17.5.3 – Anatomie lang

17.5.3 – A nyaki barázdák sorsa és a nyaki sipolyok – Das Schicksal der Schlundfurchen und die Halsfisteln

1. A garatívek külső felszínén a negyedik–ötödik embrionális héten ektodermával bélelt barázdák jelennek meg, amelyek a fejlődő fej és nyak átmeneti szelvényezettségét teszik láthatóvá. – An der Außenfläche der Schlundbögen erscheinen in der vierten bis fünften Embryonalwoche ektodermal ausgekleidete Furchen, welche die vorübergehende Gliederung der sich entwickelnden Kopf-Hals-Region sichtbar machen.

2. A négy garatbarázda kívülről választja el egymástól a szomszédos garatíveket, míg belül ugyanezek között az entodermális eredetű garattasakok helyezkednek el. – Die vier Schlundfurchen trennen die benachbarten Schlundbögen von außen, während sich zwischen ihnen auf der Innenseite die entodermal entstandenen Schlundtaschen befinden.

3. Bár a barázdák és a tasakok térben egymással szemben fekszenek, fejlődéstani eredetük különböző, ezért sorsukat is egymástól elkülönítve kell követni. – Obwohl Furchen und Taschen räumlich einander gegenüberliegen, besitzen sie einen unterschiedlichen embryologischen Ursprung, weshalb auch ihr weiteres Schicksal getrennt verfolgt werden muss.

4. A garatbarázdák közül egyedül az első hoz létre maradandó anatómiai képleteket, míg a második, harmadik és negyedik barázda normális körülmények között eltűnik. – Von den Schlundfurchen bildet nur die erste bleibende anatomische Strukturen, während die zweite, dritte und vierte Furche unter normalen Bedingungen verschwinden.

5. Az első garatbarázda külső része fokozatosan elmélyül, és belőle fejlődik ki a külső hallójárat (meatus acusticus externus). – Der äußere Abschnitt der ersten Schlundfurche vertieft sich allmählich und entwickelt sich zum äußeren Gehörgang (Meatus acusticus externus).

6. Mélyebb területén az első garatbarázda az első garattasakból származó képletekkel kerül szoros kapcsolatba, ami a közép- és külső fül fejlődésének összehangolását biztosítja. – In ihrem tieferen Bereich tritt die erste Schlundfurche in enge Beziehung zu den aus der ersten Schlundtasche hervorgehenden Strukturen, wodurch die Entwicklung von Mittel- und Außenohr miteinander abgestimmt wird.

7. Az első garatbarázda ektodermája a dobhártya (membrana tympanica) külső felszínének kialakításában is részt vesz, ezért ennek fejlődése több embrionális komponens találkozásához kötődik. – Das Ektoderm der ersten Schlundfurche beteiligt sich außerdem an der Bildung der Außenfläche des Trommelfells (Membrana tympanica), dessen Entwicklung somit mit dem Zusammentreffen mehrerer embryonaler Komponenten verbunden ist.

8. A többi barázda sorsát alapvetően a második garatív gyors növekedése határozza meg, amely a fejlődés során nemcsak előre, hanem kifejezetten caudalis irányba is terjeszkedik. – Das Schicksal der übrigen Furchen wird wesentlich durch das schnelle Wachstum des zweiten Schlundbogens bestimmt, der sich während der Entwicklung nicht nur nach vorne, sondern besonders weit nach kaudal ausdehnt.

9. Caudalis növekedése közben a második garatív fokozatosan ráborul az alatta elhelyezkedő harmadik és negyedik ívre, és velük együtt elfedi a közöttük húzódó barázdákat. – Während seines kaudalen Wachstums überlagert der zweite Schlundbogen zunehmend den darunterliegenden dritten und vierten Bogen und bedeckt zugleich die zwischen ihnen verlaufenden Furchen.

10. Az egymásra növő felszínek között eközben átmeneti, ektodermával bélelt üreg marad vissza, amelyet nyaki öbölnek (sinus cervicalis) nevezünk. – Zwischen den einander überwachsenden Oberflächen bleibt dabei vorübergehend ein ektodermal ausgekleideter Hohlraum zurück, der als Halssinus (Sinus cervicalis) bezeichnet wird.

11. A nyaki öböl tehát nem végleges anatómiai tér, hanem a második garatív túlnövekedése következtében létrejövő, rövid ideig fennálló embrionális képződmény. – Der Halssinus ist somit kein endgültiger anatomischer Raum, sondern eine nur kurze Zeit bestehende embryonale Bildung, die infolge des Überwachsens durch den zweiten Schlundbogen entsteht.

12. A fejlődés további szakaszában az öböl falai közelednek egymáshoz, majd összenőnek, így az üreg és a benne lévő ektodermális hám rendszerint teljesen eltűnik. – Im weiteren Entwicklungsverlauf nähern sich die Wände des Sinus einander an und verschmelzen, sodass der Hohlraum und sein ektodermales Epithel normalerweise vollständig verschwinden.

13. Ezzel egyidejűleg a második, harmadik és negyedik garatbarázda elveszíti felszíni kapcsolatát, és a nyak oldalsó körvonala fokozatosan egységessé válik. – Gleichzeitig verlieren die zweite, dritte und vierte Schlundfurche ihre Verbindung zur Oberfläche, und die seitliche Kontur des Halses wird allmählich einheitlich.

14. A normális fejlődés eredménye ezért az, hogy a későbbi nyakon már nem ismerhetők fel azok a külső barázdák, amelyek az embrióban rövid ideig elkülönítették a garatíveket. – Das Ergebnis der normalen Entwicklung besteht daher darin, dass am späteren Hals jene äußeren Furchen nicht mehr erkennbar sind, welche die Schlundbögen beim Embryo kurzzeitig voneinander getrennt hatten.

15. Ha azonban a második garatív caudalis túlnövekedése vagy a nyaki öböl későbbi záródása nem teljes, a normálisan eltűnő embrionális hám egy része fennmaradhat. – Bleiben jedoch das kaudale Überwachsen durch den zweiten Schlundbogen oder der spätere Verschluss des Halssinus unvollständig, können Anteile des normalerweise verschwindenden embryonalen Epithels erhalten bleiben.

16. Az ilyen maradványok fejlődési rendellenességek alapját képezik, amelyek üreges képletként, vakon végződő járatként vagy tartós sipolyjáratként jelenhetnek meg a nyak oldalsó területén. – Solche Reste bilden die Grundlage von Entwicklungsstörungen, die sich als Hohlraum, blind endender Gang oder persistierender Fistelgang im seitlichen Halsbereich zeigen können.

17. Amennyiben az ektodermával bélelt üreg elveszíti kapcsolatát a felszínnel, de nem szívódik fel, branchiogén nyaki ciszta alakulhat ki. – Verliert ein ektodermal ausgekleideter Hohlraum seine Verbindung zur Oberfläche, ohne sich zurückzubilden, kann daraus eine branchiogene Halszyste entstehen.

18. A nyaki ciszta tehát fejlődéstani szempontból nem újonnan létrejövő üreg, hanem egy olyan embrionális maradvány, amelynek eltűnése a normális fejlődés során elmaradt. – Eine Halszyste stellt embryologisch somit keinen neu entstandenen Hohlraum dar, sondern einen embryonalen Rest, dessen Rückbildung während der normalen Entwicklung ausgeblieben ist.

19. Ha ezzel szemben a záródás során egy keskeny hámcső marad fenn, nyaki sipolyjárat keletkezhet, amely a magzati felszíni viszonyok egy részét tartósan megőrzi. – Bleibt dagegen während des Verschlusses ein schmaler epithelialer Gang bestehen, kann eine Halsfistel entstehen, die einen Teil der embryonalen Oberflächenverhältnisse dauerhaft bewahrt.

20. A klasszikus branchiogén sipolyok kialakulása elsősorban a második garatív által lefedett második, harmadik és negyedik barázda hiányos eltűnésével hozható összefüggésbe. – Die Entstehung klassischer branchiogener Fisteln lässt sich vor allem mit der unvollständigen Rückbildung der vom zweiten Schlundbogen bedeckten zweiten, dritten und vierten Furche in Verbindung bringen.

21. Mivel ezek a barázdák eredetileg a fejlődő nyak külső oldalán helyezkednek el, maradványaik és a belőlük kialakuló rendellenességek is jellemzően lateralisan jelennek meg. – Da diese Furchen ursprünglich an der Außenseite des sich entwickelnden Halses liegen, treten auch ihre Reste und die daraus entstehenden Fehlbildungen typischerweise lateral auf.

22. Egy fennmaradó járat felszíni része kapcsolatban maradhat a bőrrel, míg mélyebb vége zárt maradványban vagy lateralis nyaki cisztában végződhet. – Der oberflächliche Abschnitt eines persistierenden Ganges kann mit der Haut verbunden bleiben, während sein tieferes Ende in einem geschlossenen Rest oder einer lateralen Halszyste enden kann.

23. Így ugyanazon fejlődési zavar különböző anatómiai megjelenési formákat eredményezhet attól függően, hogy a nyaki öböl mely szakasza záródott megfelelően és mely része maradt fenn. – Dieselbe Entwicklungsstörung kann daher unterschiedliche anatomische Erscheinungsformen hervorbringen, je nachdem, welche Abschnitte des Halssinus regelrecht verschlossen wurden und welche erhalten blieben.

24. A ciszta és a sipoly közötti különbség ennek megfelelően elsősorban a megmaradt embrionális járat felszíni kapcsolataiban rejlik, nem pedig eltérő fejlődéstani kiindulásukban. – Der Unterschied zwischen Zyste und Fistel liegt dementsprechend vor allem in den Oberflächenverbindungen des verbliebenen embryonalen Ganges und nicht in grundsätzlich verschiedenen Entwicklungsursprüngen.

25. A „branchiogén” elnevezés a garatapparátussal való fejlődéstani kapcsolatra utal, noha az emberi embrióban valódi kopoltyúk egyetlen fejlődési szakaszban sem képződnek. – Die Bezeichnung „branchiogen“ verweist auf den embryologischen Zusammenhang mit dem Schlundapparat, obwohl beim menschlichen Embryo in keinem Entwicklungsstadium echte Kiemen entstehen.

26. Fontos elkülöníteni a külső, ektodermális garatbarázdákat a belső, entodermális garattasakoktól, mert ugyanazon garatív két oldalán helyezkednek el, mégis más végleges képleteket hoznak létre. – Wichtig ist die Unterscheidung der äußeren ektodermalen Schlundfurchen von den inneren entodermalen Schlundtaschen, da sie zwar beiderseits desselben Schlundbogens liegen, sich jedoch zu unterschiedlichen endgültigen Strukturen entwickeln.

27. Különleges helyzetet az első garatbarázda képvisel, amely nem tűnik el a második garatív növekedése során, hanem a külső fül meghatározott részeiben marad fenn. – Eine Sonderstellung nimmt die erste Schlundfurche ein, die beim Wachstum des zweiten Schlundbogens nicht verschwindet, sondern in bestimmten Anteilen des äußeren Ohres erhalten bleibt.

28. A második–negyedik barázda esetében ezzel szemben éppen a teljes eltűnés tekinthető normálisnak, ezért jelenlétükből származó későbbi képletek fejlődési maradványnak minősülnek. – Bei der zweiten bis vierten Furche gilt dagegen gerade die vollständige Rückbildung als normal, weshalb aus ihrer Persistenz hervorgehende spätere Strukturen als Entwicklungsreste anzusehen sind.

29. A nyaki ciszták és sipolyok embrionális eredete jól mutatja, hogy egy rövid ideig fennálló átmeneti üreg hiányos visszafejlődése még jóval később is felismerhető anatómiai eltérést okozhat. – Die embryonale Herkunft von Halszysten und Halsfisteln zeigt, dass die unvollständige Rückbildung eines nur kurz bestehenden Übergangsraumes noch wesentlich später eine erkennbare anatomische Abweichung verursachen kann.

30. A garatbarázdák fejlődésének fő sorrendje ezért egyszerűen követhető: az első barázda fennmarad, a második garatív elfedi a továbbiakat, létrejön a nyaki öböl, majd annak teljes záródása alakítja ki a normális nyakfelszínt. – Die wesentliche Entwicklungsfolge der Schlundfurchen lässt sich daher klar verfolgen: Die erste Furche bleibt bestehen, der zweite Schlundbogen überdeckt die übrigen, der Halssinus entsteht, und seine vollständige Rückbildung führt schließlich zur normalen Halsoberfläche.