelyhez a sejtosztódás során az orsófonalak kapcsolódnak. – Am Zentromer bildet sich der Kinetochor, an den während der Zellteilung die Spindelfasern anheften.
23. A kromoszómák végeit telomerek védik a lebomlástól és az összetapadástól. – Die Enden der Chromosomen werden durch Telomere vor Abbau und Verklebung geschützt.
24. A telomerek ismétlődő DNS-szekvenciákból és hozzájuk kapcsolódó fehérjékből állnak. – Telomere bestehen aus sich wiederholenden DNA-Sequenzen und daran gebundenen Proteinen.
25. A telomerek a legtöbb testi sejt osztódásakor fokozatosan rövidülnek. – Die Telomere verkürzen sich bei den meisten Teilungen von Körperzellen schrittweise.
26. A telomeráz enzim bizonyos sejtekben, például őssejtekben és csírasejtekben képes meghosszabbítani a telomereket. – Das Enzym Telomerase kann die Telomere in bestimmten Zellen, etwa Stammzellen und Keimzellen, verlängern.
27. Egy faj kromoszómáinak száma és alakja általában jellegzetes és állandó. – Anzahl und Form der Chromosomen sind für eine Art gewöhnlich charakteristisch und konstant.
28. Az ember testi sejtjeiben 46 kromoszóma, vagyis 23 kromoszómapár található. – In menschlichen Körperzellen befinden sich 46 Chromosomen, also 23 Chromosomenpaare.
29. A kromoszómapárok egyik tagja anyai, a másik apai eredetű. – Von jedem Chromosomenpaar stammt ein Chromosom von der Mutter und eines vom Vater.
30. Az első 22 párt autoszómáknak, az utolsó párt pedig nemi kromoszómáknak nevezzük. – Die ersten 22 Paare werden Autosomen genannt, das letzte Paar Geschlechtschromosomen.
31. A kariotípus egy sejt vagy egyed teljes kromoszómakészletének számbeli és alaki jellemzése. – Der Karyotyp beschreibt die vollständige Chromosomenausstattung einer Zelle oder eines Individuums nach Anzahl und Form.
32. A kariogram a kromoszómák méret, centromérahelyzet és sávozódási mintázat szerinti rendezett képe. – Ein Karyogramm ist die nach Größe, Zentromerlage und Bandenmuster geordnete Darstellung der Chromosomen.
33. A kromoszómák jellegzetes sávozódása festési eljárásokkal tehető láthatóvá. – Die charakteristische Bänderung der Chromosomen kann durch Färbeverfahren sichtbar gemacht werden.
34. A kariotípus vizsgálatával számbeli vagy nagyobb szerkezeti kromoszóma-rendellenességek mutathatók ki. – Durch die Untersuchung des Karyotyps lassen sich zahlenmäßige oder größere strukturelle Chromosomenabweichungen nachweisen.
35. A kromatin és a kromoszómák szerveződése egyszerre biztosítja a DNS tömör tárolását, védelmét és szabályozott hozzáférhetőségét. – Die Organisation von Chromatin und Chromosomen gewährleistet zugleich die kompakte Speicherung, den Schutz und die kontrollierte Zugänglichkeit der DNA.
(aufklappen)magyar
1. A kromatin a sejtmagban található DNS és a hozzá kapcsolódó fehérjék összessége.
2. A kromatin legfontosabb fehérjéi a hisztonok, amelyek köré a DNS szakaszai feltekerednek.
3. A DNS és a hisztonfehérjék alapvető szerkezeti egysége a nukleoszóma.
4. Egy nukleoszómában a DNS körülbelül másfél-kétszer tekeredik körbe egy nyolc hisztonból álló fehérjemagon.
5. A szomszédos nukleoszómákat rövid összekötő DNS-szakaszok kapcsolják egymáshoz.
6. A nukleoszómákból álló kromatinfonal mikroszkópos képe gyakran gyöngysorra emlékeztet.
7. A kromatin további feltekeredése és hurkokba rendeződése lehetővé teszi a hosszú DNS-molekulák tömör elhelyezését.
8. A lazábban csomagolt, többnyire aktív kromatint eukromatinnak nevezzük.
9. Az eukromatin területén a gének könnyebben hozzáférhetők az átírásban részt vevő enzimek számára.
10. Az erősen tömörített, többnyire inaktív kromatint heterokromatinnak nevezzük.
11. A konstitutív heterokromatin tartósan tömör marad, és gyakran ismétlődő DNS-szakaszokat tartalmaz.
12. A fakultatív heterokromatin olyan kromatinrész, amely bizonyos sejtekben vagy fejlődési szakaszokban átmenetileg tömörödik.
13. A női emlőssejtek egyik X-kromoszómája például nagyrészt fakultatív heterokromatinná tömörödik.
14. A kromatin tömörsége kémiai módosításokkal, például a hisztonok acetilezésével szabályozható.
15. A hisztonok acetilezése általában lazítja a kromatint, és elősegíti a génátírást.
16. A DNS metilezése sok esetben csökkenti az érintett gének aktivitását.
17. Az ilyen, a DNS sorrendjét nem megváltoztató szabályozási folyamatokat epigenetikai módosításoknak nevezzük.
18. A sejtosztódás előtt a kromatin fokozatosan erősen tömörödött kromoszómákká alakul.
19. Egy még nem megkettőződött kromoszóma egyetlen hosszú DNS-molekulából és a hozzá kapcsolódó fehérjékből áll.
20. A DNS megkettőződése után egy kromoszóma két azonos testvérkromatidából áll.
21. A testvérkromatidákat a centroméra területén fehérjekomplexek tartják össze.
22. A centromérán alakul ki a kinetokór, amelyhez a sejtosztódás során az orsófonalak kapcsolódnak.
23. A kromoszómák végeit telomerek védik a lebomlástól és az összetapadástól.
24. A telomerek ismétlődő DNS-szekvenciákból és hozzájuk kapcsolódó fehérjékből állnak.
25. A telomerek a legtöbb testi sejt osztódásakor fokozatosan rövidülnek.
26. A telomeráz enzim bizonyos sejtekben, például őssejtekben és csírasejtekben képes meghosszabbítani a telomereket.
27. Egy faj kromoszómáinak száma és alakja általában jellegzetes és állandó.
28. Az ember testi sejtjeiben 46 kromoszóma, vagyis 23 kromoszómapár található.
29. A kromoszómapárok egyik tagja anyai, a másik apai eredetű.
30. Az első 22 párt autoszómáknak, az utolsó párt pedig nemi kromoszómáknak nevezzük.
31. A kariotípus egy sejt vagy egyed teljes kromoszómakészletének számbeli és alaki jellemzése.
32. A kariogram a kromoszómák méret, centromérahelyzet és sávozódási mintázat szerinti rendezett képe.
33. A kromoszómák jellegzetes sávozódása festési eljárásokkal tehető láthatóvá.
34. A kariotípus vizsgálatával számbeli vagy nagyobb szerkezeti kromoszóma-rendellenességek mutathatók ki.
35. A kromatin és a kromoszómák szerveződése egyszerre biztosítja a DNS tömör tárolását, védelmét és szabályozott hozzáférhetőségét.
(aufklappen)német
1. Als Chromatin bezeichnet man die Gesamtheit der DNA und der mit ihr verbundenen Proteine im Zellkern.
2. Die wichtigsten Proteine des Chromatins sind die Histone, um die sich DNA-Abschnitte wickeln.
3. Die grundlegende Struktureinheit aus DNA und Histonproteinen ist das Nukleosom.
4. In einem Nukleosom windet sich die DNA etwa eineinhalb- bis zweimal um einen aus acht Histonen bestehenden Proteinkern.
5. Benachbarte Nukleosomen sind durch kurze verbindende DNA-Abschnitte miteinander verbunden.
6. Der aus Nukleosomen bestehende Chromatinfaden erinnert im mikroskopischen Bild häufig an eine Perlenkette.
7. Die weitere Aufwicklung und Schleifenbildung des Chromatins ermöglicht die kompakte Unterbringung der langen DNA-Moleküle.
8. Locker gepacktes und meist aktives Chromatin wird als Euchromatin bezeichnet.
9. Im Bereich des Euchromatins sind die Gene für die an der Transkription beteiligten Enzyme leichter zugänglich.
10. Stark verdichtetes und meist inaktives Chromatin wird als Heterochromatin bezeichnet.
11. Konstitutives Heterochromatin bleibt dauerhaft verdichtet und enthält häufig repetitive DNA-Abschnitte.
12. Fakultatives Heterochromatin ist ein Chromatinbereich, der sich in bestimmten Zellen oder Entwicklungsstadien vorübergehend verdichtet.
13. In weiblichen Säugetierzellen verdichtet sich beispielsweise eines der X-Chromosomen weitgehend zu fakultativem Heterochromatin.
14. Die Verdichtung des Chromatins kann durch chemische Veränderungen wie die Acetylierung von Histonen reguliert werden.
15. Die Acetylierung von Histonen lockert das Chromatin in der Regel und fördert die Transkription.
16. Die Methylierung der DNA vermindert in vielen Fällen die Aktivität der betroffenen Gene.
17. Solche Regulationsvorgänge, die die DNA-Sequenz nicht verändern, werden als epigenetische Modifikationen bezeichnet.
18. Vor der Zellteilung verdichtet sich das Chromatin schrittweise zu stark kondensierten Chromosomen.
19. Ein noch nicht verdoppeltes Chromosom besteht aus einem einzigen langen DNA-Molekül und den daran gebundenen Proteinen.
20. Nach der DNA-Verdopplung besteht ein Chromosom aus zwei identischen Schwesterchromatiden.
21. Die Schwesterchromatiden werden im Bereich des Zentromers durch Proteinkomplexe zusammengehalten.
22. Am Zentromer bildet sich der Kinetochor, an den während der Zellteilung die Spindelfasern anheften.
23. Die Enden der Chromosomen werden durch Telomere vor Abbau und Verklebung geschützt.
24. Telomere bestehen aus sich wiederholenden DNA-Sequenzen und daran gebundenen Proteinen.
25. Die Telomere verkürzen sich bei den meisten Teilungen von Körperzellen schrittweise.
26. Das Enzym Telomerase kann die Telomere in bestimmten Zellen, etwa Stammzellen und Keimzellen, verlängern.
27. Anzahl und Form der Chromosomen sind für eine Art gewöhnlich charakteristisch und konstant.
28. In menschlichen Körperzellen befinden sich 46 Chromosomen, also 23 Chromosomenpaare.
29. Von jedem Chromosomenpaar stammt ein Chromosom von der Mutter und eines vom Vater.
30. Die ersten 22 Paare werden Autosomen genannt, das letzte Paar Geschlechtschromosomen.
31. Der Karyotyp beschreibt die vollständige Chromosomenausstattung einer Zelle oder eines Individuums nach Anzahl und Form.
32. Ein Karyogramm ist die nach Größe, Zentromerlage und Bandenmuster geordnete Darstellung der Chromosomen.
33. Die charakteristische Bänderung der Chromosomen kann durch Färbeverfahren sichtbar gemacht werden.
34. Durch die Untersuchung des Karyotyps lassen sich zahlenmäßige oder größere strukturelle Chromosomenabweichungen nachweisen.
35. Die Organisation von Chromatin und Chromosomen gewährleistet zugleich die kompakte Speicherung, den Schutz und die kontrollierte Zugänglichkeit der DNA.