5.5 – Anatomie lang

5.5 – A mimikai izmok – Die mimische Muskulatur

1. A mimikai izmok az arc és a fejtető felszínes rétegeiben elhelyezkedő vékony izmok, amelyek elsősorban a bőr helyzetét és redőződését változtatják meg. – Die mimische Muskulatur besteht aus dünnen, oberflächlich gelegenen Muskeln des Gesichts und der Kopfhaut, welche vor allem Lage und Faltung der Haut verändern.

2. Többségük valamely koponyacsonton vagy kötőszövetes lemezen ered, rostjai azonban nem csonton, hanem közvetlenül a bőrben vagy egy szomszédos izomban végződnek. – Die meisten entspringen an einem Schädelknochen oder einer bindegewebigen Platte, enden jedoch nicht am Knochen, sondern unmittelbar in der Haut oder einem benachbarten Muskel.

3. Összehúzódásuk ezért nem ízületi mozgást hoz létre, hanem elmozdítja a bőrt, megváltoztatja az arcnyílások alakját, és jellegzetes arckifejezést alakít ki. – Ihre Kontraktion erzeugt daher keine Gelenkbewegung, sondern verschiebt die Haut, verändert die Form der Gesichtsöffnungen und bildet einen charakteristischen Gesichtsausdruck.

4. Az izmok nagy része a szemrés, az orrnyílások és a szájnyílás körül csoportosul, ahol záró-, tágító-, emelő- vagy süllyesztőműködést végez. – Ein großer Teil der Muskeln gruppiert sich um Lidspalte, Nasenöffnungen und Mundöffnung, wo er als Schließer, Erweiterer, Heber oder Senker wirkt.

5. A körkörös rostok rendszerint szűkítik vagy elzárják az adott nyílást, míg a sugárirányban haladó izmok annak szélét különböző irányokba húzzák. – Ringförmig verlaufende Fasern verengen oder verschließen gewöhnlich die betreffende Öffnung, während radiär angeordnete Muskeln deren Rand in unterschiedliche Richtungen ziehen.

6. Valamennyi mimikai izom motoros beidegzését az arcideg (nervus facialis) biztosítja, ami egyértelműen megkülönbözteti őket a háromosztatú ideg által ellátott rágóizmoktól. – Die motorische Innervation sämtlicher mimischer Muskeln übernimmt der Gesichtsnerv (Nervus facialis), wodurch sie sich eindeutig von den durch den Drillingsnerv versorgten Kaumuskeln unterscheiden.

7. A koponyából kilépő arcideg a fültőmirigy állományában ágazódik el, majd legyezőszerű idegfonatából több irányban haladó végágak jutnak az arcizmokhoz. – Nach seinem Austritt aus dem Schädel verzweigt sich der Gesichtsnerv innerhalb der Ohrspeicheldrüse und entsendet aus seinem fächerförmigen Nervengeflecht Endäste zu den Gesichtsmuskeln.

8. Halántéki, járomcsonti, pofai, állkapocsszéli és nyaki ágai egymással összekapcsolódva teszik lehetővé az arc rendkívül finoman összehangolt mozgásait. – Seine Schläfen-, Jochbein-, Wangen-, Unterkieferrand- und Halsäste verbinden sich untereinander und ermöglichen dadurch die außerordentlich fein abgestimmten Bewegungen des Gesichts.

9. Vérellátásuk főként az arcverőér, a felületes halántéki verőér és a szemverőér ágaiból származik, amelyek a felszínes szövetekben gazdag érhálózatot alkotnak. – Ihre Blutversorgung stammt hauptsächlich aus Ästen der Gesichtsarterie, der oberflächlichen Schläfenarterie und der Augenarterie, die in den oberflächlichen Geweben ein reiches Gefäßnetz bilden.

10. A fejtető mimikai izomzatának központi képlete a nyakszirt-homlokizom (musculus occipitofrontalis), amelynek két izomhasát széles, lapos ínlemez kapcsolja össze. – Die zentrale Struktur der mimischen Kopfhautmuskulatur ist der Hinterhaupt-Stirn-Muskel (Musculus occipitofrontalis), dessen zwei Muskelbäuche durch eine breite, flache Sehnenplatte verbunden sind.

11. A fejtetői ínlemez (galea aponeurotica) szorosan összekapcsolódik a fejbőrrel, miközben az alatta fekvő laza kötőszöveten viszonylag szabadon elmozdulhat. – Die Sehnenhaube (Galea aponeurotica) ist fest mit der Kopfhaut verbunden, kann sich jedoch auf dem darunterliegenden lockeren Bindegewebe verhältnismäßig frei verschieben.

12. A homloki izomhas az ínlemezből lefelé húzódva a szemöldök és az orrgyök bőrében végződik, összehúzódásakor pedig megemeli a szemöldököt és haránt homlokráncokat képez. – Der Stirnbauch zieht von der Sehnenhaube nach unten in die Haut der Augenbrauen und Nasenwurzel und hebt bei seiner Kontraktion die Augenbrauen unter Bildung horizontaler Stirnfalten an.

13. A nyakszirti izomhas a felső tarkóvonal környékéről indul, hátrafelé feszíti az ínlemezt, és ezzel visszahúzza vagy rögzíti a fejbőrt. – Der Hinterhauptsbauch entspringt im Bereich der oberen Nackenlinie, spannt die Sehnenhaube nach hinten und zieht oder fixiert dadurch die Kopfhaut.

14. A fülkagyló körüli elülső, felső és hátulsó fülizmok emberben többnyire csökevényesek, ezért csak kismértékű, egyénenként eltérő fülmozgást képesek létrehozni. – Die vorderen, oberen und hinteren Ohrmuskeln sind beim Menschen überwiegend rudimentär und können daher nur geringe, individuell unterschiedliche Bewegungen der Ohrmuschel erzeugen.

15. Az orrgyök felett elhelyezkedő orrgyöki izom (musculus procerus) lefelé húzza a szemöldökök közötti bőrt, miközben haránt redőket képez az orrháton. – Der über der Nasenwurzel gelegene Nasenwurzelmuskel (Musculus procerus) zieht die Haut zwischen den Augenbrauen nach unten und erzeugt dabei Querfalten auf dem Nasenrücken.

16. A szemöldökráncoló izom (musculus corrugator supercilii) a szemöldököt befelé és lefelé mozgatja, így függőleges ráncokat hoz létre a homlok középső részén. – Der Augenbrauenrunzler (Musculus corrugator supercilii) bewegt die Augenbraue nach medial und unten und bildet dadurch senkrechte Falten im mittleren Stirnbereich.

17. A szemöldöksüllyesztő izom (musculus depressor supercilii) a szemöldök belső részét lefelé húzza, működése pedig rendszerint a környező izmok hatásával kapcsolódik össze. – Der Augenbrauensenker (Musculus depressor supercilii) zieht den medialen Anteil der Augenbraue nach unten, wobei seine Wirkung gewöhnlich mit der Tätigkeit benachbarter Muskeln verbunden ist.

18. A szem körüli körkörös izom (musculus orbicularis oculi) körülveszi a szemrést, és működés, valamint elhelyezkedés szerint szemüregi, szemhéji és könnyi részre tagolható. – Der Augenringmuskel (Musculus orbicularis oculi) umgibt die Lidspalte und lässt sich nach Lage und Funktion in einen orbitalen, palpebralen und tränenbezogenen Abschnitt gliedern.

19. Szemüregi része erőteljes összehúzódással szorosan összezárja a szemhéjakat, amire vakító fény, veszély vagy a szem felszínének védelme során van szükség. – Sein orbitaler Anteil schließt die Augenlider durch kräftige Kontraktion fest, wie es bei blendendem Licht, Gefahr oder zum Schutz der Augenoberfläche erforderlich ist.

20. A szemhéji rész finom működése hozza létre a pislogást és az alvás közbeni könnyed szemzárást, anélkül hogy a környező bőr erősen összeráncolódna. – Die feine Tätigkeit des palpebralen Abschnitts bewirkt das Blinzeln und den leichten Lidschluss während des Schlafes, ohne die umgebende Haut stark zu falten.

21. A könnyi rész a könnyzacskó környékén helyezkedik el, és összehúzódásával elősegíti, hogy a könnyfolyadék a könnyelvezető utak felé haladjon. – Der Tränenabschnitt liegt im Bereich des Tränensacks und unterstützt durch seine Kontraktion den Abfluss der Tränenflüssigkeit in Richtung der ableitenden Tränenwege.

22. Arcidegbénulás esetén a szem körüli izom működésképtelensége miatt a beteg nem tudja teljesen lezárni a szemét, ezért a szaruhártya kiszáradhat és károsodhat. – Bei einer Gesichtsnervenlähmung kann der Patient wegen des Ausfalls des Augenringmuskels das Auge nicht vollständig schließen, sodass die Hornhaut austrocknen und geschädigt werden kann.

23. Az orr körüli izmok a külső orr mozgékony porcos részeire és az orrnyílásokra hatnak, ezáltal a légút keresztmetszetét bizonyos mértékig módosíthatják. – Die Muskeln um die Nase wirken auf deren bewegliche knorpelige Abschnitte und die Nasenöffnungen, wodurch sie den Querschnitt des Luftweges in gewissem Umfang verändern können.

24. Az orrizom (musculus nasalis) haránt része az orrhát porcos területe fölött húzódik, és összehúzódásakor összenyomja, illetve szűkíti az orrnyílásokat. – Der quer verlaufende Anteil des Nasenmuskels (Musculus nasalis) zieht über den knorpeligen Nasenrücken und komprimiert beziehungsweise verengt bei seiner Kontraktion die Nasenöffnungen.

25. Ugyanezen izom orrszárnyi része az orrszárnyat oldalra és kissé lefelé húzza, amivel különösen fokozott légzéskor tágítja az orrnyílást. – Der Flügelanteil desselben Muskels zieht den Nasenflügel seitlich und leicht nach unten und erweitert dadurch besonders bei gesteigerter Atmung die Nasenöffnung.

26. Az orrsövény-süllyesztő izom (musculus depressor septi nasi) lefelé mozgatja az orrsövény mozgékony részét, és közreműködik az orrnyílás alakjának megváltoztatásában. – Der Nasenscheidewandsenker (Musculus depressor septi nasi) bewegt den beweglichen Abschnitt der Nasenscheidewand nach unten und beteiligt sich an der Veränderung der Nasenöffnungsform.

27. A felsőajak- és orrszárnyemelő izom (musculus levator labii superioris alaeque nasi) megemeli a felső ajkat, egyidejűleg pedig felfelé húzza és tágítja az orrszárnyat. – Der Oberlippen- und Nasenflügelheber (Musculus levator labii superioris alaeque nasi) hebt die Oberlippe an und zieht zugleich den Nasenflügel nach oben, wodurch die Nasenöffnung erweitert wird.

28. A száj környékén különösen sűrű izomrendszer található, amelynek rostjai a szájzugban elhelyezkedő kötőszövetes-izmos csomópontban, a modiolusban fonódnak össze. – Um den Mund liegt ein besonders dichtes Muskelsystem, dessen Fasern sich im bindegewebig-muskulären Knotenpunkt des Mundwinkels, dem Modiolus, miteinander verflechten.

29. A száj körüli körkörös izom (musculus orbicularis oris) nem egyszerű, önálló izomgyűrű, hanem saját rostokból és számos környező izom belesugárzó nyalábjaiból épül fel. – Der Mundringmuskel (Musculus orbicularis oris) ist kein einfacher eigenständiger Muskelring, sondern besteht aus eigenen Fasern und einstrahlenden Bündeln zahlreicher benachbarter Muskeln.

30. Összehúzódásakor zárja a szájnyílást, az ajkakat a fogakhoz szorítja vagy előrecsücsöríti, attól függően, hogy mely rostrendszerei aktiválódnak. – Bei seiner Kontraktion verschließt er die Mundöffnung, presst die Lippen gegen die Zähne oder stülpt sie vor, je nachdem, welche Fasersysteme aktiviert werden.

31. Az ajkak pontos beállítása nélkülözhetetlen a szopáshoz, az iváshoz, a fújáshoz, a fütyüléshez és számos beszédhang tiszta megformálásához. – Die genaue Einstellung der Lippen ist für Saugen, Trinken, Blasen, Pfeifen und die deutliche Bildung zahlreicher Sprachlaute unverzichtbar.

32. A pofizom (musculus buccinator) a felső és alsó állcsont fogmedri nyúlványairól, valamint az állkapocs és a röpnyúlvány között húzódó kötőszövetes varratról ered. – Der Wangenmuskel (Musculus buccinator) entspringt an den Alveolarfortsätzen von Ober- und Unterkiefer sowie an der zwischen Unterkiefer und Flügelfortsatz ausgespannten Bindegewebsnaht.

33. Előrefelé haladó rostjai a szájzugban kereszteződnek, majd a száj körüli izomba sugároznak, így a pofa falát funkcionálisan összekapcsolják az ajkakkal. – Seine nach vorn verlaufenden Fasern kreuzen sich im Mundwinkel und strahlen anschließend in den Mundringmuskel ein, wodurch die Wangenwand funktionell mit den Lippen verbunden wird.

34. Rágáskor a pofizom a fogsorokhoz szorítja a pofát, és megakadályozza, hogy a táplálék a fogak és a lágyrészek közötti térbe kerüljön. – Beim Kauen presst der Wangenmuskel die Wange an die Zahnreihen und verhindert, dass Nahrung in den Raum zwischen Zähnen und Weichteilen gelangt.

35. Külső felszínét a pofai zsíttest részben kipárnázza, miközben a fültőmirigy kivezetőcsöve átfúrja az izmot, mielőtt a szájtornácba nyílna. – Seine Außenfläche wird teilweise vom Wangenfettkörper gepolstert, während der Ausführungsgang der Ohrspeicheldrüse den Muskel durchbohrt, bevor er in den Mundvorhof mündet.

36. A felsőajak-emelő izom (musculus levator labii superioris) a szemüreg alsó széle közeléből húzódik az ajak bőréhez, amelyet összehúzódásakor felfelé emel. – Der Oberlippenheber (Musculus levator labii superioris) zieht aus der Nähe des unteren Augenhöhlenrandes zur Lippenhaut, die er bei seiner Kontraktion nach oben hebt.

37. A kis járomizom (musculus zygomaticus minor) a járomcsontról a felső ajakba fut, és annak megemelésével elmélyítheti az orr és az ajak közötti barázdát. – Der kleine Jochbeinmuskel (Musculus zygomaticus minor) zieht vom Jochbein zur Oberlippe und kann durch deren Anhebung die Furche zwischen Nase und Lippe vertiefen.

38. A nagy járomizom (musculus zygomaticus major) a szájzugot felfelé és oldalra húzza, ezért a mosoly, valamint a nevetés egyik legfontosabb izma. – Der große Jochbeinmuskel (Musculus zygomaticus major) zieht den Mundwinkel nach oben und lateral und gehört deshalb zu den wichtigsten Muskeln des Lächelns und Lachens.

39. A szájzugemelő izom (musculus levator anguli oris) mélyebben fekszik, és a felső állcsont szemfogárka felől haladva főként függőleges irányban emeli a szájzugot. – Der Mundwinkelheber (Musculus levator anguli oris) liegt tiefer und hebt den Mundwinkel überwiegend senkrecht an, indem er von der Eckzahngrube des Oberkiefers heranzieht.

40. A nevetőizom (musculus risorius) felszínes, változó fejlettségű izom, amely a szájzugot oldalra húzza, ezáltal kiszélesíti a szájrést. – Der Lachmuskel (Musculus risorius) ist ein oberflächlicher, unterschiedlich stark ausgebildeter Muskel, der den Mundwinkel seitwärts zieht und dadurch die Mundspalte verbreitert.

41. A szájzug-süllyesztő izom (musculus depressor anguli oris) az állkapocs alsó széléről emelkedik a modiolushoz, összehúzódásakor pedig lefelé húzza a szájzugot. – Der Mundwinkelsenker (Musculus depressor anguli oris) steigt vom Unterrand des Unterkiefers zum Modiolus auf und zieht bei seiner Kontraktion den Mundwinkel nach unten.

42. Az alsóajak-süllyesztő izom (musculus depressor labii inferioris) rostjai az alsó ajak bőrében végződnek, amelyet lefelé és kissé oldalra mozgatnak. – Die Fasern des Unterlippensenkers (Musculus depressor labii inferioris) enden in der Haut der Unterlippe, die sie nach unten und leicht seitlich bewegen.

43. Az állizom (musculus mentalis) az alsó metszőfogak alatti állkapocsterületről ered, majd az áll bőrébe sugározva megemeli és előretolja az alsó ajkat. – Der Kinnmuskel (Musculus mentalis) entspringt am Unterkiefer unterhalb der unteren Schneidezähne und hebt sowie schiebt die Unterlippe vor, indem er in die Kinnhaut einstrahlt.

44. Működése közben az áll bőre apró gödröcskékbe és redőkbe rendeződik, ami különösen kétkedő, elégedetlen vagy töprengő arckifejezésnél válhat láthatóvá. – Während seiner Tätigkeit bildet die Kinnhaut kleine Grübchen und Falten, was besonders bei einem zweifelnden, unzufriedenen oder nachdenklichen Gesichtsausdruck sichtbar werden kann.

45. A nyaki bőrizom (platysma) széles, igen vékony izomlemez, amely a mellkas felső részének pólyájából indul, és a nyak felszínes rétegében emelkedik az állkapocs felé. – Der Halshautmuskel (Platysma) ist eine breite, sehr dünne Muskelplatte, die von der Faszie des oberen Brustkorbs ausgeht und in der oberflächlichen Halsschicht zum Unterkiefer aufsteigt.

46. Felső rostjai az állkapocs alsó szélén, a szájzug környezetében és az alsó arc bőrében végződnek, miközben részben más mimikai izmokkal is összefonódnak. – Seine oberen Fasern enden am Unterrand des Unterkiefers, in der Umgebung des Mundwinkels und in der Haut des unteren Gesichts, wobei sie sich teilweise mit anderen mimischen Muskeln verflechten.

47. Összehúzódása megfeszíti a nyak bőrét, lefelé húzhatja az alsó ajkat és a szájzugot, rögzített nyaki kiindulás mellett pedig segítheti az állkapocs süllyesztését. – Seine Kontraktion spannt die Halshaut, kann Unterlippe und Mundwinkel nach unten ziehen und bei fixiertem Ursprung am Hals die Senkung des Unterkiefers unterstützen.

48. Az egyes izmok ritkán működnek teljesen elkülönülten, mert a szájzugi és szemkörnyéki rostok eltérő erősségű együttes aktiválása hozza létre az arckifejezések finom árnyalatait. – Die einzelnen Muskeln arbeiten nur selten vollständig isoliert, da erst ihre unterschiedlich starke gemeinsame Aktivierung im Mundwinkel- und Augenbereich die feinen Abstufungen des Gesichtsausdrucks erzeugt.

49. Miközben a mimikai izmokat az arcideg mozgatja, az arc bőrének érző beidegzését túlnyomórészt a háromosztatú ideg biztosítja, ezért a motoros és érző kiesések elkülönítendők. – Während der Gesichtsnerv die mimischen Muskeln bewegt, wird die Gesichtshaut überwiegend durch den Drillingsnerv sensibel versorgt, weshalb motorische und sensible Ausfälle voneinander zu unterscheiden sind.

50. A mimikai izomzat így egyszerre szolgálja az arcnyílások védelmét, a táplálkozást, a hangképzést és a társas kommunikációt, miközben működészavara már enyhe arcidegkárosodáskor is feltűnő aszimmetriát okozhat. – Die mimische Muskulatur dient somit zugleich dem Schutz der Gesichtsöffnungen, der Nahrungsaufnahme, der Lautbildung und der sozialen Kommunikation, während ihre Störung bereits bei leichter Gesichtsnervenschädigung eine auffällige Asymmetrie verursachen kann.