7.11.3 – Összeköttetések, körkörös érhálózatok és a pulzustapintás helyei – Anastomosen, Gefäßkränze und die Stellen der Pulstastung
1. Az artériás összeköttetés vagy anasztomózis (anastomosis) két érág közvetlen kapcsolata, amelyen keresztül a vér szükség esetén kerülő úton is elérheti a szöveteket. – Eine arterielle Verbindung oder Anastomose (Anastomosis) ist die unmittelbare Verbindung zweier Gefäßäste, durch die das Blut ein Gewebe nötigenfalls auf einem Umweg erreichen kann.
2. Ha egy artéria fokozatosan beszűkül, a meglévő összeköttetések kitágulhatnak, és olyan mellékkeringést alakíthatnak ki, amely részben pótolja a csökkent főáramlást. – Verengt sich eine Arterie allmählich, können sich vorhandene Verbindungen erweitern und einen Kollateralkreislauf ausbilden, der den verminderten Hauptstrom teilweise ersetzt.
3. Hirtelen érelzáródáskor azonban még a gazdag anasztomózisrendszer sem biztosít feltétlenül elegendő vért, mivel a kerülő erek átmérője kezdetben túl kicsi lehet. – Bei einem plötzlichen Gefäßverschluss gewährleistet jedoch selbst ein reiches Anastomosensystem nicht unbedingt eine ausreichende Durchblutung, weil die Umgehungsgefäße anfangs zu eng sein können.
4. Különösen az ízületek körül alakulnak ki sűrű artériás hálózatok, amelyek mozgás közben is fenntartják a vérellátást, amikor egyes erek átmenetileg megtörnek vagy összenyomódnak. – Besonders um die Gelenke entstehen dichte arterielle Netze, welche die Durchblutung auch während der Bewegung erhalten, wenn einzelne Gefäße vorübergehend abgeknickt oder zusammengedrückt werden.
5. A lapocka körüli összeköttetésben a kulcscsont alatti és a hónalji verőér ágai kapcsolódnak egymáshoz, ezért a felső végtag vérellátása több útvonalon folytatódhat. – In der Anastomose um das Schulterblatt verbinden sich Äste der Schlüsselbein- und der Achselarterie, sodass die Blutversorgung der oberen Extremität über mehrere Wege fortgesetzt werden kann.
6. Ebben a hálózatban a lapocka feletti artéria (arteria suprascapularis), a lapocka háti artériája (arteria dorsalis scapulae) és a lapockát megkerülő artéria (arteria circumflexa scapulae) vesz részt. – An diesem Netz beteiligen sich die Arteria suprascapularis, die Arteria dorsalis scapulae und die das Schulterblatt umgreifende Arteria circumflexa scapulae.
7. A könyökízületi érhálózatot (rete articulare cubiti) felülről érkező kollaterális és alulról visszatérő artériák alkotják, amelyek a hajlított könyök mellett is biztosítják az alkar vérellátását. – Das Ellenbogengelenknetz (Rete articulare cubiti) wird von absteigenden Kollateralarterien und aufsteigenden rückläufigen Ästen gebildet, die den Unterarm auch bei gebeugtem Ellenbogen versorgen.
8. A csukló tenyéri és kézháti oldalán az orsócsonti, a singcsonti és a csontközi artériák ágai egyesülnek a tenyéri, illetve a háti kéztőhálózatban. – An der Handflächen- und Handrückenseite des Handgelenks vereinigen sich Äste der radialen, ulnaren und interossären Arterien zum palmaren beziehungsweise dorsalen Handwurzelnetz.
9. A kézben a felületes tenyéri ívet (arcus palmaris superficialis) főként a singcsonti artéria, míg a mély tenyéri ívet (arcus palmaris profundus) elsősorban az orsócsonti artéria hozza létre. – In der Hand wird der oberflächliche Hohlhandbogen (Arcus palmaris superficialis) überwiegend von der Arteria ulnaris, der tiefe Hohlhandbogen (Arcus palmaris profundus) hauptsächlich von der Arteria radialis gebildet.
10. A két tenyéri ív egymással és a kézháti érhálózattal is kapcsolatban áll, majd közös és saját ujjartériákat adva látja el az ujjakat. – Beide Hohlhandbögen stehen untereinander sowie mit dem Gefäßnetz des Handrückens in Verbindung und versorgen über gemeinsame und eigene Fingerarterien die Finger.
11. A csípőtájékon a farartériák, a combcsontot körülvevő artériák és a comb mély artériájának ágai trochanterikus, illetve kereszteződő anasztomózisokat képeznek. – In der Hüftregion bilden Äste der Gesäßarterien, der Oberschenkel umgreifenden Arterien und der tiefen Oberschenkelarterie trochanterische beziehungsweise kreuzförmige Anastomosen.
12. A térd körüli érhálózatba (rete articulare genus) a combverőér és a térdhajlati verőér leszálló ágai, valamint a lábszár felől visszatérő artériák kapcsolódnak be. – In das Kniegelenknetz (Rete articulare genus) münden absteigende Äste der Oberschenkel- und Kniekehlenarterie sowie aus dem Unterschenkel aufsteigende rückläufige Arterien.
13. A térdkalács előtt elhelyezkedő patelláris hálózat a környező ágakból kap vért, miközben a térd hajlításakor és nyújtásakor alkalmazkodik a szövetek helyzetváltozásához. – Das vor der Kniescheibe gelegene Patellarnetz erhält Blut aus den umgebenden Ästen und passt sich bei Beugung und Streckung des Knies den Lageveränderungen der Gewebe an.
14. A boka belső és külső oldalán malleoláris hálózatok alakulnak ki, amelyeket az elülső és hátulsó sípcsonti, valamint a szárkapcsi artéria ágai táplálnak. – An der Innen- und Außenseite des Sprunggelenks entstehen Knöchelnetze, die von Ästen der vorderen und hinteren Schienbeinarterie sowie der Wadenbeinarterie gespeist werden.
15. A talpi artériás ívet (arcus plantaris) főként az oldalsó talpi artéria alkotja, amelyhez a lábháti artéria mély talpi ága csatlakozik. – Der arterielle Fußsohlenbogen (Arcus plantaris) wird überwiegend von der lateralen Fußsohlenarterie gebildet, an die sich der tiefe Sohlenast der Fußrückenarterie anschließt.
16. A pulzus ott tapintható a legbiztosabban, ahol egy felszínesen futó artéria kemény képlet, rendszerint csont fölött halad, és ujjbeggyel óvatosan hozzányomható. – Der Puls lässt sich dort am zuverlässigsten tasten, wo eine oberflächlich verlaufende Arterie über einer harten Struktur, meist einem Knochen, liegt und vorsichtig dagegen gedrückt werden kann.
17. A felületes halántéki artéria (arteria temporalis superficialis) pulzusa a fülkagyló előtt, a járomív közelében érezhető, ahol az ér közvetlenül a bőr alatt fut. – Der Puls der oberflächlichen Schläfenarterie (Arteria temporalis superficialis) ist vor der Ohrmuschel nahe dem Jochbogen fühlbar, wo das Gefäß unmittelbar unter der Haut verläuft.
18. Az arc artériája (arteria facialis) az állkapocs alsó szélénél, közvetlenül a rágóizom elülső széle előtt tapintható és szükség esetén a csonthoz szorítható. – Die Gesichtsarterie (Arteria facialis) ist am Unterrand des Unterkiefers unmittelbar vor dem Vorderrand des Kaumuskels tastbar und kann nötigenfalls gegen den Knochen gedrückt werden.
19. A közös fejverőér (arteria carotis communis) pulzusa a nyaki verőérháromszögben, a gége mellett és a fejbiccentő izom elülső széle előtt kereshető. – Der Puls der gemeinsamen Halsschlagader (Arteria carotis communis) wird im Karotisdreieck neben dem Kehlkopf und vor dem Vorderrand des Kopfnickermuskels gesucht.
20. A két fejverőeret sohasem szabad egyidejűleg erősen összenyomni, és az elágazás közelében végzett durva tapintás a carotissinus reflexes ingerlése miatt is kerülendő. – Beide Halsschlagadern dürfen niemals gleichzeitig kräftig komprimiert werden; auch eine grobe Palpation nahe der Aufzweigung ist wegen einer möglichen reflektorischen Reizung des Karotissinus zu vermeiden.
21. A kari artéria (arteria brachialis) a felkar belső oldalán, majd a könyökhajlatban a biceps ina mellett tapintható, ezért vérnyomásméréskor is ezt az eret hallgatják. – Die Oberarmarterie (Arteria brachialis) ist an der medialen Oberarmseite und anschließend in der Ellenbeuge neben der Bizepssehne tastbar, weshalb sie auch bei der Blutdruckmessung abgehört wird.
22. Erős felkari vérzés esetén a kari artéria a felkarcsont felé nyomható, mivel az ér a belső bicepsbarázdában viszonylag felszínesen halad. – Bei einer starken Blutung am Arm kann die Oberarmarterie gegen den Oberarmknochen gedrückt werden, da sie in der medialen Bizepsfurche verhältnismäßig oberflächlich verläuft.
23. A pulzust a gyakorlatban leggyakrabban az orsócsonti artérián (arteria radialis) vizsgálják, amely a csukló hüvelykujji oldalán az orsócsonthoz szorítható. – In der Praxis wird der Puls am häufigsten an der Speichenarterie (Arteria radialis) untersucht, die an der Daumenseite des Handgelenks gegen die Speiche gedrückt werden kann.
24. A singcsonti artéria (arteria ulnaris) pulzusa a singcsonti csuklóhajlító izom ina mellett szintén kereshető, de mélyebb fekvése miatt rendszerint kevésbé határozott. – Der Puls der Ellenarterie (Arteria ulnaris) kann neben der Sehne des ulnaren Handbeugers ebenfalls gesucht werden, ist wegen der tieferen Lage jedoch meist weniger deutlich.
25. A combartéria (arteria femoralis) közvetlenül a lágyékszalag alatt, a csípőtövis és a szeméremízület közötti vonal közepe táján erőteljesen pulzál. – Die Oberschenkelarterie (Arteria femoralis) pulsiert unmittelbar unterhalb des Leistenbandes etwa in der Mitte der Verbindungslinie zwischen vorderem Darmbeinstachel und Schambeinfuge.
26. Mivel ezen a helyen a combartéria a combcsont fejéhez nyomható, a lágyéktájék fontos kompressziós pont a végtag súlyos artériás vérzésekor. – Da die Oberschenkelarterie hier gegen den Oberschenkelkopf gedrückt werden kann, ist die Leistenregion ein wichtiger Kompressionspunkt bei schweren arteriellen Blutungen der Extremität.
27. A térdhajlati artéria (arteria poplitea) pulzusa hajlított és ellazított térd mellett, a térdhajlat mélyén tapintható, ezért vizsgálata nagyobb nyomást és pontos kéztartást igényel. – Der Puls der Kniekehlenarterie (Arteria poplitea) ist bei gebeugtem und entspanntem Knie tief in der Kniekehle tastbar, weshalb seine Untersuchung stärkeren Druck und eine genaue Handposition erfordert.
28. A hátulsó sípcsonti artéria (arteria tibialis posterior) a belboka mögött, a boka és az Achilles-ín közötti árokban tapintható, ahol a sarokcsont felé nyomható. – Die hintere Schienbeinarterie (Arteria tibialis posterior) ist hinter dem Innenknöchel in der Rinne zwischen Knöchel und Achillessehne tastbar und kann dort gegen das Fersenbein gedrückt werden.
29. A lábháti artéria (arteria dorsalis pedis) pulzusa a lábháton, a nagylábujj hosszú feszítőizmának ina mellett kereshető, hiánya azonban anatómiai változatból is eredhet. – Der Puls der Fußrückenarterie (Arteria dorsalis pedis) wird auf dem Fußrücken neben der Sehne des langen Großzehenstreckers gesucht; sein Fehlen kann jedoch auch anatomisch bedingt sein.
30. A két oldalon összehasonlított pulzusok frekvenciája, ritmusa és erőssége a keringésről tájékoztat, míg a kompressziós pontok ismerete átmeneti vérzéscsillapítást tesz lehetővé a végleges ellátásig. – Frequenz, Rhythmus und Stärke der beidseits verglichenen Pulse geben Auskunft über die Durchblutung, während die Kenntnis der Kompressionsstellen eine vorläufige Blutstillung bis zur endgültigen Versorgung ermöglicht.
(aufklappen)magyar
1. Az artériás összeköttetés vagy anasztomózis (anastomosis) két érág közvetlen kapcsolata, amelyen keresztül a vér szükség esetén kerülő úton is elérheti a szöveteket.
2. Ha egy artéria fokozatosan beszűkül, a meglévő összeköttetések kitágulhatnak, és olyan mellékkeringést alakíthatnak ki, amely részben pótolja a csökkent főáramlást.
3. Hirtelen érelzáródáskor azonban még a gazdag anasztomózisrendszer sem biztosít feltétlenül elegendő vért, mivel a kerülő erek átmérője kezdetben túl kicsi lehet.
4. Különösen az ízületek körül alakulnak ki sűrű artériás hálózatok, amelyek mozgás közben is fenntartják a vérellátást, amikor egyes erek átmenetileg megtörnek vagy összenyomódnak.
5. A lapocka körüli összeköttetésben a kulcscsont alatti és a hónalji verőér ágai kapcsolódnak egymáshoz, ezért a felső végtag vérellátása több útvonalon folytatódhat.
6. Ebben a hálózatban a lapocka feletti artéria (arteria suprascapularis), a lapocka háti artériája (arteria dorsalis scapulae) és a lapockát megkerülő artéria (arteria circumflexa scapulae) vesz részt.
7. A könyökízületi érhálózatot (rete articulare cubiti) felülről érkező kollaterális és alulról visszatérő artériák alkotják, amelyek a hajlított könyök mellett is biztosítják az alkar vérellátását.
8. A csukló tenyéri és kézháti oldalán az orsócsonti, a singcsonti és a csontközi artériák ágai egyesülnek a tenyéri, illetve a háti kéztőhálózatban.
9. A kézben a felületes tenyéri ívet (arcus palmaris superficialis) főként a singcsonti artéria, míg a mély tenyéri ívet (arcus palmaris profundus) elsősorban az orsócsonti artéria hozza létre.
10. A két tenyéri ív egymással és a kézháti érhálózattal is kapcsolatban áll, majd közös és saját ujjartériákat adva látja el az ujjakat.
11. A csípőtájékon a farartériák, a combcsontot körülvevő artériák és a comb mély artériájának ágai trochanterikus, illetve kereszteződő anasztomózisokat képeznek.
12. A térd körüli érhálózatba (rete articulare genus) a combverőér és a térdhajlati verőér leszálló ágai, valamint a lábszár felől visszatérő artériák kapcsolódnak be.
13. A térdkalács előtt elhelyezkedő patelláris hálózat a környező ágakból kap vért, miközben a térd hajlításakor és nyújtásakor alkalmazkodik a szövetek helyzetváltozásához.
14. A boka belső és külső oldalán malleoláris hálózatok alakulnak ki, amelyeket az elülső és hátulsó sípcsonti, valamint a szárkapcsi artéria ágai táplálnak.
15. A talpi artériás ívet (arcus plantaris) főként az oldalsó talpi artéria alkotja, amelyhez a lábháti artéria mély talpi ága csatlakozik.
16. A pulzus ott tapintható a legbiztosabban, ahol egy felszínesen futó artéria kemény képlet, rendszerint csont fölött halad, és ujjbeggyel óvatosan hozzányomható.
17. A felületes halántéki artéria (arteria temporalis superficialis) pulzusa a fülkagyló előtt, a járomív közelében érezhető, ahol az ér közvetlenül a bőr alatt fut.
18. Az arc artériája (arteria facialis) az állkapocs alsó szélénél, közvetlenül a rágóizom elülső széle előtt tapintható és szükség esetén a csonthoz szorítható.
19. A közös fejverőér (arteria carotis communis) pulzusa a nyaki verőérháromszögben, a gége mellett és a fejbiccentő izom elülső széle előtt kereshető.
20. A két fejverőeret sohasem szabad egyidejűleg erősen összenyomni, és az elágazás közelében végzett durva tapintás a carotissinus reflexes ingerlése miatt is kerülendő.
21. A kari artéria (arteria brachialis) a felkar belső oldalán, majd a könyökhajlatban a biceps ina mellett tapintható, ezért vérnyomásméréskor is ezt az eret hallgatják.
22. Erős felkari vérzés esetén a kari artéria a felkarcsont felé nyomható, mivel az ér a belső bicepsbarázdában viszonylag felszínesen halad.
23. A pulzust a gyakorlatban leggyakrabban az orsócsonti artérián (arteria radialis) vizsgálják, amely a csukló hüvelykujji oldalán az orsócsonthoz szorítható.
24. A singcsonti artéria (arteria ulnaris) pulzusa a singcsonti csuklóhajlító izom ina mellett szintén kereshető, de mélyebb fekvése miatt rendszerint kevésbé határozott.
25. A combartéria (arteria femoralis) közvetlenül a lágyékszalag alatt, a csípőtövis és a szeméremízület közötti vonal közepe táján erőteljesen pulzál.
26. Mivel ezen a helyen a combartéria a combcsont fejéhez nyomható, a lágyéktájék fontos kompressziós pont a végtag súlyos artériás vérzésekor.
27. A térdhajlati artéria (arteria poplitea) pulzusa hajlított és ellazított térd mellett, a térdhajlat mélyén tapintható, ezért vizsgálata nagyobb nyomást és pontos kéztartást igényel.
28. A hátulsó sípcsonti artéria (arteria tibialis posterior) a belboka mögött, a boka és az Achilles-ín közötti árokban tapintható, ahol a sarokcsont felé nyomható.
29. A lábháti artéria (arteria dorsalis pedis) pulzusa a lábháton, a nagylábujj hosszú feszítőizmának ina mellett kereshető, hiánya azonban anatómiai változatból is eredhet.
30. A két oldalon összehasonlított pulzusok frekvenciája, ritmusa és erőssége a keringésről tájékoztat, míg a kompressziós pontok ismerete átmeneti vérzéscsillapítást tesz lehetővé a végleges ellátásig.
(aufklappen)német
1. Eine arterielle Verbindung oder Anastomose (Anastomosis) ist die unmittelbare Verbindung zweier Gefäßäste, durch die das Blut ein Gewebe nötigenfalls auf einem Umweg erreichen kann.
2. Verengt sich eine Arterie allmählich, können sich vorhandene Verbindungen erweitern und einen Kollateralkreislauf ausbilden, der den verminderten Hauptstrom teilweise ersetzt.
3. Bei einem plötzlichen Gefäßverschluss gewährleistet jedoch selbst ein reiches Anastomosensystem nicht unbedingt eine ausreichende Durchblutung, weil die Umgehungsgefäße anfangs zu eng sein können.
4. Besonders um die Gelenke entstehen dichte arterielle Netze, welche die Durchblutung auch während der Bewegung erhalten, wenn einzelne Gefäße vorübergehend abgeknickt oder zusammengedrückt werden.
5. In der Anastomose um das Schulterblatt verbinden sich Äste der Schlüsselbein- und der Achselarterie, sodass die Blutversorgung der oberen Extremität über mehrere Wege fortgesetzt werden kann.
6. An diesem Netz beteiligen sich die Arteria suprascapularis, die Arteria dorsalis scapulae und die das Schulterblatt umgreifende Arteria circumflexa scapulae.
7. Das Ellenbogengelenknetz (Rete articulare cubiti) wird von absteigenden Kollateralarterien und aufsteigenden rückläufigen Ästen gebildet, die den Unterarm auch bei gebeugtem Ellenbogen versorgen.
8. An der Handflächen- und Handrückenseite des Handgelenks vereinigen sich Äste der radialen, ulnaren und interossären Arterien zum palmaren beziehungsweise dorsalen Handwurzelnetz.
9. In der Hand wird der oberflächliche Hohlhandbogen (Arcus palmaris superficialis) überwiegend von der Arteria ulnaris, der tiefe Hohlhandbogen (Arcus palmaris profundus) hauptsächlich von der Arteria radialis gebildet.
10. Beide Hohlhandbögen stehen untereinander sowie mit dem Gefäßnetz des Handrückens in Verbindung und versorgen über gemeinsame und eigene Fingerarterien die Finger.
11. In der Hüftregion bilden Äste der Gesäßarterien, der Oberschenkel umgreifenden Arterien und der tiefen Oberschenkelarterie trochanterische beziehungsweise kreuzförmige Anastomosen.
12. In das Kniegelenknetz (Rete articulare genus) münden absteigende Äste der Oberschenkel- und Kniekehlenarterie sowie aus dem Unterschenkel aufsteigende rückläufige Arterien.
13. Das vor der Kniescheibe gelegene Patellarnetz erhält Blut aus den umgebenden Ästen und passt sich bei Beugung und Streckung des Knies den Lageveränderungen der Gewebe an.
14. An der Innen- und Außenseite des Sprunggelenks entstehen Knöchelnetze, die von Ästen der vorderen und hinteren Schienbeinarterie sowie der Wadenbeinarterie gespeist werden.
15. Der arterielle Fußsohlenbogen (Arcus plantaris) wird überwiegend von der lateralen Fußsohlenarterie gebildet, an die sich der tiefe Sohlenast der Fußrückenarterie anschließt.
16. Der Puls lässt sich dort am zuverlässigsten tasten, wo eine oberflächlich verlaufende Arterie über einer harten Struktur, meist einem Knochen, liegt und vorsichtig dagegen gedrückt werden kann.
17. Der Puls der oberflächlichen Schläfenarterie (Arteria temporalis superficialis) ist vor der Ohrmuschel nahe dem Jochbogen fühlbar, wo das Gefäß unmittelbar unter der Haut verläuft.
18. Die Gesichtsarterie (Arteria facialis) ist am Unterrand des Unterkiefers unmittelbar vor dem Vorderrand des Kaumuskels tastbar und kann nötigenfalls gegen den Knochen gedrückt werden.
19. Der Puls der gemeinsamen Halsschlagader (Arteria carotis communis) wird im Karotisdreieck neben dem Kehlkopf und vor dem Vorderrand des Kopfnickermuskels gesucht.
20. Beide Halsschlagadern dürfen niemals gleichzeitig kräftig komprimiert werden; auch eine grobe Palpation nahe der Aufzweigung ist wegen einer möglichen reflektorischen Reizung des Karotissinus zu vermeiden.
21. Die Oberarmarterie (Arteria brachialis) ist an der medialen Oberarmseite und anschließend in der Ellenbeuge neben der Bizepssehne tastbar, weshalb sie auch bei der Blutdruckmessung abgehört wird.
22. Bei einer starken Blutung am Arm kann die Oberarmarterie gegen den Oberarmknochen gedrückt werden, da sie in der medialen Bizepsfurche verhältnismäßig oberflächlich verläuft.
23. In der Praxis wird der Puls am häufigsten an der Speichenarterie (Arteria radialis) untersucht, die an der Daumenseite des Handgelenks gegen die Speiche gedrückt werden kann.
24. Der Puls der Ellenarterie (Arteria ulnaris) kann neben der Sehne des ulnaren Handbeugers ebenfalls gesucht werden, ist wegen der tieferen Lage jedoch meist weniger deutlich.
25. Die Oberschenkelarterie (Arteria femoralis) pulsiert unmittelbar unterhalb des Leistenbandes etwa in der Mitte der Verbindungslinie zwischen vorderem Darmbeinstachel und Schambeinfuge.
26. Da die Oberschenkelarterie hier gegen den Oberschenkelkopf gedrückt werden kann, ist die Leistenregion ein wichtiger Kompressionspunkt bei schweren arteriellen Blutungen der Extremität.
27. Der Puls der Kniekehlenarterie (Arteria poplitea) ist bei gebeugtem und entspanntem Knie tief in der Kniekehle tastbar, weshalb seine Untersuchung stärkeren Druck und eine genaue Handposition erfordert.
28. Die hintere Schienbeinarterie (Arteria tibialis posterior) ist hinter dem Innenknöchel in der Rinne zwischen Knöchel und Achillessehne tastbar und kann dort gegen das Fersenbein gedrückt werden.
29. Der Puls der Fußrückenarterie (Arteria dorsalis pedis) wird auf dem Fußrücken neben der Sehne des langen Großzehenstreckers gesucht; sein Fehlen kann jedoch auch anatomisch bedingt sein.
30. Frequenz, Rhythmus und Stärke der beidseits verglichenen Pulse geben Auskunft über die Durchblutung, während die Kenntnis der Kompressionsstellen eine vorläufige Blutstillung bis zur endgültigen Versorgung ermöglicht.