7.6.2 – A His-köteg, a szárak és a Purkinje-rostok – His-Bündel, Kammerschenkel und Purkinje-Fasern
1. A pitvar-kamrai csomóból az ingerület a His-kötegbe lép át. – Vom Atrioventrikularknoten tritt die Erregung in das His-Bündel über.
2. A His-köteg latin neve fasciculus atrioventricularis. – Der lateinische Name des His-Bündels lautet Fasciculus atrioventricularis.
3. Ez a köteg jelenti a pitvarok és a kamrák közötti szabályos elektromos kapcsolatot. – Dieses Bündel stellt die normale elektrische Verbindung zwischen den Vorhöfen und den Kammern dar.
4. A szív rostos váza a pitvari és a kamrai izomzatot egyébként elektromosan elválasztja egymástól. – Das Herzskelett trennt die Vorhof- und die Kammermuskulatur ansonsten elektrisch voneinander.
5. A His-köteg áthalad a szív rostos vázának központi részén. – Das His-Bündel durchzieht den zentralen Abschnitt des Herzskeletts.
6. Ezután a kamrák közötti sövény hártyás részének közelében halad tovább. – Anschließend verläuft es nahe dem membranösen Teil der Kammerscheidewand weiter.
7. Rövid közös lefutás után a köteg jobb és bal kamrai szárra oszlik. – Nach einem kurzen gemeinsamen Verlauf teilt sich das Bündel in einen rechten und einen linken Kammerschenkel.
8. A szárakat Tawara-száraknak is nevezik. – Die Kammerschenkel werden auch als Tawara-Schenkel bezeichnet.
9. A jobb szár a kamrák közötti sövény jobb oldalán halad a szívcsúcs felé. – Der rechte Schenkel verläuft an der rechten Seite der Kammerscheidewand in Richtung Herzspitze.
10. Rostjainak egy része a sövény és a jobb kamra elülső papilláris izma közötti izomgerendában fut. – Ein Teil seiner Fasern verläuft im Muskelbalken zwischen der Scheidewand und dem vorderen Papillarmuskel der rechten Kammer.
11. Ezt az izomgerendát sövény-széli gerendának vagy moderátorkötegnek nevezik. – Dieser Muskelbalken wird als Trabecula septomarginalis oder Moderatorband bezeichnet.
12. A jobb szár az ingerületet a jobb kamra falához és papilláris izmaihoz vezeti. – Der rechte Schenkel leitet die Erregung zur Wand und zu den Papillarmuskeln der rechten Kammer.
13. A bal szár szélesebb és laposabb képlet, mint a jobb szár. – Der linke Schenkel ist breiter und flacher als der rechte.
14. A kamrák közötti sövény bal oldalán rendszerint több rostkötegre oszlik. – An der linken Seite der Kammerscheidewand teilt er sich gewöhnlich in mehrere Faserzüge.
15. Leggyakrabban elülső és hátulsó nyalábot különböztetünk meg. – Am häufigsten werden ein vorderes und ein hinteres Faserbündel unterschieden.
16. Egyes felosztások egy további sövényi nyalábot is leírnak. – Einige Einteilungen beschreiben zusätzlich ein septales Faserbündel.
17. A bal szár ágai az ingerületet a bal kamra kiterjedt izomzatához vezetik. – Die Äste des linken Schenkels leiten die Erregung zur ausgedehnten Muskulatur der linken Kammer.
18. A kamrai szárak végső ágai a Purkinje-rostok hálózatába mennek át. – Die Endäste der Kammerschenkel gehen in das Netz der Purkinje-Fasern über.
19. A Purkinje-rostok módosult és különösen nagy méretű szívizomsejtekből állnak. – Die Purkinje-Fasern bestehen aus spezialisierten und besonders großen Herzmuskelzellen.
20. Sejtjeik világosabbnak látszanak, mert sok glikogént tartalmaznak. – Ihre Zellen erscheinen heller, weil sie viel Glykogen enthalten.
21. A Purkinje-sejtekben az izomfonalak száma kisebb, és főként a sejtek szélén helyezkednek el. – In den Purkinje-Zellen ist die Zahl der Muskelfilamente geringer, und sie liegen überwiegend am Zellrand.
22. A sejtek átmérője nagy, és közöttük sok réskapcsolat található. – Die Zellen besitzen einen großen Durchmesser und sind durch zahlreiche Gap Junctions miteinander verbunden.
23. Ez a felépítés rendkívül gyors ingerületvezetést tesz lehetővé. – Dieser Aufbau ermöglicht eine besonders schnelle Erregungsleitung.
24. A Purkinje-rostok a szívbelhártya alatt, a kamrák belső felszínének közelében futnak. – Die Purkinje-Fasern verlaufen unter dem Endokard nahe der Innenfläche der Kammern.
25. Hálózatuk eléri a kamrafalat, a húsos gerendákat és a papilláris izmokat. – Ihr Netzwerk erreicht die Kammerwand, die Muskelbalken und die Papillarmuskeln.
26. A gyors vezetés miatt a kamrai izomzat nagy területei csaknem egyszerre kerülnek ingerületi állapotba. – Aufgrund der schnellen Leitung werden große Bereiche der Kammermuskulatur nahezu gleichzeitig erregt.
27. A kamrák aktiválódása általában a sövényben és a szívcsúcs közelében kezdődik. – Die Aktivierung der Kammern beginnt gewöhnlich in der Scheidewand und nahe der Herzspitze.
28. Az ingerület innen a kamrák belső rétegeiből a külső rétegek és a szív alapja felé terjed. – Von dort breitet sich die Erregung von den inneren Schichten der Kammern zu den äußeren Schichten und zur Herzbasis aus.
29. Ez a terjedési irány elősegíti, hogy a vér a kamrákból a nagy verőerek felé préselődjön. – Diese Ausbreitungsrichtung unterstützt das Auspressen des Blutes aus den Kammern in die großen Schlagadern.
30. A His-köteg, a kamrai szárak és a Purkinje-rostok együtt alkotják a kamrák gyors ingervezető rendszerét. – Das His-Bündel, die Kammerschenkel und die Purkinje-Fasern bilden gemeinsam das schnelle Erregungsleitungssystem der Kammern.
(aufklappen)magyar
1. A pitvar-kamrai csomóból az ingerület a His-kötegbe lép át.
2. A His-köteg latin neve fasciculus atrioventricularis.
3. Ez a köteg jelenti a pitvarok és a kamrák közötti szabályos elektromos kapcsolatot.
4. A szív rostos váza a pitvari és a kamrai izomzatot egyébként elektromosan elválasztja egymástól.
5. A His-köteg áthalad a szív rostos vázának központi részén.
6. Ezután a kamrák közötti sövény hártyás részének közelében halad tovább.
7. Rövid közös lefutás után a köteg jobb és bal kamrai szárra oszlik.
8. A szárakat Tawara-száraknak is nevezik.
9. A jobb szár a kamrák közötti sövény jobb oldalán halad a szívcsúcs felé.
10. Rostjainak egy része a sövény és a jobb kamra elülső papilláris izma közötti izomgerendában fut.
11. Ezt az izomgerendát sövény-széli gerendának vagy moderátorkötegnek nevezik.
12. A jobb szár az ingerületet a jobb kamra falához és papilláris izmaihoz vezeti.
13. A bal szár szélesebb és laposabb képlet, mint a jobb szár.
14. A kamrák közötti sövény bal oldalán rendszerint több rostkötegre oszlik.
15. Leggyakrabban elülső és hátulsó nyalábot különböztetünk meg.
16. Egyes felosztások egy további sövényi nyalábot is leírnak.
17. A bal szár ágai az ingerületet a bal kamra kiterjedt izomzatához vezetik.
18. A kamrai szárak végső ágai a Purkinje-rostok hálózatába mennek át.
19. A Purkinje-rostok módosult és különösen nagy méretű szívizomsejtekből állnak.
20. Sejtjeik világosabbnak látszanak, mert sok glikogént tartalmaznak.
21. A Purkinje-sejtekben az izomfonalak száma kisebb, és főként a sejtek szélén helyezkednek el.
22. A sejtek átmérője nagy, és közöttük sok réskapcsolat található.
23. Ez a felépítés rendkívül gyors ingerületvezetést tesz lehetővé.
24. A Purkinje-rostok a szívbelhártya alatt, a kamrák belső felszínének közelében futnak.
25. Hálózatuk eléri a kamrafalat, a húsos gerendákat és a papilláris izmokat.
26. A gyors vezetés miatt a kamrai izomzat nagy területei csaknem egyszerre kerülnek ingerületi állapotba.
27. A kamrák aktiválódása általában a sövényben és a szívcsúcs közelében kezdődik.
28. Az ingerület innen a kamrák belső rétegeiből a külső rétegek és a szív alapja felé terjed.
29. Ez a terjedési irány elősegíti, hogy a vér a kamrákból a nagy verőerek felé préselődjön.
30. A His-köteg, a kamrai szárak és a Purkinje-rostok együtt alkotják a kamrák gyors ingervezető rendszerét.
(aufklappen)német
1. Vom Atrioventrikularknoten tritt die Erregung in das His-Bündel über.
2. Der lateinische Name des His-Bündels lautet Fasciculus atrioventricularis.
3. Dieses Bündel stellt die normale elektrische Verbindung zwischen den Vorhöfen und den Kammern dar.
4. Das Herzskelett trennt die Vorhof- und die Kammermuskulatur ansonsten elektrisch voneinander.
5. Das His-Bündel durchzieht den zentralen Abschnitt des Herzskeletts.
6. Anschließend verläuft es nahe dem membranösen Teil der Kammerscheidewand weiter.
7. Nach einem kurzen gemeinsamen Verlauf teilt sich das Bündel in einen rechten und einen linken Kammerschenkel.
8. Die Kammerschenkel werden auch als Tawara-Schenkel bezeichnet.
9. Der rechte Schenkel verläuft an der rechten Seite der Kammerscheidewand in Richtung Herzspitze.
10. Ein Teil seiner Fasern verläuft im Muskelbalken zwischen der Scheidewand und dem vorderen Papillarmuskel der rechten Kammer.
11. Dieser Muskelbalken wird als Trabecula septomarginalis oder Moderatorband bezeichnet.
12. Der rechte Schenkel leitet die Erregung zur Wand und zu den Papillarmuskeln der rechten Kammer.
13. Der linke Schenkel ist breiter und flacher als der rechte.
14. An der linken Seite der Kammerscheidewand teilt er sich gewöhnlich in mehrere Faserzüge.
15. Am häufigsten werden ein vorderes und ein hinteres Faserbündel unterschieden.
16. Einige Einteilungen beschreiben zusätzlich ein septales Faserbündel.
17. Die Äste des linken Schenkels leiten die Erregung zur ausgedehnten Muskulatur der linken Kammer.
18. Die Endäste der Kammerschenkel gehen in das Netz der Purkinje-Fasern über.
19. Die Purkinje-Fasern bestehen aus spezialisierten und besonders großen Herzmuskelzellen.
20. Ihre Zellen erscheinen heller, weil sie viel Glykogen enthalten.
21. In den Purkinje-Zellen ist die Zahl der Muskelfilamente geringer, und sie liegen überwiegend am Zellrand.
22. Die Zellen besitzen einen großen Durchmesser und sind durch zahlreiche Gap Junctions miteinander verbunden.
23. Dieser Aufbau ermöglicht eine besonders schnelle Erregungsleitung.
24. Die Purkinje-Fasern verlaufen unter dem Endokard nahe der Innenfläche der Kammern.
25. Ihr Netzwerk erreicht die Kammerwand, die Muskelbalken und die Papillarmuskeln.
26. Aufgrund der schnellen Leitung werden große Bereiche der Kammermuskulatur nahezu gleichzeitig erregt.
27. Die Aktivierung der Kammern beginnt gewöhnlich in der Scheidewand und nahe der Herzspitze.
28. Von dort breitet sich die Erregung von den inneren Schichten der Kammern zu den äußeren Schichten und zur Herzbasis aus.
29. Diese Ausbreitungsrichtung unterstützt das Auspressen des Blutes aus den Kammern in die großen Schlagadern.
30. Das His-Bündel, die Kammerschenkel und die Purkinje-Fasern bilden gemeinsam das schnelle Erregungsleitungssystem der Kammern.