4.15.1 – A medencecsont három része – Die drei Teile des Hüftbeins
1. A páros medencecsont (os coxae) a medenceöv csontos alapját alkotja, és a törzs terhelését a csípőízületen keresztül továbbítja az alsó végtagra. – Das paarige Hüftbein (Os coxae) bildet die knöcherne Grundlage des Beckengürtels und überträgt die Rumpflast über das Hüftgelenk auf die untere Extremität.
2. Fejlődése során három önálló csont, a csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont egyesül egymással a csípőízületi árok területén. – Während seiner Entwicklung vereinigen sich drei selbstständige Knochen, Darmbein, Sitzbein und Schambein, im Bereich der Hüftgelenkpfanne miteinander.
3. Gyermekkorban e három részt Y alakú porclemez választja el, amely a növekedés befejeződésével fokozatosan elcsontosodik. – Im Kindesalter werden diese drei Teile durch eine Y-förmige Knorpelfuge getrennt, die mit Abschluss des Wachstums allmählich verknöchert.
4. A felnőtt csonton a határok többnyire már nem ismerhetők fel, funkcionális és topográfiai szempontból azonban továbbra is elkülönítjük a három alkotórészt. – Am erwachsenen Knochen sind die Grenzen meist nicht mehr erkennbar, funktionell und topographisch werden die drei Bestandteile jedoch weiterhin unterschieden.
5. Felső, legnagyobb részét a lapátszerű csípőcsont (os ilium) képezi, amely a medence oldalsó falának jelentős részét adja. – Den oberen und größten Abschnitt bildet das schaufelförmige Darmbein (Os ilium), das einen wesentlichen Teil der seitlichen Beckenwand ausmacht.
6. Alsó részében hátul az ülőcsont (os ischii), elöl pedig a szeméremcsont (os pubis) helyezkedik el, amelyek együtt határolják az elfedett nyílást. – Im unteren Abschnitt liegt hinten das Sitzbein (Os ischii) und vorn das Schambein (Os pubis), die gemeinsam das Hüftloch begrenzen.
7. A három csont találkozási helyén kialakuló csípőízületi árok (acetabulum) mély, oldalra tekintő ízületi vápa a combcsont feje számára. – Die am Zusammentreffen der drei Knochen entstehende Hüftgelenkpfanne (Acetabulum) ist eine tiefe, nach lateral gerichtete Gelenkpfanne für den Femurkopf.
8. Félhold alakú ízületi felszínét, a facies lunatát porc borítja, míg központi bemélyedése, a fossa acetabuli nem vesz részt közvetlenül az ízületképzésben. – Ihre halbmondförmige Gelenkfläche, die Facies lunata, ist mit Knorpel bedeckt, während die zentrale Vertiefung, die Fossa acetabuli, nicht unmittelbar an der Gelenkbildung beteiligt ist.
9. Lefelé a vápa pereme az incisura acetabuliban megszakad, amelyet élőben a csípőízületi árok harántszalagja hidal át. – Nach kaudal ist der Pfannenrand durch die Incisura acetabuli unterbrochen, die am Lebenden vom Ligamentum transversum acetabuli überbrückt wird.
10. A csípőcsont teste (corpus ossis ilii) az acetabulum felső részéhez járul hozzá, fölötte pedig szélesen szétterül a csípőlapát. – Der Körper des Darmbeins (Corpus ossis ilii) beteiligt sich am oberen Abschnitt des Acetabulums, während sich darüber die Darmbeinschaufel breit entfaltet.
11. Belső felszínének sekély bemélyedése a csípőárok (fossa iliaca), amelyet a musculus iliacus tölt ki. – Die flache Vertiefung seiner Innenfläche ist die Darmbeingrube (Fossa iliaca), die vom Musculus iliacus ausgefüllt wird.
12. A fossa iliacát alul a linea arcuata határolja, amely a medence bemenetét jelölő linea terminalis egyik fontos szakasza. – Die Fossa iliaca wird unten von der Linea arcuata begrenzt, die einen wichtigen Abschnitt der den Beckeneingang markierenden Linea terminalis bildet.
13. A csípőlapát hátsó-belső felszínén található fül alakú ízületi felszín (facies auricularis) a keresztcsont azonos nevű felszínéhez kapcsolódik. – Auf der hinteren Innenfläche der Darmbeinschaufel liegt die ohrförmige Gelenkfläche (Facies auricularis), die mit der gleichnamigen Fläche des Kreuzbeins verbunden ist.
14. Mögötte durva csontterület, a tuberositas iliaca emelkedik ki, amelyen a keresztcsont-csípőcsonti ízület erős szalagjai tapadnak. – Hinter ihr erhebt sich eine raue Knochenfläche, die Tuberositas iliaca, an der kräftige Bänder des Iliosakralgelenks ansetzen.
15. Külső felszínén három farizomvonal, a lineae gluteae posterior, anterior et inferior tagolja a farizmok eredési területeit. – Auf der Außenfläche gliedern drei Gesäßlinien, die Lineae gluteae posterior, anterior et inferior, die Ursprungsfelder der Gesäßmuskeln.
16. Felső szélét a jól tapintható csípőtaraj (crista iliaca) alkotja, amely elöl és hátul egyaránt tövisekben végződik. – Den oberen Rand bildet der gut tastbare Darmbeinkamm (Crista iliaca), der sowohl vorn als auch hinten in Knochenvorsprüngen endet.
17. Elöl az elülső felső és alsó csípőtövis, hátul pedig a hátulsó felső és alsó csípőtövis szolgál fontos tájékozódási és tapadási pontként. – Vorn dienen der vordere obere und untere Darmbeinstachel, hinten der hintere obere und untere Darmbeinstachel als wichtige Orientierungs- und Ansatzpunkte.
18. A hátulsó alsó csípőtövis alatt kezdődő nagy ülőbevágás (incisura ischiadica major) az ülőcsont felé folytatódik. – Unterhalb des hinteren unteren Darmbeinstachels beginnt die große Sitzbeinkerbe (Incisura ischiadica major), die sich zum Sitzbein hin fortsetzt.
19. Az ülőcsont teste (corpus ossis ischii) az acetabulum hátulsó-alsó részét alkotja, ága pedig előrefelé haladva a szeméremcsont alsó ágával egyesül. – Der Körper des Sitzbeins (Corpus ossis ischii) bildet den hinteren unteren Abschnitt des Acetabulums, sein Ast vereinigt sich nach vorn mit dem unteren Schambeinast.
20. Hátsó szélén az ülőtövis (spina ischiadica) választja el egymástól a nagy és a kis ülőbevágást. – An seinem hinteren Rand trennt der Sitzbeinstachel (Spina ischiadica) die große von der kleinen Sitzbeinkerbe.
21. A tövis fontos szalagtapadási hely, ugyanakkor a medenceüregben végzett vizsgálatok során jól meghatározható tájékozódási pont. – Der Stachel ist ein wichtiger Bandansatz und zugleich ein gut bestimmbarer Orientierungspunkt bei Untersuchungen im Beckenraum.
22. Lejjebb helyezkedik el a vaskos ülőgumó (tuber ischiadicum), amely üléskor a testtömeg jelentős részét viseli. – Weiter kaudal liegt der kräftige Sitzbeinhöcker (Tuber ischiadicum), der beim Sitzen einen erheblichen Teil des Körpergewichts trägt.
23. Érdes felszíne számos izom, köztük a comb hátulsó izomcsoportjának eredésére, valamint a keresztcsont-ülőgumói szalag tapadására szolgál. – Seine raue Oberfläche dient zahlreichen Muskeln, darunter der hinteren Oberschenkelmuskulatur, als Ursprung sowie dem Ligamentum sacrotuberale als Ansatz.
24. Elöl a szeméremcsont teste (corpus ossis pubis) vesz részt az acetabulum kialakításában, amelyből felső és alsó ág indul. – Vorn beteiligt sich der Körper des Schambeins (Corpus ossis pubis) an der Bildung des Acetabulums, von dem ein oberer und ein unterer Ast ausgehen.
25. A felső szeméremcsonti ágon futó szeméremfésű (pecten ossis pubis) a linea terminalis elülső szakaszát képezi. – Der auf dem oberen Schambeinast verlaufende Schambeinkamm (Pecten ossis pubis) bildet den vorderen Abschnitt der Linea terminalis.
26. A felső ág és a csípőcsont határán emelkedő eminentia iliopubica a két csont fejlődési találkozási helyét jelzi. – Die an der Grenze zwischen oberem Schambeinast und Darmbein gelegene Eminentia iliopubica kennzeichnet die entwicklungsbedingte Begegnungsstelle beider Knochen.
27. Medialisan a facies symphysialis kapcsolódik az ellenoldali szeméremcsont megfelelő felszínéhez, létrehozva a szeméremcsonti összeköttetést. – Medial verbindet sich die Facies symphysialis mit der entsprechenden Fläche des gegenüberliegenden Schambeins und bildet die Schambeinfuge.
28. A felső és alsó szeméremcsonti ág, valamint az ülőcsont ága elölről és alulról határolja a nagy elfedett nyílást (foramen obturatum). – Der obere und untere Schambeinast sowie der Sitzbeinast begrenzen von vorn und unten das große Hüftloch (Foramen obturatum).
29. Ezt a nyílást csaknem teljesen bezárja a membrana obturatoria, amelynek felső szélén a canalis obturatorius marad szabadon az erek és az ideg számára. – Diese Öffnung wird nahezu vollständig von der Membrana obturatoria verschlossen; an ihrem oberen Rand bleibt der Canalis obturatorius für Gefäße und Nerv frei.
30. A három csont egységes felépítése egyszerre teszi lehetővé a testsúly továbbítását, a medenceüreg védelmét és a csípőízület stabil kialakítását. – Der einheitliche Bau der drei Knochen ermöglicht zugleich die Übertragung des Körpergewichts, den Schutz des Beckenraums und die stabile Ausbildung des Hüftgelenks.
(aufklappen)magyar
1. A páros medencecsont (os coxae) a medenceöv csontos alapját alkotja, és a törzs terhelését a csípőízületen keresztül továbbítja az alsó végtagra.
2. Fejlődése során három önálló csont, a csípőcsont, az ülőcsont és a szeméremcsont egyesül egymással a csípőízületi árok területén.
3. Gyermekkorban e három részt Y alakú porclemez választja el, amely a növekedés befejeződésével fokozatosan elcsontosodik.
4. A felnőtt csonton a határok többnyire már nem ismerhetők fel, funkcionális és topográfiai szempontból azonban továbbra is elkülönítjük a három alkotórészt.
5. Felső, legnagyobb részét a lapátszerű csípőcsont (os ilium) képezi, amely a medence oldalsó falának jelentős részét adja.
6. Alsó részében hátul az ülőcsont (os ischii), elöl pedig a szeméremcsont (os pubis) helyezkedik el, amelyek együtt határolják az elfedett nyílást.
7. A három csont találkozási helyén kialakuló csípőízületi árok (acetabulum) mély, oldalra tekintő ízületi vápa a combcsont feje számára.
8. Félhold alakú ízületi felszínét, a facies lunatát porc borítja, míg központi bemélyedése, a fossa acetabuli nem vesz részt közvetlenül az ízületképzésben.
9. Lefelé a vápa pereme az incisura acetabuliban megszakad, amelyet élőben a csípőízületi árok harántszalagja hidal át.
10. A csípőcsont teste (corpus ossis ilii) az acetabulum felső részéhez járul hozzá, fölötte pedig szélesen szétterül a csípőlapát.
11. Belső felszínének sekély bemélyedése a csípőárok (fossa iliaca), amelyet a musculus iliacus tölt ki.
12. A fossa iliacát alul a linea arcuata határolja, amely a medence bemenetét jelölő linea terminalis egyik fontos szakasza.
13. A csípőlapát hátsó-belső felszínén található fül alakú ízületi felszín (facies auricularis) a keresztcsont azonos nevű felszínéhez kapcsolódik.
14. Mögötte durva csontterület, a tuberositas iliaca emelkedik ki, amelyen a keresztcsont-csípőcsonti ízület erős szalagjai tapadnak.
15. Külső felszínén három farizomvonal, a lineae gluteae posterior, anterior et inferior tagolja a farizmok eredési területeit.
16. Felső szélét a jól tapintható csípőtaraj (crista iliaca) alkotja, amely elöl és hátul egyaránt tövisekben végződik.
17. Elöl az elülső felső és alsó csípőtövis, hátul pedig a hátulsó felső és alsó csípőtövis szolgál fontos tájékozódási és tapadási pontként.
18. A hátulsó alsó csípőtövis alatt kezdődő nagy ülőbevágás (incisura ischiadica major) az ülőcsont felé folytatódik.
19. Az ülőcsont teste (corpus ossis ischii) az acetabulum hátulsó-alsó részét alkotja, ága pedig előrefelé haladva a szeméremcsont alsó ágával egyesül.
20. Hátsó szélén az ülőtövis (spina ischiadica) választja el egymástól a nagy és a kis ülőbevágást.
21. A tövis fontos szalagtapadási hely, ugyanakkor a medenceüregben végzett vizsgálatok során jól meghatározható tájékozódási pont.
22. Lejjebb helyezkedik el a vaskos ülőgumó (tuber ischiadicum), amely üléskor a testtömeg jelentős részét viseli.
23. Érdes felszíne számos izom, köztük a comb hátulsó izomcsoportjának eredésére, valamint a keresztcsont-ülőgumói szalag tapadására szolgál.
24. Elöl a szeméremcsont teste (corpus ossis pubis) vesz részt az acetabulum kialakításában, amelyből felső és alsó ág indul.
25. A felső szeméremcsonti ágon futó szeméremfésű (pecten ossis pubis) a linea terminalis elülső szakaszát képezi.
26. A felső ág és a csípőcsont határán emelkedő eminentia iliopubica a két csont fejlődési találkozási helyét jelzi.
27. Medialisan a facies symphysialis kapcsolódik az ellenoldali szeméremcsont megfelelő felszínéhez, létrehozva a szeméremcsonti összeköttetést.
28. A felső és alsó szeméremcsonti ág, valamint az ülőcsont ága elölről és alulról határolja a nagy elfedett nyílást (foramen obturatum).
29. Ezt a nyílást csaknem teljesen bezárja a membrana obturatoria, amelynek felső szélén a canalis obturatorius marad szabadon az erek és az ideg számára.
30. A három csont egységes felépítése egyszerre teszi lehetővé a testsúly továbbítását, a medenceüreg védelmét és a csípőízület stabil kialakítását.
(aufklappen)német
1. Das paarige Hüftbein (Os coxae) bildet die knöcherne Grundlage des Beckengürtels und überträgt die Rumpflast über das Hüftgelenk auf die untere Extremität.
2. Während seiner Entwicklung vereinigen sich drei selbstständige Knochen, Darmbein, Sitzbein und Schambein, im Bereich der Hüftgelenkpfanne miteinander.
3. Im Kindesalter werden diese drei Teile durch eine Y-förmige Knorpelfuge getrennt, die mit Abschluss des Wachstums allmählich verknöchert.
4. Am erwachsenen Knochen sind die Grenzen meist nicht mehr erkennbar, funktionell und topographisch werden die drei Bestandteile jedoch weiterhin unterschieden.
5. Den oberen und größten Abschnitt bildet das schaufelförmige Darmbein (Os ilium), das einen wesentlichen Teil der seitlichen Beckenwand ausmacht.
6. Im unteren Abschnitt liegt hinten das Sitzbein (Os ischii) und vorn das Schambein (Os pubis), die gemeinsam das Hüftloch begrenzen.
7. Die am Zusammentreffen der drei Knochen entstehende Hüftgelenkpfanne (Acetabulum) ist eine tiefe, nach lateral gerichtete Gelenkpfanne für den Femurkopf.
8. Ihre halbmondförmige Gelenkfläche, die Facies lunata, ist mit Knorpel bedeckt, während die zentrale Vertiefung, die Fossa acetabuli, nicht unmittelbar an der Gelenkbildung beteiligt ist.
9. Nach kaudal ist der Pfannenrand durch die Incisura acetabuli unterbrochen, die am Lebenden vom Ligamentum transversum acetabuli überbrückt wird.
10. Der Körper des Darmbeins (Corpus ossis ilii) beteiligt sich am oberen Abschnitt des Acetabulums, während sich darüber die Darmbeinschaufel breit entfaltet.
11. Die flache Vertiefung seiner Innenfläche ist die Darmbeingrube (Fossa iliaca), die vom Musculus iliacus ausgefüllt wird.
12. Die Fossa iliaca wird unten von der Linea arcuata begrenzt, die einen wichtigen Abschnitt der den Beckeneingang markierenden Linea terminalis bildet.
13. Auf der hinteren Innenfläche der Darmbeinschaufel liegt die ohrförmige Gelenkfläche (Facies auricularis), die mit der gleichnamigen Fläche des Kreuzbeins verbunden ist.
14. Hinter ihr erhebt sich eine raue Knochenfläche, die Tuberositas iliaca, an der kräftige Bänder des Iliosakralgelenks ansetzen.
15. Auf der Außenfläche gliedern drei Gesäßlinien, die Lineae gluteae posterior, anterior et inferior, die Ursprungsfelder der Gesäßmuskeln.
16. Den oberen Rand bildet der gut tastbare Darmbeinkamm (Crista iliaca), der sowohl vorn als auch hinten in Knochenvorsprüngen endet.
17. Vorn dienen der vordere obere und untere Darmbeinstachel, hinten der hintere obere und untere Darmbeinstachel als wichtige Orientierungs- und Ansatzpunkte.
18. Unterhalb des hinteren unteren Darmbeinstachels beginnt die große Sitzbeinkerbe (Incisura ischiadica major), die sich zum Sitzbein hin fortsetzt.
19. Der Körper des Sitzbeins (Corpus ossis ischii) bildet den hinteren unteren Abschnitt des Acetabulums, sein Ast vereinigt sich nach vorn mit dem unteren Schambeinast.
20. An seinem hinteren Rand trennt der Sitzbeinstachel (Spina ischiadica) die große von der kleinen Sitzbeinkerbe.
21. Der Stachel ist ein wichtiger Bandansatz und zugleich ein gut bestimmbarer Orientierungspunkt bei Untersuchungen im Beckenraum.
22. Weiter kaudal liegt der kräftige Sitzbeinhöcker (Tuber ischiadicum), der beim Sitzen einen erheblichen Teil des Körpergewichts trägt.
23. Seine raue Oberfläche dient zahlreichen Muskeln, darunter der hinteren Oberschenkelmuskulatur, als Ursprung sowie dem Ligamentum sacrotuberale als Ansatz.
24. Vorn beteiligt sich der Körper des Schambeins (Corpus ossis pubis) an der Bildung des Acetabulums, von dem ein oberer und ein unterer Ast ausgehen.
25. Der auf dem oberen Schambeinast verlaufende Schambeinkamm (Pecten ossis pubis) bildet den vorderen Abschnitt der Linea terminalis.
26. Die an der Grenze zwischen oberem Schambeinast und Darmbein gelegene Eminentia iliopubica kennzeichnet die entwicklungsbedingte Begegnungsstelle beider Knochen.
27. Medial verbindet sich die Facies symphysialis mit der entsprechenden Fläche des gegenüberliegenden Schambeins und bildet die Schambeinfuge.
28. Der obere und untere Schambeinast sowie der Sitzbeinast begrenzen von vorn und unten das große Hüftloch (Foramen obturatum).
29. Diese Öffnung wird nahezu vollständig von der Membrana obturatoria verschlossen; an ihrem oberen Rand bleibt der Canalis obturatorius für Gefäße und Nerv frei.
30. Der einheitliche Bau der drei Knochen ermöglicht zugleich die Übertragung des Körpergewichts, den Schutz des Beckenraums und die stabile Ausbildung des Hüftgelenks.