2.8.2 – Mágneses rezonanciás képalkotás és ultrahang – Magnetresonanztomographie und Ultraschall
1. A mágneses rezonanciás képalkotás és az ultrahang nem ionizáló sugárzással dolgozik, ezért fizikailag alapvetően különbözik a röntgen- és CT-vizsgálatoktól. – Magnetresonanztomographie und Ultraschall arbeiten ohne ionisierende Strahlung und unterscheiden sich daher physikalisch grundlegend von Röntgen- und CT-Untersuchungen.
2. Mindkét módszer különösen értékes a lágyrészek vizsgálatában, ám a kép keletkezésének elve, térbeli felbontása és alkalmazási területe eltérő. – Beide Verfahren sind besonders wertvoll für die Untersuchung von Weichteilen, unterscheiden sich jedoch hinsichtlich Bildentstehung, räumlicher Auflösung und Anwendungsgebiet.
3. A mágneses rezonanciás képalkotás, röviden MR vagy MRI, erős állandó mágneses térben vizsgálja a test hidrogénatommagjainak viselkedését. – Die Magnetresonanztomographie, kurz MRT oder MRI, untersucht das Verhalten der Wasserstoffkerne des Körpers in einem starken statischen Magnetfeld.
4. Mivel a szervezet nagy mennyiségű vizet és zsírt tartalmaz, a hidrogénatommagok szinte valamennyi szövetben bőségesen rendelkezésre állnak. – Da der Organismus große Mengen Wasser und Fett enthält, stehen Wasserstoffkerne in nahezu allen Geweben reichlich zur Verfügung.
5. A mágneses tér hatására a protonok rendezetlen irányultsága részben megszűnik, és kicsiny eredő mágnesezettség alakul ki. – Unter dem Einfluss des Magnetfeldes wird die ungeordnete Ausrichtung der Protonen teilweise aufgehoben, sodass eine geringe resultierende Magnetisierung entsteht.
6. Rádiófrekvenciás impulzus alkalmazásakor ez az egyensúlyi állapot átmenetileg megváltozik, miközben az atommagok energiát vesznek fel. – Durch einen Hochfrequenzimpuls wird dieser Gleichgewichtszustand vorübergehend verändert, wobei die Atomkerne Energie aufnehmen.
7. Az impulzus megszűnése után a protonok visszatérnek eredeti állapotukba, és a leadott elektromágneses jelet vevőtekercsek érzékelik. – Nach Ende des Impulses kehren die Protonen in ihren Ausgangszustand zurück, und das abgegebene elektromagnetische Signal wird von Empfangsspulen registriert.
8. A visszarendeződés sebessége szövetenként különbözik, ezért az egyes anatómiai struktúrák eltérő jelintenzitással jelennek meg. – Die Geschwindigkeit dieser Rückkehr unterscheidet sich zwischen den Geweben, weshalb anatomische Strukturen mit unterschiedlicher Signalintensität erscheinen.
9. A kép kontrasztját nem egyetlen állandó szövettulajdonság határozza meg, hanem több tényező és a választott mérési szekvencia együttesen alakítja. – Der Bildkontrast wird nicht durch eine einzige konstante Gewebeeigenschaft bestimmt, sondern durch mehrere Faktoren und die gewählte Messsequenz gemeinsam geprägt.
10. T1-súlyozott felvételeken a zsír rendszerint magas jelintenzitású, míg a szabad folyadék többnyire sötétebben ábrázolódik. – Auf T1-gewichteten Aufnahmen zeigt Fett gewöhnlich eine hohe Signalintensität, während freie Flüssigkeit meist dunkler erscheint.
11. T2-súlyozás esetén számos folyadéktartalmú képlet világossá válik, ami az ödéma, a gyulladás vagy egyes kóros folyadékgyülemek felismerését segítheti. – Bei T2-Gewichtung werden viele flüssigkeitsreiche Strukturen hell, was die Erkennung von Ödemen, Entzündungen oder bestimmten pathologischen Flüssigkeitsansammlungen erleichtern kann.
12. A képi világosságot ezért nem szabad egyszerűen sűrűségként értelmezni, ahogyan azt a CT esetében tesszük. – Die Bildhelligkeit darf daher nicht einfach als Dichte interpretiert werden, wie dies bei der CT geschieht.
13. Ugyanaz a szövet különböző szekvenciákon eltérő árnyalatú lehet, mert a felvétel más-más molekuláris és időbeli tulajdonságot hangsúlyoz. – Dasselbe Gewebe kann in unterschiedlichen Sequenzen verschieden erscheinen, weil jeweils andere molekulare und zeitliche Eigenschaften hervorgehoben werden.
14. A mérési sík szabadon megválasztható, így axiális, sagittalis, coronalis vagy ferde metszetek közvetlenül, utólagos rekonstrukció nélkül is készíthetők. – Die Messebene kann frei gewählt werden, sodass axiale, sagittale, koronare oder schräge Schnitte unmittelbar und ohne nachträgliche Rekonstruktion erzeugt werden können.
15. Ez különösen előnyös az agy, a gerincvelő, az ízületek, a kismedence és más összetett térbeli szerkezetű régiók vizsgálatakor. – Dies ist besonders bei der Untersuchung von Gehirn, Rückenmark, Gelenken, Becken und anderen räumlich komplexen Regionen vorteilhaft.
16. A csontvelő, az ízületi porc, a szalagok, az inak és az izmok közötti kontraszt rendszerint lényegesen jobb, mint hagyományos röntgenfelvételen. – Der Kontrast zwischen Knochenmark, Gelenkknorpel, Bändern, Sehnen und Muskeln ist gewöhnlich wesentlich besser als auf einer konventionellen Röntgenaufnahme.
17. A corticalis csont kevés mozgékony protont tartalmaz, ezért többnyire jelszegény, sötét szegélyként jelenik meg. – Die Kortikalis enthält nur wenige bewegliche Protonen und erscheint daher meist als signalarmer, dunkler Saum.
18. Hasonlóan alacsony jelű lehet a levegő, a gyorsan áramló vér és több tömött, rostos képlet is, bár ennek oka nem minden esetben azonos. – Ebenfalls signalarm können Luft, schnell fließendes Blut und verschiedene dichte Faserstrukturen erscheinen, obwohl die Ursache dafür nicht immer dieselbe ist.
19. Paramágneses gadolíniumtartalmú kontrasztanyag adásával bizonyos erek, gyulladásos területek és fokozottan vérellátott elváltozások kiemelhetők. – Durch Gabe eines gadoliniumhaltigen paramagnetischen Kontrastmittels lassen sich bestimmte Gefäße, entzündliche Bereiche und stärker durchblutete Veränderungen hervorheben.
20. Az MR kiváló lágyrész-kontrasztja mellett hátrányt jelenthet a hosszabb vizsgálati idő, a mozgási műtermékek érzékenysége és a zárt vizsgálótér. – Neben dem ausgezeichneten Weichteilkontrast können die längere Untersuchungszeit, die Empfindlichkeit gegenüber Bewegungsartefakten und der enge Untersuchungsraum Nachteile darstellen.
21. A mágneses tér miatt minden vizsgálat előtt tisztázni kell, hogy található-e a szervezetben olyan implantátum vagy idegentest, amely veszélyt jelenthet. – Wegen des Magnetfeldes muss vor jeder Untersuchung geklärt werden, ob sich im Körper Implantate oder Fremdkörper befinden, die eine Gefahr darstellen könnten.
22. Az ultrahangvizsgálat ezzel szemben nagy frekvenciájú mechanikai hullámokat használ, amelyeket a vizsgálófej piezoelektromos kristályai keltenek. – Die Ultraschalluntersuchung verwendet dagegen hochfrequente mechanische Wellen, die von piezoelektrischen Kristallen im Schallkopf erzeugt werden.
23. A testbe belépő hanghullámok a szövetekben terjednek, határfelületeiken részben visszaverődnek, részben pedig továbbhaladnak vagy elnyelődnek. – Die in den Körper eintretenden Schallwellen breiten sich in den Geweben aus und werden an deren Grenzflächen teilweise reflektiert, weitergeleitet oder absorbiert.
24. Minél nagyobb két szomszédos közeg akusztikus tulajdonságainak különbsége, annál erősebb visszhang keletkezik a közöttük lévő határon. – Je stärker sich die akustischen Eigenschaften zweier benachbarter Medien unterscheiden, desto kräftiger ist das an ihrer Grenze entstehende Echo.
25. A visszaérkező jelek erősségéből és futási idejéből a készülék valós időben kétdimenziós metszeti képet állít elő. – Aus Stärke und Laufzeit der zurückkehrenden Signale erzeugt das Gerät in Echtzeit ein zweidimensionales Schnittbild.
26. A folyadékkal telt üregek rendszerint visszhangmentesek, ezért feketének látszanak, míg a sok visszhangot adó képletek világosan jelennek meg. – Flüssigkeitsgefüllte Räume sind gewöhnlich echofrei und erscheinen daher schwarz, während stark reflektierende Strukturen hell dargestellt werden.
27. A homogén parenchymás szervek közepes echogenitású mintázatot mutatnak, amelyen belül az erek és kötőszövetes sövények további tájékozódási pontokat adnak. – Homogene parenchymatöse Organe zeigen ein mittelgradig echogenes Muster, in dem Gefäße und bindegewebige Septen zusätzliche Orientierungspunkte bilden.
28. Levegő és csont mögött a hang terjedése erősen korlátozott, ezért a mögöttes területek részben vagy teljesen takarásba kerülhetnek. – Hinter Luft und Knochen ist die Schallausbreitung stark eingeschränkt, sodass dahinterliegende Bereiche teilweise oder vollständig verdeckt werden können.
29. A vizsgálófej és a bőr közé helyezett gél kiszorítja a levegőt, és biztosítja a hanghullámok megfelelő bejutását a testbe. – Das zwischen Schallkopf und Haut aufgetragene Gel verdrängt die Luft und ermöglicht den geeigneten Eintritt der Schallwellen in den Körper.
30. Mivel a kép a vizsgálófej helyzetétől és dőlésszögétől függ, az ultrahang értelmezése folyamatos térbeli tájékozódást igényel. – Da das Bild von Position und Neigung des Schallkopfes abhängt, erfordert die Ultraschallinterpretation eine fortlaufende räumliche Orientierung.
31. A vizsgáló a fejet mozgatva egymást követő síkokban követheti az erek, inak, izmok vagy belső szervek lefutását. – Durch Bewegung des Schallkopfes kann der Untersucher den Verlauf von Gefäßen, Sehnen, Muskeln oder inneren Organen in aufeinanderfolgenden Ebenen verfolgen.
32. Doppler-eljárással a mozgó vérsejtekről visszaverődő hullámok frekvenciaváltozása mérhető, amiből az áramlás irányára és sebességére lehet következtetni. – Mit Dopplerverfahren wird die Frequenzverschiebung der an bewegten Blutzellen reflektierten Wellen gemessen, woraus sich Richtung und Geschwindigkeit des Blutflusses ableiten lassen.
33. Az ultrahang nagy előnye, hogy gyors, széles körben hozzáférhető, ismételhető, valamint mozgás közben is képes szerveket és ízületeket ábrázolni. – Ein wesentlicher Vorteil des Ultraschalls besteht darin, dass er schnell, breit verfügbar und wiederholbar ist und Organe sowie Gelenke auch während der Bewegung darstellen kann.
34. Képminőségét ugyanakkor befolyásolja a vizsgált régió mélysége, a testalkat, a közbeeső gáz, a választott frekvencia és a vizsgáló tapasztalata. – Seine Bildqualität wird jedoch von Untersuchungstiefe, Körperbau, dazwischenliegendem Gas, gewählter Frequenz und Erfahrung des Untersuchers beeinflusst.
35. Az MR- és ultrahangképek olvasásakor ezért először a vizsgálati módszert, a mérési síkot és a képalkotási beállítást kell azonosítani, csak ezután értelmezhetők az árnyalatok. – Beim Lesen von MRT- und Ultraschallbildern müssen daher zunächst Untersuchungsmethode, Schnittebene und Bildeinstellung erkannt werden, bevor die Grauwerte interpretiert werden.
(aufklappen)magyar
1. A mágneses rezonanciás képalkotás és az ultrahang nem ionizáló sugárzással dolgozik, ezért fizikailag alapvetően különbözik a röntgen- és CT-vizsgálatoktól.
2. Mindkét módszer különösen értékes a lágyrészek vizsgálatában, ám a kép keletkezésének elve, térbeli felbontása és alkalmazási területe eltérő.
3. A mágneses rezonanciás képalkotás, röviden MR vagy MRI, erős állandó mágneses térben vizsgálja a test hidrogénatommagjainak viselkedését.
4. Mivel a szervezet nagy mennyiségű vizet és zsírt tartalmaz, a hidrogénatommagok szinte valamennyi szövetben bőségesen rendelkezésre állnak.
5. A mágneses tér hatására a protonok rendezetlen irányultsága részben megszűnik, és kicsiny eredő mágnesezettség alakul ki.
6. Rádiófrekvenciás impulzus alkalmazásakor ez az egyensúlyi állapot átmenetileg megváltozik, miközben az atommagok energiát vesznek fel.
7. Az impulzus megszűnése után a protonok visszatérnek eredeti állapotukba, és a leadott elektromágneses jelet vevőtekercsek érzékelik.
8. A visszarendeződés sebessége szövetenként különbözik, ezért az egyes anatómiai struktúrák eltérő jelintenzitással jelennek meg.
9. A kép kontrasztját nem egyetlen állandó szövettulajdonság határozza meg, hanem több tényező és a választott mérési szekvencia együttesen alakítja.
10. T1-súlyozott felvételeken a zsír rendszerint magas jelintenzitású, míg a szabad folyadék többnyire sötétebben ábrázolódik.
11. T2-súlyozás esetén számos folyadéktartalmú képlet világossá válik, ami az ödéma, a gyulladás vagy egyes kóros folyadékgyülemek felismerését segítheti.
12. A képi világosságot ezért nem szabad egyszerűen sűrűségként értelmezni, ahogyan azt a CT esetében tesszük.
13. Ugyanaz a szövet különböző szekvenciákon eltérő árnyalatú lehet, mert a felvétel más-más molekuláris és időbeli tulajdonságot hangsúlyoz.
14. A mérési sík szabadon megválasztható, így axiális, sagittalis, coronalis vagy ferde metszetek közvetlenül, utólagos rekonstrukció nélkül is készíthetők.
15. Ez különösen előnyös az agy, a gerincvelő, az ízületek, a kismedence és más összetett térbeli szerkezetű régiók vizsgálatakor.
16. A csontvelő, az ízületi porc, a szalagok, az inak és az izmok közötti kontraszt rendszerint lényegesen jobb, mint hagyományos röntgenfelvételen.
17. A corticalis csont kevés mozgékony protont tartalmaz, ezért többnyire jelszegény, sötét szegélyként jelenik meg.
18. Hasonlóan alacsony jelű lehet a levegő, a gyorsan áramló vér és több tömött, rostos képlet is, bár ennek oka nem minden esetben azonos.
19. Paramágneses gadolíniumtartalmú kontrasztanyag adásával bizonyos erek, gyulladásos területek és fokozottan vérellátott elváltozások kiemelhetők.
20. Az MR kiváló lágyrész-kontrasztja mellett hátrányt jelenthet a hosszabb vizsgálati idő, a mozgási műtermékek érzékenysége és a zárt vizsgálótér.
21. A mágneses tér miatt minden vizsgálat előtt tisztázni kell, hogy található-e a szervezetben olyan implantátum vagy idegentest, amely veszélyt jelenthet.
22. Az ultrahangvizsgálat ezzel szemben nagy frekvenciájú mechanikai hullámokat használ, amelyeket a vizsgálófej piezoelektromos kristályai keltenek.
23. A testbe belépő hanghullámok a szövetekben terjednek, határfelületeiken részben visszaverődnek, részben pedig továbbhaladnak vagy elnyelődnek.
24. Minél nagyobb két szomszédos közeg akusztikus tulajdonságainak különbsége, annál erősebb visszhang keletkezik a közöttük lévő határon.
25. A visszaérkező jelek erősségéből és futási idejéből a készülék valós időben kétdimenziós metszeti képet állít elő.
26. A folyadékkal telt üregek rendszerint visszhangmentesek, ezért feketének látszanak, míg a sok visszhangot adó képletek világosan jelennek meg.
27. A homogén parenchymás szervek közepes echogenitású mintázatot mutatnak, amelyen belül az erek és kötőszövetes sövények további tájékozódási pontokat adnak.
28. Levegő és csont mögött a hang terjedése erősen korlátozott, ezért a mögöttes területek részben vagy teljesen takarásba kerülhetnek.
29. A vizsgálófej és a bőr közé helyezett gél kiszorítja a levegőt, és biztosítja a hanghullámok megfelelő bejutását a testbe.
30. Mivel a kép a vizsgálófej helyzetétől és dőlésszögétől függ, az ultrahang értelmezése folyamatos térbeli tájékozódást igényel.
31. A vizsgáló a fejet mozgatva egymást követő síkokban követheti az erek, inak, izmok vagy belső szervek lefutását.
32. Doppler-eljárással a mozgó vérsejtekről visszaverődő hullámok frekvenciaváltozása mérhető, amiből az áramlás irányára és sebességére lehet következtetni.
33. Az ultrahang nagy előnye, hogy gyors, széles körben hozzáférhető, ismételhető, valamint mozgás közben is képes szerveket és ízületeket ábrázolni.
34. Képminőségét ugyanakkor befolyásolja a vizsgált régió mélysége, a testalkat, a közbeeső gáz, a választott frekvencia és a vizsgáló tapasztalata.
35. Az MR- és ultrahangképek olvasásakor ezért először a vizsgálati módszert, a mérési síkot és a képalkotási beállítást kell azonosítani, csak ezután értelmezhetők az árnyalatok.
(aufklappen)német
1. Magnetresonanztomographie und Ultraschall arbeiten ohne ionisierende Strahlung und unterscheiden sich daher physikalisch grundlegend von Röntgen- und CT-Untersuchungen.
2. Beide Verfahren sind besonders wertvoll für die Untersuchung von Weichteilen, unterscheiden sich jedoch hinsichtlich Bildentstehung, räumlicher Auflösung und Anwendungsgebiet.
3. Die Magnetresonanztomographie, kurz MRT oder MRI, untersucht das Verhalten der Wasserstoffkerne des Körpers in einem starken statischen Magnetfeld.
4. Da der Organismus große Mengen Wasser und Fett enthält, stehen Wasserstoffkerne in nahezu allen Geweben reichlich zur Verfügung.
5. Unter dem Einfluss des Magnetfeldes wird die ungeordnete Ausrichtung der Protonen teilweise aufgehoben, sodass eine geringe resultierende Magnetisierung entsteht.
6. Durch einen Hochfrequenzimpuls wird dieser Gleichgewichtszustand vorübergehend verändert, wobei die Atomkerne Energie aufnehmen.
7. Nach Ende des Impulses kehren die Protonen in ihren Ausgangszustand zurück, und das abgegebene elektromagnetische Signal wird von Empfangsspulen registriert.
8. Die Geschwindigkeit dieser Rückkehr unterscheidet sich zwischen den Geweben, weshalb anatomische Strukturen mit unterschiedlicher Signalintensität erscheinen.
9. Der Bildkontrast wird nicht durch eine einzige konstante Gewebeeigenschaft bestimmt, sondern durch mehrere Faktoren und die gewählte Messsequenz gemeinsam geprägt.
10. Auf T1-gewichteten Aufnahmen zeigt Fett gewöhnlich eine hohe Signalintensität, während freie Flüssigkeit meist dunkler erscheint.
11. Bei T2-Gewichtung werden viele flüssigkeitsreiche Strukturen hell, was die Erkennung von Ödemen, Entzündungen oder bestimmten pathologischen Flüssigkeitsansammlungen erleichtern kann.
12. Die Bildhelligkeit darf daher nicht einfach als Dichte interpretiert werden, wie dies bei der CT geschieht.
13. Dasselbe Gewebe kann in unterschiedlichen Sequenzen verschieden erscheinen, weil jeweils andere molekulare und zeitliche Eigenschaften hervorgehoben werden.
14. Die Messebene kann frei gewählt werden, sodass axiale, sagittale, koronare oder schräge Schnitte unmittelbar und ohne nachträgliche Rekonstruktion erzeugt werden können.
15. Dies ist besonders bei der Untersuchung von Gehirn, Rückenmark, Gelenken, Becken und anderen räumlich komplexen Regionen vorteilhaft.
16. Der Kontrast zwischen Knochenmark, Gelenkknorpel, Bändern, Sehnen und Muskeln ist gewöhnlich wesentlich besser als auf einer konventionellen Röntgenaufnahme.
17. Die Kortikalis enthält nur wenige bewegliche Protonen und erscheint daher meist als signalarmer, dunkler Saum.
18. Ebenfalls signalarm können Luft, schnell fließendes Blut und verschiedene dichte Faserstrukturen erscheinen, obwohl die Ursache dafür nicht immer dieselbe ist.
19. Durch Gabe eines gadoliniumhaltigen paramagnetischen Kontrastmittels lassen sich bestimmte Gefäße, entzündliche Bereiche und stärker durchblutete Veränderungen hervorheben.
20. Neben dem ausgezeichneten Weichteilkontrast können die längere Untersuchungszeit, die Empfindlichkeit gegenüber Bewegungsartefakten und der enge Untersuchungsraum Nachteile darstellen.
21. Wegen des Magnetfeldes muss vor jeder Untersuchung geklärt werden, ob sich im Körper Implantate oder Fremdkörper befinden, die eine Gefahr darstellen könnten.
22. Die Ultraschalluntersuchung verwendet dagegen hochfrequente mechanische Wellen, die von piezoelektrischen Kristallen im Schallkopf erzeugt werden.
23. Die in den Körper eintretenden Schallwellen breiten sich in den Geweben aus und werden an deren Grenzflächen teilweise reflektiert, weitergeleitet oder absorbiert.
24. Je stärker sich die akustischen Eigenschaften zweier benachbarter Medien unterscheiden, desto kräftiger ist das an ihrer Grenze entstehende Echo.
25. Aus Stärke und Laufzeit der zurückkehrenden Signale erzeugt das Gerät in Echtzeit ein zweidimensionales Schnittbild.
26. Flüssigkeitsgefüllte Räume sind gewöhnlich echofrei und erscheinen daher schwarz, während stark reflektierende Strukturen hell dargestellt werden.
27. Homogene parenchymatöse Organe zeigen ein mittelgradig echogenes Muster, in dem Gefäße und bindegewebige Septen zusätzliche Orientierungspunkte bilden.
28. Hinter Luft und Knochen ist die Schallausbreitung stark eingeschränkt, sodass dahinterliegende Bereiche teilweise oder vollständig verdeckt werden können.
29. Das zwischen Schallkopf und Haut aufgetragene Gel verdrängt die Luft und ermöglicht den geeigneten Eintritt der Schallwellen in den Körper.
30. Da das Bild von Position und Neigung des Schallkopfes abhängt, erfordert die Ultraschallinterpretation eine fortlaufende räumliche Orientierung.
31. Durch Bewegung des Schallkopfes kann der Untersucher den Verlauf von Gefäßen, Sehnen, Muskeln oder inneren Organen in aufeinanderfolgenden Ebenen verfolgen.
32. Mit Dopplerverfahren wird die Frequenzverschiebung der an bewegten Blutzellen reflektierten Wellen gemessen, woraus sich Richtung und Geschwindigkeit des Blutflusses ableiten lassen.
33. Ein wesentlicher Vorteil des Ultraschalls besteht darin, dass er schnell, breit verfügbar und wiederholbar ist und Organe sowie Gelenke auch während der Bewegung darstellen kann.
34. Seine Bildqualität wird jedoch von Untersuchungstiefe, Körperbau, dazwischenliegendem Gas, gewählter Frequenz und Erfahrung des Untersuchers beeinflusst.
35. Beim Lesen von MRT- und Ultraschallbildern müssen daher zunächst Untersuchungsmethode, Schnittebene und Bildeinstellung erkannt werden, bevor die Grauwerte interpretiert werden.