14.12 – A nagyagyfélteke felszíne: barázdák és tekervények – Die Oberfläche der Großhirnhemisphäre: Furchen und Windungen
1. A nagyagy felszíne erősen barázdált, ami lehetővé teszi a szürkeállomány területének jelentős növelését a koponyán belül. – Die Oberfläche des Großhirns (Cerebrum) ist charakteristischerweise stark gefaltet, was eine erhebliche Vergrößerung der Fläche der grauen Substanz (Cortex cerebri) innerhalb der begrenzten Kapazität des Craniums ermöglicht.
2. Az agykéreg kiemelkedő részeit tekervényeknek, a köztük lévő bemélyedéseket pedig barázdáknak nevezzük. – Die konvexen Windungen der Hirnrinde werden mint Gyri (Gyrus) bezeichnet, während die dazwischen liegenden Vertiefungen als Sulci (Sulcus) bekannt sind.
3. A két agyféltekét egy mély hosszanti hasadék választja el egymástól a középsíkban. – Die beiden Hemisphären werden in der Medianebene durch eine tiefe Längsfurche (Fissura longitudinalis cerebri) voneinander getrennt.
4. A barázdák mélysége és állandósága alapján megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos formákat. – Basierend auf ihrer Tiefe und Konstanz differenziert man zwischen Primär-, Sekundär- und Tertiärfurchen.
5. Az elsődleges barázdák minden embernél azonosak, és ezek határolják el egymástól a nagyagy lebenyeit. – Die Primärfurchen sind interindividuell weitgehend identisch und dienen als anatomische Grenzen zwischen den Hirnlappen (Lobus).
6. A másodlagos és harmadlagos barázdák variábilisabbak, és az egyes lebenyeken belüli finomabb tagolást hozzák létre. – Die Sekundär- und Tertiärfurchen weisen eine höhere Variabilität auf und unterteilen die einzelnen Lappen in funktionelle Untereinheiten.
7. A nagyagyat négy fő lebenyre osztjuk: homlok-, fali-, halánték- és nyakszirti lebenyre. – Das Telencephalon wird in vier Hauptlappen unterteilt: den Frontallappen (Lobus frontalis), den Parietallappen (Lobus parietalis), den Temporallappen (Lobus temporalis) und den Okzipitallappen (Lobus occipitalis).
8. Az ötödik lebeny a szigetlebeny, amely az oldalsó barázda mélyén rejtőzik. – Ein fünfter Lappen, die Insula (Lobus insularis), liegt verborgen in der Tiefe der seitlichen Hirnfurche.
9. A központi barázda választja el egymástól a homloklebenyt és a falilebenyt. – Der Sulcus centralis bildet die Grenze zwischen dem Frontallappen und dem Parietallappen.
10. Az oldalsó barázda különíti el a halántéklebenyt a felette elhelyezkedő homlok- és falilebenytől. – Der Sulcus lateralis trennt den Temporallappen von den superior gelegenen Frontal- und Parietallappen.
11. A homloklebeny hátsó határát a központi barázda, alsó határát pedig az oldalsó barázda képezi. – Der Frontallappen wird posterior durch den Sulcus centralis und inferior durch den Sulcus lateralis begrenzt.
12. A homloklebeny legfontosabb függőleges tekervénye a központi barázda előtt található. – Die klinisch bedeutsamste vertikale Windung des Frontallappens ist der Gyrus praecentralis, der unmittelbar anterior des Sulcus centralis liegt.
13. Ebben a tekervényben található az elsődleges mozgatóközpont, amely az akaratlagos mozgások irányításáért felelős. – In diesem Gyrus befindet sich der primär-motorische Cortex (Brodmann-Areal 4), der die efferenten Befehle für die Willkürmotorik generiert.
14. A homloklebeny külső felszínén három vízszintes lefutású tekervényt különíthetünk el. – Auf der Konvexität des Frontallappens lassen sich drei horizontal verlaufende Windungen identifizieren.
15. Ezek a felső, a középső és az alsó homloklebenyi tekervények. – Hierbei handelt es sich um den Gyrus frontalis superior, den Gyrus frontalis medius und den Gyrus frontalis inferior.
16. A tekervényeket a felső és az alsó homloklebenyi barázdák választják el egymástól. – Diese Windungen werden durch den Sulcus frontalis superior und den Sulcus frontalis inferior voneinander getrennt.
17. Az alsó homloklebenyi tekervény hátsó részén található a motoros beszédközpont. – Im posterioren Abschnitt des Gyrus frontalis inferior der dominanten Hemisphäre befindet sich das motorische Sprachzentrum (Broca-Areal).
18. A falilebeny elsődleges tekervénye közvetlenül a központi barázda mögött fut. – Die primäre Windung des Parietallappens ist der Gyrus postcentralis, der unmittelbar posterior der Zentralfurche verläuft.
19. Ez a terület az elsődleges testérző központ, ahol a perifériáról érkező érzőingerek tudatosulnak. – Dieses Areal repräsentiert den primär-somatosensorischen Cortex, in dem sensible Informationen aus der Peripherie bewusst wahrgenommen werden.
20. A falilebenyt egy vízszintes barázda osztja felső és alsó részre. – Der Parietallappen wird durch eine horizontale Furche in einen Lobulus parietalis superior und einen Lobulus parietalis inferior unterteilt.
21. Az alsó fali tekervény területén két fontosabb kanyarulatot, a szegély feletti és a szöglettekervényt találjuk. – Im Bereich des inferioren Parietallappens befinden sich zwei markante Windungen: der Gyrus supramarginalis und az Gyrus angularis.
22. A halántéklebeny külső felszínén szintén három párhuzamos tekervény látható. – Die Lateralfläche des Temporallappens weist ebenfalls drei parallel verlaufende Windungen auf.
23. Ezek a felső, a középső és az alsó halántéklebenyi tekervények. – Diese werden als Gyrus temporalis superior, Gyrus temporalis medius und Gyrus temporalis inferior bezeichnet.
24. A felső halántéki tekervény felső peremén, az oldalsó barázda mélyén helyezkednek el a hallótekervények. – Am superioren Rand des Gyrus temporalis superior liegen, in der Tiefe des Sulcus lateralis verborgen, die Heschl-Querwindungen (Gyri temporales transversi).
25. Itt található az elsődleges hallóközpont, amely az akusztikus információk feldolgozásáért felel. – Hier befindet sich die primäre Hörrinde, die für die Verarbeitung akustischer Signale zuständig ist.
26. A nyakszirtlebeny a nagyagy leghátsó része, amely az agykéreg látóközpontját hordozza. – Der Okzipitallappen bildet den posterioren Pol des Cerebrums und beherbergt die visuellen Zentren der Hirnrinde.
27. A belső felszínen a sarkantyú barázda mentén található az elsődleges látómező. – Auf der Medialseite markiert der Sulcus calcarinus den Ort der primären Sehrinde (Area striata).
28. A falilebenyt és a nyakszirtlebenyt elválasztó barázda főként az agyfélteke középső felszínén kifejezett. – Der Sulcus parietooccipitalis ist primär auf der Medialfläche der Hemisphäre als deutliche Trennung erkennbar.
29. Az agyféltekék középső felszínén, a kérgestest felett ívesen fut az övtekervény. – Auf der Medialfläche verläuft bogenförmig oberhalb des Balkens (Corpus callosum) der Gyrus cinguli.
30. Az övtekervény felett a barázda választja el azt a homlok- és falilebeny mediális részeitől. – Der Sulcus cinguli trennt diesen Gyrus von den medialen Anteilen des Frontal- und Parietallappens.
31. A halántéklebeny belső oldalán található a tengericsikó-tekervény, amely a memóriafolyamatokban kulcsfontosságú. – An der Medialseite des Temporallappens liegt der Gyrus parahippocampalis, der eine essenzielle Rolle bei Gedächtnisprozessen spielt.
32. Az agy alapi felszínén a homloklebeny területén látható a szaglóbarázda. – Auf der Basalfläche des Frontallappens ist der Sulcus olfactorius erkennbar.
33. Ebben a barázdában fekszik a szaglóköteg és a szaglóhagyma. – In dieser Furche lagern der Tractus olfactorius und der Bulbus olfactorius.
34. A szaglóbarázdától befelé eső egyenes tekervény az agy egyik legegyszerűbb felépítésű kanyarulata. – Der medial des Sulcus olfactorius gelegene Gyrus rectus stellt eine der morphologisch einfachsten Windungen dar.
35. Az agyfélteke alsó felszínének hátulsó részén a nyakszirti és halántéki lebenyek közös tekervényeket alkotnak. – Im posterioren Bereich der Basalfläche bilden Okzipital- und Temporallappen gemeinsame Windungszüge (Gyrus occipitotemporalis).
36. A nagyagykéreg sejtjei hat rétegben helyezkednek el, amit izokortexnek nevezünk. – Die Neurone des Neocortex sind typischerweise in sechs Schichten angeordnet, was als Isocortex bezeichnet wird.
37. A fejlődéstanilag ősibb agyterületek, mint a szaglóagy, kevesebb rétegből állnak. – Phylogenetisch ältere Areale wie das Rhinencephalon weisen eine geringere Schichtenzahl auf (Allocortex).
38. Az agyféltekék felszíni barázdáltsága az egyedfejlődés során, a magzati élet második felében alakul ki. – Die Faltung der Hemisphärenoberfläche entwickelt sich ontogenetisch primär in der zweiten Hälfte der Fetalperiode.
39. A kérgestest egy hatalmas pályaköteg, amely biztosítja a két félteke közötti információcserét. – Das Corpus callosum stellt die größte kommissurale Verbindung dar und gewährleistet den interhemisphärischen Informationsaustausch.
40. A tekervények és barázdák mintázata alapvetően hasonló minden embernél, de apró részleteiben egyedi. – Das Muster der Gyri und Sulci folgt einem grundlegenden Bauplan, zeigt jedoch individuelle Feinmerkmale.
41. A szigetlebeny funkciója a zsigeri impulzusok feldolgozásához és az érzelmi válaszokhoz kapcsolódik. – Die Funktion der Insula wird mit der Verarbeitung viszeraler Impulse und emotionalen Reaktionen assoziiert.
42. A fali-nyakszirti barázda a belső felszínen merőlegesen találkozik a sarkantyú barázdával. – Der Sulcus parietooccipitalis trifft auf der Medialseite fast rechtwinklig auf den Sulcus calcarinus.
43. A központi barázda körüli területet, amely a mozgató és érző mezőket egyesíti, központi környéki lebenykének hívják. – Das Areal um die Zentralfurche, das motorische und sensible Felder vereint, wird als Lobulus paracentralis bezeichnet.
44. A homloklebeny elülső része a gondolkodásért, a tervezésért és a személyiségjegyekért felelős. – Die anterioren Abschnitte des Frontallappens (Präfrontaler Cortex) sind für exekutive Funktionen, Planung und Persönlichkeitsmerkmale verantwortlich.
45. A halántéklebeny oldalsó felszínén a barázdák mélyen benyúlnak a fehérállományba. – Auf der Lateralfläche des Temporallappens ziehen die Sulci tief in das Marklager (Substantia alba) hinein.
46. A nagyagy tekervényeinek összfelülete kiterítve körülbelül egy négyzetméter lenne. – Die Gesamtoberfläche der kortikalen Windungen würde ausgebreitet etwa einen Quadratmeter messen.
47. Bizonyos betegségek, mint az Alzheimer-kór, a tekervények elvékonyodásához és a barázdák kiszélesedéséhez vezetnek. – Pathologische Prozesse wie der Morbus Alzheimer führen zu einer Atrophie der Gyri und einer konsekutiven Verbreiterung der Sulci.
48. Az agykéreg domborzata szoros összefüggésben áll a vérerek lefutásával a lágy agyhártya alatt. – Das Relief der Hirnrinde steht in enger topographischer Beziehung zum Verlauf der Gefäße innerhalb der Pia mater.
49. A beszélt nyelv megértéséért felelős terület a felső halántéki tekervény hátsó részén található. – Das sensorische Sprachzentrum (Wernicke-Zentrum) lokalisiert sich im posterioren Abschnitt des Gyrus temporalis superior.
50. A nagyagyfelszín anatómiájának ismerete elengedhetetlen a modern képalkotó diagnosztika értelmezéséhez. – Die fundierte Kenntnis der Oberflächenanatomie des Telencephalons ist eine Voraussetzung für die klinische Interpretation moderner bildgebender Verfahren.
(aufklappen)magyar
1. A nagyagy felszíne erősen barázdált, ami lehetővé teszi a szürkeállomány területének jelentős növelését a koponyán belül.
2. Az agykéreg kiemelkedő részeit tekervényeknek, a köztük lévő bemélyedéseket pedig barázdáknak nevezzük.
3. A két agyféltekét egy mély hosszanti hasadék választja el egymástól a középsíkban.
4. A barázdák mélysége és állandósága alapján megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos formákat.
5. Az elsődleges barázdák minden embernél azonosak, és ezek határolják el egymástól a nagyagy lebenyeit.
6. A másodlagos és harmadlagos barázdák variábilisabbak, és az egyes lebenyeken belüli finomabb tagolást hozzák létre.
7. A nagyagyat négy fő lebenyre osztjuk: homlok-, fali-, halánték- és nyakszirti lebenyre.
8. Az ötödik lebeny a szigetlebeny, amely az oldalsó barázda mélyén rejtőzik.
9. A központi barázda választja el egymástól a homloklebenyt és a falilebenyt.
10. Az oldalsó barázda különíti el a halántéklebenyt a felette elhelyezkedő homlok- és falilebenytől.
11. A homloklebeny hátsó határát a központi barázda, alsó határát pedig az oldalsó barázda képezi.
12. A homloklebeny legfontosabb függőleges tekervénye a központi barázda előtt található.
13. Ebben a tekervényben található az elsődleges mozgatóközpont, amely az akaratlagos mozgások irányításáért felelős.
14. A homloklebeny külső felszínén három vízszintes lefutású tekervényt különíthetünk el.
15. Ezek a felső, a középső és az alsó homloklebenyi tekervények.
16. A tekervényeket a felső és az alsó homloklebenyi barázdák választják el egymástól.
17. Az alsó homloklebenyi tekervény hátsó részén található a motoros beszédközpont.
18. A falilebeny elsődleges tekervénye közvetlenül a központi barázda mögött fut.
19. Ez a terület az elsődleges testérző központ, ahol a perifériáról érkező érzőingerek tudatosulnak.
20. A falilebenyt egy vízszintes barázda osztja felső és alsó részre.
21. Az alsó fali tekervény területén két fontosabb kanyarulatot, a szegély feletti és a szöglettekervényt találjuk.
22. A halántéklebeny külső felszínén szintén három párhuzamos tekervény látható.
23. Ezek a felső, a középső és az alsó halántéklebenyi tekervények.
24. A felső halántéki tekervény felső peremén, az oldalsó barázda mélyén helyezkednek el a hallótekervények.
25. Itt található az elsődleges hallóközpont, amely az akusztikus információk feldolgozásáért felel.
26. A nyakszirtlebeny a nagyagy leghátsó része, amely az agykéreg látóközpontját hordozza.
27. A belső felszínen a sarkantyú barázda mentén található az elsődleges látómező.
28. A falilebenyt és a nyakszirtlebenyt elválasztó barázda főként az agyfélteke középső felszínén kifejezett.
29. Az agyféltekék középső felszínén, a kérgestest felett ívesen fut az övtekervény.
30. Az övtekervény felett a barázda választja el azt a homlok- és falilebeny mediális részeitől.
31. A halántéklebeny belső oldalán található a tengericsikó-tekervény, amely a memóriafolyamatokban kulcsfontosságú.
32. Az agy alapi felszínén a homloklebeny területén látható a szaglóbarázda.
33. Ebben a barázdában fekszik a szaglóköteg és a szaglóhagyma.
34. A szaglóbarázdától befelé eső egyenes tekervény az agy egyik legegyszerűbb felépítésű kanyarulata.
35. Az agyfélteke alsó felszínének hátulsó részén a nyakszirti és halántéki lebenyek közös tekervényeket alkotnak.
36. A nagyagykéreg sejtjei hat rétegben helyezkednek el, amit izokortexnek nevezünk.
37. A fejlődéstanilag ősibb agyterületek, mint a szaglóagy, kevesebb rétegből állnak.
38. Az agyféltekék felszíni barázdáltsága az egyedfejlődés során, a magzati élet második felében alakul ki.
39. A kérgestest egy hatalmas pályaköteg, amely biztosítja a két félteke közötti információcserét.
40. A tekervények és barázdák mintázata alapvetően hasonló minden embernél, de apró részleteiben egyedi.
41. A szigetlebeny funkciója a zsigeri impulzusok feldolgozásához és az érzelmi válaszokhoz kapcsolódik.
42. A fali-nyakszirti barázda a belső felszínen merőlegesen találkozik a sarkantyú barázdával.
43. A központi barázda körüli területet, amely a mozgató és érző mezőket egyesíti, központi környéki lebenykének hívják.
44. A homloklebeny elülső része a gondolkodásért, a tervezésért és a személyiségjegyekért felelős.
45. A halántéklebeny oldalsó felszínén a barázdák mélyen benyúlnak a fehérállományba.
46. A nagyagy tekervényeinek összfelülete kiterítve körülbelül egy négyzetméter lenne.
47. Bizonyos betegségek, mint az Alzheimer-kór, a tekervények elvékonyodásához és a barázdák kiszélesedéséhez vezetnek.
48. Az agykéreg domborzata szoros összefüggésben áll a vérerek lefutásával a lágy agyhártya alatt.
49. A beszélt nyelv megértéséért felelős terület a felső halántéki tekervény hátsó részén található.
50. A nagyagyfelszín anatómiájának ismerete elengedhetetlen a modern képalkotó diagnosztika értelmezéséhez.
(aufklappen)német
1. Die Oberfläche des Großhirns (Cerebrum) ist charakteristischerweise stark gefaltet, was eine erhebliche Vergrößerung der Fläche der grauen Substanz (Cortex cerebri) innerhalb der begrenzten Kapazität des Craniums ermöglicht.
2. Die konvexen Windungen der Hirnrinde werden mint Gyri (Gyrus) bezeichnet, während die dazwischen liegenden Vertiefungen als Sulci (Sulcus) bekannt sind.
3. Die beiden Hemisphären werden in der Medianebene durch eine tiefe Längsfurche (Fissura longitudinalis cerebri) voneinander getrennt.
4. Basierend auf ihrer Tiefe und Konstanz differenziert man zwischen Primär-, Sekundär- und Tertiärfurchen.
5. Die Primärfurchen sind interindividuell weitgehend identisch und dienen als anatomische Grenzen zwischen den Hirnlappen (Lobus).
6. Die Sekundär- und Tertiärfurchen weisen eine höhere Variabilität auf und unterteilen die einzelnen Lappen in funktionelle Untereinheiten.
7. Das Telencephalon wird in vier Hauptlappen unterteilt: den Frontallappen (Lobus frontalis), den Parietallappen (Lobus parietalis), den Temporallappen (Lobus temporalis) und den Okzipitallappen (Lobus occipitalis).
8. Ein fünfter Lappen, die Insula (Lobus insularis), liegt verborgen in der Tiefe der seitlichen Hirnfurche.
9. Der Sulcus centralis bildet die Grenze zwischen dem Frontallappen und dem Parietallappen.
10. Der Sulcus lateralis trennt den Temporallappen von den superior gelegenen Frontal- und Parietallappen.
11. Der Frontallappen wird posterior durch den Sulcus centralis und inferior durch den Sulcus lateralis begrenzt.
12. Die klinisch bedeutsamste vertikale Windung des Frontallappens ist der Gyrus praecentralis, der unmittelbar anterior des Sulcus centralis liegt.
13. In diesem Gyrus befindet sich der primär-motorische Cortex (Brodmann-Areal 4), der die efferenten Befehle für die Willkürmotorik generiert.
14. Auf der Konvexität des Frontallappens lassen sich drei horizontal verlaufende Windungen identifizieren.
15. Hierbei handelt es sich um den Gyrus frontalis superior, den Gyrus frontalis medius und den Gyrus frontalis inferior.
16. Diese Windungen werden durch den Sulcus frontalis superior und den Sulcus frontalis inferior voneinander getrennt.
17. Im posterioren Abschnitt des Gyrus frontalis inferior der dominanten Hemisphäre befindet sich das motorische Sprachzentrum (Broca-Areal).
18. Die primäre Windung des Parietallappens ist der Gyrus postcentralis, der unmittelbar posterior der Zentralfurche verläuft.
19. Dieses Areal repräsentiert den primär-somatosensorischen Cortex, in dem sensible Informationen aus der Peripherie bewusst wahrgenommen werden.
20. Der Parietallappen wird durch eine horizontale Furche in einen Lobulus parietalis superior und einen Lobulus parietalis inferior unterteilt.
21. Im Bereich des inferioren Parietallappens befinden sich zwei markante Windungen: der Gyrus supramarginalis und az Gyrus angularis.
22. Die Lateralfläche des Temporallappens weist ebenfalls drei parallel verlaufende Windungen auf.
23. Diese werden als Gyrus temporalis superior, Gyrus temporalis medius und Gyrus temporalis inferior bezeichnet.
24. Am superioren Rand des Gyrus temporalis superior liegen, in der Tiefe des Sulcus lateralis verborgen, die Heschl-Querwindungen (Gyri temporales transversi).
25. Hier befindet sich die primäre Hörrinde, die für die Verarbeitung akustischer Signale zuständig ist.
26. Der Okzipitallappen bildet den posterioren Pol des Cerebrums und beherbergt die visuellen Zentren der Hirnrinde.
27. Auf der Medialseite markiert der Sulcus calcarinus den Ort der primären Sehrinde (Area striata).
28. Der Sulcus parietooccipitalis ist primär auf der Medialfläche der Hemisphäre als deutliche Trennung erkennbar.
29. Auf der Medialfläche verläuft bogenförmig oberhalb des Balkens (Corpus callosum) der Gyrus cinguli.
30. Der Sulcus cinguli trennt diesen Gyrus von den medialen Anteilen des Frontal- und Parietallappens.
31. An der Medialseite des Temporallappens liegt der Gyrus parahippocampalis, der eine essenzielle Rolle bei Gedächtnisprozessen spielt.
32. Auf der Basalfläche des Frontallappens ist der Sulcus olfactorius erkennbar.
33. In dieser Furche lagern der Tractus olfactorius und der Bulbus olfactorius.
34. Der medial des Sulcus olfactorius gelegene Gyrus rectus stellt eine der morphologisch einfachsten Windungen dar.
35. Im posterioren Bereich der Basalfläche bilden Okzipital- und Temporallappen gemeinsame Windungszüge (Gyrus occipitotemporalis).
36. Die Neurone des Neocortex sind typischerweise in sechs Schichten angeordnet, was als Isocortex bezeichnet wird.
37. Phylogenetisch ältere Areale wie das Rhinencephalon weisen eine geringere Schichtenzahl auf (Allocortex).
38. Die Faltung der Hemisphärenoberfläche entwickelt sich ontogenetisch primär in der zweiten Hälfte der Fetalperiode.
39. Das Corpus callosum stellt die größte kommissurale Verbindung dar und gewährleistet den interhemisphärischen Informationsaustausch.
40. Das Muster der Gyri und Sulci folgt einem grundlegenden Bauplan, zeigt jedoch individuelle Feinmerkmale.
41. Die Funktion der Insula wird mit der Verarbeitung viszeraler Impulse und emotionalen Reaktionen assoziiert.
42. Der Sulcus parietooccipitalis trifft auf der Medialseite fast rechtwinklig auf den Sulcus calcarinus.
43. Das Areal um die Zentralfurche, das motorische und sensible Felder vereint, wird als Lobulus paracentralis bezeichnet.
44. Die anterioren Abschnitte des Frontallappens (Präfrontaler Cortex) sind für exekutive Funktionen, Planung und Persönlichkeitsmerkmale verantwortlich.
45. Auf der Lateralfläche des Temporallappens ziehen die Sulci tief in das Marklager (Substantia alba) hinein.
46. Die Gesamtoberfläche der kortikalen Windungen würde ausgebreitet etwa einen Quadratmeter messen.
47. Pathologische Prozesse wie der Morbus Alzheimer führen zu einer Atrophie der Gyri und einer konsekutiven Verbreiterung der Sulci.
48. Das Relief der Hirnrinde steht in enger topographischer Beziehung zum Verlauf der Gefäße innerhalb der Pia mater.
49. Das sensorische Sprachzentrum (Wernicke-Zentrum) lokalisiert sich im posterioren Abschnitt des Gyrus temporalis superior.
50. Die fundierte Kenntnis der Oberflächenanatomie des Telencephalons ist eine Voraussetzung für die klinische Interpretation moderner bildgebender Verfahren.