14.3 – A gliasejtek és a velőshüvely – Gliazellen und Markscheide
1. Az idegszövet nemcsak idegsejtekből, hanem különböző típusú gliasejtekből is felépül. – Das Nervengewebe besteht nicht nur aus Nervenzellen, sondern auch aus verschiedenen Typen von Gliazellen.
2. A gliasejteket összefoglaló néven neurogliának nevezzük. – Die Gliazellen werden zusammenfassend als Neuroglia bezeichnet.
3. A gliasejtek általában kisebbek az idegsejteknél, de jóval nagyobb számban fordulnak elő. – Gliazellen sind in der Regel kleiner als Nervenzellen, kommen jedoch in wesentlich größerer Zahl vor.
4. Nem az ingerület hosszú távolságra történő vezetése a fő feladatuk, hanem az idegsejtek működésének támogatása. – Ihre Hauptaufgabe ist nicht die Erregungsleitung über lange Strecken, sondern die Unterstützung der Nervenzellen.
5. A gliasejtek támasztják, táplálják, védik és elektromosan szigetelik az idegszövetet. – Gliazellen stützen, ernähren, schützen und isolieren das Nervengewebe elektrisch.
6. A központi és a környéki idegrendszerben eltérő gliasejttípusok találhatók. – Im zentralen und im peripheren Nervensystem kommen unterschiedliche Gliazelltypen vor.
7. A központi idegrendszer gliasejtjei közé tartoznak az asztrociták, az oligodendrociták, a mikroglia és az ependymasejtek. – Zu den Gliazellen des Zentralnervensystems gehören Astrozyten, Oligodendrozyten, Mikroglia und Ependymzellen.
8. A környéki idegrendszer legfontosabb gliasejtjei a Schwann-sejtek és a szatellitasejtek. – Die wichtigsten Gliazellen des peripheren Nervensystems sind Schwann-Zellen und Satellitenzellen.
9. Az asztrociták csillag alakú sejtek, amelyek számos nyúlvánnyal rendelkeznek. – Astrozyten sind sternförmige Zellen, die zahlreiche Fortsätze besitzen.
10. Nyúlványaik kapcsolatot teremtenek az idegsejtek, a hajszálerek és az idegszövet felszíne között. – Ihre Fortsätze stellen Verbindungen zwischen Nervenzellen, Kapillaren und der Oberfläche des Nervengewebes her.
11. Az asztrociták mechanikai vázat alkotnak, és segítenek az idegsejtek helyzetének fenntartásában. – Astrozyten bilden ein mechanisches Stützgerüst und helfen dabei, die Lage der Nervenzellen zu erhalten.
12. Részt vesznek az idegsejtek körüli ion- és folyadékkörnyezet szabályozásában. – Sie sind an der Regulation der Ionen- und Flüssigkeitsverhältnisse um die Nervenzellen beteiligt.
13. Az asztrociták felveszik a sejtközötti térben felhalmozódó káliumionok egy részét. – Astrozyten nehmen einen Teil der im Interzellularraum angesammelten Kaliumionen auf.
14. A szinapszisok közelében bizonyos ingerületátvivő anyagokat is eltávolítanak. – In der Nähe der Synapsen entfernen sie auch bestimmte Überträgerstoffe.
15. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy az idegsejtek közötti jelátvitel szabályozott maradjon. – Dadurch tragen sie dazu bei, dass die Signalübertragung zwischen den Nervenzellen geregelt bleibt.
16. Az asztrociták érhez kapcsolódó nyúlványai részt vesznek a vér-agy gát fenntartásában. – Die gefäßnahen Fortsätze der Astrozyten sind an der Aufrechterhaltung der Blut-Hirn-Schranke beteiligt.
17. A vér-agy gát korlátozza számos anyag ellenőrizetlen bejutását a vérből az idegszövetbe. – Die Blut-Hirn-Schranke begrenzt den unkontrollierten Übertritt vieler Stoffe aus dem Blut in das Nervengewebe.
18. Az idegszövet sérülése után az asztrociták felszaporodhatnak, és gliális heget hozhatnak létre. – Nach einer Verletzung des Nervengewebes können sich Astrozyten vermehren und eine Glianarbe bilden.
19. Az oligodendrociták a központi idegrendszer velőshüvelyt képző sejtjei. – Oligodendrozyten sind die myelinbildenden Zellen des Zentralnervensystems.
20. Egy oligodendrocita nyúlványai egyszerre több idegrost különböző szakaszait is körülvehetik. – Die Fortsätze eines Oligodendrozyten können gleichzeitig verschiedene Abschnitte mehrerer Nervenfasern umhüllen.
21. A mikroglia a központi idegrendszer saját védekező sejtrendszerét alkotja. – Die Mikroglia bildet das eigene Abwehrzellsystem des Zentralnervensystems.
22. Ezek a kis sejtek nyugalmi állapotban finom, elágazó nyúlványokkal figyelik környezetüket. – Diese kleinen Zellen überwachen ihre Umgebung im Ruhezustand mit feinen, verzweigten Fortsätzen.
23. Sérülés vagy fertőzés esetén a mikrogliasejtek aktiválódnak és a károsodás helyére vándorolnak. – Bei einer Verletzung oder Infektion werden Mikrogliazellen aktiviert und wandern zum Ort der Schädigung.
24. Az aktivált mikroglia bekebelezi a sejttörmeléket, a kórokozókat és az elpusztult sejteket. – Aktivierte Mikroglia nimmt Zelltrümmer, Krankheitserreger und abgestorbene Zellen auf.
25. Az ependymasejtek az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának belső felszínét borítják. – Ependymzellen bedecken die Innenfläche der Hirnkammern und des Zentralkanals des Rückenmarks.
26. Az ependymasejtek hámhoz hasonló, összefüggő sejtréteget alkotnak. – Ependymzellen bilden eine zusammenhängende, epithelähnliche Zellschicht.
27. Felszínükön csillók lehetnek, amelyek elősegítik az agy-gerincvelői folyadék mozgását. – Auf ihrer Oberfläche können Kinozilien liegen, welche die Bewegung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit unterstützen.
28. Egyes módosult ependymasejtek az érfonatok felépítésében és az agy-gerincvelői folyadék képzésében is részt vesznek. – Bestimmte veränderte Ependymzellen sind auch am Aufbau der Gefäßgeflechte und an der Bildung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit beteiligt.
29. A Schwann-sejtek a környéki idegrendszer idegrostjait veszik körül. – Schwann-Zellen umgeben die Nervenfasern des peripheren Nervensystems.
30. Egy Schwann-sejt mindig egyetlen idegrost meghatározott szakaszához kapcsolódik. – Eine Schwann-Zelle ist jeweils einem bestimmten Abschnitt einer einzigen Nervenfaser zugeordnet.
31. A Schwann-sejtek velőshüvelyes és velőtlen idegrostok kialakításában egyaránt részt vesznek. – Schwann-Zellen sind sowohl an der Bildung markhaltiger als auch markloser Nervenfasern beteiligt.
32. A szatellitasejtek a környéki idegdúcokban található idegsejtek sejttestét veszik körül. – Satellitenzellen umgeben die Zellkörper der Nervenzellen in den peripheren Nervenknoten.
33. Ezek a sejtek szabályozzák az idegsejttestek közvetlen kémiai és anyagcsere-környezetét. – Diese Zellen regulieren die unmittelbare chemische und metabolische Umgebung der Nervenzellkörper.
34. A velőshüvely, más néven mielinhüvely, az idegrost tengelyfonalát körülvevő, lipidben gazdag burok. – Die Markscheide, auch Myelinscheide genannt, ist eine lipidreiche Hülle um den Achsenzylinder der Nervenfaser.
35. A mielin főként a gliasejtek sejthártyájának többszörösen egymásra rétegződött lemezeiből áll. – Das Myelin besteht hauptsächlich aus mehrfach übereinandergeschichteten Membranlamellen der Gliazellen.
36. A kialakulás során a gliasejt sejthártyája többször körbetekeredik az axon körül. – Während der Bildung wickelt sich die Zellmembran der Gliazelle mehrfach um das Axon.
37. A rétegek közül a sejtplazma nagy része kiszorul, ezért tömör, zsírdús burok jön létre. – Aus den Schichten wird der größte Teil des Zellplasmas verdrängt, sodass eine kompakte, fettreiche Hülle entsteht.
38. A velőshüvely elektromosan elszigeteli az axont a környező szövetektől. – Die Markscheide isoliert das Axon elektrisch vom umgebenden Gewebe.
39. A mielinhüvely nem borítja be megszakítás nélkül az idegrost teljes hosszát. – Die Myelinscheide bedeckt die Nervenfaser nicht ohne Unterbrechung über ihre gesamte Länge.
40. Az egymást követő velőshüvelyes szakaszok között rövid, csupasz területek maradnak. – Zwischen den aufeinanderfolgenden myelinisierten Abschnitten bleiben kurze, unbedeckte Bereiche frei.
41. Ezeket a megszakításokat Ranvier-befűződéseknek nevezzük. – Diese Unterbrechungen werden Ranvier-Schnürringe genannt.
42. Két Ranvier-befűződés közötti velőshüvelyes szakasz az internódium. – Der myelinisierte Abschnitt zwischen zwei Ranvier-Schnürringen ist das Internodium.
43. A velőshüvelyes rostokon az ingerület látszólag egyik befűződésről a következőre ugrik. – Bei markhaltigen Fasern springt die Erregung scheinbar von einem Schnürring zum nächsten.
44. Ezt a gyors továbbítási módot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük. – Diese schnelle Form der Weiterleitung wird als saltatorische Erregungsleitung bezeichnet.
45. A velőshüvely ezért jelentősen növeli az ingerületvezetés sebességét és csökkenti annak energiaigényét. – Die Markscheide erhöht daher deutlich die Geschwindigkeit der Erregungsleitung und vermindert ihren Energiebedarf.
46. A vastagabb velőshüvellyel rendelkező, nagyobb átmérőjű axonok általában gyorsabban vezetik az ingerületet. – Axone mit größerem Durchmesser und dickerer Markscheide leiten die Erregung in der Regel schneller.
47. A velőtlen idegrostok körül nincs többrétegű mielinhüvely, de a környéki idegrendszerben ezeket is Schwann-sejtek fogadják be. – Um marklose Nervenfasern liegt keine mehrschichtige Myelinscheide, sie werden im peripheren Nervensystem jedoch ebenfalls von Schwann-Zellen aufgenommen.
48. A környéki idegek sérülése után a Schwann-sejtek segíthetik az axon újbóli növekedését. – Nach einer Verletzung peripherer Nerven können Schwann-Zellen das erneute Wachstum des Axons unterstützen.
49. A központi idegrendszerben az idegrostok regenerációs képessége jóval korlátozottabb. – Im Zentralnervensystem ist die Regenerationsfähigkeit der Nervenfasern wesentlich stärker eingeschränkt.
50. A gliasejtek és a velőshüvely tehát nélkülözhetetlenek az idegszövet védelméhez, anyagcseréjéhez és gyors jelvezetéséhez. – Gliazellen und Markscheide sind somit für den Schutz, den Stoffwechsel und die schnelle Signalleitung des Nervengewebes unverzichtbar.
(aufklappen)magyar
1. Az idegszövet nemcsak idegsejtekből, hanem különböző típusú gliasejtekből is felépül.
2. A gliasejteket összefoglaló néven neurogliának nevezzük.
3. A gliasejtek általában kisebbek az idegsejteknél, de jóval nagyobb számban fordulnak elő.
4. Nem az ingerület hosszú távolságra történő vezetése a fő feladatuk, hanem az idegsejtek működésének támogatása.
5. A gliasejtek támasztják, táplálják, védik és elektromosan szigetelik az idegszövetet.
6. A központi és a környéki idegrendszerben eltérő gliasejttípusok találhatók.
7. A központi idegrendszer gliasejtjei közé tartoznak az asztrociták, az oligodendrociták, a mikroglia és az ependymasejtek.
8. A környéki idegrendszer legfontosabb gliasejtjei a Schwann-sejtek és a szatellitasejtek.
9. Az asztrociták csillag alakú sejtek, amelyek számos nyúlvánnyal rendelkeznek.
10. Nyúlványaik kapcsolatot teremtenek az idegsejtek, a hajszálerek és az idegszövet felszíne között.
11. Az asztrociták mechanikai vázat alkotnak, és segítenek az idegsejtek helyzetének fenntartásában.
12. Részt vesznek az idegsejtek körüli ion- és folyadékkörnyezet szabályozásában.
13. Az asztrociták felveszik a sejtközötti térben felhalmozódó káliumionok egy részét.
14. A szinapszisok közelében bizonyos ingerületátvivő anyagokat is eltávolítanak.
15. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy az idegsejtek közötti jelátvitel szabályozott maradjon.
16. Az asztrociták érhez kapcsolódó nyúlványai részt vesznek a vér-agy gát fenntartásában.
17. A vér-agy gát korlátozza számos anyag ellenőrizetlen bejutását a vérből az idegszövetbe.
18. Az idegszövet sérülése után az asztrociták felszaporodhatnak, és gliális heget hozhatnak létre.
19. Az oligodendrociták a központi idegrendszer velőshüvelyt képző sejtjei.
20. Egy oligodendrocita nyúlványai egyszerre több idegrost különböző szakaszait is körülvehetik.
21. A mikroglia a központi idegrendszer saját védekező sejtrendszerét alkotja.
22. Ezek a kis sejtek nyugalmi állapotban finom, elágazó nyúlványokkal figyelik környezetüket.
23. Sérülés vagy fertőzés esetén a mikrogliasejtek aktiválódnak és a károsodás helyére vándorolnak.
24. Az aktivált mikroglia bekebelezi a sejttörmeléket, a kórokozókat és az elpusztult sejteket.
25. Az ependymasejtek az agykamrák és a gerincvelő központi csatornájának belső felszínét borítják.
26. Az ependymasejtek hámhoz hasonló, összefüggő sejtréteget alkotnak.
27. Felszínükön csillók lehetnek, amelyek elősegítik az agy-gerincvelői folyadék mozgását.
28. Egyes módosult ependymasejtek az érfonatok felépítésében és az agy-gerincvelői folyadék képzésében is részt vesznek.
29. A Schwann-sejtek a környéki idegrendszer idegrostjait veszik körül.
30. Egy Schwann-sejt mindig egyetlen idegrost meghatározott szakaszához kapcsolódik.
31. A Schwann-sejtek velőshüvelyes és velőtlen idegrostok kialakításában egyaránt részt vesznek.
32. A szatellitasejtek a környéki idegdúcokban található idegsejtek sejttestét veszik körül.
33. Ezek a sejtek szabályozzák az idegsejttestek közvetlen kémiai és anyagcsere-környezetét.
34. A velőshüvely, más néven mielinhüvely, az idegrost tengelyfonalát körülvevő, lipidben gazdag burok.
35. A mielin főként a gliasejtek sejthártyájának többszörösen egymásra rétegződött lemezeiből áll.
36. A kialakulás során a gliasejt sejthártyája többször körbetekeredik az axon körül.
37. A rétegek közül a sejtplazma nagy része kiszorul, ezért tömör, zsírdús burok jön létre.
38. A velőshüvely elektromosan elszigeteli az axont a környező szövetektől.
39. A mielinhüvely nem borítja be megszakítás nélkül az idegrost teljes hosszát.
40. Az egymást követő velőshüvelyes szakaszok között rövid, csupasz területek maradnak.
41. Ezeket a megszakításokat Ranvier-befűződéseknek nevezzük.
42. Két Ranvier-befűződés közötti velőshüvelyes szakasz az internódium.
43. A velőshüvelyes rostokon az ingerület látszólag egyik befűződésről a következőre ugrik.
44. Ezt a gyors továbbítási módot szaltatórikus ingerületvezetésnek nevezzük.
45. A velőshüvely ezért jelentősen növeli az ingerületvezetés sebességét és csökkenti annak energiaigényét.
46. A vastagabb velőshüvellyel rendelkező, nagyobb átmérőjű axonok általában gyorsabban vezetik az ingerületet.
47. A velőtlen idegrostok körül nincs többrétegű mielinhüvely, de a környéki idegrendszerben ezeket is Schwann-sejtek fogadják be.
48. A környéki idegek sérülése után a Schwann-sejtek segíthetik az axon újbóli növekedését.
49. A központi idegrendszerben az idegrostok regenerációs képessége jóval korlátozottabb.
50. A gliasejtek és a velőshüvely tehát nélkülözhetetlenek az idegszövet védelméhez, anyagcseréjéhez és gyors jelvezetéséhez.
(aufklappen)német
1. Das Nervengewebe besteht nicht nur aus Nervenzellen, sondern auch aus verschiedenen Typen von Gliazellen.
2. Die Gliazellen werden zusammenfassend als Neuroglia bezeichnet.
3. Gliazellen sind in der Regel kleiner als Nervenzellen, kommen jedoch in wesentlich größerer Zahl vor.
4. Ihre Hauptaufgabe ist nicht die Erregungsleitung über lange Strecken, sondern die Unterstützung der Nervenzellen.
5. Gliazellen stützen, ernähren, schützen und isolieren das Nervengewebe elektrisch.
6. Im zentralen und im peripheren Nervensystem kommen unterschiedliche Gliazelltypen vor.
7. Zu den Gliazellen des Zentralnervensystems gehören Astrozyten, Oligodendrozyten, Mikroglia und Ependymzellen.
8. Die wichtigsten Gliazellen des peripheren Nervensystems sind Schwann-Zellen und Satellitenzellen.
9. Astrozyten sind sternförmige Zellen, die zahlreiche Fortsätze besitzen.
10. Ihre Fortsätze stellen Verbindungen zwischen Nervenzellen, Kapillaren und der Oberfläche des Nervengewebes her.
11. Astrozyten bilden ein mechanisches Stützgerüst und helfen dabei, die Lage der Nervenzellen zu erhalten.
12. Sie sind an der Regulation der Ionen- und Flüssigkeitsverhältnisse um die Nervenzellen beteiligt.
13. Astrozyten nehmen einen Teil der im Interzellularraum angesammelten Kaliumionen auf.
14. In der Nähe der Synapsen entfernen sie auch bestimmte Überträgerstoffe.
15. Dadurch tragen sie dazu bei, dass die Signalübertragung zwischen den Nervenzellen geregelt bleibt.
16. Die gefäßnahen Fortsätze der Astrozyten sind an der Aufrechterhaltung der Blut-Hirn-Schranke beteiligt.
17. Die Blut-Hirn-Schranke begrenzt den unkontrollierten Übertritt vieler Stoffe aus dem Blut in das Nervengewebe.
18. Nach einer Verletzung des Nervengewebes können sich Astrozyten vermehren und eine Glianarbe bilden.
19. Oligodendrozyten sind die myelinbildenden Zellen des Zentralnervensystems.
20. Die Fortsätze eines Oligodendrozyten können gleichzeitig verschiedene Abschnitte mehrerer Nervenfasern umhüllen.
21. Die Mikroglia bildet das eigene Abwehrzellsystem des Zentralnervensystems.
22. Diese kleinen Zellen überwachen ihre Umgebung im Ruhezustand mit feinen, verzweigten Fortsätzen.
23. Bei einer Verletzung oder Infektion werden Mikrogliazellen aktiviert und wandern zum Ort der Schädigung.
24. Aktivierte Mikroglia nimmt Zelltrümmer, Krankheitserreger und abgestorbene Zellen auf.
25. Ependymzellen bedecken die Innenfläche der Hirnkammern und des Zentralkanals des Rückenmarks.
26. Ependymzellen bilden eine zusammenhängende, epithelähnliche Zellschicht.
27. Auf ihrer Oberfläche können Kinozilien liegen, welche die Bewegung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit unterstützen.
28. Bestimmte veränderte Ependymzellen sind auch am Aufbau der Gefäßgeflechte und an der Bildung der Gehirn-Rückenmark-Flüssigkeit beteiligt.
29. Schwann-Zellen umgeben die Nervenfasern des peripheren Nervensystems.
30. Eine Schwann-Zelle ist jeweils einem bestimmten Abschnitt einer einzigen Nervenfaser zugeordnet.
31. Schwann-Zellen sind sowohl an der Bildung markhaltiger als auch markloser Nervenfasern beteiligt.
32. Satellitenzellen umgeben die Zellkörper der Nervenzellen in den peripheren Nervenknoten.
33. Diese Zellen regulieren die unmittelbare chemische und metabolische Umgebung der Nervenzellkörper.
34. Die Markscheide, auch Myelinscheide genannt, ist eine lipidreiche Hülle um den Achsenzylinder der Nervenfaser.
35. Das Myelin besteht hauptsächlich aus mehrfach übereinandergeschichteten Membranlamellen der Gliazellen.
36. Während der Bildung wickelt sich die Zellmembran der Gliazelle mehrfach um das Axon.
37. Aus den Schichten wird der größte Teil des Zellplasmas verdrängt, sodass eine kompakte, fettreiche Hülle entsteht.
38. Die Markscheide isoliert das Axon elektrisch vom umgebenden Gewebe.
39. Die Myelinscheide bedeckt die Nervenfaser nicht ohne Unterbrechung über ihre gesamte Länge.
40. Zwischen den aufeinanderfolgenden myelinisierten Abschnitten bleiben kurze, unbedeckte Bereiche frei.
41. Diese Unterbrechungen werden Ranvier-Schnürringe genannt.
42. Der myelinisierte Abschnitt zwischen zwei Ranvier-Schnürringen ist das Internodium.
43. Bei markhaltigen Fasern springt die Erregung scheinbar von einem Schnürring zum nächsten.
44. Diese schnelle Form der Weiterleitung wird als saltatorische Erregungsleitung bezeichnet.
45. Die Markscheide erhöht daher deutlich die Geschwindigkeit der Erregungsleitung und vermindert ihren Energiebedarf.
46. Axone mit größerem Durchmesser und dickerer Markscheide leiten die Erregung in der Regel schneller.
47. Um marklose Nervenfasern liegt keine mehrschichtige Myelinscheide, sie werden im peripheren Nervensystem jedoch ebenfalls von Schwann-Zellen aufgenommen.
48. Nach einer Verletzung peripherer Nerven können Schwann-Zellen das erneute Wachstum des Axons unterstützen.
49. Im Zentralnervensystem ist die Regenerationsfähigkeit der Nervenfasern wesentlich stärker eingeschränkt.
50. Gliazellen und Markscheide sind somit für den Schutz, den Stoffwechsel und die schnelle Signalleitung des Nervengewebes unverzichtbar.