5.2 – Madách Imre és Az ember tragédiája – Imre Madách und Die Tragödie des Menschen
1. Madách Imre a magyar irodalom egyik legmélyebb, legegyetemesebb gondolkodója. – Imre Madách ist einer der tiefsten, universalsten Denker der ungarischen Literatur.
2. Fő műve, Az ember tragédiája, az emberi lét nagy filozófiai drámája. – Sein Hauptwerk, Az ember tragédiája (Die Tragödie des Menschen), ist das große philosophische Drama des menschlichen Daseins.
3. E mű az emberiség egész történetét és jövőjét öleli fel. – Dieses Werk umfasst die ganze Geschichte und Zukunft der Menschheit.
4. Madách egyetlen nagy alkotásával a világirodalom rangjára emelkedett. – Madách erhob sich mit seinem einzigen großen Werk in den Rang der Weltliteratur.
5. Alakja a magyar bölcseleti költészet legnagyobb csúcsa. – Seine Gestalt ist der größte Gipfel der ungarischen philosophischen Dichtung.
6. Madách Imre 1823-ban született a Nógrád megyei Alsósztregován. – Imre Madách wurde 1823 in Alsósztregova im Komitat Nógrád geboren.
7. Régi, művelt nemesi családból származott, a család birtokán élt. – Er stammte aus einer alten, gebildeten Adelsfamilie und lebte auf dem Gut der Familie.
8. Gyenge testalkatú, betegeskedő, mégis rendkívül művelt ember volt. – Er war von schwacher Konstitution, kränklich und dennoch außerordentlich gebildet.
9. Jogot tanult, majd megyei tisztségeket viselt szülőföldjén. – Er studierte Jura und bekleidete dann Komitatsämter in seiner Heimat.
10. A szabadságharc bukása után magánéleti csapások is érték. – Nach dem Scheitern des Freiheitskampfes trafen ihn auch Schicksalsschläge im Privatleben.
11. Egy rokona bujtatása miatt egy időre börtönbe is zárták. – Wegen der Beherbergung eines Verwandten wurde er eine Zeit lang sogar eingekerkert.
12. Házassága Fráter Erzsébettel csalódással és fájdalommal végződött. – Seine Ehe mit Erzsébet Fráter endete mit Enttäuschung und Schmerz.
13. E személyes csalódások mély nyomot hagytak világlátásán. – Diese persönlichen Enttäuschungen hinterließen tiefe Spuren in seiner Weltsicht.
14. A magány és a csüggedés éveiben érlelődött meg nagy műve. – In den Jahren der Einsamkeit und Verzagtheit reifte sein großes Werk heran.
15. Madách így személyes szenvedéséből egyetemes költészetet teremtett. – Madách schuf so aus seinem persönlichen Leiden eine universale Dichtung.
16. Az ember tragédiáját 1859 és 1860 között írta meg. – Az ember tragédiája schrieb er zwischen 1859 und 1860.
17. A kész művet Arany Jánosnak küldte el elbírálásra. – Das fertige Werk sandte er János Arany zur Beurteilung.
18. Arany felismerte a mű nagyságát, és néhány javítással kiadásra ajánlotta. – Arany erkannte die Größe des Werks und empfahl es mit einigen Verbesserungen zur Veröffentlichung.
19. A dráma 1861-ben jelent meg, és azonnal nagy feltűnést keltett. – Das Drama erschien 1861 und erregte sofort großes Aufsehen.
20. Madách egy csapásra a magyar irodalom nagy alakjává vált. – Madách wurde mit einem Schlag zu einer großen Gestalt der ungarischen Literatur.
21. Az ember tragédiája drámai költemény, nem színpadi dráma. – Az ember tragédiája ist ein dramatisches Gedicht, kein Bühnendrama.
22. A mű a világirodalom nagy filozófiai drámáival rokon. – Das Werk ist den großen philosophischen Dramen der Weltliteratur verwandt.
23. Goethe Faustja és Milton Elveszett paradicsoma is hatott rá. – Goethes Faust und Miltons Verlorenes Paradies wirkten ebenfalls auf ihn.
24. Madách azonban egyéni, magyar szellemű művet alkotott. – Madách schuf jedoch ein eigenständiges Werk von ungarischem Geist.
25. A dráma az emberi lét értelmének nagy kérdését teszi fel. – Das Drama stellt die große Frage nach dem Sinn des menschlichen Daseins.
26. A mű kerete a bibliai teremtéstörténet és a bűnbeesés. – Der Rahmen des Werks ist die biblische Schöpfungsgeschichte und der Sündenfall.
27. Az első színek a mennyben és az Édenkertben játszódnak. – Die ersten Bilder spielen im Himmel und im Garten Eden.
28. Az Úr megteremti a világot, és Lucifer szembeszáll vele. – Der Herr erschafft die Welt, und Luzifer widersetzt sich ihm.
29. Lucifer a tagadás, a kétely és a hideg értelem szelleme. – Luzifer ist der Geist der Verneinung, des Zweifels und des kalten Verstandes.
30. Ádám és Éva a bűnbeesés után elveszítik a paradicsomot. – Adam und Eva verlieren nach dem Sündenfall das Paradies.
31. Lucifer álmot bocsát Ádámra, hogy megmutassa az emberiség jövőjét. – Luzifer sendet Adam einen Traum, um ihm die Zukunft der Menschheit zu zeigen.
32. E álomban Ádám végigéli a történelem nagy korszakait. – In diesem Traum durchlebt Adam die großen Epochen der Geschichte.
33. A mű szerkezete e álom köré épül, tizenöt színben. – Der Aufbau des Werks gliedert sich um diesen Traum in fünfzehn Bildern.
34. Ádám minden korban új eszményért lelkesedik, majd csalódik. – Adam begeistert sich in jeder Epoche für ein neues Ideal und wird dann enttäuscht.
35. E ismétlődő lelkesedés és csalódás a dráma alapszerkezete. – Diese wiederkehrende Begeisterung und Enttäuschung ist die Grundstruktur des Dramas.
36. Ádám, Éva és Lucifer minden színben más alakban jelennek meg. – Adam, Eva und Luzifer erscheinen in jedem Bild in anderer Gestalt.
37. Ádám az eszményekért küzdő, Éva az örök nőiség, Lucifer a kétely. – Adam ist der für Ideale kämpfende Mensch, Eva die ewige Weiblichkeit, Luzifer der Zweifel.
38. E három alak az emberi lét nagy erőit testesíti meg. – Diese drei Gestalten verkörpern die großen Kräfte des menschlichen Daseins.
39. A történelmi színek a nagy eszmék bukását ábrázolják. – Die historischen Bilder stellen das Scheitern der großen Ideen dar.
40. Minden kor eszménye a valóságban torzzá és csalódássá válik. – Das Ideal jeder Epoche wird in der Wirklichkeit zur Fratze und zur Enttäuschung.
41. Az egyiptomi színben Ádám mint fáraó a hatalom hiúságát éli meg. – Im ägyptischen Bild erlebt Adam als Pharao die Eitelkeit der Macht.
42. A rabszolga szenvedése megrendíti, és a szabadságért fordul. – Das Leiden des Sklaven erschüttert ihn, und er wendet sich der Freiheit zu.
43. Az athéni színben Ádám mint Miltiadész a demokrácia eszményéért küzd. – Im athenischen Bild kämpft Adam als Miltiades für das Ideal der Demokratie.
44. A hálátlan nép azonban halálra ítéli hősét. – Das undankbare Volk verurteilt jedoch seinen Helden zum Tode.
45. E szín a szabadság és a tömeg viszonyának tragédiáját mutatja. – Dieses Bild zeigt die Tragödie des Verhältnisses von Freiheit und Masse.
46. A római színben Ádám a puszta élvezetbe menekül a csalódás elől. – Im römischen Bild flieht Adam vor der Enttäuschung in den bloßen Genuss.
47. A kereszténység új eszméje azonban reményt hoz a hanyatló világba. – Die neue Idee des Christentums bringt jedoch Hoffnung in die verfallende Welt.
48. A konstantinápolyi színben a keresztény eszme is torzzá, fanatikussá válik. – Im Bild von Konstantinopel wird auch die christliche Idee zur Fratze, zum Fanatismus.
49. A hitviták és a máglyák a nemes eszme elárulását mutatják. – Die Glaubensstreitigkeiten und die Scheiterhaufen zeigen den Verrat an der edlen Idee.
50. Ádám kiábrándulva a nyugalom és a tudás felé fordul. – Enttäuscht wendet sich Adam der Ruhe und dem Wissen zu.
51. A prágai színben Ádám mint Kepler a tudomány eszményét képviseli. – Im Prager Bild vertritt Adam als Kepler das Ideal der Wissenschaft.
52. A tudós azonban kénytelen a babonának is szolgálni a megélhetésért. – Der Gelehrte ist jedoch gezwungen, für den Lebensunterhalt auch dem Aberglauben zu dienen.
53. E szín a tudás és a valóság fájdalmas ellentétét ábrázolja. – Dieses Bild stellt den schmerzlichen Gegensatz von Wissen und Wirklichkeit dar.
54. Kepler álmában megjelenik a francia forradalom nagy jelenete. – In Keplers Traum erscheint die große Szene der Französischen Revolution.
55. A párizsi színben Ádám mint Danton a forradalom eszményéért lelkesedik. – Im Pariser Bild begeistert sich Adam als Danton für das Ideal der Revolution.
56. A szabadság, egyenlőség és testvériség azonban vérbe és terrorba fullad. – Die Freiheit, Gleichheit und Brüderlichkeit ertrinken jedoch in Blut und Terror.
57. E szín a nagy eszme és a kegyetlen valóság tragikus ellentmondása. – Dieses Bild ist der tragische Widerspruch der großen Idee und der grausamen Wirklichkeit.
58. A londoni színben Ádám a szabad verseny modern világát látja. – Im Londoner Bild erblickt Adam die moderne Welt des freien Wettbewerbs.
59. A nyüzsgő nagyváros a pénz és az önzés uralmát mutatja. – Die wimmelnde Großstadt zeigt die Herrschaft des Geldes und der Selbstsucht.
60. A haláltánc jelenete a modern világ üres, kiábrándító képe. – Die Szene des Totentanzes ist das leere, ernüchternde Bild der modernen Welt.
61. Ádám a versengés helyett egy igazságos, rendezett jövőt keres. – Statt des Wettbewerbs sucht Adam eine gerechte, geordnete Zukunft.
62. A jövőszínek Ádám álmának legkomorabb, legvitatottabb részei. – Die Zukunftsbilder sind die düstersten, umstrittensten Teile von Adams Traum.
63. A falanszter színben egy tudományosan megszervezett jövő jelenik meg. – Im Phalanstère-Bild erscheint eine wissenschaftlich organisierte Zukunft.
64. Ebben a világban a közösség mindent szabályoz, az egyéniség eltűnik. – In dieser Welt regelt die Gemeinschaft alles, die Individualität verschwindet.
65. Az embereket számok jelölik, a művészet és a szerelem tiltott. – Die Menschen kennzeichnen Zahlen, die Kunst und die Liebe sind verboten.
66. E szín a személytelen, gépies társadalom ijesztő látomása. – Dieses Bild ist die erschreckende Vision einer unpersönlichen, mechanischen Gesellschaft.
67. Ádám fellázad e rideg, embertelen rend ellen. – Adam lehnt sich gegen diese kalte, unmenschliche Ordnung auf.
68. A tudomány itt a szabadság és a lélek ellenségévé válik. – Die Wissenschaft wird hier zum Feind der Freiheit und der Seele.
69. Az űr színében Ádám elhagyja a Földet, hogy a végtelenbe törjön. – Im Weltraum-Bild verlässt Adam die Erde, um in die Unendlichkeit vorzustoßen.
70. A Föld szelleme azonban figyelmezteti, hogy a földtől nem szakadhat el. – Der Geist der Erde warnt ihn jedoch, dass er sich von der Erde nicht lösen kann.
71. Az ember csak a földön, a küzdésben találhatja meg értelmét. – Der Mensch kann seinen Sinn nur auf der Erde, im Kampf finden.
72. Az utolsó jövőszín az eszkimó világa, a kihűlő, haldokló Föld. – Das letzte Zukunftsbild ist die Welt des Eskimos, die erkaltende, sterbende Erde.
73. Az emberiség itt már csak a puszta létért, egy fókáért küzd. – Die Menschheit kämpft hier nur noch um das bloße Dasein, um eine Robbe.
74. E szín az emberi nem végső, komor pusztulásának képe. – Dieses Bild ist das Bild des endgültigen, düsteren Untergangs des Menschengeschlechts.
75. E látomás a dráma legmélyebb kétségbeesésének pontja. – Diese Vision ist der Punkt der tiefsten Verzweiflung des Dramas.
76. Ádám az álomból felébredve az élet értelmét kérdőjelezi meg. – Aus dem Traum erwacht, stellt Adam den Sinn des Lebens in Frage.
77. A jövő komor képei után az öngyilkosság gondolatával küzd. – Nach den düsteren Bildern der Zukunft ringt er mit dem Gedanken des Selbstmordes.
78. Éva azonban bejelenti, hogy anya lesz, új életet hordoz. – Eva verkündet jedoch, dass sie Mutter wird und neues Leben trägt.
79. E hír megállítja Ádámot végzetes szándékában. – Diese Nachricht hält Adam von seinem verhängnisvollen Vorhaben ab.
80. Az élet folytatódik, a jövő nyitva marad az ember előtt. – Das Leben geht weiter, die Zukunft bleibt dem Menschen offen.
81. A dráma zárlata az Úr szavaival ad választ Ádám kételyeire. – Der Schluss des Dramas gibt mit den Worten des Herrn eine Antwort auf Adams Zweifel.
82. Az Úr nem oldja fel a kérdést, hanem a küzdésre és a bizalomra int. – Der Herr löst die Frage nicht auf, sondern mahnt zum Kampf und zum Vertrauen.
83. A híres zárósor így hangzik: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” – Die berühmte Schlusszeile lautet: „Ich sagte dir, Mensch: kämpfe und vertraue unverzagt!”
84. E gondolat a dráma végső, felemelő üzenete. – Dieser Gedanke ist die endgültige, erhebende Botschaft des Dramas.
85. Az élet értelme nem a végcélban, hanem magában a küzdelemben rejlik. – Der Sinn des Lebens liegt nicht im Endziel, sondern im Kampf selbst.
86. A mű így a kétely mélységéből a remény felé vezet. – Das Werk führt so aus der Tiefe des Zweifels zur Hoffnung.
87. Madách nem ad könnyű, olcsó vigaszt, hanem férfias helytállásra biztat. – Madách gibt keinen leichten, billigen Trost, sondern ermutigt zu männlichem Standhalten.
88. E gondolat a dráma egyetemes, időtlen érvényét adja. – Dieser Gedanke verleiht dem Drama seine universale, zeitlose Gültigkeit.
89. Az ember tragédiája a hit és a kétely örök küzdelmét ábrázolja. – Az ember tragédiája stellt den ewigen Kampf von Glaube und Zweifel dar.
90. E küzdelem minden gondolkodó ember belső drámája. – Dieser Kampf ist das innere Drama jedes denkenden Menschen.
91. A dráma három szereplője az emberi lélek nagy erőit jelképezi. – Die drei Figuren des Dramas versinnbildlichen die großen Kräfte der menschlichen Seele.
92. Ádám a törekvő akarat, az örök keresés megtestesítője. – Adam ist die Verkörperung des strebenden Willens, der ewigen Suche.
93. Éva a szeretet, az élet és a szépség örök elve. – Eva ist das ewige Prinzip der Liebe, des Lebens und der Schönheit.
94. Lucifer a hideg értelem, a tagadás és a kétely szelleme. – Luzifer ist der Geist des kalten Verstandes, der Verneinung und des Zweifels.
95. E három erő feszültsége hajtja előre az egész drámát. – Die Spannung dieser drei Kräfte treibt das ganze Drama voran.
96. Lucifer nem egyszerű gonosz, hanem a kritikus, kételkedő értelem. – Luzifer ist kein einfacher Bösewicht, sondern der kritische, zweifelnde Verstand.
97. Az ő tagadása nélkül az ember nem juthatna el az igazsághoz. – Ohne seine Verneinung könnte der Mensch nicht zur Wahrheit gelangen.
98. A kétely így a megismerés szükséges, mégis veszélyes ereje. – Der Zweifel ist so eine notwendige, dennoch gefährliche Kraft der Erkenntnis.
99. Madách e alakban a modern szellem kettősségét ragadta meg. – Madách erfasste in dieser Gestalt die Doppelheit des modernen Geistes.
100. Lucifer így a dráma egyik legmélyebb, legösszetettebb alakja. – Luzifer ist so eine der tiefsten, vielschichtigsten Gestalten des Dramas.
101. Az ember tragédiája a történelemfilozófia nagy magyar műve. – Az ember tragédiája ist das große ungarische Werk der Geschichtsphilosophie.
102. Madách az emberiség történetét az eszmék bukásaként ábrázolja. – Madách stellt die Geschichte der Menschheit als Scheitern der Ideen dar.
103. Minden nagy eszme a valóságban torzzá és csalódássá válik. – Jede große Idee wird in der Wirklichkeit zur Fratze und zur Enttäuschung.
104. Az ember mégsem adja fel, hanem újra meg újra küzd. – Der Mensch gibt dennoch nicht auf, sondern kämpft immer wieder.
105. E kitartás az emberi méltóság és nagyság forrása. – Diese Ausdauer ist die Quelle der menschlichen Würde und Größe.
106. A dráma pesszimizmusa és optimizmusa örök vita tárgya. – Der Pessimismus und der Optimismus des Dramas sind Gegenstand ewiger Diskussion.
107. A történelmi színek komorak, a zárlat mégis reményt ad. – Die historischen Bilder sind düster, der Schluss gibt dennoch Hoffnung.
108. E kettősség a mű gazdagságának és mélységének forrása. – Diese Doppelheit ist die Quelle des Reichtums und der Tiefe des Werks.
109. Madách nem ad egyszerű választ, hanem a kérdést nyitva hagyja. – Madách gibt keine einfache Antwort, sondern lässt die Frage offen.
110. E nyitottság teszi a művet örökké időszerűvé. – Diese Offenheit macht das Werk ewig zeitgemäß.
111. Az ember tragédiáját sokáig alkalmatlannak tartották a színpadra. – Az ember tragédiája hielt man lange für ungeeignet für die Bühne.
112. 1883-ban Paulay Ede rendezésében mégis bemutatták a Nemzeti Színházban. – 1883 wurde es dennoch in der Regie von Ede Paulay im Nationaltheater aufgeführt.
113. Az előadás óriási siker lett, és a mű a színpad örök darabja maradt. – Die Aufführung wurde ein gewaltiger Erfolg, und das Werk blieb ein ewiges Stück der Bühne.
114. Azóta számtalan rendezésben, itthon és külföldön is játsszák. – Seither spielt man es in zahllosen Inszenierungen, im Inland wie im Ausland.
115. A dráma így a magyar színház egyik legfontosabb, legnagyobb műve. – Das Drama ist so eines der wichtigsten, größten Werke des ungarischen Theaters.
116. Az ember tragédiáját számos nyelvre lefordították. – Az ember tragédiája wurde in zahlreiche Sprachen übersetzt.
117. A világ így megismerte a magyar bölcseleti dráma nagy művét. – Die Welt lernte so das große Werk des ungarischen philosophischen Dramas kennen.
118. A mű a világirodalom nagy filozófiai drámái közé tartozik. – Das Werk gehört zu den großen philosophischen Dramen der Weltliteratur.
119. Madách így a magyar irodalom egyik legismertebb alakja külföldön. – Madách ist so eine der bekanntesten Gestalten der ungarischen Literatur im Ausland.
120. Az ember tragédiája a magyar szellem egyetemes érvényű alkotása. – Az ember tragédiája ist ein Werk des ungarischen Geistes von universaler Gültigkeit.
121. Madách Imre 1864-ben, alig negyvenegy évesen halt meg. – Imre Madách starb 1864, kaum einundvierzig Jahre alt.
122. Korai halála egyetlen nagy művére korlátozta életművét. – Sein früher Tod beschränkte sein Lebenswerk auf sein einziges großes Werk.
123. Az ember tragédiája azonban egymaga is halhatatlanná tette. – Az ember tragédiája machte ihn jedoch allein schon unsterblich.
124. Egyetlen művel a magyar irodalom nagy alakjává vált. – Mit einem einzigen Werk wurde er zu einer großen Gestalt der ungarischen Literatur.
125. Madách így a magyar bölcseleti költészet örök mestere. – Madách ist so ein ewiger Meister der ungarischen philosophischen Dichtung.
126. Az ember tragédiája a magyar iskolai oktatás alapműve. – Az ember tragédiája ist ein Grundwerk des ungarischen Schulunterrichts.
127. Nemzedékek ismerik meg belőle az emberi lét nagy kérdéseit. – Generationen lernen aus ihm die großen Fragen des menschlichen Daseins kennen.
128. A mű híres sorai a magyar közgondolkodás részévé váltak. – Die berühmten Zeilen des Werks wurden zu einem Teil des ungarischen Denkens.
129. A „küzdj és bízva bízzál” a nemzeti bölcsesség szállóigéje lett. – „Kämpfe und vertraue unverzagt” wurde zu einem geflügelten Wort der nationalen Weisheit.
130. Madách így a magyar szellem egyik legmélyebb tanítója. – Madách ist so einer der tiefsten Lehrer des ungarischen Geistes.
131. Az ember tragédiája a hit, a kétely és a küzdelem örök drámája. – Az ember tragédiája ist das ewige Drama des Glaubens, des Zweifels und des Kampfes.
132. E mű minden gondolkodó ember belső útját ábrázolja. – Dieses Werk stellt den inneren Weg jedes denkenden Menschen dar.
133. A dráma egyetemes érvénye teszi örökké időszerűvé. – Die universale Gültigkeit des Dramas macht es ewig zeitgemäß.
134. Madách a magyar és az egyetemes gondolkodás nagy alakja. – Madách ist eine große Gestalt des ungarischen und des universalen Denkens.
135. E kettősség adja művének kivételes gazdagságát. – Diese Doppelheit verleiht seinem Werk seinen außergewöhnlichen Reichtum.
136. Madách munkája a magyar szellem mélységéről és nagyságáról tanúskodik. – Madáchs Werk zeugt von der Tiefe und der Größe des ungarischen Geistes.
137. Az ember tragédiája a nemzeti kultúra el nem múló kincse. – Az ember tragédiája ist ein unvergänglicher Schatz der nationalen Kultur.
138. Neve az emberi lét nagy kérdéseinek örök jelképe. – Sein Name ist ein ewiges Sinnbild der großen Fragen des menschlichen Daseins.
139. Emléke a magyar kultúra tisztelt, szent része. – Seine Erinnerung ist ein verehrter, heiliger Teil der ungarischen Kultur.
140. Madách így a magyar bölcseleti szellem nagy, örök alakja. – Madách ist so eine große, ewige Gestalt des ungarischen philosophischen Geistes.
141. Az ember tragédiája egyes részeinek külön feinkapitolok szólnak. – Den einzelnen Teilen von Az ember tragédiája sind eigene Feinkapitel gewidmet.
142. A szerkezet, a történelmi színek és a jövőszínek külön is vizsgálhatók. – Der Aufbau, die historischen Bilder und die Zukunftsbilder lassen sich gesondert untersuchen.
143. E részek együtt adják a mű teljes, gazdag képét. – Diese Teile ergeben zusammen das vollständige, reiche Bild des Werks.
144. A dráma a magyar szellem egyik legmélyebb és legnagyobb teljesítménye. – Das Drama ist eine der tiefsten und größten Leistungen des ungarischen Geistes.
145. Madách fényében a magyar bölcseleti költészet csúcsa tárul fel. – In Madáchs Licht offenbart sich der Gipfel der ungarischen philosophischen Dichtung.
146. Madách Imre a magyar és az egyetemes gondolkodás el nem múló alakja. – Imre Madách ist eine unvergängliche Gestalt des ungarischen und des universalen Denkens.
147. Munkája a hit és a kétely, a küzdelem és a remény örök foglalata. – Sein Werk ist der ewige Inbegriff des Glaubens und des Zweifels, des Kampfes und der Hoffnung.
148. Madách neve az emberi lét nagy drámájának örök jelképe. – Der Name Madách ist ein ewiges Sinnbild des großen Dramas des menschlichen Daseins.
149. Madách fényében a magyar szellem egyetemes ereje tárul fel. – In Madáchs Licht offenbart sich die universale Kraft des ungarischen Geistes.
150. E fénytől most a korszak két jelentős költője, Tompa Mihály és Vajda János felé fordulunk. – Von diesem Licht wenden wir uns nun zwei bedeutenden Dichtern der Epoche zu, Mihály Tompa und János Vajda.
(aufklappen)magyar
1. Madách Imre a magyar irodalom egyik legmélyebb, legegyetemesebb gondolkodója.
2. Fő műve, Az ember tragédiája, az emberi lét nagy filozófiai drámája.
3. E mű az emberiség egész történetét és jövőjét öleli fel.
4. Madách egyetlen nagy alkotásával a világirodalom rangjára emelkedett.
5. Alakja a magyar bölcseleti költészet legnagyobb csúcsa.
6. Madách Imre 1823-ban született a Nógrád megyei Alsósztregován.
7. Régi, művelt nemesi családból származott, a család birtokán élt.
8. Gyenge testalkatú, betegeskedő, mégis rendkívül művelt ember volt.
9. Jogot tanult, majd megyei tisztségeket viselt szülőföldjén.
10. A szabadságharc bukása után magánéleti csapások is érték.
11. Egy rokona bujtatása miatt egy időre börtönbe is zárták.
12. Házassága Fráter Erzsébettel csalódással és fájdalommal végződött.
13. E személyes csalódások mély nyomot hagytak világlátásán.
14. A magány és a csüggedés éveiben érlelődött meg nagy műve.
15. Madách így személyes szenvedéséből egyetemes költészetet teremtett.
16. Az ember tragédiáját 1859 és 1860 között írta meg.
17. A kész művet Arany Jánosnak küldte el elbírálásra.
18. Arany felismerte a mű nagyságát, és néhány javítással kiadásra ajánlotta.
19. A dráma 1861-ben jelent meg, és azonnal nagy feltűnést keltett.
20. Madách egy csapásra a magyar irodalom nagy alakjává vált.
21. Az ember tragédiája drámai költemény, nem színpadi dráma.
22. A mű a világirodalom nagy filozófiai drámáival rokon.
23. Goethe Faustja és Milton Elveszett paradicsoma is hatott rá.
24. Madách azonban egyéni, magyar szellemű művet alkotott.
25. A dráma az emberi lét értelmének nagy kérdését teszi fel.
26. A mű kerete a bibliai teremtéstörténet és a bűnbeesés.
27. Az első színek a mennyben és az Édenkertben játszódnak.
28. Az Úr megteremti a világot, és Lucifer szembeszáll vele.
29. Lucifer a tagadás, a kétely és a hideg értelem szelleme.
30. Ádám és Éva a bűnbeesés után elveszítik a paradicsomot.
31. Lucifer álmot bocsát Ádámra, hogy megmutassa az emberiség jövőjét.
32. E álomban Ádám végigéli a történelem nagy korszakait.
33. A mű szerkezete e álom köré épül, tizenöt színben.
34. Ádám minden korban új eszményért lelkesedik, majd csalódik.
35. E ismétlődő lelkesedés és csalódás a dráma alapszerkezete.
36. Ádám, Éva és Lucifer minden színben más alakban jelennek meg.
37. Ádám az eszményekért küzdő, Éva az örök nőiség, Lucifer a kétely.
38. E három alak az emberi lét nagy erőit testesíti meg.
39. A történelmi színek a nagy eszmék bukását ábrázolják.
40. Minden kor eszménye a valóságban torzzá és csalódássá válik.
41. Az egyiptomi színben Ádám mint fáraó a hatalom hiúságát éli meg.
42. A rabszolga szenvedése megrendíti, és a szabadságért fordul.
43. Az athéni színben Ádám mint Miltiadész a demokrácia eszményéért küzd.
44. A hálátlan nép azonban halálra ítéli hősét.
45. E szín a szabadság és a tömeg viszonyának tragédiáját mutatja.
46. A római színben Ádám a puszta élvezetbe menekül a csalódás elől.
47. A kereszténység új eszméje azonban reményt hoz a hanyatló világba.
48. A konstantinápolyi színben a keresztény eszme is torzzá, fanatikussá válik.
49. A hitviták és a máglyák a nemes eszme elárulását mutatják.
50. Ádám kiábrándulva a nyugalom és a tudás felé fordul.
51. A prágai színben Ádám mint Kepler a tudomány eszményét képviseli.
52. A tudós azonban kénytelen a babonának is szolgálni a megélhetésért.
53. E szín a tudás és a valóság fájdalmas ellentétét ábrázolja.
54. Kepler álmában megjelenik a francia forradalom nagy jelenete.
55. A párizsi színben Ádám mint Danton a forradalom eszményéért lelkesedik.
56. A szabadság, egyenlőség és testvériség azonban vérbe és terrorba fullad.
57. E szín a nagy eszme és a kegyetlen valóság tragikus ellentmondása.
58. A londoni színben Ádám a szabad verseny modern világát látja.
59. A nyüzsgő nagyváros a pénz és az önzés uralmát mutatja.
60. A haláltánc jelenete a modern világ üres, kiábrándító képe.
61. Ádám a versengés helyett egy igazságos, rendezett jövőt keres.
62. A jövőszínek Ádám álmának legkomorabb, legvitatottabb részei.
63. A falanszter színben egy tudományosan megszervezett jövő jelenik meg.
64. Ebben a világban a közösség mindent szabályoz, az egyéniség eltűnik.
65. Az embereket számok jelölik, a művészet és a szerelem tiltott.
66. E szín a személytelen, gépies társadalom ijesztő látomása.
67. Ádám fellázad e rideg, embertelen rend ellen.
68. A tudomány itt a szabadság és a lélek ellenségévé válik.
69. Az űr színében Ádám elhagyja a Földet, hogy a végtelenbe törjön.
70. A Föld szelleme azonban figyelmezteti, hogy a földtől nem szakadhat el.
71. Az ember csak a földön, a küzdésben találhatja meg értelmét.
72. Az utolsó jövőszín az eszkimó világa, a kihűlő, haldokló Föld.
73. Az emberiség itt már csak a puszta létért, egy fókáért küzd.
74. E szín az emberi nem végső, komor pusztulásának képe.
75. E látomás a dráma legmélyebb kétségbeesésének pontja.
76. Ádám az álomból felébredve az élet értelmét kérdőjelezi meg.
77. A jövő komor képei után az öngyilkosság gondolatával küzd.
78. Éva azonban bejelenti, hogy anya lesz, új életet hordoz.
79. E hír megállítja Ádámot végzetes szándékában.
80. Az élet folytatódik, a jövő nyitva marad az ember előtt.
81. A dráma zárlata az Úr szavaival ad választ Ádám kételyeire.
82. Az Úr nem oldja fel a kérdést, hanem a küzdésre és a bizalomra int.
83. A híres zárósor így hangzik: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”
84. E gondolat a dráma végső, felemelő üzenete.
85. Az élet értelme nem a végcélban, hanem magában a küzdelemben rejlik.
86. A mű így a kétely mélységéből a remény felé vezet.
87. Madách nem ad könnyű, olcsó vigaszt, hanem férfias helytállásra biztat.
88. E gondolat a dráma egyetemes, időtlen érvényét adja.
89. Az ember tragédiája a hit és a kétely örök küzdelmét ábrázolja.
90. E küzdelem minden gondolkodó ember belső drámája.
91. A dráma három szereplője az emberi lélek nagy erőit jelképezi.
92. Ádám a törekvő akarat, az örök keresés megtestesítője.
93. Éva a szeretet, az élet és a szépség örök elve.
94. Lucifer a hideg értelem, a tagadás és a kétely szelleme.
95. E három erő feszültsége hajtja előre az egész drámát.
96. Lucifer nem egyszerű gonosz, hanem a kritikus, kételkedő értelem.
97. Az ő tagadása nélkül az ember nem juthatna el az igazsághoz.
98. A kétely így a megismerés szükséges, mégis veszélyes ereje.
99. Madách e alakban a modern szellem kettősségét ragadta meg.
100. Lucifer így a dráma egyik legmélyebb, legösszetettebb alakja.
101. Az ember tragédiája a történelemfilozófia nagy magyar műve.
102. Madách az emberiség történetét az eszmék bukásaként ábrázolja.
103. Minden nagy eszme a valóságban torzzá és csalódássá válik.
104. Az ember mégsem adja fel, hanem újra meg újra küzd.
105. E kitartás az emberi méltóság és nagyság forrása.
106. A dráma pesszimizmusa és optimizmusa örök vita tárgya.
107. A történelmi színek komorak, a zárlat mégis reményt ad.
108. E kettősség a mű gazdagságának és mélységének forrása.
109. Madách nem ad egyszerű választ, hanem a kérdést nyitva hagyja.
110. E nyitottság teszi a művet örökké időszerűvé.
111. Az ember tragédiáját sokáig alkalmatlannak tartották a színpadra.
112. 1883-ban Paulay Ede rendezésében mégis bemutatták a Nemzeti Színházban.
113. Az előadás óriási siker lett, és a mű a színpad örök darabja maradt.
114. Azóta számtalan rendezésben, itthon és külföldön is játsszák.
115. A dráma így a magyar színház egyik legfontosabb, legnagyobb műve.
116. Az ember tragédiáját számos nyelvre lefordították.
117. A világ így megismerte a magyar bölcseleti dráma nagy művét.
118. A mű a világirodalom nagy filozófiai drámái közé tartozik.
119. Madách így a magyar irodalom egyik legismertebb alakja külföldön.
120. Az ember tragédiája a magyar szellem egyetemes érvényű alkotása.
121. Madách Imre 1864-ben, alig negyvenegy évesen halt meg.
122. Korai halála egyetlen nagy művére korlátozta életművét.
123. Az ember tragédiája azonban egymaga is halhatatlanná tette.
124. Egyetlen művel a magyar irodalom nagy alakjává vált.
125. Madách így a magyar bölcseleti költészet örök mestere.
126. Az ember tragédiája a magyar iskolai oktatás alapműve.
127. Nemzedékek ismerik meg belőle az emberi lét nagy kérdéseit.
128. A mű híres sorai a magyar közgondolkodás részévé váltak.
129. A „küzdj és bízva bízzál” a nemzeti bölcsesség szállóigéje lett.
130. Madách így a magyar szellem egyik legmélyebb tanítója.
131. Az ember tragédiája a hit, a kétely és a küzdelem örök drámája.
132. E mű minden gondolkodó ember belső útját ábrázolja.
133. A dráma egyetemes érvénye teszi örökké időszerűvé.
134. Madách a magyar és az egyetemes gondolkodás nagy alakja.
135. E kettősség adja művének kivételes gazdagságát.
136. Madách munkája a magyar szellem mélységéről és nagyságáról tanúskodik.
137. Az ember tragédiája a nemzeti kultúra el nem múló kincse.
138. Neve az emberi lét nagy kérdéseinek örök jelképe.
139. Emléke a magyar kultúra tisztelt, szent része.
140. Madách így a magyar bölcseleti szellem nagy, örök alakja.
141. Az ember tragédiája egyes részeinek külön feinkapitolok szólnak.
142. A szerkezet, a történelmi színek és a jövőszínek külön is vizsgálhatók.
143. E részek együtt adják a mű teljes, gazdag képét.
144. A dráma a magyar szellem egyik legmélyebb és legnagyobb teljesítménye.
145. Madách fényében a magyar bölcseleti költészet csúcsa tárul fel.
146. Madách Imre a magyar és az egyetemes gondolkodás el nem múló alakja.
147. Munkája a hit és a kétely, a küzdelem és a remény örök foglalata.
148. Madách neve az emberi lét nagy drámájának örök jelképe.
149. Madách fényében a magyar szellem egyetemes ereje tárul fel.
150. E fénytől most a korszak két jelentős költője, Tompa Mihály és Vajda János felé fordulunk.
(aufklappen)német
1. Imre Madách ist einer der tiefsten, universalsten Denker der ungarischen Literatur.
2. Sein Hauptwerk, Az ember tragédiája (Die Tragödie des Menschen), ist das große philosophische Drama des menschlichen Daseins.
3. Dieses Werk umfasst die ganze Geschichte und Zukunft der Menschheit.
4. Madách erhob sich mit seinem einzigen großen Werk in den Rang der Weltliteratur.
5. Seine Gestalt ist der größte Gipfel der ungarischen philosophischen Dichtung.
6. Imre Madách wurde 1823 in Alsósztregova im Komitat Nógrád geboren.
7. Er stammte aus einer alten, gebildeten Adelsfamilie und lebte auf dem Gut der Familie.
8. Er war von schwacher Konstitution, kränklich und dennoch außerordentlich gebildet.
9. Er studierte Jura und bekleidete dann Komitatsämter in seiner Heimat.
10. Nach dem Scheitern des Freiheitskampfes trafen ihn auch Schicksalsschläge im Privatleben.
11. Wegen der Beherbergung eines Verwandten wurde er eine Zeit lang sogar eingekerkert.
12. Seine Ehe mit Erzsébet Fráter endete mit Enttäuschung und Schmerz.
13. Diese persönlichen Enttäuschungen hinterließen tiefe Spuren in seiner Weltsicht.
14. In den Jahren der Einsamkeit und Verzagtheit reifte sein großes Werk heran.
15. Madách schuf so aus seinem persönlichen Leiden eine universale Dichtung.
16. Az ember tragédiája schrieb er zwischen 1859 und 1860.
17. Das fertige Werk sandte er János Arany zur Beurteilung.
18. Arany erkannte die Größe des Werks und empfahl es mit einigen Verbesserungen zur Veröffentlichung.
19. Das Drama erschien 1861 und erregte sofort großes Aufsehen.
20. Madách wurde mit einem Schlag zu einer großen Gestalt der ungarischen Literatur.
21. Az ember tragédiája ist ein dramatisches Gedicht, kein Bühnendrama.
22. Das Werk ist den großen philosophischen Dramen der Weltliteratur verwandt.
23. Goethes Faust und Miltons Verlorenes Paradies wirkten ebenfalls auf ihn.
24. Madách schuf jedoch ein eigenständiges Werk von ungarischem Geist.
25. Das Drama stellt die große Frage nach dem Sinn des menschlichen Daseins.
26. Der Rahmen des Werks ist die biblische Schöpfungsgeschichte und der Sündenfall.
27. Die ersten Bilder spielen im Himmel und im Garten Eden.
28. Der Herr erschafft die Welt, und Luzifer widersetzt sich ihm.
29. Luzifer ist der Geist der Verneinung, des Zweifels und des kalten Verstandes.
30. Adam und Eva verlieren nach dem Sündenfall das Paradies.
31. Luzifer sendet Adam einen Traum, um ihm die Zukunft der Menschheit zu zeigen.
32. In diesem Traum durchlebt Adam die großen Epochen der Geschichte.
33. Der Aufbau des Werks gliedert sich um diesen Traum in fünfzehn Bildern.
34. Adam begeistert sich in jeder Epoche für ein neues Ideal und wird dann enttäuscht.
35. Diese wiederkehrende Begeisterung und Enttäuschung ist die Grundstruktur des Dramas.
36. Adam, Eva und Luzifer erscheinen in jedem Bild in anderer Gestalt.
37. Adam ist der für Ideale kämpfende Mensch, Eva die ewige Weiblichkeit, Luzifer der Zweifel.
38. Diese drei Gestalten verkörpern die großen Kräfte des menschlichen Daseins.
39. Die historischen Bilder stellen das Scheitern der großen Ideen dar.
40. Das Ideal jeder Epoche wird in der Wirklichkeit zur Fratze und zur Enttäuschung.
41. Im ägyptischen Bild erlebt Adam als Pharao die Eitelkeit der Macht.
42. Das Leiden des Sklaven erschüttert ihn, und er wendet sich der Freiheit zu.
43. Im athenischen Bild kämpft Adam als Miltiades für das Ideal der Demokratie.
44. Das undankbare Volk verurteilt jedoch seinen Helden zum Tode.
45. Dieses Bild zeigt die Tragödie des Verhältnisses von Freiheit und Masse.
46. Im römischen Bild flieht Adam vor der Enttäuschung in den bloßen Genuss.
47. Die neue Idee des Christentums bringt jedoch Hoffnung in die verfallende Welt.
48. Im Bild von Konstantinopel wird auch die christliche Idee zur Fratze, zum Fanatismus.
49. Die Glaubensstreitigkeiten und die Scheiterhaufen zeigen den Verrat an der edlen Idee.
50. Enttäuscht wendet sich Adam der Ruhe und dem Wissen zu.
51. Im Prager Bild vertritt Adam als Kepler das Ideal der Wissenschaft.
52. Der Gelehrte ist jedoch gezwungen, für den Lebensunterhalt auch dem Aberglauben zu dienen.
53. Dieses Bild stellt den schmerzlichen Gegensatz von Wissen und Wirklichkeit dar.
54. In Keplers Traum erscheint die große Szene der Französischen Revolution.
55. Im Pariser Bild begeistert sich Adam als Danton für das Ideal der Revolution.
56. Die Freiheit, Gleichheit und Brüderlichkeit ertrinken jedoch in Blut und Terror.
57. Dieses Bild ist der tragische Widerspruch der großen Idee und der grausamen Wirklichkeit.
58. Im Londoner Bild erblickt Adam die moderne Welt des freien Wettbewerbs.
59. Die wimmelnde Großstadt zeigt die Herrschaft des Geldes und der Selbstsucht.
60. Die Szene des Totentanzes ist das leere, ernüchternde Bild der modernen Welt.
61. Statt des Wettbewerbs sucht Adam eine gerechte, geordnete Zukunft.
62. Die Zukunftsbilder sind die düstersten, umstrittensten Teile von Adams Traum.
63. Im Phalanstère-Bild erscheint eine wissenschaftlich organisierte Zukunft.
64. In dieser Welt regelt die Gemeinschaft alles, die Individualität verschwindet.
65. Die Menschen kennzeichnen Zahlen, die Kunst und die Liebe sind verboten.
66. Dieses Bild ist die erschreckende Vision einer unpersönlichen, mechanischen Gesellschaft.
67. Adam lehnt sich gegen diese kalte, unmenschliche Ordnung auf.
68. Die Wissenschaft wird hier zum Feind der Freiheit und der Seele.
69. Im Weltraum-Bild verlässt Adam die Erde, um in die Unendlichkeit vorzustoßen.
70. Der Geist der Erde warnt ihn jedoch, dass er sich von der Erde nicht lösen kann.
71. Der Mensch kann seinen Sinn nur auf der Erde, im Kampf finden.
72. Das letzte Zukunftsbild ist die Welt des Eskimos, die erkaltende, sterbende Erde.
73. Die Menschheit kämpft hier nur noch um das bloße Dasein, um eine Robbe.
74. Dieses Bild ist das Bild des endgültigen, düsteren Untergangs des Menschengeschlechts.
75. Diese Vision ist der Punkt der tiefsten Verzweiflung des Dramas.
76. Aus dem Traum erwacht, stellt Adam den Sinn des Lebens in Frage.
77. Nach den düsteren Bildern der Zukunft ringt er mit dem Gedanken des Selbstmordes.
78. Eva verkündet jedoch, dass sie Mutter wird und neues Leben trägt.
79. Diese Nachricht hält Adam von seinem verhängnisvollen Vorhaben ab.
80. Das Leben geht weiter, die Zukunft bleibt dem Menschen offen.
81. Der Schluss des Dramas gibt mit den Worten des Herrn eine Antwort auf Adams Zweifel.
82. Der Herr löst die Frage nicht auf, sondern mahnt zum Kampf und zum Vertrauen.
83. Die berühmte Schlusszeile lautet: „Ich sagte dir, Mensch: kämpfe und vertraue unverzagt!”
84. Dieser Gedanke ist die endgültige, erhebende Botschaft des Dramas.
85. Der Sinn des Lebens liegt nicht im Endziel, sondern im Kampf selbst.
86. Das Werk führt so aus der Tiefe des Zweifels zur Hoffnung.
87. Madách gibt keinen leichten, billigen Trost, sondern ermutigt zu männlichem Standhalten.
88. Dieser Gedanke verleiht dem Drama seine universale, zeitlose Gültigkeit.
89. Az ember tragédiája stellt den ewigen Kampf von Glaube und Zweifel dar.
90. Dieser Kampf ist das innere Drama jedes denkenden Menschen.
91. Die drei Figuren des Dramas versinnbildlichen die großen Kräfte der menschlichen Seele.
92. Adam ist die Verkörperung des strebenden Willens, der ewigen Suche.
93. Eva ist das ewige Prinzip der Liebe, des Lebens und der Schönheit.
94. Luzifer ist der Geist des kalten Verstandes, der Verneinung und des Zweifels.
95. Die Spannung dieser drei Kräfte treibt das ganze Drama voran.
96. Luzifer ist kein einfacher Bösewicht, sondern der kritische, zweifelnde Verstand.
97. Ohne seine Verneinung könnte der Mensch nicht zur Wahrheit gelangen.
98. Der Zweifel ist so eine notwendige, dennoch gefährliche Kraft der Erkenntnis.
99. Madách erfasste in dieser Gestalt die Doppelheit des modernen Geistes.
100. Luzifer ist so eine der tiefsten, vielschichtigsten Gestalten des Dramas.
101. Az ember tragédiája ist das große ungarische Werk der Geschichtsphilosophie.
102. Madách stellt die Geschichte der Menschheit als Scheitern der Ideen dar.
103. Jede große Idee wird in der Wirklichkeit zur Fratze und zur Enttäuschung.
104. Der Mensch gibt dennoch nicht auf, sondern kämpft immer wieder.
105. Diese Ausdauer ist die Quelle der menschlichen Würde und Größe.
106. Der Pessimismus und der Optimismus des Dramas sind Gegenstand ewiger Diskussion.
107. Die historischen Bilder sind düster, der Schluss gibt dennoch Hoffnung.
108. Diese Doppelheit ist die Quelle des Reichtums und der Tiefe des Werks.
109. Madách gibt keine einfache Antwort, sondern lässt die Frage offen.
110. Diese Offenheit macht das Werk ewig zeitgemäß.
111. Az ember tragédiája hielt man lange für ungeeignet für die Bühne.
112. 1883 wurde es dennoch in der Regie von Ede Paulay im Nationaltheater aufgeführt.
113. Die Aufführung wurde ein gewaltiger Erfolg, und das Werk blieb ein ewiges Stück der Bühne.
114. Seither spielt man es in zahllosen Inszenierungen, im Inland wie im Ausland.
115. Das Drama ist so eines der wichtigsten, größten Werke des ungarischen Theaters.
116. Az ember tragédiája wurde in zahlreiche Sprachen übersetzt.
117. Die Welt lernte so das große Werk des ungarischen philosophischen Dramas kennen.
118. Das Werk gehört zu den großen philosophischen Dramen der Weltliteratur.
119. Madách ist so eine der bekanntesten Gestalten der ungarischen Literatur im Ausland.
120. Az ember tragédiája ist ein Werk des ungarischen Geistes von universaler Gültigkeit.
121. Imre Madách starb 1864, kaum einundvierzig Jahre alt.
122. Sein früher Tod beschränkte sein Lebenswerk auf sein einziges großes Werk.
123. Az ember tragédiája machte ihn jedoch allein schon unsterblich.
124. Mit einem einzigen Werk wurde er zu einer großen Gestalt der ungarischen Literatur.
125. Madách ist so ein ewiger Meister der ungarischen philosophischen Dichtung.
126. Az ember tragédiája ist ein Grundwerk des ungarischen Schulunterrichts.
127. Generationen lernen aus ihm die großen Fragen des menschlichen Daseins kennen.
128. Die berühmten Zeilen des Werks wurden zu einem Teil des ungarischen Denkens.
129. „Kämpfe und vertraue unverzagt” wurde zu einem geflügelten Wort der nationalen Weisheit.
130. Madách ist so einer der tiefsten Lehrer des ungarischen Geistes.
131. Az ember tragédiája ist das ewige Drama des Glaubens, des Zweifels und des Kampfes.
132. Dieses Werk stellt den inneren Weg jedes denkenden Menschen dar.
133. Die universale Gültigkeit des Dramas macht es ewig zeitgemäß.
134. Madách ist eine große Gestalt des ungarischen und des universalen Denkens.
135. Diese Doppelheit verleiht seinem Werk seinen außergewöhnlichen Reichtum.
136. Madáchs Werk zeugt von der Tiefe und der Größe des ungarischen Geistes.
137. Az ember tragédiája ist ein unvergänglicher Schatz der nationalen Kultur.
138. Sein Name ist ein ewiges Sinnbild der großen Fragen des menschlichen Daseins.
139. Seine Erinnerung ist ein verehrter, heiliger Teil der ungarischen Kultur.
140. Madách ist so eine große, ewige Gestalt des ungarischen philosophischen Geistes.
141. Den einzelnen Teilen von Az ember tragédiája sind eigene Feinkapitel gewidmet.
142. Der Aufbau, die historischen Bilder und die Zukunftsbilder lassen sich gesondert untersuchen.
143. Diese Teile ergeben zusammen das vollständige, reiche Bild des Werks.
144. Das Drama ist eine der tiefsten und größten Leistungen des ungarischen Geistes.
145. In Madáchs Licht offenbart sich der Gipfel der ungarischen philosophischen Dichtung.
146. Imre Madách ist eine unvergängliche Gestalt des ungarischen und des universalen Denkens.
147. Sein Werk ist der ewige Inbegriff des Glaubens und des Zweifels, des Kampfes und der Hoffnung.
148. Der Name Madách ist ein ewiges Sinnbild des großen Dramas des menschlichen Daseins.
149. In Madáchs Licht offenbart sich die universale Kraft des ungarischen Geistes.
150. Von diesem Licht wenden wir uns nun zwei bedeutenden Dichtern der Epoche zu, Mihály Tompa und János Vajda.