17.3 – A gerinchúrtól a gerincoszlopig – Von der Chorda dorsalis zur Wirbelsäule
1. A gerinchúr az emberi embrió legkorábbi tengelyváza, amely meghatározza a test hossztengelyét. – Die Chorda dorsalis ist das früheste Achsenskelett des menschlichen Embryos, das die Längsachse des Körpers festlegt.
2. Ez a pálca alakú, rugalmas képlet a fejlődés harmadik hetében, a csíraképződés során jelenik meg. – Dieses stabförmige, flexible Gebilde erscheint in der dritten Entwicklungswoche während der Gastrulation.
3. A gerinchúr az axiális mezodermából származik, amely a primitív csomó sejtjeinek vándorlásával jön létre. – Die Chorda dorsalis stammt aus dem axialen Mesoderm, das durch die Wanderung von Zellen des Primitivknotens entsteht.
4. Fejlődéstani szempontból a gerinchúr kulcsfontosságú indukciós központként működik. – Aus entwicklungsgeschichtlicher Sicht fungiert die Chorda dorsalis als ein entscheidendes Induktionszentrum.
5. Jelzéseket küld a felette lévő külső csíralemeznek, hogy az velőlemezzé, majd velőcsővé alakuljon. – Sie sendet Signale an das darüber liegende Ektoderm, damit sich dieses in die Neuralplatte und später in das Neuralrohr umwandelt.
6. A gerinchúr a fejlődő velőcső és az endodermális bélcsatorna között helyezkedik el. – Die Chorda dorsalis liegt zwischen dem sich entwickelnden Neuralrohr und dem endodermalen Darmrohr.
7. Miközben a gerinchúr stabilizálja az embriót, a mellette lévő mezoderma ősszelvényekre tagolódik. – Während die Chorda dorsalis den Embryo stabilisiert, gliedert sich das daneben liegende Mesoderm in Somiten.
8. Az ősszelvények belső, középső része a szklerotom, amely a későbbi csontos váz alapját adja. – Der innere, mediale Teil der Somiten ist das Sklerotom, welches die Basis für das spätere knöcherne Skelett bildet.
9. A negyedik héten a szklerotom sejtjei meglazulnak és vándorolni kezdenek a gerinchúr irányába. – In der vierten Woche lockern sich die Zellen des Sklerotoms auf und beginnen in Richtung der Chorda dorsalis zu wandern.
10. Ezek a mezenchimális sejtek körülveszik a gerinchúrt és a velőcsövet is. – Diese mesenchymalen Zellen umschließen sowohl die Chorda dorsalis als auch das Neuralrohr.
11. A gerinchúr körül felhalmozódó sejtekből alakulnak ki a csigolyatestek kezdeményei. – Aus den um die Chorda dorsalis akkumulierten Zellen entwickeln sich die Anlagen der Wirbelkörper.
12. A gerincoszlop fejlődése során a szklerotomok jellegzetes átrendeződésen mennek keresztül. – Während der Entwicklung der Wirbelsäule durchlaufen die Sklerotome eine charakteristische Neuanordnung.
13. Minden csigolya két szomszédos szklerotomfél egyesüléséből jön létre. – Jeder Wirbel entsteht aus der Vereinigung zweier benachbarter Sklerotomhälften.
14. Ezt a folyamatot hívják resegmentációnak, ami lehetővé teszi a gerincvelői idegek kilépését a csigolyák között. – Dieser Vorgang wird als Resegmentierung bezeichnet, was den Austritt der Spinalnerven zwischen den Wirbeln ermöglicht.
15. A resegmentáció révén a fejlődő izomszelvények áthidalják a csigolyák közötti réseket. – Durch die Resegmentierung überbrücken die sich entwickelnden Myotome die Lücken zwischen den Wirbeln.
16. Ez az elrendezés biztosítja, hogy az izmok összehúzódása elmozdíthassa a csigolyákat egymáshoz képest. – Diese Anordnung stellt sicher, dass die Kontraktion der Muskeln die Wirbel gegeneinander bewegen kann.
17. A gerinchúr eredeti formájában fokozatosan eltűnik a fejlődő csigolyatestek területén. – Die Chorda dorsalis verschwindet in ihrer ursprünglichen Form allmählich im Bereich der sich entwickelnden Wirbelkörper.
18. A csigolyák közötti területeken azonban a gerinchúr maradványai megmaradnak. – In den Bereichen zwischen den Wirbeln bleiben jedoch Reste der Chorda dorsalis erhalten.
19. Ezekből a maradványokból alakul ki a porckorongok belső, kocsonyás magja. – Aus diesen Überresten entwickelt sich der innere, gallertartige Kern (Nucleus pulposus) der Bandscheiben.
20. A porckorong külső, rostos gyűrűje a szklerotom sejtjeiből differenciálódik. – Der äußere, faserige Ring (Anulus fibrosus) der Bandscheibe differenziert sich aus den Zellen des Sklerotoms.
21. A hatodik héten a mezenchimális modell porcosodni kezd, létrehozva a hyalinporcos csigolyamodelleket. – In der sechsten Woche beginnt das mesenchymale Modell zu verknorpeln, wodurch die hyalinen Knorpelmodelle der Wirbel entstehen.
22. A porcosodási központok a csigolyatestben és a csigolyaívekben jelennek meg. – Verknorpelungszentren erscheinen im Wirbelkörper und in den Wirbelbögen.
23. A porcos ívek a velőcső körül növekednek, hogy védelmet nyújtsanak a későbbi gerincvelőnek. – Die knorpeligen Bögen wachsen um das Neuralrohr herum, um dem späteren Rückenmark Schutz zu bieten.
24. Ha a csigolyaívek záródása nem teljes, fejlődési rendellenesség, például nyitott gerinc alakulhat ki. – Wenn der Verschluss der Wirbelbögen unvollständig ist, kann eine Fehlbildung wie die Spina bifida entstehen.
25. A csigolyák elcsontosodása a magzati időszak harmadik hónapjában kezdődik meg. – Die Ossifikation der Wirbel beginnt im dritten Monat der Fetalperiode.
26. Elsődleges csontosodási magvak jelennek meg a csigolyatestben és az ívek két oldalán. – Primäre Knochenkerne erscheinen im Wirbelkörper und auf beiden Seiten der Bögen.
27. Születéskor a csigolyák még nem alkotnak egységes csontot, az ívek és a test porcosan kapcsolódnak. – Bei der Geburt bilden die Wirbel noch keinen einheitlichen Knochen; die Bögen und der Körper sind knorpelig verbunden.
28. A csigolyaívek két fele az élet első éveiben forr össze egymással. – Die beiden Hälften der Wirbelbögen verschmelzen in den ersten Lebensjahren miteinander.
29. A csigolyaív és a csigolyatest közötti összecsontosodás általában a harmadik és hatodik életév között zajlik le. – Die Verschmelzung zwischen dem Wirbelbogen und dem Wirbelkörper findet in der Regel zwischen dem dritten und sechsten Lebensjahr statt.
30. A pubertás idején másodlagos csontosodási magvak jelennek meg a nyúlványok végein. – Während der Pubertät erscheinen sekundäre Knochenkerne an den Enden der Fortsätze.
31. A gerincoszlop teljes elcsontosodása és a növekedési zónák záródása csak a huszadik életév után fejeződik be. – Die vollständige Ossifikation der Wirbelsäule und der Verschluss der Wachstumszonen sind erst nach dem zwanzigsten Lebensjahr abgeschlossen.
32. A gerincoszlop kezdetben egyetlen, előre felé konkáv görbületet mutat. – Die Wirbelsäule zeigt anfangs eine einzige, nach vorne konkave Krümmung.
33. Ezt az állapotot nevezzük elsődleges görbületnek, amely a magzati testhelyzetet tükrözi. – Dieser Zustand wird als Primärkrümmung bezeichnet, welche die fötale Körperhaltung widerspiegelt.
34. A születés után a mozgásfejlődéssel párhuzamosan alakulnak ki a másodlagos görbületek. – Nach der Geburt entwickeln sich parallel zur Bewegungsentwicklung die Sekundärkrümmungen.
35. Amikor a csecsemő emelni kezdi a fejét, kialakul a nyaki lordózis. – Wenn der Säugling beginnt, den Kopf zu heben, bildet sich die Halslordose aus.
36. A felegyenesedés és a járás megkezdésekor jön létre az ágyéki szakasz előre domborodó görbülete. – Mit dem Aufrichten und dem Beginn des Gehens entsteht die nach vorne gewölbte Krümmung des Lendenabschnitts (Lendenlordose).
37. A mellkasi és a keresztcsonti szakasz megőrzi eredeti, hátrafelé domborodó alakját. – Der Brust- und der Sakralabschnitt bewahren ihre ursprüngliche, nach hinten gewölbte Form (Kyphose).
38. Így jön létre a felnőttre jellemző, kettős S-alakú fiziológiás görbületi rendszer. – So entsteht die für den Erwachsenen charakteristische, doppelt S-förmige physiologische Krümmung.
39. A gerinchúr pusztulása a fejlődés során szinte teljes, kivéve az említett magrészeket. – Der Untergang der Chorda dorsalis während der Entwicklung ist fast vollständig, außer in den erwähnten Kernbereichen.
40. Ritkán a gerinchúr maradványaiból daganatos elfajulás indulhat ki a koponyaalapon vagy a keresztcsontnál. – Selten kann von den Überresten der Chorda dorsalis eine entartete Neubildung an der Schädelbasis oder am Kreuzbein ausgehen.
41. Az összehasonlító anatómia szerint a gerinchúr a gerincesek törzsfejlődésének alapvető bélyege. – Gemäß der vergleichenden Anatomie ist die Chorda dorsalis ein grundlegendes Merkmal der Stammesentwicklung der Wirbeltiere.
42. Alacsonyabb rendű gerinchúrosoknál ez a képlet az állat egész élete során megmarad fő vázelemként. – Bei niederen Chordaten bleibt dieses Gebilde während des gesamten Lebens des Tieres als Hauptskelettelement erhalten.
43. Az embernél a porcos és csontos csigolyák mechanikai szempontból sokkal hatékonyabb védelmet és támaszt nyújtanak. – Beim Menschen bieten die knorpeligen und knöchernen Wirbel in mechanischer Hinsicht einen viel effizienteren Schutz und Halt.
44. A gerincoszlop szelvényezettsége közvetlenül az ősszelvények metameriájára vezethető vissza. – Die Segmentierung der Wirbelsäule ist direkt auf die Metamerie der Somiten zurückzuführen.
45. A csigolyák közötti szalagrendszer szintén a szklerotomok mezenchimájából differenciálódik. – Der Bandapparat zwischen den Wirbeln differenziert sich ebenfalls aus dem Mesenchym der Sklerotome.
46. A hosszantifutó szalagok stabilizálják a gerincoszlopot és korlátozzák a túlzott elmozdulásokat. – Die Längsbänder stabilisieren die Wirbelsäule und begrenzen übermäßige Bewegungen.
47. A csigolyák közötti ízületek (kisízületek) teszik lehetővé a gerinc finom mozgásait és rugalmasságát. – Die Gelenke zwischen den Wirbeln (Wirbelbogengelenke) ermöglichen die feinen Bewegungen und die Flexibilität der Wirbelsäule.
48. A bordák fejlődése szorosan kapcsolódik a mellkasi csigolyák szklerotomjaihoz. – Die Entwicklung der Rippen ist eng mit den Sklerotomen der Brustwirbel verbunden.
49. A bordák kezdeményei a csigolyamodellekből nőnek ki a testfal irányába. – Die Rippenanlagen wachsen aus den Wirbelmodellen in Richtung der Körperwand.
50. A gerincoszlop fejlődése az egyedfejlődés során hűen tükrözi a gerinchúros ősök örökségét. – Die Entwicklung der Wirbelsäule während der Individualentwicklung spiegelt das Erbe der chordaten Vorfahren getreu wider.
(aufklappen)magyar
1. A gerinchúr az emberi embrió legkorábbi tengelyváza, amely meghatározza a test hossztengelyét.
2. Ez a pálca alakú, rugalmas képlet a fejlődés harmadik hetében, a csíraképződés során jelenik meg.
3. A gerinchúr az axiális mezodermából származik, amely a primitív csomó sejtjeinek vándorlásával jön létre.
4. Fejlődéstani szempontból a gerinchúr kulcsfontosságú indukciós központként működik.
5. Jelzéseket küld a felette lévő külső csíralemeznek, hogy az velőlemezzé, majd velőcsővé alakuljon.
6. A gerinchúr a fejlődő velőcső és az endodermális bélcsatorna között helyezkedik el.
7. Miközben a gerinchúr stabilizálja az embriót, a mellette lévő mezoderma ősszelvényekre tagolódik.
8. Az ősszelvények belső, középső része a szklerotom, amely a későbbi csontos váz alapját adja.
9. A negyedik héten a szklerotom sejtjei meglazulnak és vándorolni kezdenek a gerinchúr irányába.
10. Ezek a mezenchimális sejtek körülveszik a gerinchúrt és a velőcsövet is.
11. A gerinchúr körül felhalmozódó sejtekből alakulnak ki a csigolyatestek kezdeményei.
12. A gerincoszlop fejlődése során a szklerotomok jellegzetes átrendeződésen mennek keresztül.
13. Minden csigolya két szomszédos szklerotomfél egyesüléséből jön létre.
14. Ezt a folyamatot hívják resegmentációnak, ami lehetővé teszi a gerincvelői idegek kilépését a csigolyák között.
15. A resegmentáció révén a fejlődő izomszelvények áthidalják a csigolyák közötti réseket.
16. Ez az elrendezés biztosítja, hogy az izmok összehúzódása elmozdíthassa a csigolyákat egymáshoz képest.
17. A gerinchúr eredeti formájában fokozatosan eltűnik a fejlődő csigolyatestek területén.
18. A csigolyák közötti területeken azonban a gerinchúr maradványai megmaradnak.
19. Ezekből a maradványokból alakul ki a porckorongok belső, kocsonyás magja.
20. A porckorong külső, rostos gyűrűje a szklerotom sejtjeiből differenciálódik.
21. A hatodik héten a mezenchimális modell porcosodni kezd, létrehozva a hyalinporcos csigolyamodelleket.
22. A porcosodási központok a csigolyatestben és a csigolyaívekben jelennek meg.
23. A porcos ívek a velőcső körül növekednek, hogy védelmet nyújtsanak a későbbi gerincvelőnek.
24. Ha a csigolyaívek záródása nem teljes, fejlődési rendellenesség, például nyitott gerinc alakulhat ki.
25. A csigolyák elcsontosodása a magzati időszak harmadik hónapjában kezdődik meg.
26. Elsődleges csontosodási magvak jelennek meg a csigolyatestben és az ívek két oldalán.
27. Születéskor a csigolyák még nem alkotnak egységes csontot, az ívek és a test porcosan kapcsolódnak.
28. A csigolyaívek két fele az élet első éveiben forr össze egymással.
29. A csigolyaív és a csigolyatest közötti összecsontosodás általában a harmadik és hatodik életév között zajlik le.
30. A pubertás idején másodlagos csontosodási magvak jelennek meg a nyúlványok végein.
31. A gerincoszlop teljes elcsontosodása és a növekedési zónák záródása csak a huszadik életév után fejeződik be.
32. A gerincoszlop kezdetben egyetlen, előre felé konkáv görbületet mutat.
33. Ezt az állapotot nevezzük elsődleges görbületnek, amely a magzati testhelyzetet tükrözi.
34. A születés után a mozgásfejlődéssel párhuzamosan alakulnak ki a másodlagos görbületek.
35. Amikor a csecsemő emelni kezdi a fejét, kialakul a nyaki lordózis.
36. A felegyenesedés és a járás megkezdésekor jön létre az ágyéki szakasz előre domborodó görbülete.
37. A mellkasi és a keresztcsonti szakasz megőrzi eredeti, hátrafelé domborodó alakját.
38. Így jön létre a felnőttre jellemző, kettős S-alakú fiziológiás görbületi rendszer.
39. A gerinchúr pusztulása a fejlődés során szinte teljes, kivéve az említett magrészeket.
40. Ritkán a gerinchúr maradványaiból daganatos elfajulás indulhat ki a koponyaalapon vagy a keresztcsontnál.
41. Az összehasonlító anatómia szerint a gerinchúr a gerincesek törzsfejlődésének alapvető bélyege.
42. Alacsonyabb rendű gerinchúrosoknál ez a képlet az állat egész élete során megmarad fő vázelemként.
43. Az embernél a porcos és csontos csigolyák mechanikai szempontból sokkal hatékonyabb védelmet és támaszt nyújtanak.
44. A gerincoszlop szelvényezettsége közvetlenül az ősszelvények metameriájára vezethető vissza.
45. A csigolyák közötti szalagrendszer szintén a szklerotomok mezenchimájából differenciálódik.
46. A hosszantifutó szalagok stabilizálják a gerincoszlopot és korlátozzák a túlzott elmozdulásokat.
47. A csigolyák közötti ízületek (kisízületek) teszik lehetővé a gerinc finom mozgásait és rugalmasságát.
48. A bordák fejlődése szorosan kapcsolódik a mellkasi csigolyák szklerotomjaihoz.
49. A bordák kezdeményei a csigolyamodellekből nőnek ki a testfal irányába.
50. A gerincoszlop fejlődése az egyedfejlődés során hűen tükrözi a gerinchúros ősök örökségét.
(aufklappen)német
1. Die Chorda dorsalis ist das früheste Achsenskelett des menschlichen Embryos, das die Längsachse des Körpers festlegt.
2. Dieses stabförmige, flexible Gebilde erscheint in der dritten Entwicklungswoche während der Gastrulation.
3. Die Chorda dorsalis stammt aus dem axialen Mesoderm, das durch die Wanderung von Zellen des Primitivknotens entsteht.
4. Aus entwicklungsgeschichtlicher Sicht fungiert die Chorda dorsalis als ein entscheidendes Induktionszentrum.
5. Sie sendet Signale an das darüber liegende Ektoderm, damit sich dieses in die Neuralplatte und später in das Neuralrohr umwandelt.
6. Die Chorda dorsalis liegt zwischen dem sich entwickelnden Neuralrohr und dem endodermalen Darmrohr.
7. Während die Chorda dorsalis den Embryo stabilisiert, gliedert sich das daneben liegende Mesoderm in Somiten.
8. Der innere, mediale Teil der Somiten ist das Sklerotom, welches die Basis für das spätere knöcherne Skelett bildet.
9. In der vierten Woche lockern sich die Zellen des Sklerotoms auf und beginnen in Richtung der Chorda dorsalis zu wandern.
10. Diese mesenchymalen Zellen umschließen sowohl die Chorda dorsalis als auch das Neuralrohr.
11. Aus den um die Chorda dorsalis akkumulierten Zellen entwickeln sich die Anlagen der Wirbelkörper.
12. Während der Entwicklung der Wirbelsäule durchlaufen die Sklerotome eine charakteristische Neuanordnung.
13. Jeder Wirbel entsteht aus der Vereinigung zweier benachbarter Sklerotomhälften.
14. Dieser Vorgang wird als Resegmentierung bezeichnet, was den Austritt der Spinalnerven zwischen den Wirbeln ermöglicht.
15. Durch die Resegmentierung überbrücken die sich entwickelnden Myotome die Lücken zwischen den Wirbeln.
16. Diese Anordnung stellt sicher, dass die Kontraktion der Muskeln die Wirbel gegeneinander bewegen kann.
17. Die Chorda dorsalis verschwindet in ihrer ursprünglichen Form allmählich im Bereich der sich entwickelnden Wirbelkörper.
18. In den Bereichen zwischen den Wirbeln bleiben jedoch Reste der Chorda dorsalis erhalten.
19. Aus diesen Überresten entwickelt sich der innere, gallertartige Kern (Nucleus pulposus) der Bandscheiben.
20. Der äußere, faserige Ring (Anulus fibrosus) der Bandscheibe differenziert sich aus den Zellen des Sklerotoms.
21. In der sechsten Woche beginnt das mesenchymale Modell zu verknorpeln, wodurch die hyalinen Knorpelmodelle der Wirbel entstehen.
22. Verknorpelungszentren erscheinen im Wirbelkörper und in den Wirbelbögen.
23. Die knorpeligen Bögen wachsen um das Neuralrohr herum, um dem späteren Rückenmark Schutz zu bieten.
24. Wenn der Verschluss der Wirbelbögen unvollständig ist, kann eine Fehlbildung wie die Spina bifida entstehen.
25. Die Ossifikation der Wirbel beginnt im dritten Monat der Fetalperiode.
26. Primäre Knochenkerne erscheinen im Wirbelkörper und auf beiden Seiten der Bögen.
27. Bei der Geburt bilden die Wirbel noch keinen einheitlichen Knochen; die Bögen und der Körper sind knorpelig verbunden.
28. Die beiden Hälften der Wirbelbögen verschmelzen in den ersten Lebensjahren miteinander.
29. Die Verschmelzung zwischen dem Wirbelbogen und dem Wirbelkörper findet in der Regel zwischen dem dritten und sechsten Lebensjahr statt.
30. Während der Pubertät erscheinen sekundäre Knochenkerne an den Enden der Fortsätze.
31. Die vollständige Ossifikation der Wirbelsäule und der Verschluss der Wachstumszonen sind erst nach dem zwanzigsten Lebensjahr abgeschlossen.
32. Die Wirbelsäule zeigt anfangs eine einzige, nach vorne konkave Krümmung.
33. Dieser Zustand wird als Primärkrümmung bezeichnet, welche die fötale Körperhaltung widerspiegelt.
34. Nach der Geburt entwickeln sich parallel zur Bewegungsentwicklung die Sekundärkrümmungen.
35. Wenn der Säugling beginnt, den Kopf zu heben, bildet sich die Halslordose aus.
36. Mit dem Aufrichten und dem Beginn des Gehens entsteht die nach vorne gewölbte Krümmung des Lendenabschnitts (Lendenlordose).
37. Der Brust- und der Sakralabschnitt bewahren ihre ursprüngliche, nach hinten gewölbte Form (Kyphose).
38. So entsteht die für den Erwachsenen charakteristische, doppelt S-förmige physiologische Krümmung.
39. Der Untergang der Chorda dorsalis während der Entwicklung ist fast vollständig, außer in den erwähnten Kernbereichen.
40. Selten kann von den Überresten der Chorda dorsalis eine entartete Neubildung an der Schädelbasis oder am Kreuzbein ausgehen.
41. Gemäß der vergleichenden Anatomie ist die Chorda dorsalis ein grundlegendes Merkmal der Stammesentwicklung der Wirbeltiere.
42. Bei niederen Chordaten bleibt dieses Gebilde während des gesamten Lebens des Tieres als Hauptskelettelement erhalten.
43. Beim Menschen bieten die knorpeligen und knöchernen Wirbel in mechanischer Hinsicht einen viel effizienteren Schutz und Halt.
44. Die Segmentierung der Wirbelsäule ist direkt auf die Metamerie der Somiten zurückzuführen.
45. Der Bandapparat zwischen den Wirbeln differenziert sich ebenfalls aus dem Mesenchym der Sklerotome.
46. Die Längsbänder stabilisieren die Wirbelsäule und begrenzen übermäßige Bewegungen.
47. Die Gelenke zwischen den Wirbeln (Wirbelbogengelenke) ermöglichen die feinen Bewegungen und die Flexibilität der Wirbelsäule.
48. Die Entwicklung der Rippen ist eng mit den Sklerotomen der Brustwirbel verbunden.
49. Die Rippenanlagen wachsen aus den Wirbelmodellen in Richtung der Körperwand.
50. Die Entwicklung der Wirbelsäule während der Individualentwicklung spiegelt das Erbe der chordaten Vorfahren getreu wider.