5.17 – A lábszár izomcsoportjai – Die Muskelgruppen des Unterschenkels
1. A térd és a lábfej között elhelyezkedő lábszár izmai a test megtámasztásában, a járás irányításában és az elrugaszkodás létrehozásában egyaránt részt vesznek. – Die zwischen Knie und Fuß gelegenen Unterschenkelmuskeln sind sowohl an der Stützung des Körpers als auch an der Steuerung des Gehens und der Erzeugung des Abstoßes beteiligt.
2. Topográfiai és működési szempontból három nagy egységet különítünk el: a hátulsó vádlicsoportot, valamint az elülső és az oldalsó izomcsoportot. – Nach topografischen und funktionellen Gesichtspunkten werden drei große Einheiten unterschieden: die hintere Wadengruppe sowie die vordere und die seitliche Muskelgruppe.
3. E felosztás alapját nem csupán az izmok felszíni helyzete, hanem az ízületi tengelyekhez, a csontokhoz és az idegekhez való kapcsolatuk is meghatározza. – Diese Gliederung beruht nicht nur auf der oberflächlichen Lage der Muskeln, sondern auch auf ihrer Beziehung zu den Gelenkachsen, Knochen und Nerven.
4. A sípcsontot és a szárkapocscsontot összekötő csontközi hártya, továbbá a lábszárpólya sövényei elkülönített izomrekeszeket hoznak létre. – Die zwischen Tibia und Fibula ausgespannte Zwischenknochenmembran sowie die Septen der Unterschenkelfaszie bilden voneinander abgegrenzte Muskellogen.
5. Az egyes rekeszekben hasonló működésű, közös beidegzésű és rendszerint azonos irányban haladó izmok helyezkednek el. – In den einzelnen Logen liegen Muskeln mit ähnlicher Funktion, gemeinsamer Innervation und gewöhnlich übereinstimmender Verlaufsrichtung.
6. Mivel az izomhasak nagyobb része a lábszár felső és középső szakaszán található, a boka környezetét főként hosszú inak alakítják. – Da sich der größte Teil der Muskelbäuche im oberen und mittleren Unterschenkelabschnitt befindet, wird die Umgebung des Sprunggelenks vor allem von langen Sehnen geprägt.
7. Lefutásuk során ezek az inak csontos kiemelkedések mögött vagy előtt fordulnak el, így húzásuk iránya az adott ízület mozgásaihoz igazodik. – In ihrem Verlauf werden diese Sehnen vor oder hinter knöchernen Vorsprüngen umgelenkt, sodass ihre Zugrichtung an die Bewegungen des jeweiligen Gelenks angepasst wird.
8. A boka közelében elhelyezkedő leszorítószalagok a csontok mellett tartják az inakat, és megakadályozzák, hogy összehúzódáskor elemelkedjenek az ízülettől. – Die in Knöchelnähe gelegenen Haltebänder führen die Sehnen knochennah und verhindern, dass sie sich bei der Kontraktion vom Gelenk abheben.
9. Hátul a vádli izmai felületes és mély réteget alkotnak, amelyek közösen végzik a lábfej talpi hajlítását, de további feladataik eltérnek egymástól. – Hinten bilden die Wadenmuskeln eine oberflächliche und eine tiefe Schicht, die gemeinsam die Plantarflexion des Fußes ausführen, sich jedoch in ihren weiteren Aufgaben unterscheiden.
10. A felületes vádliizmok nagy erőt fejtenek ki, ezért nélkülözhetetlenek lábujjhegyre álláskor, járás közbeni elrugaszkodáskor, futáskor és ugráskor. – Die oberflächlichen Wadenmuskeln entwickeln eine große Kraft und sind daher beim Zehenstand, beim Abstoßen während des Gehens sowie beim Laufen und Springen unentbehrlich.
11. Kiemelkedő tömegük és felszínes helyzetük miatt ezek az izmok határozzák meg a lábszár hátulsó részének jellegzetes domborulatát. – Aufgrund ihrer beträchtlichen Masse und oberflächlichen Lage bestimmen diese Muskeln die charakteristische Wölbung der hinteren Unterschenkelregion.
12. Közös működésük a sarok felemelésére irányul, miközben a testsúly fokozatosan a láb elülső részére és a lábujjakra helyeződik át. – Ihr gemeinsames Wirken hebt die Ferse an, während das Körpergewicht schrittweise auf den Vorfuß und die Zehen verlagert wird.
13. Állás közben különösen a tartós működésre képes vádliizmok akadályozzák meg, hogy a test a felső ugróízületben ellenőrizetlenül előrebillenjen. – Im Stehen verhindern besonders die zu anhaltender Tätigkeit befähigten Wadenmuskeln, dass der Körper im oberen Sprunggelenk unkontrolliert nach vorn kippt.
14. A mély hátulsó izmok kisebb erővel hajlítják talpi irányba a lábfejet, ugyanakkor mozgatják a lábujjakat, és dinamikusan megtámasztják a lábboltozatokat. – Die tiefen hinteren Muskeln beugen den Fuß mit geringerer Kraft plantarwärts, bewegen zugleich die Zehen und stützen die Fußgewölbe dynamisch.
15. Inaik a belboka mögött jutnak a talp területére, ahol eltérő csontokon vagy lábujjperceken tapadva közvetítik az izomerőt. – Ihre Sehnen gelangen hinter dem Innenknöchel zur Fußsohle, wo sie an unterschiedlichen Knochen oder Zehengliedern ansetzen und die Muskelkraft übertragen.
16. Az elülső izomcsoport ezzel ellentétesen a felső ugróízület haránttengelye előtt halad, ezért összehúzódásakor a lábfejet a lábszár felé emeli. – Im Gegensatz dazu verläuft die vordere Muskelgruppe vor der Querachse des oberen Sprunggelenks und hebt den Fuß bei ihrer Kontraktion zum Unterschenkel an.
17. Ez a dorsalflexiónak nevezett mozgás biztosítja, hogy a lendítési szakaszban a lábujjak ne akadjanak bele a talajba. – Diese als Dorsalflexion bezeichnete Bewegung sorgt dafür, dass die Zehen während der Schwungphase nicht am Boden hängen bleiben.
18. Sarokra érkezés után az elülső izmok fékező munkával szabályozzák a lábfej lesüllyedését, így annak talajra helyezése nem hirtelen, hanem irányítottan történik. – Nach dem Fersenauftritt regulieren die vorderen Muskeln durch bremsende Arbeit das Absenken des Fußes, sodass er nicht abrupt, sondern kontrolliert aufgesetzt wird.
19. Egyes tagjaik a lábfej emelése mellett a lábujjakat is feszítik, míg mások a belső lábszélt megemelve a szupinációt támogatják. – Einige ihrer Muskeln strecken neben dem Heben des Fußes auch die Zehen, während andere durch Anheben des medialen Fußrandes die Supination unterstützen.
20. Működésük kiesésekor a lábfej lefelé csüng, a lábujjak pedig járás közben könnyen a talajba akadnak. – Bei einem Funktionsausfall hängt der Fuß nach unten, während die Zehen beim Gehen leicht am Boden hängen bleiben.
21. Ennek ellensúlyozására az érintett személy a csípőt és a térdet szokatlanul magasra emeli, hogy a lábfejet a talaj fölött előrevezethesse. – Zum Ausgleich hebt die betroffene Person Hüfte und Knie ungewöhnlich stark an, um den Fuß über dem Boden nach vorn führen zu können.
22. A szárkapocscsont külső oldalán fekvő oldalsó izomcsoport hosszú inai a külboka mögött fordulnak a láb külső széle és talpi felszíne felé. – Die langen Sehnen der an der Außenseite der Fibula gelegenen seitlichen Muskelgruppe ziehen hinter dem Außenknöchel zum lateralen Fußrand und zur Fußsohle.
23. Összehúzódásukkal lefelé húzzák a láb belső szélét, ezáltal pronálják a lábat, miközben gyengén a talpi hajlítást is segítik. – Durch ihre Kontraktion ziehen sie den medialen Fußrand nach unten, pronieren dadurch den Fuß und unterstützen zugleich schwach die Plantarflexion.
24. Egyenetlen talajon az oldalsó izmok gyorsan alkalmazkodó működése akadályozza meg, hogy a lábfej túlzottan befelé billenjen. – Auf unebenem Untergrund verhindert die rasch angepasste Tätigkeit der seitlichen Muskeln ein übermäßiges Umkippen des Fußes nach innen.
25. Az elülső és az oldalsó csoport együttműködése egyszerre teszi lehetővé a lábfej szabad emelését, pontos elhelyezését és oldalirányú stabilizálását. – Das Zusammenwirken der vorderen und seitlichen Gruppe ermöglicht zugleich das freie Heben, das präzise Aufsetzen und die seitliche Stabilisierung des Fußes.
26. Míg a hátulsó rekesz izmait a sípcsonti ideg látja el, az elülső csoport a mély, az oldalsó pedig a felületes szárkapcsi idegtől kap beidegzést. – Während die Muskeln der hinteren Loge vom Schienbeinnerv versorgt werden, erhält die vordere Gruppe ihre Innervation vom tiefen und die seitliche vom oberflächlichen Wadenbeinnerv.
27. Az idegek jellegzetes eloszlása miatt egy körülírt sérülés rendszerint nem egyetlen izmot, hanem egy teljes működési csoportot gyengít. – Aufgrund der charakteristischen Verteilung der Nerven schwächt eine umschriebene Schädigung gewöhnlich nicht nur einen einzelnen Muskel, sondern eine ganze Funktionsgruppe.
28. Járáskor a három izomcsoport aktivitása időben pontosan váltakozik, mert a támaszkodás, az elrugaszkodás és a lendítés egymástól eltérő izommunkát igényel. – Beim Gehen wechselt die Aktivität der drei Muskelgruppen zeitlich genau abgestimmt, da Standphase, Abstoß und Schwungphase unterschiedliche Muskelarbeit erfordern.
29. E mozgások során a lábszár izmai nemcsak gyorsítják a testet, hanem fékezik is az ízületi mozgásokat, ezáltal csökkentve a talajfogáskor fellépő terhelést. – Während dieser Bewegungen beschleunigen die Unterschenkelmuskeln den Körper nicht nur, sondern bremsen auch die Gelenkbewegungen und vermindern dadurch die beim Bodenkontakt auftretende Belastung.
30. Összehangolt működésük teremti meg azt a dinamikus egyensúlyt, amely a biztos álláshoz, a gazdaságos járáshoz és a változó talajviszonyokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges. – Ihr koordiniertes Zusammenwirken schafft das dynamische Gleichgewicht, das für einen sicheren Stand, ein ökonomisches Gehen und die Anpassung an wechselnde Bodenverhältnisse erforderlich ist.
(aufklappen)magyar
1. A térd és a lábfej között elhelyezkedő lábszár izmai a test megtámasztásában, a járás irányításában és az elrugaszkodás létrehozásában egyaránt részt vesznek.
2. Topográfiai és működési szempontból három nagy egységet különítünk el: a hátulsó vádlicsoportot, valamint az elülső és az oldalsó izomcsoportot.
3. E felosztás alapját nem csupán az izmok felszíni helyzete, hanem az ízületi tengelyekhez, a csontokhoz és az idegekhez való kapcsolatuk is meghatározza.
4. A sípcsontot és a szárkapocscsontot összekötő csontközi hártya, továbbá a lábszárpólya sövényei elkülönített izomrekeszeket hoznak létre.
5. Az egyes rekeszekben hasonló működésű, közös beidegzésű és rendszerint azonos irányban haladó izmok helyezkednek el.
6. Mivel az izomhasak nagyobb része a lábszár felső és középső szakaszán található, a boka környezetét főként hosszú inak alakítják.
7. Lefutásuk során ezek az inak csontos kiemelkedések mögött vagy előtt fordulnak el, így húzásuk iránya az adott ízület mozgásaihoz igazodik.
8. A boka közelében elhelyezkedő leszorítószalagok a csontok mellett tartják az inakat, és megakadályozzák, hogy összehúzódáskor elemelkedjenek az ízülettől.
9. Hátul a vádli izmai felületes és mély réteget alkotnak, amelyek közösen végzik a lábfej talpi hajlítását, de további feladataik eltérnek egymástól.
10. A felületes vádliizmok nagy erőt fejtenek ki, ezért nélkülözhetetlenek lábujjhegyre álláskor, járás közbeni elrugaszkodáskor, futáskor és ugráskor.
11. Kiemelkedő tömegük és felszínes helyzetük miatt ezek az izmok határozzák meg a lábszár hátulsó részének jellegzetes domborulatát.
12. Közös működésük a sarok felemelésére irányul, miközben a testsúly fokozatosan a láb elülső részére és a lábujjakra helyeződik át.
13. Állás közben különösen a tartós működésre képes vádliizmok akadályozzák meg, hogy a test a felső ugróízületben ellenőrizetlenül előrebillenjen.
14. A mély hátulsó izmok kisebb erővel hajlítják talpi irányba a lábfejet, ugyanakkor mozgatják a lábujjakat, és dinamikusan megtámasztják a lábboltozatokat.
15. Inaik a belboka mögött jutnak a talp területére, ahol eltérő csontokon vagy lábujjperceken tapadva közvetítik az izomerőt.
16. Az elülső izomcsoport ezzel ellentétesen a felső ugróízület haránttengelye előtt halad, ezért összehúzódásakor a lábfejet a lábszár felé emeli.
17. Ez a dorsalflexiónak nevezett mozgás biztosítja, hogy a lendítési szakaszban a lábujjak ne akadjanak bele a talajba.
18. Sarokra érkezés után az elülső izmok fékező munkával szabályozzák a lábfej lesüllyedését, így annak talajra helyezése nem hirtelen, hanem irányítottan történik.
19. Egyes tagjaik a lábfej emelése mellett a lábujjakat is feszítik, míg mások a belső lábszélt megemelve a szupinációt támogatják.
20. Működésük kiesésekor a lábfej lefelé csüng, a lábujjak pedig járás közben könnyen a talajba akadnak.
21. Ennek ellensúlyozására az érintett személy a csípőt és a térdet szokatlanul magasra emeli, hogy a lábfejet a talaj fölött előrevezethesse.
22. A szárkapocscsont külső oldalán fekvő oldalsó izomcsoport hosszú inai a külboka mögött fordulnak a láb külső széle és talpi felszíne felé.
23. Összehúzódásukkal lefelé húzzák a láb belső szélét, ezáltal pronálják a lábat, miközben gyengén a talpi hajlítást is segítik.
24. Egyenetlen talajon az oldalsó izmok gyorsan alkalmazkodó működése akadályozza meg, hogy a lábfej túlzottan befelé billenjen.
25. Az elülső és az oldalsó csoport együttműködése egyszerre teszi lehetővé a lábfej szabad emelését, pontos elhelyezését és oldalirányú stabilizálását.
26. Míg a hátulsó rekesz izmait a sípcsonti ideg látja el, az elülső csoport a mély, az oldalsó pedig a felületes szárkapcsi idegtől kap beidegzést.
27. Az idegek jellegzetes eloszlása miatt egy körülírt sérülés rendszerint nem egyetlen izmot, hanem egy teljes működési csoportot gyengít.
28. Járáskor a három izomcsoport aktivitása időben pontosan váltakozik, mert a támaszkodás, az elrugaszkodás és a lendítés egymástól eltérő izommunkát igényel.
29. E mozgások során a lábszár izmai nemcsak gyorsítják a testet, hanem fékezik is az ízületi mozgásokat, ezáltal csökkentve a talajfogáskor fellépő terhelést.
30. Összehangolt működésük teremti meg azt a dinamikus egyensúlyt, amely a biztos álláshoz, a gazdaságos járáshoz és a változó talajviszonyokhoz való alkalmazkodáshoz szükséges.
(aufklappen)német
1. Die zwischen Knie und Fuß gelegenen Unterschenkelmuskeln sind sowohl an der Stützung des Körpers als auch an der Steuerung des Gehens und der Erzeugung des Abstoßes beteiligt.
2. Nach topografischen und funktionellen Gesichtspunkten werden drei große Einheiten unterschieden: die hintere Wadengruppe sowie die vordere und die seitliche Muskelgruppe.
3. Diese Gliederung beruht nicht nur auf der oberflächlichen Lage der Muskeln, sondern auch auf ihrer Beziehung zu den Gelenkachsen, Knochen und Nerven.
4. Die zwischen Tibia und Fibula ausgespannte Zwischenknochenmembran sowie die Septen der Unterschenkelfaszie bilden voneinander abgegrenzte Muskellogen.
5. In den einzelnen Logen liegen Muskeln mit ähnlicher Funktion, gemeinsamer Innervation und gewöhnlich übereinstimmender Verlaufsrichtung.
6. Da sich der größte Teil der Muskelbäuche im oberen und mittleren Unterschenkelabschnitt befindet, wird die Umgebung des Sprunggelenks vor allem von langen Sehnen geprägt.
7. In ihrem Verlauf werden diese Sehnen vor oder hinter knöchernen Vorsprüngen umgelenkt, sodass ihre Zugrichtung an die Bewegungen des jeweiligen Gelenks angepasst wird.
8. Die in Knöchelnähe gelegenen Haltebänder führen die Sehnen knochennah und verhindern, dass sie sich bei der Kontraktion vom Gelenk abheben.
9. Hinten bilden die Wadenmuskeln eine oberflächliche und eine tiefe Schicht, die gemeinsam die Plantarflexion des Fußes ausführen, sich jedoch in ihren weiteren Aufgaben unterscheiden.
10. Die oberflächlichen Wadenmuskeln entwickeln eine große Kraft und sind daher beim Zehenstand, beim Abstoßen während des Gehens sowie beim Laufen und Springen unentbehrlich.
11. Aufgrund ihrer beträchtlichen Masse und oberflächlichen Lage bestimmen diese Muskeln die charakteristische Wölbung der hinteren Unterschenkelregion.
12. Ihr gemeinsames Wirken hebt die Ferse an, während das Körpergewicht schrittweise auf den Vorfuß und die Zehen verlagert wird.
13. Im Stehen verhindern besonders die zu anhaltender Tätigkeit befähigten Wadenmuskeln, dass der Körper im oberen Sprunggelenk unkontrolliert nach vorn kippt.
14. Die tiefen hinteren Muskeln beugen den Fuß mit geringerer Kraft plantarwärts, bewegen zugleich die Zehen und stützen die Fußgewölbe dynamisch.
15. Ihre Sehnen gelangen hinter dem Innenknöchel zur Fußsohle, wo sie an unterschiedlichen Knochen oder Zehengliedern ansetzen und die Muskelkraft übertragen.
16. Im Gegensatz dazu verläuft die vordere Muskelgruppe vor der Querachse des oberen Sprunggelenks und hebt den Fuß bei ihrer Kontraktion zum Unterschenkel an.
17. Diese als Dorsalflexion bezeichnete Bewegung sorgt dafür, dass die Zehen während der Schwungphase nicht am Boden hängen bleiben.
18. Nach dem Fersenauftritt regulieren die vorderen Muskeln durch bremsende Arbeit das Absenken des Fußes, sodass er nicht abrupt, sondern kontrolliert aufgesetzt wird.
19. Einige ihrer Muskeln strecken neben dem Heben des Fußes auch die Zehen, während andere durch Anheben des medialen Fußrandes die Supination unterstützen.
20. Bei einem Funktionsausfall hängt der Fuß nach unten, während die Zehen beim Gehen leicht am Boden hängen bleiben.
21. Zum Ausgleich hebt die betroffene Person Hüfte und Knie ungewöhnlich stark an, um den Fuß über dem Boden nach vorn führen zu können.
22. Die langen Sehnen der an der Außenseite der Fibula gelegenen seitlichen Muskelgruppe ziehen hinter dem Außenknöchel zum lateralen Fußrand und zur Fußsohle.
23. Durch ihre Kontraktion ziehen sie den medialen Fußrand nach unten, pronieren dadurch den Fuß und unterstützen zugleich schwach die Plantarflexion.
24. Auf unebenem Untergrund verhindert die rasch angepasste Tätigkeit der seitlichen Muskeln ein übermäßiges Umkippen des Fußes nach innen.
25. Das Zusammenwirken der vorderen und seitlichen Gruppe ermöglicht zugleich das freie Heben, das präzise Aufsetzen und die seitliche Stabilisierung des Fußes.
26. Während die Muskeln der hinteren Loge vom Schienbeinnerv versorgt werden, erhält die vordere Gruppe ihre Innervation vom tiefen und die seitliche vom oberflächlichen Wadenbeinnerv.
27. Aufgrund der charakteristischen Verteilung der Nerven schwächt eine umschriebene Schädigung gewöhnlich nicht nur einen einzelnen Muskel, sondern eine ganze Funktionsgruppe.
28. Beim Gehen wechselt die Aktivität der drei Muskelgruppen zeitlich genau abgestimmt, da Standphase, Abstoß und Schwungphase unterschiedliche Muskelarbeit erfordern.
29. Während dieser Bewegungen beschleunigen die Unterschenkelmuskeln den Körper nicht nur, sondern bremsen auch die Gelenkbewegungen und vermindern dadurch die beim Bodenkontakt auftretende Belastung.
30. Ihr koordiniertes Zusammenwirken schafft das dynamische Gleichgewicht, das für einen sicheren Stand, ein ökonomisches Gehen und die Anpassung an wechselnde Bodenverhältnisse erforderlich ist.