4.7.1 – A porckorong felépítése és terhelése – Bau und Belastung der Bandscheibe
1. A szomszédos csigolyatesteket összekapcsoló porckorongok (disci intervertebrales) rugalmas porcos összeköttetéseket alkotnak, amelyek egyszerre biztosítják a gerinc stabilitását és mozgékonyságát. – Die Bandscheiben (Disci intervertebrales), welche die benachbarten Wirbelkörper miteinander verbinden, bilden elastische Knorpelverbindungen, die zugleich Stabilität und Beweglichkeit der Wirbelsäule gewährleisten.
2. Összesen huszonhárom porckorong található a második nyakcsigolya és a keresztcsont között, míg az első két nyakcsigolya között ilyen képlet nincs. – Insgesamt liegen zwischen dem zweiten Halswirbel und dem Kreuzbein dreiundzwanzig Bandscheiben, während zwischen den beiden ersten Halswirbeln eine solche Struktur fehlt.
3. Felfelé és lefelé a csigolyatestek zárólemezei határolják a porckorongot, amelynek alakja az adott gerincszakasz csigolyatestjeihez igazodik. – Nach oben und unten wird die Bandscheibe von den Deckplatten der Wirbelkörper begrenzt, wobei sich ihre Form an die Wirbelkörper des jeweiligen Wirbelsäulenabschnitts anpasst.
4. Kívül a rostos gyűrű (anulus fibrosus), belül pedig a kocsonyás mag (nucleus pulposus) helyezkedik el, és e két rész mechanikailag egységes rendszert alkot. – Außen liegt der Faserring (Anulus fibrosus), innen der Gallertkern (Nucleus pulposus); beide Bestandteile bilden mechanisch ein einheitliches System.
5. A rostos gyűrű koncentrikusan elrendeződő rostporcos lemezekből épül fel, amelyek kollagénrostjai az egyes rétegekben eltérő, egymást keresztező irányban futnak. – Der Faserring besteht aus konzentrisch angeordneten Faserknorpellamellen, deren Kollagenfasern in den einzelnen Schichten unterschiedlich und einander kreuzend verlaufen.
6. Ennek a váltakozó rostiránynak köszönhetően az anulus fibrosus több irányból érkező húzó- és nyíróerőknek is ellenáll. – Aufgrund dieser wechselnden Faserrichtung kann der Anulus fibrosus Zug- und Scherkräften widerstehen, die aus unterschiedlichen Richtungen einwirken.
7. Külső rétegei szorosan összenőnek a csigolyatestek peremével és a hosszanti szalagokkal, ezért a porckorong a csontok között szilárdan rögzül. – Seine äußeren Schichten sind fest mit den Rändern der Wirbelkörper und den Längsbändern verwachsen, sodass die Bandscheibe zwischen den Knochen sicher verankert ist.
8. A központ közelében fekvő lemezek fokozatosan porcdúsabbá és kevésbé rostossá válnak, így szerkezetük átmenetet képez a kocsonyás mag felé. – Die nahe dem Zentrum gelegenen Lamellen werden zunehmend knorpelreicher und faserärmer, wodurch ihre Struktur einen Übergang zum Gallertkern bildet.
9. Fejlődéstanilag a nucleus pulposus a gerinchúr maradványa, és fiatal korban vízben, valamint nagy vízkötő képességű proteoglikánokban gazdag. – Entwicklungsgeschichtlich ist der Nucleus pulposus ein Rest der Chorda dorsalis und enthält in jungen Jahren viel Wasser sowie stark wasserbindende Proteoglykane.
10. A zselészerű mag összenyomáskor csak csekély mértékben változtatja térfogatát, a rá ható nyomást azonban minden irányban továbbítja. – Der gallertartige Kern verändert sein Volumen bei Kompression nur geringfügig, leitet den auf ihn einwirkenden Druck jedoch in alle Richtungen weiter.
11. Tengelyirányú terhelés alatt a nucleus pulposus kifelé feszíti a rostos gyűrűt, miközben az anulus rostjai húzófeszültség alá kerülnek. – Unter axialer Belastung drängt der Nucleus pulposus nach außen, während die Fasern des Anulus unter Zugspannung geraten.
12. Ily módon a függőleges nyomóerő részben körkörös húzóerővé alakul át, ami lehetővé teszi a terhelés egyenletesebb elosztását. – Auf diese Weise wird die vertikale Druckkraft teilweise in eine ringförmige Zugkraft umgewandelt, wodurch die Belastung gleichmäßiger verteilt werden kann.
13. A porckorong tehát nem egyszerű párna, hanem folyadékot tartalmazó, rostokkal megerősített összetett teherelosztó rendszer. – Die Bandscheibe ist somit kein einfaches Polster, sondern ein flüssigkeitshaltiges, durch Fasern verstärktes komplexes Lastverteilungssystem.
14. Minden egyes porckorong a felette és alatta elhelyezkedő csigolyatesttel együtt viseli a testtömegből, az izomműködésből és a mozgásokból származó erőket. – Jede Bandscheibe trägt gemeinsam mit den darüber- und darunterliegenden Wirbelkörpern die aus Körpergewicht, Muskelarbeit und Bewegungen entstehenden Kräfte.
15. Álló helyzetben a terhelés nem kizárólag a testsúlyból ered, mivel a törzset stabilizáló izmok összehúzódása jelentősen növelheti a nyomóerőt. – Im Stehen entsteht die Belastung nicht ausschließlich durch das Körpergewicht, da die Kontraktion der rumpfstabilisierenden Muskeln die Druckkraft erheblich steigern kann.
16. Előrehajláskor, különösen felemelt teher tartása mellett, a hosszú emelőkar miatt nagy erők hatnak az ágyéki porckorongokra. – Beim Vorbeugen, besonders beim Halten einer angehobenen Last, wirken aufgrund des langen Hebelarms große Kräfte auf die Bandscheiben der Lendenwirbelsäule.
17. A terhelés mértékét ezért nem csupán a felemelt tárgy tömege, hanem annak testtől való távolsága és a törzs helyzete is meghatározza. – Das Ausmaß der Belastung wird deshalb nicht nur durch das Gewicht des angehobenen Gegenstands, sondern auch durch dessen Abstand vom Körper und die Stellung des Rumpfes bestimmt.
18. Hajlítás során a porckorong elülső része összenyomódik, a kocsonyás mag pedig hátrafelé mozdul, miközben a hátulsó rostok megfeszülnek. – Bei der Beugung wird der vordere Abschnitt der Bandscheibe zusammengedrückt, während sich der Gallertkern nach hinten verlagert und die hinteren Fasern gespannt werden.
19. Feszítéskor ezzel ellentétes terhelési viszony alakul ki: a hátulsó rész kerül nyomás alá, a nucleus pulposus pedig előrefelé tolódik. – Bei der Streckung entsteht die entgegengesetzte Belastungssituation: Der hintere Abschnitt wird komprimiert, während sich der Nucleus pulposus nach vorn verlagert.
20. Oldalra hajlításkor a homorú oldalon fokozódik a nyomás, a domború oldalon pedig főként húzófeszültség éri a rostos gyűrűt. – Bei der Seitwärtsbeugung nimmt auf der konkaven Seite der Druck zu, während der Faserring auf der konvexen Seite vorwiegend unter Zugspannung steht.
21. Forgás közben különösen az anulus ferdén futó rostjai terhelődnek, miközben az ellenkező irányú rostkötegek részben ellazulnak. – Während der Rotation werden besonders die schräg verlaufenden Fasern des Anulus belastet, während die entgegengesetzt orientierten Faserbündel teilweise erschlaffen.
22. A hajlítással egyidejű forgás kedvezőtlen erőkombinációt hoz létre, mert az anulus egyes részeit egyszerre éri húzás, nyírás és nyomás. – Eine mit Beugung verbundene Rotation erzeugt eine ungünstige Kräftekombination, weil einzelne Abschnitte des Anulus gleichzeitig Zug, Scherung und Druck ausgesetzt sind.
23. A porckorongok vastagsága általában lefelé növekszik, összhangban azzal, hogy az alsó gerincszakaszoknak nagyobb terhelést kell viselniük. – Die Dicke der Bandscheiben nimmt im Allgemeinen nach unten zu, entsprechend der höheren Belastung, welche die unteren Wirbelsäulenabschnitte tragen müssen.
24. A mozgékonyság szempontjából azonban nem az abszolút vastagság, hanem a porckorong és a hozzá tartozó csigolyatest magasságának aránya a döntő. – Für die Beweglichkeit ist jedoch nicht die absolute Dicke entscheidend, sondern das Verhältnis zwischen der Höhe der Bandscheibe und der des zugehörigen Wirbelkörpers.
25. Ez az arány a nyaki szakaszon viszonylag nagy, ezért ott a csigolyatestek közötti mozgások szabadabbak, mint a mellkasi gerincen. – Dieses Verhältnis ist im Halsbereich vergleichsweise groß, weshalb die Bewegungen zwischen den Wirbelkörpern dort freier sind als an der Brustwirbelsäule.
26. A felnőtt porckorong belsejében rendszerint nincsenek erek, így tápanyagellátása elsősorban a csigolyatestek zárólemezein keresztül történő diffúziótól függ. – Im Inneren der erwachsenen Bandscheibe fehlen gewöhnlich Blutgefäße, sodass ihre Ernährung hauptsächlich von der Diffusion durch die Deckplatten der Wirbelkörper abhängt.
27. Váltakozó terhelés és tehermentesítés közben folyadék préselődik ki, majd áramlik vissza, ami támogatja a porckorong anyagcseréjét. – Bei wechselnder Be- und Entlastung wird Flüssigkeit herausgepresst und anschließend wieder aufgenommen, wodurch der Stoffwechsel der Bandscheibe unterstützt wird.
28. A nap folyamán tartós terhelés hatására csökken a víztartalom és a porckorong magassága, éjszakai tehermentesítéskor viszont részben helyreáll. – Im Laufe des Tages nehmen unter anhaltender Belastung Wassergehalt und Höhe der Bandscheibe ab, während sie sich bei nächtlicher Entlastung teilweise wiederherstellen.
29. Ez a folyamat magyarázza, hogy az ember testmagassága estére mérhetően kisebb lehet, mint a reggeli órákban. – Dieser Vorgang erklärt, weshalb die Körpergröße eines Menschen am Abend messbar geringer sein kann als am Morgen.
30. Az életkor előrehaladtával csökken a proteoglikán- és víztartalom, a nucleus pulposus pedig fokozatosan elveszíti egynemű, kocsonyás jellegét. – Mit zunehmendem Alter sinkt der Proteoglykan- und Wassergehalt, während der Nucleus pulposus allmählich seinen homogenen, gallertartigen Charakter verliert.
31. Egyidejűleg repedések jelenhetnek meg a rostos gyűrűben, és romlik a porckorong képessége a nyomás egyenletes elosztására. – Gleichzeitig können Risse im Faserring entstehen, und die Fähigkeit der Bandscheibe zur gleichmäßigen Druckverteilung nimmt ab.
32. Ha a nucleus pulposus anyaga az anulus meggyengült rétegei közé nyomul, porckorong-előboltosulás alakulhat ki. – Dringt Material des Nucleus pulposus zwischen die geschwächten Schichten des Anulus ein, kann eine Bandscheibenvorwölbung entstehen.
33. A rostos gyűrű teljesebb átszakadásakor a porckorong anyaga kijuthat eredeti határai közül, amit porckorongsérvnek (hernia disci intervertebralis) neveznek. – Bei einem weitergehenden Einriss des Faserrings kann Bandscheibenmaterial seine ursprünglichen Grenzen überschreiten; dies wird als Bandscheibenvorfall (Hernia disci intervertebralis) bezeichnet.
34. Mivel a hátulsó hosszanti szalag oldalsó részei kevésbé erősek, a sérv gyakran hátulsó-oldalsó irányban türemkedik elő. – Da die seitlichen Abschnitte des hinteren Längsbandes weniger kräftig sind, tritt ein Bandscheibenvorfall häufig in posterolateraler Richtung hervor.
35. A porckorong működésének megértéséhez ezért a vízben gazdag magot, a rostos gyűrűt, a zárólemezeket és a változó terhelést egységes rendszerként kell szemlélni. – Zum Verständnis der Bandscheibenfunktion müssen daher der wasserreiche Kern, der Faserring, die Deckplatten und die wechselnde Belastung als einheitliches System betrachtet werden.
(aufklappen)magyar
1. A szomszédos csigolyatesteket összekapcsoló porckorongok (disci intervertebrales) rugalmas porcos összeköttetéseket alkotnak, amelyek egyszerre biztosítják a gerinc stabilitását és mozgékonyságát.
2. Összesen huszonhárom porckorong található a második nyakcsigolya és a keresztcsont között, míg az első két nyakcsigolya között ilyen képlet nincs.
3. Felfelé és lefelé a csigolyatestek zárólemezei határolják a porckorongot, amelynek alakja az adott gerincszakasz csigolyatestjeihez igazodik.
4. Kívül a rostos gyűrű (anulus fibrosus), belül pedig a kocsonyás mag (nucleus pulposus) helyezkedik el, és e két rész mechanikailag egységes rendszert alkot.
5. A rostos gyűrű koncentrikusan elrendeződő rostporcos lemezekből épül fel, amelyek kollagénrostjai az egyes rétegekben eltérő, egymást keresztező irányban futnak.
6. Ennek a váltakozó rostiránynak köszönhetően az anulus fibrosus több irányból érkező húzó- és nyíróerőknek is ellenáll.
7. Külső rétegei szorosan összenőnek a csigolyatestek peremével és a hosszanti szalagokkal, ezért a porckorong a csontok között szilárdan rögzül.
8. A központ közelében fekvő lemezek fokozatosan porcdúsabbá és kevésbé rostossá válnak, így szerkezetük átmenetet képez a kocsonyás mag felé.
9. Fejlődéstanilag a nucleus pulposus a gerinchúr maradványa, és fiatal korban vízben, valamint nagy vízkötő képességű proteoglikánokban gazdag.
10. A zselészerű mag összenyomáskor csak csekély mértékben változtatja térfogatát, a rá ható nyomást azonban minden irányban továbbítja.
11. Tengelyirányú terhelés alatt a nucleus pulposus kifelé feszíti a rostos gyűrűt, miközben az anulus rostjai húzófeszültség alá kerülnek.
12. Ily módon a függőleges nyomóerő részben körkörös húzóerővé alakul át, ami lehetővé teszi a terhelés egyenletesebb elosztását.
13. A porckorong tehát nem egyszerű párna, hanem folyadékot tartalmazó, rostokkal megerősített összetett teherelosztó rendszer.
14. Minden egyes porckorong a felette és alatta elhelyezkedő csigolyatesttel együtt viseli a testtömegből, az izomműködésből és a mozgásokból származó erőket.
15. Álló helyzetben a terhelés nem kizárólag a testsúlyból ered, mivel a törzset stabilizáló izmok összehúzódása jelentősen növelheti a nyomóerőt.
16. Előrehajláskor, különösen felemelt teher tartása mellett, a hosszú emelőkar miatt nagy erők hatnak az ágyéki porckorongokra.
17. A terhelés mértékét ezért nem csupán a felemelt tárgy tömege, hanem annak testtől való távolsága és a törzs helyzete is meghatározza.
18. Hajlítás során a porckorong elülső része összenyomódik, a kocsonyás mag pedig hátrafelé mozdul, miközben a hátulsó rostok megfeszülnek.
19. Feszítéskor ezzel ellentétes terhelési viszony alakul ki: a hátulsó rész kerül nyomás alá, a nucleus pulposus pedig előrefelé tolódik.
20. Oldalra hajlításkor a homorú oldalon fokozódik a nyomás, a domború oldalon pedig főként húzófeszültség éri a rostos gyűrűt.
21. Forgás közben különösen az anulus ferdén futó rostjai terhelődnek, miközben az ellenkező irányú rostkötegek részben ellazulnak.
22. A hajlítással egyidejű forgás kedvezőtlen erőkombinációt hoz létre, mert az anulus egyes részeit egyszerre éri húzás, nyírás és nyomás.
23. A porckorongok vastagsága általában lefelé növekszik, összhangban azzal, hogy az alsó gerincszakaszoknak nagyobb terhelést kell viselniük.
24. A mozgékonyság szempontjából azonban nem az abszolút vastagság, hanem a porckorong és a hozzá tartozó csigolyatest magasságának aránya a döntő.
25. Ez az arány a nyaki szakaszon viszonylag nagy, ezért ott a csigolyatestek közötti mozgások szabadabbak, mint a mellkasi gerincen.
26. A felnőtt porckorong belsejében rendszerint nincsenek erek, így tápanyagellátása elsősorban a csigolyatestek zárólemezein keresztül történő diffúziótól függ.
27. Váltakozó terhelés és tehermentesítés közben folyadék préselődik ki, majd áramlik vissza, ami támogatja a porckorong anyagcseréjét.
28. A nap folyamán tartós terhelés hatására csökken a víztartalom és a porckorong magassága, éjszakai tehermentesítéskor viszont részben helyreáll.
29. Ez a folyamat magyarázza, hogy az ember testmagassága estére mérhetően kisebb lehet, mint a reggeli órákban.
30. Az életkor előrehaladtával csökken a proteoglikán- és víztartalom, a nucleus pulposus pedig fokozatosan elveszíti egynemű, kocsonyás jellegét.
31. Egyidejűleg repedések jelenhetnek meg a rostos gyűrűben, és romlik a porckorong képessége a nyomás egyenletes elosztására.
32. Ha a nucleus pulposus anyaga az anulus meggyengült rétegei közé nyomul, porckorong-előboltosulás alakulhat ki.
33. A rostos gyűrű teljesebb átszakadásakor a porckorong anyaga kijuthat eredeti határai közül, amit porckorongsérvnek (hernia disci intervertebralis) neveznek.
34. Mivel a hátulsó hosszanti szalag oldalsó részei kevésbé erősek, a sérv gyakran hátulsó-oldalsó irányban türemkedik elő.
35. A porckorong működésének megértéséhez ezért a vízben gazdag magot, a rostos gyűrűt, a zárólemezeket és a változó terhelést egységes rendszerként kell szemlélni.
(aufklappen)német
1. Die Bandscheiben (Disci intervertebrales), welche die benachbarten Wirbelkörper miteinander verbinden, bilden elastische Knorpelverbindungen, die zugleich Stabilität und Beweglichkeit der Wirbelsäule gewährleisten.
2. Insgesamt liegen zwischen dem zweiten Halswirbel und dem Kreuzbein dreiundzwanzig Bandscheiben, während zwischen den beiden ersten Halswirbeln eine solche Struktur fehlt.
3. Nach oben und unten wird die Bandscheibe von den Deckplatten der Wirbelkörper begrenzt, wobei sich ihre Form an die Wirbelkörper des jeweiligen Wirbelsäulenabschnitts anpasst.
4. Außen liegt der Faserring (Anulus fibrosus), innen der Gallertkern (Nucleus pulposus); beide Bestandteile bilden mechanisch ein einheitliches System.
5. Der Faserring besteht aus konzentrisch angeordneten Faserknorpellamellen, deren Kollagenfasern in den einzelnen Schichten unterschiedlich und einander kreuzend verlaufen.
6. Aufgrund dieser wechselnden Faserrichtung kann der Anulus fibrosus Zug- und Scherkräften widerstehen, die aus unterschiedlichen Richtungen einwirken.
7. Seine äußeren Schichten sind fest mit den Rändern der Wirbelkörper und den Längsbändern verwachsen, sodass die Bandscheibe zwischen den Knochen sicher verankert ist.
8. Die nahe dem Zentrum gelegenen Lamellen werden zunehmend knorpelreicher und faserärmer, wodurch ihre Struktur einen Übergang zum Gallertkern bildet.
9. Entwicklungsgeschichtlich ist der Nucleus pulposus ein Rest der Chorda dorsalis und enthält in jungen Jahren viel Wasser sowie stark wasserbindende Proteoglykane.
10. Der gallertartige Kern verändert sein Volumen bei Kompression nur geringfügig, leitet den auf ihn einwirkenden Druck jedoch in alle Richtungen weiter.
11. Unter axialer Belastung drängt der Nucleus pulposus nach außen, während die Fasern des Anulus unter Zugspannung geraten.
12. Auf diese Weise wird die vertikale Druckkraft teilweise in eine ringförmige Zugkraft umgewandelt, wodurch die Belastung gleichmäßiger verteilt werden kann.
13. Die Bandscheibe ist somit kein einfaches Polster, sondern ein flüssigkeitshaltiges, durch Fasern verstärktes komplexes Lastverteilungssystem.
14. Jede Bandscheibe trägt gemeinsam mit den darüber- und darunterliegenden Wirbelkörpern die aus Körpergewicht, Muskelarbeit und Bewegungen entstehenden Kräfte.
15. Im Stehen entsteht die Belastung nicht ausschließlich durch das Körpergewicht, da die Kontraktion der rumpfstabilisierenden Muskeln die Druckkraft erheblich steigern kann.
16. Beim Vorbeugen, besonders beim Halten einer angehobenen Last, wirken aufgrund des langen Hebelarms große Kräfte auf die Bandscheiben der Lendenwirbelsäule.
17. Das Ausmaß der Belastung wird deshalb nicht nur durch das Gewicht des angehobenen Gegenstands, sondern auch durch dessen Abstand vom Körper und die Stellung des Rumpfes bestimmt.
18. Bei der Beugung wird der vordere Abschnitt der Bandscheibe zusammengedrückt, während sich der Gallertkern nach hinten verlagert und die hinteren Fasern gespannt werden.
19. Bei der Streckung entsteht die entgegengesetzte Belastungssituation: Der hintere Abschnitt wird komprimiert, während sich der Nucleus pulposus nach vorn verlagert.
20. Bei der Seitwärtsbeugung nimmt auf der konkaven Seite der Druck zu, während der Faserring auf der konvexen Seite vorwiegend unter Zugspannung steht.
21. Während der Rotation werden besonders die schräg verlaufenden Fasern des Anulus belastet, während die entgegengesetzt orientierten Faserbündel teilweise erschlaffen.
22. Eine mit Beugung verbundene Rotation erzeugt eine ungünstige Kräftekombination, weil einzelne Abschnitte des Anulus gleichzeitig Zug, Scherung und Druck ausgesetzt sind.
23. Die Dicke der Bandscheiben nimmt im Allgemeinen nach unten zu, entsprechend der höheren Belastung, welche die unteren Wirbelsäulenabschnitte tragen müssen.
24. Für die Beweglichkeit ist jedoch nicht die absolute Dicke entscheidend, sondern das Verhältnis zwischen der Höhe der Bandscheibe und der des zugehörigen Wirbelkörpers.
25. Dieses Verhältnis ist im Halsbereich vergleichsweise groß, weshalb die Bewegungen zwischen den Wirbelkörpern dort freier sind als an der Brustwirbelsäule.
26. Im Inneren der erwachsenen Bandscheibe fehlen gewöhnlich Blutgefäße, sodass ihre Ernährung hauptsächlich von der Diffusion durch die Deckplatten der Wirbelkörper abhängt.
27. Bei wechselnder Be- und Entlastung wird Flüssigkeit herausgepresst und anschließend wieder aufgenommen, wodurch der Stoffwechsel der Bandscheibe unterstützt wird.
28. Im Laufe des Tages nehmen unter anhaltender Belastung Wassergehalt und Höhe der Bandscheibe ab, während sie sich bei nächtlicher Entlastung teilweise wiederherstellen.
29. Dieser Vorgang erklärt, weshalb die Körpergröße eines Menschen am Abend messbar geringer sein kann als am Morgen.
30. Mit zunehmendem Alter sinkt der Proteoglykan- und Wassergehalt, während der Nucleus pulposus allmählich seinen homogenen, gallertartigen Charakter verliert.
31. Gleichzeitig können Risse im Faserring entstehen, und die Fähigkeit der Bandscheibe zur gleichmäßigen Druckverteilung nimmt ab.
32. Dringt Material des Nucleus pulposus zwischen die geschwächten Schichten des Anulus ein, kann eine Bandscheibenvorwölbung entstehen.
33. Bei einem weitergehenden Einriss des Faserrings kann Bandscheibenmaterial seine ursprünglichen Grenzen überschreiten; dies wird als Bandscheibenvorfall (Hernia disci intervertebralis) bezeichnet.
34. Da die seitlichen Abschnitte des hinteren Längsbandes weniger kräftig sind, tritt ein Bandscheibenvorfall häufig in posterolateraler Richtung hervor.
35. Zum Verständnis der Bandscheibenfunktion müssen daher der wasserreiche Kern, der Faserring, die Deckplatten und die wechselnde Belastung als einheitliches System betrachtet werden.