2.2.1 – A milieu intérieur gondolata – Der Gedanke des milieu intérieur
1. Claude Bernard francia fiziológus alkotta meg a „milieu intérieur” fogalmát, amelynek lényege a belső környezet állandósága. – Der französische Physiologe Claude Bernard prägte den Begriff des „milieu intérieur“ (Milieu intérieur), dessen Kern die Konstanz des inneren Milieus ist.
2. Ez az elképzelés abból indul ki, hogy a szervezet sejtjei közvetlenül soha nem érintkeznek a külső külvilággal. – Diese Vorstellung geht davon aus, dass die Zellen des Organismus niemals direkt mit der äußeren Außenwelt in Berührung kommen.
3. A sejtek valódi környezete a sejten kívüli szöveti folyadék, amely körülveszi és táplálja őket. – Die eigentliche Umgebung der Zellen ist die extrazelluläre Gewebsflüssigkeit (Interstitium), welche sie umgibt und ernährt.
4. Bernard ezt a helyzetet egy tóban élő egysejtűhöz hasonlította, amelynek létfeltételeit a víz minősége határozza meg. – Bernard verglich diese Situation mit einem Einzeller in einem Teich, dessen Lebensbedingungen durch die Qualität des Wassers bestimmt werden.
5. A magasabb rendű élőlények az evolúció során mintha „magukkal vitték volna a tengert” a testük belsejében. – Höher entwickelte Lebewesen haben im Laufe der Evolution quasi „das Meer im Inneren mitgenommen“.
6. A belső környezet fizikai és kémiai paramétereinek állandósága a szabad és független élet alapvető feltétele. – Die Konstanz der physikalischen und chemischen Parameter des inneren Milieus ist die grundlegende Voraussetzung für ein freies und unabhängiges Leben.
7. Ez az állandóság teszi lehetővé, hogy a szervezet működése függetlenné váljon a napszakoktól vagy az évszakok változásától. – Diese Konstanz ermöglicht es, dass die Funktion des Organismus unabhängig von Tageszeiten oder dem Wechsel der Jahreszeiten wird.
8. Ennek a függetlenségnek azonban ára van: jelentős szabályozási erőfeszítést és magas energiaigényt igényel. – Diese Unabhängigkeit hat jedoch ihren Preis: Sie erfordert einen erheblichen Regelungsaufwand und einen hohen Energiebedarf.
9. Például az állandó testhőmérséklet fenntartása (homeotermia) folyamatos táplálékfelvételt és oxidatív energiatermelést igényel. – Zum Beispiel erfordert die Aufrechterhaltung einer konstanten Körpertemperatur (Homoiothermie) eine kontinuierliche Nahrungsaufnahme und oxidative Energiegewinnung.
10. Fontos megjegyezni, hogy ez a konstancia relatív, nem pedig abszolút; az értékek egy meghatározott tartományon belül ingadoznak. – Es ist wichtig zu beachten, dass diese Konstanz relativ und nicht absolut ist; die Werte schwanken innerhalb eines festgelegten Bereichs.
11. A belső környezethez olyan tényezőket sorolunk, mint a testhőmérséklet, a kémhatás (pH), az ozmotikus nyomás és az ionkoncentrációk. – Zum inneren Milieu rechnet man Faktoren wie die Körpertemperatur, den pH-Wert (pH), den osmotischen Druck und die Ionenkonzentrationen.
12. Az orvosi gyakorlatban a vérplazma szolgál a belső környezet legkönnyebben hozzáférhető képviselőjeként. – In der medizinischen Praxis dient das Blutplasma als der am leichtesten zugängliche Stellvertreter des inneren Milieus.
13. Mivel a vér folyamatosan cirkulál és kapcsolatban áll a szövetekkel, a vérértékekből következtetni lehet a teljes belső milieura. – Da das Blut ständig zirkuliert und in Verbindung mit den Geweben steht, kann man aus den Blutwerten auf das gesamte innere Milieu schließen.
14. Ennek a következtetésnek azonban vannak korlátai, mivel a vér összetétele nem mindenben egyezik meg a sejtek közvetlen környezetével. – Dieser Schluss hat jedoch Grenzen, da die Zusammensetzung des Blutes nicht in allem mit der unmittelbaren Umgebung der Zellen übereinstimmt.
15. Bernard elmélete közvetlen előfutára a következő fejezetben részletezett homeosztázis fogalmának. – Bernards Theorie ist ein direkter Vorläufer des im nächsten Unterkapitel detaillierten Begriffs der Homöostase (Homeostasis).
16. A szakirodalomban a magyar „belső környezet” kifejezés és a német „inneres Milieu” terminológiailag teljesen megfelel egymásnak. – In der Fachliteratur entsprechen sich der ungarische Ausdruck „belső környezet“ und der deutsche Begriff „inneres Milieu“ terminologisch vollkommen.
(aufklappen)magyar
1. Claude Bernard francia fiziológus alkotta meg a „milieu intérieur” fogalmát, amelynek lényege a belső környezet állandósága.
2. Ez az elképzelés abból indul ki, hogy a szervezet sejtjei közvetlenül soha nem érintkeznek a külső külvilággal.
3. A sejtek valódi környezete a sejten kívüli szöveti folyadék, amely körülveszi és táplálja őket.
4. Bernard ezt a helyzetet egy tóban élő egysejtűhöz hasonlította, amelynek létfeltételeit a víz minősége határozza meg.
5. A magasabb rendű élőlények az evolúció során mintha „magukkal vitték volna a tengert” a testük belsejében.
6. A belső környezet fizikai és kémiai paramétereinek állandósága a szabad és független élet alapvető feltétele.
7. Ez az állandóság teszi lehetővé, hogy a szervezet működése függetlenné váljon a napszakoktól vagy az évszakok változásától.
8. Ennek a függetlenségnek azonban ára van: jelentős szabályozási erőfeszítést és magas energiaigényt igényel.
9. Például az állandó testhőmérséklet fenntartása (homeotermia) folyamatos táplálékfelvételt és oxidatív energiatermelést igényel.
10. Fontos megjegyezni, hogy ez a konstancia relatív, nem pedig abszolút; az értékek egy meghatározott tartományon belül ingadoznak.
11. A belső környezethez olyan tényezőket sorolunk, mint a testhőmérséklet, a kémhatás (pH), az ozmotikus nyomás és az ionkoncentrációk.
12. Az orvosi gyakorlatban a vérplazma szolgál a belső környezet legkönnyebben hozzáférhető képviselőjeként.
13. Mivel a vér folyamatosan cirkulál és kapcsolatban áll a szövetekkel, a vérértékekből következtetni lehet a teljes belső milieura.
14. Ennek a következtetésnek azonban vannak korlátai, mivel a vér összetétele nem mindenben egyezik meg a sejtek közvetlen környezetével.
15. Bernard elmélete közvetlen előfutára a következő fejezetben részletezett homeosztázis fogalmának.
16. A szakirodalomban a magyar „belső környezet” kifejezés és a német „inneres Milieu” terminológiailag teljesen megfelel egymásnak.
(aufklappen)német
1. Der französische Physiologe Claude Bernard prägte den Begriff des „milieu intérieur“ (Milieu intérieur), dessen Kern die Konstanz des inneren Milieus ist.
2. Diese Vorstellung geht davon aus, dass die Zellen des Organismus niemals direkt mit der äußeren Außenwelt in Berührung kommen.
3. Die eigentliche Umgebung der Zellen ist die extrazelluläre Gewebsflüssigkeit (Interstitium), welche sie umgibt und ernährt.
4. Bernard verglich diese Situation mit einem Einzeller in einem Teich, dessen Lebensbedingungen durch die Qualität des Wassers bestimmt werden.
5. Höher entwickelte Lebewesen haben im Laufe der Evolution quasi „das Meer im Inneren mitgenommen“.
6. Die Konstanz der physikalischen und chemischen Parameter des inneren Milieus ist die grundlegende Voraussetzung für ein freies und unabhängiges Leben.
7. Diese Konstanz ermöglicht es, dass die Funktion des Organismus unabhängig von Tageszeiten oder dem Wechsel der Jahreszeiten wird.
8. Diese Unabhängigkeit hat jedoch ihren Preis: Sie erfordert einen erheblichen Regelungsaufwand und einen hohen Energiebedarf.
9. Zum Beispiel erfordert die Aufrechterhaltung einer konstanten Körpertemperatur (Homoiothermie) eine kontinuierliche Nahrungsaufnahme und oxidative Energiegewinnung.
10. Es ist wichtig zu beachten, dass diese Konstanz relativ und nicht absolut ist; die Werte schwanken innerhalb eines festgelegten Bereichs.
11. Zum inneren Milieu rechnet man Faktoren wie die Körpertemperatur, den pH-Wert (pH), den osmotischen Druck und die Ionenkonzentrationen.
12. In der medizinischen Praxis dient das Blutplasma als der am leichtesten zugängliche Stellvertreter des inneren Milieus.
13. Da das Blut ständig zirkuliert und in Verbindung mit den Geweben steht, kann man aus den Blutwerten auf das gesamte innere Milieu schließen.
14. Dieser Schluss hat jedoch Grenzen, da die Zusammensetzung des Blutes nicht in allem mit der unmittelbaren Umgebung der Zellen übereinstimmt.
15. Bernards Theorie ist ein direkter Vorläufer des im nächsten Unterkapitel detaillierten Begriffs der Homöostase (Homeostasis).
16. In der Fachliteratur entsprechen sich der ungarische Ausdruck „belső környezet“ und der deutsche Begriff „inneres Milieu“ terminologisch vollkommen.