6.3.3 – Az Esti kérdés és a gondolati líra – Esti kérdés und die Gedankenlyrik
1. Babits mindenekelőtt a gondolat költője volt. – Babits war vor allem ein Dichter des Gedankens.
2. Gondolati lírája életművének legnagyobb teljesítményei közé tartozik. – Seine Gedankenlyrik gehört zum Größten seines Werks.
3. Ebben az élet nagy kérdéseit fogalmazza meg. – In ihr stellt er die großen Fragen des Lebens.
4. A létezés értelmét keresi. – Er fragt nach dem Sinn des Daseins.
5. A szenvedés céljára is rákérdez. – Er fragt nach dem Zweck des Leidens.
6. Ennek híres példája az „Esti kérdés” című vers. – Ein berühmtes Beispiel ist das Gedicht „Esti kérdés”.
7. A cím jelentése „Abendliche Frage”. – Der Titel bedeutet „Abendliche Frage”.
8. Babits korai alkotói korszakában született. – Es entstand in Babits’ früher Zeit.
9. Legismertebb versei közé tartozik. – Es gehört zu seinen bekanntesten Gedichten.
10. A vers formája egyedülálló. – Das Gedicht ist formal einzigartig.
11. Egyetlen hosszú mondatból áll. – Es besteht aus einem einzigen langen Satz.
12. Ez a mondat az egész versen végighúzódik. – Dieser Satz zieht sich durch das ganze Gedicht.
13. Művészien kanyarog előre. – Er windet sich kunstvoll dahin.
14. Egyre újabb képek sorakoznak egymás után. – Immer neue Bilder reihen sich aneinander.
15. A mondat csak a vers végén zárul le. – Erst am Ende kommt der Satz zum Abschluss.
16. Ez a forma igazi mestermunka. – Diese Form ist ein Meisterstück.
17. Babits kivételes nyelvi művészetét mutatja. – Sie zeigt Babits’ große Sprachkunst.
18. A vers egy természeti képpel kezdődik. – Das Gedicht beginnt mit einem Naturbild.
19. Az este közeledését írja le. – Es schildert den Einbruch des Abends.
20. A sötétség lassan leereszkedik. – Langsam senkt sich die Dunkelheit herab.
21. Fokozatosan beborítja az egész világot. – Sie breitet sich über die Welt aus.
22. Babits nagy szépséggel festi meg ezt a képet. – Babits malt dieses Bild mit großer Schönheit.
23. Az este puha takaróként jelenik meg. – Der Abend erscheint wie ein sanftes Tuch.
24. Betakarja a világ minden dolgát. – Er deckt alle Dinge der Welt zu.
25. A vers számos különböző helyet mutat be. – Das Gedicht schildert viele verschiedene Orte.
26. Kerteket, tengereket és városokat láttat. – Es zeigt Gärten, Meere und Städte.
27. Mindenütt ugyanaz az este ereszkedik le. – Überall senkt sich der gleiche Abend herab.
28. Így ez a kép az egész világot összekapcsolja. – So verbindet das Bild die ganze Welt.
29. A természeti leírást nagy nyugalom jellemzi. – Diese Naturschilderung ist von großer Ruhe.
30. Ünnepélyes hangulatot teremt. – Sie erzeugt eine feierliche Stimmung.
31. A vers azonban nem marad meg a természet leírásánál. – Doch das Gedicht bleibt nicht bei der Natur.
32. A végén egy nagy kérdést tesz fel. – Am Ende stellt es eine große Frage.
33. Ez a tulajdonképpeni esti kérdés. – Es ist die eigentliche abendliche Frage.
34. Miért élünk, ha egyszer meg kell halnunk? – Warum leben wir, wenn wir doch sterben müssen?
35. Miért nő a fű, ha később úgyis elszárad? – Warum wächst das Gras, wenn es doch verwelkt?
36. Mi értelme van ennyi szépségnek és erőfeszítésnek? – Wozu ist all die Schönheit und Mühe?
37. Ez a kérdés hirtelen tör elő. – Diese Frage bricht plötzlich hervor.
38. Megzavarja a korábbi nyugodt hangulatot. – Sie erschüttert die ruhige Stimmung.
39. Valójában az élet értelmére kérdez rá. – Sie ist die Frage nach dem Sinn des Lebens.
40. Miért létezik mindez, ha egyszer minden elmúlik? – Warum das alles, wenn alles vergeht?
41. A kérdés nyitva marad a versben. – Diese Frage bleibt im Gedicht offen.
42. Babits nem ad rá egyszerű választ. – Babits gibt keine einfache Antwort.
43. Csupán nagy erővel megfogalmazza a kérdést. – Er stellt die Frage nur eindringlich.
44. Válasz nélkül hagyja az olvasó előtt. – Er lässt sie im Raum stehen.
45. Éppen ebben rejlik a vers ereje. – Gerade darin liegt die Kraft des Gedichts.
46. Gondolkodásra kényszeríti az olvasót. – Es zwingt den Leser zum Nachdenken.
47. Egyedül hagyja őt ezzel a kérdéssel. – Es lässt ihn mit der Frage allein.
48. Ezért a vers hatása sokáig megmarad. – So wirkt das Gedicht lange nach.
49. Az „Esti kérdés” a gondolati líra egyik csúcspontja. – „Esti kérdés” ist ein Höhepunkt der Gedankenlyrik.
50. A természeti képet és a filozófiát kapcsolja össze. – Es verbindet Naturbild und Philosophie.
51. Egyesíti a szépséget és a komolyságot. – Es verbindet Schönheit und Ernst.
52. A békés természetből születik meg a nyugtalanító kérdés. – Aus der friedlichen Natur erwächst die bange Frage.
53. Babits mesterien alakítja ki ezt az átmenetet. – Dieser Übergang ist meisterhaft gestaltet.
54. Babits más versei is gazdagok gondolatokban. – Auch andere Gedichte Babits’ sind gedankenreich.
55. Újra és újra az élet értelmét keresi. – Immer wieder fragt er nach dem Sinn.
56. Folyton a végső kérdésekkel küzd. – Immer wieder ringt er mit den letzten Fragen.
57. Istenről és a sorsról kérdez. – Er fragt nach Gott und nach dem Schicksal.
58. Az ember értékét is vizsgálja. – Er fragt nach dem Wert des Menschen.
59. Ezek a kérdések egész életművén végigvonulnak. – Diese Fragen durchziehen sein ganzes Werk.
60. Babits filozofikus költő volt. – Babits war ein philosophischer Dichter.
61. Sokat foglalkozott a nagy gondolkodók műveivel. – Er hatte sich mit den großen Denkern beschäftigt.
62. Az ő kérdéseik Babits saját kérdéseivé váltak. – Ihre Fragen wurden zu seinen eigenen.
63. Mindezeket azonban költői módon dolgozta fel. – Doch er behandelte sie dichterisch.
64. Gondolatait képekbe öltöztette. – Er kleidete die Gedanken in Bilder.
65. Így az elvont kérdések szemléletessé váltak. – So wurden abstrakte Fragen anschaulich.
66. Ez a gondolati líra igazi művészete. – Das ist die Kunst der Gedankenlyrik.
67. Érzékileg átélhetővé teszi a gondolkodást. – Sie macht das Denken sinnlich erfahrbar.
68. Babits tökéletesen uralta ezt a művészetet. – Babits beherrschte diese Kunst vollkommen.
69. Gondolatai sohasem szárazak. – Seine Gedanken sind nie trocken.
70. Mindig érzelmek hatják át őket. – Sie sind immer von Gefühl durchdrungen.
71. A nagy kérdések ugyanis mélyen érintették. – Denn die großen Fragen berührten ihn tief.
72. Nem csupán szellemi játéknak tekintette őket. – Sie waren für ihn kein bloßes Spiel.
73. Saját életét és szenvedését is érintették. – Sie betrafen sein eigenes Leben und Leiden.
74. Ezért verseiből valódi lelki gyötrelem szól. – Deshalb spricht aus seinen Gedichten echte Not.
75. Különösen a mulandóság problémája gyötörte. – Besonders das Problem der Vergänglichkeit quälte ihn.
76. Minden szép dolognak el kell múlnia. – Alles Schöne muss vergehen.
77. Az embernek is meg kell halnia. – Auch der Mensch muss sterben.
78. Ez az igazság nem hagyta nyugodni. – Diese Wahrheit ließ ihm keine Ruhe.
79. Számos versében újra megjelenik. – Sie kehrt in vielen Gedichten wieder.
80. Az „Esti kérdés” ennek egyik legszebb költői megfogalmazása. – „Esti kérdés” ist ihre schönste Gestaltung.
81. Babits gondolati lírája igényes. – Babits’ Gedankenlyrik ist anspruchsvoll.
82. Figyelmet követel az olvasótól. – Sie verlangt vom Leser Aufmerksamkeit.
83. Cserébe azonban mély felismerésekkel jutalmazza. – Doch sie belohnt ihn mit tiefer Erkenntnis.
84. Elvezeti az élet nagy kérdéseihez. – Sie führt ihn zu den großen Fragen.
85. Ugyanakkor a nyelv szépségével is megajándékozza. – Zugleich schenkt sie ihm sprachliche Schönheit.
86. Így kapcsolja össze a gondolkodást és az esztétikai élvezetet. – So verbindet sie Denken und Genuss.
87. Babits megújította a gondolati lírát Magyarországon. – Babits erneuerte die Gedankenlyrik in Ungarn.
88. Nagy elődökhöz kapcsolódott. – Er knüpfte an große Vorbilder an.
89. Vörösmarty Mihályra és Arany Jánosra is gondolt. – Er dachte an Vörösmarty und Arany.
90. Ők szintén írtak gondolati költeményeket. – Auch sie hatten Gedankenlyrik geschrieben.
91. Babits folytatta ezt a hagyományt. – Babits führte diese Tradition fort.
92. Ugyanakkor modern formákkal kapcsolta össze. – Er verband sie mit der modernen Form.
93. Így új gondolati költészetet teremtett. – So schuf er eine neue Gedankendichtung.
94. Művelt, mégis mélyen megindító költészet ez. – Sie ist gelehrt und doch bewegend.
95. Szigorúan formált, mégis szép. – Sie ist streng und doch schön.
96. Ebben mutatkozik meg Babits sajátos művészete. – Darin zeigt sich Babits’ besondere Kunst.
97. Gondolati lírája életművének központi részéhez tartozik. – Seine Gedankenlyrik gehört zum Kern seines Werks.
98. Az emberi lét végső kérdéseit fogalmazza meg. – Sie stellt die letzten Fragen des Menschseins.
99. Az „Esti kérdés” ennek egyik legtökéletesebb kifejezése. – „Esti kérdés” ist ihr vollendetster Ausdruck.
100. Ebben a versben a szépség, a gondolkodás és a komolyság kapcsolódik össze. – In ihm verbinden sich Schönheit, Denken und Ernst.
(aufklappen)magyar
1. Babits mindenekelőtt a gondolat költője volt.
2. Gondolati lírája életművének legnagyobb teljesítményei közé tartozik.
3. Ebben az élet nagy kérdéseit fogalmazza meg.
4. A létezés értelmét keresi.
5. A szenvedés céljára is rákérdez.
6. Ennek híres példája az „Esti kérdés” című vers.
7. A cím jelentése „Abendliche Frage”.
8. Babits korai alkotói korszakában született.
9. Legismertebb versei közé tartozik.
10. A vers formája egyedülálló.
11. Egyetlen hosszú mondatból áll.
12. Ez a mondat az egész versen végighúzódik.
13. Művészien kanyarog előre.
14. Egyre újabb képek sorakoznak egymás után.
15. A mondat csak a vers végén zárul le.
16. Ez a forma igazi mestermunka.
17. Babits kivételes nyelvi művészetét mutatja.
18. A vers egy természeti képpel kezdődik.
19. Az este közeledését írja le.
20. A sötétség lassan leereszkedik.
21. Fokozatosan beborítja az egész világot.
22. Babits nagy szépséggel festi meg ezt a képet.
23. Az este puha takaróként jelenik meg.
24. Betakarja a világ minden dolgát.
25. A vers számos különböző helyet mutat be.
26. Kerteket, tengereket és városokat láttat.
27. Mindenütt ugyanaz az este ereszkedik le.
28. Így ez a kép az egész világot összekapcsolja.
29. A természeti leírást nagy nyugalom jellemzi.
30. Ünnepélyes hangulatot teremt.
31. A vers azonban nem marad meg a természet leírásánál.
32. A végén egy nagy kérdést tesz fel.
33. Ez a tulajdonképpeni esti kérdés.
34. Miért élünk, ha egyszer meg kell halnunk?
35. Miért nő a fű, ha később úgyis elszárad?
36. Mi értelme van ennyi szépségnek és erőfeszítésnek?
37. Ez a kérdés hirtelen tör elő.
38. Megzavarja a korábbi nyugodt hangulatot.
39. Valójában az élet értelmére kérdez rá.
40. Miért létezik mindez, ha egyszer minden elmúlik?
41. A kérdés nyitva marad a versben.
42. Babits nem ad rá egyszerű választ.
43. Csupán nagy erővel megfogalmazza a kérdést.
44. Válasz nélkül hagyja az olvasó előtt.
45. Éppen ebben rejlik a vers ereje.
46. Gondolkodásra kényszeríti az olvasót.
47. Egyedül hagyja őt ezzel a kérdéssel.
48. Ezért a vers hatása sokáig megmarad.
49. Az „Esti kérdés” a gondolati líra egyik csúcspontja.
50. A természeti képet és a filozófiát kapcsolja össze.
51. Egyesíti a szépséget és a komolyságot.
52. A békés természetből születik meg a nyugtalanító kérdés.
53. Babits mesterien alakítja ki ezt az átmenetet.
54. Babits más versei is gazdagok gondolatokban.
55. Újra és újra az élet értelmét keresi.
56. Folyton a végső kérdésekkel küzd.
57. Istenről és a sorsról kérdez.
58. Az ember értékét is vizsgálja.
59. Ezek a kérdések egész életművén végigvonulnak.
60. Babits filozofikus költő volt.
61. Sokat foglalkozott a nagy gondolkodók műveivel.
62. Az ő kérdéseik Babits saját kérdéseivé váltak.
63. Mindezeket azonban költői módon dolgozta fel.
64. Gondolatait képekbe öltöztette.
65. Így az elvont kérdések szemléletessé váltak.
66. Ez a gondolati líra igazi művészete.
67. Érzékileg átélhetővé teszi a gondolkodást.
68. Babits tökéletesen uralta ezt a művészetet.
69. Gondolatai sohasem szárazak.
70. Mindig érzelmek hatják át őket.
71. A nagy kérdések ugyanis mélyen érintették.
72. Nem csupán szellemi játéknak tekintette őket.
73. Saját életét és szenvedését is érintették.
74. Ezért verseiből valódi lelki gyötrelem szól.
75. Különösen a mulandóság problémája gyötörte.
76. Minden szép dolognak el kell múlnia.
77. Az embernek is meg kell halnia.
78. Ez az igazság nem hagyta nyugodni.
79. Számos versében újra megjelenik.
80. Az „Esti kérdés” ennek egyik legszebb költői megfogalmazása.
81. Babits gondolati lírája igényes.
82. Figyelmet követel az olvasótól.
83. Cserébe azonban mély felismerésekkel jutalmazza.
84. Elvezeti az élet nagy kérdéseihez.
85. Ugyanakkor a nyelv szépségével is megajándékozza.
86. Így kapcsolja össze a gondolkodást és az esztétikai élvezetet.
87. Babits megújította a gondolati lírát Magyarországon.
88. Nagy elődökhöz kapcsolódott.
89. Vörösmarty Mihályra és Arany Jánosra is gondolt.
90. Ők szintén írtak gondolati költeményeket.
91. Babits folytatta ezt a hagyományt.
92. Ugyanakkor modern formákkal kapcsolta össze.
93. Így új gondolati költészetet teremtett.
94. Művelt, mégis mélyen megindító költészet ez.
95. Szigorúan formált, mégis szép.
96. Ebben mutatkozik meg Babits sajátos művészete.
97. Gondolati lírája életművének központi részéhez tartozik.
98. Az emberi lét végső kérdéseit fogalmazza meg.
99. Az „Esti kérdés” ennek egyik legtökéletesebb kifejezése.
100. Ebben a versben a szépség, a gondolkodás és a komolyság kapcsolódik össze.
(aufklappen)német
1. Babits war vor allem ein Dichter des Gedankens.
2. Seine Gedankenlyrik gehört zum Größten seines Werks.
3. In ihr stellt er die großen Fragen des Lebens.
4. Er fragt nach dem Sinn des Daseins.
5. Er fragt nach dem Zweck des Leidens.
6. Ein berühmtes Beispiel ist das Gedicht „Esti kérdés”.
7. Der Titel bedeutet „Abendliche Frage”.
8. Es entstand in Babits’ früher Zeit.
9. Es gehört zu seinen bekanntesten Gedichten.
10. Das Gedicht ist formal einzigartig.
11. Es besteht aus einem einzigen langen Satz.
12. Dieser Satz zieht sich durch das ganze Gedicht.
13. Er windet sich kunstvoll dahin.
14. Immer neue Bilder reihen sich aneinander.
15. Erst am Ende kommt der Satz zum Abschluss.
16. Diese Form ist ein Meisterstück.
17. Sie zeigt Babits’ große Sprachkunst.
18. Das Gedicht beginnt mit einem Naturbild.
19. Es schildert den Einbruch des Abends.
20. Langsam senkt sich die Dunkelheit herab.
21. Sie breitet sich über die Welt aus.
22. Babits malt dieses Bild mit großer Schönheit.
23. Der Abend erscheint wie ein sanftes Tuch.
24. Er deckt alle Dinge der Welt zu.
25. Das Gedicht schildert viele verschiedene Orte.
26. Es zeigt Gärten, Meere und Städte.
27. Überall senkt sich der gleiche Abend herab.
28. So verbindet das Bild die ganze Welt.
29. Diese Naturschilderung ist von großer Ruhe.
30. Sie erzeugt eine feierliche Stimmung.
31. Doch das Gedicht bleibt nicht bei der Natur.
32. Am Ende stellt es eine große Frage.
33. Es ist die eigentliche abendliche Frage.
34. Warum leben wir, wenn wir doch sterben müssen?
35. Warum wächst das Gras, wenn es doch verwelkt?
36. Wozu ist all die Schönheit und Mühe?
37. Diese Frage bricht plötzlich hervor.
38. Sie erschüttert die ruhige Stimmung.
39. Sie ist die Frage nach dem Sinn des Lebens.
40. Warum das alles, wenn alles vergeht?
41. Diese Frage bleibt im Gedicht offen.
42. Babits gibt keine einfache Antwort.
43. Er stellt die Frage nur eindringlich.
44. Er lässt sie im Raum stehen.
45. Gerade darin liegt die Kraft des Gedichts.
46. Es zwingt den Leser zum Nachdenken.
47. Es lässt ihn mit der Frage allein.
48. So wirkt das Gedicht lange nach.
49. „Esti kérdés” ist ein Höhepunkt der Gedankenlyrik.
50. Es verbindet Naturbild und Philosophie.
51. Es verbindet Schönheit und Ernst.
52. Aus der friedlichen Natur erwächst die bange Frage.
53. Dieser Übergang ist meisterhaft gestaltet.
54. Auch andere Gedichte Babits’ sind gedankenreich.
55. Immer wieder fragt er nach dem Sinn.
56. Immer wieder ringt er mit den letzten Fragen.
57. Er fragt nach Gott und nach dem Schicksal.
58. Er fragt nach dem Wert des Menschen.
59. Diese Fragen durchziehen sein ganzes Werk.
60. Babits war ein philosophischer Dichter.
61. Er hatte sich mit den großen Denkern beschäftigt.
62. Ihre Fragen wurden zu seinen eigenen.
63. Doch er behandelte sie dichterisch.
64. Er kleidete die Gedanken in Bilder.
65. So wurden abstrakte Fragen anschaulich.
66. Das ist die Kunst der Gedankenlyrik.
67. Sie macht das Denken sinnlich erfahrbar.
68. Babits beherrschte diese Kunst vollkommen.
69. Seine Gedanken sind nie trocken.
70. Sie sind immer von Gefühl durchdrungen.
71. Denn die großen Fragen berührten ihn tief.
72. Sie waren für ihn kein bloßes Spiel.
73. Sie betrafen sein eigenes Leben und Leiden.
74. Deshalb spricht aus seinen Gedichten echte Not.
75. Besonders das Problem der Vergänglichkeit quälte ihn.
76. Alles Schöne muss vergehen.
77. Auch der Mensch muss sterben.
78. Diese Wahrheit ließ ihm keine Ruhe.
79. Sie kehrt in vielen Gedichten wieder.
80. „Esti kérdés” ist ihre schönste Gestaltung.
81. Babits’ Gedankenlyrik ist anspruchsvoll.
82. Sie verlangt vom Leser Aufmerksamkeit.
83. Doch sie belohnt ihn mit tiefer Erkenntnis.
84. Sie führt ihn zu den großen Fragen.
85. Zugleich schenkt sie ihm sprachliche Schönheit.
86. So verbindet sie Denken und Genuss.
87. Babits erneuerte die Gedankenlyrik in Ungarn.
88. Er knüpfte an große Vorbilder an.
89. Er dachte an Vörösmarty und Arany.
90. Auch sie hatten Gedankenlyrik geschrieben.
91. Babits führte diese Tradition fort.
92. Er verband sie mit der modernen Form.
93. So schuf er eine neue Gedankendichtung.
94. Sie ist gelehrt und doch bewegend.
95. Sie ist streng und doch schön.
96. Darin zeigt sich Babits’ besondere Kunst.
97. Seine Gedankenlyrik gehört zum Kern seines Werks.
98. Sie stellt die letzten Fragen des Menschseins.
99. „Esti kérdés” ist ihr vollendetster Ausdruck.
100. In ihm verbinden sich Schönheit, Denken und Ernst.