modjor.de

3.7.3 – Anatomie kurz


3.7.3 – A külső elválasztású mirigyek – Die exokrinen Drüsen


1. A mirigy olyan hámsejtekből áll, amelyek anyagok termelésére és leadására specializálódtak. – Eine Drüse besteht aus Epithelzellen, die auf die Produktion und Abgabe von Stoffen spezialisiert sind.

2. A mirigyek úgy fejlődnek, hogy a felszíni hám sejtjei benőnek az alattuk fekvő kötőszövetbe. – Die Drüsen entwickeln sich, indem die Zellen des Oberflächenepithels in das darunterliegende Bindegewebe einwachsen.

3. A külső elválasztású mirigyek megtartják kapcsolatukat a felszínnel egy kivezetőcsövön keresztül. – Die exokrinen Drüsen behalten ihre Verbindung zur Oberfläche über einen Ausführungsgang bei.

4. Váladékukat ezen a csövön át egy külső vagy belső testfelszínre ürítik. – Ihr Sekret geben sie durch diesen Gang auf eine äußere oder innere Körperoberfläche ab.

5. Minden ilyen mirigynek két fő része van: a váladéktermelő végkamra és az elvezető cső. – Jede solche Drüse besitzt zwei Hauptteile: das sekretbildende Endstück und den ableitenden Gang.

6. A legegyszerűbb mirigy egyetlen sejtből áll, ez a hámba ékelődő kehelysejt. – Die einfachste Drüse besteht aus einer einzigen Zelle, das ist die in das Epithel eingelagerte Becherzelle.

7. A kehelysejt nyákot bocsát közvetlenül a hám felszínére, és nedvesen tartja azt. – Die Becherzelle gibt Schleim direkt auf die Epitheloberfläche ab und hält sie feucht.

8. A mirigyek túlnyomó része azonban sok sejtből épül fel. – Der überwiegende Teil der Drüsen ist jedoch aus vielen Zellen aufgebaut.

9. Egyszerűnek nevezzük a mirigyet, ha kivezetőcsöve nem ágazik el. – Als einfach bezeichnet man eine Drüse, wenn sich ihr Ausführungsgang nicht verzweigt.

10. Összetett a mirigy, ha elágazó csőrendszer vezeti el a váladékot. – Zusammengesetzt ist eine Drüse, wenn ein verzweigtes Gangsystem das Sekret ableitet.

11. A végkamra alakja lehet cső alakú, vagyis tubulusos. – Die Form des Endstücks kann röhrenförmig, also tubulös, sein.

12. Lehet emellett hólyag vagy bogyó alakú, amit acinusnak vagy alveolusnak nevezünk. – Sie kann außerdem bläschen- oder beerenförmig sein, was man Azinus oder Alveole nennt.

13. A két forma keveredhet is, ilyenkor tubuloacinusos végkamráról beszélünk. – Beide Formen können sich auch mischen, dann spricht man von einem tubuloazinösen Endstück.

14. Az elnevezés a cső elágazását és a végkamra alakját egyesíti. – Die Bezeichnung vereint die Verzweigung des Ganges und die Form des Endstücks.

15. A verejtékmirigy például egyszerű cső alakú, a hasnyálmirigy pedig összetett tubuloacinusos mirigy. – Die Schweißdrüse ist zum Beispiel einfach röhrenförmig, die Bauchspeicheldrüse dagegen eine zusammengesetzte tubuloazinöse Drüse.

16. A váladék leadásának módja szerint három mirigytípust különítünk el. – Nach der Art der Sekretabgabe unterscheidet man drei Drüsentypen.

17. A merokrin mirigy a váladékát apró hólyagocskák kiürítése révén adja le, miközben a sejt épen marad. – Die merokrine Drüse gibt ihr Sekret durch die Entleerung winziger Bläschen ab, während die Zelle unversehrt bleibt.

18. Így működik a legtöbb verejtékmirigy és a hasnyálmirigy is. – So arbeiten die meisten Schweißdrüsen und auch die Bauchspeicheldrüse.

19. Az apokrin mirigy sejtjének csúcsi része a váladékkal együtt lefűződik. – Bei der apokrinen Drüse schnürt sich der apikale Teil der Zelle zusammen mit dem Sekret ab.

20. Erre a tejmirigy a legismertebb példa a zsírcseppek leadásakor. – Dafür ist die Milchdrüse bei der Abgabe der Fetttröpfchen das bekannteste Beispiel.

21. A holokrin mirigy sejtje teljesen elpusztul, és maga a szétesett sejt lesz a váladék. – Bei der holokrinen Drüse geht die Zelle vollständig zugrunde, und die zerfallene Zelle selbst wird zum Sekret.

22. Ilyen a bőr faggyúmirigye, amelynek elhalt sejtjei a zsíros faggyút alkotják. – So verhält sich die Talgdrüse der Haut, deren abgestorbene Zellen den fettigen Talg bilden.

23. A váladék jellege szerint szerózus, mukózus és kevert mirigyeket különböztetünk meg. – Nach der Beschaffenheit des Sekrets unterscheidet man seröse, muköse und gemischte Drüsen.

24. A szerózus mirigy híg, fehérjékben és enzimekben gazdag váladékot termel. – Die seröse Drüse bildet ein dünnflüssiges, an Proteinen und Enzymen reiches Sekret.

25. Ilyen a fültőmirigy és a hasnyálmirigy emésztőnedve. – So ist es beim Verdauungssaft der Ohrspeicheldrüse und der Bauchspeicheldrüse.

26. A mukózus mirigy sűrű, nyúlós nyákot választ el, amely glikoproteinekből áll. – Die muköse Drüse sondert einen zähen, fadenziehenden Schleim ab, der aus Glykoproteinen besteht.

27. Nyáktermelő mirigyek találhatók például a szájpadláson és a légutak falában. – Schleimbildende Drüsen finden sich zum Beispiel am Gaumen und in der Wand der Atemwege.

28. A kevert mirigy egyszerre tartalmaz szerózus és mukózus végkamrákat. – Die gemischte Drüse enthält zugleich seröse und muköse Endstücke.

29. A nyelv alatti és az állkapocs alatti nyálmirigy is ebbe a csoportba tartozik. – Die Unterzungen- und die Unterkieferspeicheldrüse gehören ebenfalls in diese Gruppe.

30. A kevert mirigyekben a szerózus sejtek gyakran félhold alakban ülnek a nyákos végkamrán. – In den gemischten Drüsen sitzen die serösen Zellen oft in Form eines Halbmondes auf dem schleimigen Endstück.

31. A végkamrákat kívülről összehúzódásra képes mioepitélsejtek ölelik körül. – Die Endstücke werden von außen von kontraktionsfähigen Myoepithelzellen umschlossen.

32. Ezek a sejtek összehúzódásukkal a csövek felé préselik a kész váladékot. – Diese Zellen pressen mit ihrer Kontraktion das fertige Sekret in Richtung der Gänge.

33. A kivezetőcsövek nem csupán elvezetik, hanem meg is változtatják a váladék összetételét. – Die Ausführungsgänge leiten das Sekret nicht nur ab, sondern verändern auch seine Zusammensetzung.

34. A verejtékmirigy csöve például sót szív vissza a leadott folyadékból. – Der Gang der Schweißdrüse zum Beispiel nimmt Salz aus der abgegebenen Flüssigkeit zurück.

35. Míg a külső elválasztású mirigyek csöveken át a felszínre ürítenek, a belső elválasztásúak egészen más utat követnek. – Während die exokrinen Drüsen über Gänge auf die Oberfläche abgeben, folgen die endokrinen einem ganz anderen Weg.

(aufklappen)magyar

1. A mirigy olyan hámsejtekből áll, amelyek anyagok termelésére és leadására specializálódtak.

2. A mirigyek úgy fejlődnek, hogy a felszíni hám sejtjei benőnek az alattuk fekvő kötőszövetbe.

3. A külső elválasztású mirigyek megtartják kapcsolatukat a felszínnel egy kivezetőcsövön keresztül.

4. Váladékukat ezen a csövön át egy külső vagy belső testfelszínre ürítik.

5. Minden ilyen mirigynek két fő része van: a váladéktermelő végkamra és az elvezető cső.

6. A legegyszerűbb mirigy egyetlen sejtből áll, ez a hámba ékelődő kehelysejt.

7. A kehelysejt nyákot bocsát közvetlenül a hám felszínére, és nedvesen tartja azt.

8. A mirigyek túlnyomó része azonban sok sejtből épül fel.

9. Egyszerűnek nevezzük a mirigyet, ha kivezetőcsöve nem ágazik el.

10. Összetett a mirigy, ha elágazó csőrendszer vezeti el a váladékot.

11. A végkamra alakja lehet cső alakú, vagyis tubulusos.

12. Lehet emellett hólyag vagy bogyó alakú, amit acinusnak vagy alveolusnak nevezünk.

13. A két forma keveredhet is, ilyenkor tubuloacinusos végkamráról beszélünk.

14. Az elnevezés a cső elágazását és a végkamra alakját egyesíti.

15. A verejtékmirigy például egyszerű cső alakú, a hasnyálmirigy pedig összetett tubuloacinusos mirigy.

16. A váladék leadásának módja szerint három mirigytípust különítünk el.

17. A merokrin mirigy a váladékát apró hólyagocskák kiürítése révén adja le, miközben a sejt épen marad.

18. Így működik a legtöbb verejtékmirigy és a hasnyálmirigy is.

19. Az apokrin mirigy sejtjének csúcsi része a váladékkal együtt lefűződik.

20. Erre a tejmirigy a legismertebb példa a zsírcseppek leadásakor.

21. A holokrin mirigy sejtje teljesen elpusztul, és maga a szétesett sejt lesz a váladék.

22. Ilyen a bőr faggyúmirigye, amelynek elhalt sejtjei a zsíros faggyút alkotják.

23. A váladék jellege szerint szerózus, mukózus és kevert mirigyeket különböztetünk meg.

24. A szerózus mirigy híg, fehérjékben és enzimekben gazdag váladékot termel.

25. Ilyen a fültőmirigy és a hasnyálmirigy emésztőnedve.

26. A mukózus mirigy sűrű, nyúlós nyákot választ el, amely glikoproteinekből áll.

27. Nyáktermelő mirigyek találhatók például a szájpadláson és a légutak falában.

28. A kevert mirigy egyszerre tartalmaz szerózus és mukózus végkamrákat.

29. A nyelv alatti és az állkapocs alatti nyálmirigy is ebbe a csoportba tartozik.

30. A kevert mirigyekben a szerózus sejtek gyakran félhold alakban ülnek a nyákos végkamrán.

31. A végkamrákat kívülről összehúzódásra képes mioepitélsejtek ölelik körül.

32. Ezek a sejtek összehúzódásukkal a csövek felé préselik a kész váladékot.

33. A kivezetőcsövek nem csupán elvezetik, hanem meg is változtatják a váladék összetételét.

34. A verejtékmirigy csöve például sót szív vissza a leadott folyadékból.

35. Míg a külső elválasztású mirigyek csöveken át a felszínre ürítenek, a belső elválasztásúak egészen más utat követnek.

(aufklappen)német

1. Eine Drüse besteht aus Epithelzellen, die auf die Produktion und Abgabe von Stoffen spezialisiert sind.

2. Die Drüsen entwickeln sich, indem die Zellen des Oberflächenepithels in das darunterliegende Bindegewebe einwachsen.

3. Die exokrinen Drüsen behalten ihre Verbindung zur Oberfläche über einen Ausführungsgang bei.

4. Ihr Sekret geben sie durch diesen Gang auf eine äußere oder innere Körperoberfläche ab.

5. Jede solche Drüse besitzt zwei Hauptteile: das sekretbildende Endstück und den ableitenden Gang.

6. Die einfachste Drüse besteht aus einer einzigen Zelle, das ist die in das Epithel eingelagerte Becherzelle.

7. Die Becherzelle gibt Schleim direkt auf die Epitheloberfläche ab und hält sie feucht.

8. Der überwiegende Teil der Drüsen ist jedoch aus vielen Zellen aufgebaut.

9. Als einfach bezeichnet man eine Drüse, wenn sich ihr Ausführungsgang nicht verzweigt.

10. Zusammengesetzt ist eine Drüse, wenn ein verzweigtes Gangsystem das Sekret ableitet.

11. Die Form des Endstücks kann röhrenförmig, also tubulös, sein.

12. Sie kann außerdem bläschen- oder beerenförmig sein, was man Azinus oder Alveole nennt.

13. Beide Formen können sich auch mischen, dann spricht man von einem tubuloazinösen Endstück.

14. Die Bezeichnung vereint die Verzweigung des Ganges und die Form des Endstücks.

15. Die Schweißdrüse ist zum Beispiel einfach röhrenförmig, die Bauchspeicheldrüse dagegen eine zusammengesetzte tubuloazinöse Drüse.

16. Nach der Art der Sekretabgabe unterscheidet man drei Drüsentypen.

17. Die merokrine Drüse gibt ihr Sekret durch die Entleerung winziger Bläschen ab, während die Zelle unversehrt bleibt.

18. So arbeiten die meisten Schweißdrüsen und auch die Bauchspeicheldrüse.

19. Bei der apokrinen Drüse schnürt sich der apikale Teil der Zelle zusammen mit dem Sekret ab.

20. Dafür ist die Milchdrüse bei der Abgabe der Fetttröpfchen das bekannteste Beispiel.

21. Bei der holokrinen Drüse geht die Zelle vollständig zugrunde, und die zerfallene Zelle selbst wird zum Sekret.

22. So verhält sich die Talgdrüse der Haut, deren abgestorbene Zellen den fettigen Talg bilden.

23. Nach der Beschaffenheit des Sekrets unterscheidet man seröse, muköse und gemischte Drüsen.

24. Die seröse Drüse bildet ein dünnflüssiges, an Proteinen und Enzymen reiches Sekret.

25. So ist es beim Verdauungssaft der Ohrspeicheldrüse und der Bauchspeicheldrüse.

26. Die muköse Drüse sondert einen zähen, fadenziehenden Schleim ab, der aus Glykoproteinen besteht.

27. Schleimbildende Drüsen finden sich zum Beispiel am Gaumen und in der Wand der Atemwege.

28. Die gemischte Drüse enthält zugleich seröse und muköse Endstücke.

29. Die Unterzungen- und die Unterkieferspeicheldrüse gehören ebenfalls in diese Gruppe.

30. In den gemischten Drüsen sitzen die serösen Zellen oft in Form eines Halbmondes auf dem schleimigen Endstück.

31. Die Endstücke werden von außen von kontraktionsfähigen Myoepithelzellen umschlossen.

32. Diese Zellen pressen mit ihrer Kontraktion das fertige Sekret in Richtung der Gänge.

33. Die Ausführungsgänge leiten das Sekret nicht nur ab, sondern verändern auch seine Zusammensetzung.

34. Der Gang der Schweißdrüse zum Beispiel nimmt Salz aus der abgegebenen Flüssigkeit zurück.

35. Während die exokrinen Drüsen über Gänge auf die Oberfläche abgeben, folgen die endokrinen einem ganz anderen Weg.