6.9 – A Nyugat második nemzedéke: Szabó Lőrinc és Illyés Gyula – Die zweite Nyugat-Generation: Lőrinc Szabó und Gyula Illyés
1. A Nyugat második nemzedéke az 1920-as években lépett fel. – Die zweite Generation der Nyugat trat in den 1920er Jahren auf.
2. Két kiemelkedő alakja Szabó Lőrinc és Illyés Gyula. – Zwei herausragende Gestalten sind Lőrinc Szabó und Gyula Illyés.
3. Mindketten a nagy elődök örökségét vitték tovább. – Beide führten das Erbe der großen Vorgänger fort.
4. Egyúttal új, egyéni hangot is hoztak a magyar lírába. – Zugleich brachten sie einen neuen, eigenen Ton in die ungarische Lyrik.
5. E fejezet e két költő pályáját és fő műveit mutatja be. – Dieses Kapitel stellt die Laufbahn und die Hauptwerke dieser beiden Dichter dar.
6. Szabó Lőrinc 1900-ban született Miskolcon. – Lőrinc Szabó wurde 1900 in Miskolc geboren.
7. Édesapja mozdonyvezető volt, a család egyszerűen élt. – Sein Vater war Lokomotivführer, die Familie lebte einfach.
8. Debrecenben járt gimnáziumba, majd Budapesten tanult. – Er besuchte in Debrecen das Gymnasium und studierte dann in Budapest.
9. Fiatalon Babits Mihály közeli tanítványa és barátja lett. – Jung wurde er ein enger Schüler und Freund von Mihály Babits.
10. Egy ideig Babits házában élt, mint titkára és segítője. – Eine Zeit lang lebte er in Babits‘ Haus, als sein Sekretär und Helfer.
11. E kapcsolat döntően formálta költői ízlését. – Diese Beziehung formte entscheidend seinen dichterischen Geschmack.
12. Verseit hamarosan a Nyugat is közölte. – Seine Gedichte veröffentlichte bald auch die Nyugat.
13. Első kötete, a Föld, Erdő, Isten 1922-ben jelent meg. – Sein erster Band, Föld, Erdő, Isten (Erde, Wald, Gott), erschien 1922.
14. Szabó Lőrinc újságíróként kereste a kenyerét. – Lőrinc Szabó verdiente sich als Journalist sein Brot.
15. Egész életében szenvedélyesen dolgozott és alkotott. – Sein ganzes Leben lang arbeitete und schuf er leidenschaftlich.
16. Költészetének középpontjában a modern, magányos én áll. – Im Mittelpunkt seiner Dichtung steht das moderne, einsame Ich.
17. Verseiben az egyén és a világ küzdelmét ábrázolja. – In seinen Gedichten schildert er den Kampf des Individuums und der Welt.
18. E küzdelmet fejezi ki a Te meg a világ kötet címe is. – Diesen Kampf drückt auch der Titel des Bandes Te meg a világ (Du und die Welt) aus.
19. Szabó Lőrinc a kiábrándult, gondolkodó ember költője. – Lőrinc Szabó ist der Dichter des ernüchterten, denkenden Menschen.
20. Lírája tárgyilagos, kemény és önvizsgáló. – Seine Lyrik ist sachlich, hart und selbstprüfend.
21. Kerülte az érzelgősséget és a szép szólamokat. – Er mied die Rührseligkeit und die schönen Phrasen.
22. Verseiben nyíltan szólt a vágyról és az önzésről is. – In seinen Gedichten sprach er offen auch vom Begehren und vom Egoismus.
23. Szabó Lőrinc kiváló, termékeny műfordító is volt. – Lőrinc Szabó war auch ein hervorragender, produktiver Übersetzer.
24. Shakespeare szonettjeit ő ültette át remekbe magyarra. – Shakespeares Sonette übertrug er meisterhaft ins Ungarische.
25. Baudelaire, Goethe és Villon műveit is tolmácsolta. – Auch Werke von Baudelaire, Goethe und Villon vermittelte er.
26. Fordításai a magyar műfordítás kincsei közé tartoznak. – Seine Übersetzungen gehören zu den Schätzen der ungarischen Übersetzungskunst.
27. A háború idején politikai megítélése ellentmondásossá vált. – Während des Krieges wurde seine politische Beurteilung widersprüchlich.
28. A háború után egy időre elhallgattatták. – Nach dem Krieg brachte man ihn eine Zeit lang zum Schweigen.
29. Kései éveiben mégis nagy műveket alkotott. – In seinen späten Jahren schuf er dennoch große Werke.
30. Szabó Lőrinc 1957-ben halt meg Budapesten. – Lőrinc Szabó starb 1957 in Budapest.
31. Szabó Lőrinc egyik leghíresebb verse a Semmiért Egészen. – Eines von Lőrinc Szabós berühmtesten Gedichten ist Semmiért Egészen (Ganz für nichts).
32. A vers a Te meg a világ című kötetben jelent meg. – Das Gedicht erschien im Band Te meg a világ.
33. A költemény a szerelem különös, kemény felfogását mutatja. – Das Gedicht zeigt eine eigentümliche, harte Auffassung der Liebe.
34. A vers beszélője teljes, feltétlen odaadást követel. – Der Sprecher des Gedichts fordert völlige, bedingungslose Hingabe.
35. A szeretett lénynek egészen fel kell adnia önmagát. – Das geliebte Wesen muss sich völlig aufgeben.
36. Cserébe a beszélő szinte semmit sem ígér. – Im Gegenzug verspricht der Sprecher fast nichts.
37. A cím épp e kegyetlen egyenlőtlenségre utal. – Der Titel verweist gerade auf diese grausame Ungleichheit.
38. A vers a szerelem önzését nyíltan, leplezetlenül mondja ki. – Das Gedicht spricht den Egoismus der Liebe offen, unverhüllt aus.
39. A szerelmi kapcsolat itt hatalmi harcként jelenik meg. – Die Liebesbeziehung erscheint hier als Machtkampf.
40. A férfi teljes uralmat követel a másik ember fölött. – Der Mann fordert die völlige Herrschaft über den anderen Menschen.
41. E felfogás megdöbbentő és provokatív volt a maga korában. – Diese Auffassung war zu ihrer Zeit erschütternd und provokativ.
42. A vers szakít a romantikus szerelemeszmény hazugságaival. – Das Gedicht bricht mit den Lügen des romantischen Liebesideals.
43. Szabó Lőrinc a lélek sötét, önző mélységeit tárja fel. – Lőrinc Szabó erschließt die dunklen, egoistischen Tiefen der Seele.
44. A vers őszintesége ma is nyugtalanító és megrázó. – Die Aufrichtigkeit des Gedichts ist auch heute beunruhigend und erschütternd.
45. A Semmiért Egészen a modern szerelmi líra kemény remeke. – Semmiért Egészen ist ein hartes Meisterwerk der modernen Liebeslyrik.
46. A mű a modern ember magányáról és önzéséről is szól. – Das Werk handelt auch von der Einsamkeit und dem Egoismus des modernen Menschen.
47. Szabó Lőrinc nem szépít, hanem a valóságot mondja ki. – Lőrinc Szabó beschönigt nicht, sondern spricht die Wirklichkeit aus.
48. E kíméletlen őszinteség egész költészetének jellemzője. – Diese schonungslose Aufrichtigkeit ist ein Merkmal seiner ganzen Dichtung.
49. Szabó Lőrinc kései fő műve a Tücsökzene. – Lőrinc Szabós spätes Hauptwerk ist Tücsökzene (Grillenmusik).
50. A mű 1947-ben jelent meg. – Das Werk erschien 1947.
51. A kötet több száz rövid versből álló nagy ciklus. – Der Band ist ein großer Zyklus aus mehreren Hundert kurzen Gedichten.
52. A versek együtt egy verses önéletrajzot alkotnak. – Die Gedichte bilden zusammen eine Autobiographie in Versen.
53. A ciklus a gyermekkortól a felnőttkorig kíséri a költőt. – Der Zyklus begleitet den Dichter von der Kindheit bis ins Erwachsenenalter.
54. Az emlékek apró, pontos képekben elevenednek meg. – Die Erinnerungen werden in kleinen, genauen Bildern lebendig.
55. A gyermekkori táj, a család és az élmények felidéződnek. – Die Kindheitslandschaft, die Familie und die Erlebnisse werden beschworen.
56. Minden vers egy-egy pillanatot, emléket ragad meg. – Jedes Gedicht erfasst je einen Augenblick, eine Erinnerung.
57. A cím a nyári tücskök szüntelen, halk zenéjére utal. – Der Titel verweist auf die unaufhörliche, leise Musik der Sommergrillen.
58. E zene a múló élet és az emlékezés kísérője. – Diese Musik ist die Begleiterin des vergehenden Lebens und der Erinnerung.
59. A ciklus a lét egészét igyekszik számba venni. – Der Zyklus versucht, das Ganze des Daseins zu überblicken.
60. Szabó Lőrinc a személyes múltat egyetemes élménnyé emeli. – Lőrinc Szabó erhebt die persönliche Vergangenheit zu einem universalen Erlebnis.
61. A versek nyelve tiszta, tömör és pontos. – Die Sprache der Gedichte ist rein, dicht und präzise.
62. A Tücsökzene a magyar líra egyik nagy összegző műve. – Tücsökzene ist eines der großen zusammenfassenden Werke der ungarischen Lyrik.
63. A mű a múló idő és az emberi élet mérlege. – Das Werk ist die Bilanz der vergehenden Zeit und des menschlichen Lebens.
64. Szabó Lőrinc kései lírája bölcsebbé, csendesebbé érett. – Lőrinc Szabós späte Lyrik reifte weiser, stiller.
65. Utolsó nagy műve, A huszonhatodik év, gyászciklus. – Sein letztes großes Werk, A huszonhatodik év (Das sechsundzwanzigste Jahr), ist ein Trauerzyklus.
66. E szonettek egy elveszített szerelmet siratnak el. – Diese Sonette betrauern eine verlorene Liebe.
67. A ciklus a fájdalom és az emlékezés megrendítő műve. – Der Zyklus ist ein ergreifendes Werk des Schmerzes und der Erinnerung.
68. Szabó Lőrinc a modern magyar líra jelentős alakja. – Lőrinc Szabó ist eine bedeutende Gestalt der modernen ungarischen Lyrik.
69. Költészete az önvizsgálat és az őszinteség példája. – Seine Dichtung ist ein Beispiel für Selbstprüfung und Aufrichtigkeit.
70. Öröksége a gondolati líra és a műfordítás gazdagsága. – Sein Erbe ist der Reichtum der Gedankenlyrik und der Übersetzungskunst.
71. A második nemzedék másik nagy alakja Illyés Gyula. – Die andere große Gestalt der zweiten Generation ist Gyula Illyés.
72. Illyés a nép és a haza elkötelezett költője és írója. – Illyés ist der engagierte Dichter und Schriftsteller des Volkes und des Vaterlandes.
73. 1902-ben született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. – Er wurde 1902 in Felsőrácegrespuszta im Komitat Tolna geboren.
74. Családja a puszták szegény cselédnépéhez tartozott. – Seine Familie gehörte zum armen Gesindevolk der Puszten.
75. Gyermekkorában közelről ismerte meg a nyomort. – In seiner Kindheit lernte er aus der Nähe das Elend kennen.
76. E tapasztalat egész életére és művészetére kihatott. – Diese Erfahrung wirkte auf sein ganzes Leben und seine Kunst.
77. Fiatalon részt vett az 1919-es forradalmi mozgalmakban. – Jung nahm er an den revolutionären Bewegungen von 1919 teil.
78. A bukás után Párizsba kellett emigrálnia. – Nach dem Scheitern musste er nach Paris emigrieren.
79. Párizsban megismerte a modern francia költészetet. – In Paris lernte er die moderne französische Dichtung kennen.
80. A szürrealista művészek körében is megfordult. – Auch im Kreis der surrealistischen Künstler verkehrte er.
81. Néhány év után hazatért Magyarországra. – Nach einigen Jahren kehrte er nach Ungarn zurück.
82. Itthon a Nyugat körének megbecsült tagja lett. – Zu Hause wurde er ein geschätztes Mitglied des Nyugat-Kreises.
83. Illyés a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja volt. – Illyés war eine der Führungsgestalten der Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller.
84. Elkötelezetten szólt a szegény parasztság sorsáról. – Engagiert sprach er über das Schicksal des armen Bauerntums.
85. Költészete a néphez és a nemzethez egyaránt kötődik. – Seine Dichtung ist mit dem Volk und der Nation gleichermaßen verbunden.
86. Verseit tisztaság, világosság és mély felelősség jellemzi. – Seine Gedichte kennzeichnen Reinheit, Klarheit und tiefe Verantwortung.
87. Illyés sokoldalú alkotó volt: költő, író és esszéista. – Illyés war ein vielseitiger Schöpfer: Dichter, Schriftsteller und Essayist.
88. Petőfiről nagy, máig alapvető életrajzot írt. – Über Petőfi schrieb er eine große, bis heute grundlegende Biographie.
89. A háború alatt a Nyugat utódját, a Magyar Csillagot szerkesztette. – Während des Krieges redigierte er die Nachfolgerin der Nyugat, den Magyar Csillag.
90. Illyés a magyar szellemi élet erkölcsi tekintélye lett. – Illyés wurde zur moralischen Autorität des ungarischen Geisteslebens.
91. A diktatúra éveiben is a nemzet lelkiismerete maradt. – Auch in den Jahren der Diktatur blieb er das Gewissen der Nation.
92. Híres verse, az Egy mondat a zsarnokságról, a szabadságé. – Sein berühmtes Gedicht, Egy mondat a zsarnokságról (Ein Satz über die Tyrannei), ist ein Gedicht der Freiheit.
93. E vers a zsarnokság mindent átható természetét mutatja meg. – Dieses Gedicht zeigt die alles durchdringende Natur der Tyrannei.
94. Illyés a bátorság és a szabadság hangját képviselte. – Illyés verkörperte die Stimme des Mutes und der Freiheit.
95. Illyés Gyula 1983-ban halt meg Budapesten. – Gyula Illyés starb 1983 in Budapest.
96. Életműve a magyar irodalom nagy, erkölcsi teljesítménye. – Sein Lebenswerk ist eine große, moralische Leistung der ungarischen Literatur.
97. Illyés legismertebb prózai műve a Puszták népe. – Illyés‘ bekanntestes Prosawerk ist Puszták népe (Die Menschen der Pußten).
98. A mű 1936-ban jelent meg. – Das Werk erschien 1936.
99. A könyv a puszták cselédnépének életét mutatja be. – Das Buch stellt das Leben des Gesindevolkes der Puszten dar.
100. E réteg a nagybirtokok legszegényebb, jogfosztott munkása volt. – Diese Schicht war die ärmste, rechtlose Arbeiterschaft der Großgüter.
101. Illyés maga is e világból, e nép közül származott. – Illyés selbst stammte aus dieser Welt, aus diesem Volk.
102. A mű így belülről, hiteles tanúként szól. – Das Werk spricht so von innen, als glaubwürdiger Zeuge.
103. A Puszták népe a szociográfia műfajába tartozik. – Puszták népe gehört zur Gattung der Soziographie.
104. A szociográfia a társadalom valóságát tényszerűen tárja fel. – Die Soziographie erschließt die Wirklichkeit der Gesellschaft tatsachengetreu.
105. Illyés a cselédek nyomorát pontosan és tárgyilagosan írja le. – Illyés beschreibt das Elend des Gesindes genau und sachlich.
106. Bemutatja munkájukat, szokásaikat és kiszolgáltatottságukat. – Er stellt ihre Arbeit, ihre Bräuche und ihre Schutzlosigkeit dar.
107. A puszta zárt, szinte feudális világként jelenik meg. – Die Puszta erscheint als eine geschlossene, fast feudale Welt.
108. A cselédek szinte teljesen ki voltak szolgáltatva az uraságnak. – Das Gesinde war der Herrschaft fast völlig ausgeliefert.
109. Illyés a személyes emlékeket és a tárgyi tényeket ötvözi. – Illyés verbindet die persönlichen Erinnerungen und die sachlichen Tatsachen.
110. A mű így egyszerre vallomás és társadalmi dokumentum. – Das Werk ist so zugleich Bekenntnis und gesellschaftliches Dokument.
111. Illyés együttérzéssel, mégis tárgyilagosan ábrázol. – Illyés stellt mitfühlend, dennoch sachlich dar.
112. A Puszták népe felrázta a kor közvéleményét. – Puszták népe rüttelte die öffentliche Meinung der Zeit auf.
113. A mű ráirányította a figyelmet a szegénység kérdésére. – Das Werk lenkte die Aufmerksamkeit auf die Frage der Armut.
114. A könyv a magyar szociográfia egyik alapműve lett. – Das Buch wurde zu einem Grundwerk der ungarischen Soziographie.
115. A Puszták népe irodalmi értékben is kiemelkedő alkotás. – Puszták népe ist auch im literarischen Wert eine herausragende Schöpfung.
116. Illyés nyelve tiszta, pontos és mégis költői. – Illyés‘ Sprache ist rein, präzise und dennoch poetisch.
117. A mű a néma, elfeledett nép hangját szólaltatta meg. – Das Werk brachte die Stimme des stummen, vergessenen Volkes zum Klingen.
118. Illyés a puszták népének emléket és méltóságot adott. – Illyés gab dem Volk der Puszten ein Denkmal und Würde.
119. A könyv a társadalmi felelősség irodalmának remeke. – Das Buch ist ein Meisterwerk der Literatur der gesellschaftlichen Verantwortung.
120. A Puszták népe ma is megrendítő és időszerű olvasmány. – Puszták népe ist auch heute eine ergreifende und aktuelle Lektüre.
121. Illyés a nép sorsát a nemzet ügyévé emelte. – Illyés erhob das Schicksal des Volkes zur Sache der Nation.
122. Művészete a szépséget és az igazságot egyesíti. – Seine Kunst vereint die Schönheit und die Wahrheit.
123. Illyés a magyar irodalom nagy, felelős alkotója. – Illyés ist ein großer, verantwortungsvoller Schöpfer der ungarischen Literatur.
124. Költészete és prózája a nép és a haza szolgálata. – Seine Dichtung und Prosa sind ein Dienst am Volk und am Vaterland.
125. Illyés a Nyugat szellemét a társadalmi elkötelezettséggel kötötte össze. – Illyés verband den Geist der Nyugat mit dem gesellschaftlichen Engagement.
126. E kettősség a második nemzedék fontos vonása. – Diese Doppelheit ist ein wichtiger Zug der zweiten Generation.
127. Szabó Lőrinc és Illyés más-más úton újította meg a lírát. – Lőrinc Szabó und Gyula Illyés erneuerten die Lyrik auf je einem anderen Weg.
128. Szabó Lőrinc a magány, Illyés a közösség költője. – Lőrinc Szabó ist der Dichter der Einsamkeit, Illyés der der Gemeinschaft.
129. Együtt a Nyugat második nemzedékének két nagy oszlopa. – Zusammen sind sie die zwei großen Säulen der zweiten Generation der Nyugat.
130. Művészetük a modern magyar irodalom fontos fejezete. – Ihre Kunst ist ein wichtiges Kapitel der modernen ungarischen Literatur.
131. A Nyugatnak azonban harmadik nemzedéke is felnőtt. – Die Nyugat brachte jedoch auch eine dritte Generation hervor.
132. E legfiatalabb csoport a harmincas években jelentkezett. – Diese jüngste Gruppe meldete sich in den dreißiger Jahren.
133. Ők a nagy hagyományt már gazdag örökségként kapták. – Sie erhielten die große Überlieferung bereits als reiches Erbe.
134. E nemzedék a formaművészetet új magasságba emelte. – Diese Generation erhob die Formkunst zu einer neuen Höhe.
135. Két kiemelkedő alakja Radnóti Miklós és Weöres Sándor. – Zwei herausragende Gestalten sind Miklós Radnóti und Sándor Weöres.
136. Radnóti a háború és a mártírium tragikus költője. – Radnóti ist der tragische Dichter des Krieges und des Martyriums.
137. Élete a fasizmus áldozataként ért korai, kegyetlen véget. – Sein Leben nahm als Opfer des Faschismus ein frühes, grausames Ende.
138. Költészete a tisztaság és a humánum megrendítő tanúsága. – Seine Dichtung ist ein ergreifendes Zeugnis der Reinheit und der Menschlichkeit.
139. Weöres Sándor a nyelv és a forma páratlan varázslója. – Sándor Weöres ist der unvergleichliche Zauberer der Sprache und der Form.
140. Költészete játékos, zenei és végtelenül sokszínű. – Seine Dichtung ist spielerisch, musikalisch und unendlich vielfarbig.
141. E két költő a Nyugat harmadik nemzedékének fő alakja. – Diese beiden Dichter sind die Hauptgestalten der dritten Generation der Nyugat.
142. Velük a nagy folyóirat szelleme tovább élt és megújult. – Mit ihnen lebte und erneuerte sich der Geist der großen Zeitschrift.
143. A modern magyar líra így nemzedékről nemzedékre gazdagodott. – Die moderne ungarische Lyrik bereicherte sich so von Generation zu Generation.
144. Szabó Lőrinc és Illyés után az ő világukba lépünk. – Nach Lőrinc Szabó und Gyula Illyés treten wir in ihre Welt.
145. A következő fejezet a harmadik nemzedéket mutatja be. – Das nächste Kapitel stellt die dritte Generation dar.
146. Radnóti tragikus sorsa és tiszta költészete következik. – Radnótis tragisches Schicksal und seine reine Dichtung folgen.
147. Weöres Sándor játékos, gazdag világa is feltárul. – Auch Sándor Weöres‘ spielerische, reiche Welt tut sich auf.
148. E két életmű a Nyugat örökségének méltó folytatása. – Diese beiden Lebenswerke sind eine würdige Fortsetzung des Erbes der Nyugat.
149. A második nemzedék után most a harmadik felé fordulunk. – Nach der zweiten Generation wenden wir uns nun der dritten zu.
150. Radnóti Miklós és Weöres Sándor költészete következik. – Die Dichtung von Miklós Radnóti und Sándor Weöres folgt.
(aufklappen)magyar
1. A Nyugat második nemzedéke az 1920-as években lépett fel.
2. Két kiemelkedő alakja Szabó Lőrinc és Illyés Gyula.
3. Mindketten a nagy elődök örökségét vitték tovább.
4. Egyúttal új, egyéni hangot is hoztak a magyar lírába.
5. E fejezet e két költő pályáját és fő műveit mutatja be.
6. Szabó Lőrinc 1900-ban született Miskolcon.
7. Édesapja mozdonyvezető volt, a család egyszerűen élt.
8. Debrecenben járt gimnáziumba, majd Budapesten tanult.
9. Fiatalon Babits Mihály közeli tanítványa és barátja lett.
10. Egy ideig Babits házában élt, mint titkára és segítője.
11. E kapcsolat döntően formálta költői ízlését.
12. Verseit hamarosan a Nyugat is közölte.
13. Első kötete, a Föld, Erdő, Isten 1922-ben jelent meg.
14. Szabó Lőrinc újságíróként kereste a kenyerét.
15. Egész életében szenvedélyesen dolgozott és alkotott.
16. Költészetének középpontjában a modern, magányos én áll.
17. Verseiben az egyén és a világ küzdelmét ábrázolja.
18. E küzdelmet fejezi ki a Te meg a világ kötet címe is.
19. Szabó Lőrinc a kiábrándult, gondolkodó ember költője.
20. Lírája tárgyilagos, kemény és önvizsgáló.
21. Kerülte az érzelgősséget és a szép szólamokat.
22. Verseiben nyíltan szólt a vágyról és az önzésről is.
23. Szabó Lőrinc kiváló, termékeny műfordító is volt.
24. Shakespeare szonettjeit ő ültette át remekbe magyarra.
25. Baudelaire, Goethe és Villon műveit is tolmácsolta.
26. Fordításai a magyar műfordítás kincsei közé tartoznak.
27. A háború idején politikai megítélése ellentmondásossá vált.
28. A háború után egy időre elhallgattatták.
29. Kései éveiben mégis nagy műveket alkotott.
30. Szabó Lőrinc 1957-ben halt meg Budapesten.
31. Szabó Lőrinc egyik leghíresebb verse a Semmiért Egészen.
32. A vers a Te meg a világ című kötetben jelent meg.
33. A költemény a szerelem különös, kemény felfogását mutatja.
34. A vers beszélője teljes, feltétlen odaadást követel.
35. A szeretett lénynek egészen fel kell adnia önmagát.
36. Cserébe a beszélő szinte semmit sem ígér.
37. A cím épp e kegyetlen egyenlőtlenségre utal.
38. A vers a szerelem önzését nyíltan, leplezetlenül mondja ki.
39. A szerelmi kapcsolat itt hatalmi harcként jelenik meg.
40. A férfi teljes uralmat követel a másik ember fölött.
41. E felfogás megdöbbentő és provokatív volt a maga korában.
42. A vers szakít a romantikus szerelemeszmény hazugságaival.
43. Szabó Lőrinc a lélek sötét, önző mélységeit tárja fel.
44. A vers őszintesége ma is nyugtalanító és megrázó.
45. A Semmiért Egészen a modern szerelmi líra kemény remeke.
46. A mű a modern ember magányáról és önzéséről is szól.
47. Szabó Lőrinc nem szépít, hanem a valóságot mondja ki.
48. E kíméletlen őszinteség egész költészetének jellemzője.
49. Szabó Lőrinc kései fő műve a Tücsökzene.
50. A mű 1947-ben jelent meg.
51. A kötet több száz rövid versből álló nagy ciklus.
52. A versek együtt egy verses önéletrajzot alkotnak.
53. A ciklus a gyermekkortól a felnőttkorig kíséri a költőt.
54. Az emlékek apró, pontos képekben elevenednek meg.
55. A gyermekkori táj, a család és az élmények felidéződnek.
56. Minden vers egy-egy pillanatot, emléket ragad meg.
57. A cím a nyári tücskök szüntelen, halk zenéjére utal.
58. E zene a múló élet és az emlékezés kísérője.
59. A ciklus a lét egészét igyekszik számba venni.
60. Szabó Lőrinc a személyes múltat egyetemes élménnyé emeli.
61. A versek nyelve tiszta, tömör és pontos.
62. A Tücsökzene a magyar líra egyik nagy összegző műve.
63. A mű a múló idő és az emberi élet mérlege.
64. Szabó Lőrinc kései lírája bölcsebbé, csendesebbé érett.
65. Utolsó nagy műve, A huszonhatodik év, gyászciklus.
66. E szonettek egy elveszített szerelmet siratnak el.
67. A ciklus a fájdalom és az emlékezés megrendítő műve.
68. Szabó Lőrinc a modern magyar líra jelentős alakja.
69. Költészete az önvizsgálat és az őszinteség példája.
70. Öröksége a gondolati líra és a műfordítás gazdagsága.
71. A második nemzedék másik nagy alakja Illyés Gyula.
72. Illyés a nép és a haza elkötelezett költője és írója.
73. 1902-ben született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán.
74. Családja a puszták szegény cselédnépéhez tartozott.
75. Gyermekkorában közelről ismerte meg a nyomort.
76. E tapasztalat egész életére és művészetére kihatott.
77. Fiatalon részt vett az 1919-es forradalmi mozgalmakban.
78. A bukás után Párizsba kellett emigrálnia.
79. Párizsban megismerte a modern francia költészetet.
80. A szürrealista művészek körében is megfordult.
81. Néhány év után hazatért Magyarországra.
82. Itthon a Nyugat körének megbecsült tagja lett.
83. Illyés a népi írók mozgalmának egyik vezéralakja volt.
84. Elkötelezetten szólt a szegény parasztság sorsáról.
85. Költészete a néphez és a nemzethez egyaránt kötődik.
86. Verseit tisztaság, világosság és mély felelősség jellemzi.
87. Illyés sokoldalú alkotó volt: költő, író és esszéista.
88. Petőfiről nagy, máig alapvető életrajzot írt.
89. A háború alatt a Nyugat utódját, a Magyar Csillagot szerkesztette.
90. Illyés a magyar szellemi élet erkölcsi tekintélye lett.
91. A diktatúra éveiben is a nemzet lelkiismerete maradt.
92. Híres verse, az Egy mondat a zsarnokságról, a szabadságé.
93. E vers a zsarnokság mindent átható természetét mutatja meg.
94. Illyés a bátorság és a szabadság hangját képviselte.
95. Illyés Gyula 1983-ban halt meg Budapesten.
96. Életműve a magyar irodalom nagy, erkölcsi teljesítménye.
97. Illyés legismertebb prózai műve a Puszták népe.
98. A mű 1936-ban jelent meg.
99. A könyv a puszták cselédnépének életét mutatja be.
100. E réteg a nagybirtokok legszegényebb, jogfosztott munkása volt.
101. Illyés maga is e világból, e nép közül származott.
102. A mű így belülről, hiteles tanúként szól.
103. A Puszták népe a szociográfia műfajába tartozik.
104. A szociográfia a társadalom valóságát tényszerűen tárja fel.
105. Illyés a cselédek nyomorát pontosan és tárgyilagosan írja le.
106. Bemutatja munkájukat, szokásaikat és kiszolgáltatottságukat.
107. A puszta zárt, szinte feudális világként jelenik meg.
108. A cselédek szinte teljesen ki voltak szolgáltatva az uraságnak.
109. Illyés a személyes emlékeket és a tárgyi tényeket ötvözi.
110. A mű így egyszerre vallomás és társadalmi dokumentum.
111. Illyés együttérzéssel, mégis tárgyilagosan ábrázol.
112. A Puszták népe felrázta a kor közvéleményét.
113. A mű ráirányította a figyelmet a szegénység kérdésére.
114. A könyv a magyar szociográfia egyik alapműve lett.
115. A Puszták népe irodalmi értékben is kiemelkedő alkotás.
116. Illyés nyelve tiszta, pontos és mégis költői.
117. A mű a néma, elfeledett nép hangját szólaltatta meg.
118. Illyés a puszták népének emléket és méltóságot adott.
119. A könyv a társadalmi felelősség irodalmának remeke.
120. A Puszták népe ma is megrendítő és időszerű olvasmány.
121. Illyés a nép sorsát a nemzet ügyévé emelte.
122. Művészete a szépséget és az igazságot egyesíti.
123. Illyés a magyar irodalom nagy, felelős alkotója.
124. Költészete és prózája a nép és a haza szolgálata.
125. Illyés a Nyugat szellemét a társadalmi elkötelezettséggel kötötte össze.
126. E kettősség a második nemzedék fontos vonása.
127. Szabó Lőrinc és Illyés más-más úton újította meg a lírát.
128. Szabó Lőrinc a magány, Illyés a közösség költője.
129. Együtt a Nyugat második nemzedékének két nagy oszlopa.
130. Művészetük a modern magyar irodalom fontos fejezete.
131. A Nyugatnak azonban harmadik nemzedéke is felnőtt.
132. E legfiatalabb csoport a harmincas években jelentkezett.
133. Ők a nagy hagyományt már gazdag örökségként kapták.
134. E nemzedék a formaművészetet új magasságba emelte.
135. Két kiemelkedő alakja Radnóti Miklós és Weöres Sándor.
136. Radnóti a háború és a mártírium tragikus költője.
137. Élete a fasizmus áldozataként ért korai, kegyetlen véget.
138. Költészete a tisztaság és a humánum megrendítő tanúsága.
139. Weöres Sándor a nyelv és a forma páratlan varázslója.
140. Költészete játékos, zenei és végtelenül sokszínű.
141. E két költő a Nyugat harmadik nemzedékének fő alakja.
142. Velük a nagy folyóirat szelleme tovább élt és megújult.
143. A modern magyar líra így nemzedékről nemzedékre gazdagodott.
144. Szabó Lőrinc és Illyés után az ő világukba lépünk.
145. A következő fejezet a harmadik nemzedéket mutatja be.
146. Radnóti tragikus sorsa és tiszta költészete következik.
147. Weöres Sándor játékos, gazdag világa is feltárul.
148. E két életmű a Nyugat örökségének méltó folytatása.
149. A második nemzedék után most a harmadik felé fordulunk.
150. Radnóti Miklós és Weöres Sándor költészete következik.
(aufklappen)német
1. Die zweite Generation der Nyugat trat in den 1920er Jahren auf.
2. Zwei herausragende Gestalten sind Lőrinc Szabó und Gyula Illyés.
3. Beide führten das Erbe der großen Vorgänger fort.
4. Zugleich brachten sie einen neuen, eigenen Ton in die ungarische Lyrik.
5. Dieses Kapitel stellt die Laufbahn und die Hauptwerke dieser beiden Dichter dar.
6. Lőrinc Szabó wurde 1900 in Miskolc geboren.
7. Sein Vater war Lokomotivführer, die Familie lebte einfach.
8. Er besuchte in Debrecen das Gymnasium und studierte dann in Budapest.
9. Jung wurde er ein enger Schüler und Freund von Mihály Babits.
10. Eine Zeit lang lebte er in Babits‘ Haus, als sein Sekretär und Helfer.
11. Diese Beziehung formte entscheidend seinen dichterischen Geschmack.
12. Seine Gedichte veröffentlichte bald auch die Nyugat.
13. Sein erster Band, Föld, Erdő, Isten (Erde, Wald, Gott), erschien 1922.
14. Lőrinc Szabó verdiente sich als Journalist sein Brot.
15. Sein ganzes Leben lang arbeitete und schuf er leidenschaftlich.
16. Im Mittelpunkt seiner Dichtung steht das moderne, einsame Ich.
17. In seinen Gedichten schildert er den Kampf des Individuums und der Welt.
18. Diesen Kampf drückt auch der Titel des Bandes Te meg a világ (Du und die Welt) aus.
19. Lőrinc Szabó ist der Dichter des ernüchterten, denkenden Menschen.
20. Seine Lyrik ist sachlich, hart und selbstprüfend.
21. Er mied die Rührseligkeit und die schönen Phrasen.
22. In seinen Gedichten sprach er offen auch vom Begehren und vom Egoismus.
23. Lőrinc Szabó war auch ein hervorragender, produktiver Übersetzer.
24. Shakespeares Sonette übertrug er meisterhaft ins Ungarische.
25. Auch Werke von Baudelaire, Goethe und Villon vermittelte er.
26. Seine Übersetzungen gehören zu den Schätzen der ungarischen Übersetzungskunst.
27. Während des Krieges wurde seine politische Beurteilung widersprüchlich.
28. Nach dem Krieg brachte man ihn eine Zeit lang zum Schweigen.
29. In seinen späten Jahren schuf er dennoch große Werke.
30. Lőrinc Szabó starb 1957 in Budapest.
31. Eines von Lőrinc Szabós berühmtesten Gedichten ist Semmiért Egészen (Ganz für nichts).
32. Das Gedicht erschien im Band Te meg a világ.
33. Das Gedicht zeigt eine eigentümliche, harte Auffassung der Liebe.
34. Der Sprecher des Gedichts fordert völlige, bedingungslose Hingabe.
35. Das geliebte Wesen muss sich völlig aufgeben.
36. Im Gegenzug verspricht der Sprecher fast nichts.
37. Der Titel verweist gerade auf diese grausame Ungleichheit.
38. Das Gedicht spricht den Egoismus der Liebe offen, unverhüllt aus.
39. Die Liebesbeziehung erscheint hier als Machtkampf.
40. Der Mann fordert die völlige Herrschaft über den anderen Menschen.
41. Diese Auffassung war zu ihrer Zeit erschütternd und provokativ.
42. Das Gedicht bricht mit den Lügen des romantischen Liebesideals.
43. Lőrinc Szabó erschließt die dunklen, egoistischen Tiefen der Seele.
44. Die Aufrichtigkeit des Gedichts ist auch heute beunruhigend und erschütternd.
45. Semmiért Egészen ist ein hartes Meisterwerk der modernen Liebeslyrik.
46. Das Werk handelt auch von der Einsamkeit und dem Egoismus des modernen Menschen.
47. Lőrinc Szabó beschönigt nicht, sondern spricht die Wirklichkeit aus.
48. Diese schonungslose Aufrichtigkeit ist ein Merkmal seiner ganzen Dichtung.
49. Lőrinc Szabós spätes Hauptwerk ist Tücsökzene (Grillenmusik).
50. Das Werk erschien 1947.
51. Der Band ist ein großer Zyklus aus mehreren Hundert kurzen Gedichten.
52. Die Gedichte bilden zusammen eine Autobiographie in Versen.
53. Der Zyklus begleitet den Dichter von der Kindheit bis ins Erwachsenenalter.
54. Die Erinnerungen werden in kleinen, genauen Bildern lebendig.
55. Die Kindheitslandschaft, die Familie und die Erlebnisse werden beschworen.
56. Jedes Gedicht erfasst je einen Augenblick, eine Erinnerung.
57. Der Titel verweist auf die unaufhörliche, leise Musik der Sommergrillen.
58. Diese Musik ist die Begleiterin des vergehenden Lebens und der Erinnerung.
59. Der Zyklus versucht, das Ganze des Daseins zu überblicken.
60. Lőrinc Szabó erhebt die persönliche Vergangenheit zu einem universalen Erlebnis.
61. Die Sprache der Gedichte ist rein, dicht und präzise.
62. Tücsökzene ist eines der großen zusammenfassenden Werke der ungarischen Lyrik.
63. Das Werk ist die Bilanz der vergehenden Zeit und des menschlichen Lebens.
64. Lőrinc Szabós späte Lyrik reifte weiser, stiller.
65. Sein letztes großes Werk, A huszonhatodik év (Das sechsundzwanzigste Jahr), ist ein Trauerzyklus.
66. Diese Sonette betrauern eine verlorene Liebe.
67. Der Zyklus ist ein ergreifendes Werk des Schmerzes und der Erinnerung.
68. Lőrinc Szabó ist eine bedeutende Gestalt der modernen ungarischen Lyrik.
69. Seine Dichtung ist ein Beispiel für Selbstprüfung und Aufrichtigkeit.
70. Sein Erbe ist der Reichtum der Gedankenlyrik und der Übersetzungskunst.
71. Die andere große Gestalt der zweiten Generation ist Gyula Illyés.
72. Illyés ist der engagierte Dichter und Schriftsteller des Volkes und des Vaterlandes.
73. Er wurde 1902 in Felsőrácegrespuszta im Komitat Tolna geboren.
74. Seine Familie gehörte zum armen Gesindevolk der Puszten.
75. In seiner Kindheit lernte er aus der Nähe das Elend kennen.
76. Diese Erfahrung wirkte auf sein ganzes Leben und seine Kunst.
77. Jung nahm er an den revolutionären Bewegungen von 1919 teil.
78. Nach dem Scheitern musste er nach Paris emigrieren.
79. In Paris lernte er die moderne französische Dichtung kennen.
80. Auch im Kreis der surrealistischen Künstler verkehrte er.
81. Nach einigen Jahren kehrte er nach Ungarn zurück.
82. Zu Hause wurde er ein geschätztes Mitglied des Nyugat-Kreises.
83. Illyés war eine der Führungsgestalten der Bewegung der volkstümlichen Schriftsteller.
84. Engagiert sprach er über das Schicksal des armen Bauerntums.
85. Seine Dichtung ist mit dem Volk und der Nation gleichermaßen verbunden.
86. Seine Gedichte kennzeichnen Reinheit, Klarheit und tiefe Verantwortung.
87. Illyés war ein vielseitiger Schöpfer: Dichter, Schriftsteller und Essayist.
88. Über Petőfi schrieb er eine große, bis heute grundlegende Biographie.
89. Während des Krieges redigierte er die Nachfolgerin der Nyugat, den Magyar Csillag.
90. Illyés wurde zur moralischen Autorität des ungarischen Geisteslebens.
91. Auch in den Jahren der Diktatur blieb er das Gewissen der Nation.
92. Sein berühmtes Gedicht, Egy mondat a zsarnokságról (Ein Satz über die Tyrannei), ist ein Gedicht der Freiheit.
93. Dieses Gedicht zeigt die alles durchdringende Natur der Tyrannei.
94. Illyés verkörperte die Stimme des Mutes und der Freiheit.
95. Gyula Illyés starb 1983 in Budapest.
96. Sein Lebenswerk ist eine große, moralische Leistung der ungarischen Literatur.
97. Illyés‘ bekanntestes Prosawerk ist Puszták népe (Die Menschen der Pußten).
98. Das Werk erschien 1936.
99. Das Buch stellt das Leben des Gesindevolkes der Puszten dar.
100. Diese Schicht war die ärmste, rechtlose Arbeiterschaft der Großgüter.
101. Illyés selbst stammte aus dieser Welt, aus diesem Volk.
102. Das Werk spricht so von innen, als glaubwürdiger Zeuge.
103. Puszták népe gehört zur Gattung der Soziographie.
104. Die Soziographie erschließt die Wirklichkeit der Gesellschaft tatsachengetreu.
105. Illyés beschreibt das Elend des Gesindes genau und sachlich.
106. Er stellt ihre Arbeit, ihre Bräuche und ihre Schutzlosigkeit dar.
107. Die Puszta erscheint als eine geschlossene, fast feudale Welt.
108. Das Gesinde war der Herrschaft fast völlig ausgeliefert.
109. Illyés verbindet die persönlichen Erinnerungen und die sachlichen Tatsachen.
110. Das Werk ist so zugleich Bekenntnis und gesellschaftliches Dokument.
111. Illyés stellt mitfühlend, dennoch sachlich dar.
112. Puszták népe rüttelte die öffentliche Meinung der Zeit auf.
113. Das Werk lenkte die Aufmerksamkeit auf die Frage der Armut.
114. Das Buch wurde zu einem Grundwerk der ungarischen Soziographie.
115. Puszták népe ist auch im literarischen Wert eine herausragende Schöpfung.
116. Illyés‘ Sprache ist rein, präzise und dennoch poetisch.
117. Das Werk brachte die Stimme des stummen, vergessenen Volkes zum Klingen.
118. Illyés gab dem Volk der Puszten ein Denkmal und Würde.
119. Das Buch ist ein Meisterwerk der Literatur der gesellschaftlichen Verantwortung.
120. Puszták népe ist auch heute eine ergreifende und aktuelle Lektüre.
121. Illyés erhob das Schicksal des Volkes zur Sache der Nation.
122. Seine Kunst vereint die Schönheit und die Wahrheit.
123. Illyés ist ein großer, verantwortungsvoller Schöpfer der ungarischen Literatur.
124. Seine Dichtung und Prosa sind ein Dienst am Volk und am Vaterland.
125. Illyés verband den Geist der Nyugat mit dem gesellschaftlichen Engagement.
126. Diese Doppelheit ist ein wichtiger Zug der zweiten Generation.
127. Lőrinc Szabó und Gyula Illyés erneuerten die Lyrik auf je einem anderen Weg.
128. Lőrinc Szabó ist der Dichter der Einsamkeit, Illyés der der Gemeinschaft.
129. Zusammen sind sie die zwei großen Säulen der zweiten Generation der Nyugat.
130. Ihre Kunst ist ein wichtiges Kapitel der modernen ungarischen Literatur.
131. Die Nyugat brachte jedoch auch eine dritte Generation hervor.
132. Diese jüngste Gruppe meldete sich in den dreißiger Jahren.
133. Sie erhielten die große Überlieferung bereits als reiches Erbe.
134. Diese Generation erhob die Formkunst zu einer neuen Höhe.
135. Zwei herausragende Gestalten sind Miklós Radnóti und Sándor Weöres.
136. Radnóti ist der tragische Dichter des Krieges und des Martyriums.
137. Sein Leben nahm als Opfer des Faschismus ein frühes, grausames Ende.
138. Seine Dichtung ist ein ergreifendes Zeugnis der Reinheit und der Menschlichkeit.
139. Sándor Weöres ist der unvergleichliche Zauberer der Sprache und der Form.
140. Seine Dichtung ist spielerisch, musikalisch und unendlich vielfarbig.
141. Diese beiden Dichter sind die Hauptgestalten der dritten Generation der Nyugat.
142. Mit ihnen lebte und erneuerte sich der Geist der großen Zeitschrift.
143. Die moderne ungarische Lyrik bereicherte sich so von Generation zu Generation.
144. Nach Lőrinc Szabó und Gyula Illyés treten wir in ihre Welt.
145. Das nächste Kapitel stellt die dritte Generation dar.
146. Radnótis tragisches Schicksal und seine reine Dichtung folgen.
147. Auch Sándor Weöres‘ spielerische, reiche Welt tut sich auf.
148. Diese beiden Lebenswerke sind eine würdige Fortsetzung des Erbes der Nyugat.
149. Nach der zweiten Generation wenden wir uns nun der dritten zu.
150. Die Dichtung von Miklós Radnóti und Sándor Weöres folgt.