8.6.1 – A vérképzés helyei az élet során – Die Orte der Blutbildung im Lauf des Lebens
1. A vérképzés helye az egyedfejlődés során többször megváltozik. – Der Ort der Blutbildung verändert sich im Verlauf der Individualentwicklung mehrmals.
2. A legkorábbi vérsejtek az embrió testén kívül, a szikhólyag falában jelennek meg. – Die frühesten Blutzellen entstehen außerhalb des Embryonalkörpers in der Wand des Dottersacks.
3. Itt a középső csíralemez sejtjei vérszigeteknek nevezett csoportokba rendeződnek. – Dort ordnen sich Zellen des mittleren Keimblatts zu sogenannten Blutinseln an.
4. A vérszigetek külső sejtjeiből kezdetleges erek, belső sejtjeiből pedig elsődleges vérsejtek fejlődnek. – Aus den äußeren Zellen der Blutinseln entstehen primitive Gefäße, aus den inneren Zellen erste Blutzellen.
5. Ezt a korai szakaszt szikhólyagi vagy mezoblasztikus vérképzésnek nevezzük. – Diese frühe Phase nennt man Dottersack- oder mesoblastische Blutbildung.
6. A kezdetben képződő vörösvérsejtek nagyok, és még sejtmagot tartalmaznak. – Die anfangs gebildeten roten Blutzellen sind groß und enthalten noch einen Zellkern.
7. A szikhólyagi vérképzés csak átmeneti, és hamarosan más szervek veszik át a feladatát. – Die Blutbildung im Dottersack ist nur vorübergehend und wird bald von anderen Organen übernommen.
8. A fejlődés második hónapjától a máj válik a vérképzés fő helyévé. – Ab dem zweiten Entwicklungsmonat wird die Leber zum Hauptort der Blutbildung.
9. A fejlődő máj kötőszövetében nagy számban jelennek meg a vérsejtek különböző előalakjai. – Im Bindegewebe der sich entwickelnden Leber treten zahlreiche Vorstufen verschiedener Blutzellen auf.
10. A májban főként vörösvérsejtek képződnek, de fehérvérsejtek és vérlemezkék előalakjai is megtalálhatók. – In der Leber entstehen vor allem rote Blutzellen, aber auch Vorstufen weißer Blutzellen und Blutplättchen sind dort vorhanden.
11. A magzati máj ezért egy ideig egyszerre anyagcsere- és vérképző szerv. – Die fetale Leber ist deshalb zeitweise zugleich Stoffwechsel- und Blutbildungsorgan.
12. A lép szintén részt vesz a magzati vérképzésben, de szerepe kisebb a májénál. – Auch die Milz beteiligt sich an der fetalen Blutbildung, ihre Bedeutung ist jedoch geringer als die der Leber.
13. A lépben különösen a vörös- és fehérvérsejtek egyes fejlődési alakjai fordulnak elő. – In der Milz kommen besonders bestimmte Entwicklungsformen roter und weißer Blutzellen vor.
14. A nyiroksejtek fejlődésében később a csecsemőmirigy és más nyirokszervek is fontos szerepet kapnak. – Bei der Entwicklung der Lymphozyten erhalten später auch der Thymus und weitere lymphatische Organe eine wichtige Bedeutung.
15. A csontvelői vérképzés a magzati élet negyedik és ötödik hónapja körül kezdődik. – Die Blutbildung im Knochenmark beginnt etwa im vierten bis fünften Monat des fetalen Lebens.
16. Először azokban a csontokban jelenik meg, amelyekben már kialakultak a velőüregek és a csontgerendák közötti terek. – Sie tritt zuerst in den Knochen auf, in denen bereits Markhöhlen und Räume zwischen den Knochenbälkchen entstanden sind.
17. A terhesség utolsó harmadában a csontvelő egyre nagyobb részt vállal a vérsejtek képzésében. – Im letzten Drittel der Schwangerschaft übernimmt das Knochenmark einen immer größeren Anteil an der Bildung der Blutzellen.
18. A születés idejére a máj vérképző működése nagyrészt megszűnik. – Bis zur Geburt endet die blutbildende Tätigkeit der Leber weitgehend.
19. Újszülöttkorban csaknem valamennyi csont velőürege vörös csontvelőt tartalmaz. – Beim Neugeborenen enthält die Markhöhle nahezu aller Knochen rotes Knochenmark.
20. A gyors növekedés miatt gyermekkorban nagy mennyiségű új vérsejtre van szükség. – Wegen des schnellen Wachstums werden im Kindesalter große Mengen neuer Blutzellen benötigt.
21. Az életkor előrehaladtával a vörös csontvelő egy része fokozatosan sárga csontvelővé alakul. – Mit zunehmendem Alter wird ein Teil des roten Knochenmarks allmählich in gelbes Knochenmark umgewandelt.
22. Ez az átalakulás először a kéz és a láb kisebb csontjaiban, majd a hosszú csöves csontokban válik jelentőssé. – Diese Umwandlung wird zuerst in den kleineren Knochen von Hand und Fuß und später in den langen Röhrenknochen deutlich.
23. Felnőttkorban az aktív vörös csontvelő főként a törzs lapos és szabálytalan csontjaiban marad meg. – Im Erwachsenenalter bleibt das aktive rote Knochenmark vor allem in den platten und unregelmäßigen Knochen des Rumpfes erhalten.
24. Nagy mennyiségben található a csigolyákban, a bordákban, a szegycsontban és a medencecsontokban. – Es findet sich in großer Menge in den Wirbeln, Rippen, im Brustbein und in den Beckenknochen.
25. Vörös csontvelő található továbbá a koponyacsontok szivacsos állományában is. – Rotes Knochenmark befindet sich außerdem in der Spongiosa der Schädelknochen.
26. A felkarcsont és a combcsont testhez közeli végében szintén megmarad működő vörös csontvelő. – Auch in den rumpfnahen Enden von Oberarmknochen und Oberschenkelknochen bleibt funktionsfähiges rotes Knochenmark erhalten.
27. A hosszú csöves csontok középső velőürege felnőttben többnyire sárga csontvelővel telt. – Die mittlere Markhöhle der langen Röhrenknochen ist beim Erwachsenen überwiegend mit gelbem Knochenmark gefüllt.
28. Nagy vérvesztés vagy tartósan fokozott vérsejtigény esetén a sárga csontvelő részben ismét vörössé alakulhat. – Bei starkem Blutverlust oder dauerhaft erhöhtem Bedarf an Blutzellen kann sich gelbes Knochenmark teilweise wieder in rotes umwandeln.
29. Bizonyos betegségekben a máj és a lép felnőttkorban is újra vérképző szervvé válhat. – Bei bestimmten Erkrankungen können Leber und Milz auch im Erwachsenenalter wieder zu Orten der Blutbildung werden.
30. Ezt a csontvelőn kívüli folyamatot extramedulláris vérképzésnek nevezzük. – Diesen außerhalb des Knochenmarks ablaufenden Vorgang nennt man extramedulläre Blutbildung.
(aufklappen)magyar
1. A vérképzés helye az egyedfejlődés során többször megváltozik.
2. A legkorábbi vérsejtek az embrió testén kívül, a szikhólyag falában jelennek meg.
3. Itt a középső csíralemez sejtjei vérszigeteknek nevezett csoportokba rendeződnek.
4. A vérszigetek külső sejtjeiből kezdetleges erek, belső sejtjeiből pedig elsődleges vérsejtek fejlődnek.
5. Ezt a korai szakaszt szikhólyagi vagy mezoblasztikus vérképzésnek nevezzük.
6. A kezdetben képződő vörösvérsejtek nagyok, és még sejtmagot tartalmaznak.
7. A szikhólyagi vérképzés csak átmeneti, és hamarosan más szervek veszik át a feladatát.
8. A fejlődés második hónapjától a máj válik a vérképzés fő helyévé.
9. A fejlődő máj kötőszövetében nagy számban jelennek meg a vérsejtek különböző előalakjai.
10. A májban főként vörösvérsejtek képződnek, de fehérvérsejtek és vérlemezkék előalakjai is megtalálhatók.
11. A magzati máj ezért egy ideig egyszerre anyagcsere- és vérképző szerv.
12. A lép szintén részt vesz a magzati vérképzésben, de szerepe kisebb a májénál.
13. A lépben különösen a vörös- és fehérvérsejtek egyes fejlődési alakjai fordulnak elő.
14. A nyiroksejtek fejlődésében később a csecsemőmirigy és más nyirokszervek is fontos szerepet kapnak.
15. A csontvelői vérképzés a magzati élet negyedik és ötödik hónapja körül kezdődik.
16. Először azokban a csontokban jelenik meg, amelyekben már kialakultak a velőüregek és a csontgerendák közötti terek.
17. A terhesség utolsó harmadában a csontvelő egyre nagyobb részt vállal a vérsejtek képzésében.
18. A születés idejére a máj vérképző működése nagyrészt megszűnik.
19. Újszülöttkorban csaknem valamennyi csont velőürege vörös csontvelőt tartalmaz.
20. A gyors növekedés miatt gyermekkorban nagy mennyiségű új vérsejtre van szükség.
21. Az életkor előrehaladtával a vörös csontvelő egy része fokozatosan sárga csontvelővé alakul.
22. Ez az átalakulás először a kéz és a láb kisebb csontjaiban, majd a hosszú csöves csontokban válik jelentőssé.
23. Felnőttkorban az aktív vörös csontvelő főként a törzs lapos és szabálytalan csontjaiban marad meg.
24. Nagy mennyiségben található a csigolyákban, a bordákban, a szegycsontban és a medencecsontokban.
25. Vörös csontvelő található továbbá a koponyacsontok szivacsos állományában is.
26. A felkarcsont és a combcsont testhez közeli végében szintén megmarad működő vörös csontvelő.
27. A hosszú csöves csontok középső velőürege felnőttben többnyire sárga csontvelővel telt.
28. Nagy vérvesztés vagy tartósan fokozott vérsejtigény esetén a sárga csontvelő részben ismét vörössé alakulhat.
29. Bizonyos betegségekben a máj és a lép felnőttkorban is újra vérképző szervvé válhat.
30. Ezt a csontvelőn kívüli folyamatot extramedulláris vérképzésnek nevezzük.
(aufklappen)német
1. Der Ort der Blutbildung verändert sich im Verlauf der Individualentwicklung mehrmals.
2. Die frühesten Blutzellen entstehen außerhalb des Embryonalkörpers in der Wand des Dottersacks.
3. Dort ordnen sich Zellen des mittleren Keimblatts zu sogenannten Blutinseln an.
4. Aus den äußeren Zellen der Blutinseln entstehen primitive Gefäße, aus den inneren Zellen erste Blutzellen.
5. Diese frühe Phase nennt man Dottersack- oder mesoblastische Blutbildung.
6. Die anfangs gebildeten roten Blutzellen sind groß und enthalten noch einen Zellkern.
7. Die Blutbildung im Dottersack ist nur vorübergehend und wird bald von anderen Organen übernommen.
8. Ab dem zweiten Entwicklungsmonat wird die Leber zum Hauptort der Blutbildung.
9. Im Bindegewebe der sich entwickelnden Leber treten zahlreiche Vorstufen verschiedener Blutzellen auf.
10. In der Leber entstehen vor allem rote Blutzellen, aber auch Vorstufen weißer Blutzellen und Blutplättchen sind dort vorhanden.
11. Die fetale Leber ist deshalb zeitweise zugleich Stoffwechsel- und Blutbildungsorgan.
12. Auch die Milz beteiligt sich an der fetalen Blutbildung, ihre Bedeutung ist jedoch geringer als die der Leber.
13. In der Milz kommen besonders bestimmte Entwicklungsformen roter und weißer Blutzellen vor.
14. Bei der Entwicklung der Lymphozyten erhalten später auch der Thymus und weitere lymphatische Organe eine wichtige Bedeutung.
15. Die Blutbildung im Knochenmark beginnt etwa im vierten bis fünften Monat des fetalen Lebens.
16. Sie tritt zuerst in den Knochen auf, in denen bereits Markhöhlen und Räume zwischen den Knochenbälkchen entstanden sind.
17. Im letzten Drittel der Schwangerschaft übernimmt das Knochenmark einen immer größeren Anteil an der Bildung der Blutzellen.
18. Bis zur Geburt endet die blutbildende Tätigkeit der Leber weitgehend.
19. Beim Neugeborenen enthält die Markhöhle nahezu aller Knochen rotes Knochenmark.
20. Wegen des schnellen Wachstums werden im Kindesalter große Mengen neuer Blutzellen benötigt.
21. Mit zunehmendem Alter wird ein Teil des roten Knochenmarks allmählich in gelbes Knochenmark umgewandelt.
22. Diese Umwandlung wird zuerst in den kleineren Knochen von Hand und Fuß und später in den langen Röhrenknochen deutlich.
23. Im Erwachsenenalter bleibt das aktive rote Knochenmark vor allem in den platten und unregelmäßigen Knochen des Rumpfes erhalten.
24. Es findet sich in großer Menge in den Wirbeln, Rippen, im Brustbein und in den Beckenknochen.
25. Rotes Knochenmark befindet sich außerdem in der Spongiosa der Schädelknochen.
26. Auch in den rumpfnahen Enden von Oberarmknochen und Oberschenkelknochen bleibt funktionsfähiges rotes Knochenmark erhalten.
27. Die mittlere Markhöhle der langen Röhrenknochen ist beim Erwachsenen überwiegend mit gelbem Knochenmark gefüllt.
28. Bei starkem Blutverlust oder dauerhaft erhöhtem Bedarf an Blutzellen kann sich gelbes Knochenmark teilweise wieder in rotes umwandeln.
29. Bei bestimmten Erkrankungen können Leber und Milz auch im Erwachsenenalter wieder zu Orten der Blutbildung werden.
30. Diesen außerhalb des Knochenmarks ablaufenden Vorgang nennt man extramedulläre Blutbildung.