14.2 – Az idegsejt felépítése és típusai – Bau und Typen der Nervenzelle
1. Az idegsejt az idegrendszer legkisebb önálló szerkezeti és működési egysége. – Die Nervenzelle (Neuron) ist die kleinste selbstständige Struktur- und Funktionseinheit des Nervensystems.
2. Fő feladata az ingerek felvétele, feldolgozása és továbbítása. – Ihre Hauptaufgabe besteht darin, Reize aufzunehmen, zu verarbeiten und weiterzuleiten.
3. Minden idegsejt három fő részből áll: a sejttestből, a dendritekből és az axonból. – Jede Nervenzelle besteht aus drei Hauptteilen: dem Zellkörper, den Dendriten und dem Axon.
4. A sejttest tartalmazza a sejtmagot és a legtöbb sejtszervecskét. – Der Zellkörper (Perikaryon) enthält den Zellkern und die meisten Zellorganellen.
5. A sejtmag rendszerint nagy, gömbölyű és világos, benne feltűnő magvacskával. – Der Zellkern ist meist groß, rund und hell und besitzt ein auffälliges Kernkörperchen (Nukleolus).
6. A sejttestben csoportokba rendeződő rögök láthatók, amelyeket Nissl-rögöknek neveznek. – Im Zellkörper sieht man in Gruppen angeordnete Schollen, die man Nissl-Schollen (Tigroidsubstanz) nennt.
7. Ezek a rögök a durva felszínű endoplazmatikus hálózatnak felelnek meg, és fehérjéket állítanak elő. – Diese Schollen entsprechen dem rauen endoplasmatischen Retikulum und stellen Eiweiße her.
8. A sejttestet finom fonalak, az úgynevezett neurofibrillumok szövik át, amelyek a vázát adják. – Den Zellkörper durchziehen feine Fäden, die sogenannten Neurofibrillen, die ihm sein Gerüst geben.
9. Ezek a fonalak mikrocsövecskékből és neurofilamentumokból épülnek fel, és részt vesznek az anyagszállításban. – Diese Fäden bestehen aus Mikrotubuli und Neurofilamenten und sind am Stofftransport beteiligt.
10. A sejttest sok mitokondriumot és jól fejlett Golgi-készüléket tartalmaz, mert az idegsejt anyagcseréje élénk. – Der Zellkörper enthält viele Mitochondrien und einen gut entwickelten Golgi-Apparat, weil der Stoffwechsel der Nervenzelle sehr rege ist.
11. Az érett idegsejt már nem osztódik, mert hiányzik belőle az osztódáshoz szükséges sejtközpont. – Die reife Nervenzelle teilt sich nicht mehr, weil ihr das für die Teilung nötige Zentralkörperchen (Zentriol) fehlt.
12. A dendritek a sejttestből kiinduló, elágazó, rövid nyúlványok. – Die Dendriten sind kurze, verzweigte Fortsätze, die vom Zellkörper ausgehen.
13. Számuk gyakran nagy, és faszerűen ágaznak szét, így nagy felületet nyújtanak. – Ihre Zahl ist oft groß, und sie verzweigen sich baumartig, wodurch sie eine große Oberfläche bieten.
14. A dendritek felszínén apró kiemelkedések, az úgynevezett tüskék ülnek, amelyek a kapcsolatok számát növelik. – Auf der Oberfläche der Dendriten sitzen kleine Höckerchen, die sogenannten Dornen (Spines), welche die Zahl der Kontakte erhöhen.
15. A dendritek feladata az ingerek felvétele és a sejttest felé vezetése. – Die Aufgabe der Dendriten besteht darin, Reize aufzunehmen und zum Zellkörper hinzuleiten.
16. Az axon rendszerint egyetlen, hosszú nyúlvány, amely az ingerületet elvezeti a sejttestből. – Das Axon ist meist ein einziger, langer Fortsatz, der die Erregung vom Zellkörper wegleitet.
17. Az axon a sejttest egy kúp alakú kiemelkedéséből, az axondombból ered. – Das Axon entspringt einem kegelförmigen Vorsprung des Zellkörpers, dem Axonhügel (Ursprungskegel).
18. Az axondombot követő kezdeti szakaszon indul el az idegi jel. – Am Anfangsabschnitt (Initialsegment), der auf den Axonhügel folgt, entsteht das Nervensignal.
19. Egy axon hossza a néhány millimétertől akár egy méternél is nagyobb távolságig terjedhet. – Die Länge eines Axons kann von wenigen Millimetern bis zu über einem Meter reichen.
20. Az axon belsejét axoplazmának, burkoló hártyáját axolemmának nevezik. – Das Innere des Axons nennt man Axoplasma, seine umhüllende Membran Axolemm.
21. Az axonban nincsenek Nissl-rögök, ezért fehérjeellátása a sejttesttől függ. – Im Axon gibt es keine Nissl-Schollen, deshalb hängt seine Eiweißversorgung vom Zellkörper ab.
22. A sejttest és az axonvég között kétirányú anyagáramlás, úgynevezett axonális szállítás zajlik. – Zwischen Zellkörper und Axonende läuft ein Stofffluss in beide Richtungen ab, der sogenannte axonale Transport.
23. Az előreirányuló szállítás a sejttesttől a vég felé, a visszairányuló pedig visszafelé mozgatja az anyagokat. – Der vorwärts gerichtete Transport (anterograd) bewegt die Stoffe vom Zellkörper zum Ende, der rückläufige (retrograd) wieder zurück.
24. Az axon útközben oldalágakat adhat le, amelyeket mellékágaknak neveznek. – Das Axon kann unterwegs Seitenäste abgeben, die man Kollateralen nennt.
25. Végződése előtt az axon fácska módjára szétágazik, és apró bunkószerű véggombokban végződik. – Vor seinem Ende verzweigt sich das Axon baumartig und endet in kleinen knopfartigen Endköpfchen.
26. Ezek a véggombok teremtik meg a kapcsolatot a következő sejttel a szinapszison keresztül. – Diese Endköpfchen stellen über die Synapse den Kontakt zur nächsten Zelle her.
27. A szinapszis az a hely, ahol az ingerület egyik sejtről a másikra tevődik át. – Die Synapse ist die Stelle, an der die Erregung von einer Zelle auf die andere übertragen wird.
28. Sok axont zsírban gazdag burok, a velőshüvely vesz körül, amely a jelvezetést gyorsítja. – Viele Axone umgibt eine fettreiche Hülle, die Markscheide (Myelinscheide), die die Signalleitung beschleunigt.
29. Az axon és a burka együtt alkotja az idegrostot. – Das Axon und seine Hülle bilden zusammen die Nervenfaser.
30. Az ingerület iránya állandó: a dendrittől a sejttesten át az axonig halad. – Die Richtung der Erregung ist festgelegt: Sie verläuft vom Dendriten über den Zellkörper bis zum Axon.
31. Ezt az egyirányú jelvezetést az idegsejt működési polaritásának nevezik. – Diese einseitig gerichtete Signalleitung nennt man die funktionelle Polarität der Nervenzelle.
32. Az idegsejt ingerlékeny sejt, mert hártyáján elektromos jelet tud létrehozni és tovavezetni. – Die Nervenzelle ist eine erregbare Zelle, weil sie an ihrer Membran ein elektrisches Signal erzeugen und weiterleiten kann.
33. Ennek a jelnek a részletes mechanizmusát az élettan tárgyalja. – Den genauen Mechanismus dieses Signals behandelt die Physiologie.
34. Az idegsejtek mérete és alakja igen változatos: a sejttest átmérője néhány mikrométertől több tíz mikrométerig terjed. – Größe und Form der Nervenzellen sind sehr unterschiedlich: Der Durchmesser des Zellkörpers reicht von wenigen bis zu mehreren Dutzend Mikrometern.
35. Az emberi agyban körülbelül 86 milliárd idegsejt található. – Im menschlichen Gehirn befinden sich etwa 86 Milliarden Nervenzellen.
36. Mivel az érett idegsejtek nem osztódnak, pótlásuk erősen korlátozott. – Da sich reife Nervenzellen nicht teilen, ist ihr Ersatz stark begrenzt.
37. Az idegsejteket az alakjuk, vagyis a nyúlványaik száma szerint csoportosítják. – Die Nervenzellen werden nach ihrer Gestalt, also nach der Zahl ihrer Fortsätze, eingeteilt.
38. A soknyúlványú idegsejtnek egyetlen axonja és sok dendritje van; ez a leggyakoribb típus. – Die multipolare Nervenzelle besitzt ein einziges Axon und viele Dendriten; sie ist der häufigste Typ.
39. Ilyenek például a mozgató idegsejtek és a központi idegrendszer legtöbb sejtje. – Dazu gehören zum Beispiel die Motoneurone und die meisten Zellen des Zentralnervensystems.
40. A kétnyúlványú idegsejtnek egy axonja és egy dendritje van, egymással ellentétes oldalon. – Die bipolare Nervenzelle hat ein Axon und einen Dendriten, die auf gegenüberliegenden Seiten liegen.
41. Ezek főleg az érzékszervekben fordulnak elő, például a szem ideghártyájában és a szaglóhámban. – Sie kommen vor allem in den Sinnesorganen vor, etwa in der Netzhaut des Auges und im Riechepithel.
42. Az álegynyúlványú idegsejtből egyetlen nyúlvány indul, amely rövid szakasz után T alakban kettéválik. – Aus der pseudounipolaren Nervenzelle geht ein einziger Fortsatz hervor, der sich nach kurzer Strecke T-förmig teilt.
43. Ez a típus jellemző a gerincvelői dúcok érző idegsejtjeire. – Dieser Typ ist für die sensiblen Nervenzellen der Rückenmarksganglien (Spinalganglien) kennzeichnend.
44. Az egynyúlványú idegsejtnek egyetlen nyúlványa van, és az emberben ritka, főleg a fejlődő szövetben fordul elő. – Die unipolare Nervenzelle besitzt nur einen einzigen Fortsatz und ist beim Menschen selten; sie kommt vor allem im sich entwickelnden Gewebe vor.
45. Működésük szerint az idegsejteket érző, mozgató és kapcsoló sejtekre osztják. – Nach ihrer Funktion teilt man die Nervenzellen in sensible, motorische und Schaltneurone ein.
46. Az érző idegsejtek az érzékszervekből a központ felé vezetik az információt. – Die sensiblen (afferenten) Nervenzellen leiten die Information von den Sinnesorganen zum Zentrum hin.
47. A mozgató idegsejtek a központból a végrehajtó szervek, például az izmok és mirigyek felé továbbítják a parancsot. – Die motorischen (efferenten) Nervenzellen geben den Befehl vom Zentrum an die ausführenden Organe wie Muskeln und Drüsen weiter.
48. A kapcsoló idegsejtek a központi idegrendszeren belül kötik össze a többi sejtet, és számuk a legnagyobb. – Die Schaltneurone (Interneurone) verbinden innerhalb des Zentralnervensystems die übrigen Zellen und sind am zahlreichsten.
49. A hosszú axonú sejtek távoli területeket kötnek össze, a rövid axonúak a helyi kapcsolást végzik. – Zellen mit langem Axon verbinden entfernte Gebiete, solche mit kurzem Axon übernehmen die örtliche Verschaltung.
50. Az idegsejt tehát az idegrendszer alapvető építőeleme, működését pedig a következő fejezetben tárgyalt gliasejtek segítik. – Die Nervenzelle ist somit der grundlegende Baustein des Nervensystems, und ihre Arbeit unterstützen die im nächsten Kapitel behandelten Gliazellen.
(aufklappen)magyar
1. Az idegsejt az idegrendszer legkisebb önálló szerkezeti és működési egysége.
2. Fő feladata az ingerek felvétele, feldolgozása és továbbítása.
3. Minden idegsejt három fő részből áll: a sejttestből, a dendritekből és az axonból.
4. A sejttest tartalmazza a sejtmagot és a legtöbb sejtszervecskét.
5. A sejtmag rendszerint nagy, gömbölyű és világos, benne feltűnő magvacskával.
6. A sejttestben csoportokba rendeződő rögök láthatók, amelyeket Nissl-rögöknek neveznek.
7. Ezek a rögök a durva felszínű endoplazmatikus hálózatnak felelnek meg, és fehérjéket állítanak elő.
8. A sejttestet finom fonalak, az úgynevezett neurofibrillumok szövik át, amelyek a vázát adják.
9. Ezek a fonalak mikrocsövecskékből és neurofilamentumokból épülnek fel, és részt vesznek az anyagszállításban.
10. A sejttest sok mitokondriumot és jól fejlett Golgi-készüléket tartalmaz, mert az idegsejt anyagcseréje élénk.
11. Az érett idegsejt már nem osztódik, mert hiányzik belőle az osztódáshoz szükséges sejtközpont.
12. A dendritek a sejttestből kiinduló, elágazó, rövid nyúlványok.
13. Számuk gyakran nagy, és faszerűen ágaznak szét, így nagy felületet nyújtanak.
14. A dendritek felszínén apró kiemelkedések, az úgynevezett tüskék ülnek, amelyek a kapcsolatok számát növelik.
15. A dendritek feladata az ingerek felvétele és a sejttest felé vezetése.
16. Az axon rendszerint egyetlen, hosszú nyúlvány, amely az ingerületet elvezeti a sejttestből.
17. Az axon a sejttest egy kúp alakú kiemelkedéséből, az axondombból ered.
18. Az axondombot követő kezdeti szakaszon indul el az idegi jel.
19. Egy axon hossza a néhány millimétertől akár egy méternél is nagyobb távolságig terjedhet.
20. Az axon belsejét axoplazmának, burkoló hártyáját axolemmának nevezik.
21. Az axonban nincsenek Nissl-rögök, ezért fehérjeellátása a sejttesttől függ.
22. A sejttest és az axonvég között kétirányú anyagáramlás, úgynevezett axonális szállítás zajlik.
23. Az előreirányuló szállítás a sejttesttől a vég felé, a visszairányuló pedig visszafelé mozgatja az anyagokat.
24. Az axon útközben oldalágakat adhat le, amelyeket mellékágaknak neveznek.
25. Végződése előtt az axon fácska módjára szétágazik, és apró bunkószerű véggombokban végződik.
26. Ezek a véggombok teremtik meg a kapcsolatot a következő sejttel a szinapszison keresztül.
27. A szinapszis az a hely, ahol az ingerület egyik sejtről a másikra tevődik át.
28. Sok axont zsírban gazdag burok, a velőshüvely vesz körül, amely a jelvezetést gyorsítja.
29. Az axon és a burka együtt alkotja az idegrostot.
30. Az ingerület iránya állandó: a dendrittől a sejttesten át az axonig halad.
31. Ezt az egyirányú jelvezetést az idegsejt működési polaritásának nevezik.
32. Az idegsejt ingerlékeny sejt, mert hártyáján elektromos jelet tud létrehozni és tovavezetni.
33. Ennek a jelnek a részletes mechanizmusát az élettan tárgyalja.
34. Az idegsejtek mérete és alakja igen változatos: a sejttest átmérője néhány mikrométertől több tíz mikrométerig terjed.
35. Az emberi agyban körülbelül 86 milliárd idegsejt található.
36. Mivel az érett idegsejtek nem osztódnak, pótlásuk erősen korlátozott.
37. Az idegsejteket az alakjuk, vagyis a nyúlványaik száma szerint csoportosítják.
38. A soknyúlványú idegsejtnek egyetlen axonja és sok dendritje van; ez a leggyakoribb típus.
39. Ilyenek például a mozgató idegsejtek és a központi idegrendszer legtöbb sejtje.
40. A kétnyúlványú idegsejtnek egy axonja és egy dendritje van, egymással ellentétes oldalon.
41. Ezek főleg az érzékszervekben fordulnak elő, például a szem ideghártyájában és a szaglóhámban.
42. Az álegynyúlványú idegsejtből egyetlen nyúlvány indul, amely rövid szakasz után T alakban kettéválik.
43. Ez a típus jellemző a gerincvelői dúcok érző idegsejtjeire.
44. Az egynyúlványú idegsejtnek egyetlen nyúlványa van, és az emberben ritka, főleg a fejlődő szövetben fordul elő.
45. Működésük szerint az idegsejteket érző, mozgató és kapcsoló sejtekre osztják.
46. Az érző idegsejtek az érzékszervekből a központ felé vezetik az információt.
47. A mozgató idegsejtek a központból a végrehajtó szervek, például az izmok és mirigyek felé továbbítják a parancsot.
48. A kapcsoló idegsejtek a központi idegrendszeren belül kötik össze a többi sejtet, és számuk a legnagyobb.
49. A hosszú axonú sejtek távoli területeket kötnek össze, a rövid axonúak a helyi kapcsolást végzik.
50. Az idegsejt tehát az idegrendszer alapvető építőeleme, működését pedig a következő fejezetben tárgyalt gliasejtek segítik.
(aufklappen)német
1. Die Nervenzelle (Neuron) ist die kleinste selbstständige Struktur- und Funktionseinheit des Nervensystems.
2. Ihre Hauptaufgabe besteht darin, Reize aufzunehmen, zu verarbeiten und weiterzuleiten.
3. Jede Nervenzelle besteht aus drei Hauptteilen: dem Zellkörper, den Dendriten und dem Axon.
4. Der Zellkörper (Perikaryon) enthält den Zellkern und die meisten Zellorganellen.
5. Der Zellkern ist meist groß, rund und hell und besitzt ein auffälliges Kernkörperchen (Nukleolus).
6. Im Zellkörper sieht man in Gruppen angeordnete Schollen, die man Nissl-Schollen (Tigroidsubstanz) nennt.
7. Diese Schollen entsprechen dem rauen endoplasmatischen Retikulum und stellen Eiweiße her.
8. Den Zellkörper durchziehen feine Fäden, die sogenannten Neurofibrillen, die ihm sein Gerüst geben.
9. Diese Fäden bestehen aus Mikrotubuli und Neurofilamenten und sind am Stofftransport beteiligt.
10. Der Zellkörper enthält viele Mitochondrien und einen gut entwickelten Golgi-Apparat, weil der Stoffwechsel der Nervenzelle sehr rege ist.
11. Die reife Nervenzelle teilt sich nicht mehr, weil ihr das für die Teilung nötige Zentralkörperchen (Zentriol) fehlt.
12. Die Dendriten sind kurze, verzweigte Fortsätze, die vom Zellkörper ausgehen.
13. Ihre Zahl ist oft groß, und sie verzweigen sich baumartig, wodurch sie eine große Oberfläche bieten.
14. Auf der Oberfläche der Dendriten sitzen kleine Höckerchen, die sogenannten Dornen (Spines), welche die Zahl der Kontakte erhöhen.
15. Die Aufgabe der Dendriten besteht darin, Reize aufzunehmen und zum Zellkörper hinzuleiten.
16. Das Axon ist meist ein einziger, langer Fortsatz, der die Erregung vom Zellkörper wegleitet.
17. Das Axon entspringt einem kegelförmigen Vorsprung des Zellkörpers, dem Axonhügel (Ursprungskegel).
18. Am Anfangsabschnitt (Initialsegment), der auf den Axonhügel folgt, entsteht das Nervensignal.
19. Die Länge eines Axons kann von wenigen Millimetern bis zu über einem Meter reichen.
20. Das Innere des Axons nennt man Axoplasma, seine umhüllende Membran Axolemm.
21. Im Axon gibt es keine Nissl-Schollen, deshalb hängt seine Eiweißversorgung vom Zellkörper ab.
22. Zwischen Zellkörper und Axonende läuft ein Stofffluss in beide Richtungen ab, der sogenannte axonale Transport.
23. Der vorwärts gerichtete Transport (anterograd) bewegt die Stoffe vom Zellkörper zum Ende, der rückläufige (retrograd) wieder zurück.
24. Das Axon kann unterwegs Seitenäste abgeben, die man Kollateralen nennt.
25. Vor seinem Ende verzweigt sich das Axon baumartig und endet in kleinen knopfartigen Endköpfchen.
26. Diese Endköpfchen stellen über die Synapse den Kontakt zur nächsten Zelle her.
27. Die Synapse ist die Stelle, an der die Erregung von einer Zelle auf die andere übertragen wird.
28. Viele Axone umgibt eine fettreiche Hülle, die Markscheide (Myelinscheide), die die Signalleitung beschleunigt.
29. Das Axon und seine Hülle bilden zusammen die Nervenfaser.
30. Die Richtung der Erregung ist festgelegt: Sie verläuft vom Dendriten über den Zellkörper bis zum Axon.
31. Diese einseitig gerichtete Signalleitung nennt man die funktionelle Polarität der Nervenzelle.
32. Die Nervenzelle ist eine erregbare Zelle, weil sie an ihrer Membran ein elektrisches Signal erzeugen und weiterleiten kann.
33. Den genauen Mechanismus dieses Signals behandelt die Physiologie.
34. Größe und Form der Nervenzellen sind sehr unterschiedlich: Der Durchmesser des Zellkörpers reicht von wenigen bis zu mehreren Dutzend Mikrometern.
35. Im menschlichen Gehirn befinden sich etwa 86 Milliarden Nervenzellen.
36. Da sich reife Nervenzellen nicht teilen, ist ihr Ersatz stark begrenzt.
37. Die Nervenzellen werden nach ihrer Gestalt, also nach der Zahl ihrer Fortsätze, eingeteilt.
38. Die multipolare Nervenzelle besitzt ein einziges Axon und viele Dendriten; sie ist der häufigste Typ.
39. Dazu gehören zum Beispiel die Motoneurone und die meisten Zellen des Zentralnervensystems.
40. Die bipolare Nervenzelle hat ein Axon und einen Dendriten, die auf gegenüberliegenden Seiten liegen.
41. Sie kommen vor allem in den Sinnesorganen vor, etwa in der Netzhaut des Auges und im Riechepithel.
42. Aus der pseudounipolaren Nervenzelle geht ein einziger Fortsatz hervor, der sich nach kurzer Strecke T-förmig teilt.
43. Dieser Typ ist für die sensiblen Nervenzellen der Rückenmarksganglien (Spinalganglien) kennzeichnend.
44. Die unipolare Nervenzelle besitzt nur einen einzigen Fortsatz und ist beim Menschen selten; sie kommt vor allem im sich entwickelnden Gewebe vor.
45. Nach ihrer Funktion teilt man die Nervenzellen in sensible, motorische und Schaltneurone ein.
46. Die sensiblen (afferenten) Nervenzellen leiten die Information von den Sinnesorganen zum Zentrum hin.
47. Die motorischen (efferenten) Nervenzellen geben den Befehl vom Zentrum an die ausführenden Organe wie Muskeln und Drüsen weiter.
48. Die Schaltneurone (Interneurone) verbinden innerhalb des Zentralnervensystems die übrigen Zellen und sind am zahlreichsten.
49. Zellen mit langem Axon verbinden entfernte Gebiete, solche mit kurzem Axon übernehmen die örtliche Verschaltung.
50. Die Nervenzelle ist somit der grundlegende Baustein des Nervensystems, und ihre Arbeit unterstützen die im nächsten Kapitel behandelten Gliazellen.