7.9.1 – Az aortaív és ágai – Der Aortenbogen und seine Äste
1. Az aortaív (arcus aortae) a felszálló aorta folytatásaként vezeti tovább a bal kamrából kiáramló vért a leszálló aorta felé. – Der Aortenbogen (Arcus aortae) leitet als Fortsetzung der aufsteigenden Aorta das aus der linken Herzkammer ausströmende Blut zur absteigenden Aorta weiter.
2. Íves lefutása révén az ér irányváltoztatás közben olyan nagy ágakat bocsát ki, amelyek a fej, a nyak és a felső végtagok vérellátását biztosítják. – Durch seinen bogenförmigen Verlauf gibt das Gefäß während seines Richtungswechsels große Äste ab, welche die Blutversorgung von Kopf, Hals und oberen Extremitäten gewährleisten.
3. A felnőtt emberben az aortaívből rendszerint három nagy artéria ered: a fej-kar verőértörzs, a bal közös fejverőér és a bal kulcscsont alatti verőér. – Beim Erwachsenen entspringen dem Aortenbogen gewöhnlich drei große Arterien: der Truncus brachiocephalicus, die linke gemeinsame Halsschlagader und die linke Schlüsselbeinarterie.
4. Jobb oldalon a fejhez és a felső végtaghoz vezető vér kezdetben egy közös érszakaszban, a fej-kar verőértörzsben (truncus brachiocephalicus) halad. – Auf der rechten Seite fließt das zu Kopf und oberer Extremität geleitete Blut zunächst in einem gemeinsamen Gefäßabschnitt, dem Truncus brachiocephalicus.
5. Ez az aortaív első és általában legnagyobb ága, amely rövid lefutás után két jelentős artériára oszlik. – Er ist der erste und gewöhnlich größte Ast des Aortenbogens und teilt sich nach kurzem Verlauf in zwei bedeutende Arterien.
6. A fej-kar verőértörzs végágai a jobb közös fejverőér (arteria carotis communis dextra) és a jobb kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra). – Die Endäste des Truncus brachiocephalicus sind die rechte gemeinsame Halsschlagader (Arteria carotis communis dextra) und die rechte Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
7. Míg a jobb közös fejverőér közvetett módon, a fej-kar verőértörzsön keresztül kapcsolódik az aortához, bal oldali párja közvetlenül az aortaívből ered. – Während die rechte gemeinsame Halsschlagader über den Truncus brachiocephalicus mittelbar mit der Aorta verbunden ist, entspringt ihr linkes Gegenstück unmittelbar aus dem Aortenbogen.
8. Mindkét közös fejverőér a nyak felé vezeti a vért, majd külső és belső fejverőérre oszolva különböző ellátási területeket ér el. – Beide gemeinsamen Halsschlagadern führen das Blut zum Hals und erreichen nach ihrer Teilung in äußere und innere Halsschlagader unterschiedliche Versorgungsgebiete.
9. A külső fejverőér elsősorban a nyak, az arc és a koponya külső képleteit látja el, míg a belső ág az agy vérellátásában vesz részt. – Die äußere Halsschlagader versorgt vor allem Hals, Gesicht und äußere Schädelstrukturen, während der innere Ast an der Blutversorgung des Gehirns beteiligt ist.
10. Az aortaív harmadik fő ága, a bal kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia sinistra), önállóan ered, ezért kezdő szakasza hosszabb a jobb oldaliénál. – Der dritte Hauptast des Aortenbogens, die linke Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia sinistra), entspringt selbstständig, weshalb ihr Anfangsabschnitt länger als der rechte ist.
11. A két kulcscsont alatti verőér ágrendszere lényegében szimmetrikus, bár az erek eredése és kezdeti lefutása a két oldalon eltér egymástól. – Das Astsystem beider Schlüsselbeinarterien ist im Wesentlichen symmetrisch, obwohl Ursprung und Anfangsverlauf der Gefäße auf beiden Seiten voneinander abweichen.
12. Legfontosabb feladatuk a felső végtag vérellátása, de ágaik a nyakhoz, a mellkasfalhoz, a gerincvelőhöz és az agy hátsó területeihez is eljutnak. – Ihre wichtigste Aufgabe ist die Blutversorgung der oberen Extremität, doch ihre Äste erreichen auch Hals, Brustwand, Rückenmark und hintere Hirngebiete.
13. A kulcscsont alatti verőér egyik jelentős ága a csigolyaartéria (arteria vertebralis), amely a koponyaüregbe jutva az agy hátsó keringését táplálja. – Ein bedeutender Ast der Schlüsselbeinarterie ist die Wirbelarterie (Arteria vertebralis), die nach ihrem Eintritt in die Schädelhöhle den hinteren Hirnkreislauf speist.
14. A két csigolyaartéria egyesüléséből keletkező alapi verőér a belső fejverőerek ágaival együtt összeköttetéseket alakít ki az agyalapon. – Die durch Vereinigung beider Wirbelarterien entstehende Basilararterie bildet gemeinsam mit Ästen der inneren Halsschlagadern Verbindungen an der Hirnbasis.
15. Ez az artériás kapcsolatrendszer lehetővé teszi, hogy bizonyos körülmények között az agy egyes részei több irányból kapjanak vért. – Dieses arterielle Verbindungssystem ermöglicht es, dass einzelne Hirnabschnitte unter bestimmten Umständen aus mehreren Richtungen Blut erhalten.
16. A belső mellkasi verőér (arteria thoracica interna) szintén a kulcscsont alatti artériából ered, és főként az elülső mellkasfalat látja el. – Auch die innere Brustarterie (Arteria thoracica interna) entspringt der Schlüsselbeinarterie und versorgt hauptsächlich die vordere Brustwand.
17. Ágai a bordaközökben összeköttetést létesítenek a mellkasi aortából eredő hátsó bordaközi artériákkal, így a mellkasfal kettős irányból kap vért. – Ihre Äste verbinden sich in den Zwischenrippenräumen mit den aus der Brustaorta entspringenden hinteren Zwischenrippenarterien, sodass die Brustwand aus zwei Richtungen Blut erhält.
18. A kulcscsont alatti verőér további ágai a nyak mélyebb képleteit, a pajzsmirigy egy részét, valamint a vállöv környezetét táplálják. – Weitere Äste der Schlüsselbeinarterie versorgen tiefere Halsstrukturen, einen Teil der Schilddrüse sowie die Umgebung des Schultergürtels.
19. Miután az ér elhagyja a mellkas felső nyílásának területét, hónalji verőérként (arteria axillaris) folytatódik a felső végtag felé. – Nachdem das Gefäß den Bereich der oberen Thoraxöffnung verlassen hat, setzt es sich als Achselarterie (Arteria axillaris) zur oberen Extremität fort.
20. A hónalji verőérből kialakuló ágrendszer végül a kar, az alkar és a kéz szöveteihez juttatja el az oxigénben gazdag vért. – Das aus der Achselarterie hervorgehende Astsystem führt das sauerstoffreiche Blut schließlich zu den Geweben von Oberarm, Unterarm und Hand.
21. Az aortaív ágai tehát nem csupán nagy vezetőerek, hanem több egymással összekapcsolódó artériás terület kiindulópontjai. – Die Äste des Aortenbogens sind somit nicht nur große Leitungsgefäße, sondern Ausgangspunkte mehrerer miteinander verbundener arterieller Gebiete.
22. Különösen fontos a fej és az agy vérellátásának két fő útja, amelyet a fejverőerek és a csigolyaartériák rendszere alkot. – Besonders bedeutsam sind die beiden Hauptwege der Blutversorgung von Kopf und Gehirn, die durch das System der Halsschlagadern und Wirbelarterien gebildet werden.
23. A jobb és bal oldal eltérő eredési mintázata ellenére a vér mindkét oldalon azonos alapvető szervterületekhez jut el. – Trotz des unterschiedlichen Ursprungsschemas auf der rechten und linken Seite gelangt das Blut beidseits zu denselben grundlegenden Organgebieten.
24. Egyes emberekben az aortaív ágainak száma, eredési sorrendje vagy közös törzsei eltérhetnek a leggyakoribb anatómiai mintától. – Bei manchen Menschen können Anzahl, Ursprungsfolge oder gemeinsame Stämme der Aortenbogenäste vom häufigsten anatomischen Muster abweichen.
25. Előfordulhat például, hogy a bal közös fejverőér a fej-kar verőértörzzsel közös eredésű, ami önmagában rendszerint nem okoz keringési zavart. – Beispielsweise kann die linke gemeinsame Halsschlagader einen gemeinsamen Ursprung mit dem Truncus brachiocephalicus besitzen, was für sich genommen gewöhnlich keine Kreislaufstörung verursacht.
26. Az ilyen érvariációk ismerete különösen fontos katéteres beavatkozások, képalkotó vizsgálatok és mellkasi műtétek tervezésekor. – Die Kenntnis solcher Gefäßvarianten ist besonders bei der Planung von Kathetereingriffen, bildgebenden Untersuchungen und Thoraxoperationen wichtig.
27. Az aortaív falában található nyomásérzékelő receptorok a vérnyomás szabályozásához szükséges információkat közvetítik az idegrendszer felé. – In der Wand des Aortenbogens gelegene Druckrezeptoren übermitteln dem Nervensystem Informationen, die für die Regulation des Blutdrucks erforderlich sind.
28. A hozzá kapcsolódó kemoreceptoros terület a vér oxigén-, szén-dioxid- és hidrogénion-koncentrációjának változásaira érzékeny. – Das zugehörige chemorezeptorische Gebiet reagiert empfindlich auf Veränderungen der Sauerstoff-, Kohlendioxid- und Wasserstoffionenkonzentration des Blutes.
29. Így az aortaív nemcsak a vér elosztásában, hanem a keringés és a légzés reflexes szabályozásában is szerepet játszik. – Damit ist der Aortenbogen nicht nur an der Blutverteilung, sondern auch an der reflektorischen Regulation von Kreislauf und Atmung beteiligt.
30. Ágrendszere összességében a bal kamra által létrehozott véráramlást a fej, a nyak, az agy, a felső végtagok és a mellkasfal egy része felé osztja el. – Insgesamt verteilt sein Astsystem den von der linken Herzkammer erzeugten Blutstrom auf Kopf, Hals, Gehirn, obere Extremitäten und einen Teil der Brustwand.
(aufklappen)magyar
1. Az aortaív (arcus aortae) a felszálló aorta folytatásaként vezeti tovább a bal kamrából kiáramló vért a leszálló aorta felé.
2. Íves lefutása révén az ér irányváltoztatás közben olyan nagy ágakat bocsát ki, amelyek a fej, a nyak és a felső végtagok vérellátását biztosítják.
3. A felnőtt emberben az aortaívből rendszerint három nagy artéria ered: a fej-kar verőértörzs, a bal közös fejverőér és a bal kulcscsont alatti verőér.
4. Jobb oldalon a fejhez és a felső végtaghoz vezető vér kezdetben egy közös érszakaszban, a fej-kar verőértörzsben (truncus brachiocephalicus) halad.
5. Ez az aortaív első és általában legnagyobb ága, amely rövid lefutás után két jelentős artériára oszlik.
6. A fej-kar verőértörzs végágai a jobb közös fejverőér (arteria carotis communis dextra) és a jobb kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia dextra).
7. Míg a jobb közös fejverőér közvetett módon, a fej-kar verőértörzsön keresztül kapcsolódik az aortához, bal oldali párja közvetlenül az aortaívből ered.
8. Mindkét közös fejverőér a nyak felé vezeti a vért, majd külső és belső fejverőérre oszolva különböző ellátási területeket ér el.
9. A külső fejverőér elsősorban a nyak, az arc és a koponya külső képleteit látja el, míg a belső ág az agy vérellátásában vesz részt.
10. Az aortaív harmadik fő ága, a bal kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia sinistra), önállóan ered, ezért kezdő szakasza hosszabb a jobb oldaliénál.
11. A két kulcscsont alatti verőér ágrendszere lényegében szimmetrikus, bár az erek eredése és kezdeti lefutása a két oldalon eltér egymástól.
12. Legfontosabb feladatuk a felső végtag vérellátása, de ágaik a nyakhoz, a mellkasfalhoz, a gerincvelőhöz és az agy hátsó területeihez is eljutnak.
13. A kulcscsont alatti verőér egyik jelentős ága a csigolyaartéria (arteria vertebralis), amely a koponyaüregbe jutva az agy hátsó keringését táplálja.
14. A két csigolyaartéria egyesüléséből keletkező alapi verőér a belső fejverőerek ágaival együtt összeköttetéseket alakít ki az agyalapon.
15. Ez az artériás kapcsolatrendszer lehetővé teszi, hogy bizonyos körülmények között az agy egyes részei több irányból kapjanak vért.
16. A belső mellkasi verőér (arteria thoracica interna) szintén a kulcscsont alatti artériából ered, és főként az elülső mellkasfalat látja el.
17. Ágai a bordaközökben összeköttetést létesítenek a mellkasi aortából eredő hátsó bordaközi artériákkal, így a mellkasfal kettős irányból kap vért.
18. A kulcscsont alatti verőér további ágai a nyak mélyebb képleteit, a pajzsmirigy egy részét, valamint a vállöv környezetét táplálják.
19. Miután az ér elhagyja a mellkas felső nyílásának területét, hónalji verőérként (arteria axillaris) folytatódik a felső végtag felé.
20. A hónalji verőérből kialakuló ágrendszer végül a kar, az alkar és a kéz szöveteihez juttatja el az oxigénben gazdag vért.
21. Az aortaív ágai tehát nem csupán nagy vezetőerek, hanem több egymással összekapcsolódó artériás terület kiindulópontjai.
22. Különösen fontos a fej és az agy vérellátásának két fő útja, amelyet a fejverőerek és a csigolyaartériák rendszere alkot.
23. A jobb és bal oldal eltérő eredési mintázata ellenére a vér mindkét oldalon azonos alapvető szervterületekhez jut el.
24. Egyes emberekben az aortaív ágainak száma, eredési sorrendje vagy közös törzsei eltérhetnek a leggyakoribb anatómiai mintától.
25. Előfordulhat például, hogy a bal közös fejverőér a fej-kar verőértörzzsel közös eredésű, ami önmagában rendszerint nem okoz keringési zavart.
26. Az ilyen érvariációk ismerete különösen fontos katéteres beavatkozások, képalkotó vizsgálatok és mellkasi műtétek tervezésekor.
27. Az aortaív falában található nyomásérzékelő receptorok a vérnyomás szabályozásához szükséges információkat közvetítik az idegrendszer felé.
28. A hozzá kapcsolódó kemoreceptoros terület a vér oxigén-, szén-dioxid- és hidrogénion-koncentrációjának változásaira érzékeny.
29. Így az aortaív nemcsak a vér elosztásában, hanem a keringés és a légzés reflexes szabályozásában is szerepet játszik.
30. Ágrendszere összességében a bal kamra által létrehozott véráramlást a fej, a nyak, az agy, a felső végtagok és a mellkasfal egy része felé osztja el.
(aufklappen)német
1. Der Aortenbogen (Arcus aortae) leitet als Fortsetzung der aufsteigenden Aorta das aus der linken Herzkammer ausströmende Blut zur absteigenden Aorta weiter.
2. Durch seinen bogenförmigen Verlauf gibt das Gefäß während seines Richtungswechsels große Äste ab, welche die Blutversorgung von Kopf, Hals und oberen Extremitäten gewährleisten.
3. Beim Erwachsenen entspringen dem Aortenbogen gewöhnlich drei große Arterien: der Truncus brachiocephalicus, die linke gemeinsame Halsschlagader und die linke Schlüsselbeinarterie.
4. Auf der rechten Seite fließt das zu Kopf und oberer Extremität geleitete Blut zunächst in einem gemeinsamen Gefäßabschnitt, dem Truncus brachiocephalicus.
5. Er ist der erste und gewöhnlich größte Ast des Aortenbogens und teilt sich nach kurzem Verlauf in zwei bedeutende Arterien.
6. Die Endäste des Truncus brachiocephalicus sind die rechte gemeinsame Halsschlagader (Arteria carotis communis dextra) und die rechte Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia dextra).
7. Während die rechte gemeinsame Halsschlagader über den Truncus brachiocephalicus mittelbar mit der Aorta verbunden ist, entspringt ihr linkes Gegenstück unmittelbar aus dem Aortenbogen.
8. Beide gemeinsamen Halsschlagadern führen das Blut zum Hals und erreichen nach ihrer Teilung in äußere und innere Halsschlagader unterschiedliche Versorgungsgebiete.
9. Die äußere Halsschlagader versorgt vor allem Hals, Gesicht und äußere Schädelstrukturen, während der innere Ast an der Blutversorgung des Gehirns beteiligt ist.
10. Der dritte Hauptast des Aortenbogens, die linke Schlüsselbeinarterie (Arteria subclavia sinistra), entspringt selbstständig, weshalb ihr Anfangsabschnitt länger als der rechte ist.
11. Das Astsystem beider Schlüsselbeinarterien ist im Wesentlichen symmetrisch, obwohl Ursprung und Anfangsverlauf der Gefäße auf beiden Seiten voneinander abweichen.
12. Ihre wichtigste Aufgabe ist die Blutversorgung der oberen Extremität, doch ihre Äste erreichen auch Hals, Brustwand, Rückenmark und hintere Hirngebiete.
13. Ein bedeutender Ast der Schlüsselbeinarterie ist die Wirbelarterie (Arteria vertebralis), die nach ihrem Eintritt in die Schädelhöhle den hinteren Hirnkreislauf speist.
14. Die durch Vereinigung beider Wirbelarterien entstehende Basilararterie bildet gemeinsam mit Ästen der inneren Halsschlagadern Verbindungen an der Hirnbasis.
15. Dieses arterielle Verbindungssystem ermöglicht es, dass einzelne Hirnabschnitte unter bestimmten Umständen aus mehreren Richtungen Blut erhalten.
16. Auch die innere Brustarterie (Arteria thoracica interna) entspringt der Schlüsselbeinarterie und versorgt hauptsächlich die vordere Brustwand.
17. Ihre Äste verbinden sich in den Zwischenrippenräumen mit den aus der Brustaorta entspringenden hinteren Zwischenrippenarterien, sodass die Brustwand aus zwei Richtungen Blut erhält.
18. Weitere Äste der Schlüsselbeinarterie versorgen tiefere Halsstrukturen, einen Teil der Schilddrüse sowie die Umgebung des Schultergürtels.
19. Nachdem das Gefäß den Bereich der oberen Thoraxöffnung verlassen hat, setzt es sich als Achselarterie (Arteria axillaris) zur oberen Extremität fort.
20. Das aus der Achselarterie hervorgehende Astsystem führt das sauerstoffreiche Blut schließlich zu den Geweben von Oberarm, Unterarm und Hand.
21. Die Äste des Aortenbogens sind somit nicht nur große Leitungsgefäße, sondern Ausgangspunkte mehrerer miteinander verbundener arterieller Gebiete.
22. Besonders bedeutsam sind die beiden Hauptwege der Blutversorgung von Kopf und Gehirn, die durch das System der Halsschlagadern und Wirbelarterien gebildet werden.
23. Trotz des unterschiedlichen Ursprungsschemas auf der rechten und linken Seite gelangt das Blut beidseits zu denselben grundlegenden Organgebieten.
24. Bei manchen Menschen können Anzahl, Ursprungsfolge oder gemeinsame Stämme der Aortenbogenäste vom häufigsten anatomischen Muster abweichen.
25. Beispielsweise kann die linke gemeinsame Halsschlagader einen gemeinsamen Ursprung mit dem Truncus brachiocephalicus besitzen, was für sich genommen gewöhnlich keine Kreislaufstörung verursacht.
26. Die Kenntnis solcher Gefäßvarianten ist besonders bei der Planung von Kathetereingriffen, bildgebenden Untersuchungen und Thoraxoperationen wichtig.
27. In der Wand des Aortenbogens gelegene Druckrezeptoren übermitteln dem Nervensystem Informationen, die für die Regulation des Blutdrucks erforderlich sind.
28. Das zugehörige chemorezeptorische Gebiet reagiert empfindlich auf Veränderungen der Sauerstoff-, Kohlendioxid- und Wasserstoffionenkonzentration des Blutes.
29. Damit ist der Aortenbogen nicht nur an der Blutverteilung, sondern auch an der reflektorischen Regulation von Kreislauf und Atmung beteiligt.
30. Insgesamt verteilt sein Astsystem den von der linken Herzkammer erzeugten Blutstrom auf Kopf, Hals, Gehirn, obere Extremitäten und einen Teil der Brustwand.